Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet

a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

2019.02.19.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Tanárképzésben tanári szakképzettség a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szakképzettségi elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető

a) osztatlan képzésben, tanárszakon, tanárszakokon,

b) osztott képzésben, tanári mesterszakon,

c)1 a művészet képzési terület szerinti, valamint a műszaki, az informatika, a gazdaságtudományok és az agrár képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben tanári mesterszakon vagy

d) az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanárszakon szerzett mesterfokozatot követően, tanári mesterszakon.

1/A. §2 Alapfokozat és szakképzettség birtokában az alapképzésben megszerzett ismeretek beszámításával – a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében foglaltak alapján – az 1. § a) pontja szerint osztatlan tanárképzésben szerezhető tanári szakképzettség.

2. § (1) A tanárképzés általános követelményeit az 1. melléklet határozza meg.

(2) A tanárképzésben szerezhető tudást, készségeket, képességeket a 2. melléklet határozza meg.

(3) A közismereti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a Nemzeti alaptanterv műveltségi területei alapján, a 3. melléklet határozza meg.

(4) A szakmai tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés kivételével, a szakképzés szakmai területeinek megfelelően a 4. melléklet határozza meg.

(5) A művészeti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés szakmai területeinek megfelelően az 5. melléklet határozza meg.

(6)3 A hitéleti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit a 6. melléklet határozza meg.

(7)4 A tanárszak szakterülete szerinti alapfokozatú szakképzettségeket, amelyek birtokában a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott osztatlan tanárképzésbe történő belépés esetén tanári szakképzettség szerezhető, a 7. melléklet határozza meg.

3. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti osztatlan, kétszakos tanárképzésben a tanulmányokat a két tanárszakon egyszerre kell megkezdeni és befejezni. A záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is.

(2) Az 1. § a) pontja szerinti, két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben a tanári felkészítés szakmódszertani követelményeit, valamint az adott tanárszakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos – a képzéssel párhuzamosan, vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával folyó és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat keretében folyó – tanítási gyakorlatokat mindkét tanárszakon teljesíteni kell.

(3)5 A hallgató mesterszak felvételi eljárásban az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakra legkorábban a művészeti képzési terület szerinti, valamint a műszaki, az informatika, a gazdaságtudományok és az agrár képzési terület szerinti nem tanári mesterszakon folytatott tanulmányok második, az osztatlan szakon folytatott tanulmányok ötödik félévétől vehető fel. Párhuzamos képzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve, a nem tanári mesterszak vagy osztatlan szak tanulmányi és vizsgakövetelményeinek eredményes teljesítését követően kezdhető meg. A párhuzamos képzésben a két szak együttes képzési ideje legfeljebb 1 félévvel lehet hosszabb az adott nem tanári mesterszak vagy osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idejénél.

(4) Az 1. § c) és d) pontja szerinti tanári mesterszakokon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartama 1 félév.

(5) Az 1. § c) és d) pontja szerinti tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakon vagy osztatlan képzésben, a mester fokozat és szakképzettség megszerzésével szerezhető meg.

(6) Az 1. § d) pontja szerinti mesterképzésben, a tanári szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése megegyezik a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben, az 1. melléklet 2. pontjára figyelemmel meghatározott szakképzettség-megjelöléssel. Ha a Korm. rendelet 1. melléklete szerint ugyanazon a szakterületen általános iskolai és középiskolai tanárszak is szervezhető, a tanári szakképzettség oklevélben történő megjelenése azonos a 3. mellékletben meghatározott középiskolai tanári szakképzettséggel.

(7) A felsőoktatási intézmény a tanári szakképzettség megszerzésének az 1. § d) pontja szerinti képzési formáját, az adott nem tanári mesterszak, osztatlan szak szakindítási engedélyének birtokában akkor folytathatja, ha a mesterszak vagy az osztatlan szak szakterülete szerinti tanárszakon az 1. § a)–c) pontja szerinti tanárképzési formák valamelyikén rendelkezik szakindítási jogosultsággal. Ez alól kivételt képeznek azok a tanárszakok, amelyeken csak az 1. § d) pontja szerint szervezhető meg a tanárképzés.

(8)6 Ha a tanárképzésnek van általános iskolai és középiskolai formája is, a felsőoktatási intézmény akkor is folytathat az 1. § d) pontja szerinti tanárképzési formában középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzést, ha szakindítási jogosultsággal az adott nem tanári mesterszak szakterülete szerinti általános iskolai tanárszakon rendelkezik.

(9)7 Ha a tanárképzésnek van általános iskolai és középiskolai formája is, akkor a felsőoktatási intézmény a Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése és 6. § (6) bekezdése szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben is a szakindítási engedélyének megfelelően folytathat általános iskolai tanári, illetve középiskolai tanári szakképzettséget eredményező képzést.

4. §8 (1)9 A hitoktatási területen az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszak a felsőoktatási szakképzések az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet] 6. mellékletében meghatározott hitéleti mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vehető fel.

(2)10 A hitoktatási területen az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon szakképzettség a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 6. mellékletében meghatározott hitéleti szakon szerzett mesterfokozat birtokában szerezhető.

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a hittanár-nevelőtanár szakképzettség tekintetében a hitéleti képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. §11 (1) E rendelet rendelkezései alapján a hitoktatási területén osztatlan képzésben a tanárképzés, felmenő rendszerben, először 2014. szeptember 1. után indulhat.

(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény jogosulttá válik e rendeletben meghatározott osztatlan képzésben folyó hittanár-nevelőtanár szak szakindításának nyilvántartásba vételére, ha az egyházi felsőoktatási intézmény szakindítását hittanár-nevelő tanár szakon, osztott képzésben az Oktatási Hivatal 2006. szeptember 1. után nyilvántartásba vette. Az intézményi bejelentés alapján az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi az osztatlan képzést.

(3) Az Nftv. 103. § (9) bekezdése szerint az egyházi felsőoktatási intézmény más felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzése az Nftv. 67. §-a szerinti szakindítási eljárás lefolytatását követően vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásba vételt követően hirdethet meg az egyházi felsőoktatási intézmény a közismereti tanárszakkal szakpáros tanárképzést. A közös tanárképzésre e rendelet hatálybalépésekor – szakindítási eljárás nélkül – csak az az egyházi felsőoktatási intézmény jogosult, amelyik a 2006. szeptember 1. után másik felsőoktatási intézménnyel párhuzamos képzésben hitéleti és nem hitéleti tanári képzésre irányuló együttműködését az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette.

(4) Ha egyházi felsőoktatási intézmény állami felsőoktatási intézménnyel köt a (3) bekezdés szerint hitéleti tanárképzést érintő együttműködési megállapodást, az ennek eredményeként megvalósuló képzésre felvett hallgató hallgatói jogviszonya – az Nftv. 91. § (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az egyházi felsőoktatási intézménnyel jön létre.

(5)12 E rendeletnek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet és a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosításáról szóló 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) által módosított 1. § c) pontját, 3. § (3) bekezdését, valamint 1., 3., 4., 5. és 7. mellékletét a Mód. rendelet hatálybalépését13 követően az első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

1. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez14

A TANÁRKÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A képzés célja tanárok képzése, akik széles körű szaktudományos, pedagógiai, pszichológiai és általános műveltséggel, elméleti és gyakorlati tudással, készséggel és képességgel rendelkeznek. Felkészültek a Nemzeti alaptantervben, a fejlesztési területek, nevelési célok alapján meghatározott köznevelési feladatokra és az oktatói-nevelői munka értékeinek, a közműveltségi tartalmak közvetítésére, a tudásépítésre, a kulcskompetenciák fejlesztésére és érvényesítésére. Felkészültek továbbá arra, hogy az iskolai nevelés-oktatás, köznevelési törvényben meghatározott szakaszaiban, a köznevelési rendszer intézményeiben a Nemzeti alaptanterven alapuló és jóváhagyott kerettantervek műveltségi területein, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben, felnőttoktatásban a szaktudományos, szakterületi felkészültségüknek megfelelő területen szakrendszerű oktatást és az intézményben pedagógiai munkát végezzenek, továbbá megszerzett tudásuk, gyakorlatuk alapján, alkotó módon, részt vegyenek oktatásfejlesztési programokban. Képesek szakterületi felkészültségük pedagógiai alkalmazására, a tanulók megismerésére, személyiségük fejlesztésére, tanórai és tanórán, iskolán kívüli munkájuk differenciált irányítására, hatékony pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazására; rendelkeznek a neveléssel kapcsolatos pályaválasztási, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és nevelési tanácsadási feladatok ellátásához, illetve ezek és a kultúraközvetítés intézményeivel való együttműködéshez szükséges alapismeretekkel. Érett autonóm, kialakult értékrendjükben az általános emberi, az európai és a nemzeti értékeket felvállaló, közvetíteni tudó, együttműködésre és önfejlesztésre képes, kreatív személyiségek. A mesterfokozat birtokában felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

1. A mesterképzési szak megnevezése: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmegnevezés

2. A tanárképzésben szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

–    végzettségi szint: mesterfokozat (magister, Master, rövidítése: MA)

–    szakképzettség: okleveles …. tanár [a kettő vagy egy tanári szakképzettségre, továbbá a közismereti (általános iskolai vagy középiskolai) tanárszakra vagy a szakmai, művészeti tanárszakra (szakirányra) utaló megjelöléssel];

–    szakképzettség angol nyelvű megjelölése: teacher of…


Az oklevél Master of Education címet tanúsít, rövidített jelölése: MEd

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben és a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

4.1. A képzési idő félévekben és az összegyűjtendő kreditek száma a tanárképzés különböző formái szerint:

4.1.1. Az 1. § a) pontjában foglalt osztatlan képzésben

a) a 3. melléklet szerinti közismereti tanárszakokon, kétszakos képzésben

aa) 10 félév, 300 kredit,

ab) 11 félév, 330 kredit, ha az egyik tanárszak középiskolai közismereti tanárszak vagy az idegen nyelvek műveltségi területhez tartozó osztatlan képzésben szervezett közismereti tanárszak;

ac) 12 félév, 360 kredit, ha mind a két tanárszak középiskolai közismereti tanárszak, illetve az egyik tanárszak az idegen nyelvek műveltségi területhez tartozó, osztatlan képzésben szervezett közismereti tanárszak;

b) az 5. melléklet szerinti zeneművészeti tanárszakokon, kétszakos képzésben

ba) zenetanárszakokon: 10 félév, 300 kredit,

bb) zeneművésztanár szakokon: 12 félév, 360 kredit;

c) a 4. melléklet szerinti szakmai tanárszakokon és az 5. melléklet szerinti zenetanárszakokon, egyszakos képzésben: 10 félév, 300 kredit.

4.1.2. Az 1. § b) pontjában foglalt osztott képzésben, egyszakos

a) szakmai tanárszakon:

aa) 4 félév 120 kredit,

ab) 3 félév 90 kredit, amelyben az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félév, ha az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félévére történik meg;

b) művészeti tanárszakon 4 félév 120 kredit.

4.1.3. Az 1. § c) pontjában foglaltak szerinti tanárszakokon, a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képzési területeken a nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamosan felvett képzésben: 2 félév, 60 kredit.

4.1.4. Az 1. § d) pontja alapján a tanárszak szerinti nem tanári szakon szerzett mesterfokozatot követő képzésben: 2 félév, 60 kredit.

4.1.5. Újabb oklevelet adó tanárképzésben

a) az általános iskolai tanári szakképzettséget követően, ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben egy szakon 2 félév 60 kredit;

b) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: az 1993. évi felsőoktatási törvény) szerinti főiskolai szintű tanári szakképzettséget követően, ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben egy szakon 2 félév, 60 kredit, két szakon 4 félév, 120 kredit;

c) az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben 4 félév, 120 kredit;

d) tanító szakképzettség birtokában, ha a tanári szakképzettség szakterületi ismerete 100 kredit, akkor 4 félév 120 kredit, ha a tanári szakképzettség szakterületi ismerete 130 kredit, akkor a képzési idő 5 félév, 150 kredit;

e) szakoktató szakképzettség birtokában szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben 4 félév, 120 kredit.

4.1.6. Az 1/A. § szerinti osztatlan tanárképzésben a 4.1.1. pont aa)-ac) alpontja alapján összegyűjtendő kreditek számába a Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján teljesített krediteket be kell számítani;

4.2. Tanárképzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) és b–c) pontja szerinti szakképzettségi elemek kreditértéke:

4.2.1. Az 1. § a) pontjában foglalt osztatlan képzésben

a) a 3. melléklet szerinti közismereti tanárszakokon, kétszakos képzésben

aa) 300 kredites képzésben a szakterületi elem tanári szakképzettségenként 100-100 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit,

ab) 330 kredites képzésben a szakterületi elem tanári szakképzettségenként 100 és 130 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit,

ac) 360 kredites képzésben a szakterületi elem tanári szakképzettségenként 130-130 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit;

b) az 5. melléklet szerinti zeneművészeti tanárszakokon, kétszakos képzésben

ba) zenetanárszakokon 300 kredites képzésben a szakterületi elem tanári szakképzettségenként 100-100 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit,

bb) zeneművésztanár szakokon 360 kredites képzésben a szakterületi elem tanári szakképzettségenként 130-130 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit;

c) a 4. melléklet szerinti szakmai tanárszakokon és az 5. melléklet szerinti zenetanárszakokon egyszakos 300 kredites képzésben a szakterületi elem legfeljebb 200 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit.

4.2.2. Az 1. § b) pontjában foglalt osztott képzésben

a) szakmai tanárszakon:

aa) 120 kredites képzésben a szakterületi elem 10 kredit, a tanári felkészítés 100 kredit azzal, hogy a 4.3. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 40 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit;

ab) 90 kredites képzésben – az ac) alpontban meghatározott gyógypedagógia-tanár szakot és konduktortanár szakot kivéve – a szakterületi elem 10 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit;

ac) a gyógypedagógia-tanárszakon, a konduktortanár szakon a 90 kredites képzésben a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 40 kredit azzal, hogy a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit;

b) művészeti tanárszakon:

120 kredites képzésben a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit azzal, hogy a 4.3. pont és a 6.1. pont alapján a köznevelési intézményben, felnőttképzési tevékenységet folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 20 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke legalább 12 kredit.

4.2.3. Az 1. § c) és d) pontja alapján a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakkal párhuzamos vagy az azt követő 60 kredites tanári mesterképzésben a nem tanári mesterszak vagy az osztatlan szak valamennyi tanulmányi és vizsga követelményének teljesítésével teljesül a szakterületi elem. A tanári felkészítés 60 kredit, amelyből a 4.3. pont, valamint a 6.1. és 6.3. pont alapján a pedagógia, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek kreditértéke 28 kredit, a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, amelyekből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke összesen 4 kredit, köznevelési intézményben megszervezett összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (a portfólió kreditértékével) 20 kredit. Az 1. § c) pontja szerinti, nem tanári mesterszakkal párhuzamos képzésben az 5. melléklet A) A MŰVÉSZETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI fejezet 4. Képzőművészet alpontja alapján szervezett képzésben a képzéssel párhuzamosan folyó pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat további 2 kredit.

4.2.4. Újabb oklevelet adó tanárképzésben:

a) általános iskolai tanári szakképzettséget követően és az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű tanári szakképzettséget követően, ugyanazon a szakterületen, a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos, 60 kredites képzésben a szakterületi ismeret legalább 45 kredit, a tanári felkészítés legfeljebb 15 kredit, kétszakos, 120 kredites képzésben a szakterületi ismeret legalább 97 kredit, a tanári felkészítés legfeljebb 23 kredit. A tanári felkészítés részeként a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke szakonként legalább 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, továbbá a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit;

b) az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló 120 kredites képzésben a szakterületi ismeret 100 kredit és a tanári felkészítés 20 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek kreditértéke 8 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, a záróvizsga szakdolgozati elemeként a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit;

c) tanító szakképzettség birtokában:

ca) 120 kredites képzésben a szakterületi elem 90 kredit, a tanári felkészítés 30 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit a portfólió kreditértékével (2 kredit), amely a záróvizsga szakdolgozati eleme;

cb) 150 kredites képzésben a szakterületi elem 120 kredit, a tanári felkészítés 30 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 6 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit a portfólió kreditértékével (2 kredit), amely a záróvizsga szakdolgozati eleme;

d) szakoktató szakképzettség birtokában, 120 kredites képzésben a szakterületi elem 50 kredit, a tanári felkészítés 70 kredit, amelyből a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeret 15 kredit, a vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett iskolai tanítási gyakorlat 2 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat 20 kredit, a portfólió kreditértéke 2 kredit, amely a záróvizsga szakdolgozati eleme.

4.3. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerint a tanári szakképzettség tanári felkészítés elemének kreditértéke: 100 kredit, amelyből – a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma nélkül –

4.3.1. a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke 28 kredit, amelyből az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legalább 2 kredit;

4.3.2. a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek minimális kreditértéke tanárszakonként 8-8 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok további kreditértéke legalább 2 kredit;

4.3.3. a képzéssel párhuzamosan folyó pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlatok minimális kreditértéke tanárszakonként 2-2 kredit. A vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával az adott tanárszakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos tanítási gyakorlat legalább 15 óra;

4.3.4. a képzéssel párhuzamos közösségi pedagógiai gyakorlat kreditértéke legfeljebb 2 kredit;

4.3.5. az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat és a 4.3.1., valamint a 4.3.2. pont szerint az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó feladatok együttes kreditértéke 50 kredit, amelyből a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 40 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legfeljebb 8 kredit;

4.3.6. a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit.

4.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma:

A tanárképzésben a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma a Korm. rendelet 1. §-a szerinti, tanári szakképzettséget eredményező képzésekben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a)–b) szakképzettségi elemekhez összegyűjtendő kreditek 5%-a.

4.5. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma:

Az 1. § a) pontjában foglalt osztatlan képzésben a szakdolgozat kredit értéke – a szakterületi tanulmányok keretében – 8 kredit. Az 1. § a) pontja szerinti, két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben egy szakdolgozatot kell benyújtani és a záróvizsga részeként megvédeni.

Az 1. § a)–d) pontja szerinti tanárképzésben a záróvizsga része a képzés során készült, a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, portfólió, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.

4.6. A gyakorlati ismeretek aránya:

A gyakorlati tanulmányokhoz tartoznak az oktató közreműködésével folyó gyakorlati foglalkozások, csoportos szakmai megbeszélések (szemináriumok), az erre való felkészülés, és a szakmai céllal és ellenőrzés mellett, köznevelési intézményben végzett gyakorlatok, beleértve az összefüggő egyéni iskolai gyakorlatot is, amelyek aránya a képzésben legalább 50%.

5. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből vagy romani, illetve lovári (cigány) vagy beás (cigány) nyelvből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

6. A tanárképzés különböző képzési formáiban a képzés sajátos követelményei

6.1. Az 1. § c) és d) pontja szerinti tanári mesterszakokon, valamint az 1. § b) pontja szerinti 90 kredites tanári mesterszakon a 3. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az egy féléves összefüggő egyéni iskolai gyakorlat kreditértéke 20 kredit, amelynek része a 4.3.6. pont szerinti portfólió kreditértéke.

6.2. A 4.1.5. és 4.2.4. pont szerinti, újabb oklevelet adó képzésben a 4.3.4. pont, illetve a 2. melléklet 2.2. b) pont szerinti közösségi pedagógiai gyakorlatot a legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus jelentkezőnek nem kell teljesítenie.

6.3. Az 1. § b)–d) pontja szerinti tanári mesterszakokon a 4.5. pont tekintetében a portfólió neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése a tanári képesítés szempontjából meghatározó tapasztalatok rendszerezett összegzése a záróvizsga szakdolgozati eleme.

2. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez

A TANÁRI FELKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

1. A tanárképzésben megszerezhető tanári tudás, készségek, képességek

1.1. a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén:

1.1.1. Ismeretek

A végzett/szakképzett tanár alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit. Tisztában van a szaktárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

1.1.2. Képességek

A végzett tanár a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

1.1.3. Attitűdök

A szakképzett tanár törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

1.2. a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén:

1.2.1. Ismeretek

A végzett tanár alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról. Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

1.2.2. Képességek

A végzett/szakképzett tanár képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

1.2.3. Attitűdök

A szakképzett tanár elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.

1.3. a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén:

1.3.1. Ismeretek

A végzett tanár rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel. Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltség-területekkel. Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. Ismeri a szaktárgy tantervét, tantervi és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját, illetve belső logikáját. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és nem nyomtatott információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit, a digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.

1.3.2. Képességek

A szakképzett tanár szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban. Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására. Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére, közvetítésére. Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására. Képes az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken. Képes a szaktárgyak során fejlesztett kompetenciák más műveltségterületeken is fejlődést generáló szinergikus hatásainak tervezésére, kihasználására. Szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra képes.

1.3.3. Attitűdök

A végzett tanár elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt. Reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét. Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Tudatosan él a transzferhatás kihasználásának lehetőségeivel. Nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.

1.4. a pedagógiai folyamat tervezése területén

1.4.1. Ismeretek

A végzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. Ismeri és érti a nevelés és tanítás összefüggéseit. A tanításban is képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei nevelési céljainak érvényesítésére.

1.4.2. Képességek

A szakképzett tanár a tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes. Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv). Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében is. Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani. Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani (különös tekintettel az információ-kommunikációs technológiára). Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni. Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére a végzettségének megfelelő korosztály, valamint a felnőttoktatás keretében is. A pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra képes.

1.4.3. Attitűdök:

A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

1.5. a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén

1.5.1. Ismeretek

A végzett tanár ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

1.5.2. Képességek

A szakképzett tanár képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására. Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére. Képes a hagyományos és az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására. Képes az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására, technikáinak gyakoroltatására.

1.5.3. Attitűdök:

A végzett tanár fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra. Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit. Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.

1.6. a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén

1.6.1. Ismeretek

A végzett tanárnak szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

1.6.2. Képességek

A szakképzett tanár képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására.

Az értékelés során képes figyelembe venni az értékelés hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére.

1.6.3. Attitűdök:

Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.

1.7. a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

1.7.1. Ismeretek

A végzett tanár ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

1.7.2. Képességek

A szakképzett tanár képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően. Képes felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni. Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

1.7.3. Attitűdök

A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

1.8. az autonómia és a felelősségvállalás területén:

A végzett tanár önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

A végzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.

2. A mesterfokozat és a tanárszak meghatározó ismeretkörei

2.1. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében a szakterületi (szaktudományos, művészeti) képzés magában foglalja

–    a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területei-nevelési céljai által meghatározott, a nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti alapjainak, valamint a műveltségkép, a tudás és tanulás, illetve a tudásépítés értelmezésének alapismereteit,

–    a Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek szerinti szaktárgynak megfelelő tudományág(ak), műveltségi területek, művészeti területek ismeretelméleti alapjainak, történetének megismerési sajátosságainak, belső struktúrájának és terminológiájának, más tantárgyakkal, tudományokkal, műveltségi területekkel való összefüggéseinek és kölcsönhatásainak ismereteit, a köznevelés, illetve szakképzés tartalmi szabályozásában meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismereteit, az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy által közvetített tudás sajátosságait, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségeit.

2.2. A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja tekintetében

–    A pedagógiai és a pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzés magában foglalja a pedagógia, a pszichológia és ezek határtudományainak elméleti alapjait, az ember- és gyermekismeret alapozását, a személyiségfejlődés életkori és egyéni sajátosságainak ismeretét, a tanulók megismerésének eszközeit és módszereit, a tanítás tudományos megalapozását, a személyiségfejlesztés, a képességfejlesztés elméleti és gyakorlati ismereteit, a tanulói csoportok jellemzőit, a tanári feladatok megismerését, a tanári szerep dimenzióit, a tanulási-tanítási folyamat tervezésének, szervezésének, értékelésének, a köznevelési rendszer működésének ismereteit, a neveléstudomány kutatási módszereit, a szakmai ismeretszerzés módjait, a szakmai önreflexió kifejlesztését, a szakmai gyakorlatokon szerzett tapasztalatok feldolgozását, a kommunikációs készségek fejlesztését, az infokommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeit az oktatásban és a tanulásban.

–    A szakmódszertani képzés magában foglalja a szaktudományok társadalmi hasznosulásának, ezen belül a köznevelésben való hatékony, eredményes felhasználásának elméleti, tartalmi és gyakorlati eszközeit, amelyek lehetővé teszik a köznevelési rendszer tartalmi követelményeiben meghatározott feladatok és értékek, fejlesztési területek, nevelési célok, valamint az egész életen át való tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztését. A szakmódszertani képzés magában foglalja továbbá a tanárszak szerinti műveltségi terület, a szaktárgy tartalmi, elméleti témaköreit, a tananyag-struktúra ismeretét, a szaktárgy tanításának sajátos módszereit, eszközeit, mérési és értékelési eljárásait, a képesség- és készségfejlesztés, a tanulási motivációk lehetőségeit és módszereit, valamint a tananyag gyakorlati alkalmazásának módjait, az adott szakot a rokon szakok, tantárgyak, illetve műveltségterületek vagy szakmacsoportok rendszerében átfogóan, integráltan elhelyező ismeretköröket, valamint a szakmai gyakorlatokon, az összefüggő iskolai gyakorlaton szerzett tapasztalatok feldolgozását.

–    Az iskolai gyakorlatok magukban foglalják az általános tanári és az adott tanári szakképzettséghez, a tanári szerepkörökhöz kapcsolódó gyakorlati ismeretek szerzését, képességek, attitűdök megismerését, gyakorlását, a munkahely világával (iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció, tanulókkal való egyéni foglalkozás, együttműködés) való ismerkedést, alapjártasság szerzését a tanítási, tanulási, nevelési folyamatok értékelésében, a szakmai fejlesztésekben.

Az iskolai gyakorlatok formái:

a) a képzéssel párhuzamosan, iskolában vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával végzett csoportos pedagógiai és önálló tanítási gyakorlat a tanulók nevelésével, oktatásával és az adott tanárszakhoz tartozó szaktárgyakkal kapcsolatos tanári munka szakos órákon, osztályfőnöki órán, nem szakos órákon történő megfigyelése, elemzése, továbbá legalább 15 önállóan megtartott óra, foglalkozás;

b) képzéssel párhuzamos közösségi pedagógiai gyakorlat szünidőben vagy szorgalmi idő alatt is teljesíthető közösségi szolgálat, mely egy adott tanulói korosztály tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének (táboroztatás, szakkörök, érdeklődési körök stb.) szervezési, vezetési, programkészítési, közösségépítési területein nyújt tapasztalatokat;

c) az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat a képzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben végzett gyakorlat. Az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése.

Területei:

=    a szaktárgyak tanításával kapcsolatos tevékenységek,

=    a szaktárgyak tanításán kívüli oktatási, nevelési alaptevékenységek,

=    az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése.

2.3. Az anyanyelvi ismeretek, kritérium jellegű követelményként, magukban foglalják az anyanyelvi (gyakorlati kommunikációs, beszédtechnikai, retorikai, helyesírási) készségek fejlesztését és a nyelvi attitűdöt alakító, értelmező ismereteket.

3. melléklet a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelethez15



A)
A KÖZISMERETI TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1.    Tanári szakképzettség – az 5. pont szerinti magyar mint idegen nyelv tanára, finn nyelv és kultúra tanára, filozófiatanár és művészettörténet-tanár kivételével – a 3. §-ra figyelemmel
- az 1. § a) pontja szerint osztatlan, kétszakos képzésben, tanárszakokon vagy
- az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon
szerezhető.

2.     Az 1. melléklet 2. pontja tekintetében az 1. § a) pontja szerinti tanárképzésben, osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
–    végzettségi szint: mesterfokozat (magister, Master, rövidítése: MA)
–    szakképzettség:
-    okleveles általános iskolai … tanár(a) és okleveles általános iskolai … tanár(a) vagy
-    okleveles általános iskolai … tanár(a) és okleveles középiskolai … tanár(a) vagy
-    okleveles középiskolai … tanár(a) és okleveles általános iskolai … tanár(a) vagy
-    okleveles középiskolai … tanár(a) és okleveles középiskolai … tanár(a) vagy
-    okleveles középiskolai … tanár(a) és okleveles … tanár(a) vagy
-    okleveles általános iskolai … tanár(a) és okleveles … tanár(a) vagy
-    okleveles … tanár és okleveles … tanár;
–    szakképzettség angol nyelvű megjelölése: teacher of…

Az oklevél Master of Education címet tanúsít, rövidített jelölése: MEd

3.    Az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltakra tekintettel a tanárképzésben a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke:
- 12 féléves képzésben: 15 kredit,
- 11 féléves képzésben: 13 kredit,
- 10 féléves képzésben: 12 kredit.
- 2 féléves képzésben: 2 kredit.

4.    A Korm. rendelet 6. §-ában és az 1. melléklet 4.1.5. pont a)-c) alpontjában és 4.2.4. pont a)-c) alpontjában meghatározott, az újabb oklevelet adó tanárképzésre vonatkozó rendelkezések szerint a képzési idő és az összegyűjtendő kreditek száma – a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi elem és b)-c) pontja szerinti tanári felkészítés elem kreditértékeire figyelemmel:
- egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben 4 félév, 120 kredit;
- tanító szakképzettség birtokában, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 100 kredit, akkor 4 félév 120 kredit, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret 130 kredit, akkor 5 félév 150 kredit.

5.    A magyar mint idegen nyelv tanára, a finn nyelv és kultúra tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár szakképzettség, a 3. §-ra figyelemmel, az 1. § d) pontja szerinti tanári mesterszakon szerezhető.

5.1. A képzési ideje és az összegyűjtendő kreditek száma
- az 1. melléklet 4.1.4. és 4.2.3. pontjában foglaltakra tekintettel 2 félév, az összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit;
- 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakon, a mester fokozat és szakképzettség megszerzésével szerezhető meg, a tanári felkészítés kreditértéke 60 kredit.

5.2. A 1. § d) pontja szerinti magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás képzési területe szerinti nem tanári mesterszak az alkalmazott nyelvészet, a magyar nyelv és irodalom és a hungarológia mesterképzési szak.

5.3. A 1. § d) pontja szerinti magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanári mesterszakra a bölcsészettudomány képzési terület idegen nyelvi mesterszakján szerzett mesterfokozat és szakképzettség birtokában akkor is felvételt lehet nyerni, ha a korábbi mesterképzési vagy részismereti tanulmányokból 50 kredit elismerhető a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint.

5.4. Az 1. melléklet 4.1.5. pont a)-c) alpontjában és 4.2.4. pont a)-c) alpontjában, az újabb oklevelet adó tanárképzésben foglaltakra is tekintettel a magyar mint idegen nyelv tanára tanárszakon:
- egyetemi szintű, mesterfokozatú vagy az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben 4 félév, 120 kredit;
- tanító szakon – a korábbi tanulmányok során idegen nyelvi szakkollégium vagy idegen nyelvi műveltségterület követelményeinek teljesítésével - az újabb oklevelet adó magyar mint idegen nyelv tanára szakon a képzési idő 5 félév, 150 kredit.


B)
A TANÁRSZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

I. Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület

1.    Magyartanár (általános iskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles általános iskolai magyartanár
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Hungarian language and literature

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 10 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;
4.2.1.     A magyartanár szakterületi tudása, készségei, képességei
A tanulói személyiség fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén

–    Képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére a magyar nyelvi és irodalmi műveltséganyag elsajátításának, a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a szövegalkotás fejlesztésének folyamatában. Tudja adaptív módon alkalmazni az irodalmi és anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit, eljárásait. Képes felismerni és a szaktárgy tanításában adekvát módon figyelembe venni a tanulók hátrányos helyzetéből adódó sajátosságokat. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének és a tehetséggondozásnak a folyamatában. Az olvasóvá nevelés folyamatában képes a tanulói személyiség fejlesztésére a művekkel való egyéni találkozás, a személyesen motivált műélvező megértés révén és érdekében. Képes felkelteni a rendszeres olvasás igényét, s a szókincsbővítéssel, beszélni tudással erősíteni a tanulók önkifejezését.
Képes a személyiség értelmi, érzelmi, testi, szociális, valamint erkölcsi fejlődéséről való elképzelések megismerésére, hasznosítására a magyar nyelv és irodalom tanításában.
A tanulói csoportok, közösségek alakításának segítése, fejlesztése terén
–    Képes az irodalmi és anyanyelvi nevelés tanórai, illetve tanórán kívüli közösségi formáinak, csoportos tevékenységeinek megszervezésére, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésére, interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségek fejlesztésére.
Képes a műértelmező folyamat közösségi kereteinek megteremtésére, valamint arra, hogy e folyamatban – többféle szerepben – motiválóként, résztvevőként, irányítóként, segítőként vegyen részt. Elkötelezett a tanulók anyanyelvi kompetenciáinak egyéni fejlesztésére és az ezt szolgáló csoportos tevékenységek megszervezésére (projektmunka, páros és csoportmunka, kooperatív tanulási technikák, nem formális módszerek), a tananyaghoz kapcsolt alkalmazására.
Jártas iskolai ünnepségek, magyar nyelvi és irodalmi tanulmányi versenyek, tanulmányi kirándulások megszervezésében, lebonyolításában. Képes iskolaújság, iskolarádió, iskolai és egyéb közösségi honlapok létrehozásának, szakmai működtetésének támogatására. Felkészült magyar nyelvi és irodalmi szakkörök, önképző körök irányítására, a tanulói önszerveződés elősegítésére.
A szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Képes a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására; képes elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését; képes megismertetni a tudományterület szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítására a tanulókban.
Rendelkezik a magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges korszerű nyelv- és irodalomtudományi, társtudományi, valamint anyanyelv- és irodalompedagógiai ismeretekkel. Ismeri az anyanyelvi és irodalmi nevelés-oktatás céljait, feladatait, tartalmait, színtereit, szaktárgyspecifikus alapelveit, módszertani eljárásait. Képes magát szakszerűen kifejezni, szóban és írásban, valamint szaktárgyi, szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni az anyanyelvi, illetve az irodalmi nevelés folyamatában. Rendelkezik az egyéni, a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a megértő műélvezetet, valamint a közösségi interpretációt, a szóbeli és az írásbeli nyelvi fejlesztést, az anyanyelvi, illetve irodalmi ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Képes a pedagógiai munka átfogó és részletekbe menő, a feltételek árnyalt elemzésén alapuló megtervezésére; a tapasztalatok reflektív módon történő elemzésére és értékelésére.
Ismeri az alap-, a keret- és a helyi tantervek vonatkozó előírásait, ezek ismeretében képes az adott tanulócsoport képességeihez, lehetőségeihez, érdeklődéséhez igazodó magyar nyelvi és irodalmi szakpedagógiai tervek (tanmenetek, tematikus óratervek) összeállítására. Képes figyelembe venni a vonatkozó kompetenciaterületek fejlesztési követelményeit, ugyanakkor képes alkalmazkodni az egyéni és a közösségi igényekhez is, egyensúlyt tud tartani a közvetítendő műveltséganyag követelményei, valamint a fejlesztő feladatok között. Képes a tanórai (magyar tantárgyi, fakultációs, osztályfőnöki) és a tanórán kívüli (szakköri, diákköri) munka tervezésére.
Jártas az info-kommunkációs eszközök kreatív és adaptív alkalmazásában.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes a hatékony tanulási környezet kialakítására, a tanulási folyamat iskolai, illetve iskolán kívüli összetevőinek szoros összehangolására, az anyanyelvi és az irodalmi nevelés különféle eljárásainak, eszközeinek hatékony, kreatív és integrált alkalmazására. Képes az olvasóvá nevelésre, a házi olvasmányok önálló tanulói feldolgozásának motiválására, a tanulók olvasási készségeinek és műértő képességének folyamatos fejlesztésére, a tanulók önálló olvasói tevékenységeinek támogatására. Ismeri, tudja alkalmazni az anyanyelvi és irodalmi nevelésben az egyéni, illetve a közösségi motiválási technikákat, a tanulói kommunikációt támogató eszközöket, a visszacsatolási mechanizmusokat. Tudja alkalmazni a korszerű beszéd- és beszédértés-fejlesztés, a folyamatelvű olvasás- és írástanítás egyéni, valamint csoportos módszertani eljárásait. Ismeri, továbbá alkalmazza a modern információfeldolgozási stratégiákat, technikákat az anyanyelvi és irodalmi ismeretbővítés folyamatában.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Képes a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének értékelésére; különböző értékelési formák, eszközök használatára; az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására; az önértékelés fejlesztésére. Ismeri az anyanyelvi és irodalmi kompetenciák mérésével, értékelésével kapcsolatos eljárásokat, a központi mérések eredményeit, tanulságait. Törekszik az értékelés különféle formáinak folyamatszerű, egységben való alkalmazására. Képes az irodalmi nevelés folyamatában reflektálni a különféle értékelési szempontokra, a közös órai interpretációk megszervezésére, az értékelési szempontok diákokkal történő megvitatására, a tanulók egyéni nehézségeinek felmérésére, a műértelmező írások megfelelő értékelésére. Az anyanyelvi nevelés, ismeretbővítés folyamatában is olyan értékelő eljárásokat alkalmaz, amelyek pozitívan hatnak a tanulók nyelvi és személyiségbeli fejlődésére, önértékelésére. Képes a szaktárgyi célokat szolgáló fejlesztő értékelési módszerek és mérési eszközök kidolgozására, adaptív alkalmazására.
A szakmai együttműködés és a kommunikáció terén
–    Képes a tanulói motiváció, az önálló és közösségi tevékenység támogatására, hatékony ismeretközvetítésre, adaptív irodalmi, anyanyelvi nevelésre. Folyamatosan törekszik saját pedagógiai kommunikációjának, az osztálytermi és a tanórán kívüli iskolai kommunikáció sajátosságainak megismerésére. Képes a magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró, kommunikációs kultúrájának fejlesztésére. Képes az iskolai, illetve az iskolán kívüli nevelés színterein – az anyanyelvi és az irodalmi nevelés tantárgyközi beágyazottságának megfelelően – az iskolai, valamint az iskolán kívüli nevelés más szereplőivel (pl. a közművelődési intézményekkel, a múzeumokkal stb.) való kooperációra. Figyelembe veszi a rokon szakterületek képzési szempontjait az irodalmi és az anyanyelvi nevelés folyamatában. Ismeri a szaktárgyához kapcsolódó főbb szakmai szervezetek munkáját. Törekszik a pedagógiai tevékenységét támogató szakmai szervezetekkel és szakemberekkel való együttműködésre. Kapcsolatot tart a szülőkkel, az iskolai közösségekkel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    Képes a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket használó értékelésére.
Elkötelezett az igényes tanári munka, a folyamatos önmegfigyelés és önfejlesztés iránt. Törekszik az irodalom és a magyar nyelv végtelen gazdagságának motiváló bemutatására. Megvan benne az igény a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint az iskolai nevelési folyamatba való adekvát és adaptív beépítésére. Képes saját szakterületén a folyamatos és önálló önképzésre, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra.
4.2.2 A magyartanár szakon a szakterületi ismeretek:
a)    Közös képzési szakasz ismeretkörei: 68–76 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 8–12 kredit
Nyelvtudomány: 4–6 kredit
–    A nyelvtudomány alapjai (a nyelv fogalma, a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, a nyelv tudományos vizsgálatának általános kérdései, a nyelvtudomány és az anyanyelv tanítása).
–    A nyelvészeti ismeretszerzés alapjai (a nyelvtudomány kutatási területei, módszerei, könyvtár- és internethasználat).
Irodalomtudomány: 4–6 kredit
–    Az irodalomtudomány alapjai (az irodalom fogalmai, poétikai rendszerek, az irodalom tudományos vizsgálatának általános kérdései, az irodalom tanítása).
–    Az irodalomtudományi ismeretszerzés alapjai (az irodalomtudomány kutatási területei, módszerei, a tudományos ismeretszerzés forrásai: könyvtár- és internethasználat).
ab) a szakmai törzsanyag szakterületi ismeretei: 60–64 kredit
Nyelvtudomány: 30–32 kredit
–    Szöveg és kommunikáció (kommunikáció szóban és írásban: a személyközi, a csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció, a nemverbális kommunikáció, pragmatikai ismeretek, szövegtani ismeretek: szövegelmélet, szövegtipológia, szövegalkotás, szövegelemzés, retorika; az írott és a beszélt nyelv normái).
–    Nyelv és társadalom (a nyelv mint dinamikus rendszer, a nyelvi változó és a nyelvi változás, a nyelv rétegződése, szociolingvisztika. dialektológia, a világ nyelvi sokfélesége, nyelv és globalitás, nyelvi kontaktusjelenségek).
–    A nyelvi szintek rendszernyelvészeti leírása. Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani, mondattani, jelentéstani ismeretek.
–    Stílus és jelentés (stíluselemek, stíluseszközök, stílusrétegek, stílusváltozatok).
–    Nyelvtörténet (a nyelv történeti vizsgálata, nyelvtörténeti korszakok, a nyelvrokonság bizonyítékai, finnugor népek és nyelvek, a nyelvi változások okai, nyelvfejlődési tendenciák, szórvány- és szövegemlékek, a magyar szókészlet története).
Irodalomtudomány: 30–32 kredit
–    Irodalomelmélet (az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai, műnemek és műfajok, irodalmi alkotások elemzési, értelmezési eljárásai, verstan).
–    Világirodalom (stílusok, szerzők, művek, művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás, társművészetek, kultúratudományi megközelítések, téma, motívum, archetípus).
–    Régi magyarországi irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).
–    Klasszikus magyar irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).
–    Modern magyar irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).
b)    Az általános iskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei: 16–20 kredit
Nyelvtudomány: 8–10 kredit teljesítése az alábbi ismeretkörökből:
–    Retorika (kommunikáció, beszédkészség, szövegfeldolgozási, gondolkodási műveletek, az osztálytermi diskurzus elemzése).
–    Szövegtan és tanulás (tanulást támogató eljárások, szövegalkotás, szövegértés).
–    Alkalmazott nyelvtudomány (nyelv- és beszédművelés, nemzetiségi nyelvhasználat, grammatikai elemzések, anyanyelv-elsajátítás és pszicholingvisztika).
Irodalomtudomány: 8–10 kredit teljesítése a közös képzésben megadott 5 ismeretkörből, különös tekintettel az alábbi közműveltségi tartalmakra:
–    A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.
–    Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.
–    Zenei, képzőművészeti vonatkozások és kapcsolódások.

5.    A magyartanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Az anyanyelvi, irodalmi nevelés cél- és feladatrendszere, alapelvei, interaktív és reflektív módszerei, munkaformái, eszközei.
–    Az anyanyelv- és az irodalompedagógia fogalma, szemléletmódjai, alternatív formái.
–    A magyarórák felépítése, hospitálás, mikrotanítás és óraelemzés. Információs és kommunikációs technika a magyarórán.
–    Az anyanyelvi és irodalmi műveltségi terület a Nemzeti alaptantervben, valamint a kerettantervekben. Az anyanyelvi és irodalmi ismeretek bővítésének eljárásai.
–    Az anyanyelvi készségek és képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, szövegértés, szövegalkotás), az irodalomolvasás, valamint a tanulási képesség fejlesztésének korszerű eljárásai.
–    Az adaptív anyanyelvi és az irodalmi nevelés.
–    Az anyanyelvi és az irodalmi művelődési anyag tartalma, a nyelv- és irodalomtudományi eredmények felhasználása az általános iskolában. Az élő irodalom, a mai magyar nyelvhasználat jelenségeinek közvetítése az általános iskolában.
–    A készség- és képességfejlesztés speciális eljárásai az általános iskolai anyanyelvi és irodalmi nevelésben.
–    Mérés és értékelés az általános iskolai anyanyelvi és irodalmi nevelésben.
–    Általános iskolai magyar nyelvi és irodalmi programok, nyomtatott, illetve digitális tankönyvek, tankönyvcsaládok.


2.    Magyartanár (középiskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles középiskolai magyartanár
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Hungarian language and literature

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő: 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;
4.2.1. A magyartanár szakterületi tudása, készségei, képességei,
A tanulói személyiség fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén
–    Képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére a magyar nyelvi és irodalmi műveltséganyag elsajátításának, a beszéd, a beszédértés, az olvasás, a szövegértés, az írás és a szövegalkotás fejlesztésének folyamatában. Tudja adaptív módon alkalmazni az irodalmi, anyanyelvi nevelés speciális alapelveit, eszközeit és eljárásait. Képes felismerni és a szaktárgy tanításában adekvát módon figyelembe venni a tanulók hátrányos helyzetéből adódó sajátosságokat. Egyéni eljárásokat alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének és a tehetséggondozásnak a folyamatában. Az olvasóvá nevelés folyamatában képes a tanulói személyiség fejlesztésére a művekkel való egyéni találkozás, a személyesen motivált műélvező megértés révén és érdekében. Törekszik a tanulók anyanyelviotthonosság-érzetének megerősítésére.
Képes a személyiség értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődéséről való elképzelések megismerésére, hasznosítására a magyar nyelv és irodalom tanításában.
A tanulói csoportok, közösségek alakításának segítése, fejlesztése terén
–    Képes az irodalmi és anyanyelvi nevelés tanórai, illetve tanórán kívüli közösségi formáinak, csoportos tevékenységeinek megszervezésére, a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésére, interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségek fejlesztésére.
Képes a műértelmező folyamat közösségi kereteinek megteremtésére, valamint arra, hogy e folyamatban, többféle szerepben: motiválóként, résztvevőként, irányítóként, segítőként vegyen részt. Elkötelezett a tanulók anyanyelvi kompetenciáinak egyéni fejlesztésére, az ezt szolgáló csoportos tevékenységek megszervezésére projektmunka; páros és csoportmunka; kooperatív tanulási technikák; nem formális módszerek tananyaghoz kapcsolt alkalmazásával.
Jártas iskolai ünnepségek, magyar nyelvi és irodalmi tanulmányi versenyek, tanulmányi kirándulások megszervezésében, lebonyolításában. Képes iskolaújság, iskolarádió, iskolai és egyéb közösségi honlapok létrehozásának, szakmai működtetésének támogatására. Felkészült magyar nyelvi és irodalmi szakkörök, önképző körök irányítására, a tanulói önszerveződés elősegítésére.
A szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Képes a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására; képes elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését; megismertetni a tudományterület szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítására a tanulókban.
Rendelkezik a magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges korszerű nyelv- és irodalomtudományi, társtudományi, valamint anyanyelv- és irodalompedagógiai ismeretekkel. Ismeri az anyanyelvi és irodalmi nevelés-oktatás céljait, feladatait, tartalmait, színtereit, szaktárgyspecifikus alapelveit, módszertani eljárásait. Képes magát szakszerűen kifejezni mind szóban, mind írásban, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni az anyanyelvi és az irodalmi nevelés folyamatában. Rendelkezik az egyéni, illetve a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a megértő műélvezetet, a közösségi interpretációt, a szóbeli, valamint az írásbeli nyelvi fejlesztést, az anyanyelvi és irodalmi ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Képes a pedagógiai munka átfogó és részletekbe menő, a feltételek árnyalt elemzésén alapuló megtervezésére; a tapasztalatok reflektív módon történő elemzésére, értékelésére.
Ismeri az alap-, a keret- és a helyi tantervek vonatkozó előírásait, ezek ismeretében képes az adott tanulócsoport képességeihez, lehetőségeihez, érdeklődéséhez igazodó magyar nyelvi és irodalmi szakpedagógiai tervek (tanmenetek, tematikus óratervek) összeállítására. Képes figyelembe venni a vonatkozó kompetenciaterületek fejlesztési követelményeit, ugyanakkor képes alkalmazkodni az egyéni, illetve a közösségi igényekhez is, egyensúlyt tud tartani a közvetítendő műveltséganyag követelményei és a fejlesztő feladatok között. Képes a tanórai (magyar tantárgyi, fakultációs, osztályfőnöki) és tanórán kívüli (szakköri, diákköri) munka tervezésére.
Jártas az info-kommunikációs eszközök kreatív és adaptív alkalmazásában.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes a hatékony tanulási környezet kialakítására, a tanulási folyamat iskolai, valamint iskolán kívüli összetevőinek szoros összehangolására, az anyanyelvi és az irodalmi nevelés különféle eljárásainak, eszközeinek hatékony, kreatív, integrált alkalmazására. Képes az olvasóvá nevelésre, a házi olvasmányok önálló tanulói feldolgozásának motiválására, a tanulók olvasási készségeinek és műértő képességének folyamatos fejlesztésére, a tanulók önálló olvasói tevékenységeinek támogatására. Ismeri, illetve tudja alkalmazni az anyanyelvi és irodalmi nevelésben az egyéni, valamint a közösségi motiválási technikákat, a tanulói kommunikációt támogató eszközöket, a visszacsatolási mechanizmusokat. Tudja alkalmazni a korszerű beszéd- és beszédértés-fejlesztés, a folyamatelvű olvasás- és írástanítás egyéni, illetve csoportos módszertani eljárásait. Ismeri, valamint alkalmazza a modern információfeldolgozási stratégiákat, technikákat az anyanyelvi és irodalmi ismeretbővítés folyamatában.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Képes a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek, személyiségfejlődésének értékelésére; különböző értékelési formák és eszközök használatára; az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására; az önértékelés fejlesztésére. Ismeri az anyanyelvi és irodalmi kompetenciák mérésével, értékelésével kapcsolatos eljárásokat, a központi mérések eredményeit, tanulságait. Törekszik az értékelés különféle formáinak folyamatszerű és egységben való alkalmazására. Képes az irodalmi nevelés folyamatában reflektálni a különféle értékelési szempontokra, a közös órai interpretációk megszervezésére, az értékelési szempontok diákokkal közös megvitatására, a tanulók egyéni nehézségeinek felmérésére, a műértelmező írások megfelelő értékelésére. Az anyanyelvi nevelés és ismeretbővítés folyamatában is olyan értékelő eljárásokat alkalmaz, amelyek pozitívan hatnak a tanulók nyelvi és személyiségbeli fejlődésére, önértékelésére. Képes a szaktárgyi célokat szolgáló fejlesztő értékelési módszerek és mérési eszközök kidolgozására, adaptív alkalmazására.
A szakmai együttműködés és a kommunikáció terén
–    Képes a tanulói motiváció, az önálló, valamint a közösségi tevékenység támogatására, hatékony ismeretközvetítésre, adaptív irodalmi és anyanyelvi nevelésre. Folyamatosan törekszik saját pedagógiai kommunikációjának, az osztálytermi és a tanórán kívüli iskolai kommunikáció sajátosságainak megismerésére. Képes magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró, kommunikációs kultúrájának fejlesztésére az iskolai és az iskolán kívüli nevelés színterein. Képes az anyanyelvi és az irodalmi nevelés tantárgyközi beágyazottságának megfelelően az iskolai, illetve az iskolán kívüli nevelés más szereplőivel (a közművelődési intézményekkel, a múzeumokkal) való kooperációra. Figyelembe veszi a rokon szakterületek képzési szempontjait az irodalmi és az anyanyelvi nevelés folyamatában. Ismeri a szaktárgyához kapcsolódó főbb szakmai szervezetek munkáját. Törekszik a pedagógiai tevékenységét támogató szakmai szervezetekkel és szakemberekkel való együttműködésre. Kapcsolatot tart a szülőkkel, az iskolai közösségekkel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    Képes a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket használó értékelésére.
Elkötelezett az igényes tanári munka, a folyamatos önmegfigyelés és önfejlesztés iránt. Törekszik az irodalom és a magyar nyelv végtelen gazdagságának motiváló bemutatására. Megvan benne az igény a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint az iskolai nevelési folyamatba való adekvát és adaptív beépítésére. Képes saját szakterületén a folyamatos és önálló önképzésre, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra.
4.2.2. A magyartanár szakon a szakterületi ismeretek:
a)    Közös képzési szakasz ismeretkörei: 68–76 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 8–12 kredit
Nyelvtudomány: 4–6 kredit
–    A nyelvtudomány alapjai (a nyelv fogalma, a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv, mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, a nyelv tudományos vizsgálatának általános kérdései, a nyelvtudomány és az anyanyelv tanítása).
–    A nyelvészeti ismeretszerzés alapjai (a nyelvtudomány kutatási területei, módszerei, könyvtár- és internethasználat).
Irodalomtudomány: 4–6 kredit
–    Az irodalomtudomány alapjai (az irodalom fogalmai, poétikai rendszerek, az irodalom tudományos vizsgálatának általános kérdései, az irodalom tanítása ).
–    Az irodalomtudományi ismeretszerzés alapjai (az irodalomtudomány kutatási területei, módszerei, a tudományos ismeretszerzés forrásai: könyvtár- és internethasználat).
b)    a szakmai törzsanyag szakterületi ismeretkörei: 60–64 kredit
Nyelvtudomány: 30–32 kredit
–    Szöveg és kommunikáció (kommunikáció szóban és írásban: a személyközi, a csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció, a nemverbális kommunikáció, pragmatikai ismeretek, szövegtani ismeretek: szövegelmélet, szövegtipológia, szövegalkotás, szövegelemzés; retorika; az írott és a beszélt nyelv normái).
–    Nyelv és társadalom (a nyelv, mint dinamikus rendszer, a nyelvi változó és a nyelvi változás, a nyelv rétegződése, szociolingvisztika, dialektológia, a világ nyelvi sokfélesége, nyelv és globalitás, nyelvi kontaktusjelenségek).
–    A nyelvi szintek rendszernyelvészeti leírása. Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani, mondattani, jelentéstani ismeretek.
–    Stílus és jelentés (stíluselemek, stíluseszközök, stílusrétegek, stílusváltozatok).
–    Nyelvtörténet (a nyelv történeti vizsgálata, nyelvtörténeti korszakok, a nyelvrokonság bizonyítékai, finnugor népek és nyelvek, a nyelvi változások okai, nyelvfejlődési tendenciák, szórvány- és szövegemlékek, a magyar szókészlet története).
Irodalomtudomány: 30–32 kredit
–    Irodalomelmélet (az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai, műnemek és műfajok, irodalmi alkotások elemzési, értelmezési eljárásai, verstan).
–    Világirodalom (stílusok, szerzők, művek, művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás, társművészetek, kultúratudományi megközelítések, téma, motívum, archetípus).
–    Régi magyarországi irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).
–    Klasszikus magyar irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).
–    Modern magyar irodalom (korszakok, szerzők, művek, irodalomtörténeti és kultúratudományi áttekintések).
4.2.3. A középiskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei: 45–50 kredit
Nyelvtudomány: 16–20 kredit
–    A nyelvleírás fontosabb irányzatai (a klasszikus, a transzformációs generatív, a funkcionális és a kognitív grammatika szemlélet- és elemzésmódjai, a korpusznyelvészeti elemzés).
–    Alkalmazott nyelvészet (pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, lexikológia, lexikográfia, számítógépes nyelvészet, tanári beszéd).
–    A magyar nyelv története (nyelvtörténeti szövegek elemzése, történeti dialektológia, történeti névtan).
–    Nyelv és társadalom (nemzetiségi nyelvhasználat; nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvi diszkrimináció, nyelvi tervezés és nyelvstratégia, az Európai Unió nyelvpolitikája).
–    Ismeretek a szövegről és a kommunikációról (funkcionális kognitív stilisztika, a stílus cselekvéselméleti és interakciós megközelítése, a pragmatikai szemlélet alkalmazása a szöveg szerkezeti és műveleti megközelítésében, az osztálytermi diskurzus elemzése).
Irodalomtudomány: 16–20 kredit a közös képzésben megadott 5 ismeretkörből, különös tekintettel az alábbi közműveltségi tartalmakra
–    A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása.
–    Irodalom és társművészetek.
–    Irodalom és kulturális hagyomány.
–    Hangnemek, esztétikai minőségek.
–    Olvasat, elemzés, értékelés.
–    Irodalmi élet és populáris kultúra.
Kötelezően választható szakmai ismeretek: 10–15 kredit
nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi speciális ismeretek, egyéb kutatószemináriumok.

5.    A magyartanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Az anyanyelvi és irodalmi nevelés cél- és feladatrendszere, alapelvei, interaktív, illetve reflektív módszerei, munkaformái, eszközei.
–    Az anyanyelv- és az irodalompedagógia fogalma, szemléletmódjai, alternatív formái.
–    A magyarórák felépítése, hospitálás, mikrotanítás és óraelemzés. Információs és kommunikációs technikák a magyarórán.
–    Az anyanyelvi és irodalmi műveltségi terület a Nemzeti alaptantervben, valamint a kerettantervekben. Az anyanyelvi és irodalmi ismeretek bővítésének eljárásai.
–    Az anyanyelvi készségek és képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, szövegértés, szövegalkotás), az irodalomolvasás, valamint a tanulási képesség fejlesztésének korszerű eljárásai.
–    Az adaptív anyanyelvi és az irodalmi nevelés.
–    Az anyanyelvi és az irodalmi művelődési anyag tartalma, a nyelv- és irodalomtudományi eredmények felhasználása a középiskolában. Az élő irodalom, a mai magyar nyelvhasználat jelenségeinek közvetítése a középiskolában.
–    A készség- és képességfejlesztés speciális eljárásai a középiskolai anyanyelvi és irodalmi nevelésben.
–    A magyar nyelvi és irodalmi érettségi vizsga követelményei, felkészítés az érettségire.
–    Középiskolai magyar nyelvi és irodalmi programok, nyomatott, illetve digitális tankönyvek, tankönyvcsaládok.

II. Idegen nyelvek műveltségi terület


1.    Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles általános iskolai angol nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of English as a foreign language

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 10 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakközépiskolai szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, az angol nyelv tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. Az angol nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Angol nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes az angol nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott angol nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri az angol nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri az angol nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (angol nyelvű, brit, amerikai, ausztrál, ír, kanadai, skót stb. kultúrák, kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, valamint értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait; tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait, képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, illetve az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).

A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti angol szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. Az angol nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    Közös képzési szakasz ismeretkörei: 62–82 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 30–40 kredit
–    Angol nyelvfejlesztés: beszéd, hallás utáni értés, szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás.
–    Nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapismeretek.
ab) a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 32–42 kredit
–    Angol nyelvű irodalmak, minimum 8 kredit.
–    Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek, minimum 8 kredit.
–    Angol nyelvű népek történelme és kultúrája, minimum 8 kredit.
–    Nyelvfejlesztés, minimum 8 kredit.
b)    Az általános iskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei: 16–20 kredit
–    Szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (prezentációs készségek, képességek fejlesztése), minimum 8 kredit.
–    Az általános iskolai és szakközépiskolai tantárgy-pedagógiához kapcsolódó ismeretek és kompetenciák, minimum 8 kredit.

5.    Az angol nyelv és kultúra tanára sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok angol nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének és értékelésének elméletét, illetve gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket. Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


2.    Angol nyelv és kultúra tanára (középiskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles középiskolai angol nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of English as a foreign language

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő: 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, az angol nyelv tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;
4.2.1. Az angol nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Angol nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes az angol nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott angol nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri az angol nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri az angol nyelvű kultúrák jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (angol nyelvű, brit, amerikai, ausztrál, ír, kanadai, skót stb. kultúrák, kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait; tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait, képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti angol szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni és megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag és nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. Az angol nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    Közös képzési szakasz ismeretkörei: 62–82 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 30–40 kredit
–    Angol nyelvfejlesztés: beszéd, hallás utáni értés, szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás.
–    Nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapismeretek.
ab) a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 32–42 kredit
–    Angol nyelvű irodalmak, minimum 8 kredit.
–    Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek, minimum 8 kredit.
–    Angol nyelvű népek történelme és kultúrája, minimum 8 kredit.
–    Nyelvfejlesztés, minimum 8 kredit.
b)    A középiskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei: 45–50 kredit
–    Szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (prezentációs készségek, képességek fejlesztése), minimum 10 kredit.
–    Angol nyelvű irodalmak és kultúrák, minimum 10 kredit.
–    Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek, minimum 10 kredit.
–    Középiskolai és felnőttkori tantárgy-pedagógiához kapcsolódó ismeretek és kompetenciák, minimum 10 kredit.

5.    Az angol nyelv és kultúra tanára sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok angol nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének és értékelésének elméletét, gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.

2a. Magyar mint idegen nyelv tanára

1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
- magyar nyelvű megnevezése: magyar mint idegen nyelv tanára,
- angol nyelvű megjelölése: teacher of Hungarian as a foreign language.

2. A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.4. és 4.2.3. pontjára figyelemmel
- a képzési idő 2 félév

3. A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a magyar nyelv idegen nyelvként és származásnyelvként történő oktatásának különféle módozataira (klasszikus idegen nyelv, származásnyelv, környezetnyelv), az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, továbbá a magyarság kultúrájának átadásával kapcsolatos oktatási, pedagógiai feladatokra, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4. Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség

4.1. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja tekintetében:
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;

4.2. a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében
4.2.1. A magyar mint idegen nyelv tanára szakos tanár szakterületi tudása, készségei, képességei
A magyar mint idegen nyelv nyelvtudás, nyelvhasználat terén
-    Képes anyanyelvének külső szemléletére, és funkcionális nyelvészeti ismeretei birtokában képes annak átadására a magyart idegen nyelvként tanulóknak.
-    Képes a Közös Európai Referenciakeret szintjeinek megfelelően elmagyarázni a nyelvi jelenségeket, törvényszerűségeket.
-    Képes az igényes nyelvhasználatra, ismeri a magyar nyelv változatait.
-    Ismeri és képes megfelelően alkalmazni a magyar nyelv területi és társadalmi változatait.
-    Ismeri a szinkrón nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit.
-    Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógiai tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
-    Ismeri a beszélt és írott magyar nyelv szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
A nem magyar anyanyelvű magyar mint idegen nyelv tanára továbbá
-    A magyart idegen nyelvként felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri és használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik.
-    Képes a magyar nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.

A célnyelvi kultúra közvetítése terén
-    Ismeri a hazai és a külföldi (Kárpát-medencei és a nyugati diaszpóra) magyar nyelvű kultúrát, azok hasonlóságait, különbségeit.
-    Idegennyelvi kompetenciáját felhasználva képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
-    Ismeri a magyar kultúra szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, hagyományait, kanonikus és kortárs műveit; azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, a nyelvtanítás céljára alkalmazni.
-    Ismeri a magyarországi és külhoni magyarok tárgyi, szellemi kultúráját, az egyes népcsoportok történetét feltáró kutatások legújabb eredményeit, képes azokat súlyozni, a más kultúrákból érkezett nyelvtanulók számára átadni, valamint alkalmazni magyar gyökerekkel rendelkező diákjai esetében a származásnyelv-tudás fejlesztésére, illetve nemzeti identitás erősítésére.

Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
-    Képes a tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazására; képes elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését; megismertetni a tudományterület szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait; képes az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítására a tanulókban.
-    Rendelkezik a magyar nyelv és kultúra tanításához szükséges korszerű nyelvtudományi és a kultúra egészére kiterjedő interdiszciplináris tudással, valamint nyelvpedagógiai ismeretekkel.
-    Ismeri a magyar mint idegen- és mint származásnyelvi nevelés-oktatás céljait, feladatait, tartalmait, színtereit, szaktárgy-specifikus alapelveit és módszertani eljárásait.
-    Képes magát szakszerűen kifejezni mind szóban, mind írásban, valamint szaktárgyi és szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni a nyelvpedagógiai folyamatban.
-    Rendelkezik az egyéni és a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a komplex nyelvi és interkulturális kompetenciafejlesztést, kulturális ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.

A pedagógiai folyamat tervezése terén
-    Képes a hatékony tanulási környezet kialakítására mind hazai, mind határon túli és külföldi színtereken, a tanulási folyamat iskolai és iskolán kívüli összetevőinek szoros összehangolására, az idegen nyelvi nevelés különféle eljárásainak, eszközeinek hatékony, kreatív és integrált alkalmazására.
-    Képes a magyar kultúra iránt érdeklődő olvasóvá nevelésre, az olvasmányok önálló tanulói feldolgozásának motiválására, a tanulók olvasási készségeinek folyamatos fejlesztésére, a tanulók önálló olvasói tevékenységeinek támogatására.
-    Ismeri és tudja alkalmazni az idegen nyelvi nyelvpedagógiában bevált egyéni és közösségi motiválási technikákat, a tanulói kommunikációt támogató eszközöket, a visszacsatolási mechanizmusokat.
-    Tudja alkalmazni a korszerű beszéd- és beszédértés-fejlesztés, a folyamatelvű olvasás- és írástanítás egyéni és csoportos módszertani eljárásait.
-    Ismeri és alkalmazza a modern információfeldolgozási stratégiákat és technikákat a magyar nyelvi ismeretbővítés folyamatában.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén    
-    Képes a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére.
-    Ismeri a nyelvi kompetenciák mérésével és értékelésével kapcsolatos eljárásokat, a nemzetközi mérések eredményeit, tanulságait, a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait.
-    Törekszik az értékelés különféle formáinak folyamatszerű és egységben való alkalmazására. A nyelvi nevelés és ismeretbővítés folyamatában olyan értékelő eljárásokat alkalmaz, amelyek pozitívan hatnak a tanulók nyelvi és személyiségbeli fejlődésére, önértékelésére, segítik az eltérő kultúrából érkezők beilleszkedését.
-    Képes a szaktárgyi célokat szolgáló fejlesztő értékelési módszerek és mérési eszközök kidolgozására, adaptív alkalmazására.

A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
-    Képes a kevéssé ismert magyar nyelv iránti érdeklődés felkeltésére, az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
-    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, képes ezekről adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, és a diákok fejlődése érdekében a magyar mint idegen nyelvi tanulási folyamat gyakorlatában alkalmazni.
-    Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
-    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra, ösztönzi a magyar mint idegen nyelvi vizsgákon való megmérettetést, ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek a magyar mint idegen nyelv tanulóinak további szakmai fejlődést biztosítanak.
-    Képes a közoktatásban magyar mint idegen nyelvet tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására.
-    Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.

Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
-    Képes a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi és idevágó alkalmazott nyelvészeti kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket használó értékelésére.
-    Elkötelezett az igényes tanári munka, a folyamatos önmegfigyelés és önfejlesztés iránt.
-    Törekszik a magyar nyelv és kultúra, a szellemi örökség gazdagságának interkulturális alapokon nyugvó, motiváló bemutatására.
-    Megvan benne az igény a szaktudományos és szakmódszertani kutatási eredmények folyamatos követésére, valamint a nyelvoktatási folyamatba való adekvát és adaptív beépítésére.
-    Képes saját szakterületén a folyamatos és önálló önképzésre, valamint a szakmai fejlődését támogató szakmai kooperációra.

4.2.2. A magyar mint idegen nyelv tanára szakon a szakterületi ismeretek:

A szakterületi ismeret
a) a mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadható alkalmazott nyelvészet, magyar nyelv és irodalom, hungarológia (nyelvészet vagy magyar mint idegen nyelv specializációval) mesterképzési szakok estében és
b) előtanulmányok teljesülésével a bölcsésztudomány képzési területen idegen nyelvi mesterképzési szak esetében
a mesterszakok ismeretköreinek megfeleltethető nyelvelméleti, leíró nyelvtani, funkcionális grammatikai, nyelvészeti, alkalmazott nyelvészeti, irodalmi, kultúra és médiatudományi ismereteket foglalja magába.
A b) pont szerinti idegen nyelvi mesterképzési szakokon szerzett mesterfokozatnak és szakképzettségnek a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudásként való elfogadásának feltétele a korábbi alapképzési, mesterképzési vagy részismereti tanulmányokból megszerzett legalább 50 kredit az alábbi ismeretkörökből:
- diszciplináris ismeretek: a magyar mint idegen nyelv fogalma és a hungarológia diszciplináris helye a tudományok, ezen belül az alkalmazott nyelvészet rendszerében;
- grammatikai ismeretek: a magyar nyelv funkcionális grammatikája és tipológiai sajátosságai;
- alkalmazott nyelvészeti ismeretek: lexikográfiai, lexikológiai, terminológiai ismeretek; interkulturális és pragmatikai ismeretek; nyelvoktatás-politikai ismeretek; fordítástudományi ismeretek; kontrasztív nyelvészeti ismeretek, idegen nyelvi alkalmazott nyelvészeti ismeretek;
- kulturális ismeretek: művelődéstörténet; a magyar kultúra közvetítése; kisebbségtudományi ismeretek; interkulturális kommunikáció, transzkulturális kommunikáció; idegen nyelvi célországi országismeret, idegen nyelvi célország történelmi, társadalmi, kulturális, irodalmi ismeretei, nemzetközi kommunikáció, néprajzi ismeretek.

A mesterképzésbe történő belépés további feltétele egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

5. A magyar mint idegen nyelv sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei

-    Ismeri a magyar grammatikát, a funkcionális magyar grammatikát és annak nyelvpedagógiai alkalmazását.
-    Ismeri az idegennyelv-tanítás történetét, legújabb eredményeit.
-    Ismeri a magyar mint idegen nyelv és mint származásnyelv tanításának módszertanát, tananyagait, mérésének, értékelésének módszereit.
-    Ismeri a magyar mint idegen nyelv és mint származásnyelv tanításának módszertanát, az élő nyelvek tanítási módszereit, az osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, a felhasználható autentikus anyagokat. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
-    Ismeri a tananyagokat és segédanyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok magyar mint idegen nyelv tanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, tanórai eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
-    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
-    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit.
-    Ismeri a nyelvvizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
-    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni a magyar mint idegen nyelvi érettségi vizsgán, a kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
-    Ismeri a magyar mint idegen nyelvi érettségi vizsga követelményeit, a vizsgafeladatok készítésének, kipróbálásának, ellenőrzésének módszereit, eljárását. Ismeri továbbá a vizsgák minőségi kritériumait.
-    Ismeri a Közös Európai Referenciakeretet és annak alkalmazását.

3.    Német nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles általános iskolai német nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of German language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 10 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakközépiskolai szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a német nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A német nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Német nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a német nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni. Rendelkezik ismeretekkel a német nyelv variánsairól, regisztereiről, képes azok megismertetésére.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit, illetve ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a német nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait; és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika alapjait, és képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, valamint az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
–    Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.
–    Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti német szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Képes az ismereteket és kompetenciákat meghatározni, logikailag felépíteni. Ismeri a német nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat, képes azok célcsoportnak megfelelő kiválasztására. Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
–    Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket, az egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, valamint az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    A tanulásmódszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
–    Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
–    A nyelvtanulás külső (pl. iskolatípus, módszertani koncepció) és egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak, valamint azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
–    Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, problémamegoldási, valamint együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
–    Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.
–    Képes a nyelvtanulás eredményességét/eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
–    A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
A szakmai együttműködés és kommunikáció terén
–    Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
–    Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, illetve nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Képes a szakmai információforrások megtalálására, kritikus értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
–    Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A német nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    Közös képzési szakasz ismeretkörei: 72–74 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 18–24 kredit
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) és szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták; minimum 8 kredit.
–    Német nyelvű országok ismerete: a célnyelvi országok földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere; minimum 2 kredit.
–    Irodalomtudományi alapismeretek: az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia; minimum 4 kredit.
–    Nyelvészeti alapismeretek: nyelvészeti terminológia, módszerek áttekintő megismertetése; minimum 4 kredit.
ab) a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 48–56 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: kulturális, kommunikációs és médiaismeretek; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése; minimum 10 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi alapismeretek: a kultúra- és médiakutatás alapfogalmainak megismerése, a kultúra- és médiatudomány főbb területeinek áttekintése; minimum 4 kredit.
–    Irodalmi ismeretek: áttekintés a német nyelvű irodalmak történetéről: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás; minimum 16 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek; minimum 16 kredit.
–    Kutatásmódszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek; minimum 2 kredit.
b)    Az általános iskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei: 16–20 kredit
–    Irodalomtudományi ismeretek: az irodalomtudomány újabb irányzatai, irodalmi szövegek elemzése; német–magyar irodalmi párhuzamok; minimum 6 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: válogatott fejezetek az alkalmazott nyelvészeti diszciplínákból (pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika); minimum 6 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi ismeretek: a modern kultúra- és médiatudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk (interkulturalitás, intermedialitás); minimum 4 kredit.

5.    A német nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok német nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, valamint gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A nyelvoktatás folyamatában képes a tudatos értékközvetítésre, a társadalmi-kulturális elfogulatlanságra és toleranciára nevelésre. Képes ösztönözni a tanulók önálló véleményalkotását, kritikus gondolkodásmódját a célnyelvi kultúrával szemben, nemzeti azonosságtudatuk tiszteletben tartása mellett. Képes fejleszteni a tanulók célnyelvi kommunikációs képességét, célnyelven való gondolkodását és interkulturális szemléletmódját.
–    Tudatosan képes kezelni a nemzeti értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Az inter- és multikulturalizmus jegyében képes az egyéni és csoportértékek figyelemben tartása mellett egyéni és csoportfejlesztésre.
–    Az élő idegen nyelv tanításával, a célnyelvi ország kultúrájának megismertetésével párhuzamosan képes növelni a nyelvtanulásban résztvevők szűkebb és tágabb közösségek iránti nyitottságát.
–    Képes szakkör, önképzőkör működtetésére az oktatott élő idegen nyelv és kultúra, illetve egy adott nemzetiség tárgyi és szellemi kulturális örökségének ápolása céljából.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


4.    Német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles általános iskolai német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of German language and culture and German as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 10 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakiskolai szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése. A képzés további célja olyan szakmai elit felkészítése, amely speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képes arra, hogy kompetensen vegyen részt a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben is.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Német nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a német nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni. Rendelkezik ismeretekkel a német nyelv variánsairól, regisztereiről, képes azok megismertetésére. Ismeri a magyarországi németek nyelvi variánsait (dialektusait) és nyelvhasználati szokásait.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a külföldi és hazai német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait, különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a német nyelvű kultúrák jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit; azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi/nemzetiségi nyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan és értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi, kulturális trendekben elhelyezni.
–    Ismeri a magyarországi németek tárgyi, szellemi kultúráját, a Kárpát-medencei németség irodalmát és a népcsoport történetét feltáró kutatások legújabb eredményeit, képes azokat diákjai nemzetiségi nyelvtudását fejlesztő, illetve nemzetiségi identitástudatát erősítő projektek tervezésében, megvalósításában alkalmazni.
Szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait; és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
–    Ismeri a német nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások, valamint a nemzetiségi német nyelv-, irodalom-, néprajz-, kultúra- és történelemtudományi kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát. Képes a nemzetiségi ismeretek, jelenségek elemzésére, összehasonlítására, következtetések levonására. Képes források felkutatására, recepciójára, felhasználására. Ismeri, illetve használja a nemzetiségi tantárgyak oktatásához szükséges szépirodalmi és tudományos műveket, ismeri az adekvát településtörténeti forrásokat.
–    Tájékozott az általa oktatott nyelv/nemzetiségi nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről. Tájékozott a szomszédos országok nemzetiségi tantárgyakhoz kapcsolódó kultúrájáról, történelméről, nyelvéről és irodalmáról.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti német és a nemzetiségi német szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Képes az ismereteket és kompetenciákat meghatározni, logikailag felépíteni. Ismeri a nemzetiségi német nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat, képes azok célcsoportnak megfelelő kiválasztására. Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
–    Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket, az egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, valamint az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
–    Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
–    A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció) és egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak, valamint azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
–    Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, illetve együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására, a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.
–    Képes a nyelvtanulás eredményességét/eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
–    A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése, nemzetiségi identitástudatuk fejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
A szakmai együttműködés és kommunikáció terén
–    Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a szaktárgyat nemzetiségi nyelven oktató kollégáival, továbbá más élő idegen nyelvet és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, a magyarországi németek intézményeivel, szervezeteivel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
–    Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, a német nemzetiségi nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni és megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag és nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Képes a szakmai információforrások megtalálására, kritikus értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
–    Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére és lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes a magyarországi német nemzetiség szellemi, kulturális életében való aktív részvételre, a nemzetiség közéleti tevékenységének szervezésére iskolai, települési szinten.
4.2.2. A német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    Közös képzési szakasz ismeretkörei: 72–74 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 20–24 kredit
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése, szövegfajták; minimum 6 kredit.
–    Német nyelvű országok ismerete: a célnyelvi országok földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere; minimum 2 kredit.
–    Irodalomtudományi alapismeretek: az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései, elemi műfajismeret, alapvető terminológia; minimum 4 kredit.
–    Nyelvészeti alapismeretek: nyelvészeti terminológia, módszerek áttekintő megismertetése; minimum 4 kredit.
–    Nemzetiségi alapismeretek: kutatástörténeti ismeretek, a magyarországi német nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája, a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok; minimum 4 kredit.
ab) a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 52–56 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: kulturális, kommunikációs és médiaismeretek, a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése; minimum 8 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi alapismeretek: a kultúra- és médiakutatás alapfogalmainak megismerése, a kultúra- és médiatudomány főbb területeinek áttekintése; minimum 2 kredit.
–    Irodalmi ismeretek: áttekintés a német nyelvű irodalmak történetéről: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás; minimum 14 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek; minimum 14 kredit.
–    Nemzetiségi ismeretek: a magyarországi németek nyelve (nyelvjárásai), nyelvhasználata; a magyarországi németség tárgyi, szellemi néprajza; a magyarországi németek irodalma (1945 utáni); gyerek- és ifjúsági irodalom, nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények; minimum 12 kredit.
–    Kutatásmódszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek; minimum 2 kredit.
b)    Az általános iskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei:16–20 kredit
–    Irodalomtudományi ismeretek: az irodalomtudomány újabb irányzatai, irodalmi szövegek elemzése; német–magyar irodalmi párhuzamok; minimum 6 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: Válogatott fejezetek az alkalmazott nyelvészeti diszciplínákból (pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika); minimum 6 kredit.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások); nemzetiségi ismeretek gyakorlati alkalmazása (projekt és forrásalapú ismeretek); minimum 6 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi ismeretek: a modern kultúra- és médiatudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk (interkulturalitás, intermedialitás); minimum 2 kredit.

5.    A német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok német nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, valamint értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A nyelvoktatás folyamatában képes a tudatos értékközvetítésre, a társadalmi-kulturális elfogulatlanságra és toleranciára nevelésre. Képes ösztönözni a tanulók önálló véleményalkotását, kritikus gondolkodásmódját nemzeti és nemzetiségi azonosságtudatuk tiszteletben tartása mellett. Tudatosan képes támogatni a nemzetiségi identitás megőrzését, fejlődését. Képes fejleszteni a tanulók célnyelvi/nemzetiségi nyelvi kommunikációs képességét, célnyelven/nemzetiségi nyelven való gondolkodását és interkulturális szemléletmódját.
–    Tudatosan képes kezelni a nemzeti és nemzetiségi értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Az inter- és multikulturalizmus jegyében képes az egyéni, illetve csoportértékek figyelemben tartása mellett egyéni és csoportfejlesztésre.
–    A nemzetiségi nyelv tanításával és a nemzetiség kultúrájának megismertetésével párhuzamosan képes növelni a nyelvtanulásban résztvevők szűkebb, valamint tágabb közösségek iránti elkötelezettségét, amelyek alapján nyitottá válnak a hazai német nemzetiség közéleti tevékenységében való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.
–    Képes szakkör, önképzőkör működtetésére az oktatott élő idegen nyelv és kultúra, valamint az adott nemzetiség tárgyi, szellemi kulturális örökségének ápolása céljából.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


5.    Német nyelv és kultúra tanára (középiskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles középiskolai német nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of German language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő: 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a német nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;
4.2.1. A német nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
Német nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a német nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni. Rendelkezik ismeretekkel a német nyelv variánsairól, regisztereiről, képes azok megismertetésére.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait és különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a német nyelvű kultúrák jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit és az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
–    Ismeri a nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.
–    Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti német szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Képes az ismereteket és kompetenciákat meghatározni, logikailag felépíteni. Ismeri a német nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat, képes azok célcsoportnak megfelelő kiválasztására. Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
–    Képes a tervezés során a kollégákkal, illetve a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
–    Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
–    A nyelvtanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
–    Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására és a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.
–    Képes a nyelvtanulás eredményességét/eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
–    A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
A szakmai együttműködés és kommunikáció terén
–    Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más élő idegen nyelvet, szaktárgyat élő idegen nyelven oktató és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
–    Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Képes a szakmai információforrások megtalálására, kritikus értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
–    Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A német nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    Közös képzési szakasz ismeretkörei: 72–74 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 18–24 kredit
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták; minimum 8 kredit.
–    Német nyelvű országok ismerete: a célnyelvi országok földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere; minimum 2 kredit.
–    Irodalomtudományi alapismeretek: az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia; minimum 4 kredit.
–    Nyelvészeti alapismeretek: nyelvészeti terminológia, módszerek áttekintő megismertetése; minimum 4 kredit.
ab) a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 48–56 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: kulturális, kommunikációs és médiaismeretek; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése; minimum 10 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi alapismeretek: a kultúra- és médiakutatás alapfogalmainak megismerése, a kultúra- és médiatudomány főbb területeinek áttekintése; minimum 4 kredit.
–    Irodalmi ismeretek: áttekintés a német nyelvű irodalmak történetéről: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás; minimum 16 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek; minimum 16 kredit.
–    Kutatásmódszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek; minimum 2 kredit.
b)    A középiskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei: 45–50 kredit
–    Irodalomtudományi ismeretek: az irodalomtudomány újabb irányzatai, irodalmi szövegek elemzése; német–magyar irodalmi párhuzamok; irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében; minimum 18 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: Átfogó rendszernyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek: nyelvtörténet, pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika, szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; minimum 18 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi ismeretek: a modern kultúra- és médiatudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk (interkulturalitás, intermedialitás), nyelv-kultúra-társadalom; minimum 10 kredit.

5.    A német nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok német nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére – az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő – személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A nyelvoktatás folyamatában képes a tudatos értékközvetítésre, a társadalmi-kulturális elfogulatlanságra és toleranciára nevelésre. Képes ösztönözni a tanulók önálló véleményalkotását, kritikus gondolkodásmódját a célnyelvi kultúrával szemben, nemzeti azonosságtudatuk tiszteletben tartása mellett. Képes fejleszteni a tanulók célnyelvi kommunikációs képességét, célnyelven való gondolkodását és interkulturális szemléletmódját.
–    Tudatosan képes kezelni a nemzeti értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Az inter- és multikulturalizmus jegyében képes az egyéni, illetve csoportértékek figyelemben tartása mellett egyéni és csoportfejlesztésre.
–    Az élő idegen nyelv tanításával, a célnyelvi ország kultúrájának megismertetésével párhuzamosan képes növelni a nyelvtanulásban résztvevők szűkebb és tágabb közösségek iránti nyitottságát.
–    Képes szakkör, önképzőkör működtetésére az oktatott élő idegen nyelv és kultúra, illetve egy adott nemzetiség tárgyi és szellemi kulturális örökségének ápolása céljából.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


6.    Német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára (középiskolai)

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles középiskolai német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of German language and culture and German as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő: 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben a német és a nemzetiségi német nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése. A képzés további célja olyan szakmai elit felkészítése, amely speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képes arra, hogy kompetensen vegyen részt a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben is.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, képesség;
4.2.1. A német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Német nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes a német nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott német nyelv szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni. Rendelkezik ismeretekkel a német nyelv variánsairól, regisztereiről, képes azok megismertetésére. Ismeri a magyarországi németek nyelvi variánsait (dialektusait) és nyelvhasználati szokásait.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a külföldi és hazai német nyelvű kultúrákat, azok hasonlóságait, illetve különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a német nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi/nemzetiségi nyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
–    Ismeri a magyarországi németek tárgyi és szellemi kultúráját, a Kárpát-medencei németség irodalmát, a népcsoport történetét feltáró kutatások legújabb eredményeit, képes azokat diákjai nemzetiségi nyelvtudását fejlesztő, továbbá nemzetiségi identitástudatát erősítő projektek tervezésében, megvalósításában alkalmazni.
Szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait; és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
–    Ismeri a német nyelv- és irodalomtudományi, kultúrtörténeti kutatások, valamint a nemzetiségi német nyelv-, irodalom-, néprajz-, kultúra- és történelemtudományi kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát. Képes a nemzetiségi ismeretek, jelenségek elemzésére, összehasonlítására, következtetések levonására. Képes források felkutatására, recepciójára, felhasználására. Ismeri, valamint használja a nemzetiségi tantárgyak oktatásához szükséges szépirodalmi és tudományos műveket, ismeri az adekvát településtörténeti forrásokat.
–    Tájékozott az általa oktatott nyelv/nemzetiségi nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről. Tájékozott a szomszédos országok nemzetiségi tantárgyakhoz kapcsolódó kultúrájáról, történelméről, nyelvéről és irodalmáról.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti német és a nemzetiségi német szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Képes az ismereteket és kompetenciákat meghatározni, logikailag felépíteni. Ismeri a nemzetiségi német nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat, képes azok célcsoportnak megfelelő kiválasztására. Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
–    Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az info-kommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    A tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, tanulási módszerek eredményességének értékelésére a négy nyelvi készség elsajátításában, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
–    Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és -gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    A nyelvtanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján, az egyéni szükségleteket, igényeket is figyelembe véve képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését.
–    A nyelvtanulás külső (pl. iskolatípus, módszertani koncepció), illetve egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
–    Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók számára megfelelő nyelvelsajátítási módszerek megválasztására, a tanulás önszabályozásának személyre szabott fejlesztésére.
–    Képes a nyelvtanulás eredményességét/eredménytelenségét befolyásoló tényezők felismerésére, egyéni tanulási stratégiák kialakításának elősegítésére, támogatására. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására. Képes a tanulókat önellenőrzésre és -javításra ösztönözni.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
–    A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése, nemzetiségi identitástudatuk fejlesztése érdekében, képes segítséget nyújtani abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
A szakmai együttműködés és kommunikáció terén
–    Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a szaktárgyat nemzetiségi nyelven oktató kollégáival, továbbá más élő idegen nyelvet és anyanyelvet tanító kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, a magyarországi németek intézményeivel, szervezeteivel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
–    Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, a német nemzetiségi nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Képes a szakmai információforrások megtalálására, kritikus értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
–    Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes a magyarországi német nemzetiség szellemi, kulturális életében való aktív részvételre, a nemzetiség közéleti tevékenységének szervezésére iskolai, települési szinten.
4.2.2. A német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
Közös képzési szakasz ismeretkörei: 72–74 kredit
aa) szakmai alapozó ismeretek: 20–24 kredit
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) és szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták; minimum 6 kredit.
–    Német nyelvű országok ismerete: a célnyelvi országok földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere; minimum 2 kredit.
–    Irodalomtudományi alapismeretek: az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia; minimum 4 kredit.
–    Nyelvészeti alapismeretek: nyelvészeti terminológia, módszerek áttekintő megismertetése; minimum 4 kredit.
–    Nemzetiségi alapismeretek: kutatástörténeti ismeretek, a magyarországi német nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája; a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok; minimum 4 kredit.
ab) a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 52–56 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: kulturális, kommunikációs és médiaismeretek; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése; minimum 8 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi alapismeretek: a kultúra- és médiakutatás alapfogalmainak megismerése, a kultúra- és médiatudomány főbb területeinek áttekintése; minimum 2 kredit.
–    Irodalmi ismeretek: áttekintés a német nyelvű irodalmak történetéről: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás; minimum 14 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek; minimum 14 kredit.
–    Nemzetiségi ismeretek: a magyarországi németek nyelve (nyelvjárásai), nyelvhasználata; a magyarországi németség tárgyi és szellemi néprajza; a magyarországi németek irodalma (1945 utáni); gyerek- és ifjúsági irodalom, nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézménye; minimum 12 kredit.
–    Kutatás módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek; minimum 2 kredit.
A középiskolai tanári szakon az önálló képzési szakasz ismeretkörei: 45–50 kredit
–    Irodalomtudományi ismeretek: az irodalomtudomány újabb irányzatai, irodalmi szövegek elemzése; német–magyar irodalmi párhuzamok; irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében; minimum 13 kredit.
–    Nyelvészeti ismeretek: átfogó rendszernyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek: nyelvtörténet; pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika; szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; minimum 13 kredit.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások); nemzetiségi média; nemzetiségi politika; magyarországi németek történelme források alapján; a Kárpát-medence német nyelvű irodalma; nemzetiségi ismeretek gyakorlati alkalmazása (projekt és forrásalapú ismeretek); magyarországi németség néprajzának projektalapú ismeretközlése; minimum 12 kredit.
–    Kultúra- és médiatudományi ismeretek: a modern kultúra- és médiatudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk (interkulturalitás, intermedialitás), nyelv-kultúra-társadalom; minimum 6 kredit.

5.    A német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok német nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A nyelvoktatás folyamatában képes a tudatos értékközvetítésre, a társadalmi-kulturális elfogulatlanságra és toleranciára nevelésre. Képes ösztönözni a tanulók önálló véleményalkotását, kritikus gondolkodásmódját nemzeti és nemzetiségi azonosságtudatuk tiszteletben tartása mellett. Tudatosan képes támogatni a nemzetiségi identitás megőrzését, fejlődését. Képes fejleszteni a tanulók célnyelvi/nemzetiségi nyelvi kommunikációs képességét, célnyelven/nemzetiségi nyelven való gondolkodását és interkulturális szemléletmódját.
–    Tudatosan képes kezelni a nemzeti és nemzetiségi értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Az inter- és multikulturalizmus jegyében képes az egyéni, valamint a csoportértékek figyelemben tartása mellett egyéni és csoportfejlesztésre.
–    A nemzetiségi nyelv tanításával és a nemzetiség kultúrájának megismertetésével párhuzamosan képes növelni a nyelvtanulásban résztvevők szűkebb, illetve tágabb közösségek iránti elkötelezettségét, amelyek alapján nyitottá válnak a hazai német nemzetiség közéleti tevékenységében való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.
–    Képes szakkör, önképzőkör működtetésére az oktatott élő idegen nyelv és kultúra, valamint az adott nemzetiség tárgyi, szellemi kulturális örökségének ápolása céljából.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


7.    Bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Bulgarian language and culture and Bulgarian as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a bolgár nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
A bolgár nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik. Képes a bolgár nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott bolgár nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a bolgár nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a bolgár nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a bolgár nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, és azokat képes saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan és értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait, képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, valamint az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti bolgár szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében az osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból, a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, valamint azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára szak szakterületi ismeretei:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
–    Bulgária ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
–    Interkulturális ismeretek: a szláv népek kultúrájának összehasonlító áttekintése.
–    Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok stb.); a magyarországi bolgár nemzetiségek története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: bolgár irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek, alkalmazott nyelvészeti ismeretek: pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika; szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; nyelvtörténet.
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek.
–    Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
–    Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi bolgárok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi bolgárok irodalma, a magyarországi bolgár nemzetiség tudományos élete.
–    Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
–    Nyelvészeti és irodalmi szakkollégium vagy szakszeminárium: aktuális nyelv- és irodalomtudományi kérdések elemzése.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése; bolgár–magyar irodalmi párhuzamok; irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek); nemzetiségi média; nemzetiségi politika.

5.    A bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanárnak sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai, jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.


8.    Finn nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles finn nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Finnish language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.4. és 4.2.3. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 2 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a finn nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A finn nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Finn nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik. Képes a finn nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott finn nyelv szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúra közvetítése terén
–    Ismeri a finn nyelv jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a finn nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, és azokat képes saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan és értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti idegennyevi szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára a visszacsatolás lehetőségeit biztosítani.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A finn nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
A szakterületi ismeret finnugorisztika mesterszaknak megfeleltethető, nem tanári mesterszakon szerzett a tanári szakképzettséghez tartozó finn nyelvtudást foglalja magába.

5.    A finn nyelv és kultúra tanára sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok finn nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
–    Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


9.    Francia nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles francia nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of French language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a francia nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A francia nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Francia nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik. Képes a francia nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott francia nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a francia nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a francia nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a francia nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat, kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, valamint az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti francia szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak, szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására, (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A francia nyelv és kultúra tanára szak szakterületi ismeretei
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–40 kredit
–    Nyelvismeret, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: francia nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése) és szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák; helyes kiejtés és élőszóbeli kifejezés francia nyelven; francia gyakorlati nyelvtan.
–    A francia nyelvet használó országok ismeretének alapjai (történelem, földrajz, népesség, állam és társadalom).
–    Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek.
–    Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
–    A latin nyelv alapjai és az újlatin nyelvek kialakulása, elterjedése.
–    Felhasználói ismeretek a humán informatikában.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 79–87 kredit
–    Leíró és alkalmazott nyelvészeti, kommunikációelméleti ismeretek (az élő francia nyelv rendszere, használata és változatai; francia–magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek, nyelvpolitika; interkulturális kommunikáció; kutatásmódszertan).
–    Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek (a francia nyelvű irodalom történeti áttekintése: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés, stilisztikai, retorikai és verstani alapismeretek, irodalom és medialitás, művészetek és populáris kultúra a francia világban; kutatásmódszertan).
–    A francia nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra).
–    Nyelvfejlesztés és francia nyelvű szakmai kommunikáció.
–    A szabadon választható tárgyak körében választandó, a szak tekintetében releváns nyelvtudományi, alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti, irodalom-kultúra-médiatudományi, művészettörténeti, digitális bölcsészeti és nyelvpedagógiai ismeretek.

5.    A francia nyelv és kultúra tanárnak sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
–    Ismerje az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok francia nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


10.    Holland nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles holland nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Dutch language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a holland nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A holland nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Holland nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik. Képes a holland nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott holland nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúra közvetítése terén
–    Ismeri a holland nyelvű kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a holland nyelvű irodalmakra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti idegennyelvi szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára a visszacsatolás lehetőségeit biztosítani.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák és problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, és azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni és megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A holland nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–40 kredit
–    Nyelvismeret, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: holland nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése), szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák; helyes kiejtés és élőszóbeli kifejezés holland nyelven; holland gyakorlati nyelvtan.
–    A holland nyelvű országok (Hollandia illetve Belgiumon belül Flandria) ismeretének alapjai (történelem, földrajz, népesség, állam és társadalom).
–    Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek.
–    Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
–    Felhasználói ismeretek a humán informatikában.
c)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 79–87 kredit
–    Leíró és alkalmazott nyelvészeti-kommunikációelméleti ismeretek (az élő holland nyelv rendszere, használata és változatai, holland–magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek; számítógépes nyelvfeldolgozás, pszicholingvisztika, a társadalmi nem és a nyelv, nyelvpolitika, interkulturális kommunikáció kutatásmódszertan).
–    Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek (a holland nyelvű irodalmak történeti áttekintése: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés, stilisztikai, retorikai, valamint verstani alapismeretek, irodalom és medialitás; művészetek és populáris kultúra a holland világban; kutatásmódszertan).
–    A holland nyelvű országokra (Hollandiára illetve Belgiumon belül Flandriára) vonatkozó ismeretek (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra).
–    Nyelvfejlesztés és holland nyelvű szakmai kommunikáció.

5.    A holland nyelv és kultúra tanára sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok holland nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
–    Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


11.    Horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Croatian language and culture and Croatian as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a horvát és a nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a horvát nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
A horvát nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes a horvát nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott horvát nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a horvát nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a horvát nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a horvát nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, és azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismerje az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti hovát és a nemzetiségi horvát szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak ismeretei: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) és szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
–    Horvátország ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
–    Interkulturális ismeretek: a szláv népek kultúrájának összehasonlító áttekintése.
–    Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok stb.); a magyarországi horvát nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: horvát irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegértelmezés, szövegelemzés; irodalom és medialitás.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek, alkalmazott nyelvészeti ismeretek: pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika; szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; nyelvtörténet.
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek.
–    Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
–    Nemzetiségi szakismeretek – a magyarországi horvátok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia); nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer; a magyarországi horvátok irodalma, a magyarországi horvát nemzetiség tudományos élete.
–    Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése; horvát–magyar irodalmi párhuzamok; irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.
–    Nyelvészeti és irodalmi szakkollégium vagy szakszeminárium: aktuális nyelv- és irodalomtudományi kérdések elemzése.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek), nemzetiségi média; nemzetiségi politika.

5.    A horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai, jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti Alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok).
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.


12.    Japán nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles japán nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Japanese language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a japán nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A japán nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a japán kultúrát, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással rendelkezik.
–    Ismeri a japán kultúra jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).
–    Képes a modern japán nyelvű irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni.
–    Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti idegennyelvi szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében.
–    Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni.
–    Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.
–    Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására.
–    Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában.
–    Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A japán nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–42 kredit
–    Japán nyelvfejlesztés: beszéd, hallás utáni értés, szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás.
–    Nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapismeretek.
b)    szakmai törzsanyag ismeretkörei: 36–45 kredit
–    Japán irodalom, minimum 8 kredit.
–    Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek, minimum 8 kredit.
–    Japán történelme és kultúrája, minimum 8 kredit.
–    Nyelvfejlesztés, minimum 12 kredit.
c)    kötelezően választható szakmai ismeretek: 40–45 kredit
-    Középiskolai és felnőttkori tantárgy-pedagógiához kapcsolódó ismeretek és kompetenciák, minimum 10 kredit.
–    Szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (prezentációs készségek, képességek fejlesztése), minimum 10 kredit.
–    Japán irodalom és kultúra, minimum 10 kredit.
–    Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek, minimum 10 kredit.

5.     A japán nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok japán nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, illetve gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket. Képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére.
–    Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére.
–    Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


13.    Latin nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles latin nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Latin language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a latin nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A latin nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
A tanulói személyiség fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése terén
–    Vállalja a tudatos értékközvetítést, társadalmi-kulturális elfogulatlanságra és toleranciára nevel. Ösztönzi a tanulók önálló véleményalkotását, kritikus gondolkodásmódját.
–    Képes az emberi fejlődés és személyiség jellemzőinek, a tanulás sajátosságainak ismeretében, valamint az ezeket alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján – az egyéni szükségleteket, igényeket figyelembe véve – olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók komplex értelmi, érzelmi, szociális, illetve erkölcsi fejlődését. A pedagógus törekszik a különböző adottságokkal, képességekkel, előzetes tudással rendelkező tanulók számára a megfelelő módszerek megválasztására és a tanulás személyre szabott fejlesztésére. A szaktárgyi tudást eszközként képes alkalmazni a tanulók személyiségfejlesztése érdekében, segítséget nyújt abban, hogy a tanulók felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra.
Tanulói csoportok, közösségek alakításának segítése, fejlesztése terén
–    Képes iskolai évfordulók, ünnepségek megszervezésére, iskolán kívüli művelődés, tanulmányi versenyek, kirándulások, múzeumlátogatások tervezésére, szervezésére, kivitelezésére, az ilyen keretek között szerzett ismeretek és tapasztalatok tanórai integrálására, a tanulók projekt-munkáinak előkészítésére, patronálására. Képes szakkör és önképzőkör működtetésére az oktatott idegen nyelv és kultúra tanulása, ápolása céljából.
Szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Képes az általa tanított szaktantárgy alapvető fogalmainak, azok fejlődésének, összefüggéseinek, megismerési módszereinek, tantervi követelményeinek, valamint a tantárgy tanulási sajátosságainak ismeretében olyan feltételeket biztosítani, amelyek hatására a tanulók kialakíthatják saját, gyakorlatban alkalmazható tudásukat.
–    Törekszik szaktárgyi, pedagógiai és tantervi tudásának minél hatékonyabb integrálására, a képességek és ismeretek fejlesztésének egységben való kezelésére annak érdekében, hogy a tantárgyban rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket megvalósítsa.
–    Ismeri a latin nyelv tanításának különféle módszereit, tanulás-módszertani ismeretei alapján képes a nyelvtanulás folyamatának reflexiójára, a tanulási módszerek eredményességének értékelésére, adekvát tanulási technikák és munkaszervezési eljárások bevezetésére.
–    Ismeri a klasszikus ókori kultúrák – különösen a római – kutatásának korszerű eredményeit. Ismeri a latin nyelv, irodalom és kultúra oktatásához alkalmazható taneszközöket, oktatási segédanyagokat, képes azok célcsoportnak megfelelő kiválasztására. Képes források, autentikus szövegek felkutatására, recepciójára, felhasználására.
–    Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának európai helyzetéről, a szakdidaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti idegennyelvi szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Képes az ismereteket és kompetenciákat meghatározni, logikailag felépíteni. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, tematikus terv és óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
–    Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni; a taneszközöket, illetve egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, kiválasztani (különös tekintettel az infokommunikációs technológiára); a pedagógiai és tantárgyi célokhoz, valamint az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző változatokban gondolkodni, terveit reflektív módon elemezni, értékelni.
–    Képes a tanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, a tanulók nyelvtudásának diagnosztikus mérésére, az ehhez szükséges mérőeszközök kidolgozására és az eredmények elemzésére.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    A tanulás külső (iskolatípus, módszertani koncepció) és egyéni (a tanulók nyelvi kompetenciája, motiváltsága) feltételrendszerének ismeretében a tanár képes pedagógiai céljainak, valamint azok elérését biztosító oktatási-nevelési stratégiájának kialakítására, megvalósítására. Különböző tanulásszervezési eljárások, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák ismeretében képes ezek tudatos, széles skálán mozgó, az életkornak, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő alkalmazására.
–    Képes a különböző céloknak megfelelő stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási, együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, megvalósítására, a hagyományos és az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására.
–    Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és alkalmazni tudja a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatbankokról és gyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri és alakítja a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A szakmai együttműködés és kommunikáció terén
–    Képes partneri együttműködésre a tanulókkal, a tantestület tagjaival, különösen a más idegen nyelvet, illetve magyart, történelmet oktató kollégáival, az iskola más munkatársaival, a diákönkormányzatokkal, a szülőkkel, szakmai fórumok szakembereivel, intézményekkel, szervezetekkel a pedagógiai folyamatban betöltött szerepüknek megfelelően.
–    Képes arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen.
–    Képes közreműködni az iskolai szervezet folyamatos fejlesztésében és értékelésében.
–    Különböző szakmai szituációkban képes nyílt és hiteles kommunikációra.
–    Kooperálni képes a különböző pedagógiai szolgáltató intézményekkel, az adott nyelv közvetítése szempontjából releváns közművelődési intézmények, médiumok, társadalmi és civil szervezetek szakembereivel.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    A társadalmi folyamatok, jogszabályok és etikai normák ismeretében képes meghatározni, továbbá rendszeresen újrafogalmazni saját szakmai szerepvállalását. Elkötelezett az igényes tanári munkára.
–    Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Képes a szakmai információforrások megtalálására, kritikus értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
–    Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére és lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A latin nyelv és kultúra tanára szak szakterületi ismeretei:
a)    általános értelmiségi és gyakorlati bölcsészettudományi ismeretek: 8–12 kredit
–    Filozófiatörténeti, irodalomelméleti és nyelvtudományi ismeretek.
–    Egyéb gyakorlati bölcsészettudományi ismeretek (szövegalkotás, könyvtár- és elektronikus adatbázis-használat).
b)    szakmai alapozó ismeretek: 20–26 kredit
-    Könnyebb klasszikus latin irodalmi és egyéb latin nyelvű szövegek elemző olvasása (szövegolvasás, auktorolvasás).
–    A latin (leíró) nyelvtan ismerete, ógörög nyelvi alapozás.
–    A görög és római és/vagy ókori művelődéstörténet (mitológia, vallástörténet, művészettörténet, tárgyi kultúra), a görög és római történelem átfogó ismerete.
c)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Nehezebb klasszikus és/vagy középkori, illetve újkori latin irodalmi és egyéb szövegek elemző (grammatikai, esztétikai, irodalmi, irodalomelméleti, filozófiai, történeti szemléletű) olvasása (szövegolvasások, auktorolvasások).
–    Latin (leíró) nyelvtan, amelynek egy része lehet stílusgyakorlat is.
–    A görög és római irodalomtörténet áttekintő ismerete, az ókori irodalmi műfajok története, az egyes műfajok jellemző sajátosságai, közép- és/vagy újkori latin nyelvű irodalmi alkotások és azok jellemző sajátosságai.
–    Görög és római, általános ókori vallástörténet.
–    A görög és római filozófia történetének, főbb iskoláinak, tanításainak, a legnagyobb hatású gondolkodók munkásságának áttekintő ismerete.
–    A latin nyelv története. Az ókori művek (irodalmi és nem irodalmi, a tárgyi kultúrába tartozó alkotások) esztétikai szempontú elemzése.
–    Az ókori retorika történetének, alapfogalmainak ismerete.
–    Az ókori Mediterráneum és Pannónia régészete és az ókori görög–római művészet története.

5.    A latin nyelv és kultúra tanárnak sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a latin nyelv tanításának módszertanát, képes a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagokat tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak, szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan alkalmazni.
–    Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni. Képes a diákok latinnyelv-tudását a Nemzeti alaptanterv, illetve a felsőoktatás tantervi tartalmait integrálva fejleszteni.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, személyre szabott fejlesztésükre, és kritérium-orientált mérésére, megbízható és valid vizsgáztatására.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


14.    Lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Polish language and culture and Polish as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a lengyel nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
A lengyel nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes a lengyel nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott lengyel nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a lengyel nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a lengyel nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a lengyel nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan és értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait és képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti lengyel és a nemzetiségi lengyel szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
–    Lengyelország ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
–    Interkulturális ismeretek: a szláv népek kultúrájának összehasonlító áttekintése.
–    Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok), a magyarországi lengyel nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek, a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása; fordítási gyakorlatok; stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: lengyel irodalomtörténeti áttekintés (korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik irodalmi műfajok szövegértelmezés, szövegelemzés, irodalom és medialitás).
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés, fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek, alkalmazott nyelvészeti ismeretek (pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika, szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; nyelvtörténet).
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven, tudásbázisok használata, projektek.
–    Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
–    Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi lengyelek nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia), nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi lengyelek irodalma, a magyarországi lengyel nemzetiség tudományos élete.
–    Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése, lengyel–magyar irodalmi párhuzamok, irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.
–    Nyelvészeti ismeretek: nyelvészeti és irodalmi szakkollégium vagy szakszeminárium: aktuális nyelv- és irodalomtudományi kérdések elemzése.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek); nemzetiségi média; nemzetiségi politika.

5.    A lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai, jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok).
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.


15.    Kínai nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles kínai nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Chinese language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a kínai nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A kínai nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
Kínai nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább HSK 5. szintű (CEFR C1 szintű), használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezzen. Képes a kínai nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott kínai nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a kínai kultúrát, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a kínai kultúra jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, és azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni (filozófiai, vallási hagyományok, irodalmi, képzőművészeti, filmes, zenei művek, trendek).
–    Képes a modern kínai nyelvű irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti idegennyelvi szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azokra célnyelven reflektáljon. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A kínai nyelv és kultúra tanára szak szakterületi ismeretei:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
Kínai nyelvfejlesztés: beszéd, hallás utáni értés, szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás.
–    Nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapismeretek.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Kínai irodalom.
–    Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek.
–    Kína történelme és kultúrája.
–    Nyelvfejlesztés.
–    Szóbeli és írásbeli tudományos és osztálytermi nyelvhasználat (prezentációs készségek, képességek fejlesztése).
–    Kínai irodalom és kultúra.
–    Nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek.

5.    A kínai nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni, alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok kínai nyelvtudását – a Nemzeti alaptantervi tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, illetve gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


16.    Olasz nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles olasz nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Italian language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, az olasz nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. Az olasz nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Olasz nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes az olasz nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott olasz nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri az olasz nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri az olasz nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel az olasz nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait; és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti olasz szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismerje és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén:
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén:
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. Az olasz nyelv és kultúra tanára szak szakterületi ismeretei
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–40 kredit
–    Nyelvismeret, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: olasz nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése), szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák; helyes kiejtés és élőszóbeli kifejezés olasz nyelven; olasz gyakorlati nyelvtan.
–    Az olasz nyelvet használó országok ismeretének alapjai (történelem, földrajz, népesség, állam és társadalom).
–    Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek.
–    Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
–    A latin nyelv alapjai és az újlatin nyelvek kialakulása, elterjedése.
–    Felhasználói ismeretek a humán informatikában.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–87 kredit
–    Leíró és alkalmazott nyelvészeti, kommunikációelméleti ismeretek (az élő olasz nyelv rendszere, használata és változatai, olasz–magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek, nyelvpolitika, interkulturális kommunikáció, kutatásmódszertan); minimum 26 kredit.
–    Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek (az olasz nyelvű irodalom történeti áttekintése: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés, stilisztikai, retorikai és verstani alapismeretek, irodalom és medialitás, művészetek és populáris kultúra az olasz világban, kutatásmódszertan); minimum 28 kredit.
–    Az olasz nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra); minimum 10 kredit.
–    Nyelvfejlesztés és olasz nyelvű szakmai kommunikáció; minimum 16 kredit.

5.    Az olasz nyelv és kultúra tanára sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok olasz nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


17.    Orosz nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles orosz nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Russian language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, az orosz nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. Az orosz nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
Az orosz nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes az orosz nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott orosz nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri az orosz nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri az orosz nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel az orosz nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti orosz szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására; a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. Az orosz nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése, szövegfajták.
–    Az orosz kultúra ismerete: a célnyelvi ország kultúrájának különféle aspektusai
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi és kulturális kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek, a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése, irodalom és nyelv kapcsolata, nyelv és nyelvtudomány összefüggései.
–    Irodalmi ismeretek: orosz irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés, irodalom és medialitás.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek, alkalmazott nyelvészeti ismeretek: pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika, szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika nyelvtörténet.
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven, tudásbázisok használata, projektek.
–    Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése, orosz–magyar irodalmi párhuzamok, irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.

5.    Az orosz nyelv és kultúra tanárnak sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai és jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok).
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.


18.    Portugál nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles portugál nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Portuguese language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a portugál nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A portugál nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
Portugál nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes a portugál nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott portugál nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a portugál nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a portugál nyelvű kultúrák jellemző szellemi, művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a portugál nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is és azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti idegennyelvi szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekedjen tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A portugál nyelv és kultúra tanára szak szakterületi ismeretei:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–40 kredit
–    Nyelvismeret, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: portugál nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése), szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák, helyes kiejtés és élőszóbeli kifejezés portugál nyelven; portugál gyakorlati nyelvtan.
–    A portugál nyelvet használó országok ismeretének alapjai (történelem, földrajz, népesség, állam és társadalom).
–    Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek.
–    Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
–    A latin nyelv alapjai és az újlatin nyelvek kialakulása, elterjedése.
–    Felhasználói ismeretek a humán informatikában.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 79–87 kredit
–    Leíró és alkalmazott nyelvészeti, kommunikációelméleti ismeretek (az élő portugál nyelv rendszere, használata és változatai, portugál–magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek, nyelvpolitika, interkulturális kommunikáció, kutatásmódszertan).
–    Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek (a portugál nyelvű irodalom történeti áttekintése: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok; szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés; stilisztikai, retorikai és verstani alapismeretek, irodalom és medialitás, művészetek és populáris kultúra a portugál világban; kutatásmódszertan).
–    A portugál nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra).
–    Nyelvfejlesztés és portugál nyelvű szakmai kommunikáció.

5.    A portugál nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok portugál nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


19.    Román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára

Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Roumanian language and culture and Roumanian as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a román nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben is, továbbá felkészültek a tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
Román nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. képes a román nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott román nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a román nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a román nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a román nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismerje az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti román és a nemzetiségi román szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismerje és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Kísérje figyelemmel a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A román és a nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértési (írott és hallott szöveg értése), szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák fejlesztése; kommunikációs és nyelvtani gyakorlatok.
–    Román nép és román nemzetiség alapismeretek: Románia kultúrája, történelme, társadalmi, gazdasági, politikai kérdései, sajátosságai, a magyarországi román nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája, a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok.
–    Irodalomtudományi alapismeretek: az irodalmi szövegek megközelítésének alapvető kérdései.
–    Nyelvészeti alapismeretek: nyelvészeti terminológia, rendszernyelvészeti alapfogalmak.
–    A latin nyelv alapjai és az újlatin nyelvek kialakulása, elterjedése.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Kommunikációs és médiaismeretek: a kultúra- és médiakutatás alapfogalmainak megismerése, főbb területeinek áttekintése. A célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: román irodalomtörténeti áttekintése (korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés, irodalom és medialitás).
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek.
–    Kutatásmódszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven, tudásbázisok használata, projektek.
–    Nemzetiségi ismeretek: a magyarországi románság nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia), nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer; a magyarországi románság irodalma.
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai, a nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása (tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana), a Nemzeti alaptanterv idegennyelv- és nemzetiségi nyelv tanításra vonatkozó irányelvei; a Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása, tanítási technikák, módszerek, differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
–    A román nyelv és használata: a szinkrón nyelvállapot rendszerének magas fokú ismerete (a nyelvi rendszer történeti fejlődése, szociolingvisztika, a román nyelv változatai, szemantika és pragmatika).
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek), nemzetiségi média, nemzetiségi politika.
–    A román irodalom (irodalomelmélet, irodalomkritika, a román irodalom történetének nagy korszakai, alkotói és alkotásai).
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban; a tankönyvelemzés szempontjai; a különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán; multimediális nyelvtanítási ismeretek, a nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    A tananyagkészítés, projektmunka, a személyre szabott oktatás; a nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata, a nyelvtudás mérése, értékelése, az osztálytermi értékelés; az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján, a tesztfeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése; a mérés és értékelés minőségi kritériumai.

5.    A román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek, szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok román nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat, kimenet mérésének, értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
–    Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


20.    Romológiatanár

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles romológiatanár (megjelölve a specializációt)
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Romology
választható specializációk: romani nyelv és népismeret, beás nyelv és népismeret (Romani language and culture, Beas language and culture)

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, beás nyelv és népismeret vagy a romani nyelv és népismeret tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2.mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A beás nyelv és népismeret tanárának/romani nyelv és népismeretet tanárnak szakterületi tudása, készségei, képességei
Beás/romani nyelvtudás, nyelvhasználat terén:
–    Magas szintű (legalább B2 szintű), célnyelvi kommunikációs kompetenciával rendelkezzen. Képes magabiztosan alkalmazni a beás/romani nyelv szabályait, jártas a beás/romani mindenkori kontextusba illő használatában.
–    Ismeri a beás/romani beszélt és írott nyelvi szabályait, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni. Rendelkezik ismeretekkel a beás/romani nyelv dialektusairól, regisztereiről, képes azok megismertetésére.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
–    Ismeri a hazai cigányság társadalmi, politikai, jogi, nyelvi, kulturális, oktatási, demográfiai egészségügyi és munkaerő-piaci helyzetét, továbbá kitekintése van a romológia nemzetközi összefüggéseire, illetve tudományos eredményeire.
–    Tájékozott az Európai Unió és intézményei vonatkozó állásfoglalásairól, valamint ismeri a hazai oktatáspolitika vonatkozó szabályozóit, képes azok szellemében szervezni a cigánysággal kapcsolatos pedagógiai tevékenységét.
–    Ismeri a cigányság kulturális értékeit, felkészült azok bemutatására, közvetítésére. Ismeretei birtokában képes a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, azok intézményei, valamint a népjóléti, gyermekvédelmi, politikai és civil szervezetek cigánysággal kapcsolatos feladatainak ellátására. Képes a köznevelés intézményrendszerében a cigány nyelv és népismeret tantárgyak oktatására, illetve a cigányságra, mint nemzetiségre fókuszáló interkulturális nevelés megvalósítására a legkülönbözőbb pedagógiai módszertani eszköztár alkalmazásával.
A célnyelvi kultúrák és közvetítése terén
–    Ismeri a cigány csoportok kultúráját, azok hasonlóságait és különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
–    Ismeri a kultúra (irodalom, film, képzőművészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb irányzatait, a kultúra és a cigány közösségek által lakott országok társadalmának aktuális kérdéseit, a hazai cigány nemzetiség története, tárgyi, szellemi kultúrája, többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociálpszichológia, a szociológia, a nevelésszociológia és a kulturális antropológia bevonásával, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan alkalmazni.
–    Képes az irodalmi műfajok értő áttekintésére (műelemzés, befogadási modellek) az irodalomtörténet tükrében, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai magyar-cigány (beás, romani), illetve egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában.
Szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás terén
–    Ismeri a beás/romani alapvető rendszernyelvészetet, az alkalmazott nyelvészet főbb területeinek ismeretanyagát (szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). Rendelkezik a tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapokkal.
–    Ismeri a beás/romani nyelv szinkrón nyelvállapotának, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerét.
–    Ismeri e két nyelv szociolingvisztikai sajátosságait és képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák).
–    Ismeri a nyelv-, és irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia kultúrtörténeti kutatások korszerű eredményeit, azok módszertanát.
–    Tájékozott az általa oktatott nyelv tanításának európai helyzetéről, a didaktikai kutatásokról, a tantervi követelményekről, tantárgyi programokról, tanítási módszereiről, tanári segédanyagokról, oktatási eszközökről, alternatív módszertani törekvésekről.
–    Ismeri a nevelésszociológia alapkérdéseit, legfontosabb kutatási eredményeit; képes ismereteit a különböző társadalmi helyzetű és eltérő kultúrájú közösségekben zajló nevelési folyamatok sikeressége érdekében mozgósítani.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti idegennyelvi szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Képes figyelemmel kísérni a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíti a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, biztosítva a tanulók számára a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képzett a tanulási folyamatok különböző pedagógiai eszköztárral történő szervezése és irányítása területén, így az adott tanulási folyamathoz igazítva képes kiválasztani a legmegfelelőbb pedagógiai módszert a frontális tanítástól a differenciált és kooperatív tanulásszervezésen keresztül a projektoktatásig.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
A szakmai együttműködés és kommunikáció terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Képes a szakmai információforrások megtalálására, kritikus értelmezésére, felhasználására és ezek közvetítésére.
–    Képes az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, ilyenek tervezésére, lebonyolítására, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálásával szemben (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A romológiatanár szak a szakterületi ismeretei:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–40 kredit
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése, szövegfajták.
–    A hazai cigány nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája, többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociálpszichológia, a szociológia, a nevelésszociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A cigány közösség, mint a sokszínű európai kultúra szerves része, különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra.
–    A romani vagy a beás nyelv és a cigány közösség kultúrájának átfogó ismerete, ezen belül a magyarországi és az európai cigányság nyelvei, kultúrája, problémavilága, története, a nemzetiség és magyarság közötti viszony, továbbá ezen ismeretek korosztály-specifikus közvetítésének ismeretei.
–    Az irodalmi műfajok értő ismerete (műelemzés és befogadási modellek) az irodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai magyar-romani/beás és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában.
–    Irodalomtudományi alapismeretek: az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései, elemi műfajismeret, alapvető terminológia.
–    Nyelvészeti alapismeretek: nyelvészeti terminológia, módszerek áttekintő megismertetése.
–    Nevelésszociológiai alapismeretek vonatkoznak az iskolázottsággal kapcsolatos kérdéskörökre, az iskola és család viszonyrendszerére, az oktatáspolitikai törekvésekre történetiségükben, valamint a nemzetiségi, interkulturális és inkluzív nevelés fogalomrendszerére.
b)    szakmai törzsanyag ismeretkörei: 79–87 kredit
–    Leíró és alkalmazott nyelvészeti, kommunikációelméleti ismeretek (az élő beás/romani nyelv rendszere, használata és változatai; kontrasztív nyelvészeti ismeretek, számítógépes nyelvfeldolgozás, pszicholingvisztika, a társadalmi nem és a nyelv, nyelvpolitika, interkulturális kommunikáció kutatásmódszertan).
–    Irodalmi, kultúra- és népismeret (a lehetséges cigány irodalom definíciói, az irodalom történeti áttekintése) korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok; szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés; stilisztikai, retorikai és verstani alapismeretek; irodalom és medialitás; művészetek és populáris kultúra, kutatásmódszertan.
–    A beás/romani nyelvet használó közösségekre vonatkozó népismereti és kultúrantropológiai ismeretek.
–    Nyelvfejlesztés és beás/romani nyelvű szakmai kommunikáció.
–    Nyelvészeti ismeretek: átfogó rendszernyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismeretek (nyelvtörténet; pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika).
Társadalomtudományi ismeretek: a hazai cigány nemzetiség története, szociológiai jellegzetességei azok történetiségében, demográfiai folyamatok, a cigányság helye, jogi helyzete a hazai és az európai társadalmakban.
–    A társadalomtudományi szakirodalom értő használata és elemzése, szociológiai módszertani ismeretek.
–    Nevelésszociológiai ismeretek: az iskola és társadalom alapvető kérdéskörei a sokszínű társadalomban tetten érhető társadalmi és iskolai stratégiák szempontjából fókuszban tartva a nemzetiségi oktatást, az interkulturális nevelést és az inkluzív iskolai környezetet.
–    Kultúra: az irodalomtudomány újabb irányzatai, irodalmi szövegek elemzése; cigány–magyar irodalmi párhuzamok; irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében
–    Kultúrantropológia és népismeret: a modern kultúra- médiatudomány, a néprajz, és kultúrantropológia elméletei, gyakorlati alkalmazásuk (interkulturalitás, intermedialitás); nyelv-kultúra-társadalom, a beás, romani és nem a nyelv által reprezentált kultúra magyarcigány (romungró) kultúra, valamint a diaszpóra más európai csoportjainak kulturális sajátosságai.

5.    A romológiatanár sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelv és népismeret tanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Képes a kooperatív tanulásszervezés, a drámapedagógia és a projektoktatás eszköztárának használatára. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. Képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Képes a modern, motiváló információ-technológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni; a diákok önálló tanulását támogatni és követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok romani/beás nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének, értékelésének elméletét, valamint gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani. Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát. Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A nyelvoktatás folyamatában képes a tudatos értékközvetítésre, a társadalmi-kulturális elfogulatlanságra és toleranciára nevelésre. Képes ösztönözni a tanulók önálló véleményalkotását, kritikus gondolkodásmódját a célnyelvi kultúrával szemben, nemzeti azonosságtudatuk tiszteletben tartása mellett. Képes fejleszteni a tanulók célnyelvi kommunikációs képességét, célnyelven való gondolkodását és interkulturális szemléletmódját.
–    Tudatosan képes kezelni a nemzeti értékek sokféleségét, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Az inter- és multikulturalizmus jegyében, az inkluzív pedagógia szemlélete mentén képes az egyéni és csoportértékek figyelemben tartása mellett egyéni és csoportfejlesztésre.
–    Az élő idegen nyelv tanításával és a célnyelvi közösség kultúrájának megismertetésével párhuzamosan képes növelni a nyelvtanulásban résztvevők szűkebb és tágabb közösségek iránti nyitottságát.
–    Képes szakkör, önképzőkör működtetésére az oktatott beás/romani nyelv és népismeret, illetve egy adott nemzetiség tárgyi, szellemi kulturális örökségének ápolása céljából.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


21.    Spanyol nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles spanyol nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Spanish language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a spanyol nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányok doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A spanyol nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
Spanyol nyelvtudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes az spanyol nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott spanyol nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a spanyol nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a spanyol nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a spanyol nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti spanyol szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. A spanyol nyelv és kultúra tanára szak szakterületi ismeretei
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–40 kredit
–    Nyelvismeret, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia: spanyol nyelvű szövegértési (írott és hallott szöveg értése), szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség) kompetenciák, helyes kiejtés és élőszóbeli kifejezés spanyol nyelven; spanyol gyakorlati nyelvtan.
–    A spanyol nyelvet használó országok ismeretének alapjai (történelem, földrajz, népesség, állam és társadalom).
–    Nyelvészeti és kommunikációelméleti alapismeretek.
–    Irodalom- és kultúratudományi alapismeretek.
–    A latin nyelv alapjai és az újlatin nyelvek kialakulása, elterjedése.
–    Felhasználói ismeretek a humán informatikában
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 79–87 kredit
–    Leíró és alkalmazott nyelvészeti, kommunikációelméleti ismeretek (az élő spanyol nyelv rendszere, használata és változatai, spanyol–magyar kontrasztív nyelvészeti ismeretek, nyelvpolitika, interkulturális kommunikáció, kutatásmódszertan).
–    Irodalmi, kultúra- és médiatudományi ismeretek (a spanyol nyelvű irodalom történeti áttekintése: korszakok, korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegek olvasása, szövegértelmezés, szövegelemzés, stilisztikai, retorikai és verstani alapismeretek; irodalom és medialitás, művészetek, populáris kultúra a spanyol világban, kutatásmódszertan).
–    A spanyol nyelvet használó országok civilizációjára vonatkozó ismeretek (történelem, jelenkori társadalom, politika, média és kultúra).
–    Nyelvfejlesztés és spanyol nyelvű szakmai kommunikáció.

5.    A spanyol nyelv és kultúra tanárnak sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Ismeri a nyelvtanítás módszertanát, a nyelvtanítási módszereket, osztálytermi eljárásokat, szöveg- és feladattípusokat, autentikus anyagok sokaságát. Ezeket képes tudatosan, a diákok életkori sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően, háttértudásukra támaszkodva, hatékonyan, változatosan, motiválóan alkalmazni.
–    Ismeri a tanterveket, tananyagokat, a tanórán kívül használható autentikus nyelvfejlesztési lehetőségeket. képes a diákok nyelvtanulási programját (tanterv, tanmenet, óravázlat, feladatírás, mérés, értékelés) megtervezni, életkoruknak, nyelvtudásuk szintjének, egyéni képességeiknek és szükségleteiknek megfelelő tananyagokat, osztálytermi eljárásokat megtervezni és alkalmazni.
–    Ismeri az internet, a számítógép, a mindenkori új eszközök nyújtotta lehetőségeket. képes a modern, motiváló információtechnológiai eszközöket és az internetet hatékonyan használni, a diákok önálló tanulását támogatni, követni.
–    Ismeri a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvtanulás módszertanát. Képes a diákok spanyol nyelvtudását – a Nemzeti alaptanterv tartalmait integrálva – úgy fejleszteni, hogy kihasználja a szaknyelv és a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségeket.
–    Ismeri a nyelvtanulási folyamat és kimenet mérésének és értékelésének elméletét és gyakorlati kérdéseit. Képes a napi gyakorlatban az osztálytermi értékelést megbízhatóan és motiválóan megvalósítani.
–    Ismeri a vizsgákat és követelményeiket, képes tesztfeladatok készítésére, kipróbálására, az eredmények kritikus értékelésére. Ismeri a nyelvtudás mérésének minőségi kritériumait: a validitás, a megbízhatóság, a kritérium-orientált értékelés fogalmát.
–    Képes a diákok nyelvi fejlődésének folyamatos, diagnosztikus értékelésére, az eredmények alapján a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szabott fejlesztésére, nyelvtudásuk kritérium-orientált mérésére. Képes vizsgáztatói feladatokat ellátni, kritériumokat megbízhatóan alkalmazni a vizsgáztatás során.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


22.    Szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Serbian language and culture and Serbian as a minority language and culture
2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a szerb és a nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a szerb nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
A szerb nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes a szerb nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott szerb nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a szerb nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a szerb nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a szerb nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga és diákjai fejlesztésére hatékonyan motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait és képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti szerb és a nemzetiségi szerb szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
–    Szerbia ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
–    Interkulturális ismeretek: a szláv népek kultúrájának összehasonlító áttekintés.
–    Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok) a magyarországi szerb nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek, a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: szerb irodalomtörténeti áttekintés (korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés, irodalom és medialitás).
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés, fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek.
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven, tudásbázisok használata, projektek.
–    Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
–    Nemzetiségi szakismeretek, a magyarországi szerbek nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések, kétnyelvűség, diglosszia), nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer a magyarországi szerbek irodalma, a magyarországi szerb nemzetiség tudományos élete.
–    Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése, szerb–magyar irodalmi párhuzamok, irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.
–    Nyelvészeti ismeretek: alkalmazott nyelvészeti ismeretek, pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika, szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; nyelvtörténet.
–    Nyelvészeti és irodalmi szakkollégium vagy szakszeminárium: aktuális nyelv- és irodalomtudományi kérdések elemzése.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek); nemzetiségi média; nemzetiségi politika.

5.    A szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai, jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.


23.    Szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Slovakian language and culture and Slovakian as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a szlovák és a nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a szlovák nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára szakképzettség szerinti szakterületi tudása, készségei, képességei
A szlovák nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezzen. Képes a szlovák nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott szlovák nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a szlovák nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a szlovák nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a szlovák nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, illetve diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan és értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismer a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti szlovák és a nemzetiségi szlovák szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés és a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
–    Szlovákia ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
–    Interkulturális ismeretek: a szláv népek kultúrájának összehasonlító áttekintése.
–    Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok), a magyarországi szlovák nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek, a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: szlovák irodalomtörténeti áttekintés (korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés, irodalom és medialitás).
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek.
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek.
–    Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése
–    Nemzetiségi szakismeretek: a magyarországi szlovákok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések, kétnyelvűség, diglosszia), nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi szlovákok irodalma, a magyarországi szlovák nemzetiség tudományos élete.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése, szlovák–magyar irodalmi párhuzamok; irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.
–    Nyelvészeti ismeretek: alkalmazott nyelvészeti ismeretek, pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika; szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; nyelvtörténet.
–    Nyelvészeti és irodalmi szakkollégium vagy szakszeminárium: aktuális nyelv- és irodalomtudományi kérdések elemzése.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek); nemzetiségi média; nemzetiségi politika.

5.    A szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai, jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.


24.    Szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Slovene language and culture and Slovene as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, a szlovén és a nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a szlovén nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. A szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára szakképzettség szerinti szakterületi tudása, készségei, képességei
A szlovén nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik. Képes a szlovén nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott szlovén nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri a szlovén nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri a szlovén nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel a szlovén nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan és értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti szlovén és a nemzetiségi szlovén szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.. Ismerje az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései, elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok, szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
–    Szlovénia ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
–    Interkulturális ismeretek: a szláv népek kultúrájának összehasonlító áttekintése.
–    Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok), a magyarországi szlovén nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetenciafejlesztés: szaknyelvi ismeretek, a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: szlovén irodalomtörténeti áttekintés (korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik; irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés, irodalom és medialitás).
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek.
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven, tudásbázisok használata, projektek.
–    Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
–    Nemzetiségi szakismeretek, a magyarországi szlovének nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia), nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer; a magyarországi szlovénok irodalma, a magyarországi szlovén nemzetiség tudományos élete.
–    Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése, szlovén–magyar irodalmi párhuzamok, irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.
–    Nyelvészeti ismeretek: alkalmazott nyelvészeti ismeretek, pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika, szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika; nyelvtörténet.
–    Nyelvészeti és irodalmi szakkollégium vagy szakszeminárium: aktuális nyelv- és irodalomtudományi kérdések elemzése.
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek), nemzetiségi média, nemzetiségi politika.

5.    A szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai, jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.


25.    Újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő

 

– magyar nyelvű megjelölése:

okleveles újgörög nyelv és kultúra tanára

 

 

okleveles újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára

 

– angol nyelvű megjelölése:

teacher of Modern Greek language and culture

 

 

teacher of Modern Greek as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, az újgörög és a nemzetiségi görög nyelv és irodalom tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek az újgörög nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. Az újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei:
Görögnyelv-tudás, nyelvhasználat terén
–    Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciákkal rendelkezik. Képes az újgörög nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott újgörög nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően Képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismer a görög nyelvű kultúrákat (Görögország, Ciprus, görög nemzetiségi kultúrák), azok hasonlóságait és különbségeit, képes a kultúrák közötti közvetítésre, az interkulturális kompetencia fejlesztésére.
–    Ismeri a görög nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan és motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. Képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
–    A nyelvpedagógia elméletének tükrében képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelőbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során.
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti görög és a nemzetiségi görög szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén. Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére és megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét, sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönzi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (alternatív programok tankönyvek kipróbálása, bírálata).
4.2.2. Az újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 66–78 kredit:
–    Az újgörög nyelv legalább C1 szintű elsajátítása, nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvgyakorlatok az írásbeli és szóbeli szövegalkotási, illetve szövegértési készség további fejlesztésének céljából, valamint a szaknyelvi ismeretek bővítése.
–    A görög nyelvű országok története, a görög kultúra (irodalom, film, képzőművészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb irányzatai, a kultúra és a görög nyelvű országok (Görögország és Ciprus), továbbá a diaszpóra társadalmának (beleértve a politika és gazdaság) aktuális kérdései.
–    Újgörög nyelvészet: a szinkrón és a diakrón nyelvészet alapjai, görög nyelvtörténet, alapvető rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet főbb területeinek ismeretanyaga (szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések.
–    Ismeretek a görög irodalom területén (vázlatos áttekintés az ókori és bizánci görögségről, alapos ismerek az új- és modern kori görög irodalomról).
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 38–47 kredit
ba)    a szakmai törzsanyag általános szakterületi ismeretkörei:
–    A szinkron nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete.
–    Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. A magyar és a görög kontrasztív nyelvészeti ismeretei.
–    Bizánci, kora újkori, valamint újkori görög irodalomtörténet.
–    A szövegkritika alapjai.
–    Az irodalmi műfajok értő ismerete (műelemzés és befogadási modellek) az irodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai (magyar-újgörög és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában)
bb)     a nemzetiségigörög-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek: legfeljebb 9 kredit:
–    A hazai görögök története, tárgyi és szellemi kultúrája a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A görög nemzetiség, mint a sokszínű európai kultúra szerves része, különös tekintettel a közép- és dél-európai régióra.
–    Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvűség, diglosszia és nyelvelsajátítás, nemzetiségi nyelvhasználat a magyarországi görögöknél.
–    Nyelv-kultúra-társadalom-identitás.
–    Görög nyelvű regionális irodalom.

5.    Az újgörög és a nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    Tanulásmódszertan: a tanulásmódszertan terminológiája. Tanuláspszichológiai alapok. A reflexió fogalma és fontossága a nyelvtanulásban, nyelvoktatásban. Új tanulási technikák (asszociatív szótanulás, mind map) megismerése, kipróbálása és reflexiója. Az újgörög nyelv tanulásával összefüggő problémák felismerése, megoldások. A különféle módszerek és munkaszervezési eljárások kipróbálása, reflexiója.
–    Kutatásmódszertan. A filológiai és a pedagógiai kutatás különbségének megragadása, módszereik megismerése. A tudományos kutatás alapfogalmai, módszerei, eszközei, internet- és könyvtárhasználat, jegyzetelés, bibliográfia stb. folyamatának megismerése. A pedagógiai kutatómunka módszerei: a kutatási probléma, a kutatás tárgya, hipotézisei, megfigyelés, dokumentumelemzés, tartalomelemzés, felmérés, kérdőív, interjú, szociometria, statisztikai módszerek, mérési skálák és tesztek. A projektmunka megismerése a szakmódszertan szempontjából.
–    Tanításmódszertan: A nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. A betűtanítás korszerű módszerei, a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentősége. A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése, bankosítása. A vizsgák minőségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport, mint motiváló tényező. A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.


26.    Ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára

1.    Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben szereplő
–    magyar nyelvű megjelölése: okleveles ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára
–    angol nyelvű megjelölése: teacher of Ukrainian language and culture and Ukrainian as a minority language and culture

2.    A 3. §-ban foglaltakra és az 1. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. pontjára figyelemmel
–    a képzési idő 12 félév

3.    A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, az ukrán és a nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek az ukrán nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.

4.    Az elsajátítandó szakmai tudás, képesség
a 2. mellékletben meghatározott tudás, készség, ismeret;
4.2.1. Az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanárának szakterületi tudása, készségei, képességei
Az ukrán nyelvtudás és a nyelvhasználat terén
–     Magas, legalább C1 szintű, használható nyelvtudással, interkulturális kommunikatív kompetenciával rendelkezik. Képes az ukrán nyelv gördülékeny, helyes, magabiztos, a mindenkori kontextusba illő használatára.
–    Ismeri a beszélt és írott ukrán nyelv szabályait, regisztereit, azokat a mindenkori nyelvhasználat kontextusának megfelelően képes hatékonyan alkalmazni.
–    Ismeri a szinkron nyelvállapot fonetikai-fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, valamint diskurzus szintű jellemzőit és ezek összefüggéseit. Ismereteit képes a célnyelv folyékony használata és pedagógia tevékenysége során helyesen, a kontextushoz illően alkalmazni.
A célnyelvi kultúrák közvetítése terén
–    Ismeri az ukrán nyelvű kultúrákat, azok sajátosságait, képes a kultúrák közötti közvetítésre és az interkulturális kompetencia fejlesztésére. Ismeri az ukrán nyelvű kultúrák jellemző szellemi és művészeti irányzatait, megjelenési formáit, műveit, különös tekintettel az ukrán nyelvű irodalomra, de ide értve a kortárs populáris kultúra elemeit is, azokat képes saját maga, valamint diákjai fejlesztésére hatékonyan, motiválóan, nyelvtanítás céljára alkalmazni.
–    Képes a kortárs irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan és értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.
Szaktudományi, szakmódszertani tudás terén
–    Ismeri a kontrasztív nyelvészet, a szövegnyelvészet, a korpusznyelvészet, a diskurzuselemzés, valamint a nyelvészeti pragmatika alapjait, és tudását a nyelvtanítás során képes alkalmazni.
–    Ismeri a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika alapjait; képes tudását nyelvtanulással, nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek során alkalmazni.
–    Ismeri az első, második és további idegen nyelvek elsajátításának elméleteit, továbbá az elméleti kérdésekről szóló empirikus kutatások eredményeit. képes ismereteit kritikusan alkalmazva nyelvpedagógiai kérdésekre válaszokat keresni és adni. Ismeri az egyéni különbségek szerepét a nyelvtanulásban (nyelvérzék, motiváció, életkor, nyelvi szorongás, tanulási stílusok, stratégiák, a köztes nyelv).
A pedagógiai folyamat tervezése terén
–    Ismeri a Nemzeti alaptanterv és az arra épülő kerettantervek szerinti ukrán és a nemzetiségi ukrán szaktárgyi követelményeket, az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozását.. Ismeri az ehhez szükséges tankönyveket, taneszközöket, segédanyagokat, oktatástechnikai eszközöket.
–    Képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, a tanmenet, óraterv szintjén.
–    Képes a tanítandó tartalmak meghatározására, strukturálására, logikai felépítésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók, valamint a tartalmaknak megfelelő alternatív tanítási módszerek és számonkérési formák megválasztására.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése terén
–    Ismeri és tudja alkalmazni a tudásellenőrzés, a képességmérés legkorszerűbb eredményeit, eszközeit. Tájékozott a különböző feladatgyűjteményekről, képes ilyenek összeállítására, illetve alkalmazására.
–    Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, alkalmazására, az értékelés dokumentálására (pl. portfólió formájában). Figyelemmel kíséri a tanulók önértékelési képességeinek fejlődését.
–    Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait, és elősegíteni a tanulók részvételét saját fejlődésük értékelésében. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására, a különböző (diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók számára biztosítja a visszacsatolás lehetőségeit.
A tanulási folyamat támogatása, szervezése és irányítása terén
–    Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a tanulási nehézségek felismerésére, megoldására.
–    Képes a nyelvtanulás sikerességét/sikertelenségét befolyásoló tényezők felmérésére, és képes ezekről osztálytermi kutatás során adatokat gyűjteni, azokat kritikusan, értően elemezni, értelmezni, a diákok fejlődése érdekében osztálytermi gyakorlatában alkalmazni. Képes a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség jellegzetességeinek, hibáinak felismerésére, tipizálására, diagnosztizálására, javítására.
–    Felkészült a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók motiválására, segítésére, a tehetséggondozásra.
–    Képes a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. Felkészült a közéletből, a helyi társadalomból és a tanulók hétköznapjaiból vett példák, problémák beemelésére a tanítási-tanulási folyamatba, azok célnyelven való reflektálására. Ösztönözi a tanulókat az informatikai ismereteknek a nyelv tanulása során való felhasználására.
Szakmai elkötelezettség és önfejlesztés terén
–    Képes a szakmájára vonatkozó, konkrét kutatási témához kapcsolódó szakirodalmat felkutatni, áttekinteni, értelmezni, saját szakmai fejlődését megtervezni, megvalósítani, osztálytermi és egyéb élményeire kritikusan reflektálni, szakmailag, nyelvileg folyamatosan megújulni.
–    Képes önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, és ennek érdekében nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, reflektív módon törekszik tevékenységének módosítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére.
–    Részt vesz az iskolai munkára vonatkozó kutatásokban, fejlesztésekben, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására nevelő-oktató munkájában. Nyitott a fejlesztési, innovációs törekvések kipróbálására (pl. alternatív programok, tankönyvek kipróbálása, bírálata).
–    Képes nemzetiségi szervezetek, öntevékeny csoportok munkájába támogató attitűddel bekapcsolódni.
4.2.2. A ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára szakon a szakterületi ismeretek:
a)    szakmai alapozó ismeretek: 32–36 kredit
–    Közismereti tantárgyak: irodalomtudományi alapismeretek (az irodalmi szövegelemzés alapvető kérdései; elemi műfajismeret, alapvető terminológia és irodalomelméleti iskolák), nyelvtudományi alapismeretek (a tanulmányi területre jellemző terminológia, módszerek áttekintő megismertetése), filozófiatörténet.
–    Nyelvi kompetenciák fejlesztése: nyelvtani gyakorlatok; szövegalkotási (szóbeli és írásbeli kifejezőkészség), szövegértési (írott és hallott szöveg értése) kompetenciáinak fejlesztése; szövegfajták.
–    Ukrajna ismerete: a célnyelvi ország földrajzi adottságainak, történelmi, politikai, társadalmi, gazdasági vonatkozásai, intézményrendszere.
–    Interkulturális ismeretek: a szláv népek kultúrájának összehasonlító áttekintése.
–    Nemzetiségi alapismeretek: a hazai nemzetiségek (a magyarországi nemzetiségi politika, nemzetiségi jogok stb.); a magyarországi ukrán nemzetiség története, tárgyi és szellemi kultúrája.
b)    a szakmai törzsanyag ismeretkörei: 80–90 kredit
–    Tartalom alapú nyelvi kompetencia-fejlesztés: szaknyelvi ismeretek; a célnyelv és az anyanyelv kontrasztivitásának tudatosítása, fordítási gyakorlatok, stílusrétegek, szövegfajták, prezentációs technikák tartalom alapú közvetítése.
–    Irodalmi ismeretek: ukrán irodalomtörténeti áttekintés: korszakok és korszakhatárok, fő fejlődési tendenciák, a legjelentősebb alkotók és műveik, irodalmi műfajok, szövegértelmezés, szövegelemzés, irodalom és medialitás.
–    Nyelvészeti ismeretek: szinkrón rendszernyelvészeti áttekintés: fonetika-fonológiai, morfológiai, lexikológiai, szintaktikai, szövegnyelvészeti ismeretek.
–    Kutatás-módszertani alapismeretek: bevezetés a tudományos ismeretszerzés technikáiba a célnyelven; tudásbázisok használata, projektek.
–    Diaszpórák vizsgálata: szociológiai összetételük, nyelvhasználatuk, irodalmuk, kultúrájuk összehasonlító elemzése.
–    Nemzetiségi szakismeretek, a magyarországi ukránok nyelvhasználata (szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvűség, diglosszia), nemzetiségi önszerveződés, nemzetiségi intézmények, a nemzetiségi oktatási rendszer, a magyarországi ukránok irodalma, a magyarországi ukrán nemzetiség tudományos élete.
–    Nyelvi kompetenciafejlesztés: a szaknyelvi ismeretek elmélyítése, a célnyelven oktatott középiskolai tantárgyak terminológiájára fókuszálva.
–    Irodalomtudományi ismeretek: a modern irodalomtudomány irányzatai, modern irodalmi szövegek elemzése; ukrán–magyar irodalmi párhuzamok, irodalomtörténeti és -elméleti irányzatok elmélyítése, ezek gyakorlati alkalmazása irodalmi szövegek elemzésében.
–    Nyelvészeti ismeretek: alkalmazott nyelvészeti ismeretek: pszicholingvisztika, kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika, szemantika, pragmatika, szótártan, grammatika, stilisztika, nyelvtörténet.
–    Nyelvészeti és irodalmi szakkollégium vagy szakszeminárium: aktuális nyelv- és irodalomtudományi kérdések elemzése
–    Kisebbségtudományi ismeretek: nyelv-kultúra-identitás (nemzetiségi identitások, identitásprojektek); nemzetiségi média; nemzetiségi politika.

5.    Az ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanárának sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretei
–    A nyelv tanításának módszertana: a nyelvoktatás különböző módszereinek kialakulása, céljai, jellemzői, a jelenkori nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat
–    A kommunikatív nyelvtanítás elméleti alapjai és gyakorlati ismeretei. A célnyelvi készségfejlesztés lépései.
–    A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. Az idegennyelv-tudás szintjei a Közös Európai Referenciakeret alapján.
–    A kétszintű nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenőrzése. A vizsgák minőségi kritériumai.
–    A nyelvoktatás céljai és azok megvalósítása: tantervek, tanmenetek, óravázlatok készítésének módszertana. A Nemzeti alaptanterv idegennyelv-tanításra vonatkozó irányelvei.
–    A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása.
–    Tanítási technikák, módszerek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka projektfeladatok.
–    A nyelv, mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma, az interkulturális szemléletű nyelvtanítás céljai, megvalósításának módjai.
–    A tankönyv szerepe a nyelvtanításban. A tankönyvelemzés szempontjai.
–    A különböző oktatási eszközök alkalmazási lehetőségei a nyelvórán. Multimediális nyelvtanítási ismeretek.
–    A nyelvtanári kompetencia meghatározása és fejlesztése. A tanári munka fázisai. A nyelvi hiba fogalma, a hibajavítás elméleti alapjai és gyakorlata.
–    A nyelvtanulási stratégiák és technikák alapjai, a tanulás tanítása.
–    Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás.
1

Az 1. § c) pontja a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1/A. §-t a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 12. §-a iktatta be.

3

A 2. § (6) bekezdését a 79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

4

A 2. § (7) bekezdését a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 13. §-a iktatta be.

5

A 3. § (3) bekezdése a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 3. § (8) bekezdését a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 14. §-a iktatta be.

7

A 3. § (9) bekezdését a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 14. §-a iktatta be.

8

A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet 2. §-a iktatta be.

9

A 4. § (1) bekezdése a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 4. § (2) bekezdése a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 16. § b) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 6. § (5) bekezdését a 3/2019. (II. 11.) EMMI rendelet 2. §-a iktatta be.

13

A hatálybalépés időpontja 2019. február 19.

18

A 6. mellékletet a 79/2013. (XII. 19.) EMMI rendelet 4. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére