• Tartalom

2013. évi LXXVII. törvény

2013. évi LXXVII. törvény

a felnőttképzésről1

2020.01.01.

Annak érdekében, hogy a társadalom tagjai meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény személyi és tárgyi hatálya

1. §3 (1) E törvényt kell alkalmazni

a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által

aa) – a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett – szakképzésre,

ab) szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló – az aa) alpontba nem tartozó – oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint

b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.

(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

2. Értelmező rendelkezések

2. §4 E törvény alkalmazásában:

1. belső képzés: a munkáltató által saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti – partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett képzés,

2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek,

3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni,

4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező – dokumentummal igazolt – tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni,

5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul,

6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja,

7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére,

8. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra,

9. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat,

10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység,

11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti,

12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer,

13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli – valamint a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit.

II. Fejezet

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER

3. 5 A felnőttképzési tevékenység folytatásának bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása

2/A. §6 (1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.

(2) Ha a felnőttképző

a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy

b) – a belső képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést

szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.

(3) Szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet.

(4) Ha jogszabály a képzés megszervezését bejelentéshez vagy engedélyhez köti, az e törvény szerinti bejelentést megtenni, illetve engedély megadása iránti kérelmet benyújtani azon a szerven keresztül kell, amelynél a képzésre vonatkozó bejelentést meg kell tenni, illetve amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti engedély megadása iránti kérelem tárgyában hozott döntést azon a szerven keresztül kell közölni, amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti bejelentés, illetve engedély hiányában a képzés nem szervezhető meg és a képzés megszervezésére engedély nem adható. E bekezdést az adatváltozás és a tevékenység megszüntetésének bejelentésére, valamint a tevékenység folytatásának megtiltására is alkalmazni kell.

2/B. §7 (1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható,

a) aki rendelkezik az általa szervezett felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,

b) – a költségvetési szervként működő felnőttképző kivételével – aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,

c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.

(2) Nem kaphat engedélyt az a felnőttképző, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.

(3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható.

3. §8 (1) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg.

(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(3) A tankerületi központ részeként működő köznevelési intézmény és a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelmet a köznevelési intézmény, illetve a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez.

(4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel.

3/A. §9

4. §10 (1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el.

(2) A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.

5. § (1)11 A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása

a)12 a felnőttképző

aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát,

ab)13 székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,

ac)14 adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,

ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,

ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját,

af)15

b)16 az engedéllyel rendelkező felnőttképző nyilvántartásba-vételi számából képzett nyilvántartásba vételi számot és az engedély megszerzésének időpontját,

c)17 a felnőttképzést kiegészítő szolgáltatások megnevezését,

d)18

e)19 a felnőttképző nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát

tartalmazza.

(2)20 A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról a felnőttképzőkről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A felnőttképzők nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatokat is tartalmazza.

(3)21 Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában, b)–e) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)22 A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.

(5)23 A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított öt évig – a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli.

(6)24

5/A. §25

4. A felnőttképzési szakértői rendszer

6. §26 (1)27 Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni.

(2)28 Felnőttképzési szakértői tevékenységet – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – csak az végezhet, aki

a) cselekvőképes,

b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, és

c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(3)29

(4)30

7. § (1)31 A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő

a)32 lakcímét,

b)33 közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,

c) szakterülete megjelölését,

d) engedélye megadásának időpontját,

e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját,

f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát

tartalmazza.

(2)34 A felnőttképzési szakértők nyilvántartása – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A felnőttképzési szakértők nyilvántartásából az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.

(2a)35 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(3)36 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a felnőttképzési államigazgatási szerv a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatait.

(4)37 A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokat a felnőttképzési szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő felnőttképzési szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült felnőttképzési szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.

8. § (1)38 A felnőttképzési államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő

a)39 rendelkezik-e a Kormány rendeletében meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel,

b)40 tevékenysége megfelel-e a Kormány rendeletében meghatározott előírásoknak,

c)41

(2)42 Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.

(3)43

(4)44 A felnőttképzési államigazgatási szervnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartása vezetésével összefüggő, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.

9. §45

III. Fejezet

A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

5. 46 A felnőttképző működése

10. §47

11. §48 (1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,

b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.

(2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett képzésre vonatkozóan

aa) a 12. § szerinti – a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel – kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és

ab) a Kormány rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával

kell folytatnia,

b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania,

c) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,

d) a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről, valamint a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésről,

e) eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének,

f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,

g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.

(3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.

11/A. §49

6. A képzési program tartalma

12. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell:

a)50 a képzés megnevezését,

b) a képzés során megszerezhető kompetenciát,

c)51 a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját,

d) a tervezett képzési időt,

e)52

f)53 a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is,

g)54 – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – a maximális csoportlétszámot,

h)55 a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírását,

i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,

j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját.

(2)56

(3)57

7. 58 A felnőttképzési jogviszony

12/A. §59 A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg.

13. §60 (1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással – a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal – felnőttképzési szerződést köt.

(2) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges az elektronikus utat biztosítja. A felnőttképzési szerződésen fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.

13/A. §61 (1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek.

(2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha

a) a képzésben részt vevő személy a képzés folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,

b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy

c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

13/B. §62 (1) A felnőttképzési jogviszony megszűnésekor – ha arra a képzés elvégzésére tekintettel került sor – a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a képzés követelményeit teljesítő képzésben részt vevő személy részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki.

(2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele.

8. 63 Minőségirányítási rendszer

14. §64 A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet és gondoskodik annak külső értékeléséről.

14/A. §65

9. 66 A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere, a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

15. §67 (1) A felnőttképző

a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén

aa) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára,

ab) a képzésben részt vevő személyek létszámára,

b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén

ba) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára, és

bb) a képzési díjra és annak költségviselőjére,

bc) a képzésben részt vevő személyek létszámára, iskolai, korcsoportos és nemek szerinti megoszlására, továbbá – ha a képzés államilag elismert szakképzettségre, illetve szakképesítésre készít fel – a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira, lakcímére, elektronikus levelezési címére, valamint adóazonosító jelére és – ha azzal rendelkezik – oktatási azonosító számára,

c) az általa kiállított tanúsítványra

vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni.

(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatokról – a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (3) bekezdésben meghatározott célból – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – annak keletkezésétől számított öt évig – kezeli.

(3) A felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján az (1) bekezdés szerinti adatok alapján – képzések szerinti bontásban és országosan összesítve – minden év január 30-áig nyilvánosságra hozza

a) az induló képzési létszámra,

b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára,

c) a képzésből kimaradtak létszámára,

d) a képzést befejezők létszámára,

e) a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésére

vonatkozó adatokat.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről – a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően – önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.

15/A. §68 A felnőttképző az általa szervezett képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti.

16. §69 A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – nyolc évig megőriznie:

a)70 a kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,

b)71 a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképző által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,

c)72 a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat,

d)73

e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,

f)74

g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.

10. 75 A felnőttképző tájékoztatási kötelezettsége

17. §76 A felnőttképző köteles

a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni,

b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani.

17/A. §77

17/B. §78

IV. Fejezet79

18. §

19. §

V. Fejezet

ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK80

20. §81 (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

(2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.

(3) Ha a felnőttképző

a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki,

b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv

ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását és

bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés kivételével – a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően a felnőttképzőt figyelmeztetheti, aminek keretében a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel.

(5) Ha a felnőttképző a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a felnőttképzési tevékenység folytatásától a felnőttképzési államigazgatási szerv egy – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két – évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki. A felnőttképző a felnőttképzési államigazgatási szerv határozatában meghatározott időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.

(6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.

(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza.

(8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából.

VI. Fejezet

STATISZTIKAI CÉLÚ ADATNYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

11. 82 A felnőttképző adatkezelése

21. §83 (1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli

a) a képzésben részt vevő személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) nemét,

ac) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,

ad) lakcímét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,

ae) társadalombiztosítási azonosító jelét,

af) adóazonosító jelét,

b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy

ba) végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,

bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,

bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével,

bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel

kapcsolatosak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.

(4) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, amelyet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesít. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32–34. §-a helyett – kizárólag e törvény alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv által szabható ki bírság.

(5) A felnőttképző az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.

VII. Fejezet84

22. §

VIII. Fejezet85

A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

12.86

23. §

13. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása

24. §87 (1) Az állam támogatást nyújthat

a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére,

b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatásra, képzésre és

c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére.

(2) A képzésben részt vevő személy a felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan képzési hitelt vehet igénybe.

25. §88

26. §89

27. §90

VIII/A. Fejezet91

A JOGI SZAKVIZSGA

13/A. Adatkezelés, a Jogi Szakvizsga Rendszer

27/A. § Az igazságügyért felelős miniszter a szakvizsgára bocsátás feltételeinek igazolása céljából, a jelölt és a vizsgáztató jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartás vezetése és a vizsgabizonyítványok kiállítása céljából kezeli

a) a jelölt

aa) nevét és születési nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja nevét,

ad) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,

ae) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,

af) a gyakorlati idő teljesítése szempontjából figyelembe vehető munkáltató és munkakör megjelölését,

b) a vizsgáztató

ba) nevét és születési nevét,

bb) születési helyét és idejét,

bc) anyja nevét,

bd) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,

be) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,

bf) az utolsó munkáltató és az utolsó betöltött munkakör megjelölését,

bg) a számlavezető pénzintézet megnevezését, fizetési számlaszámát,

bh) adószámát,

bi) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.

27/B. § Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára történő jelentkezés céljára informatikai felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba vételtől számított 8 évig kezeli.

13/B. 92 Igazságügyi Akkreditációs Testület

27/C. § (1) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter képzésekkel kapcsolatos tanácsadó szerve.

(2) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter 5 évre nevezi ki.

27/D. §93 A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Felhatalmazó rendelkezések

28. §94 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a felnőttképzési államigazgatási szervet95 és

b) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet

rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg96

a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység személyi és tárgyi feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a felnőttképzési szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,

c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul,

e) a képzési hitel igénybevételének feltételeit.

(3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és

b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére

vonatkozó részletes szabályokat.

28/A. §97

28/B. §98

15. Hatályba léptető rendelkezések

29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

30. §99 (1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be.

(2) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését100 megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését101 megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – gondoskodik.

(4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését102 megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség.

(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését103 megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

31. §104 A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.

32. §105

33. §106

33/A. §107

33/B. §108

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

34. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.

18.109

35. §110

36. §111

37. §112

38. §

19.113

39. §114

a)–b)115

c)116

1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. június 13.

2

A preambulum a 2019: CXII. törvény 92. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § a 2019: CXII. törvény 91. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 2. § a 2019: CXII. törvény 91. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 3. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

8

A 3. § a 2019: CXII. törvény 91. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 4. § a 2019: CXII. törvény 91. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 92. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 5. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 92. § 4. pontjával megállapított szöveg.

13

Az 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2015: LXVI. törvény 87. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

14

Az 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2019: CXII. törvény 92. § 5. pontjával megállapított szöveg.

15

Az 5. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

17

Az 5. § (1) bekezdés c) pontja a 2019: CXII. törvény 91. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

18

Az 5. § (1) bekezdés d) pontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

19

Az 5. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

20

Az 5. § (2) bekezdése a 2019: CXII. törvény 91. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 5. § (3) bekezdése a 2019: CXII. törvény 92. § 8. pontja szerint módosított szöveg. [Az 5. § (3) bekezdésének a 2019: CXII. törvény 92. § 8. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „a) pont af) alpontjában, b)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „b) és e) pontjában” szöveg lép, nem vezethető át.]

22

Az 5. § (4) bekezdése a 2019: CXII. törvény 91. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

23

Az 5. § (5) bekezdése a 2019: CXII. törvény 91. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

24

Az 5. § (6) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

25

Az 5/A. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 111. § (13) bekezdés a) pontja.

26

A 6. § a 2015: CLXXXVI. törvény 191. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

27

A 6. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 91. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 6. § (2) bekezdése a 2019: CXII. törvény 91. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 6. § (3) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 6. § (4) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 7. § (1) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 193. § a) pontja szerint módosított, nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 92. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

32

A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 10. pontjával megállapított szöveg.

33

A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

34

A 7. § (2) bekezdése a 2019: CXII. törvény 92. § 12. pontja és a 93. (1) bekezdése 2. pontja szerint módosított szöveg.

35

A 7. § (2a) bekezdését a 2015: CCXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

36

A 7. § (3) bekezdése a 2019: CXII. törvény 92. § 13. pontja és a 93. (1) bekezdése 3. pontja szerint módosított szöveg.

37

A 7. § (4) bekezdése a 2019: CXII. törvény 92. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

38

A 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 92. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

39

A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

40

A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

41

A 8. § (1) bekezdés c) pontját a 2015: CLXXXVI. törvény 193. § b) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

42

A 8. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 444. § b) pontja, a 2019: CXII. törvény 92. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

43

A 8. § (3) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 8. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 443. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 92. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

45

A 9. §-t a 2017: CXCII. törvény 56. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

46

Az 5. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 20. pontjával megállapított szöveg.

47

A 10. §-t a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.

48

A 11. § a 2019: CXII. törvény 91. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 11/A. §-t a 2015: LXVI. törvény 77. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 9. pontja.

50

A 12. § (1) bekezdése a) pontja a 2019: CXII. törvény 93. (1) bekezdése 4. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 12. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: LXVI. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 12. § (1) bekezdés e) pontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte.

53

A 12. § (1) bekezdés f) pontja a 2019: CXII. törvény 91. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 12. § (1) bekezdés g) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

55

A 12. § (1) bekezdése h) pontja a 2019: CXII. törvény 93. (1) bekezdése 5. pontja szerint módosított szöveg.

56

A 12. § (2) bekezdését a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 12. § (3) bekezdését a 2017: CXCII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 12. pontja.

58

A 7. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 22. pontjával megállapított szöveg.

59

A 12/A. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (13) bekezdése iktatta be.

60

A 13. § a 2019: CXII. törvény 91. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

61

A 13/A. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (15) bekezdése iktatta be.

62

A 13/B. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (15) bekezdése iktatta be.

63

A 8. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

64

A 14. § a 2019: CXII. törvény 91. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 9. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

67

A 15. § a 2019: CXII. törvény 91. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. [A 15. § (11) bekezdésének a 2019: CXII. törvény 91. § (18) bekezdésével elrendelt módosítása nem vezethető át.]

68

A 15/A. §-t a 2019: CXII. törvény 91. § (19) bekezdése iktatta be.

69

A 16. § nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 92. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

70

A 16. § a) pontja a 2019: CXII. törvény 92. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

71

A 16. § b) pontja a 2017: CXCII. törvény 55. § d) pontja, a 2019: CXII. törvény 92. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

72

A 16. § c) pontja a 2019: CXII. törvény 93. (1) bekezdése 6. pontja szerint módosított szöveg.

73

A 16. § d) pontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte.

74

A 16. § f) pontját a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 15. pontja hatályon kívül helyezte.

75

A 10. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

76

A 17. § a 2019: CXII. törvény 91. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

77

A 17/A. §-t a 2015: LXVI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 16. pontja.

78

A 17/B. §-t a 2015: LXVI. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 17. pontja.

79

A IV. fejezetet (18–19. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte.

80

Az V. fejezet címe a 2015: LXVI. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.

81

A 20. § a 2019: CXII. törvény 91. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A 11. alcím címe a 2019: CXII. törvény 92. § 29. pontjával megállapított szöveg.

83

A 21. § a 2019: CXII. törvény 91. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A VII. fejezetet (22. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 19. pontja hatályon kívül helyezte.

85

A VIII. fejezet címe a 2019: CXII. törvény 92. § 30. pontjával megállapított szöveg.

86

A 12. alcímet (23. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 20. pontja hatályon kívül helyezte.

87

A 24. § a 2019: CXII. törvény 91. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.

88

A 25. §-t a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 21. pontja hatályon kívül helyezte.

89

A 26. §-t a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte.

90

A 27. §-t a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 23. pontja hatályon kívül helyezte.

91

A VIII/A. fejezetet (27/A–27/B. §) a 2017: CXCII. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be, címe a 2019: CXII. törvény 92. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

92

A 13/B. alcímet (27/C–27/D. §) a 2017: CXCII. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be.

93

A 27/D. § a 2019: CXII. törvény 92. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

94

A 28. § a 2019: CXII. törvény 91. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.

97

A 28/A. §-t a 2015: LXVI. törvény 85. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 24. pontja.

99

A 30. § a 2019: CXII. törvény 91. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.

101

A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.

102

A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.

103

A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.

104

A 31. § a 2019: CXII. törvény 91. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.

105

A 32. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (13) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

106

A 33. §-t a 2016: CIV. törvény 111. § (13) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

107

A 33/A. §-t a 2015: LXVI. törvény 86. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 26. pontja.

109

A 18. alcímet (35–38. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 28. pontja hatályon kívül helyezte.

110

A 35. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

111

A 36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

112

A 37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

113

A 19. alcímet (39. §) a 2019: CXII. törvény 93. § (2) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte.

114

A 39. § nyitó szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

115

A 39. § a)–b) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

116

A 39. § c) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére