8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
2024.10.30.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Tanárképzésben tanári szakképzettség a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szakképzettségi elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető
a) osztatlan képzésben, tanárszakon, tanárszakokon,
b)1 osztott képzésben, tanári mesterszakon vagy
c)2 az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon.
d)3
1/A. §4 (1) Alapfokozat és szakképzettség birtokában az alapképzésben megszerzett ismeretek beszámításával
a) az 1. § a) pontja szerint osztatlan tanárképzésben a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében foglaltak alapján vagy
b)5 az 1. § b) pontja szerinti közismereti tanárszakon osztott képzésben, tanári mesterszakon a tanárszak választásához megfelelő vagy részben megfelelő alapfokozatról és szakképzettségről szóló, a köznevelésért felelős miniszternek a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti előzetes véleménye alapján
szerezhető tanári szakképzettség.
(2) A Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján párosíthatók a 3. mellékletben meghatározott közismereti tanárszakok és az 5. mellékletben meghatározott zenetanárszak és zeneművész-tanárszak szakirányai.
(3) A 4. mellékletben meghatározott mérnöktanár, közgazdásztanár, agrármérnöktanár szakon a Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat szerinti specializációt a tanulmányi követelmények teljesítését követően az általános szabályok szerint kell megjelölni.
(4) Az 5. melléklet szerinti zenetanár szakképzettség képzési és kimeneti követelményeinek teljesítése során, az adott zenetanári szakhoz tartozó tanszak legalább egy további tantárgyának tanításához szükséges módszertani ismeretek elsajátítását az oklevélmelléklet igazolja.
(5) A zenetanár szak képzési és kimeneti követelményei két szakirányon az 5. melléklet A) MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1. pont 1.2–1.4. alpontja szerint tejesíthetők.
2. § (1) A tanárképzés általános követelményeit az 1. melléklet határozza meg.
(2) A tanárképzésben szerezhető tudást, készségeket, képességeket a 2. melléklet határozza meg.
(3) A közismereti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a Nemzeti alaptanterv műveltségi területei alapján, a 3. melléklet határozza meg.
(4) A szakmai tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés kivételével, a szakképzés szakmai területeinek megfelelően a 4. melléklet határozza meg.
(5) A művészeti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés szakmai területeinek megfelelően az 5. melléklet határozza meg.
(6)6 A hitéleti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit a 6. melléklet határozza meg.
(7)7 A szaktanárszakok képzési és kimeneti követelményeit a 7. melléklet határozza meg.
3. §8 (1)9 Az 1. § a) pontja szerinti osztatlan, kétszakos tanárképzésben a tanulmányokat a két tanárszakon egyszerre kell megkezdeni és befejezni. A záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is. A kétszakos tanárképzésben az oklevél kiadásának feltétele a két tanárszak képzési és kimeneti követelményeinek teljesítése, a záróvizsga sikeres letétele.
(2) Az 1. § a) pontja szerinti, két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben a tanári felkészítés szakmódszertani követelményeit, valamint az adott tanárszakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos – a képzéssel párhuzamosan, vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával folyó és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat keretében folyó – tanítási gyakorlatokat mindkét tanárszakon teljesíteni kell.
(3) A nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a mesterfokozatot követően felvett, az 1. § c) pontja szerinti tanárszakon tanári szakképzettség csak a nem tanári mesterképzési szak vagy osztatlan szak képzési és kimenti követelményeinek, valamint az 1. melléklet 4. pont 4.3. alpontjában meghatározottak és a 2. melléklet szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével, a megfelelő nem tanári mesterképzési szak, illetve osztatlan szak szakképzettségével együtt vagy annak birtokában szerezhető meg.
(3a)10 Az 1. § a) pontja szerinti osztatlan tanárképzésben a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezhet a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában meghatározott összefüggő egyéni iskolai gyakorlatnak a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi és vizsgakövetelmények eredményes teljesítése előtti megkezdéséről is.
(4)11 Az 1. § c) pontja szerinti tanárszak – a Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti képzési időt figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint vehető fel. A 4. melléklet szerinti mérnöktanár, közgazdásztanár, agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, szociális ismeretek tanára tanárszak kivételével a nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos tanárszakra azok a hallgatók vehetők fel,
a) akiknek az adott, nem tanári mesterképzési szakon vagy osztatlan képzésben utolsó évesként az összegyűjtendő kreditből 66 vagy annál kevesebb kreditet kell megszerezniük a tanulmányi követelmények eredményes teljesítéséhez, valamint
b) akiknél a felsőoktatási intézmény ajánlott tanterve alapján biztosítható, hogy a két szakon a párhuzamos képzés tanulmányi ideje legfeljebb egy félévvel hosszabbodik meg az adott nem tanári mesterképzési szak vagy osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idejénél.
(5) A 3. mellékletben meghatározott II. Idegen nyelv tanulási terület cím szerinti finn nyelv és kultúra tanára, a II. Idegen nyelv tanulási terület cím szerinti magyar mint idegen nyelv tanára, a IV. Történelem és állampolgári ismeretek tanulási terület cím szerinti filozófiatanár, a VIII. Művészet tanulási terület cím szerinti művészettörténet-tanár, a X. honvédelmi alapismeretek tanára, a 4. melléklet VI. Neveléstudomány szakmai terület cím szerinti pedagógiatanár, valamint az 5. melléklet II. Táncművészet szakmai terület cím szerinti táncművésztanár, III. Ipar-, építő-, film- és videóművészet, multimédia szakmai terület cím szerinti design- és vizuálisművészet-tanár, a IV. Képzőművészet szakmai terület cím szerinti képzőművésztanár, az V. Színház- és filmművészet szakmai terület cím szerinti színházművészeti tanár és filmművészeti tanárszakképzettség kizárólag az 1. § c) pontja szerinti tanárszakon, továbbá a 4. mellékletben meghatározott konduktortanár szakképzettség kizárólag az 1. § b) pontja szerinti tanárszakon szerezhető.
(6)12 A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában meghatározott összefüggő egyéni iskolai gyakorlat – a 4. melléklet szerinti mérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, agrármérnöktanár, szociális ismeretek tanára tanárszak kivételével – a nem tanári mesterképzési szak vagy osztatlan szak tanulmányi és vizsgakövetelményeinek teljesítését követően kezdhető meg. A nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben felvett mérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, agrármérnöktanár, szociális ismeretek tanára tanárszakokon a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat és a diszciplináris képzés a végbizonyítvány dátuma előtt is megkezdhető.
(7) Az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakon vagy osztatlan képzésben, a mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével szerezhető meg.
(8) Az 1. § c) pontja szerinti mesterképzésben, a tanári szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése megegyezik a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben, az 1. melléklet 2. pontjára figyelemmel meghatározott szakképzettség-megjelöléssel.
4. §13 (1)14
(2)15
(3)16 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a hittanár-nevelőtanár szakképzettség tekintetében a hitéleti képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.
4/A. §17 A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a képzéssel párhuzamosan folyó pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat az 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pont ca)–cc) alpontjában meghatározott gyakorlat, a teljes tanárképzést átfogó, félévenként meghatározott tantervi egység, amelyben
a) a c) pont ca) és cb) alpontja szerinti gyakorlat a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint,
b) a c) pont cc) alpontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési forma utolsó félévében
vehető fel.
4/B. §18 (1) Az 1. § c) pontja szerinti képzésben természettudomány-környezettan szakos tanár szakképzettség szerezhető
a) az alábbi mesterképzési szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon 4 féléves képzésben:
aa) biológus,
ab) fizikus,
ac) vegyész,
ad) csillagász,
ae) anyagtudomány,
af) geográfus vagy
ag) környezetmérnök;
b) az alábbi mesterképzési szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon 2 féléves képzésben:
ba) környezettudomány,
bb) biotechnológia,
bc) földtudomány,
bd) geofizikus,
be) geológus vagy
bf) meteorológus.
(2) Természettudomány-környezettan szakos tanári szakképzettség birtokában az 1. melléklet 4.4. pont 4.4.1. alpont a) pontja szerinti újabb, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, földrajztanár tanári mesterszakon a tanulmányi idő 3 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit, azzal, hogy az előzetesen a természettudomány-környezettan szakos tanárszakon megszerzett szakterületi ismeret elismerésre kerül az adott tanárszakon.
(3) Biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár vagy földrajztanár szakképzettség birtokában az 1. melléklet 4.4. pont 4.4.1. alpont a) pontja szerinti újabb, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló természettudomány-környezettan szakos tanár szakon a tanulmányi idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit.
(4) Az 1. § a) pontja szerinti természettudomány-környezettan szakos tanár szakon a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári, főiskolai szintű vagy alapfokozatú gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár vagy tanító szakképzettséggel rendelkezők esetében – a korábbi tanulmányok tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak alapján történő beszámításával – egyszakos képzésben a tanulmányi idő legfeljebb 6 félév lehet.
(5) Az 1. melléklet 4.4. pont 4.4.1. alpont a) pontja szerinti újabb, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló természettudomány-környezettan szakos tanár szakon az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű környezettan-tanár vagy főiskolai szintű környezetvédelem-tanár, továbbá a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján megkezdett képzésben környezettan-tanár szakon, valamint az Nftv. alapján megkezdett képzésben természetismeret-környezettan tanár szakon szerzett szakképzettséggel rendelkezők esetében – a korábbi tanulmányok tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak alapján történő beszámításával – a tanulmányi idő 2 félév, azzal, hogy a szakterületi ismeretek kreditszáma 40 kredit.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanári mesterszakon
a) a szakterületi ismeretek kreditértéke – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével – 60 kredit,
b) a pedagógia, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit,
c) a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, amelyekből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke összesen a képzéssel párhuzamosan folyó szaktárgyi tanítási gyakorlat 4 kredit,
d) a köznevelési vagy szakképző intézményben megszervezett összefüggő egyéni iskolai gyakorlat a portfólió kreditértékével 20 kredit és
e) a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit.
(7)19 Az 1. § c) pontja szerinti természettudomány-környezettan szakos tanár tanári mesterszakra a felsőoktatási intézmény döntése alapján felvehető az olyan mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező jelentkező is, aki nem rendelkezik az (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontjában meghatározott oklevéllel, de akiről a felsőoktatási intézmény megállapította, hogy az 1. § c) pontja szerint tanári mesterszakon folytatandó tanulmányokra felkészült.
4/C. §20 (1) A Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése szerinti és a 7. mellékletben foglalt képzési és kimeneti követelményekkel meghatározott szaktanárszakon szerzett tanári szakképzettség munkakör betöltése szempontjából megegyezik a 3. melléklet szerinti azonos tanárszakon szerzett szakképzettséggel.
(2)21 A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet, valamint egyes kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet (a továbbiakban: Mód1. rendelet) hatálybalépése22 előtt a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott általános iskolai tanári szakképzettséggel, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével, az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű tanári szakképzettséggel rendelkezők – ugyanazon a szakterületen – a 7. melléklet szerinti szaktanárszakon szerezhetnek újabb, mesterfokozatú tanári szakképzettséget, amely felkészít az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában az adott tantárgy oktatására és az érettségi feladatok ellátására.
(3) Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű
a) testnevelő tanár, továbbá
b) az ének-zenetanár,
az ének-zenetanár, karvezetés,
az ének-zene, népzenetanár,
az ének-zenetanár, egyházzene,
c) a főiskolai szintű zeneművészeti (kamaraművész, előadóművész) tanári szakképzettségek, valamint
d) a rajztanári
a vizuális kommunikáció tanári
szakon tanári szakképzettséggel rendelkezők – azok sorrendjében – a Korm rendelet 1. mellékletében meghatározott
a) testnevelő tanár, továbbá
b) ének-zene tanár,
népzene- és népikultúra-tanár,
c) zenetanár, valamint
d) vizuáliskultúra-tanár,
tanárszakon, illetve zenetanárszak főiskolai szintű szakképzettségének megfelelő szakirányán szerezhetnek mesterfokozatú tanári szakképzettséget.
(4) A Korm. rendelettel meghatározott testnevelő tanár (általános iskolai) tanárszakon mester fokozatú szakképzettséggel rendelkező, valamint az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű táncpedagógus az 1. melléklet 4. pont 4.4.2. alpontja szerint szerezhet a Mód1. rendeletben meghatározott testnevelő tanár, illetve tánctanár szakképzettséget.
(5)23 Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű
a) hangszertanár, kamaraművész,
b) magánénektanár, ének-kamaraművész,
c) régizene hangszertanár, kamaraművész,
d) zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés,
e) jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélettanár,
f) jazzhangszer előadóművész, tanár,
g) jazzének előadóművész, tanár,
h) szolfézstanár, valamint
i) egyházzenész, tanár
szakon tanári szakképzettséggel rendelkezők a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott zenetanár tanárszakon, illetve zenetanárszak főiskolai szintű szakképzettségének megfelelő szakirányán szerezhetnek mesterfokozatú tanári szakképzettséget.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6. §24 (1) E rendelet rendelkezései alapján a hitoktatási területén osztatlan képzésben a tanárképzés, felmenő rendszerben, először 2014. szeptember 1. után indulhat.
(1b)25 A Korm. rendelet 1. melléklet 3. Hitéleti tanárszak pontjában és a 6. mellékletben meghatározott hittanár-nevelőtanár tanárszak képzési területe egyszakos képzésben hitéleti képzési terület, a 3. mellékletben meghatározott közismereti tanárszakkal párosítva pedagógusképzés képzési terület.
(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény jogosulttá válik e rendeletben meghatározott osztatlan képzésben folyó hittanár-nevelőtanár szak szakindításának nyilvántartásba vételére, ha az egyházi felsőoktatási intézmény szakindítását hittanár-nevelő tanár szakon, osztott képzésben az Oktatási Hivatal 2006. szeptember 1. után nyilvántartásba vette. Az intézményi bejelentés alapján az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi az osztatlan képzést.
(3) Az Nftv. 103. § (9) bekezdése szerint az egyházi felsőoktatási intézmény más felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzése az Nftv. 67. §-a szerinti szakindítási eljárás lefolytatását követően vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásba vételt követően hirdethet meg az egyházi felsőoktatási intézmény a közismereti tanárszakkal szakpáros tanárképzést. A közös tanárképzésre e rendelet hatálybalépésekor – szakindítási eljárás nélkül – csak az az egyházi felsőoktatási intézmény jogosult, amelyik a 2006. szeptember 1. után másik felsőoktatási intézménnyel párhuzamos képzésben hitéleti és nem hitéleti tanári képzésre irányuló együttműködését az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette.
(4)26 Ha egyházi felsőoktatási intézmény felsőoktatási intézménnyel köt a (3) bekezdés szerint hitéleti tanárképzést érintő együttműködési megállapodást, az ennek eredményeként megvalósuló képzésre felvett hallgató hallgatói jogviszonya – az Nftv. 91. § (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az egyházi felsőoktatási intézménnyel jön létre.
(5)27 E rendeletnek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet és a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról szóló 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) által módosított 1. § c) pontját, 3. § (3) bekezdését, valamint 1., 3., 4., 5. és 7. mellékletét a Mód. rendelet hatálybalépését28 követően az első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(6)29 Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi a felsőoktatási intézménynek a Mód1. rendelettel módosított 3–6. melléklet szerinti tanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési formája a Mód1. rendelet hatálybalépésekor30 az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepel.
(7)31 Az Oktatási Hivatal a Mód1. rendelet hatálybalépését32 megelőzően nyilvántartásba vett általános iskolai és középiskolai közismereti tanárszak indításának jogát a 2022/2023. tanévtől kezdődően hivatalból törli a nyilvántartásából.
(8)33 A Mód.1. rendelettel módosított 1–6. mellékletet és a Mód.1. rendelettel megállapított 7. mellékletet a Mód1. rendelet hatálybalépését34 követően, a 2022/2023-as tanév őszi félévében az első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(9)35 Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi, a finn nyelv és kultúra szaktanárszak indításának jogát kivéve, a felsőoktatási intézménynek a Mód1. rendelettel megállapított 7. melléklet szerinti szaktanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek a 3. melléklet szerinti közismereti tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott bármely képzési formája a Mód1. rendelet hatálybalépésekor36 az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt. A finn nyelv és kultúra szaktanárszak indításának jogát az Oktatási Hivatal hivatalból akkor veszi nyilvántartásba, ha az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt a Mód1. rendelet hatálybalépése37 előtt a felsőoktatási intézmény finn nyelv és kultúra tanárszak mesterképzésben történő indításának joga.
(10)38 A Mód.1. rendelet hatálybalépését39 megelőzően hatályos 1–7. mellékletben foglalt követelményeket a 2022/2023-as tanév őszi félévét megelőzően tanulmányaikat megkezdők esetében továbbra is alkalmazni kell.
(11)40 E rendeletnek a képzési és kimeneti követelményekkel összefüggésben egyes felsőoktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Mód.2. rendelet) megállapított 3. melléklet B) fejezet II. cím 18. alcím 1. pontját a Mód.2. rendelet hatálybalépésekor41 folyamatban lévő képzések esetében is alkalmazni kell.
(12)42 E rendeletnek a Mód.2. rendelettel megállapított
a) 1. melléklet 4.4. pont 4.4.1. alpontját,
b) 1. melléklet 9.6. pontját,
c) 5. melléklet A) fejezet 1. cím 1.2. pont 1.2.4. alpontját,
d) 5. melléklet A) fejezet 1. cím 1.4. pont 1.4.1. alpont b) pontját,
e) 5. melléklet A) fejezet 1. cím 1.4. pont 1.4.2. alpontját,
f) 5. melléklet A) fejezet 1. cím 1.7. pont b) alpontját és
g) 5. melléklet B) fejezet I. cím 1. alcím 5.1. pontját
a 2022/2023. tanévben megkezdett képzésekre is alkalmazni kell.
(13)43 E rendeletnek a Mód.2. rendelettel megállapított 3. § (4) és (6) bekezdését a 2023/2024. tanévben megkezdett képzésekre kell először alkalmazni.
(14)44 Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi a felsőoktatási intézménynek az egyes felsőoktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Mód.3. rendelet) megállapított 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont c) pont ce) alpont ceb) pontja és 4. pont 4.5. és 4.6. alpontja szerinti 3 féléves tanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek a 3. melléklet szerinti közismereti tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott bármely képzési formája a Mód.3. rendelet hatálybalépésekor45 az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt.
(15)46 Ha a felsőoktatási intézmény a 2023/2024. tanévben az adott szakon elindítja az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont c) pont ce) alpont cea) pontja szerinti képzést, az a hallgató, aki az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont c) pont ce) alpont cea) pontjának a Mód.3. rendelet hatálybalépését47 megelőzően hatályos rendelkezései szerinti négy féléves képzési idejű képzésére nyert felvételt a 2023/2024. tanévben, a felsőoktatási intézményhez címzett egyoldalú nyilatkozatával 2023. szeptember 30-áig úgy dönthet, hogy az adott tanárképzés két féléves képzésében vesz részt.
(16)48 Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi a Mód.3. rendelettel megállapított 1. melléklet 4. pont 4.2. alpont a) pontja szerinti 3 féléves szakmai tanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott bármely képzési formája a Mód.3. rendelet hatálybalépésekor49 az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt.
(17)50 Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi az egyes pedagógusképzési tárgyú rendeletek módosításáról szóló 37/2024. (X. 22.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Mód.4. rendelet) módosított 4. melléklet B) fejezete szerinti 3 féléves szakmai tanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott bármely képzési formája a Mód.4. rendelet hatálybalépésekor51 az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt.
(18)52 E rendeletnek a Mód.4. rendelettel módosított 3. § (4) és (6) bekezdését, 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pont ca) alpontját és 4. melléklet A) fejezet 3. pont 3.2.1. alpontját az egészségügyi tanárképzésben a képzésüket a 2025/2026. tanévben megkezdő hallgatók esetében kell első alkalommal alkalmazni.
1. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez53
A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés
2. A tanárképzésben szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
- magyar nyelvű megjelölése: okleveles ….. szakos tanár [kétszakos tanárképzésben a két tanári szakképzettségre utaló megjelöléssel];
- szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of
Az oklevél Master of Education címet tanúsít, rövidített jelölése: MEd
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. A képzési idő félévekben és a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:
4.1. Az 1. § a) pontjában foglalt osztatlan képzésben – a kétszakos zeneművésztanár képzés kivételével – 10 félév, 300 kredit, amelyen belül:
a) a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit;
b) a szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit,
c) a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke
ca) kétszakos képzésben
caa) a 3. melléklet szerinti közismereti tanárképzésben tanári szakképzettségenként – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével, a 3. melléklet A) A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezetben, valamint B) A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezetben meghatározottak szerint –
cab) az 5. melléklet szerinti zenetanár képzésben hangszeres szakirányonként – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével, az 5. melléklet A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1.4. pontjában meghatározottak szerint –
105 kredit.
cb) Az 1. § a) pontja szerinti kétszakos zeneművésztanár képzésben az 5. melléklet A) MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 1.3. pontjában meghatározott szakirányok párosításával a képzési idő 12 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit, amelyen belül a művészeti ismeretek aránya 270 kredit.
cd) A 4. melléklet szerinti szakmai és az 5. melléklet szerinti művészeti tanárképzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke egyszakos képzésben – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével – legfeljebb 210 kredit.
ce)54 a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján az 1/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti közismereti tanárszakon osztott képzésben tanári mesterszakon
cea) a tanárszak választásához megfelelő alapfokozat és szakképzettség birtokában a képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit, amelyből a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 10 kredit az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok 2 kreditjével, továbbá a képzéssel párhuzamosan folyó tanítási gyakorlat 2 kredit és a köznevelési intézményben megszervezett legalább hat hét időtartamú összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió 2 kreditjével) 10 kredit; a felsőoktatási intézmény belső szabályzata alapján további 10 kredit a szakterületi ismeretek, illetve a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek bővítésére fordítható,
ceb) tanárszak választásához részben megfelelő alapfokozat és szakképzettség birtokában a képzési idő 3 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit, amelyből a szakterületi ismeretek kreditértéke 30 kredit, a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 10 kredit az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok 2 kreditjével, továbbá a képzéssel párhuzamosan folyó tanítási gyakorlat 2 kredit és a köznevelési intézményben megszervezett legalább hat hét időtartamú összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió 2 kreditjével) 10 kredit; a felsőoktatási intézmény belső szabályzata alapján további 10 kredit a szakterületi ismeretek, illetve a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek bővítésére fordítható,
cec) a cea) és a ceb) alponttól eltérően a természettudomány-környezettan szakos tanár tanárszakon alapfokozat és szakképzettség birtokában a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma legalább 120 kredit, amelyből az 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont a) pontja szerinti pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeret legfeljebb 28 kredit, a tanárszak szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával és a szakdolgozat elkészítésével – legfeljebb 90 kredit; az alapképzésben és az Nftv. 39. § (4a) és (4b) bekezdése szerint felvett tanárszakon tanulmányokat folytató hallgatónak legalább 20 kreditet fel kell venni az alapképzés szakterülete szerinti osztatlan tanárszak szakterületi vagy pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteiből; a köznevelési vagy szakképző intézményben megszervezett összefüggő gyakorlat kreditértéke – a portfólió 2 kreditjével – 10 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, a szakterületi ismeretek tekintetében a szinergia alapján a biológia ismeretek, a fizikai ismeretek és a kémia ismeretek aránya azonos;
d) A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b és c) pontja szerinti tanári felkészítés szakképzettségi elem kreditértéke a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek számával 90 kredit.
4.1.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a tanárszak szerinti szakterületi tudást, képességeket, attitűdöt (viszonyulást), valamint a tanári szakképzettséghez vezető szakterületek és a sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretköreit e rendelet 3–6. melléklete határozza meg.
4.1.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint a tanári szakképzettség tanári felkészítés elemében
a) a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke 28 kredit, ebből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legalább 2 kredit;
b) a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke tanárszakonként 12-12 kredit, ebből
ba) a tanárszak szerinti sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök kreditértéke 8 kredit,
bb) az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató szakmódszertani gyakorlat 2 kredit,
bc) a kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat a tanárszak szerinti képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak alapján 2 kredit;
c ) az iskolai gyakorlatok a 4/A. § szerint a teljes tanárképzést átfogó , az 1–10. félévben végzett iskolai gyakorlat, amelynek kreditértéke 38 kredit. A gyakorlati rendszer részei:
ca)55 pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok:
félévente szervezett gyakorlat elsődlegesen az 1–3. félévben, amelynek részeként legfeljebb egy gyakorlat legfeljebb a 7. félévig is elvégezhető, összesen 6 kredit értékben a képzéssel párhuzamosan folyó, különböző típusú partnerintézményekben, saját szakpárjaihoz is tartozó órákon, foglakozásokon, a tanári mesterségre felkészítő órákon és iskolai programokon végzett, az ajánlott tantervben meghatározottak szerinti társas gyakorlatok a pedagógiai és pszichológiai szakterületek oktatóinak vezetésével, kurzushoz kapcsolódva;
cb)56 tanítási gyakorlatok:
a 3–9. félévben 12 kredit értékben félévente a képzéssel párhuzamosan, iskolában végzett tanítási gyakorlatok a szakmódszertani szakterületek támogatásával:
– partnerintézményben a 3–7. félévben végzett csoportos vagy egyéni tanítási gyakorlatok,
– gyakorlóintézményben vagy erre felkészült partnerintézményben végzett szaktárgyi tanítási gyakorlat a 8–9. félévben legalább 2, legfeljebb 4 kredit értékben;
cc) összefüggő egyéni iskolai gyakorlat:
a 10. félévben, 20 kredit értékben partneriskolában, szakos mentortanár, és ha a jelölt szakpárjának csak az egyik szakja egyezik a mentoráéval, akkor a másik szakján konzulens, mentor támogatásával végzett féléves összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, amelyet a pedagógiai és pszichológiai, valamint a szakmódszertani szakterületek oktatói kísérő szemináriumok keretében támogatnak. Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlatnak része a portfólió elkészítése.
4.2. Az 1. § b) pontjában foglalt osztott képzésben szakmai tanárszakon és művészeti tanárszakon a képzési idő 2–4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60–120 kredit.
a) Szakmai tanárszakon:
aa)57 90 kredites képzésben a képzési idő – a gyógypedagógia-tanárszakot és a konduktortanár szakot kivéve – 3 félév, a szakterületi elem legalább 20 kredit, a tanári felkészítés legfeljebb 70 kredit, azzal, hogy a köznevelési vagy szakképző intézményben megszervezett összefüggő legalább hathetes gyakorlat kreditértéke (a portfólió kreditértékével) 10 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit, a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit;
ab)58
ac) a gyógypedagógia-tanárszakon, a konduktortanár szakon a 90 kredites képzésben képzési idő 3 félév, a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 40 kredit azzal, hogy a köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke (a portfólió kreditértékével) 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 12 kredit.
b) Művészeti tanárszakon:
120 kredites képzésben a képzési idő 4 félév, a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a köznevelési, szakképző intézményben vagy felnőttképzési tevékenységet folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke (a portfólió kreditértékével) 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 12 kredit.
4.3.59 Az 1. § c) pontja szerinti nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamosan és mesterfokozatot követő képzésben tanári mesterszakon
4.3.1. a 4.3.2. alpont kivételével a képzési idő 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit; a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 10 kredit az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok 2 kreditjével, továbbá a képzéssel párhuzamosan folyó tanítási gyakorlat 2 kredit, a köznevelési intézményben megszervezett legalább hat hét időtartamú összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió 2 kreditjével) 10 kredit; a felsőoktatási intézmény belső szabályzata alapján további 10 kredit a szakterületi ismeretek, illetve a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek bővítésére fordítható;
4.3.2. a finn nyelv és kultúra tanára, a magyar mint idegen nyelv tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár, a honvédelmi alapismeretek tanára, a táncművésztanár, továbbá azon nem tanári osztatlan mesterképzési szakot követően felvett design- és vizuálisművészet-tanár, képzőművésztanár, színházművészeti tanár, filmművészeti tanár, zeneművésztanár, egészségügyi tanár, pedagógiatanár, szociális ismeretek tanára, mérnöktanár, közgazdásztanár, agrármérnöktanár tanárszakon, amelyen csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően szerezhető tanári szakképzettség valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményének teljesítésével teljesül a szakterületi elem; a pedagógia, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, amelyből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke összesen 4 kredit, a köznevelési intézményben megszervezett összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió 2 kreditjével) 20 kredit.
4.4. Újabb oklevelet adó tanárképzésben
4.4.1.60 Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári, a főiskolai szintű vagy alapfokozatú gyógypedagógus vagy gyógypedagógia-tanár szakképzettséget vagy tanító vagy szakoktató szakképzettséget vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű pedagógia szakos nevelő szakképzettséget vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve alapfokozatú vagy mesterfokozatú szociálpedagógus szakképzettséget követően újabb, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben – a 4/B. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a képzési idő 4 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit.
a) Tanárszakon a szakterületi ismeret – a 4/B. §-ban meghatározott, a kémiatanár, a biológiatanár, a fizikatanár a földrajztanár szakon folytatott tanulmányok kivételével – 100 kredit és a tanári felkészítés 20 kredit. A 4/B. § szerinti tanárszakon az újabb oklevelet adó képzésben a szakterületi ismeret 70 kredit. A tanári felkészítés részeként a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, szakdolgozatként a portfólió elkészítése legalább 2 kredit.
b) Tanító szakon szerzett oklevéllel tanárszakon a szakterületi elem 90 kredit, a tanári felkészítés 30 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió kreditértékével) 20 kredit.
c) Szakoktató szakképzettség birtokában szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben a szakmai tanárszakon a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 15 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit, a portfólió kreditértéke 2 kredit.
d)61 Gyógytestnevelő tanár szakképzettség csak testnevelőtanár szakképzettség birtokában szerezhető.
4.4.2. Az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti 4/C. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott főiskolai szintű tanári szakképzettséget követően a mesterfokozatú tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben a képzési idő 2 félév 60 kredit, amelyben a szakterületi (szaktudományos) ismeret 45 kredit, a tanári felkészítés 15 kredit. A tanári felkészítés részeként a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret kreditértéke 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, továbbá a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió 2 kredit.
4.5.62 A felsőoktatásért felelős miniszter – a köznevelésért felelős miniszter előzetes véleménye alapján – közleményben közzéteszi azoknak a közismereti tanárszakoknak a körét, amelyek a 4.4.1. pont a) alpontjától eltérően megszervezhetők.
4.6.63 A 4.5. alpont szerinti újabb oklevelet adó tanárszakon a képzési idő 3 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit, a szakterületi ismeret – a 4/B. §-ban meghatározott, a kémiatanár, a biológiatanár, a fizikatanár, a földrajztanár szakon folytatott tanulmányok kivételével – 80 kredit, a szakmódszertani ismeretek kreditértéke 6 kredit, a képzéssel párhuzamosan folyó iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, a szakdolgozatként a portfólió elkészítése legalább 2 kredit.
5. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114
6. A szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
7. Az elsajátítandó tanári kompetenciák
7.1. A Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott tanári felkészítés tekintetében a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
7.2. A Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott, a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) kompetenciák tekintetében – a Nemzeti alaptanterv tanulási területei alapján – a 3–6. mellékletben meghatározott tanárszakokon megszerezhető tudás, képesség, attitűd.
7.3. Az iskolai gyakorlatok magukban foglalják az adott tanári szakképzettségekhez és az általános tanári szerepekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek elsajátítását, készségek, képességek, attitűdök fejlődését, az autonómia és a felelősségvállalás saját pedagógusszerepen át történő értelmezését és tudatosítását, valamint ezek gyakorlását és alkalmazását. Az iskolai gyakorlatokon a hallgatók megismerik a munkahely világát (az iskolai életet, a pedagógusokkal, a szülőkkel való kommunikációt), a szaktanár tanórai és tanórán kívüli tevékenységeit, a tanulókkal való egyéni foglalkozást, együttműködést, a tanítási, tanulási, nevelési folyamatokkal összefüggő tanári feladatokat, és alapjártasságokat szereznek ezekkel kapcsolatban.
7.4. Az 5. melléklet szerinti zenetanár szak hangszeres és énekes zenetanár szakirányain a zenetanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei magukban foglalhatják az alapfokú művészetoktatás alapprogramjának a követelmények és tantervi programban meghatározott, az adott zenetanári szakhoz tartozó tanszak további, legalább egy tantárgyának tanításához szükséges módszertani ismereteket.
8.64
9. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
9.1. Az anyanyelvi ismeretek, kritérium jellegű követelményként, magukban foglalják az anyanyelvi (gyakorlati kommunikációs, beszédtechnikai, retorikai, helyesírási) készségek fejlesztését és a nyelvi attitűdöt alakító, értelmező ismereteket.
9.2. Két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben – a szakterületi tanulmányok részeként egy szakdolgozatot kell benyújtani és a záróvizsga részeként megvédeni.
9.3. Az 1. § a)–d) pontja szerinti tanárképzésben a záróvizsga része a képzés során készült, a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, portfólió, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Az 1. § b)–d) pontja szerinti tanári mesterszakokon a portfólió a záróvizsga szakdolgozati eleme.
9.4.65 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakképzettségi elemekhez összegyűjtendő kredit, amely teljesíthető a 4. pont 4.1.2. alpont c) pont ca) és cb) alpontjában meghatározott, a 2. melléklet 2. pont 2.2.3. alpont a) és b) pontja szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos tanulókat nevelő-oktató köznevelési intézményben szervezett gyakorlaton is.
9.5. Az 1. § a) pontja szerinti tanárképzésben a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján teljesített krediteket be kell számítani.
9.6.66 Az 1–5. melléklet tanárszakjain – a 3. melléklet idegennyelv-tanulási terület tanárszakjait kivéve – a felsőoktatási intézmény az adott tanárszakon szerezhető tanári szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását a szak tantervében meghatározott tartalomalapú nyelvoktatás során biztosítja. A 3. melléklet idegen nyelv tanulási terület tanárszakjain a tanult idegen nyelv szempontjából az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 4. pontja szerinti felsőfokú (C1 szintű) idegennyelv-tudást kell elérni.
2. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez67
A TANÁRI FELKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI
1. A tanárképzésben megszerezhető tanári tudás, készségek, képességek
1.1. a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén:
1.1.1. Tudás
A szakképzett tanár megalapozott neveléstudományi ismeretekkel, valamint interdiszciplinális szinten pszichológiai, szociológiai tudással rendelkezik a tanulói személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, illetve az alaptörvénybe foglalt értékrendszerről. A tanár ismeretekkel rendelkezik a szocializációról és a perszonalizációról, az egyéni bánásmódról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és a teljes körű egészségfejlesztés módszereiről. Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszertanokkal. Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit. Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit. Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére. Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel. Ismeri az online környezet kockázatait különös tekintettel a mentális és fizikai egészséget, az adatbiztonságot és figyelemmel van az értékeket fenyegető veszélyekre, az online zaklatásra és más agresszióformákra, továbbá az internethasználatot kísérő függőségekre, viselkedésformák alakulására.
1.1.2. Képességek
A szakképzett tanár a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni. Képes reális képet kialakítani a tanulók fejlettségi szintjéről, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók sajátosságait figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, társas-lelkületi és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes. A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi. A szakképzett tanár képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.
1.1.3. Attitűd (viszonyulás)
Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására. Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
1.2. a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén:
1.2.1. Tudás
A szakképzett tanár megalapozott tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről. Ismeri a magyar nemzeti és az európai kultúra alapjait. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző tanulási környezetben megvalósuló szocializációs folyamatokkal és ezek hatékony kezelésének lehetőségeivel. Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket. Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket. Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.
1.2.2. Képességek
A szakképzett tanár képes a rá bízott tanulókból közösséget formálni, erősíteni helyi, regionális, nemzeti és európai identitásukat. Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják azoknak közösséggé fejlődését és egészséges működését. Mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazza az együttműködést segítő, motiváló módszereket. Képes a konfliktusok és a bántalmazás megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában. Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni. Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét. Képes az iskolai és osztálytermi, továbbá a különböző tanulási környezetben megvalósuló toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére. Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
1.2.3. Attitűd (viszonyulás)
A szakképzett tanár elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni. Személyes példamutatásával is segíti a nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban. Elkötelezett a családi életre nevelés feladatainak végrehajtásában, a demokratikus gondolkodásra nevelésben, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban. Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására. Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék. Nyitott a különböző tanulási környezetekben megvalósuló szocializációs, támogató folyamatok lehetőségeinek megismerésére, elfogadja és érti azok működését. Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban. Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását. Törekszik a tanulók fiatalos nézetrendszeréről minél több ismeretet szerezni. Igyekszik elsajátíttatni tanulóival azok jogait és kötelességeit. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
1.3. a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén:
1.3.1. Tudás
A szakképzett tanár rendelkezik szaktárgya tudományos ismeretrendszerével, az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel. Ismeri az általa tanított szakterület (tanulási/műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, tanulási területekkel. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodás fejlesztésének segítésében. Ismeri a szaktárgy tantervét, a benne megfogalmazott tanulási eredményeket és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulásának sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját, illetve belső logikáját. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a tankönyveket, a papíralapú és online taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat. Tisztában van az ismeretforrások jogi, technikai-szervezési szabályaival és konstruktív felhasználási megoldásaival.
Ismeretekkel rendelkezik a mesterséges intelligenciáról és ismeri a köznevelésben, a nevelésben-oktatásban és az adminisztratív feladatok elvégzésében történő alkalmazási lehetőségeit.
1.3.2. Képességek
A szakképzett tanár saját tanítási területén mind szóban, mind írásban képes árnyaltan kifejezni magát. Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására. Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására. Képes átlátni a tudáshoz és az információkhoz való hozzáférés hagyományos és digitális lehetőségeit az alkotó információhasználatra. Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására. A szakképzett tanár fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését. Reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét. Igyekszik aktívan együttműködni szaktárgya, valamint más tantárgyak tanáraival. Tudatosan használja ki a transzferhatás lehetőségeit. Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését, és folyamatos fenntartását.
1.3.3. Attitűd (viszonyulás)
A szakképzett tanár elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt. Reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét. Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel. Nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.
1.4. a pedagógiai folyamat tervezése területén
1.4.1. Tudás
A szakképzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információforrásokat, ismeretrendszereket, értékvilágot. Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit. Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az ezekről megfogalmazott tudományos eredményeket. Ismeri és érti a nevelés-oktatás és az értékközvetítés összefüggéseit. Tisztában van a köznevelés és a szakképzés mint állami közszolgálat jelentőségével, a pedagógiai tevékenységnek a jövő generációin keresztül a nemzet sorsára gyakorolt hatásával. A tanításban is képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek és nevelési céljainak érvényesítésére, tananyagtartalmainak elsajátíttatására.
1.4.2. Képességek
A szakképzett tanár a tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes. Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv). Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására a tanított korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében is. Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani. Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat elemezni, a konkrét céloknak megfelelően használni (különös tekintettel az információ- és kommunikációtechnológiára). Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokat mérlegelve gondolkodni, tudatos döntést hozni. Képes a szaktárgy tanórán és tanórán kívüli tanulásának tervezésére a tanári képesítésének megfelelő korosztály, valamint a felnőttoktatás keretében is.
1.4.3. Attitűd (viszonyulás):
A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
1.5. a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén
1.5.1.Tudás
A szakképzett tanár ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről osztályteremben és digitális térben egyaránt, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
1.5.2. Képességek
A szakképzett tanár képes a tanítási céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására. Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a megértés élményének biztosítására, a tanulási nehézségek felismerésére a tanított korosztályi csoportban, és a felnőttoktatás keretében is. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére. Képes a hagyományos és az információ-és kommunikáció-technológiára épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására. Képes az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására, technikáinak gyakoroltatására.
1.5.3. Attitűd (viszonyulás):
A szakképzett tanár fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosítását, a megértés harmóniáját, a tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá fontosnak tartja az egész életen át tartó tanulást. Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátosságait, ötleteit, kezdeményezéseit. Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Irányítja a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolását, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítását.
1.6. a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
1.6.1. Tudás
A szakképzett tanár az értékelés funkcióival, folyamatával, formáival és módszereivel kapcsolatban megalapozott tudással rendelkezik. Tisztában van az alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket. A szakképzett tanár ismeri a technológia alapú értékelés módszereit.
1.6.2. Képességek
A szakképzett tanár képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására, tisztában van a korrekt értékelés hatásával és jelentőségével. Képes az adatbiztonságot szem előtt tartva kezelni és elemezni tanulók értékelési eredményeit. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését segítő ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére.
1.6.3. Attitűd (viszonyulás):
Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
1.7. a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
1.7.1. Tudás
A szakképzett tanár ismeri az oktatás-nevelést segítő kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól, a kommunikáció és együttműködések offline és online lehetőségeiről. Ismeri a digitális technológia alapú kommunikációs csatornákat, alkalmazásokat, tisztában van ezek funkcióival és veszélyeivel. Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó neveléstudományi, szociológiai, pszichológiai elméleteket, a tanári elhivatottsággal, szereppel kapcsolatos elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.
1.7.2. Képességek
A szakképzett tanár képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő társas-lelkületi kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulóval, szülővel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőjével, az iskolai és az iskolán kívüli munkatársával online platformokon keresztül is. Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív és mérlegelő értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes meghatározni saját szakmai elhivatottságát, szerepvállalását. Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes kutatási módszerek használatára.
1.7.3. Attitűd (viszonyulás)
A szakképzett tanár pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra. Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad. Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
1.8. az autonómia és a felelősségvállalás területén:
A szakképzett tanár önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
A szakképzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.
2. A mesterfokozat és a tanárszak meghatározó ismeretkörei
2.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében a szakterületi (szaktudományos, művészeti) képzés magában foglalja
– a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei-nevelési céljai által meghatározott, a nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti alapjainak, valamint a műveltségkép, a tudás és tanulás, illetve a tudásépítés értelmezésének alapismereteit,
– a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti tantárgynak megfelelő tudományág(ak), műveltségi (tanulási) területek, művészeti területek ismeretelméleti alapjainak, történetének megismerési sajátosságainak, belső struktúrájának és terminológiájának más tantárgyakkal, műveltségi területekkel való összefüggéseinek és kölcsönhatásainak ismereteit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztési feladatait, a köznevelés, illetve szakképzés tartalmi szabályozásában meghatározott ismeretek körének a tanári feladat minőségi ellátásához szükséges ismereteit, az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy által közvetített tudás sajátosságait, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségeit.
2.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében
2.2.1. A pedagógiai és a pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés magában foglalja a pedagógia, a pszichológia és ezek határtudományainak elméleti alapjait, az ember- és gyermekismeret alapozását, a személyiségfejlődés életkori és egyéni sajátosságainak ismeretét, a tanulók megismerésének eszközeit és módszereit, a tanítás tudományos megalapozását, a személyiségfejlesztés, a képességfejlesztés elméleti és gyakorlati ismereteit, a tanulói csoportok jellemzőit, a tanári feladatok megismerését, a tanári szerep dimenzióit, a tanulási-tanítási folyamat tervezésének, szervezésének, értékelésének, a köznevelési rendszer működésének ismereteit, a neveléstudomány kutatási módszereit, a szakmai ismeretszerzés módjait, a szakmai önreflexió kifejlesztését, a szakmai gyakorlatokon szerzett tapasztalatok feldolgozását, a kommunikációs készségek fejlesztését, az infokommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeit az oktatásban és a tanulásban.
2.2.2. A szakmódszertani képzés magában foglalja a szaktudományok társadalmi hasznosulásának, a köznevelésben, szakképzésben való hatékony, eredményes felhasználásának elméleti, tartalmi és gyakorlati eszközeit, amelyek lehetővé teszik a tartalmi követelményekben meghatározott feladatok és értékek, fejlesztési területek, nevelési célok, valamint az egész életen át való tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését. A szakmódszertani képzés magában foglalja továbbá a tanárszak szerinti műveltségi (tanulási) terület, a szaktárgy tartalmi, elméleti témaköreit, a tananyag-struktúra ismeretét, a szaktárgy tanításának sajátos módszereit, eszközeit, mérési és értékelési eljárásait, a képesség- és készségfejlesztés, a tanulási motivációk lehetőségeit és módszereit, valamint a tananyag gyakorlati alkalmazásának módjait, az adott szakot a rokon szakok, tantárgyak, illetve műveltségterületek vagy szakmacsoportok rendszerében átfogóan, integráltan elhelyező ismeretköröket, valamint az iskolai gyakorlatokon szerzett tapasztalatok feldolgozását.
2.2.3.68 Az iskolai gyakorlatok teljes tanárképzést átfogó rendszerében az egyes gyakorlattípusok egymásra épülnek, egymással koherens módon összekapcsolódnak, a hallgatók a gyakorlatok során az adott szakképzettségekkel is összefüggő tanári szerepekkel kapcsolatos, egyre komplexebb feladatokat, tevékenységeket végeznek. A hallgatók a gyakorlatok során megismerik és megfigyelik az iskola világával, a tanári szerepekkel és feladatokkal összefüggő tevékenységeket, megismerik a tanulókat, a tanulási folyamatokat, elemzik a tapasztalatokat, reflektálnak rájuk; majd a megfigyelt és megismert tanári tevékenységekből részt vállalnak, ezekben kipróbálják magukat társas és egyéni gyakorlatok formájában; végül önállóan, komplex módon szaktárgyi tanítási és tanórán kívüli tanítási-nevelési tevékenységeket végeznek a tanári szerepekhez kapcsolódva. A gyakorlatok komplex rendszere lehetőséget teremt a szaktárgyi, szakmódszertani és pedagógiai, pszichológiai támogatás révén az adott tanári szakképzettségekkel összefüggő tanári szerepek komplex értelmezésére és mindezek tudatosítására. Az a) és b) pont szerinti gyakorlatot legalább egy félévben hátrányos vagy halmozottan hátrányos tanulókat nevelő-oktató köznevelési intézményben kell megszervezni.
a) A pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlatok célja, hogy a hallgatók tanári nézőpontból megfigyeljék az iskola világát, megfigyeljék az intézményi környezetet, infrastruktúrát, különböző iskolatípusokban tanórákon, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken gyűjtsenek tapasztalatokat az iskola mint szervezet, mint munkahely működéséről, a visszajelzések alapján képet formáljanak saját pályaalkalmasságukról.
b) A tanítási gyakorlatok célja a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatokon szerzett tapasztalatokra épített fokozatos felkészítés a tanulási folyamatok szakértő irányítására, a szaktárgyak tanítására, az adott tanári szakképzettségekhez kapcsolódó tanítási és tanórán kívüli tevékenységekre szakmódszertanos, pedagógia-, pszichológiaoktató, vezetőtanár, mentortanár támogatásával, elsősorban szaktárgyi hospitálások, mikrotanítások, projekttanítások, páros és csoportos gyakorlatok formájában. További cél tapasztalatszerzés a tanulók nevelésével-oktatásával, a szaktárgyi tanári munkával kapcsolatban szakos és nem szakos órák látogatásával, megfigyelésével, elemzésével; mindkét szakhoz kapcsolódóan szaktárgyi csoportos hospitálásokkal, tanári részfeladatok ellátása, a megfigyelt órák, foglalkozások alternatív megvalósításának tervezése, mikrotanítások, hospitálás különleges bánásmódot igénylő tanulók (a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy a kiemelten tehetséges tanulók) szaktárgyi foglalkozásain is, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tartása. Valamint cél, hogy a hallgatónak szaktárgyon túl is transzferálható tudása legyen a tanulási folyamatokról, azok működéséről és irányításáról.
A szaktárgyi tanítási gyakorlat célja, hogy a hallgatók önállóan részt vállaljanak a megelőző gyakorlatokon megismert, az adott tanári szakképzettségekhez kapcsolódó feladatokból, újabb egyéni és társas tapasztalatokat szerezzenek a tanórai és tanórán kívül végzett tanítási-nevelési tevékenységekből. A szaktárgyi tanítási gyakorlatok új, kibővült célja szaktárgyi órák, foglalkozások önálló tartása (vezetőtanári támogatással), a tanítási folyamatok tudatos tervezésének a megtapasztalása.
c) Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat célja az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének megismerése és elsajátítása, az intézményben kapott, illetve vállalt feladatok megoldása, dokumentálása, (ön)reflektív értelmezése, értékelése.
Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat részei: a szaktárgyak tanításával kapcsolatos és a szaktárgyak tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek; az iskola mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése, abban aktív részvétel, az egymástól való tanulás és az innováció közösségi formáinak megtapasztalása. A gyakorlathoz kapcsolódik a gyakorlatot kísérő pedagógiai-pszichológiai és szakos szemináriumok teljesítése.
3. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez69
A)
A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
1. Tanári szakképzettség – finn nyelv és kultúra tanára, magyar mint idegen nyelv tanára, filozófiatanár, művészettörténet-tanár, honvédelmi alapismeretek tanára szakképzettség kivételével
– az 1. § a) pontja szerint osztatlan – természettudomány-környezettan szakos tanár szakképzettség kivételével – kétszakos képzésben, tanárszakokon,
– az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon – a gyógytestnevelő tanár szak kivételével – adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon vagy
– az 1. § b) pontja szerint osztott képzésben, tanári mesterszakon
szerezhető.
– az 1. § a) pontja szerint osztatlan – természettudomány-környezettan szakos tanár szakképzettség kivételével – kétszakos képzésben, tanárszakokon,
– az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon – a gyógytestnevelő tanár szak kivételével – adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon vagy
– az 1. § b) pontja szerint osztott képzésben, tanári mesterszakon
szerezhető.
2. Az 1. § c) pontja szerinti mesterképzésben a tanári mesterszakra való belépés előzményeként elfogadott szakok a felsőoktatásért felelős miniszter által közleményben közzétett, a szakterületi képzés képzési területének megfelelő szakirányú mesterképzési szakok, valamint az ezen szakok előzményeként az 1993. évi felsőoktatási törvény szerint megfeleltethető egyetemi szintű szakok.
3. A finn nyelv és kultúra tanára, a magyar mint idegen nyelv tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár, valamint a honvédelmi alapismeretek tanára szakképzettség az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakon szerezhető.
3.1. Az 1. § c) pontja szerinti magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás képzési területe szerinti nem tanári mesterképzési szak az alkalmazott nyelvészet, a magyar nyelv és irodalom és a hungarológia mesterképzési szak.
3.2. Az 1. § c) pontja szerinti magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanári mesterszakra a bölcsészettudomány képzési terület idegen nyelvi mesterképzési szakján szerzett mesterfokozat és szakképzettség birtokában akkor is felvételt lehet nyerni, ha a korábbi mesterképzési vagy részismereti tanulmányokból 50 kredit elismerhető a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint.
3.3. A 1. § c) pontja szerinti honvédelmi alapismeretek tanára szakos tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos) tudás képzési területe szerinti nem tanári mesterképzési szakok: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a természettudomány képzési területről a biológus, a biotechnológia a geográfus, a geológus, a fizikus, a geofizikus, a vegyész, valamint a sporttudományi képzési területről a szakedző, továbbá az államtudományi képzési területről a katonai vezetői, a katonai üzemeltetés, a katonai műveleti logisztika, a védelmi vezetéstechnikai rendszertervező, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szak.
3.4. Finn nyelv és kultúra tanára, magyar mint idegen nyelv tanára, filozófiatanár, művészettörténet-tanár, honvédelmi alapismeretek tanára szakképzettség újabb, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az 1. melléklet 4. pont 4.4. alpontja szerint is szerezhető.
4.
B)
A TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
I. Magyar nyelv és irodalom tanulási terület
Magyar nyelv és irodalom szakos tanár
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos tanár
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Hungarian Language and Literature
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamán kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a magyar nyelv és irodalom tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, speciális fejlesztési igényeit, a fejlesztés és a diagnosztikus mérés módszereit.
– Tisztában van a magyar nyelvnek és irodalomnak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
– Ismeri és hatékonyan alkalmazza a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval tehetséggondozó tevékenység lehetséges módjait.
b) képességei
– Képes a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának pedagógiai gyakorlatát és annak a tanulók személyiségfejlődésére gyakorolt hatását elemezni.
– Képes a szaktárgy tanításában olyan, a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe vevő pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.
– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére a magyar nyelvi és irodalmi műveltséganyag elsajátításának, a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a szövegalkotás fejlesztésének folyamatában.
– Képes a magyar nyelv és irodalomban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni.
– Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű, SNI-s, BTMN-s és a tehetséges tanulók tanulási-tanítási folyamatában a nyelvtan órán és az irodalom órán.
– Az olvasóvá nevelés folyamatában képes a tanulói személyiség fejlesztésére a művekkel való egyéni találkozás, a személyesen motivált műélvező megértés révén és érdekében.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanulók megszeressék az olvasást, kialakuljon az olvasói tudatosságuk.
– Fontosnak tartja a különböző személyiségű tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális, valamint erkölcsi fejlődéséről való elképzelések, az együttnevelés elveinek megismerését, szakmódszertanát és alkalmazását a magyar nyelv és irodalom tanítása során.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri az irodalmi és anyanyelvi nevelés tanórai, illetve tanórán kívüli közösségi formáinak, csoportos tevékenységeinek megszervezési módjait, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználási lehetőségeit.
– Jártas iskolai ünnepségek, magyar nyelvi és irodalmi tanulmányi versenyek, tanulmányi kirándulások megszervezésében, lebonyolításában.
b) képességei
– Képes az anyanyelvi kompetencia tekintetében az egyének közötti különbségek megértésére, az együttműködési készségek fejlesztésére.
– Képes a műértelmező folyamat egyéni és közösségi kereteinek megteremtésére, valamint arra, hogy e folyamatban – többféle szerepben – irányítóként, motiválóként, résztvevőként, segítőként, ellenőrzőként vegyen részt.
– Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében képes a státuszkezelésre, a tanulói közösségek szervezésére és vezetésére, az önszerveződő tanulói csoportok támogatására, projektfeladatok tervezésére és vezetésére (többek között az iskolaújság, az iskolarádió, az iskolai és egyéb közösségi programok, honlapok) létrehozásának, szakmai működtetésének támogatására.
c) attitűdje
– Elkötelezett a tanulók anyanyelvi kompetenciáinak fejlesztését szolgáló csoportos tevékenységek (projektmunka, páros és csoportmunka, kooperatív tanulási technikák, heterogén tanulócsoportban differenciált fejlesztés, nem formális módszerek alkalmazása) megszervezésére, a tananyaghoz kapcsolt alkalmazására.
– Felkészült magyar nyelvi és irodalmi szakkörök, önképző körök irányítására, a tanulói önszerveződés elősegítésére.
A szaktárgyi és a szakmódszertani tudás területén
a) tudása
– Rendelkezik a magyar nyelv és irodalom tanításának a Nemzeti alaptantervben és kerettantervben meghatározott ismeretanyagához szükséges korszerű nyelv- és irodalomtudományi, társtudományi, valamint anyanyelv- és irodalompedagógiai ismeretekkel.
– Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, szövegalkotási, logikai, informatikai) felkészültséggel.
– Ismeri az anyanyelvi és irodalmi nevelés-oktatás céljait, feladatait, tartalmait, színtereit, szaktárgyspecifikus alapelveit, módszertani eljárásait, tanulásszervezési módjait, tanítási és tanulási stratégiáit; a tantervben megfogalmazott tanulási eredményeket, valamint a tantárgyak tanulásának sajátosságait, megismerési módszereinek lehetőségeit, a tankönyveket, taneszközöket.
– Ismeri a modern irodalom- és nyelvtudomány alapjait, tudományos módszereit az irodalomtörténet-írás, a korszakolás, a szövegfeldolgozás, valamint a nyelvi elemzés terén.
– Ismeri a magyar nyelv és irodalom tanítása-tanulása során felhasználható korszerű kézikönyveket, online folyóiratokat és adatbázisokat.
– Ismeri a különböző műfajú papíralapú és az online szövegek feldolgozásának változatos módszereit, technikáit; a szövegértési kompetencia fejlesztésének változatos módjait.
– Ismeri az irodalmi művek értelmezésének többféle tudományos eljárását, az irodalmi műnemek és a legfontosabb műfajok leírására és értelmezésére használt fogalmakat.
– Ismeri az európai irodalom- és művelődéstörténet, valamint a magyar irodalom történetének nagy korszakait, fontos alkotásait. Ismeri a modern nyelvtudomány alapjait, néhány modern nyelvleírási irányzatát, a nyelvi szerkezetek elemző leírásának többféle tudományos eljárását.
– Alapvető és sokrétű ismerettel rendelkezik a szöveg- és stílustípus-repertoárral, továbbá képes az erről való tudását, ismereteit kiterjeszteni, bővíteni a társas és kulturális változások alapján.
– Képes eltérő nyelvelméleti kiindulópontokból tekinteni a nyelvhasználat jelenségeire. Képes a nyelvről való tudás sokféleségét, a nyelv (rendszerbeli, társas és kulturális) változatosságát a maga számára feltérképezni, általánosan modellálni, és a korosztálynak megfelelő módon értelmezni.
b) képességei
– Tudja alkalmazni az irodalmi és anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit, eljárásait.
– Képes a tudás tantervi és tanulási területi összefüggésekbe ágyazására, elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését, megismertetni a tudományterület értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítására a tanulókban.
– Képes magát szakszerűen kifejezni, szóban és írásban, valamint szaktárgyi, szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni az anyanyelvi, illetve az irodalmi nevelés folyamatában.
– Képes a nyelvről való tudás sokféleségét, a nyelv (rendszerbeli, társas és kulturális) változatosságát a maga számára feltérképezni, általánosan modellálni és a korosztálynak megfelelő módon értelmezni.
– Rendelkezik az egyéni, a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a megértő műélvezetet, valamint a közösségi interpretációt, a szóbeli és az írásbeli nyelvi fejlesztést, az anyanyelvi, illetve irodalmi ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.
c) attitűdje
– Törekszik a nemzeti kultúra alapvető értékeinek közvetítésére.
– Fontosnak tartja a tanulók szövegértési, szövegalkotási tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését és folyamatos fenntartását.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptantervet, a kerettantervet és a helyi tantervek vonatkozó előírásait, ezek ismeretében képes az adott tanulócsoport képességeihez, lehetőségeihez, érdeklődéséhez igazodó magyar nyelvi és irodalmi szakpedagógiai tervek (tanmenetek, tematikus tervek, óratervek) összeállítására.
– A tanításban is képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek és nevelési céljainak érvényesítésére, tananyag tartalmainak elsajátíttatására.
– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait.
b) képességei
– Képes a tanulók tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a kerettantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
– Képes a pedagógiai munka átfogó és részletekbe menő, a feltételek árnyalt elemzésén alapuló megtervezésére; a tapasztalatok reflektív módon történő elemzésére és értékelésére.
– Képes figyelembe venni a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáit, egyensúlyt tud tartani a közvetítendő műveltséganyag követelményei, valamint a fejlesztő feladatok között.
– Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására és megvalósítására a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására.
– Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat a konkrét céloknak megfelelően használni.
– Képes a tanórai (magyar nyelv és irodalom tantárgy tanórai, osztályfőnöki) és a tanórán kívüli (szakköri, diákköri) munka tervezésére.
– Jártas az infokommunikációs eszközök kreatív és adaptív alkalmazásában.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Tájékozott a differenciális pedagógia, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés magyar nyelv és irodalom tantárgy tanórai lehetőségeit.
– Ismeri, továbbá alkalmazza a modern információfeldolgozási stratégiákat, technikákat az anyanyelvi és irodalmi ismeretbővítés folyamatában.
b) képességei
– Képes a hatékony tanulási környezet kialakítására, a tanulási folyamat iskolai, illetve iskolán kívüli összetevőinek szoros összehangolására.
– Képes az olvasóvá nevelésre, a házi olvasmányok önálló tanulói feldolgozásának motiválására, a tanulók olvasási készségeinek és műértő képességének folyamatos fejlesztésére, a tanulók önálló olvasói tevékenységeinek támogatására.
– Ismeri, tudja alkalmazni az anyanyelvi és irodalmi nevelésben az egyéni, illetve a közösségi motiválási technikákat, a tanulói kommunikációt támogató eszközöket, a visszacsatolási mechanizmusokat.
– Tudja alkalmazni a korszerű beszéd- és beszédértés-fejlesztés, a folyamatelvű olvasás- és írástanítás egyéni, valamint csoportos módszertani eljárásait.
– Ismeri a szövegértési, szövegalkotási stratégiákat, azokat képes alkalmazni és gyakoroltatni.
c) attitűdje
– Tudja, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Irányítja a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolását, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítását.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri az anyanyelvi és irodalmi kompetenciák mérésével, értékelésével kapcsolatos eljárásokat, a központi mérések eredményeit, tanulságait.
– Képes az irodalmi nevelés folyamatában reflektálni a különféle értékelési szempontokra, a közös órai interpretációk megszervezésére, az értékelési szempontok diákokkal történő megvitatására, a tanulók egyéni képességeinek felmérésére, a műértelmező írások megfelelő értékelésére.
b) képességei
– Képes a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének értékelésére; különböző értékelési formák, eszközök használatára; az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására; az önértékelés fejlesztésére.
– Képes az irodalmi nevelés folyamatában reflektálni a különféle értékelési szempontokra, a közös órai interpretációk megszervezésére, az értékelési szempontok diákokkal történő megvitatására, a tanulók egyéni képességeinek felmérésére, a műértelmező írások megfelelő értékelésére.
c) attitűdje
– Törekszik az írásbeli és szóbeli értékelés különféle formáinak folyamatszerű, egységben való alkalmazására.
– Elkötelezett a tanulást fejlesztő értékelés mellett.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Ismeretekkel rendelkezik a mérlegelő gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Alapos infokommunikációs tudása van, amelyet folyamatosan képes fejleszteni.
b) képességei
– Képes a tanulói motiváció, az önálló és közösségi tevékenység segítésére, hatékony ismeretközvetítésre, irodalmi, anyanyelvi nevelésre.
– Folyamatosan törekszik saját pedagógiai kommunikációjának fejlesztésére, az osztálytermi és a tanórán kívüli iskolai kommunikáció sajátosságainak megismerésére.
– Képes a magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró kommunikációs kultúrájának fejlesztésére.
– Képes az iskolai, illetve az iskolán kívüli nevelés színterein – az anyanyelvi és az irodalmi nevelés tantárgyközi beágyazottságának megfelelően – az iskolai, valamint az iskolán kívüli nevelés más szereplőivel (így a közművelődési, a közgyűjteményi intézményekkel, színházakkal, múzeumokkal) való együttműködésre.
c) attitűdje
– Képes az iskolai nevelés folyamatának irányítására.
– Figyelembe veszi a rokon szakterületek képzési szempontjait.
– Képes a mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása és b) képességei
– Képes saját szakterületén a folyamatos és önálló önképzésre, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai együttműködésre.
c) attitűdje
– Törekszik az irodalom és a magyar nyelv végtelen gazdagságának és értékközvetítő funkciójának bemutatására.
– Megvan benne az igény a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint az iskolai nevelési folyamatba való adekvát beépítésére.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 92-102 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 8-12 kredit
Nyelvtudomány: 4-6 kredit
– A nyelvtudomány alapjai (a nyelv fogalma, a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, a nyelv tudományos vizsgálatának általános kérdései, a nyelvtudomány, az anyanyelv tanítása).
– A nyelvészeti ismeretszerzés alapjai (a nyelvtudomány kutatási területei, módszerei, könyvtár- és internethasználat, nyomtatott és elektronikus szótárak, nyelvtudományi és szakmódszertani folyóiratok, számítógépes nyelvészeti adatbázisok).
Irodalomtudomány: 4-6 kredit
– Az irodalomtudomány alapjai (az irodalom tanítása, poétikai rendszerek, az irodalom tudományos vizsgálatának általános kérdései).
– Az irodalomtudományi ismeretszerzés alapjai (az irodalomtudomány módszerei, a tudományos ismeretszerzés forrásai: könyvtár- és internethasználat, a digitális bölcsészet alapjai).
b) A szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 84-90 kredit
Nyelvtudomány: 38-41 kredit
– Szöveg és kommunikáció (kommunikáció szóban és írásban: a személyközi, a csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció, a nemverbális kommunikáció, pragmatikai ismeretek, szövegtani ismeretek: szövegelmélet, szövegtipológia, szövegalkotás, szövegelemzés, retorika; a pragmatikai szemlélet alkalmazása a szöveg szerkezeti és műveleti megközelítésében, az írott és a beszélt nyelv normái, a kommunikáció zavarai, ezek korrekciós lehetőségei, kommunikációs stratégiák, online kommunikáció).
– Nyelv és társadalom (a nyelv mint dinamikus rendszer, a nyelvi változó és a nyelvi változás, a nyelv rétegződése, szociolingvisztika, dialektológia, a világ nyelvi sokfélesége, nyelv és globalitás, nyelvi kontaktusjelenségek, nemzetiségi nyelvhasználat; nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvi diszkrimináció, nyelvi tervezés és nyelvstratégia, az internetes nyelvhasználat).
– A nyelvi szintek rendszernyelvészeti leírása. Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani, mondattani, jelentéstani és frazeológiai ismeretek. (A magyar hangrendszer főbb jellemzői és a hangok kapcsolódási szabályai. A szóelemek és a szófajok, ezek összefüggései, mondat- és szövegbeli szerepük. A mondatrészek. Az egyszerű és az összetett mondatok. A szószerkezetek fajtái. A szójelentés és grammatikai elemei és fajtái. A szó szerinti és a figuratív jelentés különbségei, különös tekintettel a frazeológiai egységekre. Lexikológiai, lexikográfiai és frazeológiai ismeretek.)
– Stílus és jelentés (stíluselemek, stílushatás, stíluseszközök, alakzatok és szóképek, stílusrétegek, stílusváltozatok, stíluskorszakok, funkcionális kognitív stilisztika, a stílus cselekvéselméleti és interakciós megközelítése).
– Nyelvtörténet (A nyelvrokonság fogalma, annak kritériumai és bizonyítékai, a magyar nyelv eredetének hipotézisei, a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai. A nyelvi változás, ennek főbb okai, tendenciái. A magyar nyelv történetének korszakai, legfontosabb nyelvemlékeink. A nyelvtörténeti ismeretek felhasználhatósága a magyar nyelv és irodalom tanításában. A nyelvtörténeti szövegek elemzése, történeti dialektológia, történeti névtan.)
– A nyelvleírás fontosabb irányzatai (a klasszikus, a transzformációs generatív, a funkcionális és a kognitív grammatika szemlélet- és elemzésmódjai, a korpusznyelvészeti elemzés).
– Alkalmazott nyelvészet (kontrasztív nyelvészet, lexikológia, lexikográfia, számítógépes nyelvészet, tanári beszéd).
Irodalomtudomány: 46-49 kredit
– Irodalomelmélet (az irodalmi szöveg poétikai és stiláris sajátosságai, műnemek és műfajok, irodalmi alkotások elemzési, értelmezési eljárásai, verstan, az elbeszélésmód vizsgálata, a drámai művek elemzésének kérdései).
– Világirodalom (korstílusok, szerzők, művek, művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás, társművészetek, kultúratudományi megközelítések, téma, motívum, archetípus).
– Régi, klasszikus és modern magyar irodalomtörténeti korszakok, stílusirányzatok, szerzők, művek, műfajok, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések, az irodalom társművészeti kapcsolatai a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben rögzített teljes törzsanyagot magában foglalva.
– Kortárs magyar irodalom, tendenciák és irányzatok, a kortárs irodalom és az irodalmi hagyomány, irodalmi művek, szerzők párbeszéde.
– 1920 utáni Kárpát-medencei magyar irodalom (közösségi lét- és hagyományfolytonosság, irodalom és nemzeti önismeret, a kisebbségi lét kifejeződésének új irányzatai identitásélmények a 20. századi határon túli magyar irodalomban).
– Műelemzések: olvasat, esztétikai minőség, értékelés; értékközvetítés irodalmi művek elemzésének és értelmezésének gyakorlata az irodalomtörténeti és -elméleti ismeretek alapján.
– Populáris irodalom: a népszerű irodalom történeti és kortárs változatai; műfajelméleti és poétikai, irodalomszociológiai aspektusok.
– Gyermek- és ifjúsági irodalom történeti és kortárs változatai; médiaelméleti, műfajelméleti, poétikai és fejlődéslélektani aspektusok.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget a kerettantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben és a fentiekben nem szereplő tartalmakon túlmutató további szakterületi ismereteket tartalmazó tárgyak felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök: 8 kredit
– Az anyanyelvi, irodalmi nevelés cél- és feladatrendszere, alapelvei, interaktív és reflektív módszerei, munkaformái, eszközei kontakt és online környezetben.
– Az anyanyelv- és az irodalompedagógia fogalma, szemléletmódjai, alternatív formái.
– A magyarórák felépítése, hospitálás, mikrotanítás és óraelemzés, az osztálytermi kommunikáció elemzése, infokommunikációs eszközök és digitális alkalmazások a magyarórán.
– Az anyanyelvi készségek és képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, szövegértés, szövegalkotás), az irodalomolvasás, valamint a tanulási képesség fejlesztésének korszerű eljárásai.
– Az anyanyelvi és az irodalmi művelődési anyag tartalma, a nyelv- és irodalomtudományi eredmények felhasználása az általános iskolában, illetve középiskolában. Az élő irodalom, a mai magyar nyelvhasználat jelenségeinek közvetítése az általános iskolában, illetve középiskolában. Az olvasóvá nevelés módszerei, lehetőségei.
– A készség- és képességfejlesztés speciális eljárásai az általános iskolai, illetve középiskolai anyanyelvi és irodalmi nevelésben. A drámapedagógia, a történetmesélés módszerei irodalmi művek segítségével.
– Mérés és értékelés az általános iskolai, illetve középiskolai anyanyelvi és irodalmi nevelésben.
– Általános iskolai, illetve középiskolai magyar nyelvi és irodalmi programok, nyomtatott, illetve digitális tankönyvek, tankönyvcsaládok.
– A magyar nyelvi és irodalmi érettségi vizsga követelményei, felkészítés az érettségire.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlatok: 2 kredit.
II. Idegen nyelv tanulási terület
1. Angol nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles angol nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of English Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában, az angol nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. Az angol nyelv és kultúra tanára szakképzettség szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a különböző nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, az angol nyelvű, nem pedagógiai céllal írt szakmai dokumentumokat.
– Ismeri a különböző pedagógiai módszerek és a tanulók értékelésének hatását a tanulók személyiségfejlődésére. Tisztában van az angol nyelv ismeretének szerepével és az általa nyújtott lehetőségekkel a tanulók személyiségfejlődésében és életében.
b) képességei
– Képes osztálytermi gyakorlatát az egyéni különbségek figyelembevételével kialakítani.
– Képes a különböző nyelvtanítási módszereket tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
– Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
– Képes a pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan elemezni, értékelni.
– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy sajátos nevelési igényű, a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és differenciáltan oktatni, nevelni.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy tanítványait minél jobban megismerje, problémáikra érzékenyen és egyéni sajátosságaiknak megfelelően reagáljon.
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoportdinamika elméleti alapjait és kutatásának eredményeit, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
– Átlátja a különböző nyelvtanulás-szervezési formák előnyeit és kihívásait.
b) képességei
– Képes ismereteit a tanulói csoportok és közösségek kialakításánál és hatékony működtetésénél alkalmazni az osztályteremben és a virtuális térben egyaránt.
– Képes az idegen nyelvi nevelés tanórai, illetve tanórán kívüli közösségi formáinak, csoportos tevékenységeinek megszervezésére, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésére, interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségek fejlesztésére.
– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók társadalmi és csoportos helyzetét és lehetőségeit az angol nyelv tanulása, illetve használata terén.
– Tudatosan épít a kooperatív és reflektív tanulási technikák alkalmazására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a különböző nyelvű és kultúrájú csoportok iránti tolerancia kialakítását.
– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.
– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.
– Fontosnak tartja a toleranciára és nyitottságra nevelést mind a tanulói csoportok, az iskola a társadalom és az angol nyelvet használó kultúrák és egyének tekintetében.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
az angol nyelvtudás, nyelvhasználat terén
– Legalább C1 szintű, használható angol nyelvtudással és magas szintű interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik.
– Ismeri a beszélt és írott angol nyelv szabályait, regisztereit.
– Ismeri az általa tanított és legalább még egy angol nyelvváltozat fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.
– Ismeri az angol mint globális közvetítőnyelv szerepét és a különböző nyelvterületeken betöltött funkcióját.
A kultúrák közvetítése terén
– Ismeri az angol nyelvű kultúrák elterjedtségét és sokszínűségét.
– Ismeri több angol nyelvű kultúra szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga és tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
Szakmódszertani tudás terén
– Ismeri a nyelvészet és alkalmazott nyelvészet releváns területeinek alapvető kérdéseit (különösen a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika, a pragmatika, a fordítástudomány ismereteit); képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható nyelvfejlesztési lehetőségeket.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok angol nyelvtudását - a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
b) képességei
– Képes hatékonyan alkalmazni a beszélt és írott angol nyelv szabályait, regisztereit.
– Képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során ismereteit helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
– Képes rugalmasan alkalmazkodni a különböző nyelvi és kulturális hátterű nyelvhasználókkal folytatott kommunikáció változó követelményeihez.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes a nemzeti kultúra célnyelven történő közvetítésére.
– Képes a kortárs irodalmi műveket és az angol nyelvű kultúrák egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes elméleti ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
– Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti angol szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
– Tájékozott a különböző nyomtatott és elektronikus tan- és segédanyagokról.
– A tervezés, felkészülés és megvalósítás során figyelembe veszi az adott tanulócsoport sajátosságait.
b) képességei
– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-felfedező és megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák szakmai tudására és tapasztalatára épülő kiválasztására és hatékony megvalósítására.
– Képes különböző nyomtatott és elektronikus tan- és segédanyagok összeállítására, alkalmazására.
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tananyagot és annak közvetítését az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a különböző motiváció-elméletek alapjait, a tanulási motiváció fejlesztésének módszereit.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására.
– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
– Ismeri az angol nyelv tanulásának és használatának tanórán, iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét és sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
– Képes tanulóinak segítséget nyújtani abban, hogy azok hatékonyan használják fel az iskolán kívüli nyelvtanulási lehetőségeket.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Képes tanulóival és kollégáival kooperálva az egyre bővülő angoltanulási lehetőségek feltárására és tanórán történő felhasználására.
c) attitűdje
– Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének és értékelésének elméletét, gyakorlati kérdéseit.
– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket,
– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
b) képességei
– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
– Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.
– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.
c) attitűdje
– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit, ezekre érdemben, támogató módon reflektál.
– Reálisan ítéli meg az értékelés különböző formáinak szerepét a tanulók fejlődésében, képességeik fejlesztésében.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni.
– Képes és motivált saját szakmai fejlődését megtervezni és megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag és nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más idegen nyelveket illetve szaktárgyakat idegen nyelven tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, intézményekkel és szervezetekkel.
c) attitűdje
– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.
– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.
– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.
b) képességei
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére.
– Képes tudatosan követni saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására.
– Képes és felkészült szakmai tevékenységének folyamatos fejlesztésére.
– Képes nyelvtudása állandó és önálló fejlesztésére.
– Képes az angol nyelven megtalálható információforrások megtalálására, azok értelmezésére és alkalmazására.
c) attitűdje
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
– Törekszik nyelvtudása állandó és önálló fejlesztésére.
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 99 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
A szakmai alapozó ismeretekből és a szakmai törzsanyag szakterületi ismeretköreiből legalább 90 kreditet kell teljesíteni. A szakterületi ismeretek 99 kreditjének fennmaradó részét a felsorolt ismeretkörökből vagy az angol nyelv és kultúra további szaktudományos ismereteiből kell teljesíteni.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 24-51 kredit
– Angol nyelvi kompetenciák fejlesztése (minimum 12 kredit): beszédkészség-fejlesztés; beszédértés-fejlesztés; olvasáskészség-fejlesztés; fogalmazáskészség-fejlesztés; kiejtés; nyelvtani gyakorlatok; fordítási gyakorlatok
– Nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapismeretek (minimum 12 kredit).
b) A szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 48-75 kredit
– Szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (minimum 12 kredit): prezentációs készségek, képességek fejlesztése; tudományos írás; nyelvi tudatosság, folyamatos szókincsfejlesztés.
– Az általános iskolai, középiskolai és felnőttkori tantárgy-pedagógiához kapcsolódó ismeretek és kompetenciák (minimum 12 kredit): egyéni nyelvtanulói különbségek kezelése; nyelvelsajátítás; tesztkészítés és értékelés; nyelvtechnológia az osztályteremben, differenciálás; a szókincsfejlesztés módszerei.
– Angol nyelvű népek irodalma, történelme és kultúrája (minimum 12 kredit): például, brit irodalomtörténet; amerikai irodalomtörténet; modern brit kultúra; amerikai popkultúra; irodalom és vizuális kultúraelmélet; a brit és az amerikai irodalom és kultúra tanításának beilleszthetősége a köznevelésbe; más angol nyelvű kultúrák
– Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek (minimum 12 kredit): például, szintaxis és morfológia; szemantika és pragmatika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek; szociolingvisztika.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget a kerettantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben és a fentiekben nem szereplő tartalmakon túlmutató további szakterületi ismereteket tartalmazó tárgyak felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– Az angol nyelv és kultúra tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök: 8 kredit
– Nyelvtanítási módszerek és nyelvtanulási elméletek, a nyelvtanulási és nyelvhasználói stratégiák, a nyelvi tudatosság, tartalomalapú nyelvoktatás, hazai kulturális értékek közvetítése.
– Az angol nyelv tanításának szakmódszertana angol nyelven: a nyelvoktatás curriculáris alapjait képező európai és hazai dokumentumok ismerete, tanmenet készítése, tematikus terv készítése, óratervezés, tananyagfejlesztés, tankönyvelemzés, nyelvi és interkulturális készségek fejlesztése.
– Tantárgyakon átívelő interdiszciplináris szemlélet kialakítása, differenciálás, mérés, értékelés az angolórán, az angolóra elemzése és az arra való reflektálás, munkaformák ismerete, IKT-eszközök alkalmazási lehetőségei, WEB 2.0 alkalmazások ismerete.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat angol nyelven: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat angol nyelven: 2 kredit.
2. Német nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles német nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of German Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamán kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a német nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A német nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
– Ismeri a német nyelv tantárgy által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
– Ismeri a német nyelv tantárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.
– Tisztában van a német nyelv tantárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
b) képességei
– Képes a német nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.
– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
– Képes a német nyelv tantárgyban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.
– Döntéseiben képes a szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.
– A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.
– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására. Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
– Ismeri a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
– Ismeri a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit a német nyelv tantárgy keretein belül.
b) képességei
– Képes mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.
– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.
– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.
– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
c) attitűdje
– Elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.
– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.
– Személyes példamutatásával is segíti a nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban.
– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelés iránt, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.
– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Fontosnak tartja a nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.
– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.
– Folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.
– Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait. Rendelkezik ismeretekkel a német nyelv variánsairól, valamint regisztereiről.
– Ismeri a német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit.
– Ismeri a német nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit.
– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjait.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit és az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
b) képességei
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a német nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Képes a beszélt és írott német nyelv szabályait a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően hatékonyan alkalmazni.
– Képes saját tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát.
– Képes a célnyelv helyes használatára a pedagógia tevékenysége során a kontextushoz illően.
– Képes a német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit saját maga és tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjairól megszerzett ismereteit a nyelvtanítás során alkalmazni.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
– Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.
– Képes a német nyelv tantárgynak megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.
– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg a német nyelv tantárgy oktatásban betöltött szerepét.
– Tudatosan használja ki a transzferhatás lehetőségeit.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti német szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri a német nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.
– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.
– Ismeri a német nyelv tantárgy oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.
– Ismeri a német nyelv tantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Ismeri a német nyelv oktatásában alkalmazható differenciálisi módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
– A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás személyre szabott fejlesztésére.
– Képes a nyelvtanulás eredményességét vagy eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
– A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
c) attitűdje
– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
b) képességei
– A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.
b) képességei
– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
– Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
c) attitűdje
– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.
– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
c) attitűdje
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 90-100 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 20-25 kredit
– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) és szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; nyelvi közvetítés, szövegfajták: minimum 12 kredit.
– Német nyelvű országok ismerete: történelmi országismeret, jelenkori országismeret, kortárs kultúra: minimum 4 kredit.
– Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek: alapvető terminológia, elemi műfajismeret, az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései: minimum 2 kredit.
– Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek: alapvető nyelvészeti terminológia, a nyelvtudomány alapvető területei és módszerei: minimum 2 kredit.
b) Szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 70-75 kredit
– A szakmai-tudományos nyelvi kompetencia fejlesztése: a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek; szövegfajták; prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése; tudományos írás, tanári nyelvhasználat (beszédaktusok az idegennyelv-órán, a tanórai kommunikáció moderálása, a tanulók írásbeli és szóbeli munkáinak értékelése: feedback) minimum 12 kredit.
– Nyelvészeti és kommunikációs ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek; alkalmazott nyelvészeti ismeretek (kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika, pragmatika, nyelvtörténet), a modern kommunikáció-tudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk minimum 29 kredit.
– Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek: áttekintés a német nyelvű irodalmak történetéről: korszakok és korszakhatárok a kezdetektől a XXI. századig, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; német-magyar irodalmi párhuzamok, ifjúsági- és gyermekirodalom; a modern kultúra- és médiatudomány alapfogalmai, elméletei és gyakorlati alkalmazásuk, irodalom és medialitás; kulturális sokszínűség az irodalomban minimum 29 kredit.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget a kerettantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben és a fentiekben nem szereplő tartalmakon túlmutató további szakterületi ismereteket tartalmazó tárgyak felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A német nyelv és kultúra tanára szakképzettség sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörei: 8 kredit
– Idegennyelv-didaktikai ismeretek német nyelven: a német mint idegen nyelv tudományos diszciplína kialakulása és irányzatai, nyelvpolitika, nyelvtanítási módszerek és nyelvtanulási elméletek, didaktikai elvek, a nyelvtanulási és nyelvhasználói stratégiák, a nyelvi tudatosság, tartalomalapú nyelvoktatás, interkulturális tanulás, hazai kulturális értékek közvetítése, a többnyelvűség didaktikája, irodalomdidaktika, nyelvtandidaktika, szókincsdidaktika, nyelvtanári kompetenciák modelljei, tanárkutatás.
– A német nyelv tanításának szakmódszertana német nyelven: a nyelvoktatás curriculáris alapjait képező európai és hazai dokumentumok ismerete, tanmenet készítése, tematikus terv készítése, óratervezés, tananyagfejlesztés, tankönyvelemzés, nyelvi és interkulturális készségek fejlesztése.
– Tantárgyakon átívelő interdiszciplináris szemlélet kialakítása, differenciálás, mérés, értékelés a németórán, hibaelemzés, a németóra elemzése és reflektálása, munkaformák ismerete, IKT-eszközök alkalmazási lehetőségei az idegennyelv-órán, WEB 2.0 alkalmazások ismerete, iskolán kívüli programok (projektmunka, diákcsere) szervezése.
– A gyakorlatot támogató gyakorlat német nyelven: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat német nyelven: 2 kredit.
3. Német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of German Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a német nyelv, a német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tantárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás) a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
– Ismeri a német és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tantárgyak által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
– Ismeri a német idegen nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tantárgyak tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése, elemzése hatását a tanulók személyiségfejlődésére.
– Tisztában van a német idegen nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tantárgyaknak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
b) képességei
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének érdekében a megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.
– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
– Képes a német idegen nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tantárgyakban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.
– Döntéseiben képes a szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.
– A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.
– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– Pozitív példát mutatva hozzájárul a tanulók német nemzetiségi identitásának erősítéséhez, tudatosításához.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
– Ismeri a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
– Ismeri a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit a német nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német nemzetiségi népismeret tantárgyak keretein belül.
– Ismeri az interkulturális identitás fejlesztésének, tudatosításának módszereit.
b) képességei
– Képes mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a tanulókat helyi, etnikai, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.
– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.
– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.
– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
c) attitűdje
– Elkötelezett a német nemzetiségi, a magyar nemzeti és az egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.
– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.
– Személyes példamutatásával is segíti a német nemzetiségi és a magyar nemzeti értékek megismerését és német nemzetiségi identitástudat kialakítását, erősítését és tudatosítását a tanulókban.
– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelés iránt, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.
– Az iskola világában tudatosan törekszik a német nemzetiségi, a magyar és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Fontosnak tartja a nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.
– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.
– Folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.
– Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait. Rendelkezik ismeretekkel a német nyelv variánsairól, valamint regisztereiről.
– Ismeri a külföldi és hazai német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit.
– Ismeri a német nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit.
– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjait.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit és az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.
– Ismeri a magyarországi németek tárgyi, szellemi kultúráját, a népcsoport történetét feltáró kutatások legújabb eredményeit.
– Ismeri és használja a nemzetiségi tantárgyak oktatásához szükséges szépirodalmi és tudományos műveket, ismeri a vonatkozó történeti forrásokat, adatbázisokat.
– Ismeri a nyelv/nemzetiségi nyelv és kultúra identitásképző és –erősítő szerepét.
– Tájékozott az általa oktatott nyelv/nemzetiségi nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
– Tájékozott a hazai német közélet, valamint a nemzetiségpolitika aktuális eseményeiről, kérdéseiről.
b) képességei
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a német nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Képes a beszélt és írott német nyelv szabályait a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően hatékonyan alkalmazni.
– Képes saját tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát.
– Képes a célnyelv helyes használatára a pedagógia tevékenysége során a kontextushoz illően.
– Képes a német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit saját maga és tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes a nemzetiség nyelve, irodalma és kultúrája területén megszerzett ismereteit a diákok nyelvtudását fejlesztő, illetve nemzetiségi identitástudatát erősítő projektek tervezésében, megvalósításában alkalmazni.
– Képes az irodalmi műveket, a nemzetiségi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes a nemzetiséggel kapcsolatos ismeretek, jelenségek elemzésére, összehasonlítására, következtetések levonására.
– Képes a nemzetiség múltjához és jelenéhez kapcsolódó források felkutatására, recepciójára, felhasználására.
– Képes a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjairól megszerzett ismereteit a nyelvtanítás során alkalmazni.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
– Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.
– Képes a német nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német nemzetiségi népismeret tantárgyaknak megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.
– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.
– A nemzetiség nyelvének tanításával és a nemzetiség kultúrájának megismertetésével párhuzamosan képes növelni a nyelvtanulásban résztvevők szűkebb, valamint tágabb közösségek iránti elkötelezettségét, amelyek alapján nyitottá válnak a hazai német nemzetiség közéleti tevékenységében való aktív részvételre, a helyi, etnikai, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg a német nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi német népismeret tantárgyak oktatásban betöltött szerepét.
– Tudatosan használja ki a transzferhatás lehetőségeit.
– Tudatosan törekszik a nemzetiségi nyelve és kultúrája identitáserősítő szerepének maximális kiaknázására a tanulók szekundér szocializációjában.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettanterv szerinti német idegen nyelv, nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tantárgyak szaktárgyi követelményeit, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri a német és nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat.
– Ismeri az anyanyelvi oktatás és a szaktárgyi ismeretek a nemzetiség nyelvén történő oktatásának korszerű módszereit.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.
– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.
– Ismeri a német idegen nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tantárgyak oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.
– Ismeri a német nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német nemzetiségi népismeret tantárgyak tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Ismeri a német nyelv és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi német népismeret oktatásában alkalmazható differenciálisi módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
– A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.
– Képes a nyelvtanulás eredményességét, illetve eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
– A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése, nemzetiségi identitástudatuk fejlesztése, tudatosítása érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
c) attitűdje
– Felkészült a tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
b) képességei
– A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.
b) képességei
– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet/a nemzetiség nyelvét, szaktárgyat élő idegen/a nemzetiség nyelvén oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel, a hazai német nemzetiség különböző intézményeivel szervezeteivel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
– Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
c) attitűdje
– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.
– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
– Képes a magyarországi német nemzetiség szellemi, kulturális életében való aktív részvételre, a nemzetiség közéleti tevékenységének szervezésére iskolai, települési szinten.
c) attitűdje
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 96-106 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás irányelve alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 20-25 kredit
– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) és szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; nyelvi közvetítés, szövegfajták: minimum 12 kredit.
– Német nyelvű országok ismerete: történelmi országismeret; jelenkori országismeret, kortárs kultúra: minimum 2 kredit.
– Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek: alapvető terminológia, elemi műfajismeret, az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései: minimum 2 kredit.
– Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek: alapvető nyelvészeti terminológia, a nyelvtudomány alapvető területei és módszerei: minimum 2 kredit.
– Nemzetiségi alapismeretek: kutatástörténeti ismeretek és fogalmak minimum 2 kredit.
b) Szakmai képzés ismeretkörei: 76-81 kredit
– A szakmai-tudományos nyelvi kompetencia fejlesztése: a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek; szövegfajták; prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése; tudományos írás, tanári nyelvhasználat (beszédaktusok a nyelvórán, a tanórai kommunikáció moderálása, a tanulók írásbeli és szóbeli munkáinak értékelése: feedback) minimum 10 kredit.
– Nyelvészeti és kommunikációs ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés (fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek); alkalmazott nyelvészeti (kontrasztív nyelvészeti, pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai, pragmatikai, szemantikai, nyelvtörténeti) ismeretek; a modern kommunikáció-tudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk minimum 24 kredit.
– Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek: áttekintés a német nyelvű irodalmak történetéről: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás; a kultúra- és médiatudomány alapfogalmainak megismerése, főbb területeinek áttekintése, gyakorlati alkalmazásuk minimum 24 kredit
– Nemzetiségi ismeretek: a magyarországi németek története; a magyarországi németek nyelve (nyelvjárásai), nyelvhasználata; a magyarországi németek tárgyi és szellemi kultúrája; a magyarországi németek (1945 utáni) irodalma; gyerek- és ifjúsági irodalom; a magyarországi német nemzetiségi sajtófigyelés, aktuális nemzetiségpolitika; nemzetiségi jog- és intézményrendszer; nyelv-kultúra-identitás; a nemzetiségi ismeretek gyakorlati alkalmazása (projektmunka, forráselemzés) minimum 18 kredit.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A német és a nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára szakképzettség sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörei: 8 kredit
– Nyelvdidaktikai ismeretek német nyelven: a német mint idegen nyelv és mint a nemzetiség nyelven tudományos diszciplína kialakulása és irányzatai, nyelvpolitika, nyelvtanítási módszerek és nyelvtanulási elméletek, didaktikai elvek, a nyelvtanulási és nyelvhasználói stratégiák, a nyelvi tudatosság, tartalomalapú nyelvoktatás, interkulturális tanulás, hazai kulturális értékek közvetítése, a többnyelvűség didaktikája, irodalomdidaktika, nyelvtandidaktika, szókincsdidaktika, nyelvtanári kompetenciák modelljei, tanárkutatás
– A német és a nemzetiségi német nyelv és irodalom, valamint a német népismeret tanításának szakmódszertana német nyelven: a nyelvoktatás curriculáris alapjait képező európai és hazai dokumentumok (a Nemzeti alaptanterv, a nemzetiségi irányelv, a kerettantervek és a helyi tanterv) ismerete, tanmenet készítése, tematikus terv készítése, óratervezés, tananyagfejlesztés, tankönyvelemzés, nyelvi és interkulturális készségek fejlesztése.
– Tantárgyakon átívelő interdiszciplináris szemlélet kialakítása, differenciálás, mérés, értékelés a németórán, hibaelemzés, a németóra elemzése és reflektálása, munkaformák ismerete, infokommunikációs eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán, WEB 2.0 alkalmazások ismerete, iskolán kívüli programok (projektmunka, diákcsere) szervezése.
– Összefüggő féléves gyakorlatot támogató szakmódszertani gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat német nyelven: 2 kredit.
4. Bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Bulgarian Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja: az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a bolgár nyelv, a bolgár nyelv és irodalom, valamint a bolgár népismeret tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás) a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket, és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.
– Ismeri a bolgár nyelv és a bolgár nyelv és irodalom, valamint a bolgár népismeret tantárgyak által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.
– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
b) képességei
– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani. Képes a bolgár nyelv és a bolgár nyelv és irodalom, valamint a bolgár népismeret tantárgyakban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály keretében is.
c) attitűdje
– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.
– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.
– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.
– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.
b) képességei
– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.
c) attitűdje
– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.
– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a bolgár nyelv tanításának alapvető szakmódszertani irányait, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.
– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– Ismeri az aktuális és érvényben lévő érettségi vizsgakövetelményeket.
b) képességei
– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a bolgár nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre bolgár nyelven.
– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.
– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.
– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.
– Képes az alkotó információhasználatra.
– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.
c) attitűdje
– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.
– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettantervek szerinti bolgár szaktárgyi és érettségi követelményeket, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.
– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.
– Nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók bolgár nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.
– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.
– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.
– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.
– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.
– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
c) attitűdje
– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
b) képességei
– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.
– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
b) képességei
– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.
– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.
– Követi és figyelembe veszi munkájában a helyi innovációk eredményeit.
– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő társas-lelkületi kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
c) attitűdje
– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.
– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.
– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.
– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.
b) képességei
– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.
– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.
– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.
c) attitűdje
– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.
– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.
– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.
– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 92-106 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás irányelve alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 22-26 kredit
– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.
– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
– Bulgária ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok); a magyarországi bolgár nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b) A szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 70-80 kredit
– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv és/vagy nemzetiségi nyelv stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
– Irodalomtörténeti ismeretek: bolgár irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; magyar-bolgár irodalmi kapcsolatok.
– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikológia, lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.
– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi bolgárok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi bolgárok irodalma, a magyarországi bolgár nemzetiség tudományos élete.
– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára szakképzettség sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörei: 8 kredit
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúraoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint nemzetiségi nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok).
– A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és személyre szabott oktatás.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat: 2 kredit.
5. Finn nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles finn nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Finnish Language and Culture
2. A képzési idő: 2 félév
3. A képzés célja: a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a finn nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás) a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A finn nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
– Ismeri a finn nyelv és kultúra tantárgy által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
– Ismeri a finn nyelv és kultúra tantárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelésének, elemzésének hatását a tanulók személyiségfejlődésére. Tisztában van a finn nyelv és kultúra tantárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (a nyelvérzék komponensei, fonetikai kódolási képesség, nyelvtani érzékenység, induktív nyelvtanulási képesség, asszociatív memória, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
b) képességei
– Képes a finn nyelv és kultúra tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.
– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni és őket szükség esetén a megfelelő szakemberhez irányítani.
– Képes a finn nyelv és kultúra tantárgyban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.
– Döntéseiben képes a szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.
– A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.
– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– Biztosítja a tanulók számára a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
– Ismeri a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
– Ismeri a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit a finn nyelv tantárgy keretein belül.
b) képességei
– Képes mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.
– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.
– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.
– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
c) attitűdje
– Elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.
– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.
– Személyes példamutatásával is segíti a nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban.
– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelés iránt, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.
– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Fontosnak tartja a nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.
– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.
– Folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.
– Ismeri a beszélt és írott finn nyelv szabályait. Rendelkezik ismeretekkel a finn nyelv variánsairól, valamint regisztereiről.
– Ismeri a finn kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit.
– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjait.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit és az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
b) képességei
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a finn nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Képes a beszélt és írott finn nyelv szabályait a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően hatékonyan alkalmazni.
– Képes saját tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát.
– Képes a célnyelv helyes használatára a pedagógiai tevékenysége során a kontextushoz illően.
– Képes a finn kultúra értékeit saját maga és tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a szociolingvisztika, a nyelvészeti pragmatika, valamint a nyelvtörténet alapjairól megszerzett ismereteit a nyelvtanítás során alkalmazni.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
– Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.
– Képes a finn nyelv tantárgynak megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.
– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg a finn nyelv tantárgy oktatásban betöltött szerepét.
– Tudatosan használja ki a transzferhatás lehetőségeit.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti finn nyelv szaktárgyi és érettségi követelményeit, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri a finn nyelv és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.
– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.
– Ismeri a finn nyelv tantárgy oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.
– Ismeri a finn nyelv tantárgy tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Ismeri a finn nyelv oktatásában alkalmazható differenciálisi módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
– A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.
– Képes a nyelvtanulás eredményességét, illetve eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
– A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
c) attitűdje
– Felkészült a tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
c) képességei
– A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.
b) képességei
– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
– Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, a finn nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
c) attitűdje
– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.
– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések.
c) attitűdje
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek
A szakterületi ismeret finnugrisztika mesterszaknak megfeleltethető, nem tanári mesterképzési szakon szerzett a tanári szakképzettséghez tartozó finn nyelvtudást foglalja magába, figyelemmel a Nemzeti alaptanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeire és tartalmaira, valamint az érettségi vizsgakövetelményekre.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 8 kredit, amelyből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke összesen 4 kredit.
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy a nevelés-oktatás adott szakaszában képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
– Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok finn nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
– A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
– A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
6. Francia nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles francia nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of French Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja: az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatásban szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a francia nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A francia nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (a nyelvérzék komponensei, fonetikai kódolási képesség, nyelvtani érzékenység, induktív nyelvtanulási képesség, asszociatív memória, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
– Ismeri a francia nyelv és kultúra által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
b) képességei
– Képes ismereteit tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes a francia nyelv és kultúra speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a francia nyelv tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
b) képességei
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
c) attitűdje
– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.
– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.
– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek, illetve egyéb hátrányos helyzetű kisebbségi társadalmi csoportok iránti tolerancia kialakítását.
– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.
– Ismeri a beszélt és írott francia nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit.
– Ismeri a francia nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, ismeri a francia nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a francia nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, valamint az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri az internet, a multimediális eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Ismeri a francia nyelv tanítása-tanulása során felhasználható információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.
b) képességei
– Képes a francia nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Képes a nemzeti kultúra célnyelven történő közvetítésére.
– Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg a francia nyelv és kultúra oktatásában betöltött szerepét.
– Igyekszik aktívan együttműködni szaktárgya, valamint más tantárgyak tanáraival.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti francia szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a francia nyelv és kultúra tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
– Ismeri a francia nyelv és kultúra tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.
– Ismeri a középszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.
b) képességei
– Képes alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására, (pl. portfólió formájában).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.
– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.
– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztésekre, innovációkra. .
c) attitűdje
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.
– Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 95-115 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 25-35 kredit
– Nyelvismeret, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: francia nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése) és szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák; helyes kiejtés és élőszóbeli kifejezés francia nyelven; francia gyakorlati nyelvtan.
– A francia nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek alapjai (történelem, földrajz, népesség, állam és társadalom, kultúra).
– Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek.
– Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
– A latin nyelv alapjai és az újlatin nyelvek kialakulása, elterjedése.
– Felhasználói ismeretek a humán informatikában.
b) A szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 70-80 kredit
– Leíró és alkalmazott nyelvészeti, kommunikációelméleti ismeretek (az élő francia nyelv rendszere, hang-, alak- és mondattani jellemzői, használata és változatai; francia-magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek; kutatásmódszertan).
– Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek (a francia nyelvű irodalom történeti áttekintése: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés, stilisztikai, retorikai és verstani alapismeretek, irodalom és medialitás, művészetek és populáris kultúra a francia világban; kutatásmódszertan).
– A francia nyelvet használó országok civilizációjára, kultúrájára vonatkozó ismeretek (történelem, művészet-, zene-, színház- és kultúrtörténet, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra, kutatásmódszertan).
– Nyelvfejlesztés és francia nyelvű szakmai kommunikáció.
– A kötelezően választható tárgyak körében választandó, a szak tekintetében releváns nyelvtudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-, kultúra-, médiatudományi, művészettörténeti, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget a kerettantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben és a fentiekben nem szereplő tartalmakon túlmutató további szakterületi ismereteket tartalmazó tárgyak felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
– A francia nyelv és kultúra tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök: 8 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúraoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint nemzetiségi nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
– A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és személyre szabott oktatás.
– Összefüggő féléves gyakorlatot támogató gyakorlat francia nyelven: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat: 2 kredit.
7. Holland nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles holland nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Dutch Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a holland nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A holland nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
– Ismeri a holland nyelv és kultúra tantárgy által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
– Ismeri a holland nyelv és kultúra tantárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
– Ismeri a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelésének, elemzésének hatását a tanulók személyiségfejlődésére. Tisztában van a holland nyelv és kultúra tantárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
b) képességei
– Képes a holland idegen nyelv tantárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.
– Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni.
– Képes a holland idegen nyelv tantárgyban rejlő értékorientált személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését segíteni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.
– Döntéseiben képes a szakmai önreflexióra és önkorrekcióra.
– A pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését folyamatosan értékeli, elemzi.
– Képes saját, tudományosan megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– Felelősségteljesen viszonyul a tanulók személyiségfejlesztéséhez, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni minden tanítványához.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
– Ismeri a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
– Ismeri a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadásának lehetőségeit a holland nyelv és kultúra tantárgy keretein belül.
b) képességei
– Képes a szaktárgyi oktatás keretében alkalmazni az együttműködést segítő, motiváló módszereket.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Képes aktívan közreműködni a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a tanulókat egyetemes emberi, nemzeti és helyi értékek elfogadására nevelni.
– Képes értelmezni és felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.
– Képes az iskolai és osztálytermi toleráns, esélyteremtő légkör megteremtésére.
– Képes a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
– attitűdje
– Elkötelezett a nemzeti és egyetemes értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.
– Felelősségteljesen végzi tanári munkáját, igyekszik az egyéni bánásmódot igénylő tanulók esetében az inklúzió szemléletét érvényesíteni.
– Személyes példamutatásával is segíti a nemzeti értékek megismerését és a magyar identitástudat kialakítását a tanulókban.
– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelés iránt, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság, illetve a médiatudatosság kialakítását a tanulókban.
– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Fontosnak tartja a nemzetiségek és a kisebbségek iránti tolerancia kialakítását.
– Törekszik tanítványait mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására nevelni.
– Folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a szinkron nyelvállapot hangtani, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit.
– Ismeri a beszélt és írott holland nyelv szabályait. Rendelkezik ismeretekkel a holland regionális nyelvváltozatokról, a sztenderdnyelv regisztereiről és stílusairól.
– Ismeri a holland nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit, jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, főbb műveit.
– Ismeri a holland sztenderdnyelv leíró nyelvtanát, az általános nyelvészet alapvetéseit és alapfogalmait.
– Ismeri az idegennyelv-elsajátítás legfontosabb elméleteit és empirikus kutatásainak legfőbb eredményeit.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban.
– Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.
– Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának magyarországi és európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
– Ismeri a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit, a vizsgák minőségi kritériumait. Képes a szakképzettségének megfelelő vizsgafeladatok készítésére, kipróbálására, ellenőrzésére.
– Ismeri és képes alkalmazni a Közös Európai Referenciakeretet.
b) képességei
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a holland nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Képes saját tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát.
– Képes a holland nyelvű kultúrákkal kapcsolatos tudását a saját maga és tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes nyelvészeti ismereteit a nyelvtanítás során alkalmazni.
– Képes szaktudását alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
– Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.
– Képes a holland idegen nyelv tantárgynak megfelelő területeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére.
– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
– Képes a szaktárgyak tanítása során szerzett tapasztalatok, kompetenciák szintetizálására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg a holland nyelv és kultúra tantárgy oktatásában betöltött szerepét.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti holland idegen nyelv szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri a holland idegen nyelv oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.
– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.
– Ismeri a holland idegen nyelv oktatása során alkalmazható motivációs lehetőségeket.
– Ismeri a holland idegen nyelv tanításának-tanulásának tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Ismeri a holland idegen nyelv oktatásában alkalmazható differenciálisi módszereket, nevelési-oktatási stratégiákat.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
– A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására.
– Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
– Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.
– Képes a nyelvtanulás eredményességet és eredménytelenséget befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és javításra ösztönözni.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására.
– Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
– A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
c) attitűdje
– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, ugyanakkor elkötelezett a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók motiválása, felzárkóztatása és segítése iránt.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
b) képességei
– A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Elkötelezett a tanulást segítő értékelés mellett.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
– Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.
– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokkal, szervezetekkel kapcsolatban.
b) képességei
– Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
– Képes kooperálni a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
c) attitűdje
– Pedagógiai helyzetekben képes mérlegelésre, együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő, érzületi, lelkületi kommunikációra.
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Tisztában van személyiségének sajátosságaival.
– Ismeri a tanári autonómia fogalmát.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes a szakmai információforrások megtalálására, értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
– Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására.
c) attitűdje
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 95-115 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
– Nyelvismeret, idegennyelvi kommunikációs kompetencia: holland nyelv szövegértési (írott és hallott szöveg értése), szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák; helyes kiejtés és szóbeli kifejezés holland nyelven; holland gyakorlati nyelvtan.
– Kulturális ismeretek: a holland nyelvű országok kultúrájának ismerete az adott országok történelmét, földrajzát, társadalmát, művészetét illetően.
– Irodalmi és médiatudományi ismeretek: a holland nyelvű országok irodalmának és médiakultúrájának ismerete.
– Nyelvészeti ismeretek: a holland sztenderdnyelv leíró nyelvtanának ismerete, az általános nyelvészet alapvetéseinek és alapfogalmainak ismerete.
– Digitális kompetenciák: a digitális eszközök, a digitális információs és kommunikációs technológiák és média alkalmazása a nyelvoktatásban.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A holland nyelv és kultúra tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök: 8 kredit
A holland nyelv és kultúra tanításának módszertana: a nyelvoktatás curriculáris alapjait képező európai és hazai dokumentumok ismerete, tanmenet készítése, tematikus terv készítése, óratervezés, tananyagfejlesztés, tankönyvelemzés, nyelvi és interkulturális készségek fejlesztése; tantárgyakon átívelő interdiszciplináris szemlélet kialakítása, differenciálás, mérés, értékelés a nyelvórán, hibaelemzés, a nyelvóra elemzése, munkaformák ismerete, infokommunikációseszközök alkalmazási lehetőségei az idegennyelv-órán.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat holland nyelven: 2 kredit.
8. Horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Croatian Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a horvát nyelv és a horvát nyelv és irodalom, valamint a horvát népismeret tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.
– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.
– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
b) képességei
– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.
c) attitűdje
– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.
– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.
– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.
– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.
b) képességei
– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.
c) attitűdje
– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.
– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a horvát nyelv tanításának alapvető szakmódszertani irányait, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.
– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– Ismeri az aktuális és érvényben lévő érettségi követelményeket.
b) képességei
– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a horvát nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre horvát nyelven.
– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.
– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.
– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.
– Képes az alkotó információhasználatra.
– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.
c) attitűdje
– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.
– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettantervek szerinti horvát szaktárgyi és érettségi követelményeket, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.
– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.
– Nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók horvát nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.
– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.
– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.
– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.
– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
c) attitűdje
– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
b) képességei
– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.
– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
b) képességei
– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.
– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.
– Követi és figyelembe veszi munkájában a helyi innovációk eredményeit.
– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő társas-lelkületi kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
c) attitűdje
– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.
– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.
– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.
– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.
b) képességei
– Képes együttműködni a horvát nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.
– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.
– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.
c) attitűdje
– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.
– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.
– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.
– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 92-106 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás irányelve alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 22-26 kredit
– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi, nyelvtudományi alapismeretek.
– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
– Horvátország ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok); a magyarországi horvát nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b) A szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 70-80 kredit
– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a ; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
– Irodalomtörténeti ismeretek: horvát irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; , magyar- horvát irodalmi kapcsolatok.
– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, szintaktika; alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikológia, lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.
– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi horvátok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi horvátok irodalma, a magyarországi horvát nemzetiség tudományos élete.
– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára szakképzettség sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörei: 8 kredit
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúraoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka, projektfeladatok.
– A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat: 2 kredit.
9. Japán nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles japán nyelv és kultúra tanára
– angol nyelvű megjelölése: Teacher of Japanese Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a japán nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A japán nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról.
– Ismeri a személyiségfejlődés zavarait, a magatartásproblémák okait, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereit.
– Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit és a vizsgák minőségi kritériumait.
b) képességei
– Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről
– Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.
– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a tanulók nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritériumorientált mérésére.
– Képes a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagokat tudatosan, a tanulók életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
– Képes a tanulók nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat feladatleírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.
– Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
– Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
b) képességei
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra és segítő kommunikációra.
– Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a tanulók önálló tanulását támogatni, követni.
– Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.
– Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.
c) attitűdje
– Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
– Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat.
– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a japán kultúrát, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.
– Ismeri a japán kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga, illetve tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).
– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
– Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát.
– Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket.
– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
b) képességei
– Képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
– Képes a modern japán nyelvű irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes a tanulók japán nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
c) attitűdje
– Kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
– Nyitott arra, hogy szakmai segítséget kérjen és elfogadjon, ha szükséges.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a japán nyelv tanításának jogszabályi hátterét, vizsgakövetelményeit. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– Kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
– Kész a pedagógia folyamatok tervezésének folyamatos felülvizsgálatára.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a hatékony tanulási módszereket és technikákat.
– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.
– Ismeri a különböző motivációelméleteket, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereit.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
b) képességei
– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a tanulók fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
c) attitűdje
– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
– Törekszik az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.
– Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, illetve gyakorlati kérdéseit.
– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket. Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.
b) képességei
– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
– képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
– képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
c) attitűdje
– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.
– Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri a kommunikációs stratégiákat, az osztálytermi kommunikáció sajátosságait
– Ismeri a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjait.
– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.
b) képességei
– Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra tanulókkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
– Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival.
– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó javaslatokra.
– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok tankönyvek kipróbálása, bírálata).
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.
b) képességei
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó javaslatokra, építő észrevételekre.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
a) attitűdje
– Felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
– Kész végiggondolni és képviselni az adott szakterület etikai kérdéseit.
– Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 91-106 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 28-32 kredit
– japán nyelvfejlesztés: beszéd, hallás utáni értés, szövegértés
– nyelvészeti, irodalmi, történelmi, kulturális és társadalmi alapismeretek
b) Szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 28–32 kredit
– japán nyelvfejlesztés: szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás
– irodalmi, kulturális, történelmi ismeretek
c) Kötelezően választható szakmai ismeretek: 35–42 kredit
– japanológiai és kutatási ismeretek
– egyéb kulturális ismeretek
– középiskolai és felnőttkori tantárgy-pedagógiához kapcsolódó ismeretek és kompetenciák
– szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (prezentációs készségek, képességek fejlesztése).
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az adott nevelés-oktatási szakaszban képes legyen magas színvonalon ellátni a japán nyelv oktatási feladatait.
– A japán nyelv és kultúra tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörei: 8 kredit
– Nyelv, irodalom és a kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és kultúra-oktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv vonatkozó tartalmi szabályozóinak ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka, projektfeladatok).
– A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és személyre szabott oktatás.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat: 2 kredit.
10. Kínai nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles kínai nyelv és kultúra tanára
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Chinese Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a kínai nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és ) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A kínai nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról.
– Ismeri a személyiségfejlődés zavarait, a magatartásproblémák okait, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereit.
– Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit és a vizsgák minőségi kritériumait.
b) képességei
– Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.
– Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását.
– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritériumorientált mérésére.
– Képes a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagokat tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
– Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.
– Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.
– Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
b) képességei
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra és segítő kommunikációra.
– Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
– Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.
– Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.
c) attitűdje
– Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
– Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat.
– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a kínai kultúrát, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.
– Ismeri a kínai kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga, illetve tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).
– Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
– Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát.
– Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket.
– Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
b) képességei
– Képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
– Képes a modern kínai nyelvű irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
– Képes a diákok kínai nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
c) attitűdje
– Kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
– Nyitott arra, hogy szakmai segítséget kérjen és elfogadjon, ha szükséges.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a kínai nyelv tanításának jogszabályi hátterét, vizsgakövetelményeit. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– Kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
– Kész a pedagógia folyamatok tervezésének folyamatos felülvizsgálatára.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a hatékony tanulási módszereket és technikákat.
– Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit.
– Ismeri a különböző motivációelméleteket, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereit.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
b) képességei
– Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
c) attitűdje
– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
– Törekszik az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.
– Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
– Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
– Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, illetve gyakorlati kérdéseit.
– Ismeri a vizsgákat és követelményeiket. Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére.
b) képességei
– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
– Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
– Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
c) attitűdje
– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.
– Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri a kommunikációs stratégiákat, az osztálytermi kommunikáció sajátosságait
– Ismeri a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjait.
– Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.
b) képességei
– Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.
– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
– Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival.
– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozójavaslatokra.
– Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok tankönyvek kipróbálása, bírálata).
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
– Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
– Kész végig gondolni és képviselni az adott szakterület etikai kérdéseit.
b) képessége
– Önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.
– Felelősséggel képes vállalni a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner tud lenni a szakmai kooperációban.
c) attitűdje
– Felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
– Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozójavaslatokra.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 91-106 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 28–32 kredit
– kínai nyelvfejlesztés: beszéd, hallás utáni értés, szövegértés
– nyelvészeti, irodalmi, történelmi, kulturális és társadalmi alapismeretek
b) Szakmai törzsanyag ismeretkörei: 28–32 kredit
– kínai nyelvfejlesztés: szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás
– irodalmi, kulturális, történelmi ismeretek
c) Kötelezően választható szakmai ismeretek: 35–42 kredit
– sinológiai és kutatási ismeretek
– egyéb kulturális ismeretek
– középiskolai és felnőttkori tantárgy-pedagógiához kapcsolódó ismeretek és kompetenciák
– szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (prezentációs készségek, képességek fejlesztése).
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A kínai nyelv és kultúra tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörei: 8 kredit
– Nyelv, irodalom és kultúra tanításának módszertana. Kínai nyelvfejlesztés (beszéd, hallás utáni értés, szövegértés) módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és kultúra oktatásának céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint a nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
– A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat: 2 kredit.
11. Latin nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles latin nyelv és kultúra tanára
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Latin Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a latin nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és ) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A latin nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulói személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai jellemzőket.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (motiváció, életkor, nyelvi szorongás, kognitív stratégiák, anyanyelvi tudatosság).
– Ismeri a tanulók megismerésének pedagógiai módszereit.
– Megbízható, friss tudással rendelkezik a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről.
– Korszerű ismeretekkel rendelkezik a hátrányos helyzetű tanulókról sajátos igényeiről, a lehetséges magatartásproblémák okairól.
– Ismeri a latin nyelv és kultúra által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, és a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve tudja felhasználni őket a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében.
b) képességei
– Képes a latin nyelv tanításának pedagógiai gyakorlatát és annak a tanulók személyiségfejlődésre gyakorolt hatását objektivitásra törekedve elemezni.
– Képes ismereteit hatékonyan felhasználni tanulói általános fejlesztésére, illetve célzottan alkalmazni a nyelvtanítás érdekében.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes a latin nyelv oktatásában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni.
– Képes a latin nyelv és kultúra speciális ismeretanyagával és fogalomkészletével kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
c) attitűdje
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
– Tiszteli a tanulók személyiségét, és képes mindenkiben meglátni az értékeket, és elfogadó nyitottsággal viszonyulni minden tanítványához.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtés lehetőségeit.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
– Ismeri a különböző szociokulturális hátterű tanulói csoportok oktatásának összetevőit.
b) képességei
– Képes latin nyelv és kultúra oktatását úgy szervezni, hogy az általa közvetített ismeretek elősegítsék a csoportok közösséggé fejlődését és reális önképének kialakulását.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a kulturális szakmai tudáselemeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.
c) attitűdje
– Elkötelezett a demokratikus gondolkodásra nevelésben, valamint fontosnak tartja a fenntarthatóság és környezettudatosság kialakítását a tanulókban.
– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.
– Szaktanári munkája során tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Legalább C1 szintű, használható latin nyelvtudással rendelkezik.
– Ismeri a tanított latin nyelvű szövegek kulturális összefüggéseit.
– Ismeri a latin nyelv tanításának különféle módszereit, tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának értékelésére, a tanulási módszerek eredményességének értékelésére, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
– Ismeri a klasszikus ókori kultúrák - különösen a római - kutatásának korszerű eredményeit.
– Ismeri a latin nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat, képes azok célcsoportnak megfelelő kiválasztására.
– Tájékozott a latin nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
b) képességei:
– Képes latin nyelvű szövegek magas szintű nyelvi és kulturális értelmezésére.
– Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes a latin nyelv és kultúrával kapcsolatos diszciplínák területén folytatott önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom interpretációjára.
– Képes a szövegek értelmezése során saját narratíva kialakítására, illetve annak reflexív, tudatos formálására.
– Képes az eltérő nézőpontból fakadó értelmezés és értékelés különbségeinek felismerésére.
c) attitűdje
– Törekszik nyelvi és ókortudományi tudásának folyamatos fejlesztésére.
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg a latin nyelv és kultúra oktatásának társadalmi szerepét.
– Igyekszik aktívan együttműködni szaktárgya, valamint más tantárgyak tanáraival.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti latin nyelv szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka jogszabályi szabályozását.
– Ismeri a munkájához szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket, digitális adatbázisokat és internetes portálokat.
– Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait.
– Ismeri és érti a nevelés-oktatás és az értékközvetítés összefüggéseit.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tananyagot és annak közvetítését az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje:
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
– Munkájában fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
– A tervezés, felkészülés és megvalósítás során figyelembe veszi az adott tanulócsoport sajátosságait.
b) képességei
– Képes az élményközpontú latinoktatásra, a szaktárgy speciális összefüggéseinek, fogalmainak érthető és gondolkodásalapú megismertetésére, valamint a szaktárgy oktatása során használható online felületek kiválasztására és bemutatására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Fontosnak tartja a szaktárgya oktatásához szükséges szaktárgyi tudás és képességek megszerzését, tanulói szaktárgyi ismereteinek és tanulási képességeinek fejlesztését.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő nyelvtanulási stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelvtanulás során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel.
– Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.
– Járatos a diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés elemeiben, korszerű módszereiben, gyakorlatában.
– Ismeri az értékelési folyamat differenciálási lehetőségeit.
b) képességei:
– Képes alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására, (így portfólió formájában).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
c) attitűdje
– Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.
– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
– Ismeri az önképzés lehetőségeit, tájékozódik a szakmai szervezetek működését és a tevékenységükben való részvétel lehetőségeit illetően.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
– Elkötelezett a nemzetiségi, kulturális és vallási különbségek tiszteletben tartása iránt és a sajáttól eltérő nemzetiségek, egyéb kisebbségi csoportok, kultúrák és vallások értékeinek elismerésében.
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
– Ismeri a megújuló latintanítás kiemelt területeit és az érettségi követelményekben meghatározott tartalmi kritériumokat.
b) képességei
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére és ennek érdekében nyitott környezetének visszajelzései felé.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
– Képes nyelvtudása állandó és önálló fejlesztésére.
c) attitűdje
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 91-111 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 25-35 kredit
– Könnyebb klasszikus latin irodalmi és egyéb latin nyelvű szövegek elemző olvasása (szövegolvasás, auktorolvasás).
– A latin (leíró) nyelvtan ismerete.
– Az ókori művelődés (mitológia, tárgyi kultúra, életmód és mindennapi élet az ókorban, ógörög nyelv alapjai), illetve a görög és római történelem átfogó ismerete.
b) A szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 66-76 kredit
– Nehezebb klasszikus és középkori, illetve újkori latin irodalmi és egyéb szövegek elemző (grammatikai, esztétikai, irodalmi, irodalomelméleti, filozófiai, történeti szemléletű) olvasása (szövegolvasások, auktorolvasások).
– Latin (leíró) nyelvtan, amelynek egy része lehet stílusgyakorlat is.
– A görög és római irodalom áttekintő ismerete.
– Görög és római, általános ókori vallástörténet.
– A görög és római filozófia áttekintő ismerete.
– Latin nyelvű művek (irodalmi és nem irodalmi, esetleg a tárgyi kultúrába tartozó alkotások) esztétikai szempontú elemzése.
– A latin nyelvű kultúrák és a modern világ összefüggéseinek ismerete.
– Az ókori Mediterráneum, Pannónia, illetve a korai kereszténység régészeti emlékei.
– Az ókori Mediterraneum művészete, tárgyi emlékei.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A latin nyelv és kultúra tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök: 8 kredit
– Nyelv, irodalom és a kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúraoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint nemzetiségi nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
– A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– A latin nyelv és kultúra oktatásához kapcsolódó oktatástechnikai eszközök innovatív használatának ismeretei (kollaborációs tér, oktatási szoftverek és applikációk).
– Tananyagkészítés, projektmunka és személyre szabott oktatás.
– Összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató szeminárium: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat latin nyelven: 2 kredit.
12. Lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Polish Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a lengyel nyelv és lengyel nyelv és irodalom, valamint a lengyel népismeret tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a tanulók tanulásának, tudásának alakulását befolyásoló tényezőket, és azok ismeretében alkalmazza a megfelelő tanulási stratégiákat.
– Tisztában van a sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges módszerekkel.
– Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
b) képességei
– Képes a tanuló személyiségjegyeinek felismerésére és fejlesztésére, nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Képes a nemzetiségi szaktárgy speciális összefüggéseit megismertetni, az ebből adódó nehézségeket megoldani.
c) attitűdje
– Koherens egyéni álláspontjával segíti a tanuló és közössége épülését. Alkalmas a tanuló motivációjának felismerésére és erősítésére.
– Az aktuális hazai és nemzetiségi szakirodalmat a helyzetnek megfelelően alkalmazza, tudását folyamatosan bővíti.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a tanulói csoportok kialakításához szükséges módszereket, amelyek alkalmazása során figyelembe veszi a tanulók sokszínűségét.
– Segíti a közösség kialakítását, fejlesztését, ismeri az azt elősegítő pedagógiai módszereket.
– Segíti a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával kapcsolatos ismeretek átadását.
b) képességei
– Tudatosan kezeli az értékek sokszínűségét, tiszteletben tartja azokat, nyitott mások véleményére.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére. Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és nemzetiségi értékek elfogadására nevelni.
c) attitűdje
– Alkalmas olyan pedagógiai helyzetek kialakítására, amelyekben a különböző értékek elfogadását segíti, a tanulókat együttműködésre motiválja.
– Az iskola világában tudatosan törekszik a nemzeti és nemzetiségi kultúra alapját képező értékek elfogadtatására.
– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Ismeri a lengyel nyelvű szakmódszertan alapvető irányait és alaptételeit, valamint a tanulmányterület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és a hozzájuk kapcsolódó terminológiát, illetve a problémamegoldás módszereit.
– Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
– Ismeri az aktuális és érvényben lévő érettségi követelményeket.
b) képességei
– Képes nemzetiségi tanítási területén mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni magát, képes a lengyel nemzetiségi szakterület és szakmódszertan ismeretrendszerét alkotó elképzelések alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre lengyel nyelven.
– Rendelkezik az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.
– Képes rutin szakmai problémák azonosítására, az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és megoldására.
– Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.
– Képes a másokkal való kooperációra, valamint szakmai tudásának egy adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelő felhasználására.
– Képes az alkotó információhasználatra.
– Képes a szaktárgyak tanítása során fejlesztett kompetenciák szintetizálására.
c) attitűdje
– Ismeri, vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi helyét és szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– A folyamatos önképzés igénye jellemzi.
– Önállóság jellemzi, nyitott a külső változásokra, aktívan képes részt venni az iskola szaktárgyi munkaközösségének munkájában.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi irányelv és az arra épülő kerettantervek szerinti lengyel szaktárgyi és érettségi követelményeket, valamint az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet és az óraterv szintjén, valamint ennek rendszerszemléletű, interdiszciplináris megközelítésére. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére.
– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a formális, nem formális és informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.
– Nyitott a kollégákkal és a tanulókkal való együttműködésre.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén.
a) tudása
– Ismeri a tanulás támogatásának különböző stratégiáit és módszereit, ismeri a tanulók lengyel nyelvi kompetenciáit, a differenciált oktatás lehetőségeinek alkalmazását elméletben és gyakorlatban.
– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
– Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.
– Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórai, tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az önszabályozott tanulás szintjének megfelelő változatos feladatadásra, támogatja a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában.
– Képes egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében.
– Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást segítő tanulási környezet megszervezésére.
– Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
c) attitűdje
– Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére.
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri és alkalmazza a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
b) képességei
– Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (így portfólió formájában is).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Alkalmas a pedagógiai folyamatoknak megfelelő, objektív, reális tudásszint mérésére.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri a pedagógiai és nemzetiségi pedagógiai kérdéseket, tájékozott a hazai nemzetiségi és anyaországi szakmai kérdésekben.
– Együttműködik a pedagógiai és nemzetiségi területek képviselőivel, szakmódszertani központjaival.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
b) képességei
– Tudatosan építi a pedagógiai és nemzetiségi szervezeteken belüli és kívüli kapcsolatokat, együttműködési lehetőségeket.
– Aktívan közreműködik a pedagógiai és szervezeti, valamint nemzetiségi szakmai tevékenységekben.
– Követi és figyelembe veszi munkájában a helyi innovációk eredményeit.
– Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő társas-lelkületi kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.
c) attitűdje
– Szerepet vállal a szervezeti szintű megbeszéléseken, szóban és írásban.
– Az intézményi és nemzetiségi kapcsolatrendszerben szakmai kérdések megbeszélésére ösztönöz, kezdeményező szerepet vállal.
– Önálló, tudományos adatokon és tapasztalati elemzésen nyugvó véleményalkotás jellemzi.
– Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Ismeri a pedagógiai munkájában felmerülő problémáihoz megoldást kínáló adekvát szakirodalmat, amelyet munkájában aktívan felhasznál.
b) képességei
– Képes együttműködni az adott szláv nyelv területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi partnerekkel.
– Tudása és képességei keretei között látja a helyét egyének és csoportok szakmai fejlődésének felelősségvállalásában.
– Képes az iskolán belül és a nemzetiségi közösséget érintve szakmai párbeszédet, egyeztetést kezdeményezni a pedagógus feladatainak kérdéseiről.
c) attitűdje
– Alkalmas arra, hogy részesévé váljon az iskola szervezeti életének.
– A pedagógusokat, az iskolát, a nemzetiségi identitást érintő kérdésekben állást foglal, párbeszédet kezdeményez.
– Az iskolai, nevelési-oktatási problémák értelmezésében, a problémamegoldásban kezdeményező, aktív szerepet tölt be.
– Elfogadja az iskola, a pedagógusok, a nemzetiségi létből fakadó társadalmi felelősségeit.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 92-106 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás irányelve alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 22-26 kredit
– Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi , nyelvtudományi alapismeretek.
– Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
– Lengyelország ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságai, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
– Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok); a magyarországi lengyel nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b) A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 70-80 kredit
– Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv és nemzetiségi nyelv; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
– Irodalomtörténeti ismeretek: lengyel irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás, magyar-lengyel irodalmi kapcsolatok.
– Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológia, morfológia, szintaktika, alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikológia lexikográfia, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.
– Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
– Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi lengyelek nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi lengyelek irodalma, a magyarországi lengyel nemzetiség tudományos élete.
– Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget további szaktudományos ismereteket tartalmazó kurzusok felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– A lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára szakképzettség sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei: 8 kredit
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és nemzetiségi kultúraoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint a nemzetiségi nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.)
– A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.
– Az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat lengyel nyelven: 2 kredit.
13. A magyar mint idegen nyelv tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles magyar mint idegen nyelv tanára
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Hungarian as a Foreign Language
2. A képzési idő: 2 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a magyar mint idegen nyelv tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A magyar mint idegen nyelv tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri a különböző nyelvtanítási módszereket, eljárásokat, technikákat, valamint a különböző szöveg- és feladattípusokat, amelyeket a tanulók szükségleteinek és a kitűzött céloknak megfelelően, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazza.
– Ismeri a különböző nyelvi és kulturális hátterű tanulók eltérő szükségleteit, és tanítási eljárásait ehhez igazítja.
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (a nyelvérzék komponensei, életkor, motiváció, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák), és ennek megfelelően alakítja ki osztálytermi gyakorlatát.
– Ismeri a magyar nyelv tanítása-tanulása során fejlesztendő készségeket, kompetenciákat, valamint ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit.
b) képességei
– Képes ismereteit a nyelvtanítási céloknak megfelelően, diákjai kompetenciáinak a fejlesztésére hatékonyan, motiválóan alkalmazni.
– Képes a különböző nyelvi és kulturális hátterű, eltérő képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók igényeinek megfelelő módszerek, eljárások megválasztására, tervezésére és alkalmazására.
– Képes megtervezni a nyelvtanítás folyamatát (tanterv, tanmenet, óravázlat, mérés, értékelés) életkoruknak, tudásuknak, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat, feladatokat megtervezni és alkalmazni.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a különböző nyelvű és kultúrájú csoportok iránti tolerancia kialakítását.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a magyar és az európai kultúra alapjait.
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait és az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
b) képességei
– Képes a tanórai és tanórán kívüli csoportos tevékenységek megszervezésére, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésére, illetve az együttműködési képesség fejlesztésére.
– Képes az interkulturális szemlélet alkalmazására a tanulási tanítási folyamatban.
– Képes a tanulókat helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására nevelni.
– Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének és felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a konfliktusok megelőzésére és hatékony kezelésére.
c) attitűdje
– Törekszik a különböző kultúrák megismerésére, és fontosnak tartja az irántuk való tolerancia kialakítását.
– Tudatosan törekszik a nemzeti és európai kultúra alapját képező értékek megismertetésére.
– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.
– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Rendelkezik a magyar nyelv és kultúra tanításához szükséges korszerű nyelvészeti, nyelvpedagógiai ismeretekkel, valamint a kultúra egészére kiterjedő interdiszciplináris tudással.
– Ismeri a magyar mint idegen- és mint származásnyelv oktatásának céljait, feladatait, tartalmait, színtereit, szaktárgy-specifikus alapelveit és módszertani eljárásait.
– Ismeri a mai magyar nyelv fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit.
– Ismeri a magyar nyelv területi és társadalmi változatait, a beszélt és írott magyar nyelv jellegzetességeit, azok kontextuálisan helyes alkalmazását.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
– Ismeri az internet, a multimediális eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Rendelkezik az egyéni és a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a komplex nyelvi és interkulturális kompetenciafejlesztést, kulturális ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.
– Ismeri a hazai és a külföldi (Kárpát-medencei és a nyugati diaszpóra) magyar nyelvű kultúrát, azok hasonlóságait, különbségeit.
– Ismeri a magyar kultúra szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, hagyományait, kanonikus és kortárs műveit; azokat képes saját maga, valamint tanulói fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, a nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Ismeri a magyarországi és külhoni magyarok tárgyi, szellemi kultúráját, és képes azokat a más kultúrákból érkezett nyelvtanulók számára átadni, valamint alkalmazni magyar gyökerekkel rendelkező tanulói esetében a származásnyelv-tudás fejlesztésére, illetve nemzeti identitás erősítésére.
– A magyar nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri, és használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik.
b) képességei
– Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
– Képes anyanyelvének külső szemléletére.
– Képes ismereteit a gyakorlatban alkalmazni és megfelelően közvetíteni a diákok számára.
– Képes magát szakszerűen kifejezni mind szóban, mind írásban, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni a nyelvpedagógiai folyamatban.
– Alkalmazza az internet, a multimediális eszközök nyújtotta lehetőségeket az oktatásban.
– Rendszeresen elemezi az oktatási folyamatot, értékeli a választott munkamódszerek hatékonyságát és szükség szerint újratervezi azokat.
c) attitűdje
– Segíti a tanulók megismerési és alkotási vágyának kiteljesedését, valamint folyamatos fenntartását.
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Fontosnak tartja a kultúrák közötti közvetítést, a tanulók interkulturális kompetenciájának fejlesztését.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, az alap-, keret- és helyi tanterveket, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét.
– Ismeri a magyar mint idegen nyelv tanításának jogszabályi hátterét, tantervi és vizsgakövetelményeit.
– Ismeri a tananyag kiválasztásának és rendszerezésének szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait.
– Tájékozott a magyar mint idegen nyelvi tananyagokkal, segédanyagokkal kapcsolatban.
– Ismeri és tudja alkalmazni az idegen nyelvi nyelvpedagógiában bevált motiválási technikákat, a tanulói kommunikációt támogató eszközöket, illetve a visszacsatolási mechanizmusokat.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, az óraterv szintjén.
– Képes a tanulási-tanítási stratégia és a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, valamint a hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására.
– Képes a magyar mint idegen nyelv tanulása során felhasználható tananyagokat elemezni és a konkrét céloknak megfelelően használni.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanórákra és egyéb oktatási tevékenységekre való alapos felkészülést, a tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait, szükségleteit.
– Fontosnak tartja a magyar kultúra iránt érdeklődők olvasóvá nevelését, a tanulók önálló olvasói tevékenységeinek támogatását.
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a különböző nevelési-oktatási módszerek alkalmazásának lehetőségeit, valamint tájékozott a differenciális és az adaptív tanulásszervezés kérdéseiben.
– Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, továbbá ösztönzi a magyar mint idegen nyelvi vizsgákon való megmérettetést, ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek a magyar mint idegen nyelv tanulóinak további szakmai fejlődést biztosítanak.
b) képességei
– Képes a magyar nyelv iránti érdeklődés felkeltésére, az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét vagy sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, képes ezekről adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, és a diákok fejlődése érdekében a magyar mint idegen nyelvi tanulási folyamat gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására és javítására.
– Képes a köznevelésben magyar mint idegen nyelvet tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására.
c) attitűdje
– Törekszik az életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Fontosnak tartja a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében a tanulókkal és a kollégákkal való együttműködést.
– Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri a nyelvi kompetenciák mérésével és értékelésével kapcsolatos eljárásokat, a nemzetközi mérések eredményeit, tanulságait, a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait.
– Ismeri a különféle vizsgarendszerek követelményeit, képes tesztfeladatok összeállítására, továbbá eredményük értékelésére.
b) képességei
– Képes a tanulók fejlődési folyamatának, tanulmányi teljesítményének és személyiségfejlődésének értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, továbbá az önértékelés fejlesztésére.
– Képes a szaktárgyi célokat szolgáló fejlesztő értékelési módszerek és mérési eszközök kidolgozására, adaptív alkalmazására, akár vizsgáztatói feladatkörben is.
c) attitűdje
– Törekszik az értékelés különféle formáinak folyamatszerű és egységben való alkalmazására. A nyelvi nevelés és ismeretbővítés folyamatában olyan értékelő eljárásokat alkalmaz, amelyek pozitívan hatnak a tanulók nyelvi és személyiségbeli fejlődésére, önértékelésére, valamint segítik az eltérő kultúrából érkezők beilleszkedését.
– Támogatja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését, és lehetőséget ad a tanulók számára a visszacsatolásra.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri a tantermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a tanári munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés lehetőségeivel, módjaival kapcsolatban.
– Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben és a szakmai továbbképzési lehetőségekről.
– Alapos infokommunikációs ismerete van, amelyet folyamatosan képes fejleszteni.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, munkáját segítő, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalom folyamatos áttekintésére, értelmezésére, önálló ismeretszerzésre, valamint a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálására.
– Képes szakmailag folyamatosan megújulni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani.
– Folyamatosan törekszik saját pedagógiai kommunikációjának, a tantermi és az órákon kívüli iskolai kommunikáció sajátosságainak megismerésére.
– Képes a magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs kultúrájának fejlesztésére.
– Képes a nevelés különféle színterein az iskolai, valamint az iskolán kívüli nevelés más szereplőivel (így kulturális intézményekkel, a múzeumokkal) való együttműködő magatartásra.
c) attitűdje
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, nyitott az önreflexióra a környezet visszajelzései alapján.
– Igénye van a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint az iskolai nevelési folyamatba történő adekvát beépítésére.
– Igénye van saját szakterületén a folyamatos és önálló önképzésre, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra.
– Elkötelezett az igényes tanári munka, a folyamatos önmegfigyelés és önfejlesztés iránt.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
a) tudása
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik a szakmájához kapcsolódó kérdések megfogalmazásában, kidolgozásában, valamint a szakmai nézetek képviseletében.
– Kezdeményező szerepet tud vállalni szakmai kooperáció kialakítására.
– Egyenrangú partner a szakmai együttműködésben.
b) képességei
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, illetve szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
– Képes saját szakterületén a folyamatos és önálló önképzésre, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra.
c) attitűdje
– Törekszik a magyar nyelv és kultúra gazdagságának interkulturális alapokon nyugvó, motiváló bemutatására.
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmai tevékenységével, szakterületével és azok képviselőivel kapcsolatban.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek
A szakterületi ismeret
– az alkalmazott nyelvészet, a magyar nyelv és irodalom vagy a hungarológia mesterképzési szakon vagy
– előtanulmányok teljesülésével a bölcsészettudomány képzési terület idegen nyelvi mesterszakjain, valamint a keleti nyelvek és kultúrák alapképzésre épülő mesterképzési szakokon szerzett nyelvelméleti, leíró nyelvtani, funkcionális grammatikai, nyelvészeti, alkalmazott nyelvészeti, irodalmi, kultúra és médiatudományi ismereteket
foglalja magában, figyelemmel a Nemzeti alaptanterv alapján közvetítendő műveltség fő területeire és tartalmaira, valamint az érettségi vizsgakövetelményekre.
Az előtanulmányok tudásként való elfogadásának feltétele a korábbi tanulmányokból megszerzett legalább 50 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– diszciplináris ismeretek: a magyar mint idegen nyelv fogalma, intézményrendszere, oktatástörténete, a hungarológia fogalma, diszciplináris helye a tudományok rendszerében, alkalmazott nyelvészeti ismeretek (lexikográfiai, lexikológiai, terminológiai ismeretek; interkulturális és pragmatikai ismeretek; interkulturális kommunikáció; nyelvoktatás-politikai ismeretek; fordítástudományi ismeretek; kontrasztív nyelvészeti ismeretek, idegen nyelvi alkalmazott nyelvészeti ismeretek), a magyar mint idegen nyelv oktatásának módszertana,
– grammatikai ismeretek: a magyar nyelv grammatikája és tipológiai sajátosságai, a magyar mint idegen nyelv leírása;
– nyelvészeti, nyelvpedagógiai ismeretek, mérés és értékelés, valamint kommunikációelméleti ismeretek;
– magyar kulturális ismeretek: művelődéstörténet; a magyar kultúra közvetítése; kisebbségtudományi ismeretek; transzkulturális kommunikáció; magyar országismeret, magyar történelmi, társadalmi, kulturális, irodalmi és néprajzi ismeretek, nemzetközi kommunikáció.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 8 kredit, amelyből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke összesen 4 kredit.
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy a nevelés-oktatás adott szakaszaiban képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– Ismeri a magyar grammatikát, a funkcionális magyar grammatikát és annak nyelvpedagógiai alkalmazását.
– Ismeri a magyar mint idegen nyelv és mint származásnyelv tanításának módszertanát, tananyagait, mérésének, értékelésének módszereit.
– Ismeri az élő nyelvek tanítási módszereit, különös tekintettel a magyar mint idegen nyelv és mint származásnyelv tanításának módszertanára, az osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, a felhasználható autentikus anyagokat. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
– Ismeri a tananyagokat és a segédanyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok magyar mint idegen nyelv tanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, tanórai eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok tanulását támogatni, követni.
– Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.
– Ismeri a nyelvvizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
– Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni a magyar mint idegen nyelvi érettségi vizsgán, a kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
– Ismeri a magyar mint idegen nyelvi érettségi vizsga követelményeit, a vizsgafeladatok készítésének, kipróbálásának, ellenőrzésének módszereit, eljárását. Ismeri továbbá a vizsgák minőségi kritériumait.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
14. Olasz nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles olasz nyelv és kultúra tanára
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Italian Language and Culture
2. A képzési idő 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, a középfokú nevelés-oktatásban, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában az olasz nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. Az olasz nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (a nyelvérzék komponensei, fonetikai kódolási képesség, nyelvtani érzékenység, induktív nyelvtanulási képesség, asszociatív memória, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
– Ismeri az olasz nyelv és kultúra által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
b) képességei
– Képes ismereteit diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes az olasz nyelv és kultúra speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes az olasz nyelv tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
b) képességei
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
c) attitűdje
– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.
– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.
– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek, illetve egyéb hátrányos helyzetű kisebbségi társadalmi csoportok iránti tolerancia kialakítását.
– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.
– Ismeri a beszélt és írott olasz nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit.
– Ismeri az olasz nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, ismeri az olasz nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel az olasz nyelvű irodalomra, de a kortárs populáris kultúra elemeit is.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, valamint az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri az internet, a multimediális eszközök nyújtotta lehetőségeket, a nyelvoktatásban alkalmazható applikációkat.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Ismeri az olasz nyelv tanítása-tanulása során felhasználható információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.
b) képességei
– Képes az olasz nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Képes a nemzeti kultúra célnyelven történő közvetítésére
– Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg az olasz nyelv és kultúra oktatásában betöltött szerepét.
– Igyekszik aktívan együttműködni szaktárgya, valamint más tantárgyak tanáraival.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti olasz szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri az olasz nyelv és kultúra tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
– Ismeri az olasz nyelv és kultúra tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.
– Ismeri a középszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.
b) képességei
– Képes alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására, (pl. portfólió formájában).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.
– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása:
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 91-111 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 25-35 kredit
– Nyelvismeret, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: olasz nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése) és szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák; helyes kiejtés és élőszóbeli kifejezés olasz nyelven; olasz gyakorlati nyelvtan.
– Olaszország civilizációjára vonatkozó ismeretek alapjai (történelem, földrajz, népesség, állam és társadalom, kultúra).
– Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek.
– Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
– A latin nyelv alapjai és az újlatin nyelvek kialakulása, elterjedése.
– Felhasználói ismeretek a humán informatikában.
b) A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 66-76 kredit
– Leíró és alkalmazott nyelvészeti, kommunikációelméleti ismeretek (az élő olasz nyelv rendszere, hang-, alak- és mondattani jellemzői, használata és változatai; olasz-magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, kutatásmódszertan).
– Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek (az olasz nyelvű irodalom történeti áttekintése: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés, stilisztikai, retorikai és verstani alapismeretek, irodalom és medialitás, művészetek és populáris kultúra az olasz világban; kutatásmódszertan).
– Az olasz nyelvet használó országok civilizációjára, kultúrájára vonatkozó ismeretek (történelem, művészet-, zene-, színház- és kultúrtörténet, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra).
– Nyelvfejlesztés és olasz nyelvű szakmai kommunikáció.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget a kerettantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben és a fentiekben nem szereplő tartalmakon túlmutató további szakterületi ismereteket tartalmazó tárgyak felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– Az olasz nyelv és kultúra tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök:8 kredit
– Nyelv, irodalom és kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és kultúraoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint az idegen nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
– A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és személyre szabott oktatás.
– Az összefüggő féléves gyakorlatot támogató gyakorlat olasz nyelven: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat olasz nyelven: 2 kredit.
15. Orosz nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel az oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles orosz nyelv és kultúra tanára
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Russian Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozatán, valamint a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában az orosz nyelv tanítására, pedagógiai feladatainak ellátására, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. Az orosz nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (a nyelvérzék komponensei, fonetikai kódolási képesség, nyelvtani érzékenység, induktív nyelvtanulási képesség, asszociatív memória, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, tanulási stratégiák).
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
b) képességei
– Képes ismereteit tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes az orosz nyelv és kultúra speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes az orosz nyelv tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
b) képességei
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
c) attitűdje
– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.
– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.
– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek, illetve egyéb hátrányos helyzetű kisebbségi társadalmi csoportok iránti tolerancia kialakítását.
– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.
– Ismeri a beszélt és írott orosz nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
– Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit.
– Ismeri az orosz kultúrát, annak sajátosságait, ismeri az orosz kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel az orosz nyelvű irodalomra, illetve a kortárs kultúra elemeire.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, valamint az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri az internet, a multimediális eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Ismeri az orosz nyelv tanítása-tanulása során felhasználható információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.
b) képességei
– Képes az orosz nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Képes a nemzeti kultúra célnyelven történő közvetítésére.
– Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg az orosz nyelv és kultúra oktatásban betöltött szerepét.
– Igyekszik aktívan együttműködni szaktárgya, valamint más tantárgyak tanáraival.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti orosz szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri az orosz nyelv és kultúra tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Tájékozott a különböző nyomtatott és online feladatgyűjteményekkel kapcsolatban.
– Ismeri az orosz nyelv és kultúra tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére.
– Ismeri a középszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.
b) képességei
– Képes alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Képes nyomtatott és online feladatgyűjtemények összeállítására és alkalmazására.
– Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására, (pl. portfólió formájában).
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
c) attitűdje
– Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét az értékelés, a minősítés tekintetében, a fejlesztő értékelés folyamatában.
– Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
a) tudása
– Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait.
– Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjaival kapcsolatban.
b) képességei
– Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
– Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.
– Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
c) attitűdje
– Hivatástudattal kezeli a konfliktushelyzeteket, a problémák feltárását, illetve megoldásuk érdekében szakmai segítséget kér és elfogad.
– Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére.
Az autonómia és a felelősségvállalás területén
– Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
– Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
– Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakításában.
– Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
4.2.2. A szakképzettséghez vezető szakterületek és sajátos szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris) tantárgy-pedagógiai ismeretek
4.2.2.1. Szakterületi (szaktudományos) ismeretek: 95-107 kredit
A szakterületi ismeretek együttes tartalmának le kell fednie a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a tantárgynál a nevelési-oktatási szakaszokhoz, valamint az érettségi vizsgakövetelményhez megadott témakörök ismereteit.
a) Szakmai alapozó ismeretek: 20-26 kredit
– Nyelvismeret, alapszintű idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: orosz nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése) és szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák, orosz gyakorlati nyelvtan.
– Az orosz civilizáció alapjai.
– Nyelvtudományi alapismeretek.
– Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
b) A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 75-81 kredit
– Nyelvfejlesztés és orosz nyelvű kommunikáció közép- és haladó szinten, nyelvi közvetítés.
– Történeti, leíró és alkalmazott nyelvészeti ismeretek (az orosz nyelv rendszere: hang-, alak-, mondattan, szövegtan és stilisztika; lexikológiai-lexikográfiai, orosz-magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek).
– Irodalom- és kultúratudományi ismeretek (az orosz nyelvű irodalom történeti áttekintése: korszakok és irányzatok, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegértelmezés és szövegelemzés, társművészetek).
– Az orosz civilizációra vonatkozó ismeretek (történelmi és társadalmi ismeretek, média és kultúra, populáris kultúra, interkulturális kommunikáció).
– A tudományos írás alapjai.
A szabadon választható tárgyak kerete ad lehetőséget a kerettantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben és a fentiekben nem szereplő tartalmakon túlmutató további szakterületi ismereteket tartalmazó tárgyak felajánlására.
4.2.2.2. Szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek: 12 kredit
A szakmódszertani ismeretek átadása során a szakképzett tanárt arra kell felkészíteni, hogy az alapfokú nevelés-oktatás 5-8. és a középfokú nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain egyaránt képes legyen magas színvonalon ellátni a nevelés-oktatás feladatait.
– Az orosz nyelv és irodalom tanára szakképzettség tekintetében a sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök: 8 kredit
– Nyelv, irodalom és kultúra tanításának módszertana.
– A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
– Nyelv, irodalom és kultúraoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv, valamint az idegen nyelvek oktatására vonatkozó tartalmi szabályozók ismerete.
– Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
– A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
– A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
– Tananyagkészítés, projektmunka és személyre szabott oktatás.
– Az összefüggő féléves gyakorlatot támogató gyakorlat: 2 kredit.
– A kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat: 2 kredit.
16. Portugál nyelv és kultúra tanára
1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel oklevélben szereplő tanári szakképzettség:
– magyar nyelvű megjelölése: okleveles portugál nyelv és kultúra tanára
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Portuguese Language and Culture
2. A képzési idő: 10 félév
3. A képzés célja a középfokú nevelés-oktatás szakaszában, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában vagy az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakiskolában a portugál nyelv tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
4. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
4.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a tanári tudás, képességek, attitűd (viszonyulás): a 2. mellékletben meghatározott ismeret, képesség, attitűd.
4.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A portugál nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, képességei, attitűdje (viszonyulása)
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele területén
a) tudása
– Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
– Ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit.
– Ismeri a portugál nyelv és kultúra által közvetített fogalmak kialakulásának folyamatát, figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait, valamint a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét.
b) képességei
– Képes ismereteit tanulói fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
– Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
– Képes a portugál nyelv és kultúra speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére.
– Képes a portugál nyelv tantárgyában egyéni bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan fejleszteni és a többi tanulóval együtt differenciáltan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
c) attitűdje
– Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek folyamatos elsajátítására.
– Érzékeny a tanulók egyéni problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlődés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
– A tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
a) tudása
– Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait, az esélyteremtési lehetőségeket.
– Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket.
b) képességei
– Képes a konfliktusok megelőzésére és adott esetben hatékony kezelésére.
– Aktívan közreműködik a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének, felelős, aktív szerepvállalásának kialakításában.
– Képes a fenntartható fejlődéssel, a médiatudatossággal, a digitális technológiák használatával összefüggésben felmerülő legfontosabb aktualitások megértésében segíteni a tanulókat.
c) attitűdje
– Törekszik úgy nevelni, hogy tanítványai mások véleményét, értékeit tiszteljék.
– Célul tűzi ki az ismereteken alapuló, mérlegelő gondolkodás képességének kialakítását a tanulókban.
– Fontosnak tartja az etnikumok és nemzetiségek iránti tolerancia kialakítását.
– Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.
A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
a) tudása
– Legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.
– Ismeri a beszélt és írott portugál nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
– Ismeri a szinkrón nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit.
– Ismeri a portugál nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, ismeri a portugál nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a portugál nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is.
– Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, valamint az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit.
– Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket.
– Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.
– Ismeri a portugál nyelv tanítása-tanulása során felhasználható információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.
b) képességei
– Képes a portugál nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
– Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
– Képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
– Képes ismereteit alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulók tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztését.
– Reálisan ítéli meg a portugál nyelv és kultúra oktatásában betöltött szerepét.
– Igyekszik aktívan együttműködni szaktárgya, valamint más tantárgyak tanáraival.
A pedagógiai folyamat tervezése területén
a) tudása
– Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti portugál idegen nyelv szaktárgyi és érettségivizsga követelményeit, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.
– Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
b) képességei
– Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
– Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
– Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást.
– A tervezés során együttműködik a munkatársakkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
A tanulás segítése, szervezése és irányítása területén
a) tudása
– Ismeri a portugál idegen nyelv tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit is.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
– Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.
– Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
– Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
– Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
– Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
– Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
– Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a tanulókkal való együttműködés, társas-megértés megvalósítását a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében.
– Törekszik az életkori, egyéni és csoport-sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
– Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén
a) tudása
– Ismeri a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit.
– Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
– Ismeri a portugál nyelv és kultúra tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.
– Ismeri a középszintű nyelvi érettségi vizsga követelményeit.
b) képességei
1
Az 1. § b) pontja a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
2
Az 1. § c) pontja a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
3
Az 1. § d) pontját a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 9. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
4
Az 1/A. §-t a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
5
Az 1/A. § b) pontja az 1/2022. (IX. 1.) KIM rendelet 8. § a) pontja, az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.
6
A 2. § (6) bekezdését a 79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.
7
A 2. § (7) bekezdését a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
8
A 3. § a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
9
A 3. § (1) bekezdése a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 6. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
10
A 3. § (3a) bekezdését a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 1. §-a iktatta be.
11
A 3. § (4) bekezdése a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
12
A 3. § (6) bekezdése a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
13
A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet 2. §-a iktatta be.
14
A 4. § (1) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 9. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
15
A 4. § (2) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 9. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
16
A 4. § (3) bekezdése a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 8. § 2. pontja, a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
17
A 4/A. §-t a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 5. §-a iktatta be.
18
A 4/B. §-t a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
19
A 4/B. § (7) bekezdését az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 1. §-a iktatta be.
20
A 4/C. §-t a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 5. §-a iktatta be.
21
A 4/C. § (2) bekezdése a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
22
A hatálybalépés időpontja 2021. december 30.
23
A 4/C. § (5) bekezdését az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 2. §-a iktatta be.
24
A 6. §-t a 79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet 3. §-a iktatta be.
25
A 6. § (1b) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.
26
A 6. § (4) bekezdése a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
27
A 6. § (5) bekezdését a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet 2. §-a iktatta be.
28
A hatálybalépés időpontja 2019. február 19.
29
A 6. § (6) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
30
A hatálybalépés időpontja 2021. december 30.
31
A 6. § (7) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
32
A hatálybalépés időpontja 2021. december 30.
33
A 6. § (8) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
34
A hatálybalépés időpontja 2021. december 30.
35
A 6. § (9) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
36
A hatálybalépés időpontja 2021. december 30.
37
A hatálybalépés időpontja 2021. december 30.
38
A 6. § (10) bekezdését a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
39
A hatálybalépés időpontja 2021. december 30.
40
A 6. § (11) bekezdését a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 3. §-a iktatta be.
41
A hatálybalépés időpontja 2023. július 6.
42
A 6. § (12) bekezdését a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 3. §-a iktatta be.
43
A 6. § (13) bekezdését a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 3. §-a iktatta be.
44
A 6. § (14) bekezdését az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 3. §-a iktatta be.
45
A hatálybalépés időpontja 2023. augusztus 4.
46
A 6. § (15) bekezdését az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 3. §-a iktatta be.
47
A hatálybalépés időpontja 2023. augusztus 4.
48
A 6. § (16) bekezdését a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 2. §-a iktatta be.
49
A hatálybalépés időpontja 2023. augusztus 4.
50
A 6. § (17) bekezdését a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 2. §-a iktatta be.
51
A hatálybalépés időpontja 2024. október 30.
52
A 6. § (18) bekezdését a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 2. §-a iktatta be.
53
Az 1. melléklet a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
54
Az 1. melléklet 4. pont 4.1. alpont c) pont ce) alpontja az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
55
Az 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pont ca) alpontja az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.
56
Az 1. melléklet 4. pont 4.1.2. alpont c) pont cb) alpontja az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
57
Az 1. melléklet 4. pont 4.2. alpont a) pont aa) alpontja az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
58
Az 1. melléklet 4. pont 4.2. alpont a) pont ab) alpontját az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
59
Az 1. melléklet 4. pont 4.3. alpontja az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
60
Az 1. melléklet 4.4. pont 4.4.1. alpontja a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
61
Az 1. melléklet 4. pont 4.4. alpont 4.4.1. pont d) alpontját az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
62
Az 1. melléklet 4.5. pontját az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
63
Az 1. melléklet 4. pont 4.6. alpontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
64
Az 1. melléklet 8. pontját a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 6. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
65
Az 1. melléklet 9. pont 9.4. alpontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
66
Az 1. melléklet 9. pont 9.6. alpontját a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
67
A 2. melléklet a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
68
A 2. melléklet 2. pont 2.2. alpont 2.2.3. pontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
69
A 3. melléklet a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (3) bekezdésével megállapított, az 1/2022. (IX. 1.) KIM rendelet 8. § b) pontja, a 12/2022. (XII. 29.) KIM rendelet 6. § a) és b) pontja, a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 4. § (2) bekezdése és 6. § 3. pontja, az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (2) bekezdése, a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
70
A 4. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 15. § (4) és (5) bekezdése, az 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 19. § (3) bekezdése, a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet 4. §-a, a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (4) bekezdése, 8. § 4. pontja és 9. § 3. pontja, az 1/2022. (IX. 1.) KIM rendelet 8. § c) pontja, az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
71
A 4. melléklet A) fejezet 2. pont 2.2. alpontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.
72
A 4. melléklet A) fejezet 3. pont 3.2.1. alpontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.
73
A 4. melléklet A) fejezet 3. pont 3.2. alpont 3.2.2. pontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
74
A 4. melléklet B) fejezet 1. cím 1. alcím 2. pont második francia bekezdése a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
75
A 4. melléklet B) fejezet 1. cím 1. alcím 4. pont 4.2. alpont 4.2.2. pontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
76
A 4. melléklet B) fejezet II. cím 1. alcím 2. pont második francia bekezdése a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
77
A 4. melléklet B) fejezet II. cím 1. alcím 4. pont 4.2. alpont 4.2.2. pontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
78
A 4. melléklet B) fejezet III. cím 1. alcím 2. pont második francia bekezdése a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
79
A 4. melléklet B) fejezet III. cím 1. alcím 4. pont 4.2. alpont 4.2.2. pontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
80
A 4. melléklet B) fejezet V. cím 1. alcím 1. pont második francia bekezdése a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
81
A 4. melléklet B) fejezet V. cím 1. alcím 2. pont első francia bekezdése a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
82
A 4. melléklet B) fejezet V. cím 1. alcím 4. pont 4.2. alpont 4.2.2. pontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
83
A 4. melléklet B) fejezet VII. cím 1. alcím 2. pont első francia bekezdése a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
84
A 4. melléklet B) fejezet VII. cím 1. alcím 4. pont 4.2. alpont 4.2.2. pont 4.2.2.1. alpontja a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
85
Az 5. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 15. § (6) bekezdése, az 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 19. § (4) bekezdése, a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet 5. §-a, a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (5) bekezdése, 8. § 5. pontja és 9. § 4. pontja, a 3/2023. (VI. 28.) KIM rendelet 4. § (3) bekezdése, 5. § c) pontja és 6. § 4. pontja, az 5/2023. (VII. 27.) KIM rendelet 4. § (4) bekezdése, a 37/2024. (X. 22.) KIM rendelet 4. § f) és g) pontja, 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
86
A 6. mellékletet a 79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet 4. §-a iktatta be.
87
A 6. melléklet A) címe a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
88
A 6. melléklet B) cím 2. pontja a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
89
A 7. melléklet a 64/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 7. § (7) bekezdésével megállapított, a 12/2022. (XII. 29.) KIM rendelet 6. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás