• Tartalom
Oldalmenü

2013. évi LXXVIII. törvény

egyes büntető tárgyú törvények módosításáról1

2014.01.02.

1. § (1)–(10)2

(11)3

2–3. §4

4–12. §5

13. § (1)–(3)6

(4)–(5)7

(6)8

14. § (1)9

(2)10

(3)11

(4)–(5)12

15–16. §13

17–18. §14

19. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.”

(2) A Btk. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.”

(3) A Btk. 141. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

141. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
(2) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.
(3) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.”

(4) A Btk. 185. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló kormányrendeletben.”

(5) A Btk. XX. Fejezete a következő alcímmel és 212/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„Kapcsolati erőszak
(1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.”

(6) A Btk. 219. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el.”

(7) A Btk. 327. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) E § alkalmazásában – ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik –
a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 267/2012/EU rendelet) 1. cikk l) pontjában meghatározott eszközöket,
b) pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjában meghatározottakat,
c) gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket,
d) gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket,
e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut
kell érteni.”

(8) A Btk. 383. § d) pont da) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E fejezet alkalmazásában

a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:)

da) a vagyon elleni erőszakos,”

(bűncselekmény.)

(9) A Btk. XXXVII. Fejezete a következő alcímmel és 388/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„Értelmező rendelkezés
388/A. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény.”

(10) A Btk. 403. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel)

a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy”

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(11) A Btk. 403. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”

(12) A Btk. 433. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A polgári védelmi kötelezettség megszegése az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási kötelezettség megszegése veszélyhelyzetben is elkövethető.”

(13) A Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont j) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában

hivatalos személy:)

j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,”

(14) A Btk. 465. § (2) bekezdés b) pont 26. alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény

327. §-a)

„26. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 47. cikkének,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

20. §15

21. § (1)–(2)16

22. § (1)17

(2)18

23. § Nem lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2013. évi LII. törvény 49. § (2) bekezdése.

24. §19

25. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. június 29-én lép hatályba.

(2) A 19. § és a 21. § 2013. június 30-án lép hatályba.

(4) Az 1. § (1)–(10) bekezdése, a 2. §, a 3. §, a 17. § és a 18. § 2013. július 2-án lép hatályba.

26. § (1) E törvény 4–6. §-a és 8–11. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 17. § (7)–(9) bekezdése a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat 6. és 8. cikkének való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. június 13. A törvényt a 2016: XXXII. törvény 45. § 35. pontja hatályon kívül helyezte 2016. július 1. napjával.

2

Az 1. § (1)–(10) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

Az 1. § (11) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 2–3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 4–12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 13. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 13. § (4)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 13. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 14. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 14. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 14. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 14. § (4)–(5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 15–16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 17–18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 21. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 22. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 22. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.