8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet

1. §¹ A rendelet hatálya a Pártfogó Felügyelői Szolgálatként kijelölt Igazságügyi Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium) és a pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalokra (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőkre terjed ki.

1/A. §³ Az eljáró pártfogó felügyelő kijelölése határozat meghozatalával vagy a kormányhivatalnál bevezetett ügyelosztási rend alkalmazásával történhet.

2. §⁴ (1)⁵ Ha a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) pártfogó felügyelői vélemény, összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány beszerzését rendeli el, vagy a gyámhatóság megkeresést intéz környezettanulmány beszerzése céljából, annak elkészítésére a tényállásszerű magatartást megvalósító gyermekkorú személy (a továbbiakban: gyermekkorú), a terhelt, az eljárás alá vont fiatalkorú, illetve a fizetésre kötelezett magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt rendeli ki, illetve keresi meg. A pártfogó felügyelői véleményt vagy környezettanulmányt a kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.

(2)⁶ (2) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelői vélemény, az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény és a környezettanulmány elkészítését megelőzően megvizsgálja, hogy szükséges-e tolmács igénybevétele, és annak megfelelően intézkedik.

(3)⁷ Az (1) bekezdés szerint kirendelt kormányhivatal a gyermekkorú, a terhelt, az eljárás alá vont fiatalkorú, illetve a fizetésre kötelezett meghallgatásának lefolytatása érdekében megkeresheti azt a kormányhivatalt, ahol a gyermekkorú, a terhelt, az eljárás alá vont fiatalkorú, illetve a fizetésre kötelezett ideiglenesen – ide nem értve a tartózkodási hely nyilvántartás szerinti megváltozását, ha a kirendelés erre vonatkozott – tartózkodik. A megkeresett kormányhivatal a meghallgatás során feltárt tényekről és körülményekről a megkeresésben megadott módon és határidővel, illetve ha a meghallgatás nem folytatható le, annak akadályáról haladéktalanul tájékoztatja a megkeresőt.

3. §⁸ Ha a gyermekkorúra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra vagy a fizetésre kötelezettre vonatkozóan három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény vagy összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre, az újonnan érkezett elrendelésnek a korábbi irat szükség szerinti aktualizálásával is eleget lehet tenni.

4. §⁹ A pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítése során a pártfogó felügyelőnek ki kell térni arra, ha a terhelt vagy a gyermekkorú, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú lakóhelyének vagy tényleges tartózkodási helyének a megtekintése akadályba ütközött, illetve a meghallgatandó személy az együttműködést megtagadta.

5. §¹⁰ A pártfogó felügyelői vélemény, az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény vagy a környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az elrendelésnek a kormányhivatalhoz való érkezésétől számított 30 nap, kivéve, ha az elrendelő az eljárás jellegére figyelemmel a teljesítésre külön határidőt szabott.

6. §¹¹ A pártfogó felügyelői vélemény vagy a környezettanulmány elkészítésére vonatkozó kezdőirat kijelölésnél lehetőség szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeit a fiatalkorúak pártfogó felügyelője intézze.

7. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény I. része az ügyre és a terheltre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) Az ügyre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

(3)¹⁶ A terheltre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti

8. § (1)¹⁷ A pártfogó felügyelői vélemény II. része az elkészítésére vonatkozó adatokat tartalmazza:

(2) A pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen

(3)²⁰ Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelő az ügy iratainak tanulmányozását, a terhelt meghallgatását nem mellőzheti. A terhelt lakóhelyének, illetve tényleges tartózkodási helyének megtekintése mellőzhető, ha ugyanazon vagy más büntetőeljárás során, három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány vagy pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre és lakcímében, illetve tényleges tartózkodási helyében változás nem következett be.

9. §²¹ (1) A pártfogó felügyelői vélemény III. része a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 203. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a terhelt személyére, viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére jellemző szakmai ténymegállapításokat tartalmazza, különösen

(2) A szakmai ténymegállapítások körében a pártfogó felügyelő bemutatja a korábbi pártfogó felügyelői tapasztalatokat.

(3) A szakmai ténymegállapítások körében a pártfogó felügyelő a terhelt személyére és viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére vonatkozó tényezők alapján feltárja a bűnismétlési kockázatokat, valamint a terhelt szükségleteit.

10. §²² (1) A pártfogó felügyelői vélemény IV. része tartalmazza a kirendelő által feltett kérdésekre adandó válaszokat, így különösen a pártfogó felügyelőnek a szakmai ténymegállapításokból levont következtetéseit arra vonatkozóan, hogy

(2) A pártfogó felügyelő által javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni a terhelt

(3) A pártfogó felügyelő a terhelt adottságainak megfelelő ellátási és intézményi lehetőségek figyelembevételével teszi meg a javaslatát az egyedi, illetve külön magatartási szabályok és kötelezettségek, egyéb szükséges beavatkozások alkalmazására, bemutatva azoknak a bűnismétlési kockázatokat enyhítő hatását.

(4) A pártfogó felügyelői véleményhez mellékelni kell a terhelt nyilatkozatát arról, hogy

(5) A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt is tartalmazza.

11. § (1)²³ Ha az ügyészség az ügy közvetítői eljárásra utalására vonatkozó döntésének a meghozatala előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7–10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban az alábbiakat mutatja be:

(2) A szakmai ténymegállapítások alapján a pártfogó felügyelő javaslatot tesz az ügy közvetítői eljárásra utalására vagy annak mellőzésére.

(3) A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a közvetlen lakókörnyezet megtekintésétől el lehet tekinteni, de a terhelt, a sértett, illetve cselekvőképtelen sértett esetében törvényes képviselőjének meghallgatása nem mellőzhető.

12. § (1)²⁴ Ha az ügyészség a közérdekű munka vagy a jóvátételi munka alkalmazására vonatkozó indítvány megtétele előtt vagy a bíróság a büntetéskiszabás körében az ilyen büntetés vagy intézkedés eredményes alkalmazhatósága kérdésében pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások körében elsősorban a terhelt munkára való alkalmasságát és személyes adottságait mutatja be, így különösen

(2) A pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a közvetlen lakókörnyezet megtekintésétől el lehet tekinteni, de a terhelt meghallgatása nem mellőzhető.

12/A. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 64. § (7) bekezdése és 66. § (7) bekezdése alapján elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére a 7–10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében a 9. § (1) bekezdés a)–e) és h) pontjában foglaltak mellett azt mutatja be, hogy a halasztás iránti kérelemben foglaltak mennyiben felelnek meg a valóságnak, továbbá mellőzi a külön magatartási szabályra vagy beavatkozásra vonatkozó javaslattételt.

13. § (1)²⁶ A környezettanulmány I. része az elrendelésre és a gyermekkorúakra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2) Az elrendelésre vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:

(3)²⁹ A gyermekkorúra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozóan a környezettanulmány az alábbi adatokat rögzíti:

14. § A környezettanulmány II. része az elkészítésére vonatkozó adatokat tartalmazza:

15. §³⁷ A környezettanulmány III. része a gyermekkorúra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozó szakmai ténymegállapításokat, illetve a vizsgált tényezők kockázati szempontú értékelését tartalmazza

16. §³⁸ A környezettanulmány IV. része bemutatja, illetve értékeli

16/A. §⁴¹ A környezettanulmány V. része bemutatja a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú változás iránti motivációját, jóvátétellel, az ügy esetleges közvetítői eljárásra utalásával kapcsolatos véleményét, szándékát.

16/B. §⁴² (1) A környezettanulmány VI. része tartalmazza a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló, a gyermekkorú, a terhelt, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének az 59. § (2) bekezdése szerinti háromfokú skála alapján történő megjelölését, illetve a kockázati besorolás indokolását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség magas foka esetén – ha a megelőző pártfogás elrendelését törvény nem zárja ki – a környezettanulmány VI. része tartalmazza a megelőző pártfogói feladatokat ellátó pártfogó felügyelővel (a továbbiakban: megelőző pártfogó felügyelő) történő személyes találkozás gyakoriságára, és a bűncselekménnyel vagy a szabálysértéssel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó, a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra (a továbbiakban: magatartási szabályok) vonatkozó javaslatot, valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a közreműködését a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.

(3) Ha a terhelt (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettsége magas fokú és törvény a megelőző pártfogás elrendelését kizárja, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány VI. részében a bűncselekménnyel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó magatartási szabályokra javaslatot tehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség közepes foka esetén a pártfogó felügyelő – ha a megelőző pártfogás elrendelését nem javasolja – a veszélyeztetettség enyhítése céljából egyéb intézmények és személyek közreműködésére javaslatot tehet.

(5) A megelőző pártfogás tartamára javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni

18. § (1) A kegyelmi kérelem ügyében készítendő környezettanulmány esetén a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részleges környezettanulmány nem tartalmazza a IV–VI. részt, továbbá ebben az esetben a pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez. A pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások körében bemutatja, hogy a kegyelmi kérelemben foglaltak mennyiben felelnek meg a valóságnak, a kirendelő határozott irányú kérdése hiányában különösen a következők bemutatására irányul

(2) A bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése ügyében készítendő környezettanulmány esetén a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a részleges környezettanulmány nem tartalmazza a IV–VI. részt, továbbá a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban a terhelt és a fizetésre kötelezett személyi és családi körülményeit, továbbá vagyoni és jövedelmi helyzetét feltáró körülményeket mutatja be. Ebben az esetben a pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez.

19. §⁴⁷ (1)⁴⁸ A gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeiben a környezettanulmány és a kockázatértékelés, a pártfogó felügyelői vélemény, illetve az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor a gyermekkorúval, illetve a fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozását ellátó más személyt is meg kell hallgatni.

(2)⁴⁹ A környezettanulmány és a kockázatértékelés, a pártfogó felügyelői vélemény, illetve az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez a pártfogó felügyelő szükség szerint tájékozódik a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú

(3)⁵² A Be. 684. § (3) és (4) bekezdése szerint a pártfogó felügyelő az oktatási intézménytől pedagógiai véleményt szerez be a tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekkorú vagy fiatalkorú ügyében.

(4)⁵³ A fiatalkorú egyéni értékelése érdekében a fiatalkorú terhelt sajátos szükségleteit ismertetni kell. Ennek keretében ki kell térni a fiatalkorú vonatkozásában fennálló veszélyeztető tényezőkre, a fiatalkorú oktatási, képzési szükségleteire és a társadalmi beilleszkedéséhez szükséges beavatkozásokra.

(5)⁵⁴ A javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás előkészítése során elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére a 7–10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a fiatalkorúnak

19/A. §⁵⁵ Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány, illetve a gyámhatóság a bűncselekmény vagy elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a gyermekkorúval vagy fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány beszerzése iránt intézkedik, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésével egyidejűleg – a Be. 834. § (3) bekezdés esetét kivéve – elvégzi a gyermekkorú vagy fiatalkorú veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését.

19/B. §⁵⁶ (1) A megelőző pártfogás mellőzése esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68/D. § (5) bekezdésében foglaltak alapján lefolytatott felülvizsgálat ügyében készítendő ismételt kockázatértékelés (a továbbiakban: részleges kockázatértékelés) a megváltozott körülmények vizsgálatára irányul.

(2) A részleges kockázatértékelés során a pártfogó felügyelő által alkalmazandó vizsgálati eljárás és módszer különösen

(3) A részleges kockázatértékelés során a közvetlen lakókörnyezet megtekintése mellőzhető, kivéve, ha a megváltozott körülmények a közvetlen lakókörnyezetre vonatkoznak.

(4) A megváltozott körülmények vizsgálatára irányuló kockázatértékelés a környezettanulmány I–II., illetve VI. részében foglaltakat tartalmazza.

19/C. §⁵⁷ (1)⁵⁸ Ha a bíróság vagy az ügyészség a megelőző pártfogás alatt álló vagy korábban megelőző pártfogás alatt állt fiatalkorúval szemben összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7–10. §-ban foglaltakat – a Be. 685. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel – megfelelően alkalmazni kell.

(2) A pártfogó felügyelő az összefoglaló megállapítások során kitér különösen

19/D. § (1)⁶⁰ A gyámhatóság által a megelőző pártfogás elrendelése iránt tartott tárgyaláson (a továbbiakban: tárgyalás) az illetékes kormányhivatal által az 1/A. § alkalmazásával kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének

(2) A tárgyaláson lehetőség szerint az a pártfogó felügyelő vesz részt, aki a gyermekkorú vagy fiatalkorú ügyében a kockázatértékeléssel kibővített környezettanulmányt készítette.

19/E. § (1) A tárgyaláson a kijelölt pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú ügyében készített környezettanulmány és kockázatértékelés alapján, a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka esetén javaslatot tesz a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására, illetve javaslatot tehet a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra; valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a közreműködésére, akiket a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.

(2) A tárgyaláson részt vevő pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének közepes foka esetén – amennyiben a megelőző pártfogás elrendelésre kerül – a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságának meghatározására javaslatot tesz, illetve a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra javaslatot tehet.

19/F. § (1)⁶¹ A megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozatának véglegessé válásáról szóló értesítés kézhezvétele után haladéktalanul

(1a)⁶² A megelőző pártfogó felügyelő megvizsgálja, hogy a végrehajtás során szükséges-e tolmács igénybevétele, és ha igen, intézkedik a gyámhatóságnál tolmács kirendelése és az egyéni meghallgatáson való jelenlétének biztosítása érdekében.

(2)⁶³ Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot legkésőbb a határozat véglegessé válásáról szóló értesítés kormányhivatalhoz történő érkeztetésétől számított harmincadik napra kell kitűzni.

(3) Az egyéni meghallgatáson a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorút vagy fiatalkorút, illetve szülőjét vagy más törvényes képviselőjét tájékoztatja

19/G. § (1) A megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú esetében a kapcsolattartás elsősorban a gyermekkorú lakókörnyezetében történik.

(2) A 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a megelőző pártfogás alá helyezett gyermekkorú vagy fiatalkorú, illetve szülője vagy más törvényes képviselője részére át kell adni.

(3) A megelőző pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről vagy annak elmaradásáról a megelőző pártfogást elrendelő gyámhatóságot tájékoztatni kell.

19/H. §⁶⁴ A megelőző pártfogás előkészítése során a megelőző pártfogó felügyelő és a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el. A megelőző pártfogó felügyelő és az esetmenedzser az együttműködés keretében

19/I. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogást a Terv alapján hajtja végre.

(2) A megelőző pártfogó felügyelő a 19/F. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő harminc napon belül készíti el a Tervet.

(3)⁶⁵ A megelőző pártfogó felügyelő a tervet a család- és gyermekjóléti központ kijelölt esetmenedzsere által készített egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltakra figyelemmel készíti el.

(4) A Terv tartalmazza

19/J. § (1)⁶⁷ A megelőző pártfogást a gyermekkorú vagy fiatalkorú lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal által kijelölt fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő a gyámhatóság megelőző pártfogást elrendelő határozata alapján látja el.

(2) A megelőző pártfogás végrehajtása során a megelőző pártfogó felügyelő feladata különösen

19/K. § (1)⁶⁸ A megelőző pártfogás végrehajtása során a gyermekkorú vagy fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének csökkentése érdekében a megelőző pártfogó felügyelő, a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere, valamint a gyermekvédelmi gyám, a gyermekotthon kölcsönös tájékoztatás mellett, együttműködve jár el.

(2)⁶⁹ A megelőző pártfogó felügyelő és az esetmenedzser – a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának szükség szerinti bevonásával – az együttműködés keretében

(3)⁷⁰ A megelőző pártfogó felügyelő a család- és gyermekjóléti központ, a nevelőszülői hálózat működtetője, illetve a gyermekotthon által az esetmegbeszélés tartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez biztosított helyszínt igénybe veheti.

(4) A pártfogó felügyelő egyéb gyermekvédelmi intézkedés megtételére javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a megelőző pártfogás végrehajtása során.

(5)⁷¹ A pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve fiatalkorú hozzájárulása esetén elvégzi az azonosító beszélgetést a feltételezhetően emberkereskedelem áldozatává vált gyermekkorúval, illetve fiatalkorúval, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

19/L. § (1) A megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz az elrendelő gyámhatóság felé

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat tartalmazza

(3) A rendelkezésre álló dokumentumokat – különösen a magatartási szabály teljesítésére vonatkozó igazolást – csatolni kell az (1) bekezdés szerinti javaslathoz.

19/M. § (1) A gyámhatóságnak a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránti eljárásában a megelőző pártfogó felügyelő a gyámhatóság kérésére a megelőző pártfogás tapasztalatairól – különösen a megelőző pártfogás tartamára előírt magatartási szabályok megtartásáról – összegző jelentést készít.

(2) A megelőző pártfogó felügyelő részt vesz a gyámhatóság által a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránt tartott tárgyaláson és javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, szükség esetén a megelőző pártfogás eredményességét szolgáló új magatartási szabályokra.

(3) Ha a gyámhatóság megelőző pártfogás alatt álló gyermekkorú vagy fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezése, vagy nevelésbe vétele iránt intézkedik, a gyámhatóság megkeresésére a megelőző pártfogó felügyelő javaslatot tesz a megelőző pártfogás fenntartására vagy mellőzésére.

(4) A megelőző pártfogó felügyelő tájékoztatja a gyámhatóságot, ha a megelőző pártfogás alatt állóval szemben szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést illetve pártfogó felügyelet intézkedést rendeltek el.

20. §⁷² (1) Ha a közvetítői eljárásban részt vevő gyanúsított vagy a sértett fiatalkorú, akkor a kormányhivatal – az 1/A. § alkalmazásával – közvetítőként – lehetőség szerint – a fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelőt jelöli ki.

(2)⁷³ Ha a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. § (2) bekezdése alapján egy közvetítői eljárásban több közvetítő kijelölésére kerül sor, illetve ha a főispánnal vagy a kormányhivatal valamennyi közvetítőjével szemben kizárási ok merül fel, akkor a területi illetékességtől eltérő kormányhivatal közvetítője is kijelölhető az illetékes főispán megkeresése alapján.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e fejezet rendelkezéseit a szabálysértési ügyekben lefolytatott közvetítői eljárásokban megfelelően alkalmazni kell.

21. § (1) A közvetítő a közvetítői eljárás kezdetén tájékozódik arról, hogy készült-e az ügyben pártfogó felügyelői vélemény, ha igen, akkor intézkedik annak beszerzéséről és szükség esetén konzultál az azt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(2)⁷⁴ Ha a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le, és az ügyben korábban pártfogó felügyelői vélemény készült, akkor a kormányhivatal a közvetítői eljárás ügyiratainak megküldésével egyidejűleg a pártfogó felügyelői véleményt is továbbítja számára. A közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd szükség esetén konzultál a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(2a)⁷⁵ A közvetítő a közvetítői eljárás adatai alapján dönt arról, hogy mely közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító, illetve helyreállító technikát alkalmazza közvetítői eljárása során.

(3)⁷⁶

22. § (1)⁷⁷ A megállapodás teljesítését – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közvetítő ellenőrzi.

(2)⁷⁸ Ha a megállapodásban foglaltak indokolják, akkor az ellenőrzésre az illetékes kormányhivataltól eltérő – elsősorban a gyanúsított vagy a sértett lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye, illetve a teljesítés helye szerinti – kormányhivatal közvetítője jelölhető ki, amiről az érintett kormányhivatal megkeresésre dönt, és erről értesíti a megkereséssel élő kormányhivatalt.

(3)⁷⁹ Ha az ellenőrzésért felelős közvetítő – a megállapodásban meghatározott teljesítési határidő elteltével – megállapítja, hogy a gyanúsított nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, tájékoztatja az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyészséget és eltérő illetékesség esetén a megkereséssel élő kormányhivatalt, egyidejűleg értesíti a sértettet, a gyanúsítottat és a képviselőiket.

23. §⁸⁰ (1)⁸¹ Közvetítői eljárás során felmerült költség a közvetítői eljárás megindításától annak befejezéséig a felek érdekkörében felmerült, igazolt, a megállapodás létrejöttéhez szükséges költség, így különösen

(2) A minisztérium előlegezi a Bkt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott költségeket.

(3) A közvetítői eljárás során felmerült költségekről a közvetítő tételes költségjegyzéket vezet. A közvetítő úti- és szállásköltségének megállapításánál a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló rendelet (a továbbiakban: R.) foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4)⁸⁴ A kirendelt védő költségének, illetve díjának számítása tekintetében az R., a közvetítői eljárásban részt vevő más személy költségének, illetve díjának tekintetében a terhelt és a meghatalmazott védő, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek díjáról és költségéről szóló rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A kirendelt védő, illetve a közvetítői eljárásban részt vevő más személy költségét és a díját a benyújtott tételes kimutatás alapján a közvetítő állapítja meg.

(5) A közvetítői eljárás során felmerült, az állam által viselt költségeket a közvetítői eljárás befejezésekor a közvetítő a költségjegyzék lezárásával és összegzésével állapítja meg. A Bkt. 18. §-a alapján a közvetítő azokat a költségeket állapítja meg, amelyeket nem az előlegező személy köteles viselni, és erről értesíti a költség viselésére kötelezettet. A közvetítő az értesítésben felszólítja a költség viselésére kötelezettet, hogy harminc napon belül térítse meg a más által előlegezett költségeket.

24. § (1)⁸⁵ A közérdekű munka végrehajtásáról az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy az elítélt kérelme alapján tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal az 1/A. § alkalmazásával kijelölt pártfogó felügyelő útján gondoskodik, azzal, hogy az illetékesség megváltozását nem alapozza meg az, hogy az elítélt fogva van.

(2)⁸⁶ Ha a pártfogó felügyelő hivatalos iratban vagy az elítélt írásbeli nyilatkozatában foglaltak alapján arról szerez tudomást, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye megváltozott, a közérdekű munka végrehajtása ügyben keletkezett iratokat a kormányhivatal haladéktalanul megküldi az új lakcím vagy tényleges tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatalnak.

(3)⁸⁷ A Bv. tv. 26/B. § (1) bekezdése szerinti védett személy (a továbbiakban: védett személy) esetén a pártfogó felügyelő a védelembe vételre vonatkozó iraton felül minden olyan iratot, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal, is zártan kezel.

(4)⁸⁸ A közérdekű munka végrehajtása során a kormányhivatal pártfogó felügyelői asszisztenseket és munkafelügyelőket foglalkoztathat, akik a pártfogó felügyelő irányítása mellett részt vesznek

25. § (1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának előkészítése során megvizsgálja, hogy

(2)⁹⁶ Ha a pártfogó felügyelő azt észleli, hogy

26. § (1)⁹⁸ A kijelölt pártfogó felügyelő a bíróság értesítésének és a közérdekű munka elrendeléséről szóló ügydöntő határozat jogerősítő záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának az érkeztetésétől számított 8 napon belül az elítéltet megidézi [Bv. tv. 282. § (1) bekezdés].

(2) Az idézésben az elítéltet tájékoztatni kell

27. § (1) A meghallgatáson az elítéltet részletesen ki kell oktatni

(2) A meghallgatáson az elítéltet nyilatkoztatni kell

(3) A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyet a pártfogó felügyelő és az elítélt aláír. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát az elítélt számára át kell adni.

28. § (1)¹⁰⁵ A pártfogó felügyelő a meghallgatást követően kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését, kivéve, ha az elítélt rendelkezik érvényes foglalkoztathatósági szakvéleménnyel, és annak keltétől még nem telt el 1 év, feltéve, hogy az elítélt egészségi állapotában bekövetkező változást nem jelentett be.

(2)¹⁰⁶ A foglalkoztathatósági vizsgálaton való megjelenés kötelezettségéről, illetve az elítélt hibájából történő elmaradásának jogkövetkezményeiről, valamint a vizsgálat helyéről és időpontjáról a pártfogó felügyelő az elítéltet külön felhívásban tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatásra az elítélt meghallgatásán sor került és ennek tényét – a vizsgálatra vonatkozó adatok feltüntetésével – a jegyzőkönyv tartalmazza.

(3)¹⁰⁷ Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a pártfogó felügyelő által a (2) bekezdés szerinti felhívásban vagy a 27. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben meghatározott időpontban, de legkésőbb annak kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatni a pártfogó felügyelőnek, amelynek eredeti példányát az elítélt a munkahelynek adja át. A foglalkoztathatósági szakvéleményt az elítélt hozzájárulása esetén az azt kiállító szakorvos is megküldheti a pártfogó felügyelő részére.

29. § (1)¹⁰⁸ Ha a foglalkoztathatóságnak nincs akadálya, a pártfogó felügyelő haladéktalanul beszerzi a munkahely Bv. tv. 283. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

(1a)¹⁰⁹ Ha a közérdekű munka helyét a Bv. tv. 280. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat köteles biztosítani, a pártfogó felügyelő egyeztet a munkakezdés időpontjáról és tisztázza, hogy nem áll-e fenn a Bv. tv. 283. § (4) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok, továbbá megküldi a munkáltató kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatást az illetékes helyi önkormányzat részére.

(2)¹¹⁰ Ha a kormányhivatal és a munkahely együttműködési megállapodást kötött, a pártfogó felügyelő által készített feljegyzésben is rögzíthető a munkahely eseti ügyben kinyilvánított együttműködési szándéka.

29/A. §¹¹¹ (1) Védett személy esetén a közérdekű munka végrehajtása során – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(2) A pártfogó felügyelő védett személy esetén

(3)¹¹² Ha a kijelölt munkahely nem az illetékességi területén helyezkedik el, a Budapest Főváros Kormányhivatala – a védelmet ellátó szerv értesítésével egyidejűleg – az ügy iratait átteszi a kijelölt munkahely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz.

30. § (1) A foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított 15 napon belül a pártfogó felügyelő kijelöli a közérdekű munka végrehajtásában együttműködő munkahelyet, amelynek során figyelemmel van

(2)¹¹⁶ A munkahely kijelöléséről szóló határozatban a pártfogó felügyelő – az eljáró bíróság megnevezésének és ügyszámának, a közérdekű munka büntetés tartamának és a beszámításra vonatkozó rendelkezés megjelölése mellett – meghatározza

(2a)¹¹⁸ A munkahely kijelöléséről szóló határozat tartalmazza továbbá

(3)¹¹⁹ A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatát – kivéve, ha azt meghallgatáson hozta – annak meghozatalát követően haladéktalanul kézbesíti az ügyészségnek, az elítéltnek és a védőnek. Ha a pártfogó felügyelő a határozatot meghallgatáson hozta, azt kihirdetés útján közli az elítélttel, illetve a jelen lévő védővel, egyben jegyzőkönyvbe foglalja a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó nyilatkozatokat.

(4)¹²⁰ Ha az ügyészség, az elítélt, illetve védője a felülvizsgálati határidőn belül nem nyújtott be a Bv. tv. 283. § (5) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati kérelmet, a határidő leteltét követően a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatát kézbesíti a (3) bekezdésben meghatározottakon túl a munkahelynek, továbbá a kijelölésről értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha a kijelölt munkahely a nyilvántartásukban szerepel.

(5)¹²¹ Ha a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 283. § (5a) bekezdése szerint az iratokat felterjeszti, a kormányhivatalnál a kísérőlevél és a felterjesztett iratok részletes jegyzéke marad.

(6)¹²²

(7)¹²³ Ha az elítélt kéri, hogy a munkahelyet a tényleges tartózkodási helye szerint jelöljék ki, és ez a pártfogó felügyelő illetékességi területén kívül van, a kormányhivatal az ügy iratait átteszi az eljárásra illetékes kormányhivatalhoz.

(8)¹²⁴ A pártfogó felügyelő a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat a bírósági felülvizsgálati kérelem visszavonásának vagy elbírálásának napjával válik véglegessé.

(9)¹²⁵ Ha a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatban megjelölt határidőt vagy határnapot – különösen a munkahely jelzése vagy az elítéltnek a munkavégzés megkezdésére a határozatban megjelölt határnap vagy határidő lejárta előtt kellő időben bejelentett méltányolható kérelmére tekintettel – módosítani szükséges, a pártfogó felügyelő kitűzi a munkavégzés megkezdésének új időpontját és az ennek megfelelően kiállított 1. melléklet szerinti felhívást kézbesíti az elítéltnek, valamint a munkavégzés megkezdésének új időpontjáról értesíti a munkahelyet.

(10)¹²⁶ Ha az elítélt a munkahely kijelöléséről szóló határozat véglegessé válását követően

31. § (1)¹²⁷ A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozat kézbesítésével egyidejűleg a munkahelyet tájékoztatja a kiszabott közérdekű munka tartamáról, továbbá arról, hogy az elítélt mikor köteles a munkahelyen megjelenni, az elítélt jogairól és kötelezettségeiről, valamint a munkáltatót terhelő kötelezettségekről, egyúttal felhívja a munkáltatót annak közlésére, hogy az elítélt a munkavégzést megkezdte-e, továbbá megküldi a közérdekű munka végrehajtása során használatos 3–4. melléklet szerinti formanyomtatványokat.

(2) A nyilvántartó lap tartalmazza:

(3)¹²⁸ A jelenléti ív tartalmazza

(4) A jelenléti ívet folyamatosan kell vezetni.

(4a)¹²⁹ A munkahely a munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi oktatás megtörténtét a jelenléti íven vagy külön okiratban – amely az elítélt aláírását is tartalmazza – igazolja a pártfogó felügyelő felé.

(5)¹³⁰ A munkahely a Bv. tv. 287. § (4) bekezdés h) pont hb) és hc) alpontja szerinti esetben, ha erre a pártfogó felügyelő felhívja, továbbá a Bv. tv. 287. § (4) bekezdés h) pont he) alpontja szerinti esetben a nyilvántartó lapot és a jelenléti ívet a letöltött munkaórák összegzését követően cégszerű aláírásával lezárja, és a pártfogó felügyelőnek megküldi.

32. § (1)¹³¹ A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő az ügyészség vagy a bv. bíró indítványára, illetve a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére határoz. A határozat kézbesítésére a 30. § (3)–(6) és (8) bekezdése az irányadó.

(2)¹³² Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más kormányhivatal az illetékes, a kormányhivatal az ügy iratait annak a kormányhivatalnak küldi meg, amelynek az illetékességi területén az elítélt új lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye van.

(3)¹³³ Más kormányhivatalhoz illetékességből történő áttétel esetén a pártfogó felügyelő 15 napon belül értesíti erről az elítélt korábbi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet, ha a nyilvántartásukban szereplő munkahely került kijelölésre.

(4)¹³⁴ Ha az új munkahely kijelölése során a Bv. tv. 286. § (3) bekezdésében meghatározott valamely feltétel fennáll, a pártfogó felügyelő új foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését kezdeményezi.

33. § (1) Ha a munkahely a büntetés letöltésének megkezdésére biztosított határnaptól számított 15 napon belül nem küld értesítést a közérdekű munka végrehajtásának megkezdéséről, ennek okáról a pártfogó felügyelő tájékozódik.

(2)¹³⁵ A büntetés letöltésének megkezdésétől számított 30 napon belül a pártfogó felügyelő ellenőrzést végez a munkahelyen annak megállapítása érdekében, hogy a Bv. tv. 287. §-ában foglalt kötelezettségek teljesülnek-e. Az ellenőrzés tapasztalatait a pártfogó felügyelő jegyzőkönyvben rögzíti. Szabálytalanság észlelése esetén ennek megfelelően intézkedik.

(3) Az első ellenőrzést követően a pártfogó felügyelő szükség szerint végez a helyszínen újabb ellenőrzést, amelynek tapasztalatairól feljegyzést vagy jegyzőkönyvet készít.

(4) Ha az elítélt a közérdekű munkát önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő figyelmezteti és felhívja a letöltés folytatására, illetve megkezdésére.

34. § (1) A közérdekű munka végrehajtása azon a napon fejeződik be, amikor

(2) A közérdekű munka végrehajtásának befejezéséről a pártfogó felügyelő értesíti

(3)¹⁴³ A pártfogó felügyelő a közérdekű munka teljesítésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napját közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

35. §¹⁴⁴ Ha az elítélt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről vagy tényleges tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) és (3a) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő a tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul intézkedik, különösen:

35/A. § (1) A pártfogó felügyelő, ha az elítéltnek a szabályszerű idézés vagy a felhívás elmulasztására benyújtott igazolási kérelmének helyt ad, külön határozatot nem hoz, az erről szóló rendelkezést rávezeti az igazolási kérelemre és a dátum megjelölésével azt aláírásával látja el. A pártfogó felügyelő szükség szerint újabb idézést vagy felhívást ad ki.

(2) A pártfogó felügyelő az igazolási kérelem elutasításról – a Be. 140. § (3) bekezdésének figyelembevételével – határozatot hoz, amelyet, ha arról meghallgatáson határoz, jegyzőkönyvbe foglalhat.

(3) A pártfogó felügyelő, ha az igazolási kérelmet elutasítja

(4) Ha a kérelem a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának igazolására irányul, a pártfogó felügyelő azt az iratokkal együtt a bv. bírónak elbírálásra felterjeszti.

36. §¹⁴⁸ (1) A pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést tesz az ügyészségnek a közérdekű munka vagy annak hátralévő része szabadságvesztésre történő átváltoztatásának indítványozására, ha

(2) Az ügyészség az indítvány megtételének szükségessége körében vizsgálja az elítélt igazolási kérelemét. Ha az ügyészség az igazolási kérelemnek helyt ad, a pártfogó felügyelő határozatát hatályon kívül helyezi és az indítvány mellőzése esetén – átiratában az ok megjelölésével – az iratokat visszaküldi.

37. § (1) A 27. § szerinti meghallgatásra a fiatalkorú törvényes képviselőjét is meg kell idézni, ha a meghallgatás időpontjában az elítélt a 18. életévét még nem töltötte be.

(2) A meghallgatásról készített jegyzőkönyv egy példányát a törvényes képviselő számára át kell adni, távolmaradása esetén postai úton kell továbbítani azt.

(3) A fiatalkorú ügyében a munkahely kijelölésénél a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokra és az elítélt életkori sajátosságaira is figyelemmel kell lenni.

(3a)¹⁵⁰ A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatot a törvényes képviselőnek is kézbesíti, vagy azt kihirdetés útján közli, ha a határozatot meghallgatáson hozta és a törvényes képviselő jelen volt, egyebekben a 30. § (3) bekezdése szerint jár el.

(4)¹⁵¹ A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát a Bv. tv. 292. § (5)–(6) bekezdésére és 293. §-ára figyelemmel kell szervezni és végrehajtani.

38. § (1) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet

(2)¹⁵⁵

39. §¹⁵⁶ (1)¹⁵⁷ A pártfogó felügyeletet – a 62/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti kivétellel – a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye – kivéve a pártfogolt fogvatartási helyét – szerint illetékes kormányhivatal 1/A. § alkalmazásával kijelölt pártfogó felügyelője hajtja végre.

(1a)¹⁵⁸ A pártfogó felügyelet végrehajtása során az illetékes kormányhivatal a pártfogolt személyes ellenőrzése, beszámoltatása, nyilatkoztatása vagy a külön magatartási szabállyal érintett személytől felvilágosítás kérése érdekében megkeresheti azt a kormányhivatalt, ahol a pártfogolt ideiglenesen – ide nem értve az illetékesség megváltozását –, illetve a külön magatartási szabállyal érintett személy tartózkodik. A megkeresett kormányhivatal az elvégzett cselekményről jelentést készít, és azt megküldi a megkereső kormányhivatalnak, illetve haladéktalanul tájékoztatja a megkeresőt, ha a megkeresés teljesítésének akadálya van.

(2)¹⁵⁹ Védett személy esetén a pártfogó felügyelő a védelembe vételre vonatkozó iraton felül minden olyan iratot, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal, is zártan kezel.

(2a)¹⁶⁰ Védett személy esetén a pártfogó felügyelet végrehajtása során a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(3)¹⁶¹ A pártfogó felügyeletet – a 62/B. § (4) bekezdése szerinti kivétellel – az (1) bekezdés alapján illetékes kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő látja el.

40. § A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő feladata különösen

40/A. §¹⁶³ (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő a pártfogolt figyelemmel kísérését elsősorban személyes kapcsolattartás keretében végzi, és ennek megfelelően határozza meg – az egyéni pártfogó felügyelői terv megvalósulása és a pártfogolt személyi körülményei, illetve szükségletei alapján, a (2) bekezdésben és a Bv. tv. 317. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – a pártfogolt személyes jelentkezési kötelezettségének gyakoriságát.

(2)¹⁶⁴ A Btk. 69. § (2) bekezdés d) és e) pontja alapján megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása során a jelentkezési kötelezettség gyakoriságát a pártfogó felügyelő úgy határozza meg, hogy arra havonta legalább egy alkalommal sor kerüljön.

(3) A pártfogó felügyelő feljegyzést készít vagy jegyzőkönyvbe foglalja, ha a kapcsolattartási kötelezettség teljesítésének módjaként telefon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartást határoz meg, vagy az intézkedését visszavonja. A feljegyzés tartalmazza a személyes kapcsolattartás keretében szerzett tapasztalatok összegzését vagy az intézkedés visszavonásának indokát, a kapcsolattartás konkrét módját, kezdő vagy visszavonásának időpontját és a pártfogoltnak az intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásának idejét és módját

(4)¹⁶⁵ A Btk. 69. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő feladatai ellátása kapcsán együttműködik a pártfogolt, a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálattal, család- és gyermekjóléti központtal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával.

(5) A Bv. tv. 313. § (4b) bekezdése esetén a kapcsolat felvételekor a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy kíméletével kell eljárni. A pártfogó felügyelő zártan kezeli a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy lakcímét vagy tényleges tartózkodási helyét, ha azt a büntetőeljárás során zártan kezelték vagy a gyámhatóság az adat átadását a terhelt részére a távoltartásra figyelemmel megtagadta.

41. § A 40. § c) pontjában foglalt segítségnyújtás keretében a pártfogó felügyelő tanácsot ad a pártfogolt iskolai, munkahelyi, egészségi, szociális és egyéb problémái megoldásához, az ehhez szükséges támogatások igénybevételéhez, valamint szükség esetén a bűnismétlés valószínűségének csökkentése, az integrációs esély növelése érdekében közbenjár a pártfogolt életvezetési problémáinak rendezésével összefüggő ügyeiben.

42. § (1)¹⁶⁶ A pártfogó felügyelő a 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt esetekben a bíróság, illetve az ügyészség határozatának vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele után haladéktalanul

(2)¹⁶⁸ Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot legkésőbb a kezdőirat kormányhivatalhoz történő érkeztetésétől számított harmincadik napra kell kitűzni. Az (1) bekezdés c) pontja alapján hivatalból vagy a pártfogolt kérelmére intézkedik a tolmács biztosításáról.

(2a)¹⁶⁹ Ha a pártfogó felügyelő a bíróság, illetve az ügyészség határozata vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele során arról szerez tudomást, hogy a pártfogolt letartóztatást, elzárást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézeten (a továbbiakban: bv. intézet) vagy a javítóintézeten keresztül továbbítja a pártfogolt számára.

(3) Az egyéni meghallgatáson a pártfogó felügyelő a pártfogoltat tájékoztatja

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról jegyzőkönyvet kell készíteni és annak egy példányát a pártfogolt részére át kell adni.

(4a)¹⁷⁴ Ha a pártfogolt letartóztatást, elzárást, szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést tölt, az egyéni meghallgatásra a szabadulását követően kerül sor; időpontjaként legkésőbb a pártfogolt szabadulását követő ötödik napot kell megjelölni.

(5)¹⁷⁵ A pártfogó felügyeletet elrendelő határozatról, a pártfogó felügyelet kezdő és várható befejezésének időpontjáról, a pártfogó felügyelő személyéről, a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről a pártfogó felügyelő értesíti a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot.

(6)¹⁷⁶ A pártfogó felügyelő személyéről és a pártfogolt tájékoztatásának megtörténtéről vagy annak elmaradásáról a pártfogó felügyeletet elrendelő bíróságot, illetve ügyészséget is tájékoztatni kell.

43. §¹⁷⁷ A pártfogó felügyelő a 38. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a bv. bíró határozatának, illetve a bv. intézet vagy a javítóintézet értesítésének kézhezvételét követően, a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhívást a bv. intézeten vagy a javítóintézeten keresztül továbbítja a pártfogolt számára.

44. § (1)¹⁷⁸ A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet – a Bv. tv. 317. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – egyéni pártfogó felügyelői terv (a továbbiakban: terv) alapján hajtja végre.

(2) A pártfogó felügyelő a pártfogolt tájékoztatását követő harminc napon belül készíti el a tervet.

(3) A terv tartalmazza a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a terheltet veszélyeztető körülmények kockázatelemzésen vagy kockázatértékelésen alapuló megnevezését, valamint a megszüntetésükhöz szükséges teendőket, így különösen

(4) A pártfogó felügyelet végrehajtását követően a pártfogó felügyelő a tervben foglaltak megvalósulásáról rövid összegzést készít.

45. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő, valamint a rendőrség egymást tájékoztatva, együttműködve jár el.

(2) Ha a pártfogó felügyelet ellátása a pártfogolt vagy a környezete magatartása miatt akadályba ütközik, a pártfogó felügyelő igénybe veheti a rendőrség segítségét.

(3)¹⁸⁰ A pártfogó felügyelő a pártfogolt tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében megkeresheti a rendőrséget a pártfogolt megadott címen való ellenőrzése céljából.

46. § (1)¹⁸¹ A pártfogó felügyelő feladatainak ellátása során a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagságából és az emberkereskedelem áldozatai azonosításából eredő kötelezettségeire figyelemmel végzi munkáját.

(2) A pártfogó felügyelő javaslatot tesz a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli a pártfogó felügyelet végrehajtása során.

47. § (1)¹⁸² Ha a pártfogolt a magatartási szabályokat megszegi, az előírt kötelezettségeket nem teljesíti, vagy az ügyészség által előírt külön magatartási szabályok módosítása válik szükségessé és emiatt további intézkedésnek lehet helye, a pártfogó felügyelő az illetékes ügyészségnek javaslatot tesz.

(2)¹⁸³ Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a pártfogó felügyelő a feltételes ügyészi felfüggesztésről rendelkező ügyészséghez terjeszti elő

(3)¹⁸⁴ Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a pártfogó felügyelő az első fokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes ügyészséghez terjeszti elő

(4)¹⁸⁶ Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a bv. ügyészhez terjeszti elő

(5)¹⁸⁸ A pártfogó felügyelő az illetékes bv. bírónak tesz javaslatot a bíróság által megállapított magatartási szabályok megváltoztatására, mellőzésére vagy újabb magtartási szabály előírására.

(6) A (2)–(5) bekezdés szerinti javaslatban a részletes indokolás mellett meg kell jelölni a bizonyítékokat, az eljáró bíróság, ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét, a pártfogó felügyelet – határozat szerinti – kezdetének és megszűnésének időpontját. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a javaslathoz.

48. §¹⁸⁹ A pártfogó felügyelő szükség szerint tájékoztatja rendszeres ellenőrzései, tapasztalatai alapján a pártfogolt magatartásáról, körülményei alakulásáról a pártfogó felügyelet alkalmazásáról döntést hozó bíróságot, illetve az ügyészséget – ideiglenes elbocsátás esetén a javítóintézetet –, továbbá arról is, ha a pártfogó felügyelet letelt, és az alatt a pártfogolt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy az egyéb okból megszűnt. A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet leteltéről a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot is tájékoztatja.

49. § A pártfogó felügyelet végrehajtása szünetel, ha

50. § (1)¹⁹³ Ha az elítélt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) és (3a) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő a tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul intézkedik, különösen:

(2)¹⁹⁵ Feltételes ügyészi felfüggesztés mellett elrendelt pártfogó felügyelet esetén, ha a terhelt a pártfogó felügyelő által ismert lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről eltávozott a pártfogó felügyelő a tényleges tartózkodási helyének megismerése érdekében haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti intézkedéseket, és ha ezek nem vezetettek eredményre, vagy a terhelt más ügyben fogva van, azt jelzi az ügyésznek.

51. § (1) A pártfogó felügyelő a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a mulasztás igazolása esetén a 35/A. § alkalmazásával jár el azzal, hogy az igazolási kérelem elutasítása esetén, ha a 47. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, az ott meghatározottak szerint intézkedik.

(2) Az ügyészség a 47. § szerinti indítvány megtételének szükségessége körében vizsgálja az elítélt igazolási kérelmét. Ha az ügyészség az igazolási kérelemnek helyt ad, a pártfogó felügyelő határozatát hatályon kívül helyezi és az indítvány mellőzése esetén – átiratában az ok megjelölésével – az iratokat visszaküldi.

(3) Feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a pártfogó felügyelő a mulasztás igazolására benyújtott kérelmet a szükséges iratokkal együtt elbírálásra az elrendelő ügyészségnek küldi meg.

52. §¹⁹⁷ A kormányhivatal fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelője látja el a pártfogó felügyeletét – a Btk. 119. § a) pontja szerinti kivétellel – a pártfogó felügyelet alatt álló

53. § (1)¹⁹⁹ A pártfogó felügyelő feladatai ellátása során együttműködik a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálattal, család- és gyermekjóléti központtal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorával addig az időpontig, amíg a fiatalkorú a 18. életévét be nem tölti. Ennek keretében a pártfogó felügyelő

(2) A pártfogó felügyelő gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez a fiatalkorú pártfogoltja érdekében a gyámhatóságnál, ha az a fiatalkorú pártfogolt környezetében kialakult súlyos veszélyeztető helyzete megszüntetése vagy egyéb ok miatt szükségesnek látszik.

54. § (1)²⁰² A 42. § (3) bekezdése szerinti, vagy a fiatalkorú egyéb okból tartott jegyzőkönyv felvételét megkövetelő meghallgatására a fiatalkorú törvényes képviselőjét is meg kell hívni, ha a fiatalkorú a meghallgatás időpontjában a 18. életévét még nem töltötte be.

(2) A törvényes képviselő távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, de részére a jegyzőkönyvet utóbb meg kell küldeni.

(3)²⁰³ A pártfogó felügyelő a 42. § (5) bekezdése szerinti adatokról a fiatalkorú pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatot vagy család- és gyermekjóléti központot, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó utógondozás esetén a család- és gyermekjóléti központot és a gyámhatóságot, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek esetén a számára otthont nyújtó ellátást biztosító intézményt is értesíti.

(4)²⁰⁴ Ha a fiatalkorú pártfogolt korábban megelőző pártfogás alatt állt, az egyéni pártfogó felügyelői tervet a megelőző pártfogás tapasztalataira figyelemmel kell elkészíteni.

56. §²⁰⁶ A Bv. tv. 313. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pártfogó felügyelői rendelkezések körében előnyben kell részesíteni

59. § (1) A pártfogó felügyelő az eredményesség és a források hatékony felhasználása érdekében, az egyes ügycsoportok és az egyedi ügy sajátosságainak megfelelően kockázatelemzést vagy statisztikai alapú kockázatértékelést végez.

(2)²⁰⁹ A kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés alapján a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú besorolása és a beavatkozások intenzitásának tervezése háromfokozatú skálán történik,

(3) A megállapított kockázathoz mérten a párfogó felügyelői beavatkozás

60. § (1)²¹⁰ A közösségi foglalkoztató a minisztérium szakmai ellenőrzése mellett működő intézmény, amelyet a minisztérium vagy az illetékes kormányhivatal működtet.

(2)²¹¹

(3) A közösségi foglalkoztató részt vesz

(4)²¹⁴ A pártfogó felügyelet, és a megelőző pártfogás eredményes végrehajtása, a pártfogó felügyelet, illetve a megelőző pártfogás hatálya alatt állók társadalmi beilleszkedésének segítése érdekében a közösségi foglalkoztató részt vesz az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ellátást, támogatást vagy szolgáltatást nyújtó szervekkel, szervezetekkel továbbá oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel való együttműködés létrehozásában, fenntartásában.

61. §²¹⁵ (1) A közösségi foglalkoztató programjai különösen

(2) A közösségi foglalkoztató elsősorban a megelőző pártfogás hatálya alatt állók, illetve a fiatalkorú pártfogó felügyelet hatálya alatt állók számára előírt külön magatartási szabályok végrehajtásában vesz részt, illetve szervez programokat.

(3) Aki a közvetítői eljárásban mint terhelt vett részt, a közösségi foglalkoztató programjain a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltak szerint részt vehet.

(4) A közösségi foglalkoztató tanúsítványt állít ki a résztvevőknek a különböző programokban való eredményes részvételről, amely közokiratnak minősül.

62. §²¹⁷ A közösségi foglalkoztató a bíróság, illetve az ügyészség által előírt külön magatartási szabályok vagy a gyámhatóság által előírt magatartási szabályok végrehajtása érdekében programjait szükség szerint biztosítja.

62/A. § (1)²¹⁹ Ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátásra irányuló eljárás során

(2)²²⁰ A fiatalkorú befogadó részlegbe helyezésekor a bv. intézet megkeresésére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében azt mutatja be, hogy a nevelési terv és az abban foglalt intézkedések a szabadulás után miként szolgálhatnák a legkedvezőbben a bűnismétlés megelőzését. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő kockázatértékelést nem végez; a környezettanulmány ilyenkor nem tartalmaz IV–VI. részt.

(2a)²²¹

(3) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően kér környezettanulmányt, a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy az elítélt kérelmében foglaltak megfelelnek-e a valóságnak, továbbá annak tejesítéséhez fűződik-e a büntetés-végrehajtás eredményességét fokozó köz- és személyes érdek.

(3a)²²² A reintegrációs őrizet elrendelésére vonatkozó előterjesztésnek, illetve az ilyen irányú kérelem véleményezésének a megalapozása érdekében elrendelt környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében és az összegző értékelésben azt mutatja be, hogy a befogadó környezet megfelelően szolgálja-e az elítélt társadalmi visszailleszkedését, és hogy a büntetés célja a reintegrációs őrizet elrendelése esetén megvalósulhat-e. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az 59. §-ban meghatározott kockázatelemzést, illetve kockázatértékelést a bűnismétlési kockázatok megállapítása érdekében végzi.

(3b)²²³

(3c)²²⁴ A Bv. tv. 58. § (2a) bekezdése alapján elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére a 7–10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja az elítéltnek

(3d)²²⁵ A Bv. tv. 188. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerinti illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a fogvatartást foganatosító bv. intézet megkeresésére környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a (3c) bekezdésében meghatározottakat is, továbbá az elítélt bűnismétlési kockázatát is vizsgálja.

(3e)²²⁶ A szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint a szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt kegyelmi kérelméhez kapcsolódóan, az első fokon eljárt bíróság elrendelésére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a (3c) bekezdésében felsoroltakat is, illetve a feltételes szabadságra bocsátott elítélt esetén azt, hogy a társadalmi beilleszkedése milyen mértékben valósult meg, az elítélt befogadó környezete megfelelően szolgálja-e a társadalmi visszailleszkedését.

(3f)²²⁷ A (3c) és (3e) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelői vélemény, illetve környezettanulmány elkészítése során,

(4) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőre, illetve az általa készített pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra, valamint az általa végzett pártfogó felügyeletre e jogszabály pártfogó felügyelőre, pártfogó felügyelői véleményre, környezettanulmányra és pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit e fejezetben lévő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(5) E rendelet

(6) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vonatkozásában nem kell alkalmazni e rendelet

62/B. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet a feltételes szabadságra bocsátás esetén a bv. bíró határozata alapján látja el.

(2)²³⁶ A pártfogó felügyeletet a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetnél működő pártfogó felügyelő hajtja végre; ha a vármegyében nincs bv. intézet, akkor a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél működő pártfogó felügyelő jár el.

(3)²³⁷ Ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye, a pártfogó felügyelet végrehajtásával összefüggő intézkedések megtételére a BVOP illetékes.

(4) A pártfogó felügyeletet a (2) bekezdés alapján illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő látja el. A (3) bekezdésben foglalt esetben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka határozza meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának illetékességi helyét.

(5)²³⁸ A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró határozatának kézhezvételét követően a bv. intézet útján továbbítja a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhívást a pártfogolt számára.

(6)²³⁹ A Btk. 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pártfogó felügyelet végrehajtása során a fiatalkorú pártfogó felügyeletét olyan büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő láthatja el, aki a fiatalkorú életkori sajátosságait figyelembe véve speciális képesítéssel és e területen megszerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik.

(7)²⁴⁰ A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az 59. §-ban meghatározott kockázatelemzést, illetve kockázatértékelést a bűnismétlési kockázatok megállapítása érdekében is végzi.

62/C. §²⁴¹ (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakással kapcsolatosan az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól szóló 10/2015. (III. 30.) BM rendelet 4. §-ában meghatározott, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának a feltételeit a helyszínen ellenőrzi.

(2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának az (1) bekezdés szerinti felmérését a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi. A felmérés időpontját a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt által megjelölt személlyel vagy a befogadó nyilatkozatot tevővel előzetesen egyezteti. Szükség esetén a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a folyamatos áramellátás meglétének a vizsgálata körében az előbb felsorolt személyektől kérheti a legutolsó fogyasztói számlakivonat bemutatását. A felmérés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a felmérés elvégzése akadályba ütközött, ennek tényét és körülményeit kell a jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelésére vonatkozó előterjesztésnek, illetve az ilyen irányú kérelem véleményezésének a megalapozása érdekében kért környezettanulmányt a bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő készíti el. A környezettanulmány elkészítésekor a fogvatartott meghallgatása nem mellőzhető. A környezettanulmány I. része a kezdőiratra, az elítéltre és a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásra vonatkozó következő adatokat tartalmazza

(4) A környezettanulmány II. részében a 14. § e) pontjában foglaltakat a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakásban lakókra vonatkoztatva külön-külön kell feltüntetni.

(5) A környezettanulmány III. része

(6) A környezettanulmány IV. része a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt tartalmaz a 62/A. § (3a) bekezdésében megjelölt kérdésekben. Az összegző vélemény részét képezi a bűnismétlésre vonatkozó kockázatelemzés, illetve kockázatértékelés eredménye.

(7) Ha a reintegrációs őrizet elrendelését az elítélt vagy védője kezdeményezte, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a környezettanulmány elkészítésekor azt is vizsgálnia kell, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a valóságnak.

(7a)²⁴² A reintegrációs őrizet engedélyezése esetén annak megkezdése előtt a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tájékoztatja az elítéltet arról, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 24. §-a alapján, ha a törvényben meghatározott felételeknek megfelel álláskeresési ellátásra lehet jogosult, és hogy az egyik szükséges feltétel az álláskeresőként való nyilvántartásba vétele, amihez fel kell keresnie a részére kijelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.

(8)²⁴³ A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, valamint a társadalmi reintegrációs folyamat előrehaladását a szabadon bocsátó bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője legalább havonta ellenőrzi és értékeli. Az ellenőrzésről a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jelentést készít.

(9) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzési feladata körében

(10) A reintegrációs őrizetben lévő elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról való döntéshez készülő előterjesztés megalapozása érdekében az ellenőrzési tapasztalatok alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést készít,

62/D. § (1)²⁴⁴ Azon környezettanulmányok esetében, amelyeket a bv. intézet, a kegyelemi eljárásban az első fokon eljárt bíróság, vagy az igazságügyért felelős miniszter kér, a fogvatartott meghallgatása nem mellőzhető.

(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kegyelmi eljárása során készített környezettanulmányban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő bemutatja különösen

(3) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően kér környezettanulmányt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban azt mutatja be, hogy

(4) A fiatalkorú felkészítő részlegbe helyezését megelőzően, a bv. intézet megkeresésére készített környezettanulmányban a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja különösen

62/E. § (1)²⁴⁵ A bv. intézetben büntetésüket töltő elítéltek szabadulásra felkészítés keretében történő gondozása (a továbbiakban: reintegrációs gondozás) a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feladata.

(2)²⁴⁶ A reintegrációs gondozás kiterjed a Bv. tv. 57. § (3) bekezdésében, a 103. § (2) bekezdés e) pontjában, a 185. §-ban, a 186. § (1) bekezdésében érintett elítéltekre.

(3) A reintegrációs gondozás – a Bv. tv. 186. § (1) bekezdése kivételével – az elítélt kérelmére vehető igénybe.

(4)²⁴⁷ A reintegrációs gondozás célja, hogy a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében foglalt időponttól kezdődően az elítélt társadalmi beilleszkedését segítő támogatásban részesüljön. A támogatás formái különösen:

(5) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő részt vesz a bv. intézet által az elítéltek részére szervezett fórumokon és a szabadulásra való felkészítés tekintetében felmerült kérdésekre megadja a szükséges tájékoztatást.

(6)²⁴⁸ A rendelkezésére álló nyilvántartás alapján a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő meghallgatja a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében meghatározott időpontok figyelembevételével a szabadulás előtt álló elítéltet, nyilatkoztatja, hogy kéri-e a reintegrációs gondozás keretében végzett támogatási lehetőségeket és jegyzőkönyvben rögzíti a reintegrációs gondozás keretében megvalósítani tervezett támogatási formákat.

(6a)²⁴⁹ A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

(6b)²⁵¹

(6c)²⁵² A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a társadalmi kötődés programba bevont elítéltet az eltávozások időtartama alatt szükség szerint ellenőrzi. Ha az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítást nyer, hogy az elítélt a részére meghatározott feladatokat nem teljesíti, az eltávozások alatt kifogásolható életvitelt folytat vagy a magatartási szabályokat sorozatosan megszegi, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő javaslatot tesz a Befogadási és Fogvatartási Bizottság felé a társadalmi kötődés program megszüntetésére.

(7) Az elítélt társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az együttműködő helyi önkormányzatok, munkáltatók, karitatív és öntevékeny szervezetek tevékenységét koordinálja.

(8) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a reintegrációs gondozásban résztvevő elítéltet – a társadalomba való visszailleszkedése további támogatása, figyelemmel kísérése és ezáltal a visszaesési kockázat csökkentése érdekében – ösztönzi a szabadulását követő, önkéntes utógondozás igénybevételére.

(9)²⁵³ A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt családi kapcsolatainak feltárásakor a vizsgálja, hogy az elítélt kiskorú gyermekével összefüggésben fennállnak-e a Bv. tv. 185. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek, és ha igen, értesíti az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot a várható szabadulás időpontjáról.

62/F. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő akkor is társadalmi beilleszkedését segítő támogatást nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után egy éven belül kéri.

(2)²⁵⁴ Az elítélt szabadulása után a lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője látja el az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenységet (a továbbiakban: utógondozás).

(3) A szabaduló személy indokolt esetben, segélyben részesíthető.

(4) Az utógondozás során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felügyeleti funkciót nem érvényesít, az utógondozás kizárólag az utógondozott önkéntes kérelmére nyújtható.

(5) Az utógondozottat megilletik mindazon támogatási formák, amelyet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a 62/E. § (4) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában biztosít az elítélt részére.

(6) Az önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, a munkáltatók, a karitatív és más civil szervezetek az utógondozásban közreműködhetnek, ennek során velük a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet.

(7)²⁵⁵ A Bv. tv. 191. § (5) bekezdésében meghatározott elítélt esetében, eredményes reintegrációja elősegítése érdekében a BVOP és a bv. intézet együttműködési megállapodást vagy szerződést köthet az állami foglalkoztatási szervvel.

(8) Ha a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tudomására jut, hogy a korábban hatáskörében pártfogó felügyelet alatt állt, vagy börtönpártfogolást igénybe vett magyar állampolgár külföldön szabadságvesztését tölti, – az illetékes nemzeti hatóság engedélyével – írásban értesíti az elítéltet az utógondozás keretében nyújtható szolgáltatásokról.

(9) A (7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a külföldön fogva tartott hozzátartozója keresi meg a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, és segítséget kér a kapcsolattartásuk és az elítélt visszailleszkedésének elősegítése céljából.

62/G. §²⁵⁶ (1) A BVOP és a bv. intézet a pártfogó felügyelet alatt álló és az utógondozott társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítésére közösségi foglalkoztatót működtethet.

(2) A BVOP a reintegrációs őrizetben lévő, a feltételes szabadságra bocsátott és az utógondozott elítélt (a továbbiakban együtt: programba bevont személy) társadalomba történő sikeres visszailleszkedésének elősegítésére félutas ház programot működtethet.

(3) A közösségi foglalkoztató és a félutas ház program szakmai irányítását és felügyeletét a BVOP a bv. intézet útján gyakorolja.

(4) A félutas ház a BVOP által kiadott eljárási rend és házirend szerint működik. A félutas ház program keretében a félutas ház elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet a programba bevont személy részére egyévi – különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb további egyévi – időtartamra biztosítja az ideiglenes lakhatását, szükség szerint segíti munkaerő-piaci beilleszkedését, tanulmányok folytatását, szakképzés vagy szakképesítés megszerzését és a családi kapcsolatai helyreállítását.

(5) A félutas ház programba történő felvételét az elítélt kérelem benyújtásával kezdeményezi, amelynek mellékletét képezi a programba bevont személy írásbeli nyilatkozata arról, hogy vállalja a házirend szabályainak a megtartását.

(6) A BVOP dönt

(7) Ha az elítélt a félutas ház programba történő felvételét a reintegrációs őrizetbe helyezés, illetve a feltételes szabadságra bocsátás esetére kérelmezi, akkor az ezek tárgyában készülő előterjesztésben a félutas ház programba történő felvételére vonatkozó döntést is szerepeltetni kell.

(8) A félutas ház programban részt vevők visszailleszkedésének elősegítését és a házirendben rögzített szabályok megtartásának ellenőrzését a félutas ház elhelyezkedése szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt koordinátor végzi, együttműködve a reintegrációs őrizet és a pártfogó felügyelet végrehajtására, valamint az utógondozás ellátására kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel.

62/H. § E fejezet alkalmazásában:

62/I. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetek folyamatosan gyűjtik az ügycsoportokra vonatkozó statisztikai adatokat.

(2) A büntetés-végrehajtási intézetek az erre rendszeresített táblázatokban az adatokat összesítik és minden hónap ötödik napjáig elektronikus úton megküldik a BVOP kijelölt szervezeti egységének.

(3) A BVOP gondoskodik a (2) bekezdés szerinti táblázatok rendelkezésre állásáról.

62/J. § (1) A BVOP kijelölt szervezeti egysége a hozzá beérkezett statisztikai adatokat feldolgozza, összesíti és az adatok változásáról negyedévente elemzést készít.

(2) A BVOP az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött és összesített statisztikai adatokat tartalmazó adattáblázatokat ügycsoportonként a tárgyfélévet követő hónap tízedik napjáig a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak elektronikus úton megküldi.

(3) A BVOP a (2) bekezdésben meghatározott, ügycsoportok szerint nyilvántartott statisztikai kimutatásokat kutatási célokra felhasználhatja és a hozzá érkező adatkéréseket teljesíti.

62/K. § A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatokat, az azokból készített adatfeldolgozásokat, összesítéseket, leválogatásokat, kimutatásokat és elemzéseket, valamint az egyéb adatösszesítéseket a BVOP tárolja és őrzi.

62/L. § (1)²⁵⁷ Ha az elítélt vagy a szabadult elítélt arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, hogy más ügyben illetékességébe nem tartozó pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, vagy ellene közérdekű munka büntetés végrehajtása van folyamatban, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítését, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtását, továbbá az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység ellátását megelőzően megkeresi az elítélt vagy szabadult elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt az alábbi adatok beszerzése céljából

(2)²⁵⁸ Ha a feltételesen szabaduló elítélt – amennyiben a kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügyben pártfogó felügyelet alatt áll – arról tájékoztatja a kormányhivatal pártfogó felügyelőjét, hogy a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátással egyidejűleg elrendelte a pártfogó felügyeletét, megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az alábbi adatok beszerzése céljából

(3)²⁵⁹ Ha a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet hatálya alatt álló szabadult elítélt a kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügyben is pártfogó felügyelet hatálya alatt áll, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szakmai konzultációt kezdeményezhet a pártfogó felügyelet végrehajtásának hatékonysága, és a visszaesési kockázatok csökkentésének eredményessége érdekében.

62/M. §²⁶⁰ A BVOP és a minisztérium, valamint a bv. intézetek és a kormányhivatalok együttműködési megállapodást vagy szerződést köthetnek egyes pártfogó felügyelői tevékenységek hatékonyságának növelésére, valamint szakmai tapasztalatcsere céljából.

63. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

64. § (1)²⁶¹ E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy a pártfogó felügyelő

a Bv. tv. 313. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt akkor kezdeményezheti rendbírság kiszabását, ha az elítélt figyelmét igazoltan felhívták e kötelezettségre és tájékoztatták annak elmulasztása jogkövetkezményeire.

(2)²⁶² A pártfogó felügyelőnek azon ügyekben, amelyekben a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 58. §-a szerinti, a közérdekű munka végrehajtásáról szóló értesítőt még a büntetés-végrehajtási csoporttól kapta, a munkahely kijelölésről a büntetés-végrehajtási csoportot is értesítenie kell.