• Tartalom

9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról1

2024.01.01.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 1–15., 24., 31–33., 36. és 39. pontjában,

a 187–189. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés m) pontjában,

a 286. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés d) pontjában,

a 287. § tekintetében a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (6) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. állomáshely: az a nem Magyarországon lévő település vagy földrajzilag körülhatárolt területrész, ahová a külföldi szolgálatra vezénylés szól, valamint ahová a béketámogató műveletben részt vevő kontingens mandátuma szól,

2. béketámogató művelet: műveleti területen, fegyveresen végrehajtott tevékenység, különösen a béketeremtés, a békefenntartás és a békekikényszerítés,

3. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljárója,

4.2 értékelő központ (Assessment Center): a vezetői beosztásba jelöltek képességeinek feltárására szolgáló kiválasztási módszer, amely lehetőséget biztosít az előre meghatározott kompetenciák vizsgálatára,

5. fegyelmi vizsgálat: azon eljárási cselekmények összessége, amelyek a fegyelmi jogkört gyakorló döntését megalapozó, a fegyelemsértéssel összefüggő tények, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények feltárásához szükségesek, vagy azt elősegítik,

5a.3 hazai bázis: az üzembentartó által a személyzet tagja számára kijelölt hely, ahol a személyzet tagja rendszerint megkezdi és befejezi repülési szolgálati idejét vagy szolgálati időinek sorozatát, és ahol normál körülmények között az üzembentartó nem felelős a személyzet érintett tagjának elhelyezéséért,

6.4 honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó, a Hvt. 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézmény,

7.5 katonai felsővezető szakirányú továbbképzési szak: hazai felsőfokú vezetőképző tanfolyam vagy azzal egyenértékű külföldi tanfolyam,

8. katonai megfigyelő: a hivatásos és a szerződéses állomány (a továbbiakban együtt: állomány) műveleti területen fegyvertelen megfigyelői, szakértői, tanácsadói vagy összekötői feladatok végzésére irányuló külföldi szolgálatot teljesítő tagja,

9.6 képzési támogatás: a Honvédség által a honvéd altiszt-jelölt részére nyújtott ösztöndíj, térítésmentes természetbeni ellátásként biztosított élelmezési, ruházati ellátás, és tanszertámogatás,

9a.7 késleltetett jelentkezés: a tervezett repülési szolgálati idő üzembentartó általi elhalasztása, mielőtt a személyzet tagja elhagyja a pihenőhelyét,

9b.8 külföldi fél által biztosított online képzés: külföldi képző intézmény vagy partner által biztosított, kizárólag online formában, számítógépes hálózaton elérhető, a tananyag feldolgozásához digitális médiumokat alkalmazó, hagyományos, tantermi jelentétet nem igénylő, képzésszervezési szempontból külföldi képzésként nyilvántartandó és kezelendő képzés,

9c.9 külföldi fél által Magyarországra kihelyezett képzés: külföldi képző intézmény vagy partner által biztosított, magyarországi helyszínre kihelyezett, a külföldi fél által biztosított oktatók által megtartott, külföldi kiutazást nem igénylő, képzésszervezési szempontból külföldi képzésként nyilvántartandó és kezelendő tantermi képzés,

10. külföldi szolgálat:

a)10 a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 1. pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás,

b) a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá a más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál Magyarország részére biztosított beosztásban teljesített szolgálat,

c) a Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és a külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat,

d) a béketámogató műveletben való részvétel,

e) a humanitárius és katasztrófa-elhárítási műveletekben való részvétel,

f) a nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása,

g) a katonadiplomáciai tevékenység,

h) a pályázat alapján nemzetközi szervezetekben történő szolgálatteljesítés,

i) a külföldi képzésen történő részvétel,

j) a külföldi oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása,

k) a külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel,

l) a külföldi állomásozás,

m)11 a hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen,

n)12 a külföldi két- vagy többoldalú megbeszéléseken, szakmai egyeztetéseken történő részvétel, és

o)13 Magyarországon kívül települő, szövetségesi területen vagy légtérben működtetett fegyveres készenléti szolgálat fenntartása vagy harcászati kiképzés végrehajtása érdekében végzett külföldi szolgálatteljesítés.

10a.14 merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó pihenőidő: szolgálatot követő vagy azt megelőző folyamatos, megszakítás nélküli meghatározott időszak, amely alatt a személyzet tagja mentesül minden szolgálat, ügyeleti és készenléti szolgálat alól,

10b.15 merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó repülési szolgálati idő: bármely olyan időszak, amely minimum hatvan perccel a repülési feladat tervezett ideje előtt kezdődik, és minimum harminc perccel az után ér véget, hogy a repülőgép a szolgálat utolsó útvonal szakaszát teljesítve az állóhelyen megállt, beletartozik a földön vagy levegőben, a szolgálatban feladatra várva töltött idő, a telepítéskori utazás és a szimulátoron végrehajtott gyakorlás is,

11.16 munkakör: a munkafolyamat, a tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza az azt betöltő személy elvégzendő feladatait, jog- és hatáskörét, felelősségét és kötelezettségeit, valamint a szükséges szakmai, pszichikai követelményeket, illetve az egészségi korlátozásokat,

12.17 műveleti szabadnap: a műveletben történő részvételre vezényelt állomány pihentetése, rekreációja érdekében biztosítandó naptári nap, amelynek mértékét a vonatkozó nemzetközi megállapodások, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott műveleti utasítás, valamint a magyar állományra jellemző körülmények és a vezénylés alapján a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozzák meg,

13.18

14.19 szakmai felelős: a miniszter által kijelölt, az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai követelmények, az előmenetel szakmai feltételei és a képzési követelmények meghatározásáért felelős szervezet, szervezeti egység vagy e jogkörrel felruházott személy,

14a.20 szektor: a repülési szolgálati idő azon szakasza, amely a légijármű első felszállási célú megmozdulásától a kijelölt parkolóhelyen történő leállásáig tart,

14b.21 személyügyi szerv vezetője: a honvédelmi szervezet személyügyi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti elemének vezetője, vagy – ennek hiányában – a központi személyügyi szerv vezetője által belső rendelkezésben kijelölt szakmai elöljáró vagy felettes,

15. szolgálati beosztás: az állomány tagja és az önkéntes tartalékos katona által betöltött munkakör,

15a.22 tandíj: a képző intézmény által a honvédelmi szervezet részére a tandíjról, illetve a vizsgadíjról kiállított számla szerinti összeg vagy – ennek hiányában – a központi képzési katalógusban a képzés leírásához rendelt belső vagy külső ár,

15b.23 központi képzési katalógus: a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer képzéstervezési modulban található, a központi hazai beiskolázási tervben szereplő, továbbá a központi személyügyi szerv vezetője által engedélyezett képzések, tanfolyamok összessége, melynek összeállításáért és kezeléséért a központi személyügyi szerv a felelős,

16.24 tanulmányi támogatás: a vezénylésben vagy a tanulmányi szerződésben rögzített, a Honvédség által az állomány tagjának a tanulmányai folytatásához jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott juttatás.

17.25 tábori kihelyezés: a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 128. § (3b) bekezdése szerinti tábori körülmények között végrehajtott kiképzés, amely legalább hét összefüggő napból áll, az adott színtéren tartós igénybevételt eredményező folyamatos tartózkodással jár, amelyet – az éves kiképzési tervben meghatározottak alapján – a honvédségi szervezet parancsnoka az éves kiképzési feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedésben vagy parancsban rendel el, illetve engedélyez, és amelynek ideje alatt a honvédségi szervezet kijelölt állománya az éves kiképzési célkitűzéseik teljesítése érdekében összevontan egyéni vagy alegység kötelékben tábori körülmények között kiképzési, törzsfelkészítési vagy ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokat hajt végre, akár helyőrségen belül is, és ahol az állomány tagja naponta legalább 12 óra kiképzési, törzsfelkészítési vagy ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokat teljesít, a jogszabályok által meghatározott, tábori körülmények között biztosított pihenőidő betartásával.

2. A munkáltatói jogkör gyakorlása

2. § (1) Egyes munkáltatói jogköröket és azok gyakorlóját az 1. melléklet határozza meg.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkör gyakorlóját az állomány tagja által viselt rendfokozat határozza meg.

(3) A köztársasági elnök jogköreit kivéve az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata határozza meg.

(4)26

(5)27 A munkáltatói jogkört gyakorló hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot az általa vezetett honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában vagy az általa vezetett szervezeti egység ügyrendjében az adott honvédelmi szervezettel politikai szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást, munkakört vagy álláshelyet betöltő személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a munkáltatói jogkört gyakorló nevében és hatáskörében jár el.

(6)28 Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói döntésben fel kell tüntetni a munkáltatói jogkört gyakorló és a kiadmányozási jog gyakorlójának beosztását vagy munkakörét, valamint azt, hogy a kiadmányozási jog gyakorlója a munkáltatói jogkört gyakorló nevében jár el.

(7)29 A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a munkáltatói jogkört gyakorló személyét, döntési jogát és felelősségét, valamint – ha a jogorvoslatot jogszabály biztosítja – a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, az elbírálás rendjét és jogosultját.

(8)30 A munkáltatói jogkört gyakorlót – távolléte vagy akadályoztatása esetén, valamint ha a beosztás ideiglenesen megüresedett – az erre jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy vagy személyek helyettesíthetik.

3. § (1)31 Állományilletékes parancsnoknak minősül a honvédségi szervezet vezetője.

(2)32 Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol

a)33 a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet állománya tekintetében a szervezet vezetője,

b) a honvédségi szervezet más helyőrségben települő, oda kikülönített szervezeti elemének állománya tekintetében a szervezeti elem vezetője, ha azt a honvédségi szervezet alapító okirata rögzíti,

c)34

d)35 az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Honvéd Vezérkar Főnöke (a továbbiakban: HVKF) által kijelölt szolgálati elöljáró,

e) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), f)–p) és r)–u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,

f) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője, egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a kijelölt szolgálati elöljáró,

g) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés q) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) parancsnoka,

h)36 az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) főigazgatója,

i) az állományilletékes parancsnok tekintetében az elöljáró parancsnok, és

j)37 a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) állománya és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője tekintetében a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT).

(2a)38 A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezényléssel részt vevő állomány tekintetében a Hjt. 237/A. § (2) bekezdése szerinti belső rendelkezésben a szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályokkal összefüggő egyes állományilletékes parancsnoki jogköröket a HVKF által kijelölt parancsnok gyakorolja.

(3)39 A (2) bekezdés d) pontja esetén, továbbá a (2) bekezdés f) pontja esetén az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló szolgálati elöljárót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) esetén a HVKF, a miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény esetén a miniszter jelöli ki.

(3a)40 Ha a Hjt. 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében – a (2) bekezdés e) pontjától eltérően – az állomány tagja felett

a) a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,

b) egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a miniszter által kijelölt szolgálati elöljáró

gyakorolja az állományilletékes parancsnoki jogkört.

(3b)41 Ha a Hjt. 52/A. § (4) bekezdése alapján a Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek a Hjt. 51. § (6) és (8) bekezdésétől, illetve 52. § (1) bekezdésétől eltérően rendelkeznek, az e megállapodás alapján a nem a más szerv vezetője által gyakorolt munkáltatói jogkörök tekintetében – a (2) bekezdés e) pontjától eltérően – az állomány tagja felett

a) a szolgálati viszony létesítése, módosítása, megszüntetése és az illetmény-megállapítás tekintetében a központi személyügyi szerv vezetője,

b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 9. pontja szerinti felelős személy kezdeményezésére egyéb állományilletékes parancsnoki döntés tekintetében a miniszter által kijelölt szolgálati elöljáró

gyakorolja az állományilletékes parancsnoki jogkört.

(4) Ahol miniszteri rendelet állományilletékes parancsnokot említ, azon az állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorló személyt is érteni kell.

(5) Ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, az állományilletékes parancsnok munkáltatói jogköre az általa vezetett honvédelmi szervezet állományára, valamint a közvetlen alárendeltségében lévő honvédségi szervezet vezetőjére terjed ki.

(6)42

3/A. §43 (1) Az MH EK állománya esetén az állományilletékes parancsnoki munkáltatói jogköröket – a (2) bekezdés és az MH EK alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység állománya kivételével – az MH EK parancsnoka gyakorolja.

(2)44 Az MH EK-nak a HVKF intézkedésében meghatározott egyes telephelyein szolgálatot teljesítő állománya tekintetében az MH EK állományába tartozó, a szolgálatteljesítési hely szerinti szervezeti egység vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnoki munkáltatói jogköröket, ide nem értve a szolgálati viszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, az illetménymegállapításra vonatkozó, továbbá a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárással kapcsolatos állományilletékes parancsnoki munkáltatói jogköröket.

(3)45 Az (1) bekezdés szerinti, valamint az MH EK-nak a HM és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet székhelyén lévő telephelyén szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó munkáltatói döntéseket az MH EK személyügyi szerve, a (2) bekezdés szerinti munkáltatói döntéseket az MH EK-nak a HVKF intézkedésében meghatározott telephelyével megegyező szolgálatteljesítési hely szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve készíti elő.

4. §46 (1) Az illetmény megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2)47 Az illetmény-megállapítás munkáltatói jogkörét az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja, ha a megállapításra kerülő illetményelemre való jogosultság, illetve annak mértéke, összege törvényben, rendeletben, miniszteri utasításban, illetve a miniszter által írásban előzetesen hozott döntésben – az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörétől független módon – meghatározott. E rendelkezés nem alkalmazható a személyügyi szerv vezetője illetményének megállapítására.

(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően a miniszter állapítja meg az illetményét

a)48 a HVKF-nek és helyettesének,

b) a KNBSZ főigazgatójának és helyettesének,

c) a HM szervezeti és működési szabályzata szerinti HM szervek vezetőinek,

d) a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek vezetőjének, és

e) a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőinek.

(4) Ha – az áthelyezést kivéve – a szolgálati viszony módosítását követően az állomány tagja távolléti díjba tartozó illetményelemeinek mértéke változatlan, az utolsó illetmény-megállapítás marad érvényben.

(5) A szolgálati viszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő járandóságok megállapításakor az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

(6)49 Az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról szóló értesítés kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört

a)50 a miniszter gyakorolja a HVKF és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,

b)51 a HVKF gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,

c) a KNBSZ főigazgatója gyakorolja a KNBSZ személyügyi szervének vezetője tekintetében,

d)52 a központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja a (3) bekezdés c)–e) pontja szerinti vezetők, valamint a HM személyügyi szervének vezetője tekintetében,

e) az elöljáró parancsnok személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője tekintetében,

f) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állomány a)–e) pontja alá nem tartozó tagja tekintetében.

4/A. §53 (1) A Hjt. 140. § (6) bekezdése szerinti céljuttatás alapjául szolgáló célfeladat (a továbbiakban: célfeladat) meghatározása tekintetében az európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátására jogosult kedvezményezett honvédelmi szervezet (a továbbiakban: kedvezményezett honvédelmi szervezet) vezetője gyakorolja az állomány célfeladattal érintett tagja vonatkozásában a munkáltatói jogkört.

(2) Ha az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében nem a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője minősül állományilletékes parancsnoknak, az állomány célfeladattal érintett tagja tekintetében a célfeladat meghatározása tekintetében a munkáltatói jogkört a kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője és az érintett állományilletékes parancsnoka együttesen gyakorolja. Az érintett állományilletékes parancsnok e jogkörét a célfeladat meghatározására irányuló, (4) bekezdés szerinti megállapodáshoz adott előzetes írásbeli egyetértési jog útján gyakorolja. Az egyetértés megkérésével egyidejűleg az állományilletékes parancsnokot az elrendelni kívánt célfeladat kapcsán a (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti információkról kell tájékoztatni.

(3) A kedvezményezett honvédelmi szervezet vezetője számára – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az állományilletékes parancsnoka határozhat meg célfeladatot.

(4) A célfeladat meghatározása írásbeli megállapodás formájában történik, amely a 13. § (1) bekezdés a)–e) pontjában rögzítetteken túl tartalmazza különösen

a) az elvégzendő feladat részletes leírását, az ahhoz kapcsolódó hatásköröket és jogköröket, valamint a felelősségi viszonyokat,

b) a célfeladat szolgálatteljesítési időszükségletét órában,

c) a célfeladat teljesítésének kezdő időpontját és határidejét,

d) a célfeladathoz rendelt céljuttatás bruttó összegét összesítve és bruttó óradíjra lebontva,

e) a céljuttatás kifizetésének feltételeit és módját, és

f) részben vagy egészében európai uniós forrás terhére megvalósuló projekt kapcsán végzett célfeladat esetében a projekt számát és elnevezését.

5. §54 (1)55 A HVKF az állomány tagja tekintetében

a) jogszabályban, különösen az e rendelet 1. melléklete szerinti munkáltatói jogköröket,

b) a 3. § (1) bekezdése, (2) bekezdés i) pontja és (5) bekezdése szerint állományilletékes parancsnoki jogköröket, és

c) ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén javaslattételi jogkört

gyakorol.

(2)56 Az állomány Hjt. 58/E. §-ának hatálya alá tartozó tagja tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével, a javaslattételi jogkört – a HVKF előzetes egyetértésével – a HM KÁT gyakorolja.

(3)57 Az állomány Tábori Lelkészi Szolgálat állományába tartozó tagja tekintetében a miniszter hatáskörébe tartozó munkáltatói döntések esetén a javaslattételi jogkört – a HVKF előzetes egyetértésével – a HM parlamenti államtitkára gyakorolja.

3. Személyi javaslati lap

6. § (1) A személyügyi eljárásban a munkáltatói jogkört gyakorló részére az állomány tagja szolgálati viszonyának létesítésére, módosítására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszeréből (a továbbiakban: KGIR) előállított személyi javaslati lapon (a továbbiakban: javaslati lap) kell megtenni.

(2)58 Nem készül javaslati lap

c)60 a szerződéses állományba vétel,

d)61 a hivatásos állományba visszavétel, és

e)62 az 1. § 10. pont b) és c) alpontja szerinti külföldi szolgálat meghosszabbítása

esetén.

(3)63 Az állományilletékes parancsnok intézkedésben határozza meg a javaslati lapok elkészítésének és felterjesztésének rendjét azokban az ügyekben, amelyekben ő a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(4)64 Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, akkor javaslatát – az érintett közvetlen szolgálati elöljárója előzetes véleményének figyelembevételével – e rendelet szerint javaslati lapon terjeszti fel a munkáltatói jogkört gyakorló részére.

7. § (1)65 A személyügyi eljárás megkezdésének időpontja – a 6. § (2) bekezdése kivételével – a javaslati lap aláírásának napja.

(2)66 A tárgyévben tanulmányait befejező honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt tiszti, illetve altiszti állományba vétele esetén a személyügyi eljárás megkezdésének időpontja a 262. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napja.

(3)67

(4) Ha jogszabály a munkáltatói döntést kérelemhez köti, a személyügyi eljárás a kérelem állományilletékes parancsnokhoz érkezését követő napon kezdődik meg.

8. § (1) A javaslati lap tartalmazza különösen

a) az érintett személy nevét, rendfokozatát,

b) az érintett személy szolgálati beosztásának, munkakörének adatait,

c) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos javaslatot és indokolását,

d) a munkáltatói döntéshez szükséges kiegészítő információkat,

e) a javaslattevő beosztását és

f) az érintett személy nyilatkozatát a szolgálati viszonyával kapcsolatos javaslatról.

(2)68 Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója döntését döntési lapon hozza meg, a javaslati lap – a 6. § (2) bekezdése kivételével – a döntési lap mellékletét képezi.

(3) Ha a személyügyi eljárás az állomány tagja kérelmére indul, a kérelmet a javaslati laphoz csatolni kell.

(4)69 Ha az állomány tagja különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét kéri, a javaslati laphoz csatolni kell a kérelmet és a 12. § (1) bekezdése szerinti igazolást.

4. Személyi beszélgetés

9. § (1) Az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyügyi eljárás során a szolgálati viszonyával összefüggő javaslatról, a feleket érintő jogokról és kötelezettségekről az állomány tagjával személyi beszélgetés folytatható le.

(2) Jegyzőkönyvet kell felvenni,

a) ha ezt az állományilletékes parancsnok – a személyügyi eljárás összes körülményét mérlegelve – szolgálati érdekből elrendeli, vagy

b) ha az állományilletékes parancsnok döntése szerint a személyi beszélgetés lefolytatása kötelező, azonban arra nincs lehetőség.

(2a)70

(3)71 Kötelező a személyi beszélgetés lefolytatása és a jegyzőkönyv felvétele a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos személyügyi eljárás során.

10. § (1) A személyi beszélgetést

a) az állományilletékes parancsnok, vagy

b) az állományilletékes parancsnok vagy – ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatalmazott más, vezető beosztást betöltő személy (a továbbiakban: kijelölt személy)

folytathatja le.

(2)72 A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter, a HVKF, illetve – ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló – a munkáltatói jogkört gyakorló magához vonhatja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt személy képviseleti jogosultságát a meghatalmazás igazolja.

5. Különös méltánylást érdemlő egyéni érdek

11. § (1)73 A Hjt. 43. § (4) bekezdése, 59. § (5) bekezdése, 108. § (1) bekezdés c) pontja és 205. § (3) bekezdése alkalmazásában különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül

a) a szolgálati érdekkel összefüggő tanulmány folytatása,

b)74 az olyan szociális körülmény, amely az állomány tagjára, illetve közeli hozzátartozóira, élettársára vonatkozóan nyilvánvalóan, vagy bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a közeli hozzátartozó, élettárs eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését,

c)75 ha az állomány tagjának háztartásában élő alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanuló eltartott gyermeke tanulmányaiból annak befejezéséig kevesebb, mint egy év van hátra, valamint a gyermek által megkezdett speciális képzés, szakképzés befejezéséhez szükséges időtartam legfeljebb fele van hátra, és

d)76 ha az állomány tagja szolgálatteljesítési helyének változása miatt a közös háztartásában élő közeli hozzátartozók, élettársak együttes költözése következtében igazolhatóan egészségi állapotuk romlásának kockázata áll fenn.

(1a)77 A Hjt. 59. § (5) bekezdése alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek minősül, ha az állomány tagja a kérelmet egészségi alkalmatlanságának megállapítására figyelemmel, a Hjt. 68/A. § (6) bekezdése alapján nyújtja be.

(2)78 A szolgálati viszony Hjt. 59. § (5) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.

12. § (1) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek fennállását az állomány tagja köteles igazolni.

(2) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembe vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(3) Nem állapítható meg különös méltánylást érdemlő egyéni érdek különösen akkor, ha a szolgálati viszony módosítása nem jár együtt a szolgálatteljesítési hely megváltozásával.

6. Munkáltató döntések, jognyilatkozatok tartalmi követelményei és kiadásuk rendje

13. §79 (1) A munkáltatói döntés, jognyilatkozat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tartalmazza különösen

a) a munkáltatói jogkört gyakorló beosztásának megnevezését, és az irat jellegét,

b) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, valamint a személyügyi nyilvántartásban kezelhető egyéb személyi adatát,

c) az eljárás tárgyát, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését,

d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a munkáltatói döntést megalapozzák,

e) a munkáltatói döntés hatálybalépésének időpontját, illetve időtartamát,

f) indokolást, kivéve, ha az indokolási kötelezettséget a Hjt. kizárja, és

g)80 a Hjt. 7. § (9) bekezdésének megfelelő tartalmú tájékoztatást a jogorvoslatról.

(2) A Hjt. 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tartalommal a központi személyügyi szerv készíti elő.

14. § Kizárólag egyéni határozat vagy parancs hozható

a) a szolgálati viszony létesítéséről,

b) a szolgálati viszony megszüntetéséről,

c)81 a szolgálati viszony Hjt. 42. § (1) bekezdése és Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti módosításáról,

d)82 a fegyelmi és a méltatlansági eljárás során, és

e)83 az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés esetén.

15. § (1) Ha nem kötelező egyéni határozat vagy parancs kiadása, a munkáltatói jogkört gyakorló dönthet összesítő határozat vagy parancs kiadásáról.

(2) Az összesítő határozat vagy parancs egy jognyilatkozatba foglalja az állomány több tagját érintő azonos tárgyú munkáltatói döntéseket.

(3) Az összesítő határozatról vagy parancsról az azt elkészítő személyügyi szerv kivonatot készít. A kivonatot munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. Az állomány érintett tagjával kizárólag a kivonatot kell közölni.

(4) Az összesítő határozatot vagy parancsot egy eredeti példányban kell elkészíteni. Az összesítő határozat vagy parancs az állomány valamennyi érintett tagjára nézve tartalmazza különösen a 13. § szerinti adatokat, rendelkezéseket.

(5) A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (4) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.

16. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntését a Hjt. 2. § 29. pont c) alpontja szerint döntési lapon hozza meg, az a 13. § a)–e) és g) pontjában meghatározottakon túl tartalmazza a munkáltatói jogkört gyakorló lehetséges döntési alternatíváit is. A döntési lapot egy eredeti példányban kell elkészíteni.

(2) A döntési lapról kivonatot az állomány tagjának kérelmére kell készíteni. A kivonatot a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hitelesíti. A kivonat az állomány érintett tagjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti adatokat, tájékoztatást és azt tartalmazza, hogy az irat kivonatnak minősül.

(3) A döntési lapon rögzített döntésről a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz. Az összesítő határozatra a 15. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyéni határozat egy eredeti példányban készül, és arról a munkaköri leírásban erre felhatalmazott ügyintéző hiteles másolatot készít. Az állomány érintett tagjával kizárólag a hiteles másolatot kell közölni.

(5) Az egyéni határozat a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

a) a határozatot hozó személyügyi szerv megnevezését,

b) a döntési lap számát,

c) arra való utalást, hogy a határozat meghozatalára a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörében eljárva került sor,

d) a kivonat készítésére vonatkozó kérelem lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről való tájékoztatást, és

e) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a személyügyi szerv a határozatot hozta.

17. § (1)84 Az állomány tagja havi illetményéről kiadott illetmény-megállapításról szóló munkáltatói döntés a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

a) az illetmény-megállapítás okának megnevezését, a kapcsolódó munkáltatói döntés számát,

b) az illetmény-megállapítás alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét, a szolgálati beosztáshoz meghatározott előmeneteli rendet, rendszeresített rendfokozatot, valamint – a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti eset kivételével – a besorolási osztályt és a besorolási kategóriát,

c) az állomány Hjt. 123. § (4) bekezdés a), c) vagy f) pontjának hatálya alá tartozó tagja esetén az alapilletmény alapját képező besorolási osztály és besorolási kategória számát,

d)85 a Hjt. 123. § (4) bekezdés d) vagy e) pontjának hatálya alá, vagy a Hjt. 46. § (1) bekezdés f)–i), k)–s), u) és v) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagja esetén az alapilletmény megállapításának alapját képező konkrét jogszabályhelyre történő utalást,

e) az alapilletmény szorzószámát és összegét,

f) a honvédelmi szolgálati díj szempontjából irányadó szolgálati idő tartamát, a fokozati vizsga szintjét, valamint a honvédelmi szolgálati díj összegét,

g) a megállapított rendszeres illetménypótlék megnevezését, a pótlékra való jogosultság alapját, a pótlék mértékét és összegét,

h) a megállapított rendszeres kiegészítő illetmény megnevezését, mértékét és összegét,

i) az állomány tagját megillető egyes illetményelemek együttes összegét, és

j) a megállapított besorolás szerinti illetményre való jogosultság kezdő napját.

(1a)86 A Hjt. 122. § (1a) bekezdése szerinti illetménymegállapítás esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az illetménymegállapításról szóló munkáltatói döntés a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

a)87 az illetménymegállapítás okának megnevezését, a kapcsolódó miniszteri döntés számát,

b)88 az illetménymegállapítás alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését, rendszeresített rendfokozatot,

c) az illetmény összegét, valamint

d) a megállapított illetményre való jogosultság kezdő napját.

(2)89 A Hjt. 122. § (4) bekezdése szerinti illetményváltozásról szóló értesítés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

a)90 az értesítés okát,

b) a módosuló illetményelemek megnevezését,

c)91 az értesítés szerint módosuló illetményre való jogosultság kezdőnapját, az (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti elemeket, és

d)92 az (1) bekezdés i) pontja szerinti elemet.

(3) Az állományilletékes parancsnok havonta megállapítja az állomány tagja eseti illetménypótlékra vagy eseti kiegészítő illetményre való jogosultságát, meghatározza annak mértékét. Az erről szóló munkáltatói döntésnek a 13. §-on túl tartalmaznia kell különösen

a) a jogosultság megállapításának okát, a jogosultsági hónap megnevezését,

b) eseti illetménypótlék esetén a jogosultsági alapot képező szolgálati tevékenység teljesítéséről szóló igazolás számát,

c) a megállapított eseti illetménypótlék megnevezését, a pótlék összegének kiszámításához szükséges alapadatokat, a pótlék mértékét és összegét, és

d) a megállapított eseti kiegészítő illetmény megnevezését, és annak összegét.

(4)93

17/A. §94 (1)95 A központi személyügyi szerv vezetője – jogszabályban, miniszteri utasításban és belső rendelkezésekben meghatározottakon túl – előkészíti a miniszter és a HVKF hatáskörébe tartozó személyügyi döntéseket, a személyügyi szakterületet érintően előkészíti a köztársasági elnök jogköreivel összefüggő miniszteri előterjesztéseket, valamint kiadmányozza a döntési lap alapján meghozott határozatokat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter vagy a HVKF.

(2) A munkáltatói joggal rendelkező állományilletékes parancsnokok által vezetett szervezet személyügyi szerve az adott vezetési szinthez kapcsolódó személyügyi feladatokat végzi.

7. Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása

18. § (1) Az állományilletékes parancsnok

a) a Hjt. 22. § (2) bekezdése szerinti döntését az állomány tagjának nyilatkozatán,

b) a Hjt. 25. § (1) bekezdése szerint döntését az állomány tagjának kérelmén

rögzíti a tudomásszerzést követő 8 napon belül.

(2)96 Ha az állomány tagjának külföldre utazása tervezetten a három napot meghaladja, köteles a távollét tervezett időtartamát és a külföldi ország megnevezését a külföldre utazás megkezdése előtt legalább egy héttel a közvetlen szolgálati elöljáró útján az állományilletékes parancsnoknak vagy az állományilletékes parancsnok által belső rendelkezésben kijelölt hivatali felettesnek vagy szolgálati elöljárónak bejelenteni.

(2a)97 A (2) bekezdés szerinti bejelentést a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője részére meg kell küldeni annak a személyügyi nyilvántartásban történő tárolása céljából.

(3)98 A Hjt. 25. § (3) bekezdése szerinti visszarendelést az állomány tagjával a szolgálatteljesítésre kötelezés előtt legalább 24 órával korábban, ha ezt a szolgálati érdek nem teszi lehetővé, akkor a lehető legkorábban közölni kell.

(4)99

(5)100 Ha a visszarendelés 1 napot meghaladóan engedélyezett szabadság ideje alatt történik, és a szolgálatteljesítés meghaladja az 1 munkanapot, a szabadságot ismételten ki kell adni.

7/A. 101 Az élettársi kapcsolat igazolása

18/A. § (1) Az élettársi kapcsolatban élés ténye az élettársi kapcsolat Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő regisztrálása esetén az abban szereplő adatokról kiállított tanúsítvánnyal, ennek hiányában a honvédelmi szervezet személyügyi szervéhez benyújtott teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozattal igazolható.

(2) Ha a Hjt. végrehajtására kiadott jogszabály az élettársi kapcsolatban élés tényének igazolását írja elő, akkor az érintett kérelmére a honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerint bejelentett adatokról tanúsítványt állít ki.

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

8. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

19. §102 (1)103

(2) A legénységi állomány azon tagja, aki a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, kérelmének megfelelően hivatásos állományba vehető.

(3)104

(4)105

9. Az állományba vétel

20. § (1) Az állományba vételi eljárást

a)106 a honvédségi ösztöndíjas hallgatókkal a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával az MH Ludovika Zászlóalj illetékes szerve, és

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve,

folytatja le.

(1a)107 A Hjt. 35. § (1) bekezdése szerinti állományba vételi okmány (a továbbiakban: állományba vételi okmány) vagy a Hjt. 35. § (1) bekezdése szerinti szerződés (a továbbiakban: szerződés) – a 21/A. §-ban foglalt kivétellel – tartalmazza

a) a szolgálati viszony kezdetét és jellegét,

b) próbaidő kikötése esetén annak időtartamát,

c) alapkiképzésre kötelezés esetén az alapkiképzésen való részvétel követelményét, annak kezdő időpontját és időtartamát,

d) közkatona kivételével az állomány tagjának első rendfokozatát,

e) az állomány tagja

ea) első szolgálati beosztását,

eb) szolgálati helyét,

ec) szolgálati beosztásának besorolási osztályát és besorolási kategóriáját.

(1b)108 Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl a szerződésnek tartalmaznia kell a Hjt. 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását is.

(1c)109 Az állományba vételi okmány vagy a szerződés a szolgálati viszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet, különösen arról, hogy az állomány tagja a Hjt. 42. § (2) bekezdés c) pontja szerint vezénylésre kerülhet.

(2)110

(3)111 Az állományba vételt követően a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője a szolgálatteljesítés első napján, de legkésőbb harminc napon belül – a Hjt. 92. §-ára figyelemmel – megállapítja a szolgálati idő kezdő napját.

(4)112 A (3) bekezdés szerint megállapított szolgálati idő kezdő nap módosítására hivatalból vagy az érintett személy kezdeményezésére a Hjt. 92. §-ára figyelemmel kerülhet sor. A szolgálati idő kezdő napjának módosítására

a) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője, vagy annak hiányában a központi személyügyi szerv vezetője jogosult,

b) a központi személyügyi szerv vezetője jogosult a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője és az állományilletékes parancsnok esetén,

c)113 a HVKF jogosult a központi személyügyi szerv vezetője esetén, és

d)114 a miniszter jogosult a HVKF, a KNBSZ főigazgatója, valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetői esetén.

21. § (1) Az állományba vétel során a szakmai felelős egyetértése szükséges

a)115 a tiszti vagy altiszti állományba vétel esetén a Hjt. 33. § (1) bekezdése szerinti alkalmazási feltételeknek való megfeleléshez, és

b) az első rendfokozat Hjt. 40. § (2) bekezdése szerinti megállapításához akkor, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem hadnagyi vagy őrmesteri rendfokozattal tervezi a jelentkező állományba vételét.

(2) A tábori lelkész esetén a Hjt. 31. § (5) bekezdése szerinti egyetértés kiadását a Tábori Lelkészi Szolgálat illetékes szolgálati ága kezdeményezi.

21/A. §116 Az állomány Hjt. 35. § (2) bekezdése szerinti tagja esetében az állományba vételi okmánynak vagy szerződésnek tartalmaznia kell a 20. § (1a) bekezdés a)–d) pontjában és a 20. § (1b) és (1c) bekezdésében foglaltakat, valamint a Honvédség vállalását, hogy a pályakezdőt az állományba vételt követően a Hjt. 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vezénylés útján tervezi foglalkoztatni.

21/B. §117 (1) A Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésre legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állomány szerződésében rögzíteni kell, hogy

a) az alapkiképzést követően közvetlenül teljesítenie kell az Alap Altiszti Tanfolyamot, és a szakmai altiszti tanfolyamot,

b) a képzés sikeres befejezését követően az MH megfelelő altiszti szolgálati beosztást biztosít részére,

c) a képzés sikeres befejezését követően az érintett vállalja az altiszti állományba vételt és a Hjt. 88. § (2) bekezdése szerinti kötelezettséget, és

d) a 108/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezettséget.

22. §118 (1)119 A pályakezdő és a közkatona esetében az állományba vételi okmányban vagy szerződésben a szolgálati viszony kezdő időpontjaként az alapkiképzés megkezdésének napját kell meghatározni.

(2)120 A jogszabály alapján alapkiképzésre kötelezettek esetében az alapkiképzés végrehajtása alól a kiképzésért felelős szervezet által meghatározott feltételek fennállása esetén a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló mentesítést engedélyezhet.

(3)121 Az alapkiképzés teljesítésére vonatkozó – a Hjt. 38. § (9) bekezdés szerinti – határidő-halasztás az állomány tagjának az alapkiképzés időszakában történt megbetegedése vagy balesete miatt engedélyezhető. A határidő-halasztást a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezheti.

23. §122 Ha a szolgálati viszony úgy létesül, hogy a szolgálati viszony korábbi megszűnése és az ismételt szolgálati viszony létesítés között több, mint 10 év telt el, az állományba vételi okmányban vagy szerződésben a próbaidő alatt az állományba vételre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját alapkiképzésen való részvételre kötelezheti. Ez esetben a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

24. § (1)123 Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesül, az állományba vételi okmánynak vagy szerződésnek az áthelyezés tényét és azt is tartalmaznia kell, hogy az érintett jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(2)124 Az áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítését az állományilletékes parancsnok és az érintett is kezdeményezheti. Az érintett a kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be.

(3)125 Ha az érintett pályakezdőnek minősül, az áthelyezés időpontjára a 22. §-t is alkalmazni kell.

25. §126 (1)127 Az állományba vétel során – ha a Hjt. eltérően nem rendelkezik – a korábbi hivatásos katonai, szerződéses-, önkéntes tartalékos-, továbbszolgáló-, vagy sorkatonai szolgálat alatt megszerzett rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat is megállapítható.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Hjt. 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján áthelyezett személy – Hjt. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított – rendfokozata nem lehet magasabb, mint tervezett beosztásának rendszeresített rendfokozata.

(3)128

25/A. §129 (1)130 Ha a megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató a tanulmányainak befejezését követő két éven belül hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, altisztjelölti szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.

(2)131 Az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszony, valamint a Hjt. 212. § (4) bekezdése szerinti tényleges szolgálatteljesítés időtartama alatt a megtérítésre kötelezett kérelmére mentesül az esedékes részletek megfizetése alól, ha erről a központi személyügyi szerv vezetőjével kiegészítő megállapodást köt. A kiegészítő megállapodás tartalmazza az (1) bekezdés szerinti szolgálati viszonyban kötelezően eltöltendő időtartamot és a (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást is.

(3)132 A kiegészítő megállapodásban a megtérítésre kötelezett honvédségi ösztöndíjas hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy szolgálati viszonyának az előírt időtartamból még hátralévő idő elteltét megelőző megszűnése esetén az időarányosan még fennálló tartozást megfizeti.

(4)133 A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.

10. A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek

26. § (1)134 A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell. A szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, továbbá a szakképzettséget, a szakképesítést, a szakképzettséget vagy szakképesítést helyettesítő képzettséget (a továbbiakban együtt: szakképzettség), egyéb képzettségi követelményeket, valamint egészségi korlátozásokat és pszichikai alkalmassági követelményeket a 2. melléklet határozza meg. A fizikai alkalmassági követelményeket a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabály tartalmazza.

(2) A munkakörökhöz előírt iskolai végzettségként, szakképzettségként vagy egyéb képzettségként a szakmai felelős külföldön teljesített képzést is elismerhet.

(3)135 Ha a 2. mellékletben valamely rendszeresített rendfokozatnál egynél több iskolai végzettség, szakképzettség szerepel, közülük bármelyik megléte elégséges, kivéve az „és” kapcsolatban álló végzettségek esetén, mert akkor mindkét végzettség megléte szükséges.

(4) A 2. melléklet szerinti végzettségi szinteknél magasabb végzettség – ha a szakirányúságra vonatkozó követelmény teljesül – a szolgálati beosztás betöltését lehetővé teszi.

(5)136 A 2. mellékletben a pszichikai alkalmassági követelmények, valamint a fegyvernemi és a munkaköri korlátozások meghatározására használt kódokra és rövidítésekre a honvédek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló jogszabályt kell alkalmazni.

(6) A repülőgép, a helikopter személyzet, a légi vezetés, a repülő harcbiztosító, valamint a repülőműszaki munkakörökre vonatkozó egészségi, pszichikai alkalmassági követelményekre és kizáró korlátozásokra az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályt akkor kell alkalmazni, ha az állomány tagja állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetének minősül.

(7) Az egészségügyi munkakörökre vonatkozó kizáró korlátozásokat, valamint a (6) bekezdés szerinti követelményeket munkakörönként kell megállapítani.

(8)137 A 2. mellékletben meghatározottak szerint közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás (a továbbiakban: közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás) – a munkáltatói jogkört gyakorló erre vonatkozó, különösen a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó rendszeres vagy ismétlődő munkaköri feladatokra tekintettel meghozott döntése esetén, a (10)–(11a) bekezdésben meghatározott feltételekkel – betölthető az állomány azon tagjával is, aki a közigazgatási vagy jogi szakvizsgára vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, kivéve, ha a beosztás

a) hatósági hatáskörben kiadmányozási jogkör gyakorlására vagy jogi képviselettel járó tevékenység végzésére irányul, vagy

b) hatósági döntés előkészítését végző vagy jogi képviselet ellátására jogosult szervezet, vagy szervezeti egység vezetésére irányul.

(9)138 E rendelet alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti az állomány tagjának tudományos fokozatát, ebben az esetben az állomány tagja a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.

(10)139 A közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás csak olyan közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkező személlyel tölthető be, aki írásban vállalja, hogy a beosztásba helyezését követő két éven belül teljesíti a beosztáshoz szükséges közigazgatási vagy jogi szakvizsgát, illetve a (9) bekezdés szerinti feltételt.

(11)140 Ha az állomány tagja a (10) bekezdésben meghatározottakat a beosztásba helyezését követő két éven belül nem teljesíti, olyan más beosztásba kell áthelyezni, amelyhez a (8) bekezdés szerinti képzési kötelezettség teljesítése nem szükséges.

(11a)141 Ha a jogi és igazgatási munkakörnek minősülő, százados rendfokozattal rendszeresített, közigazgatási vagy jogi szakvizsga letételéhez kötött beosztás betöltésére tervezett személy hadnagy rendfokozatot visel, a munkáltatói jogkört gyakorló (8) bekezdés szerint meghozott döntése tekintetében nem kell alkalmazni a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit.

(12)142 A miniszter a sajtó, tájékoztatás, fegyvernemi szakági alcsoporton belül legfeljebb ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásban történő foglalkoztatást engedélyezheti, ha az érintett legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettséggel rendelkezik és a szolgálati beosztás folyamatos betöltése a Honvédség kiemelt stratégiai érdeke, továbbá ha a beosztás a Honvédség szempontjából kiemelt felkészültség, nehezen pótolható szakmai tapasztalat meglétét követeli meg.

(13)143 A Hjt. 237/L. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkakörnek minősülnek a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/2015. (VI. 22.) HM rendelet 7. mellékletében foglalt táblázat 3. és 5. pontjában meghatározott egészségügyi katonai szolgálati beosztások akkor, ha a beosztás

a) alezredes vagy ennél magasabb rendfokozattal rendszeresített, vagy

b) főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozattal rendszeresített, és a beosztás betöltésének a feltétele a szakirányú egyetemi végzettség.

26/A. §144 A tiszti állomány tagja e rendeletben meghatározottak szerint a következő szakmai tanfolyamok sikeres elvégzésére köteles:

a) katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyama,

b) harcászati törzstiszti tanfolyam,

c) hadműveleti tanfolyam.

26/B. §145 (1) Katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyamának elvégzésére köteles a tiszti állomány katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező tagja az alapkiképzés befejezését követő 1 éven belül.

(2) Az állomány katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyamának elvégzésére kötelezett tagja, ha az előírt követelménynek e rendeletben meghatározott határidőben önhibájából nem tesz eleget, fennálló szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszűnik.

(3)146 Az (1) bekezdés szerinti szakmai tanfolyam alapkiképzés befejezését követő 1 éven belüli teljesítése alól a HVKF szolgálati érdekből vagy egészségi okból legfeljebb 2 évre halasztást engedélyezhet.

(3a)147 Az (1) bekezdés szerinti határidőbe és a (3) bekezdés szerinti halasztás időtartamába nem számít bele

a) a szülési szabadság,

b) az illetmény nélküli szabadság,

c) a külföldi szolgálatra vezénylés,

d) az önhibán kívüli okból bekövetkezett balesetből eredő 60 napot meghaladó egészségügyi szabadság,

e)148 a Hjt. 46. § (1) bekezdés g) és j) pontja szerinti rendelkezési állomány,

f)149 a szolgálat viszony szünetelésének, és

g)150 a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet

időtartama.

(4) E § alkalmazásában katonai felsőfokú végzettségnek a katonai alapfokozatú BSc, a katonai főiskola, a katonai mesterfokozatú MSc vagy egyetemi szintű katonai végzettség minősül.

26/C. §151 (1) Harcászati törzstiszti tanfolyam elvégzésére köteles az állomány tagja a százados rendfokozatba történő előléptetését megelőzően.

(2) Hadműveleti tanfolyam elvégzésére köteles az állomány tagja az alezredes rendfokozattal rendszeresített vezető szolgálati beosztásba történő kinevezését megelőzően.

(3) Az állomány harcászati törzstiszti tanfolyam elvégzésére kötelezett tagja a szakmai tanfolyam sikeres elvégzése nélkül nem léptethető elő.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában vezető beosztásnak minősül a 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázatában meghatározott szolgálati beosztás.

(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szakmai tanfolyamok sikeres elvégzése esetén az állomány tagja mentesül a minősítő vizsga sikeres teljesítésének e rendelet szerinti követelménye alól.

26/D. §152 A 26/A–26/C. §-ban meghatározott tanfolyamok alól a szakmai felelős mentesítést adhat, a külföldön megszerzett, szakmai felelős által megfeleltetett tanfolyami végzettség, illetve szakbeosztások huzamos ideig történő ellátása során szerzett tapasztalatokra való tekintettel.

26/E. §153 (1) Haladó Altiszti Tanfolyam elvégzésére köteles az altiszti állomány tagja a főtörzsőrmester rendfokozatba történő előléptetését megelőzően.

(2) Egységes Zászlóstanfolyam elvégzésére köteles az altiszti állomány tagja a zászlós rendfokozatba történő előléptetését megelőzően.

(3) Az altiszti állomány Haladó Altiszti Tanfolyam, illetve Egységes Zászlóstanfolyam elvégzésére kötelezett tagja a szakmai tanfolyam sikeres elvégzése nélkül nem léptethető elő.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakmai tanfolyamok sikeres elvégzése esetén az altiszti állomány tagja mentesül a minősítő vizsga sikeres teljesítésének e rendelet szerinti követelménye alól.

26/F. §154 (1) Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam elvégzésére köteles az altiszti állomány egység szintű vezénylő zászlósi vagy ennél magasabb szintű vezénylő zászlósi beosztásba kinevezett vagy áthelyezett tagja. Az altiszti állomány tagját a beosztásba kinevezést vagy áthelyezést követő legkorábbi időpontban induló tanfolyamra, de legkésőbb 3 éven belül kell beiskolázni.

(2) Ha az altiszti állomány Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyamra kötelezett tagja 3 éven belül nem kezdi el a tanfolyamot, és ezt követően az elkezdett tanfolyamot nem végzi el sikeresen, olyan beosztásba kell áthelyezni, amelyben nem követelmény az Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam sikeres elvégzése, vagy rendelkezési állományba kell helyezni.

(3) Az Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam elvégzése alól a szakmai felelős mentesítést adhat, a külföldön megszerzett, a szakmai felelős által megfeleltetett tanfolyami végzettségre tekintettel.

27. §155 (1) Az idegennyelv-ismereti követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzíteni kell.

(2)156 A Hjt. 33. § (4) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény meghatározásához, módosításához, valamint a Hjt. 33. § (5) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény alóli mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli egyetértése szükséges, kivéve, ha a munkáltatói jogkört a HVKF gyakorolja.

(3) A szolgálati beosztás az arra előírt idegen nyelvből megszerzett, az előírtaknak megfelelő szintű és típusú, államilag elismert nyelvvizsgával tölthető be. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a szolgálati beosztások is betölthetők, amelyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel.

(4) Az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret szintjét és típusát, a szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell.

28. §157 (1) A szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól a kinevezésre, áthelyezésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló a munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a szolgálati beosztás – mérlegelve a szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét – ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés legfeljebb a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szólhat.

29. § (1) Szolgálati beosztás betöltésére a Hjt. 34. § (1) bekezdése szerint nyílt vagy zárt pályázat írható ki.

(2) Nyílt pályázat esetén a pályázati kiírás nyilvános. A nyílt pályázat a HM hivatalos lapjában és honlapján, a közszolgálati állásportálon, az elektronikus levelező rendszeren, továbbá a KGIR-en keresztül kerül közzétételre.

(3) Zárt pályázat esetén a pályázati kiírás csak a pályázatban való részvételre előzetesen kiválasztott személyi kör részére kerül megküldésre.

(4) A pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki.

(5)158

30. § (1) A pályázat feltételeit az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen

a) a pályázatot kiíró által vezetett honvédelmi szervezet megnevezését, a pályázatot kiíró nevét, szolgálati beosztását,

b) a betöltendő szolgálati beosztásba helyezés határozott vagy határozatlan időtartamát,

c) a szolgálati beosztás megnevezését, a rendszeresített rendfokozatot,

d) a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat, így különösen a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, idegennyelv-ismeretet,

e) ha előírás, szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, vagy vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezettséget,

f) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket,

g) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását,

h) a szolgálatteljesítés helyét,

i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

j) a pályázat benyújtásának helyét, időpontját, módját,

k) a pályázat elbírálásának időpontját,

l) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, és

m) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, elérhetőségét.

(3) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kizárólag az állomány tagja nyújthat be, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesével a szolgálati viszony létesítését nem zárja ki.

31. § (1) A pályázat nyerteséről a benyújtott pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas jelölt.

(3) A pályázat eredménytelensége esetén új pályázatot lehet kiírni.

32. § (1) Az MH EK orvos igazgatói beosztásának betöltésére nem kell pályázatot kiírni.

(2) Az MH EK más vezető beosztásának betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha az adott szolgálati beosztás haladéktalan betöltése a folyamatos egészségügyi ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges.

11. Tájékoztatási kötelezettség

33. §159 (1) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó munkáltatói jogkört gyakorló által kijelölt személy írásban, legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján tájékoztatja az állomány tagját

a) a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjéről,

b) a szolgálati viszony kezdetéről és jellegéről,

c) az állomány tagja szolgálati helyéről,

d) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokról,

e) próbaidő kikötése esetén annak időtartamáról és feltételeiről,

f) a szolgálati rendről, a napi szolgálatteljesítési idő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre szolgálatteljesítési idő osztható be, a beosztás szerinti napi szolgálatteljesítési idő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a túlszolgálat lehetséges éves időtartamáról, elrendelésének és díjazásának szabályairól,

g) az illetmény elemeiről, az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

h) az adható egyéb juttatásokról,

i) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának rendjéről,

j) a szolgálati viszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmentési idő megállapításának szabályairól, valamint a lemondás és az egyoldalú szerződésbontás szabályairól és korlátozásáról,

k) a munkáltató képzési politikájáról, az állomány tagja által igénybe vehető, az előmenetelhez szükséges képzésekről és a képzésre fordítható idő tartamáról,

l) a honvéd jogállásával összefüggő jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során jelentkező személyes adatok kezelésével kapcsolatban a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Haktv.) szerinti kötelező adatkezelésről, a nyilvántartandó adatok köréről és az adatok nyilvántartásának időtartamáról,

m) a Hjt. 38. § (4) bekezdése esetén próbaidős rendfokozat elvesztéséről és

n) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a szolgálati viszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

(2) Az állomány Hjt. 35. § (2) bekezdése szerinti tagja esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az (1) bekezdés j), l) és m) pontja szerinti tartalomra nézve kell megadni. A tájékoztatást az (1) bekezdés g), h) és i) pontja szerinti tartalomra nézve is meg kell adni, ha a szabadság megállapítására és kiadására a Honvédségnél irányadó szabályokat kell a vezényelt esetében alkalmazni, illetve az (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti járandóságok költsége a Honvédséget terheli.

(3) Az (1) bekezdés a) és f)–i) pontja szerinti tájékoztatás megadható az érintett adatokra irányadó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés rendelkezésére történő hivatkozással.

(4) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti tájékoztatásra a Haktv. vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó adatkezelési tájékoztató átadásával kerül sor.

(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tájékoztatást az állományba vételi okmányban vagy a szerződésben kell megadni, az (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatás a munkaköri leírás átadásával valósul meg.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról az állomány tagját legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatni kell. A változásról szóló írásos tájékoztatási kötelezettség akkor mellőzhető, ha a tájékoztatás a (3) és (4) bekezdés szerint történt.

12. Az eskü

34. § (1) Az állomány tagja az eskü letételét az eskü szövegét tartalmazó iraton aláírásával igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti irat egy eredeti példányát az eskütételt követően az érintett részére át kell adni.

(3) A koronaőri eskü letételére a koronaőr beosztásba helyezés napján kerül sor.

III. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

13. A szolgálati viszony módosításának közös szabályai

35. § (1) Ha jogszabály a szolgálati viszony módosítását az állomány tagjának

a) kérelméhez köti, azt az állomány tagja a szolgálati út betartásával a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be,

b) beleegyezéséhez köti, akkor arról az állomány tagja a javaslati lapon nyilatkozik.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet a kézhezvételét követő 30 napon belül bírálja el, és erről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.

36. § Az állomány tagjának áthelyezésére, kinevezésére és megbízására az jogosult, aki az áthelyezéssel, kinevezéssel vagy megbízással betöltendő szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz meghatározott munkáltatói jogkört gyakorolja.

36/A. §160 A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben az áthelyezés időpontja az áthelyezésről szóló jognyilatkozat kiadmányozását követő 30. nap.

37. §161 (1) Speciális beosztásból általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba történő áthelyezéskor az állomány tagjának viselt rendfokozata – az áthelyezést megelőzően – nem lehet alacsonyabb, mint az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő áthelyezés esetén az állomány tagjának viselt rendfokozata a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatával megegyező is lehet, ha az áthelyezéskor a viselt rendfokozatára előírt kötelező várakozási ideje nem telt le.

38. § (1) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó tiszti vagy altiszti beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata legfeljebb két rendfokozattal lehet alacsonyabb, mint a beosztásban rendszeresített rendfokozat.

(2)162 Az (1) bekezdéstől szolgálati érdekből a HVKF, illetve a Hjt. 58/E. §-a szerinti kirendeltek esetében a HM KÁT engedélyével el lehet térni.

39. § (1) Az állomány tagjának honvédelmi szervezetek között kérelemre történő azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezése esetén, a kérelmet a 35. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a fogadó honvédelmi szervezet vezetője részére kell benyújtani, az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A kérelemről a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kézhezvételt követő 30 napon belül dönt. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A fogadó honvédelmi szervezet vezetője az elutasításáról vagy elfogadása esetén a tervezett szolgálati beosztásról 15 napon belül írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot.

(3) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője a kérelmet elfogadta, az állományilletékes parancsnok álláspontját személyi javaslati lapon küldi meg a munkáltatói jogkört gyakorló részére.

(4) Ha a fogadó honvédelmi szervezet vezetője az állományilletékes parancsnok nemleges javaslata ellenére is fenntartja áthelyezési szándékát, arról a szolgálati alá-fölérendeltség esetén a szolgálati elöljáró, egyéb esetben a közvetlen közös elöljáró parancsnok dönt.

40. §163 (1) A szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés esetén a szolgálati viszony módosítására irányuló eljárás az állomány tagja részére a tervezett szolgálati beosztásról szóló tájékoztatással kezdődik.

(2)164 A 39. § (4) bekezdést a szolgálati érdekből történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba áthelyezés, valamint kinevezés esetén is alkalmazni kell.

41. §165 Ha az állomány tagja az áthelyezés következményeként a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, akkor a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba történő helyezés lehetőségét az érintett kérelmére évente, az előmeneteli tervezések során vizsgálni kell.

42. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszony fennállása alatt a Hjt. 44. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének a munkáltatói felhívástól számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Ha az állomány tagja az igazolási kötelezettségének a határidő lejártáig nem tesz eleget, akkor arra ismételten írásban, 15 napos határidő megjelölésével fel kell szólítani.

(2) A hatósági bizonyítványt az állományilletékes parancsnoknak kell benyújtani.

(3) A hatósági bizonyítvány igénylésének költségét az állomány tagja számára – ha a Hjt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn – a Honvédség utólag, számla ellenében megtéríti.

43. §166

44. §167

45. § (1) A 26–28. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.

(2) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezés további feltétele

a) 2 év törzsbeosztásban és 2 év parancsnoki, vezetői szolgálati beosztásban teljesített szolgálat, és

b) műveleti területen vagy nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain, illetve katonai szervezeteinél teljesített tartós külföldi szolgálat, és

c) a közigazgatási szakvizsga sikeres letétele.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti időtartamok számításakor az őrnagy, az alezredes, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített beosztásokban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) A (2) bekezdés c) pontját kizárólag a HM-ben kell alkalmazni. A közigazgatási szakvizsga-kötelezettségre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 118. § (9) bekezdése az irányadó.

(5)168 A 21. § (1) bekezdését állománycsoport-váltás során is alkalmazni kell.

46. § (1)169 A miniszter a 45. § (2) bekezdése szerinti feltételek, a HVKF a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakra vonatkozó követelmény teljesítése alól szolgálati beosztásba történő áthelyezés vagy kinevezés során az állomány tagját szolgálati érdekből mentesítheti. A mentesítés a szolgálati beosztás betöltésének időtartamára szól.

(2)170 Nem feltétele a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzése a szolgálati beosztás betöltésének, ha a szolgálati beosztás az NKE-nek a Honvédségnél létrehozott munkaköri jegyzékében kerül rendszeresítésre.

(3)171 A katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szak elvégzésével azonos a KNBSZ és az NKE együttműködési keretében megszervezett felsővezetői nemzetbiztonsági tanfolyam teljesítése.

13/A. 172 A szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás

46/A. § (1)173 A Hjt. 44/A. §-a szerinti megállapodás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: megállapodás) az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő tagjával, a HVKF előzetes engedélyével köthető meg.

(1a)174 A HVKF (1) bekezdés szerinti előzetes engedélye iránti kérelmet – a szakmai felelős egyetértése esetén – az állományilletékes parancsnok terjeszti elő, amelyhez részletes indokolást kell csatolni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, állományviszonyát,

b) az állomány tagja által betöltött, a megállapodás megkötésének alapjául szolgáló szolgálati beosztás megnevezését és munkakör azonosító kódját,

c) a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó kötelezettség időtartamát,

d) a c) pont szerinti időtartamra járó díjazás teljes összegét, annak évente esedékessé váló részleteit, valamint az éves részlet kifizetése esedékességének napját, továbbá

e) a Hjt. 44/A. § (5) bekezdése szerinti kikötés esetén az ahhoz kapcsolódó szerződési feltételeket.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti díjazás teljes bruttó összege – a megállapodásban meghatározott, vállalt időtartam figyelembevételével – éves átlagban

a)175 tiszt esetében a négymillió forintot,

b)176 altiszt esetében a hárommillió forintot

nem haladhatja meg.

(4) A Hjt. 44/A. § (5) bekezdése szerinti kikötésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az állomány tagja vállalja, hogy

a) szolgálati viszonya megszűnésétől számítva egy évig nem végez ellenérték fejében tevékenységet a megállapodásban foglalt szolgálati beosztásnak megfeleltethető szakterületen, és mentesül a visszatérítendő díjazás felének megfizetése alól, vagy

b) szolgálati viszonya megszűnésétől számítva két évig nem végez ellenérték fejében tevékenységet a megállapodásban foglalt szolgálati beosztásnak megfeleltethető szakterületen, és mentesül a visszatérítendő díjazás megfizetése alól.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában ellenérték fejében végzett tevékenységnek minősül

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, valamint

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

ba) szerinti vállalkozási vagy megbízási típusú szerződés alapján végzett tevékenység,

bb) alapján a gazdasági társaság vagy a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködés.

46/B. § (1) Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja más szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre vagy kinevezésre, a megállapodást a Honvédség felülvizsgálja.

(2) Ha az állomány tagjának új szolgálati beosztása megfelel a 46/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, a megállapodás szolgálati érdekből módosítható az új szolgálati beosztásnak megfelelően, a megállapodás többi szerződéses feltételének változatlanul hagyása mellett.

(3)177 Ha az (1) bekezdésre figyelemmel a megállapodás fenntartásához már nem fűződik szolgálati érdek, a Honvédség a megállapodást a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.

(4)178 Ha az áthelyezés vagy a kinevezés a honvédségi szervezet változásával is jár,

a)179 a megállapodás (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatát az áthelyezés vagy a kinevezés előtt az állományilletékes és a fogadó honvédségi szervezet együttműködve hajtja végre, beleértve a HVKF előzetes engedélyének beszerzését is, és

b) az áthelyezés vagy a kinevezés időpontjában a megállapodásban az eredeti szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet helyére az új szolgálati beosztás szerinti honvédségi szervezet lép.

46/C. § A megállapodás megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a megállapodás megszüntetését az állomány tagja kezdeményezi, a részére addig kifizetett teljes díjazásra nézve megtérítési kötelezettsége keletkezik. Ha a megállapodás megszüntetését a Honvédség kezdeményezi, az állomány tagjának az addig kifizetett díjazásra megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

46/D. § (1) Az állomány tagja a megállapodás szerinti díjazás időarányos összegére nem jogosult a következő időtartamokra:

a) illetménynélküli szabadság,

b) a harminc napot meghaladó időtartamú egészségügyi szabadság harminc napot meghaladó része,

c) a szolgálati beosztásból felfüggesztés, valamint

d) a szolgálati viszony szünetelése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamok a megállapodás időbeli hatályát nem érintik.

46/E. § Ha az állomány a megállapodás hatálya alá tartozó tagja a Hjt. 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerül, a Honvédség a megállapodást a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőző nappal, a díjazás visszafizetésére vonatkozó megtérítési kötelezettség előírása nélkül felmondhatja.

46/F. § Mentesül az állomány tagja a részére kifizetett díjazás visszafizetése alól, ha

a) szolgálati viszonya a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt,

alapján szűnik meg,

b) szolgálati viszonya a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítása mellett a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja alapján szűnik meg, vagy

c) a 46/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam letelte előtt honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítása mellett más szolgálati beosztásba kerül áthelyezésre.

46/G. § (1)180 A megállapodás a szerződéses állomány tagjával való megkötéséhez, valamint a Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításhoz a HVKF előzetes engedélye szükséges.

(2) A Hjt. 45. § (3) bekezdése szerinti szerződésmódosításra a 46/A–46/F. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a megállapodás megszüntetése, illetve felmondása alatt a szerződés ez irányú módosítását kell érteni.

14. A szerződés módosítása

47. § (1) A szerződés Hjt. 45. § (1) bekezdése szerinti meghosszabbítását a szerződéses állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőző egy éven belül kezdeményezheti.

(2)181 Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti időbeli korlátozás a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–d), f) és g) pontja szerinti vezénylések, illetve tanulmányi szerződések, továbbá a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás megkötése esetén.

48. § (1) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyának meghosszabbítása iránti kérelmét a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét megelőzően legkésőbb 60 nappal nyújthatja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

15. A rendelkezési állomány

48/A. §182 (1)183

(2) Az állomány Hjt. 58/A. § (1) bekezdése szerint rendelkezési állományba tartozó tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.

49. § (1)184 Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a), d)–l), o)–s) és v) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a szolgálatteljesítés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve végzi.

(2)185 Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), c), m), n), t) és u) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó tagja személyügyi ügyeinek intézését a központi személyügyi szerv végzi.

50. § A Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti önhibán kívüli oknak minősül különösen az, ha az állomány tagja a Hjt. 116. § (1) bekezdése, vagy a Hjt. 117. §-a szerint egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.

50/A. §186 (1) A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagja a Hjt. 47. § (1a) bekezdése szerinti kérelmét a központi személyügyi szerv vezetőjének nyújthatja be, legkésőbb 30 nappal a rendelkezési állomány Hjt. 47. § (1) bekezdése szerinti időtartamának leteltét megelőzően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő.

(3) A központi személyügyi szerv vezetője a Hjt. 5. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

16. 187 Vezénylés szolgálati feladat ellátására és képzésre

51. § (1) A halaszthatatlan szolgálati feladat kivételével az állomány tagját a Hjt. 49. §-a szerinti vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb tíz nappal tájékoztatni kell.

(2) Szolgálati feladat ellátására történő vezénylésnek minősül a kötelékben történő feladat-végrehajtás esetét kivéve, ha a honvédségi szervezet vagy annak önálló szervezeti eleme a szolgálati feladatát a szolgálatteljesítés helyétől eltérő helységben hajtja végre.

(3)188 Az állomány tagjának a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) és g) pontja szerinti hazai képzésre történő vezénylése kizárólag az eredeti beosztással járó feladatok ellátása alóli mentesítéssel történhet. A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés esetén az eredeti beosztással járó feladatok ellátása alóli mentesítés a képzés azon időtartamára vonatkozik, amely a vezényelt személyes megjelenési kötelezettségével jár.

(4) A Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, 30 napot meg nem haladó vezénylés esetén – ideértve az azonos és más helységbe történő vezénylést is – a munkáltató döntéséről az egyes költségtérítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti kiküldetési rendelvény készül.

(5)189 Az állományilletékes parancsnok a szinten tartó nyelvtanfolyamra az állomány tagját a Hjt. 42. § (2) bekezdés a) pontja szerint vezényli.

17. Megbízás

52. §190 (1) Az állomány tagját a Hjt. 55. §-a szerint megbízni a szolgálatteljesítési helyén lehet.

(2)191 Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagjának eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történő tervezett megbízása nem a szolgálati beosztása szerinti szolgálatteljesítési helyén történik, a megbízást elrendelni a megbízás szolgálatteljesítési helyére történő, a Hjt. 49. §-a szerinti vezényléssel egyidejűleg lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a megbízásra a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkört gyakorló jogosult.

53. §192 (1) Az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül a viselt rendfokozatánál legfeljebb kettővel magasabb vagy eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.

(2) Az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagját állománycsoporton belül

a) a viselt rendfokozatánál legfeljebb kettővel magasabb vagy eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített, általános előmeneteli rendbe, vagy

b) a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál legfeljebb kettővel magasabb vagy eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített, speciális előmeneteli rendbe

tartozó szolgálati beosztás ellátásával lehet megbízni.

(3) A legénységi állomány tagját állománycsoporton belül a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatnál legfeljebb kettővel magasabb vagy eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátásával lehet megbízni.

54. §193 A 28. § és a 46. § az állomány tagjának megbízása esetén is alkalmazható.

55. §194

18. A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés

56. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylésről szóló munkáltatói döntésben rendelkezhet az állomány tagjának a Hjt. 57. § (1) bekezdése szerinti határozott időre szóló előléptetéséről, kinevezéséről, vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításáról, feltéve, hogy munkáltatói jogköre mindkét döntés meghozatalára kiterjed.

(2) Ha az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló nem azonos személy, a Hjt. 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylésre jogosult a Hjt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazására javaslatot tehet az e döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorlónak.

19. A szolgálati viszony szünetelése

57. § Az állomány tagja szolgálati viszonya szünetelésével kapcsolatos, a Hjt. 58. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét írásban, az állományilletékes parancsnok részére teljesíti.

19/A. 195 Kirendelés

57/A. § (1)196 A Hjt. 58/E. § szerinti kirendelés során az állomány tagját a HM-be, valamint a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetőjének beosztásába tervezett tagját a HM KÁT kezdeményezésére a HVKF rendeli ki. Ha a HM KÁT és a HVKF között nincs egyetértés, akkor a miniszter dönt a kirendelésről vagy annak elutasításról.

(2)197 Az állomány tagjának a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezethez történő, a Hjt. 58/E. § szerinti kirendeléséről – az (1) bekezdés kivételével – a szervezet vezetőjének kezdeményezésére a HVKF dönt. Ha a kirendelés során a miniszter alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője és a HVKF között nincs egyetértés, akkor a miniszter dönt a kirendelésről vagy annak elutasításáról.

(3)198 Ha a kirendelés szolgálati viszony létesítésével jár, a HVKF-nél a szolgálati viszony létesítését is kezdeményezni kell a kirendelés napjával egyidejűleg.

57/B. § (1)199 A kirendelés megszüntetését – ideértve a szolgálati viszony megszüntetését is – a HM és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője esetében a HM KÁT, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet tagja esetén a szervezet vezetője kezdeményezi a HVKF-nél.

(2) A központi személyügyi szerv a kirendelés megszüntetésének kezdeményezése alapján – a kézhezvételtől számított 60 napon belül – megfelelő szolgálati beosztást keres az állomány érintett tagja számára, vagy annak hiányában – a Hjt. 46. § (1) bekezdése vagy 58/A. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – rendelkezési állományba helyezésére intézkedik, kivéve, ha a kezdeményezés a szolgálati viszony megszüntetése, vagy eleve a rendelkezési állományba helyezés miatt indult.

(3) A kirendelést az áthelyezésről, a kinevezésről vagy a rendelkezési állományba helyezésről szóló jognyilatkozatot, illetve szolgálati viszony megszüntetése esetén a szolgálati viszonyt megszüntető jognyilatkozat szünteti meg.

57/C. § Az állomány tagja a Hjt. 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezetek között vagy a Hjt. 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezeten belül az áthelyezésre, a kinevezésre, a megbízásra és a vezénylésre vonatkozó általános szabályok szerint helyezhető át, nevezhető ki, bízható meg, illetve vezényelhető.

19/B. 200 A szolgálati beosztáshoz tartozó napi szolgálatteljesítési hely megváltoztatása

57/D. § (1) Az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből a honvédelmi szervezet székhelye és telephelye, illetve telephelyei között a szolgálati beosztáshoz tartozó napi szolgálatteljesítési helyet a Hjt. 2. § 29. pontja szerinti munkáltatói döntésben megváltoztathatja.

(2)201 Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói döntés előkészítése során a személyügyi eljárás személyi beszélgetéssel indul. A személyi beszélgetést a honvédelmi szervezet önálló szervezeti egységének vezetője vagy HVKF intézkedésben kijelölt, vezetői beosztást betöltő személy is lefolytathatja. A személyi beszélgetésről jegyzőkönyvet nem kell készíteni.

(3) A személyi beszélgetésen az állomány érintett tagjával közölni kell a változtatás tényét és időpontját, valamint tájékoztatni kell arról, hogy a személyi beszélgetéstől számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekének figyelembevételét.

(4) A (3) bekezdés szerinti közlés tudomásulvételét és a tájékoztatás megtörténtét az állomány érintett tagja az erről készített iraton aláírásával igazolja.

(5) A különös méltánylást érdemlő egyéni érdek figyelembevételéről az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti munkáltatói döntés meghozatala során mérlegelési jogkörben dönt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói döntéssel érintett állományt megilletik mindazon juttatások, amelyeket jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a szolgálati érdekből történő áthelyezés, továbbá – amennyiben helyőrségváltás is történik – helyőrségváltással járó áthelyezés esetén biztosít.

IV. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

20. Közös szabályok

58. § (1) A Hjt. 59. § (1) bekezdése esetén a szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. A szolgálati viszony

a) a Hjt. 59. § (1) bekezdés a) pontja esetén a halál bekövetkezésének napján,

b) a Hjt. 59. § (1) bekezdés b) pontja esetén a törvényi feltétel beálltának napján,

c) a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja esetén a jogerőre emelkedés napján, és

d) a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja esetén a vállalt szolgálati idő letelte napján

szűnik meg.

a) a szerződéses szolgálati viszony a hivatásos állományba vétel napját megelőző napon szűnik meg, és

b) a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben rögzíteni kell.

(3)202 A Hjt. 68. § (1) bekezdés n) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a mentesítést megállapító döntés kiadmányozásától számított 30. nap.

(4)203 A Hjt. 68. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja a munkaszerződés megkötését, kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén a kinevezés elfogadását követő 30. nap.

(5)204 A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti munkaszerződésben vagy a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő kinevezési okmányban a munkaviszony vagy a kormányzati szolgálati jogviszony kezdeteként a szolgálati viszony megszűnését követő napot kell meghatározni.

59. § (1)205 A szolgálati viszonyt – tábornok kivételével –

a) a Hjt. 59. § (2) bekezdés a) pontja esetén a felek megállapodása, vagy

b) a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja esetén a háromoldalú megállapodás

szünteti meg, az abban meghatározott időpontban.

(1a)206 A szolgálati viszony a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése esetén a szolgálati viszonyt a Hjt. 38. § (4) bekezdés szerinti jogát érvényesítő fél jognyilatkozata szünteti meg. A szolgálati viszony megszüntetési eljárást a jognyilatkozatban meghatározott időponttól számított 8 napon belül be kell fejezni. A megszüntetési eljárás során a feleket fokozott együttműködési kötelezettség terheli.

(2) A Hjt. 59. § (2) bekezdés b) pontja esetén a szolgálati viszonyt a felmentésről szóló jognyilatkozat szünteti meg, a felmentési idő utolsó napján.

(3) A Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja esetén a szolgálati viszonyt az állomány tagjának lemondását vagy a szerződésbontást tartalmazó nyilatkozata szünteti meg a lemondási idő utolsó napján, kivéve a Hjt. 61. § (3) bekezdése esetén.

(4) Nem alkalmazható az (1)–(3) bekezdés, ha a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva a Hjt. 59. § (5) bekezdése szerint meghosszabbodik.

(5)207 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban a Hjt. 68/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony megszüntetésének időpontjaként a megállapodás megkötését követő 30. napot kell meghatározni.

59/A. §208 A szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése előtt írásban tájékoztatni kell az állomány tagját az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának lehetőségéről, típusairól, valamint az ezzel járó kötelezettségekről, jogosultságokról és járandóságokról, kivéve, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésének feltételei nem állnak fenn.

60. § (1) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló határozat, parancs, megállapodás a 13. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza különösen

a) a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét,

b)209 a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját,

c) a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével,

d)210 az állomány tagjának önkéntes tartalékos szolgálat vállalásával kapcsolatos nyilatkozatát.

(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az állományilletékes parancsnok határozatban vagy parancsban állapítja meg az állomány tagjának járandóságait és az őt terhelő megtérítési kötelezettséget.

61. § A szolgálati viszony megszűnéséről, megszüntetéséről szóló igazolásnak tartalmaznia kell különösen

a) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímét,

b) a Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idő tartamát, a 2012. január 1-jét megelőzően megszerzett kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével,

c) az illetményből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy az állomány tagjának tartozása nincs,

d) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének évében járó alap- és pótszabadság mértékét, az igénybe vett szabadság időtartamát, valamint a szabadság megváltásaként kifizetett napok számát, és

e)211 a kifizetésre került végkielégítést vagy visszailleszkedési támogatást, valamint a kifizetésre került jubileumi jutalom alapjául szolgáló időtartamot és annak mértékét.

21. A közös megegyezés

62. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését az állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti.

(2)212 Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a közös megegyezést az állományilletékes parancsnok a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3) A közös megegyezéssel történő megszüntetés kezdeményezését a megállapodás mindkét fél által történő aláírásáig lehet visszavonni.

(4) A javaslati laphoz csatolni kell az állomány tagja által aláírt megállapodást is.

22. A lemondás

63. §213 (1) Az állomány tagja a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

(2)214 Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a lemondást az állományilletékes parancsnok soron kívül megküldi a HVKF részére.

64. § (1) Az állomány tagja a rövidebb lemondási időben történő megállapodást a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozatában kezdeményezheti.

(2) Az állományilletékes parancsnok az ezzel kapcsolatos álláspontját a lemondásról vagy a szerződésbontásról szóló nyilatkozaton haladéktalanul rögzíti.

(3)215 A felek közötti rövidebb lemondási időben történő megállapodás az állományilletékes parancsnok, ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, a HVKF egyetértő záradékával jön létre.

(4) A rövidebb lemondási időt úgy kell megállapítani, hogy az állomány tagja a Hjt. 70. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek.

23. A felmentés

65. § (1) A felmentésről szóló jognyilatkozat a Hjt. 63. §-ában és a Hjt. 66. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a felmentési idő kezdetét és időtartamát, valamint a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés időtartamát.

(2) A felmentés indokolása utólag nem módosítható, nem egészíthető ki.

(3)216 A felmentési idő a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követően egyoldalúan nem módosítható.

(3a)217 A munkáltatói jogkört gyakorló a Hjt. 62. § (1) bekezdés szerinti felmentést az állomány tagjának beleegyezésével a felmentési idő utolsó napjáig visszavonhatja.

(4) A Hjt. 62. § (1) bekezdés a) és b) pontja kivételével a javaslati laphoz csatolni kell a felmentés okszerűségét bizonyító okmányokat.

24. Az áthelyezés más jogviszonyba

66. § (1) Más jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodás megkötését az állomány tagja, az állományilletékes parancsnok vagy az átvevő munkáltató kezdeményezheti azzal, hogy

a)218 az állomány tagja kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújthatja be,

b) az állomány tagja az a) pont szerinti kérelméhez köteles csatolni az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és

c) az a) pont alá nem tartozó kezdeményezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2)219 Ha nem az állományilletékes parancsnok a munkáltatói jogkört gyakorló, az állományilletékes parancsnok a más jogviszonyba történő áthelyezést a HVKF előzetes egyetértésével kezdeményezheti.

(3) A javaslati laphoz csatolni kell

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén az állomány tagjának kérelmét és az átvevő munkáltató előzetes egyetértését, és

b) a más jogviszonyba történő áthelyezésről előkészített megállapodást.

67. § (1) A személyügyi eljárás során az átvevő munkáltató kérésére – az állomány tagja hozzájárulása esetén – az érintett személyi okmánya az átvevő munkáltató részére betekintésre megküldhető.

(2)220 A Honvédség központi személyügyi szerve az üres vagy megüresedő munkakörbe történő kinevezés érdekében folyamatosan vizsgálja, hogy van-e olyan, a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona, akinek iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése alapján az üres vagy megüresedő honvédelmi alkalmazotti munkakör felajánlható.

(3)221 A Honvédség központi személyügyi szerve írásban tájékoztatja a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katonát az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő üres vagy megüresedő honvédelmi alkalmazotti munkakörről. A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona a tájékoztatás közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakörben történő továbbfoglalkoztatási lehetőség igénybevételéről. Ha a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, hogy a továbbfoglalkoztatási lehetőséget nem veszi igénybe.

(4)222 A továbbfoglalkoztatását kérő Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katonáról a Honvédség központi személyügyi szerve tájékoztatja a munkáltatót. Ha a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona az (1) bekezdés szerinti munkakör ellátására alkalmas, a munkáltató kinevezi, feltéve, hogy a kinevezést megelőző napon szolgálati viszonya megszűnik.

25. Szolgálati viszony megszüntetése próbaidő alatt

68. § Az állomány tagja szolgálati viszonyának a Hjt. 59. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetéséről szóló nyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

26. A szolgálatteljesítés általános keretei

69. § (1)223 Az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztások általános megnevezését, az azokhoz tartozó rendszeresített rendfokozatot, a besorolási osztályt és kategóriát, a lehetséges előmeneteli rendet

a) a HM-ben, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél és a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságoknál a 4. melléklet,

b) a honvédségi szervezeteknél, a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kivételével a Honvédség rendelkezési állományába tartozók esetében és a nem katonai oktatási intézményeknél az 5. melléklet

határozza meg.

(2)224 A honvédelmi szervezet munkaköri jegyzékében vagy állománytáblájában

a) a szakaszparancsnok,

b) a századparancsnok,

c) a zászlóaljparancsnok,

d) az ezredparancsnok,

e) a dandárparancsnok,

f) a dandárparancsnoknál magasabb szintű parancsnok, és

g) az a)–f) pont szerinti vezetőkkel azonos szintű vezető

esetében – azonos állománycsoport esetén – a b)–g) pont szerinti vezető rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztásokra.

(2a)225 A kezdő vezetői beosztások kivételével az altiszti állománycsoportba tartozó vezető esetén a vezető rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztásra.

(3)226 A szolgálati beosztások 4. és 5. melléklet szerinti megnevezése a honvédelmi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások rendjét szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközben – e rendelettel és a Hjt. 77. § (1) bekezdésével összhangban – kiegészíthető a szolgálatteljesítés helyére, a szolgálati beosztás szakmai jellegére és funkciójára történő, valamint a katonai hagyományokon alapuló utalással. A (2) bekezdéstől eltérően a honvédelmi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások rendjét szabályozó közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott esetekben a helyettesítési feladatokat ellátó vezetői szolgálati beosztás – szolgálati érdekből és az 5. melléklettel összhangban – a vezetői feladatokat ellátó szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattal vagy vezetői feladatokat ellátó szolgálati beosztásnál kettővel alacsonyabb rendfokozattal is meghatározható.

(4)227 A 4. és az 5. melléklet IV., V. és VI. besorolási osztályt megállapító táblázata határozza meg azon vezetői szolgálati beosztásokat,

a) amelyek tekintetében a Hjt. 43. § (2a) bekezdése alkalmazható,

b) ahol a Hjt. 99. § (2) bekezdése szerint rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető,

c) amelyek tekintetében a Hjt. 110. §-a alapján vezetői pótszabadságra való jogosultság állhat fenn,

d) amelyek a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletmény szempontjából vezetői beosztásnak minősülnek, és

e) amelyek tekintetében a Hjt. 131. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazható,

azzal, hogy az a)–e) pontban foglaltaktól eltérően a 4. melléklet G) és H) pontjához tartozó táblázata „(V)” toldattal határozza meg a vezetői szolgálati beosztásokat.

(5) A 4. és az 5. melléklet „(M)” toldattal határozza meg azon vezető beosztásokat, ahol a Hjt. 81. § (4) bekezdése szerint a más kereső tevékenység kizárt.

(6) A 4. és az 5. melléklet „(K)” toldattal határozza meg a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásokat, és „(P)” toldattal a kezdő beosztásokat.

(6a)228 A Hjt. 123. § (4) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott felsővezetői szolgálati beosztások, valamint a vezénylő zászlósi beosztások besorolását az 5. melléklet A) pontjához tartozó I. és II. táblázat alapján az állománytáblában kell megjeleníteni.

(7)229 A honvédelmi szervezetek munkaköri jegyzékét és állománytábláját az (1)–(6a) bekezdésre figyelemmel kell összeállítani.

69/A. §230 (1)231 A Hjt. 123. § (2) bekezdése alapján a szolgálati beosztásokat a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint kell a Hjt. 5. melléklete szerinti besorolási osztályokba besorolni.

(2)232 A (3) és a (4) bekezdésbe nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet munkaköri jegyzékében, állománytáblájában, továbbá a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményhez vezényelt, a Magyarországon települő katonai szervezethez vezényelt állományra vonatkozó állománytáblában szereplő

a) beosztotti szolgálati beosztás az I. besorolási osztályba,

b) vezetői szolgálati beosztás a IV. besorolási osztályba

tartozik.

(3)233 A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a HM Tábori Lelkészi Szolgálat munkaköri jegyzékében, továbbá a Honvédség nem parancsnokság feladatkörű, de más magasabb szintű parancsnokság jogállású szervezeteihez és a katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezetéhez, valamint az NKE-hez, a NATO Erőket Integráló Elemhez és a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnoksághoz vezényelt állományra vonatkozó állománytáblákban szereplő

a) beosztotti szolgálati beosztás a II. besorolási osztályba,

b) vezetői szolgálati beosztás az V. besorolási osztályba

tartozik.

(4)234 A HM, a központi pénzügyi és számviteli, az ingatlanfenntartási és üzemeltetési, a logisztikai, a központosított igazgatási és a beszerzési feladatokat ellátó szervezet munkaköri jegyzékében, valamint a Honvéd Vezérkar, a Honvédség más magasabb szintű parancsnokság jogállású parancsnokságai és a KNBSZ állománytáblájában, továbbá az MH rendelkezési állományának a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez vezényelt tagjaira vonatkozó állománytáblájában szereplő

a) beosztotti szolgálati beosztás a III. besorolási osztályba,

b) vezetői szolgálati beosztás a VI. besorolási osztályba

tartozik.

(5) A KNBSZ állománytáblájában szereplő beosztások kivételével

a) az 1. § 10. pont b), c), h), j) és m) alpontja szerinti tevékenységhez kötődően vagy

b) a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti eleménél

létrehozott szolgálati beosztás besorolására – ha azt az állomány tagja szolgálati érdekből, tartós külföldi szolgálatra vezénylés keretében külföldön látja el – a (3) bekezdés a) és b) pontját kell megfelelően alkalmazni.

(6)235

(7)236 A 15. melléklet szerinti HM Ügyelet feladatainak végrehajtására – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § 16. pontja szerinti honvédségi szervezet állománytáblájában – létrehozott szolgálati beosztások besorolására a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

69/B. §237 (1) Az állomány tagja a HM-ben rendszeresített szolgálati beosztásban, de a honvédelmi igazgatási feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében más minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél is teljesíthet szolgálatot.

(2) A szolgálatteljesítés részletes feltételeit – így különösen az állomány tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, szociális ellátására, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, fegyelmi és egyéb felelősségére, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat – a minisztériumok közötti megállapodás szabályozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás kizárólag a jogszabályi keretek között köthető és csak olyan terjedelemben, amennyiben a jogszabály engedi a szolgálatteljesítés részletes feltételeinek megállapítását.

(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti megállapodást – megkötése előtt – véleményezésre meg kell küldeni a központi személyügyi szervnek.

69/C. §238 Az állomány tagja a HM-ben rendszeresített szolgálati beosztásában a honvédelmi célú repülések és a katonai légiforgalmi irányítás támogatása érdekében Magyarország légterében a légiforgalmi szolgáltatások nyújtására és a légiforgalmi szakszemélyzet képzésére kijelölt polgári léginavigációs szolgáltatónál is teljesíthet szolgálatot.

70. § (1)239 Egészségkárosító kockázatnak kitett beosztásnak az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a napi szolgálatteljesítési idő több, mint felében, ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban legalább három órában egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósul meg, amely a viselője számára fokozott megterhelést jelent.

(2) A szolgálati beosztások, illetve szolgálati tevékenység körét a 6. melléklet határozza meg.

71. §240

72. §241

73. §242 A Hjt. 78. § (2) bekezdés a) pontjában a szolgálatképes állapotban való megjelenés megsértését jelenti különösen az állomány tagja szeszes italtól, illetve kábítószertől vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban való megjelenése.

27. Összeférhetetlenség

74. § (1) Az állomány tagja a Hjt. 80. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti kérelmét az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) Az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés visszavonásig érvényes.

75. § (1) Az állomány tagja a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelmét, valamint az ehhez szükséges bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti. Az előzetes engedély iránti kérelem a 13. §-on túl tartalmazza különösen a tevékenység kezdő időpontját, a munkáltató megnevezését, a fő tevékenység és a jogviszony meghatározását, a tevékenység szolgálatteljesítési időt érintő időtartamát, valamint nyilatkozatot arról, hogy a más kereső tevékenység létesítése és fenntartása nem ellentétes a Honvédség feladataival, nem akadályozza a szolgálat pártatlan és befolyástól mentes ellátását és nem veszélyezteti a Honvédség tekintélyét. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó nyomtatvány a 13. §-on túl tartalmazza különösen a szervezet megnevezését, a fő tevékenység meghatározását, valamint a beosztás, a jogviszony és a tevékenység jellegének megjelölését.

(2) A formanyomtatványhoz csatolni kell az előzetes engedély elbírálásához szükséges iratokat.

(3) Az állományilletékes parancsnok a más kereső tevékenység létesítéséhez szükséges előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról, az elutasítás indokának megjelölésével az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványon dönt.

(4) A korábban már bejelentett vagy engedélyezett más kereső tevékenységet érintő változást az állomány tagja a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat.

76. § (1) Az előzetes engedély a visszavonásig érvényes. Vissza kell vonni az előzetes engedélyt, ha az állomány tagja szolgálati kötelezettségeiből adódó feladatait a más kereső tevékenységgel összefüggő okból nem megfelelően látja el, a Hjt. 81. § (7) bekezdése szerinti körülmény az előzetes engedély megadását követően merül fel vagy jut az állományilletékes parancsnok tudomására.

(2) A visszavonás időpontját és indokát a 75. § (3) bekezdése szerinti formanyomtatványon rögzíteni kell.

77. § Megszűnik az előzetes engedély, vagy a bejelentési kötelezettséget ismételten teljesíteni kell, ha az állomány tagja más honvédségi szervezethez áthelyezésre, kinevezésre kerül. A korábban engedélyezett más kereső tevékenysége akkor tartható fenn, ha azt az új állományilletékes parancsnok engedélyezi.

28. A teljesítményértékelés

78. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogkört az értékelő vezető gyakorolja.

79. § (1) Értékelő vezetőnek minősül a tiszti és az altiszti állomány esetén

a) az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó közvetlen szolgálati elöljárója, vagy közvetlen hivatali felettese,

b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja tekintetében a Magyarországon települő katonai szervezet állományából kijelölt vezető, és

c)243 az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés f)–i), l)–m), p), q) és u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a vezénylés szerinti honvédségi szervezet állományilletékes parancsnoka vagy az általa kijelölt, legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó vezető.

(2) Értékelő vezetőnek minősül az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagja (a továbbiakban: tisztesi állomány) esetén az érintett legalább tiszti rendfokozati csoportba tartozó szolgálati elöljárója.

(3) Az értékelő vezetőket az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy felkészítő foglalkozás keretében készíti fel a teljesítményértékelés elvégzésének feladataira.

80. § (1) Az értékelő vezető az éves teljesítményértékelést

a) a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról minden év január 1-je és január 31-e között, és

b) a tisztesi állomány tagjáról a Hjt. 87. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban

készíti el.

(2)244 A tárgyévi éves teljesítményértékelésnél értékelési időszakként az értékelés időpontját megelőző 1 évet kell figyelembe venni. A tárgyévi éves teljesítményértékelés az előmenetel szempontjából a tárgyévet követő év január 31-ig vehető figyelembe.

81. § (1) A teljesítményértékelésre akkor kerülhet sor, ha az állomány tagja a szolgálati beosztását legalább 2 hónapig az értékelő vezető irányítása alatt látja el.

(2)245 A 80. § (1) bekezdésétől eltérően a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról év közben csak akkor lehet teljesítményértékelést készíteni, ha új szolgálati beosztásba kerül, vagy ha az értékelő vezető személye év közben megváltozik, és az éves teljesítményértékelés kezdő időpontjáig 2 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, valamint ha szolgálati beosztásra való alkalmatlanság merül fel. A teljesítményértékelést az értékelt új szolgálati beosztásba helyezése vagy az értékelő vezető megváltozása előtt el kell készíteni.

(3) Ha az értékelési időszak alatt az állomány tagja a szolgálati beosztás ellátásából adódó napi feladatait nem az értékelő vezető irányítása alatt végzi, vagy legalább 2 hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést az eredeti szolgálati beosztása szerinti értékelő vezető készíti el a napi feladatvégzését közvetlenül irányító személy véleményének kikérése mellett.

(4)246 Nem kell teljesítményértékelést készíteni

a) az állomány tagjáról, ha szolgálati viszonya megszüntetése érdekében a személyügyi eljárás megkezdődött,

b) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b), j), k), n), o) és r)–t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjáról, ide nem értve az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a központi államigazgatási szervek területi vagy helyi szerve védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagját, és

c) a közkatonáról az első rendfokozatba történő kinevezése előtt a Hjt. 39. § (1) bekezdésére figyelemmel.

82. §247

83. § (1)248 A teljesítményértékelés tartalmi elemeit a tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a 7. melléklet, a tisztesi állomány tagja esetén a formai és tartalmi elemeket a 8. melléklet határozza meg.

(2) A teljesítményértékelés során értékelni kell a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeit, a kompetencia alapú munkamagatartását, valamint egyéb kompetenciáit, a fizikai állapotfelmérés eredményét és az éves kiképzési feladatok eredményét.

(3)249 A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása során a tiszti és az altiszti állomány tagjának munkaköri leírásából adódó – munkaköri leírás hiányában a számára meghatározott – feladatait kell alapul venni. A munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket

a) ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának szolgálati viszonya év közben keletkezik, az állományba vételt követő 6. hónapig,

b)250 a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt tiszti, illetve altiszti állományba vételét követően 2 hónapon belül,

c) más szolgálati beosztásba történő kinevezés vagy áthelyezés esetén a szolgálati beosztás betöltésétől számított 1 hónapon belül, és

d) az éves teljesítményértékelés során a következő évre vonatkozóan

kell megállapítani, és a tiszti vagy az altiszti állomány tagjával közölni.

(4) Az állományilletékes parancsnok biztosítja, hogy az állomány tagja az értékelés részeként meghatározott fizikai állapotfelmérésen és az éves kiképzési feladatokon részt vegyen.

84. § (1) Az értékelő vezető ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltők esetén a teljesítményértékelés végrehajtása előtt rendelkezhet úgy, hogy az értékelt személy végezzen önértékelést.

(2) Önértékelés során a kompetencia alapú magatartás-értékelést, illetve az egyéb kompetenciák értékelését kell végrehajtani.

(3) Az értékelő vezető az önértékelést nem köteles figyelembe venni.

(4) Az önértékelést kizárólag az értékelő vezető jogosult megismerni, és azt a teljesítményértékelés eredményét ismertető beszélgetésen köteles az értékelt személy részére visszaadni.

85. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagjának teljesítményét 0–100%-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok az alábbiak szerint súlyozottan számítanak be a végeredménybe:

a) a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények értékelésének eredménye 0,3-szeresen,

b) a kompetencia alapú munkamagatartás-értékelés eredménye 0,3-szeresen,

c) az egyéb kompetenciák értékelésének eredménye 0,1-szeresen,

d) a fizikai állapotfelmérés eredménye 0,2-szeresen, és

e) az éves kiképzési feladatok eredménye 0,1-szeresen.

(2) A teljesítményértékelés súlyozott eredményét %-os formában 2 tizedesjegy pontosságig kell megállapítani.

86. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén az elért eredmények alapján

a) „A” teljesítményszint: Kiemelkedő 91–100%

b) „B” teljesítményszint: Jó 71–90%

c) „C” teljesítményszint: Megfelelő 51–70%

d) „D” teljesítményszint: Átlag alatti 41–50%

e) „E” teljesítményszint: Elfogadhatatlan 0–40%

állapítható meg.

(2) „Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan” az értékelés, ha

a) „E” teljesítményszintű, vagy

b) magasabb, mint „E” teljesítményszint, de az értékelt személy a kompetencia alapú munkamagatartás és az egyéb kompetenciák külön-külön értékelése során kevesebb, mint 40%-ot ér el.

(3) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja „szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan” értékelést kapott, 2 hónapon belül ismételten értékelni kell. Az értékelést a személyügyi vezető és az értékelő vezető közvetlen felettesének bevonásával kell elvégezni. Ha az ismételt értékelés eredménye

a) nem „szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagját szolgálati beosztásában kell továbbfoglalkoztatni,

b) „szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan”, az állományilletékes parancsnok az ismételt értékelést követő 15 napon belül megvizsgálja a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának honvédségi szervezeten belül más, azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezésének lehetőségét.

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén, ha a honvédségi szervezetnél azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztás nem biztosítható,

a) az állományilletékes parancsnok az érintett személyi anyagát kérelemére a (3) bekezdés b) pontja eredménytelenségének megállapítását követő 15 napon belül felterjeszti a központi személyügyi szerv részére, és

b) a központi személyügyi szerv vezetője a tiszti vagy az altiszti állomány tagjának kérelmére megvizsgálja a más honvédségi szervezetnél történő azonos vagy alacsonyabb szolgálati beosztásba történő áthelyezése lehetőségét, és ennek megfelelően kezdeményezi az áthelyezést, vagy ennek hiányában a tiszti vagy az altiszti állomány tagját a Hjt. 46. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi.

(5) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagja a (3) és a (4) bekezdés szerinti eljárás során nem kéri továbbfoglalkoztatási lehetőségének vizsgálatát, vagy arra nincs lehetőség, a munkáltatói jogkör gyakorló az érintett szolgálati viszonyát megszünteti.

87. § (1) A tisztesi állomány tagja esetén az értékelés eredménye az értékelt időszakban mutatott teljesítmény alapján

a)251 előléptetésre vagy kinevezésre javasolt vagy nem javasolt,

b) altiszti tanfolyamra vezénylésre javasolt vagy nem javasolt, vagy

c) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan

lehet.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a honvédségi szervezeten belül más beosztás nem biztosítható, akkor a szolgálati viszony megszüntetésre kerül.

(3)252 Ha az (1) bekezdés szerinti értékelés eredménye szerint a tisztesi állomány tagja előléptetésre, kinevezésre vagy altiszti tanfolyamra vezénylésre nem javasolt, a tisztesi állomány tagját legkorábban az értékeléstől számított 6 hónap elteltével lehet újra értékelni.

88. §253

89. § (1) A teljesítményértékelés elkészítését követően az értékelő vezető az állomány tagjával személyesen ismerteti, és indokolja az általa készített teljesítményértékelés eredményét.

(2) A papír alapú éves teljesítményértékelést 5 évig kell megőrizni, ezt követően az ügyviteli szabályok szerint meg kell semmisíteni.

(3) A KGIR rendszerben

a) az éves teljesítményértékelés eredményeit a tárgyév február 15-ig, és

b) az a) pont alá nem tartozó teljesítményértékelést az (1) bekezdés szerinti ismertetést követő 30 napon belül

rögzíteni kell.

29. Minősítő vizsga

90. § (1) Az állomány hadnagy, főhadnagy, százados vagy őrnagy, valamint őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós rendfokozatú tagja előmenetele érdekében – egyéni jelentkezés alapján – minősítő vizsgát tehet.

(2) Minősítő vizsgára jelentkezni legkorábban a kötelező várakozási idő letelte előtti évben lehet.

(3) A minősítő vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.

91. § (1) A minősítő vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.

(2) A minősítő vizsga sikertelen, ha a vizsgázó szerzett pontszáma nem éri el a szerezhető pontszám legalább 51%-át.

(3)254 A minősítő vizsgák eredményét a tárgyévben legkésőbb december 15-ig a KGIR rendszerben rögzíteni kell.

(4)255 A minősítő vizsga eredménye a vizsga évében és a vizsga évét közvetlenül követő 4 évben vehető figyelembe.

(5) Minősítő vizsga évente legfeljebb 2 alkalommal tehető. Az előmenetel során a sikeres vizsgák közül – az eredménytől függetlenül – a később tett minősítő vizsga eredménye vehető figyelembe.

30. 256 Az állomány előmenetele és előmenetelének tervezése

92. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja – ha a viselt rendfokozata megegyezik a beosztásához rendszeresített rendfokozattal – a kötelező várakozási idő lejártát követően egy rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba nevezhető ki.

(1a)257 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tiszti és az altiszti állomány tagja a kötelező várakozási idő lejártát követően kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba akkor is kinevezhető, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatánál eggyel alacsonyabb.

(2) Általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban, valamint a rendszeresített rendfokozat elérését követően speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti és az altiszti állomány tagja előmenetelre tervezhető, ha

a) legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel rendelkezik, és

b) az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja sikeres és érvényes minősítő vizsgával is rendelkezik.

(3) A Hjt. 83. § (5) bekezdése szerinti magasabb beosztásba kinevezéshez készített, legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

(4)258 Speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban a tiszti vagy az altiszti állomány tagját, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a Hjt. 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a rendszeresített rendfokozat eléréséig a kötelező várakozási idő leteltét követően elő kell léptetni, ha legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékeléssel, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsgával rendelkezik.

(5)259 A Hjt. 84. § (3) bekezdése szerinti esetben a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előléptetésére vagy első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint az állomány törzsőrmester, főtörzsőrmester vagy zászlós, illetve főhadnagy, százados vagy őrnagy rendfokozatú tagja esetében sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.

(6)260

(7)261 A Hjt. 84. § (4) bekezdés szerinti esetben a várakozási idő leteltekor főhadnaggyá vagy törzsőrmesterré történő előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint – a teljesítményértékelésben szereplő – kompetenciaalapú munkamagatartás-értékelés és az egyéb kompetenciák külön-külön legalább 40%-ot elérő értékelése esetén kerülhet sor.

(8)262 A Hjt. 83. § (4) bekezdés szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

(9) A Hjt. 247/B. §-a szerinti előléptetésre legalább „C” teljesítményszintű teljesítményértékelés, valamint sikeres és érvényes minősítő vizsga esetén kerülhet sor.

(10) A Hjt. 84. § (5) bekezdése szerinti esetekben – függetlenül a teljesítményértékelés eredményétől – az állomány tagja előmenetelre nem tervezhető.

(11)263 A Hjt. 85. §-a szerinti esetben legalább „B” teljesítményszintű teljesítményértékelés szükséges.

93. § (1)264 A teljesítményértékelés eredményét az előmenetel szempontjából csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az állomány tagja eredményesen teljesítette az értékelési időszakra vonatkozóan a fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat.

(2)265

(3)266 Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány egybefüggően 1 évet meghaladó külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi szolgálata alatt készült teljesítményértékelésénél a külföldi szolgálat megkezdésének időpontját megelőző 1 éven belül eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat kell figyelembe venni.

(4)267 Az (1) bekezdéstől eltérően az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni, ha az állomány tagja a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat

a) végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy

b) végrehajtása miatt nem került megszervezésre a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat.

(5) A fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat végrehajtása elmaradásának okát a teljesítményértékelésben rögzíteni kell.

(6)268 Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról a tárgyévben éves teljesítményértékelés nem készíthető, illetve a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétel miatt az értékelő vezető nem tudja az értékelést elkészíteni, vagy az értékelttel nem lehet az értékelést ismertetni, akkor a tiszti vagy az altiszti állomány tagja előmenetelének tervezése érdekében a teljesítményértékelési eljárás során rögzíteni kell

a) a tárgyévet megelőző évi teljesítményértékelés során a 7. melléklet I–III. pontja szerinti értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt,

b)269 a teljesítményértékelés elmaradásának okát

c)270

(7) Ha a tiszti vagy az altiszti állomány tagjáról már a tárgyévet megelőző évben sem készült teljesítményértékelés, előmenetelre a tárgyévben nem tervezhető.

(8) A (6) bekezdés szerint végrehajtott eljárás során készített dokumentum az előmenetel tervezése során figyelembe vehető, de a tárgyévet követő évben az egyes értékelési szempontok vonatkozásában elért eredményt már nem lehet figyelembe venni.

94. § (1)271 A tiszti és az altiszti állomány előmenetelének tervezése helyi szinten, a honvédelmi szervezeten belül vagy a honvédelmi szervezetek között történik.

(2)272 Az előmenetel tervezését a feltölthető beosztás szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve hajtja végre.

(3) A KNBSZ az előmenetel tervezését saját hatáskörében hajtja végre.

95. § (1) A tábornoki, az ezredes és a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba tervezettek kiválasztása a teljesítményértékelés figyelembevételével történik.

(2) Főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltéséhez az MH vezénylő zászlós előzetes egyetértése szükséges.

96. §273 (1) Az előmenetel tervezése minden év február 1-je és november 30-a között kerül végrehajtásra.

(2) A magasabb beosztásba történő kinevezésre legkorábban március 1-jei, legkésőbb a következő év január 1-jei időponttal kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozást a tábornoki vagy az ezredes, valamint a főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kiválasztottak esetében nem kell alkalmazni.

97. § (1) A központi személyügyi szerv – a honvédségi szervezetek és a szakmai felelős szervek bevonásával – minden év legkésőbb július 31-ig tervezi meg a tárgyévben tanulmányait befejező

a) honvéd tisztjelölt,

b) honvéd altiszt-jelölt és

c) az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának,

d)274 a 21/B. § (1) bekezdése szerint felvett érettségivel rendelkező, a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezett közkatonának

szolgálati beosztását.

(2) A honvédségi ösztöndíjas hallgató szolgálati beosztását az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj tervezi meg.

98. §275

99. §276

100. §277 Az alezredes, az őrnagy, a törzszászlós vagy a zászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő kinevezés esetén – a szakmai követelményeknek való megfelelés vonatkozásában – a szakmai felelős egyetértése szükséges akkor, ha az állomány tagja szolgálati beosztásának fegyvernemi, szakági alcsoportja eltér a tervezett beosztás fegyvernemi, szakági alcsoportjától.

101. §278 (1) Ha az előmenetelre tervezett személy más honvédelmi szervezet állományába tartozik, a tervezett beosztás szerinti állományilletékes parancsnok tájékoztatja az állomány előmenetelre tervezett tagjának állományilletékes parancsnokát a tervezett szolgálati beosztásról.

(2) Az állomány előmenetelre tervezett tagjának állományilletékes parancsnoka nemleges javaslat esetén a megtervezett szolgálati beosztásra vonatkozó tájékoztatás kézhezvételét követő 10 munkanapon belül, támogató javaslat esetén az előmenetel összes feltételének teljesülésekor javaslati lapot küld a kinevezés munkáltatói jogkörével rendelkező parancsnok részére.

(3) Az előmenetelre tervezett személy kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembevételét.

102. §279

103. § (1) A 92. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén a tiszti és az altiszti állomány tagja akkor nevezhető ki

a)280

b)281 speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – legfeljebb kettővel alacsonyabb, mint a tervezett speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata; ettől szolgálati érdekből a HVKF, illetve a Hjt. 58/E. §-a szerinti kirendeltek esetében a HM KÁT engedélyével el lehet térni,

c)282 általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásba kizárólag általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásból, ha az állomány tagjának a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – legfeljebb eggyel alacsonyabb, mint a tervezett általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás rendszeresített rendfokozata,

d)283 kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba, ha a viselt rendfokozata – a kinevezést megelőzően – a tervezett kettős rendfokozattal rendszeresített beosztás alacsonyabb rendfokozatánál legfeljebb eggyel alacsonyabb. Ebben az esetben a (3) bekezdést, a 92. § (1) bekezdését, valamint a 96. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2)284 A Hjt. 83. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az állomány tagja a viselt rendfokozatában a kinevezést megelőzően legalább 1 évet eltöltött. Ettől szolgálati érdekből a miniszter engedélyével el lehet térni.

(3)285

(4)286

104. §287

105. §288 (1) Tisztek esetében vezetői beosztásba, illetve altisztek esetében vezénylő zászlósi beosztásba történő kiválasztás során, a vezetői kompetencia-vizsgálat keretében értékelő központ (Assessment Center) alkalmazására kerülhet sor.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti beosztásba történő kiválasztás pályázat útján történik, a pályázatban meg kell jeleníteni az értékelő központ (Assessment Center) alkalmazását.

106. § (1)289 Ha az átszervezéssel összefüggő kinevezésre vonatkozó személyügyi eljárás a Hjt. 2. § 4. pontja szerinti átszervezéshez kapcsolódó szervezési időszakban megindításra kerül, nem kell alkalmazni a 96. § (1) és (2) bekezdését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően az állomány tagjának kinevezése esetében is, ideértve az állomány 1 évet meghaladó külföldi szolgálatteljesítést követően rendelkezési állományba helyezett tagját is.

107. § (1) A tisztesi állomány előmenetelének tervezése honvédségi szervezeten belül történik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztesi állomány tagjának előmenetele honvédségi szervezetek között is történhet.

(3) A tisztesi állomány tagja – állománycsoporton belül – a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz képest két rendfokozattal magasabb rendszeresített rendfokozatú beosztásba is kinevezhető.

(4) A tisztesi állomány tagjának előléptetése vagy kinevezése esetén az 1 éven belül készített teljesítményértékelése figyelembe vehető.

(5) A tisztesi állomány altiszti beosztásba helyezése az adott honvédségi szervezeten belül kerül megtervezésre.

(6) Az altiszti beosztásra történő felkészítésre vezénylés 2 hónapnál nem régebbi teljesítményértékelés alapján történhet.

30/A. 290 Fokozati vizsga

107/A. § (1) Fokozati vizsgát tehet a tiszti és az altiszti állomány

a) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozattal rendszeresített nem vezető beosztásban szolgálatot teljesítő tagja, ha a viselt rendfokozata azonos a beosztása rendszeresített rendfokozatával, és

b) százados, őrnagy vagy alezredes, valamint főtörzsőrmester, zászlós vagy törzszászlós rendfokozatú tagja, ha a viselt rendfokozata magasabb, mint a nem vezető beosztásához rendszeresített rendfokozat.

(2) Az (1) bekezdést a Hjt. 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerint rendelkezési állományban lévőkre is alkalmazni kell.

(3) Fokozati vizsga szempontjából nem vezetői beosztás az a beosztás, amely esetében a Hjt. 5. melléklete szerint az alapilletmény az I., a II. vagy a III. besorolási osztály szerint kerül megállapításra.

(4) Az állomány vezetői beosztásból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagja az áthelyezését követően olyan szintű fokozati vizsgát tehet le először, amelyre – a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján, a Hjt. 85/A. § (3) bekezdése szerinti időpontokra tekintettel – az áthelyezése napjával lenne jogosult.

107/B. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja a viselt rendfokozatának és beosztásának megfelelő vizsgát tehet.

(2) A legénységi állomány tagja a viselt rendfokozatától és beosztásától függetlenül tehet fokozati vizsgát.

(3) A Tábori Lelkészi Szolgálat tagja fokozati vizsgát nem tehet.

(4) A Hjt. 55. §-a szerinti megbízás esetén – a megbízás időtartama alatt – az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztása szerint tehet fokozati vizsgát.

(5) A következő fokozatra vonatkozó vizsgatételi lehetőséget – az állománycsoport-váltás, illetve a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele kivételével – a sikeresen teljesített vizsga évétől kell számítani.

107/C. § A vizsgatételi lehetőség alapjául szolgáló időbe nem számítható be a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama.

107/D. § (1) A fokozati vizsgát az állomány

a) tiszti és altiszti tagja esetében a Katonai Vizsgaközpont,

b) legénységi tagja esetében a honvédségi szervezetének vezénylő zászlósa által vezetett vizsgabizottság

hajtja végre évente március 1-je és október 31-e között.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga végrehajtása esetén a Katonai Vizsgaközpont parancsnoka vagy a vizsgahelyszín szerinti honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka – a Katonai Vizsgaközpont által felkészített – vizsgafelügyelőt jelöl ki.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgabizottság elnöke a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa, tagjai a vezénylő zászlós javaslata alapján az állományilletékes parancsnok által az altiszti állományból kijelölt kettő fő.

(4) A legénységi állomány fokozati vizsgáit és a vizsgára történő felkészítését a honvédségi szervezet vezénylő zászlósa szervezi meg.

107/E. § (1) A fokozati vizsgán elért eredményt %-os formában kell mérni.

(2) A tiszti és az altiszti állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye

a) I. fokozat estén az 50%-ot,

b) II. fokozat esetén a 60%-ot,

c) III. fokozat esetén a 70%-ot, és

d) IV. fokozat esetén a 75%-ot

eléri vagy meghaladja.

(3) A legénységi állomány tagja sikeres fokozati vizsgát tesz, ha eredménye

a) I. fokozat estén az 50%-ot,

b) II. fokozat esetén a 60%-ot, és

c) III. fokozat esetén a 70%-ot

eléri vagy meghaladja.

(4) Fokozati vizsga évente egy alkalommal tehető, amely sikertelen vizsga esetén az adott évben egyszer megismételhető.

(5) Sikertelennek minősül a vizsga az állomány tagja igazolatlan távolmaradása esetén is.

(6) A fokozati vizsgák eredményét legkésőbb a vizsga évének november 15. napjáig a KGIR-ban rögzíteni kell.

107/F. § (1) Az állomány tagja részére, ha a Hjt. 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerint meghatározott időpontban – ide nem értve az első szintű fokozati vizsgát – nem tesz sikeres fokozati vizsgát, kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló fokozati vizsgánként egy alkalommal egy év halasztást engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem a vizsgatételi lehetőség évében, november 1-je és november 25-e között nyújtható be. A határidő jogvesztő.

(3) Az állomány tiszti és altiszti tagja számára a halasztás engedélyezéséről a vizsgatételi lehetőség évének december 15. napjáig a Katonai Vizsgaközpontot tájékoztatni kell.

107/G. § Az adott szintű sikeresen letett fokozati vizsga tisztek, altisztek esetében 4 évig, a legénységi állomány tekintetében 3 évig érvényes. Az érvényesség a sikeresen letett vizsgát követő év január 1-jén kezdődik. Ha az állomány tagja halasztást kapott, a fokozati vizsga érvényessége a halasztás időtartamával meghosszabbodik.

31. Képzésre történő vezénylés, tanulmányi szerződés

108. §291 (1)292 Az állomány tagja a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylés alapján vesz részt a központi képzési katalógusban szereplő

a) katonai mesterképzésen,

b)293 katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon,

c) az NKE által indított tanfolyamon,

d)294 a (3) bekezdés szerinti képzés kivételével a honvédelmi szervezetek által végrehajtásra kerülő képzésen,

e) az általa betöltött szolgálati beosztáshoz jogszabályban, illetve munkaköri leírásban előírt képzésen.

f)295 külföldi fél által biztosított online képzésen,

g)296 külföldi fél által Magyarországra kihelyezett képzésen.

(2)297 A Honvédség – vezénylés helyett – az állomány tagjának a központi képzési katalógusban szereplő

a) a doktori (PhD) képzésen,

b) a honvédtiszti mesterképzés keretében nem induló, az állomány tagjának a tervezett előmeneteléhez kapcsolódó polgári mesterképzésen, és

c) az (1) bekezdés c) és d) pontja kivételével a katonai képzés keretében nem induló polgári képzésen

történő részvételét tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(3)298 A Honvédség a tanfolyamrendszerű másod-helikoptervezető vagy légijármű-vezető képzésen való részvételt – a kiképzésért felelős központi szervezet által kiírt és elbírált pályázat alapján – tanulmányi szerződéssel támogatja.

(4)299 A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés tanulmányi szerződéssel történő támogatására az állomány tagja – az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével, a HVKF-nek címezve – pályázhat. A javaslati lapon a 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az állomány tagjának a választott kutatási témáját, valamint a megpályázott képzési formát is fel kell tüntetnie. A tanulmányi szerződéssel támogatható pályázatokról, valamint a fokozatszerzési díj megtérítéséről a HVKF dönt.

(5)300 A Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerint vezénylést kell alkalmazni a központi képzési katalógusban szereplő kiképzésekre is.

108/A. §301 (1) A 21/B. § szerint állományba vett közkatonák mellett a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésre a legénységi állomány érettségi bizonyítvánnyal és legalább őrvezető rendfokozattal rendelkező tagja jelentkezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állomány a honvéd altiszt-képzésen a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezényléssel vesz részt. A vezénylésben szerepeltetni kell a (4) bekezdés szerinti kötelezettséget.

(3) A 108. § (1) bekezdésétől eltérően a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés nélkül vesz részt a közkatona a Honvédség által szervezett, a kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzésen.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti honvéd altisztképzés nem zárul sikeresen, az állomány tagja a vállalt szolgálati ideje végégig, de legalább a képzési időnek megfelelő időtartamban köteles legénységi beosztásban szolgálatot teljesíteni.

109. § (1) A vezénylésről szóló határozat, parancs a 13. §-on túl tartalmazza különösen

a) a képző intézmény megnevezését,

b) a képzés megnevezését és helyét,

c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét,

d) a képzés kezdő és záró időpontját,

e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét, és

f) a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát.

(2) A tanulmányi szerződés a Hjt. 89. § (2) bekezdésén túl tartalmazza különösen a szerződő felek megnevezését és az (1) bekezdés szerinti elemeket.

(3)302 A szinten tartó nyelvtanfolyamra vezénylés esetén tanulmányi szerződés nem köthető.

109/A. §303 (1) Az állomány nyelvtanfolyamra vezényelt tagja esetén

a) a vezénylésnek a 109. § (1) bekezdésen túl tartalmaznia kell az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány nyelvét, fajtáját, típusát és szintjét, valamint az arra való kötelezést, hogy az állomány tagja az előírt nyelvvizsga-bizonyítványt a képzés záró időpontját követő két éven belül szerezze meg,

b) a javaslati lap a 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a tanulmányi támogatás összegét, a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát, a (2) bekezdés szerinti követelményt, valamint a Hjt. 88. § (3) bekezdése esetén az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettséget.

(2)304 A Hjt. 88. § (2) bekezdése alkalmazásában a képzés sikeres befejezésének az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány (1) bekezdés a) pontja szerint előírt, vagy a (3)–(5) vagy a (7) bekezdés szerint meghosszabbított határidőben történő megszerzése minősül.

(3) Az állomány tagja legfeljebb egy alkalommal – az állományilletékes parancsnok előzetes egyetértésével – a központi személyügyi szerv vezetőjétől írásban kérheti az (1) bekezdés a) pontja szerint a vezénylésben előírt határidő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását.

(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerinti kérelmét az (1) bekezdés a) pontja szerint előírt határidő leteltét megelőzően legkésőbb 30 nappal nyújtható be. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő jellegű. A kérelmet az állomány tagja indokolni köteles. A kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy az állomány tagja tudomásul veszi, hogy a meghosszabbítás engedélyezése esetén a (3)–(5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő ismételt meghosszabbítására nincs lehetőség.

(5) Ha a központi személyügyi szerv vezetője a (3) bekezdés szerinti kérelemben foglaltakkal egyetért, az állományilletékes parancsnok a vezénylést módosítja.

(6) Ha a központi személyügyi szerv vezetője a (3) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja, és az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti előírt nyelvvizsga bizonyítványt nem mutatja be, az állományilletékes parancsnok a 115. § szerint jár el.

(7)305 Ha a (3)–(5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy megszűnését követő 4 hónapon belül jár le, az előírt nyelvvizsga-bizonyítványt az állomány tagja a veszélyhelyzet megszűnését követő legrövidebb időn, de legkésőbb 9 hónapon belül köteles megszerezni.

110. § (1) Az állomány tagja

a) a Honvédségen kívüli más munkáltatóval kötendő tanulmányi szerződéséhez szükséges, a Hjt. 89. § (6) bekezdése szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét,

b) a szolgálatteljesítési időt érintő képzésen történő részvételéhez szükséges, a Hjt. 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes engedély megadására irányuló kérelmét, és

c) a szolgálatteljesítési időt nem érintő képzésen történő részvételével kapcsolatos, a Hjt. 90. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettségét

írásban nyújtja be az állományilletékes parancsnoknak.

(2) Tanulmányi szerződés hiányában a Hjt. 90. § (2) bekezdése szerinti mentesítés időtartamának megfelelő szolgálatteljesítésről a közvetlen szolgálati elöljáró vagy közvetlen hivatali felettes dönt.

111. §306 Nappali és intenzív jellegű képzés esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a képzés idejére – ide nem értve a képző intézmény által elrendelt iskolai szüneteket – mentesíti az állomány tagját a szolgálati beosztással járó szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

111/A. §307 (1)308 A felek a tanulmányi szerződést a jövőre nézve írásban, a HVKF jóváhagyásával közös megegyezéssel, a képzést végrehajtó állomány kezdeményezésére megszüntethetik, különösen az állomány egészségügyi, informatikai, repülőhajózó, repülőműszaki, légiforgalmi irányító, légiközlekedési szabályozási szolgálati beosztást betöltő, valamint mérnöki végzettséget igénylő logisztikai szolgálati beosztást betöltő vagy abba tervezett tagjával kötött tanulmányi szerződés esetén vagy a 108. § (3) bekezdése szerinti esetben.

(2)309 Ha a felek a Hjt. 89. § (3b) bekezdése szerint megtérítési kötelezettségben állapodnak meg, a megállapodásban a megtérítési kötelezettség mértékén túl, a 115. §-ra figyelemmel rögzíteni kell a megtérítés módját és határidejét. Az állomány tagja kérheti a 115–117. § szerinti fizetési könnyítést vagy a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítést.

111/B. §310 (1) Külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik a tanulmányi szerződés, ha a Honvédség által támogatott képzés a tanulmányi szerződésben megjelölt eredeti vagy módosított időpontban nem indul.

(2) A tanulmányi szerződés írásban, a Hjt. 89. § (4) bekezdése szerinti esetekben azonnali hatállyal, a Hjt. 89. § (5) bekezdése esetén harmincnapos határidővel mondható fel.

112. § (1)311 Tanulmányi támogatásként a tandíj összege, a kötelező tanszerek, valamint jogszabályban meghatározottak szerint élelmezési ellátás, utazás és szállás nyújtható.

(2) A 108. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az állomány tagja a vezénylés vagy a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi támogatás teljes összegű megtérítésére jogosult.

(3)312 A (2) bekezdéstől eltérően a doktori (PhD) képzés esetén az állomány tagja a fokozatszerzési díj megtérítésére akkor jogosult, ha a 108. § (4) bekezdése szerinti döntésnek megfelelően a felek a tanulmányi szerződésben módosításával erről külön megállapodnak.

(4)313 Az (1) bekezdéstől eltérően a 108. § (1) bekezdés f) pontja esetén tanulmányi támogatásként a tandíj összege, valamint a kötelező taneszközök költségeinek megtérítése nyújtható.

113. § (1)314 A tanulmányi támogatás pénzértékéről az állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében analitikus elektronikus nyilvántartást kell vezetni. A természetbeni élelmezési ellátás esetén az élelmezés nyersanyagértékét, vagy a pénzbeli megváltását kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartást a tanfolyam rendszerű képzés esetén a tanfolyam végén, a felsőoktatásban folyatatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és az állomány képzésben résztvevő tagjával alá kell íratni.

(3)315 A tanulmányi támogatás megtérítésére vonatkozó igény érvényesítését nem akadályozza, ha az állomány tagja a nyilvántartás aláírását megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az aláírás megtagadásáról vagy szándékos megakadályozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

114. § (1)316 A Hjt. 88. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felróható oknak minősül, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a vezénylésben, a tanulmányi szerződésben, illetve az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 62. § (1) bekezdés c) és e) pontja, a Hjt. 62. § (2) bekezdés a) pontja, vagy a Hjt. 68. § (1) bekezdés b), e)–g), i)–m) és p) pontja szerint szűnik meg. A Hjt. 59. § (2) bekezdés a) és c) pontja esetén a felróhatóság megállapíthatóságáról a szolgálati viszony megszűnésének okára figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2)317 A megtérítési kötelezettség

a) a Hjt. 88. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felróhatóság megállapítását követő naptól,

b) a Hjt. 88. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határidő eredménytelen leteltét követő naptól,

c) a Hjt. 88. § (3) bekezdés c) pontja és az (1) bekezdésben szerinti esetben a szolgálati viszony felróható okból történő megszűnését követő naptól

esedékes.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség megállapításánál a megkezdett hónap teljes hónapnak számít.

115. §318 (1) A tanulmányi támogatás visszakövetelése érdekében az állományilletékes parancsnok az esedékessé válástól számított 30 napon belül fizetési felszólításban hívja fel az állomány megtérítésre kötelezett tagját.

(2) Ha az állomány tagja a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teljesíti fizetési kötelezettségét, igényét a honvédelmi szervezet fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíti.

(3) A fizetési felszólítással egyidejűleg az állományilletékes parancsnok írásban tájékoztatja az állomány tagját

a) a részletfizetési kedvezmény és a fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés), valamint a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítés lehetőségéről, az igénybevétel feltételeiről, különös tekintettel a kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő jellegéről,

b) arról, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részlet befizetését elmulasztja, az a tartozás járulékaival együtt, egy összegben esedékessé válik, és

c) a (2) bekezdés szerinti következményről.

(4) A Hjt. 88. § (4a) bekezdése alapján a követelés egészének elengedése esetén a (2) bekezdés nem alkalmazható.

116. § (1)319 A megtérítésre kötelezett kérelmére a központi személyügyi szerv vezetője fizetési könnyítést engedélyezhet, ha a megtérítésre kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás egy összegű, illetve azonnali visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi, vagy szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelentene.

(2)320

(3) A megtérítésre kötelezett a fizetési könnyítés iránti kérelmét a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be.

117. § (1)321 A fizetési könnyítés engedélyezését tartalmazó megállapodásban a megfizetésre kötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy a fennálló tartozását a fizetési könnyítés feltételei szerint megfizeti. A megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői okirat elkészítésével, módosításával kapcsolatos költségek az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelik.

(2) Fizetési halasztás legfeljebb egy évre engedélyezhető, amely időtartam alatt a Honvédség késedelmi kamatra jogosult.

(3) A fizetési könnyítések egyidejű igénybevétele is engedélyezhető, azonban a futamidő együttesen sem haladhatja meg az 5 évet.

(4) A részletfizetési megállapodásban rögzíteni kell különösen

a)322 az állomány megtérítésre kötelezett tagjának nevét, a tartozás jogcímét, a tartozás teljes összegét, a fizetési könnyítés engedélyezéséről szóló ügyirat nyilvántartási számát,

b) a befizetés módját, átutalás esetén a bankszámlaszámot,

c) a törlesztő részletek havonkénti összegét és a futamidőt úgy, hogy a havi részlet mértéke 10 ezer Ft/hó összegnél alacsonyabb, a futamidő pedig 5 évnél hosszabb nem lehet,

d) azt a havi zárónapot, ameddig az állomány megtérítésre kötelezett tagját terhelő törlesztő-részletnek be kell érkeznie,

e) a megállapodás megszegésének következményeit, és

f) a részletfizetési megállapodás aláírása napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

(5) A Honvédség a kamatköveteléséről nem mondhat le.

(6)323 Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a munkáltató képviseletében az állományilletékes parancsnok írja alá.

(7)324 A 115. és 116. §-t, valamint az (1)–(6) bekezdést a honvédségi ösztöndíjas ösztöndíjszerződése alapján keletkezett megtérítési kötelezettségre is alkalmazni kell azzal, hogy ez esetben a 115. § a) pontja szerinti írásbeli tájékoztatás a Hjt. 88. § (4a) bekezdése szerinti mentesítésre történő utalást nem tartalmazza.

VI. Fejezet325

SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ

31/A. A szolgálatteljesítési idő beosztása

117/A. § (1) A szolgálatteljesítési időt munkanapokra kell beosztani, ennek során ki kell jelölni a szolgálatteljesítési idő napi kezdő- és befejező időpontját. A szolgálatteljesítési idő beosztása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem az állomány tagjára irányadó heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

(2) A szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával – a 120. § (4) bekezdése kivételével – legalább öt nappal korábban, legalább egy hétre előre, a helyben szokásos módon kell közölni. A munkáltatói jogkört gyakorló olyan időbeosztást is meghatározhat, amelyet eltérő időbeosztás közlése hiányában alkalmaz.

(3) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a (2) bekezdés szerint időbeosztást nem közölt, az utolsó időbeosztás az irányadó.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési idő adott napra vonatkozó beosztását – továbbá szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a heti pihenőnap kijelölését – előre nem látható körülmény esetén legalább kettő nappal korábban módosíthatja. A módosítást az állomány tagjával a helyben szokásos módon kell közölni.

(5)326 Az állományilletékes parancsnok az állomány általános szolgálati rendben szolgálatot teljesítő tagjának indokolt kérelmére legfeljebb 1 évre, a napi szolgálatteljesítési idő kezdő és befejező időpontját érintően eltérő munkarendet is engedélyezhet, feltéve, hogy az engedély megadása a honvédelmi szervezet működőképességének fenntartását nem akadályozza.

(6)327 A Hjt. 98. § (1) bekezdése szerinti katonai szakmai felkészítésnek minősül

a) a katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyama,

b) a Kisalegység Vezetői Tanfolyam,

c) az Alap Altiszti Tanfolyam,

d) a Haladó Altiszti Tanfolyam,

e) az Egységes Zászlóstanfolyam,

f) a KNBSZ főigazgatója által belső rendelkezésben meghatározott szakmai tanfolyam,

g)328 a Hjt. 216. § (3) bekezdése szerinti, az önkéntes tartalékos beosztásra történő felkészítése és

h)329 az Összhaderőnemi Vezető Altiszti Tanfolyam.

(7)330 Az MH EK-ban a teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkavégzés helyén töltenie

a) a szolgálatteljesítési helyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett beosztásban foglalkoztatottnak,

b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a fogásznak,

c) bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak,

d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói beosztásban foglalkoztatottnak,

e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag beosztásának megfelelő feladatot végez,

f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végzőknek.

(8)331 A (7) bekezdés alapján a teljes napi munkaidőből fennmaradó időt a (7) bekezdés szerint foglalkoztatott személynek a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával kell töltenie.

31/B. A pihenőidőre vonatkozó egyes szabályok

117/B. § (1) A napi pihenőidőt – a 120. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – a szolgálatteljesítés kezdetétől számított huszonnégy órás időszakon belül, egybefüggően kell biztosítani.

(2)332 A 120. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti kötelező pihenőidő napjára nem lehet szabadnapot, szabadságot kiadni.

117/C. §333 (1) A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzete részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között általános szolgálati rend esetén

a) a hazai bázison kezdődő repülési szolgálati idő megkezdése előtti minimum pihenőidő hosszúsága megegyezik az azt megelőző szolgálat időtartamával, de legalább tizenkét óra, vagy

b) a nem a hazai bázison kezdődő repülési szolgálati idő megkezdése előtti minimum pihenőidő hosszúsága megegyezik az azt megelőző szolgálat időtartamával, de legalább tíz óra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban az utazáshoz és a fiziológiai szükségletekhez szükséges időn felül nyolc órányi alvás lehetőségét is biztosítani kell.

31/C. 334 A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó repülési szolgálati idő

117/D. § Ha az osztott napi szolgálatteljesítés alkalmazása esetén a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó pihenőidő a két órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, akkor a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának ötven százalékával. Ha a pihenőidő a hét órát meghaladja, a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának hetvenöt százalékával. Ha a pihenőidő a hét órát meghaladja, és ezen időtartama az indulási hely helyi ideje szerinti este húsz óra és reggel nyolc óra közé esik, a repülési szolgálati időt meg kell hosszabbítani a szállodai tartózkodás időtartamának száz százalékával.

117/E. § (1) A maximum napi repülési szolgálati időnek a kezdete és a szektorok száma szerinti tagolását a 16. melléklet határozza meg.

(2) A maximum napi repülési szolgálati idő legfeljebb egy órával, hét egymást követő napon belül legfeljebb kétszer hosszabbítható meg. Ebben az esetben a repülés előtti és repülés utáni pihenőidő két órával meghosszabbodik; vagy a repülés utáni pihenőidő négy órával meghosszabbodik.

117/F. § (1) Az a teljes szolgálati időszak, amelyre a személyzet tagját kijelölik, nem haladhatja meg a hatvan szolgálati órát bármely hét egymást követő napon belül, a száztíz szolgálati órát bármely tizennégy egymást követő napon belül és a százkilencven órát bármely huszonnyolc egymást követő napon belül, a lehető legegyenletesebben elosztva ezen időszakban.

(2) Azon szektorok teljes repülési ideje, amelyekre a személyzet tagja üzemeltetést végző személyzeti tagként ki van rendelve, nem haladhatja meg a száz repülési órát bármely huszonnyolc egymást követő napon belül, a kilencszáz repülési órát egy naptári éven belül és az ezer repülési órát bármely tizenkét egymást követő naptári hónapon belül.

31/D. 335 Előre nem látott körülmények repülés közben

117/G. § (1) A parancsnok

a) dönthet a jelentkezési idővel vagy azt követően kezdődő repülési üzemeltetés során előre nem látott körülmények esetén a repülési szolgálati időre és a pihenőidőre vonatkozó előírások módosításáról, azzal, hogy:

aa) a maximális napi repülési szolgálati idő nem növelhető két órát meghaladóan kivéve, ha a repülőszemélyzet meg van erősítve, ebben az esetben a maximális repülési szolgálati idő legfeljebb három órával hosszabbítható meg,

ab) ha az előre nem látott körülmények felszállás után a repülési szolgálati idő utolsó szektorában merülnek fel, és így a járat a maximális repülési szolgálati idő felső korlátját túllépné, akkor folytathatja útját a tervezett célállomásig vagy egy kitérő repülőtérre,

ac) a repülési szolgálati időt követő pihenőidőszak csökkenthető, de nem lehet kevesebb, mint tíz óra,

b) köteles csökkenteni a repülési szolgálati időt, illetve növelni a pihenőidőt az olyan speciális körülmények között, amelyek komoly fáradtsághoz vezethetnek, a repülési biztonságot érintő kedvezőtlen hatások kiküszöbölése érdekében,

c) köteles konzultálni a személyzet összes tagjával azok éberségi szintjéről, mielőtt az a) és b) pont szerinti módosításokról dönt,

d) jelentést nyújt be az üzembentartóhoz, ha a döntése alapján a repülési szolgálati időt növelték vagy a pihenőidőt csökkentették, és

e) megküldi a jelentés üzembentartói záradékkal ellátott példányát az illetékes hatóságnak az eseményt követő huszonnyolc napon belül, ha a repülési szolgálati idő megnövelése vagy a pihenőidő csökkentése meghaladja az egy órát.

(2) Az üzembentartó az (1) bekezdés szerinti döntések meghozatala érdekében kialakít egy eljárásrendet, amelyet az üzembentartási kézikönyvbe be kell vezetni.

(3) Az üzembentartó a művelet típusára vonatkozó típusalkalmassági előírásoknak megfelelően az előre nem látott körülmények esetére az üzembentartási kézikönyvben meghatározza a késleltetett jelentkezésre vonatkozó eljárásokat.

32. A szolgálatteljesítési időkeretre vonatkozó egyes szabályok

118. § (1) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az állományilletékes parancsnok a Hjt. 94. § (1) bekezdése szerinti szempontokra figyelemmel határozza meg a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát és a heti szolgálatteljesítési idő mértékét.

(2) Éves szolgálatteljesítési időkeret az állomány azon tagja esetén állapítható meg, aki honvédelmi érdeket szolgáló, folyamatosan működő rendszerek kezelésére, biztosítására rendszeresített szolgálati beosztást tölt be.

(3) A heti szolgálatteljesítési időhöz kapcsolódó számított napi szolgálatteljesítési időt a 9. melléklet határozza meg.

119. § (1) A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt órában kell meghatározni úgy, hogy az időtartamára eső munkanapok számát meg kell szorozni a számított napi szolgálatteljesítési idővel.

(2) A szolgálatteljesítési időkeret meghatározása során minden olyan nap munkanapnak számít, amely nem a Hjt. 101. § (3) bekezdése és 102. § (4) bekezdése szerinti heti pihenőnap, valamint nem munkaszüneti nap.

(3) A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját legkésőbb a szolgálatteljesítési időkeret időtartamát érintő első szolgálatteljesítési időbeosztás közlésekor kell közölni.

(4) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén

a) a szolgálatteljesítési idő beosztása a 117/A. § (1) bekezdésén túl az állomány tagjára irányadó heti pihenőnapok kijelölését is tartalmazza, és

b) a munkáltatói jogkört gyakorló nem köteles minden munkanapra szolgálatteljesítési időt beosztani.

(5) Illetménynélküli szabadság igénybevétele esetén – ha az időkeret tartama nem szakadt meg – az időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt az illetménynélküli szabadság időtartamára eső munkanapok és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzatával csökkenteni kell.

119/A. § (1)336 A számított napi szolgálatteljesítési időnek a nyolc órához viszonyított arányával szorozva kell teljesítettként figyelembe venni a nem tényleges munkaköri feladatellátást jelentő igénybevétel – így különösen a kiképzési foglalkozás, a fizikai állapotfelmérés, az alkalmassági vizsgálat, a, a vezénylés alapján ellátott szolgálati feladat – időtartamát, kivéve az őr-, ügyeleti, laktanyai készenléti szolgálatot és a gyakorlatot.

(1a)337 Az (1) bekezdéstől eltérően, a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdése a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezénylés, illetve a tábori kihelyezés keretében végrehajtott kiképzés esetén a számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a 119. § (1) és (2) bekezdés szerinti munkanapokat. Az ettől eltérő napokat az elszámolás során nem lehet figyelembe venni.

(2) A számított napi szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni a munkanapokra eső

a) őr-, ügyeleti és laktanyai készenléti szolgálat,

b) a Hjt. 107. §-a szerinti pihenőidő,

c) gyakorlat,

d)338 szabadság, szabadnap,

e)339 egészségügyi szabadság,

f)340 a Hjt. 131. § (1) bekezdése szerinti illetmény visszatartását megalapozó távollét, valamint

g)341 a Hjt. 42. § (2) bekezdés g) pontja szerinti vezénylés

időtartamát.

(3) Nem lehet teljesítettként figyelembe venni a jogellenes távollét és az illetmény nélküli szabadság idejét.

(4) Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret időtartamának lejártával az (1)–(3) bekezdés szerint el kell számolni. Ha elszámolásra vonatkozó jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kifizetés legkésőbb az időkeret időtartamának lejártát követő hónapra járó illetménnyel egy időben esedékes.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálatteljesítési időkeretből nem teljesített idő az illetményre való jogosultságot nem érinti.

(6) A szolgálatteljesítési időkeret tartama annak lejárta előtt megszakad

a) a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének, szünetelésének,

b)342 a szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontján túlhaladó időtartamú

ba) illetmény nélküli szabadság igénybevételének,

bb) a Hjt. 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti vezénylés,

c) a szülési szabadság igénybevételének,

d)343 a Hjt. 46. § (1) bekezdés a)–m), p), r)–u) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés,

e) a szolgálatteljesítési időkeret változásával vagy mellőzésével járó beosztásba helyezés, illetve más honvédelmi szervezethez történő áthelyezés, kinevezés, és

f) a Hjt. 55. §-a szerinti megbízás

kezdő napjával.

(6a)344 A (6) bekezdésben foglaltakon túl a szolgálatteljesítési időkeret tartama annak lejárta előtt egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet időtartama alatt különösen indokolt esetben megszakítható.

(7) A szolgálatteljesítési időkeret megszakadása esetén az állomány tagjával – az időkeret tartamának kezdő időpontjától a megszakadásig eltelt, 119. § (2) bekezdése szerinti munkanapok száma és a számított napi szolgálatteljesítési idő szorzata alapján – e § szerint el kell számolni.

120. § (1) Váltásos rendszerben kell foglalkoztatni az állomány tagját

a) folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztás esetén, valamint

b) készenléti jellegű szolgálati beosztás esetén akkor, ha az állomány tagjának szolgálati beosztásából adódó munkaköri feladata őr-, ügyeleti vagy laktanyai készenléti szolgálat ellátása.

(2) Váltásos rendszerben a szolgálatteljesítési idő beosztásával lehetőség szerint egyenletes, ismétlődő rendet kell kialakítani azzal, hogy

a) a szolgálat ellátására alkalmanként tizenkettő vagy huszonnégy óra szolgálatteljesítési időt lehet beosztani,

b) az állomány tagja részére huszonnégy órás szolgálatellátást követően legalább huszonnégy óra pihenőidőt kell biztosítani, és

c) a szolgálatteljesítési időkeret időtartama alapulvételével a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési időnek lehetőség szerint egyharmada esik huszonkettő és hat óra közé.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a legfeljebb beosztható szolgálatteljesítési idő a Hjt. 96. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek időtartamával – a (2) bekezdés b) pontja szerinti pihenőidő terhére – szükség szerint, de alkalmanként legfeljebb 2,5 órával meghosszabbítható.

(4) Váltásos rendszerben – a 117/A. § (2) bekezdésétől eltérően – a szolgálatteljesítési idő beosztását az állomány tagjával legalább tíz nappal korábban, legalább egy hónapra előre a helyben szokásos módon közölni kell.

(5)345 Váltásos rendszerben a szolgálat ellátására beosztott szolgálatteljesítési idő teljes elszámolása szempontjából a szolgálat kezdőnapja az irányadó.

(6)346 Nem lehet heti pihenőnapot kijelölni a váltásos rendszerben

a) a (2) bekezdés b) pontja, valamint

b) a 22 óra és reggel 6 óra közötti időszakot teljes egészében lefedő 12 órás szolgálatellátást követő, a Hjt. 101. § (1) bekezdés

szerinti pihenőidő napjára.

(7)347 A váltásos rendszerben foglalkoztatottak esetében nem alkalmazható a 119/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, a 119/A. § (2) bekezdés c) pontja pedig csak abban az esetben alkalmazható, ha a gyakorlaton való részvétel nem a tényleges munkaköri feladatellátást jelenti.

32/A. 348 Az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat, valamint a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység

120/A. § (1)349 Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza. A Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben rendelkezésre állás a 15. melléklet szerinti nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálatokhoz kapcsolódóan rendelhető el. A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben meghatározott elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.

(2) Az őr-, illetve ügyeleti szolgálatba léptetés céljából vezényelt készenléti szolgálatok vonatkozásában az őr-, illetve ügyeleti szolgálat elrendelése esetén a feladatellátás idejére a szolgálat jellege őr-, illetve ügyeleti szolgálatra változik.

120/B. § (1) Az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatok szolgálatvezénylését az állomány tagjával legalább tíz nappal az esedékesség előtt közölni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérni kizárólag különösen indokolt, a feladatellátást közvetlenül veszélyeztető esetben lehet.

(3) Ha a Hjt. 107. § (3) bekezdése szerinti pihenőidő nem munkanapra esik, az állomány tagja részére a szolgálatot követő első munkanapon – a pihenőidő ellentételezéseként – egy nap szolgálatmentességet kell engedélyezni.

120/C. § A nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben akkor rendelhető el készenléti szolgálat, ha a feladat végrehajthatósága azt indokolja, és a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az érintett alegységnek vagy más köteléknek a riasztástól számított

a) legfeljebb 10 napon belül el kell hagynia a magyarországi települési helyét vagy

b) legfeljebb 12 napon belül a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladat végrehajtásának helyszínére ki kell érkeznie.

120/D. § (1) A laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama a riasztás időpontjától számított legfeljebb 3 órában határozható meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt, laktanyán kívüli készenléti szolgálatok esetében a szolgálatteljesítési helyre való beérkezési kötelezettség teljesítésének időtartama – a végrehajtandó feladatok függvényében – a riasztás időpontjától számított legfeljebb 24 órában határozható meg.

(3) A beérkezési kötelezettség teljesítésének maximális időtartamát

a) az (1) bekezdés szerinti esetben az adott szolgálat megszervezésére vonatkozó intézkedésben,

b) a (2) bekezdés szerinti esetben a nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben kiadásra kerülő honvédelmi miniszteri utasításban vagy belső rendelkezésben

kell meghatározni.

120/E. § (1) A készenléti szolgálat ellátása elsődlegességének szem előtt tartásával az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja

a)350 részére elrendelhető gyakorlaton, a tábori kihelyezés keretében végrehajtott kiképzésen való részvétel vagy a készenléti szolgálattal össze nem függő túlszolgálat, továbbá

b) nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre a 120/F. § (1) bekezdése szerint kijelölhető.

(1a)351 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés a fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladattal összefüggésben elrendelt készenléti szolgálat esetén is alkalmazható, ha a készenléti szolgálatot tartalmilag a Hjt. 105. § (3) bekezdés a) pontja szerinti készenléti szolgálatra jellemző körülmények között kell ellátni.

(2) Az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok egyidejű elrendelése csak indokolt esetben – különösen, ha a létszámviszonyok vagy a speciális felkészültség miatt szükséges a készenléti szolgálatot teljesítő állomány (1) bekezdés szerinti feladatokba történő bevonása – történhet.

(3) Ha az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére az (1) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása során a készenléti szolgálattal összefüggésben riasztás elrendelésére kerül sor, az állományilletékes parancsnok gondoskodik a készenléti szolgálat vonatkozásában a beérkezési kötelezettség – a 120/D. § (3) bekezdése alapján meghatározott – maximális időtartamon belüli teljesítésének feltételeiről.

120/F. § (1) Az állomány a Hjt. 105. § (4) bekezdése alapján nemzetközi kötelezettséggel összefüggően rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére elrendelhető a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel össze nem függő

a) ügyeleti szolgálat,

b) nem nemzetközi kötelezettséggel összefüggő készenléti szolgálat,

c)352 gyakorlaton való részvétel,

d)353 túlszolgálat vagy

e)354 tábori kihelyezés keretében végrehajtott kiképzésen való részvétel

is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok elrendelése során tekintettel kell lenni a Hjt. 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási kötelezettséggel összefüggő kötelezettségek teljesítésére.

33. Rész-szolgálatteljesítés

121. § (1) Az állomány tagja a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére irányuló kérelmét az állományilletékes parancsnoknak nyújthatja be. Ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a Hjt. 116. § (1) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, a kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell az állományilletékes parancsnoknak benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a)355 a gyermek Hjt. 99. § (1) bekezdése szerinti életkora betöltésének időpontját,

b) tájékoztatást arról, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító gyermeke után a másik szülő illetménynélküli szabadságot, vagy rész-szolgálatteljesítést igénybe vesz-e, és

c) a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó javaslatot, ha az állomány tagja annak engedélyezését kezdeményezi.

(2a)356 A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetén a jogszerű adatkezelés érdekében az adatkezelőnek a kérelmezőt ezen adatkezelésről tájékoztatnia kell, ennek érdekében adatkezelési tájékoztatót kell készítenie a kérelmező számára. Az adatkezeléshez – még az adatkezelés megkezdése előtt – a kérelmező adatkezeléshez történő hozzájárulásának beszerzése szükséges.

(3) A Hjt. 99. § (4) és (7) bekezdése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg az állomány tagjának a Hjt. 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezése megszűnik.

122. § Rész-szolgálatteljesítés esetén a túlszolgálat évenként teljesíthető maximális időtartamára az időarányosság elvét kell alkalmazni.

34. Szabadság megállapítása, kiadása

123. § (1)357 A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság mértékének megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört

a)358 a miniszter gyakorolja a HVKF és a KNBSZ főigazgatója tekintetében,

b)359 a HVKF gyakorolja a központi személyügyi szerv vezetője tekintetében,

c) a KNBSZ főigazgatója gyakorolja a KNBSZ személyügyi szervének vezetője tekintetében,

d) a központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja a 4. § (3) bekezdés c)–e) pontja szerinti vezetők tekintetében,

e) az elöljáró parancsnok személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője tekintetében,

f) az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője gyakorolja az állomány a)–e) pont alá nem tartozó tagja tekintetében.

(1a)360 A Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság kiadására vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok, vagy az általa belső rendelkezésben kijelölt szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes gyakorolja. A munkáltatói jogkört gyakorló a szabadság kiadásáról belső rendelkezésben meghatározott rendben, határozat vagy parancs helyett, más írásos formában is dönthet.

(2) A Hjt. 109. § (4) bekezdése szerinti pótszabadságra való jogosultságot a 10. melléklet szerint kell megállapítani. A pótszabadságra való jogosultság megállapításakor a pótszabadság mértékébe be kell számítani azokat a napokat, amelyeken az állománynak a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) 4. § (1) bekezdése szerinti tagja a HM rendelet 4. és 5. §-a alapján kondicionáló-kiképzési rendezvényen vett részt.

(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a szabadságot úgy kell kiadni, hogy

a) a szabadság időtartama legalább egy olyan munkanapot magába foglaljon, amelyet szolgálatteljesítési kötelezettség érint,

b) annak kezdőnapja szolgálatteljesítési kötelezettséggel érintett munkanapot követő munkanap, és

c) annak befejező napja szolgálatteljesítési kötelezettséggel érintett munkanapot megelőző munkanap.

(4)361 A (3) bekezdés b) pontjától eltérően, ha a 120. § (6) bekezdés szerinti, illetve a Hjt. 107. §-a szerinti pihenőidő munkanapra esik, akkor az azt követő munkanap a szabadság kezdőnapja.

(5) A szolgálatteljesítési idő beosztásának a 120. § (2) és (3) bekezdése szerinti rendjét a szabadság kiadására tekintet nélkül fenn kell tartani.

(6)362 Nem adható ki a szabadság, szabadnap az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján készenléti szolgálatba vezényelt tagjának a vezénylés tartama alatt.

(7)363 Az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő, valamint Hjt. 105. § (4) bekezdése szerint rendelkezésre állásra kötelezett tagja részére a szabadság különösen indokolt esetben, a készenléti szolgálatból, illetve a rendelkezésre állási kötelezettségből adódó feladatok szem előtt tartásával – az állomány Hjt. 105. § (3) bekezdés c) pontja szerinti készenléti szolgálatot teljesítő tagja esetén kérelemre – kiadható.

35. Túlszolgálat

124. § (1) Túlszolgálat csak a szolgálatteljesítési időbeosztás szerinti szolgálatteljesítési időn kívül eső időre és alkalmanként legalább egy óra időtartamban rendelhető el.

(2) A túlszolgálat elrendelésére és a túlszolgálatért járó ellentételezés megállapítására az állományilletékes parancsnok vagy az általa előzetesen írásban kijelölt szolgálati elöljáró, hivatali felettes jogosult.

(3) A túlszolgálatot – annak teljesítését megelőzően – írásba foglalt munkáltatói döntéssel kell elrendelni. A munkáltatói döntést az érintettel a túlszolgálat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával korábban, ha a szolgálati érdek ezt nem teszi lehetővé, akkor a túlszolgálat elrendelését követő lehető legrövidebb időn belül közölni kell.

(4) A Hjt. 103. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli esetben a túlszolgálat a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon is elrendelhető, azonban utólag ebben az esetben is haladéktalanul írásba kell foglalni a túlszolgálatra vonatkozó munkáltatói döntést.

(5) A túlszolgálatot elrendelő munkáltatói döntésben a túlszolgálathoz kapcsolódó valamennyi lényeges adatot és körülményt meg kell jelölni, így különösen a túlszolgálatot teljesítő személy nevét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, a túlszolgálat célját, kezdetét és időtartamát.

(6) Az állomány tagja részére túlszolgálat elrendelése esetén is biztosítani kell a Hjt. 101. § (1) bekezdése szerinti minimális pihenőidőt.

125. §364 A Hjt. 103. § (7) bekezdése szerint a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként hatszáz óra.

126. § (1) A Hjt. 247/H. §-a szerinti ellentételezés a 124. § szerinti feltételeknek megfelelő módon elrendelt túlszolgálatért jár.

(2) A túlszolgálat ellentételezésekor a Hjt. 247/H. § (2) bekezdése szerinti harminc napos határidőre tekintettel az alkalmanként kiadott szabadidő az állomány tagja napi szolgálatteljesítési idejénél rövidebb időtartamú is lehet.

35/A. Mentesülés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól

126/A. § (1)365 A vért adónak teljes és térítésmentes véradásonként két nap szolgálatmentességet kell engedélyezni, amelyet a véradást követően közvetlenül részére biztosítani kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálatmentesség a véradást követő két hónapon belül is kiadható az érintett kérelmére, vagy, ha azt szolgálati érdek indokolja.

(3) Az állomány tagja részére az (1) bekezdés alapján engedélyezhető szolgálatmentesség mértéke naptári évenként nők esetében a nyolc napot, férfiak esetében a tíz napot nem haladhatja meg.

126/B. § (1)366 A Hjt. 108. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja. Ha a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján a honvédelmi szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, az állományilletékes parancsnok egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a honvédelmi szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására.

(2) Az állományilletékes parancsnok a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján történő szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést lehetőség szerint tíz nappal az esedékesség előtt rendeli el.

(3) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladatellátás alóli mentesítéssel egyidejűleg rendelkezhet a szolgálati helyen történő megjelenésről is.

126/C. §367 (1)368 A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, valamint a Hvt. 59. § (2) bekezdése a) pontja szerinti szolgálati feladatra vezényléssel összefüggésben az állomány tagja a vezénylés időtartama alatt, valamint annak befejezését követően szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentességre a vezénylés időtartamának függvényében jogosult úgy, hogy annak mértéke összesen

a) minden egybefüggő 7 nap szolgálatteljesítés után 1 munkanap, és

b) minden egybefüggő 30 nap szolgálatteljesítés után további 1 munkanap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kiadására – a szolgálatteljesítés biztonságos ellátására és az állomány tagja egészségének védelmére figyelemmel – a vezénylés

a) időtartama alatt a belső rendelkezésben kijelölt parancsnok,

b) befejezését követően pedig az állományilletékes parancsnok jogosult.

(3)369 Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést – ha annak vagy egy részének kiadására a vezénylés alatt nem kerül sor – a vezénylés befejezését követően azonnal, de – ha ezt szolgálati érdek vagy elháríthatatlan akadály indokolja – legkésőbb a vezénylés befejezését követő 1 hónapon belül kell kiadni.

(4)370 Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha a vezénylés időtartamára eső pihenő- vagy munkaszüneti napok azonos számú szabadnapokkal ellentételezésre kerülnek.

126/D. §371 (1) Az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 73. § (6) bekezdése alapján engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamán belül nem bírálták el az állomány tagjának honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultságát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés kezdő napja az egészségügyi szabadság lejártát követő nap, és befejező napja a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző nap.

(3)372 Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás a Hjt. 68/A. § (8) bekezdésében foglaltak szerint felfüggesztésre került, a távollétre, valamint az illetmény folyósítására a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesülés helyett a méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás elrendelésével összefüggő szabályokat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG

36. Általános rendelkezések

127. § E Fejezet rendelkezéseit az állomány tagja fegyelmi felelősségének megállapítására kell alkalmazni.

37. A fegyelmi jogkört gyakorló

128. § A fegyelmi jogkört gyakorlót a 129–132. § és az 1. melléklet határozza meg.

129. §373 Egyszerűsített eljárás elrendelésére és lefolytatására, valamint fegyelmi eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetés alkalmazására a kötelékben lévő zászlóalj parancsnoka is jogosult az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó, legénységi vagy altiszti állománycsoportba tartozó tagja esetén. A kötelékben lévő zászlóalj parancsnoka köteles az állományilletékes parancsnokot és a fegyelmi nyilvántartást vezető jogi szolgálatot tájékoztatni a fegyelmi eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetés alkalmazásáról.

130. § (1) A miniszter és az elöljáró parancsnok – indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében – bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhat, melyről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkört gyakorlót.

(2) Az elöljáró parancsnok jár el

a) a honvédelmi szervezet parancsnokával, és helyetteseivel szemben, vagy

b) ha a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkört gyakorlót tanúként kell meghallgatni.

131. § (1) A 130. § (2) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi jogkört gyakorló a tanúként történő meghallgatás szükségességének megállapítását követő 5 napon belül az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnok részére.

(2) Ha a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnik a fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi jogköre, úgy az érintett fegyelmi jogkört gyakorló az ügy iratait a fegyelmi jogkör megszűnését követő 8 napon belül megküldi az új fegyelmi jogkört gyakorló részére.

(3) Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi jogkört az a szolgálati elöljáró gyakorolja, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

132. § (1) Az állományilletékes parancsnok

a) dönt a Hjt. 152. § (2) bekezdés c) pontja szerinti engedélyről, és

b) teljesíti a Hjt. 157. § (1) bekezdése szerinti feljelentési kötelezettséget.

(2) Az állomány tagja a Hjt. 158. §-a szerint az állományilletékes parancsnoknak köteles jelentést tenni.

38. A fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

133. § A szolgálati elöljáró a szolgálati út betartásával, írásban, haladéktalanul köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorlónak az állomány tagja által elkövetett minden olyan kötelezettségszegésről, melynek elkövetése a szolgálati elöljáró tudomására jutott, és amely fegyelemsértés alapos gyanúját alapozza meg.

134. § (1)374 A fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében, ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés alapos gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek. Az előzetes vizsgálat időtartama legfeljebb 30 nap lehet.

(2) Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló, a Hjt. 146. § (2) bekezdése szerinti 30 napos elévülési határidőbe.

135. § A fegyelmi eljárás fegyelmi vizsgálatból és személyes meghallgatásból áll.

136. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló vizsgálót, vagy bonyolultabb ügyben vizsgáló bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) jelöl ki.

(2) Nem jelölhető ki vizsgálónak az állomány eljárás alá vont tagjánál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(3) Nem vehet részt a fegyelmi vizsgálatban az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

137. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát az állomány eljárás alá vont tagjának kézbesíteni kell.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) az állomány eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását – szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét és a rendelkezési állomány jogcímének megnevezését – rendfokozatát,

b) arra a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy belső rendelkezésre történő hivatkozást, melynek megsértésével az állomány eljárás alá vont tagja alaposan gyanúsítható,

c) az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,

d) a vizsgáló nevét és beosztását, vagy a vizsgáló bizottság összetételét,

e) a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét, és

f) az állomány eljárás alá vont tagjának a jogairól való tájékoztatását.

138. § (1) Az állomány eljárás alá vont tagja kifogást jelenthet be a fegyelmi jogkört gyakorlóval, a vizsgálóval, a vizsgáló bizottság elnökével, illetve tagjaival, és az eljárás más résztvevőjével szemben, ha megítélése szerint a kifogásolt személytől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el.

(2) A kifogást a fegyelmi jogkört gyakorló a kézhezvételt követő 3 munkanapon belül elbírálja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a kifogást az állomány tagja a fegyelmi jogkört gyakorlóval szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok 3 munkanapon bírálja el, és

a) szükség esetén alárendeltségébe tartozó, másik honvédségi szervezet vezetőjét jelöli ki fegyelmi jogkört gyakorlónak, vagy

b) az ügyet magához vonja.

(4) A kifogás elbírálásának időtartama a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejébe nem számít bele.

139. §375 (1) Az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve ügyvédet vehet igénybe. Az eljárás során az ügyvédet ügyvédjelölt a törvénynek megfelelően helyettesítheti.

(2) Az állomány eljárás alá vont tagja részére a képviselettel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor. A számlával igazolt ügyvédi munkadíjból és költségekből a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, az igazságügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott módon számított összeget kell megtéríteni. Egyebekben az ügyvéd munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli.

140. § (1)376 Az ügyvéd meghatalmazás alapján, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint járhat el. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(2)377

(3) A meghatalmazás a fegyelmi eljárás egészére vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes fegyelmi eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és eljárási cselekményre. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, ha az magából a meghatalmazásból kitűnik.

(4) A meghatalmazás megszűnését a fegyelmi jogkört gyakorlónak vagy a vizsgálónak írásban vagy szóban be kell jelenteni. A szóban történő bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselet a bejelentéssel szűnik meg.

141. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az állomány eljárás alá vont tagja javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, és be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

142. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő a fegyelmi eljárást elrendelő határozat állomány eljárás alá vont tagjával történő közlésének napján kezdődik, és az összefoglaló jelentés fegyelmi jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

143. § (1)378 A fegyelmi eljárás során a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, az ügyvédet pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(2)379 Az értesítést, a felhívást a címzettnek postai úton, vagy más alkalmas módon, eszközzel – különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton – kell kézbesíteni, vagy a címzettel a vizsgáló előtti személyes megjelenés alkalmával szóban kell közölni. Ha az értesítésre, vagy a felhívásra személyes megjelenés alkalmával szóbeli közléssel, távbeszélőn vagy elektronikus úton kerül sor, úgy annak tényét feljegyzésben rögzíteni kell.

(3) Az állomány tagja meghallgatásáról történő értesítés – ha arra nem a személyes megjelenés alkalmával kerül sor – az érintett szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján történik.

(4) Ha az állomány szabályszerűen értesített tagja a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány tagja megjelenése érdekében annak szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján ismételten intézkedik.

(5) Ha az állomány eljárás alá vont tagja az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A honvédelmi szervezethez nem tartozó személyt – meghallgatása érdekében – a vizsgáló felkeresi.

144. § (1) Az állomány eljárás alá vont tagját a fegyelmi vizsgálat során eljárási jogaira valamennyi eljárási cselekmény esetén ki kell oktatni. A kioktatás tényét az eljárási cselekményről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)380 Az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – feljegyzést, másolatot készíthet.

(3)381 A fegyelmi vizsgálat befejezését megelőzően a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját értesíti, hogy az iratismertetésen – a megjelölt időpontban – jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van ügyvédje, a vizsgáló az ügyvédet felhívja az iratismertetésen történő megjelenésre.

(4)382 Az iratismertetés során az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt.

(5) A 143. § (2)–(5) bekezdését az iratismertetés esetén is alkalmazni kell.

145. § (1) A vizsgáló

a)383 az iratismertetést követően összefoglaló jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és ügyvédje észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát, és

b) a keletkezett iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a fegyelmi jogkört gyakorlónak.

(2)384 A fegyelmi jogkört gyakorló az összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja, és az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, ha megítélése szerint a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas. A vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját a személyes meghallgatásról értesíti, az ügyvédet pedig felhívja a személyes meghallgatáson való részvételre.

(3)385 A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást az állomány eljárás alá vont tagja, ügyvédje, valamint a vizsgáló jelenlétében tartja meg. A személyes meghallgatásról feljegyzést kell készíteni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(4) A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást követő 5 napon belül

a) a fegyelmi ügyet elbírálja, vagy

b) az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával együtt, szolgálati úton felterjeszti a hatáskörrel rendelkező elöljáró parancsnokhoz, ha a fenyítés kiszabására nem jogosult.

(5) Az elöljáró parancsnok az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, és dönt a fegyelmi ügyben, ha a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas.

146. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló vagy az elöljáró parancsnok kiegészítő eljárást rendelhet el, ha megítélése szerint a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja.

(2) A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő nem számít bele a fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok részére a 145. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott elbírálási határidőbe.

147. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll.

(2) Fenyítés kiszabását tartalmazó határozat esetén

a) a bevezető rész tartalmazza

aa) az állomány eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását, rendfokozatát, és

ab) annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését, amelynek a megsértésében a vétkességét megállapították,

b) a rendelkező rész tartalmazza

ba) a fenyítés nemét, mértékét és hatályát,

bb) a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét, határidejét, és

bc) a fenyítés végrehajtásának módját, és a kihirdetés módját,

c) az indokolás tartalmazza

ca) a fegyelemsértés elkövetésének helyét, idejét, leírását,

cb) a fenyítés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket, és

cc) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a fegyelmi jogkört gyakorló a határozatot hozta.

(3) A Hjt. 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat rendelkező részében utalni kell arra is, hogy a határozat jogerőre emelkedésével a szolgálati viszony a Hjt. 68. § (1) bekezdés k) pontja szerint megszűnik.

(4) A figyelmeztetés kiszabásáról szóló határozat a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában meghatározottakat tartalmazza, valamint a rendelkező részben a figyelmeztetés kiszabásának tényét és a kihirdetés módját kell szerepeltetni.

(5) Súlyosító körülménynek minősül különösen

a) a fegyelemsértés szándékos elkövetése,

b) a fenyítés hatálya alatt elkövetett újabb fegyelemsértés,

c) az állomány eljárás alá vont tagjával szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben fenyítés kiszabása,

d)386 az állomány eljárás alá vont tagja vezetői beosztásban történő szolgálatteljesítése,

e) olyan fegyelemsértés elkövetése, amelynek megakadályozása más személyek vonatkozásában az elkövető feladata volt,

f) a csoportos elkövetés, és

g) az ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés.

(6) Enyhítő körülménynek minősül különösen, ha

a) az állomány eljárás alá vont tagja korábban példamutató magatartást tanúsított,

b) az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben nem állt fenyítés hatálya alatt,

c) az állomány eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést beismerte és megbánta,

d) a fegyelemsértés következményeinek elhárításában részt vett, és

e) a fegyelemsértéssel okozott kárt megtérítette.

148. § A 147. § (2) bekezdésétől eltérően a fegyelmi eljárást megszüntető határozat

a) bevezető része a 147. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját és annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését tartalmazza, amely megsértésének alapos gyanúja miatt a fegyelmi eljárás elrendelésre került,

b) rendelkező része a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontját, az eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést, valamint az eljárást megszüntető okot tartalmazza, és

c) indokolása a fegyelmi eljárás elrendelését, valamint megszüntetését megalapozó tényeket és körülményeket tartalmazza.

149. § (1)387 A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatot az állomány eljárás alá vont tagjával, valamint ügyvédjével közölni kell.

(2) Ha az állomány tagja a jogorvoslati jogáról lemond, azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3)388 A határozat egy példányát – ha az minősített adatot nem tartalmaz – az állomány eljárás alá vont tagja, valamint ügyvédje részére kézbesíteni kell. Ha a határozat minősített adatot tartalmaz, a határozat kivonatát kell kézbesíteni.

(4)389 A jogorvoslatra nyitva álló határidő számítása szempontjából a fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatnak az állomány eljárás alá vont tagjával való közlése, ügyvéddel eljáró eljárás alá vont esetén az ügyvéddel való közlése az irányadó.

150. § (1)390 A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozat ellen az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja beleegyezésével ügyvédje is fellebbezéssel élhet.

(2) A fellebbezés elbírálására az elöljáró parancsnok jogosult.

(3)391 A HVKF által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja.

39. A jogerős határozat végrehajtása

151. § Ha a jogerős határozat fenyítést tartalmaz, a határozatot állománygyűlésen, a fenyítettel legalább azonos szolgálati beosztásúak és legalább azonos rendfokozatúak előtt – a jogerőre emelkedésétől számított – 30 napon belül ki kell hirdetni. A kihirdetésen a fenyített szolgálati elöljárója is jelen lehet.

152. § (1) A pénzbírságot, a pénzbüntetést a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a szolgálati helyen befizetni.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló a fenyített kérelmére legfeljebb 6 havi fizetési könnyítést engedélyezhet.

(3) A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha

a) a pénzbírság vagy a pénzbüntetés azonnali vagy egyösszegű megfizetése a fenyített részére családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelen, vagy

b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, ezért a fizetési kötelezettség későbbi teljesítése valószínűsíthető.

(4)392 A részletfizetési engedélynek tartalmaznia kell a részletfizetés elmulasztásának (6) bekezdés szerinti következményeire történő figyelmeztetést.

(5) Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot vagy pénzbüntetést az előírt határidőben nem fizette meg, és fizetési könnyítés iránti kérelmet sem terjesztett elő, tartozását a következő havi illetményéből le kell vonni.

(6) Ha a fenyített a részletfizetést elmulasztja, a hátralék egy összegben esedékessé válik, és azt a következő havi illetményéből le kell vonni.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti havi illetményből történő levonásra a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

40. A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségre vonatkozó külön szabályok

153. § A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségekre a 128–152. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy pénzbírság vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a határozat rendelkező része a pénzbírság vagy pénzbüntetés összegét is tartalmazza.

VIII. Fejezet

MÉLTATLANSÁG

41. Általános rendelkezések

154. § (1) E Fejezetet az állomány tagjának a Hjt. 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlansága (a továbbiakban: méltatlanság) megállapítására kell alkalmazni.

(2) A méltatlanságra a VII. Fejezetben foglaltakat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

42. A méltatlansági jogkör gyakorlója

155. § (1) A méltatlansági jogkört gyakorlót a (2) és (3) bekezdés és az 1. melléklet határozza meg.

(2)393 A miniszter, valamint a HVKF – indokolt esetben – a méltatlansági eljárást bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja, melyről írásban tájékoztatja a méltatlansági jogkört gyakorlót.

(3)394 A HVKF jár el, ha a méltatlansági eljárás során szükséges az állományilletékes parancsnok tanúként történő meghallgatása.

43. A méltatlansági eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

156. § (1) A méltatlansági eljárás méltatlansági vizsgálatból és a méltatlansági bizottság eljárásából áll.

(2) A méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlanság megállapítását megalapozó cselekményről való tudomásszerzés esetén elrendeli a méltatlansági eljárást, és a méltatlansági vizsgálat lefolytatására vizsgálót jelöl ki a jogi és igazgatási szolgálat tagjai közül.

(3) A méltatlansági vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. A méltatlansági vizsgálat az elrendelő határozat vizsgáló által történt átvételével kezdődik, és az összefoglaló jelentés méltatlansági jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

(4) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek.

(5) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálatról összefoglaló jelentést készít. Az összefoglaló jelentésben a vizsgáló

a) ismerteti az eljárás alapjául szolgáló cselekményt,

b) összefoglalja a méltatlanság fennállását vagy annak hiányát bizonyító tényeket és következtetéseket, és

c) javaslatot tesz a méltatlanság megállapítása érdekében a méltatlansági bizottság létrehozására, – méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény esetén – a méltatlansági eljárás felfüggesztésére, vagy – méltatlansági eljárást megszüntető ok fennállása esetén – megszüntetésére.

(6) A vizsgáló a vizsgálati iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a méltatlansági jogkört gyakorlónak.

157. § (1)395 Ha a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást nem szünteti meg vagy nem függeszti fel, továbbá, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik, az összefoglaló jelentés kézhezvételétől vagy a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésének tudomásra jutásától számított 5 munkanapon belül háromtagú méltatlansági bizottságot hoz létre.

(2) A méltatlansági bizottság

a) a legénységi állomány tagja esetén döntéshozó, és

b) az altiszt vagy a tiszti állomány tagja, valamint a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén döntés-előkészítő

testület.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány eljárás alá vont tagjának írásbeli kérelmére a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is döntést hozhat.

158. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke

a)396 tábornok esetén a HVKF vagy az általa kijelölt tábornok,

b)397 főtiszt, tiszt, zászlós, altiszt esetén a HVKF által kijelölt személy, és

c) a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok.

(2) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a honvédségi szervezet állományából kell kijelölni úgy, hogy a bizottság egyik tagja

a) – az ügyben eljáró vizsgáló kivételével – a jogi és igazgatási szolgálat tagja, aki ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is,

b) olyan személy, aki ugyanazon honvédségi szervezetnél teljesít szolgálatot, mint az állomány eljárás alá vont tagja a méltatlanságot megalapozó cselekmény elkövetésének időpontjában, és

c) legénységi állományba tartozó személy, ha a méltatlansági eljárás a legénységi állomány tagjával szemben folyik.

(3)398 A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén, az ügyet magához vonó miniszter, vagy a HVKF az (1) és a (2) bekezdésre figyelemmel jelöli ki.

159. § (1)399 A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülését a bizottság kijelöléséről szóló határozat, az összefoglaló jelentés és a vizsgálati iratok kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra az összefoglaló jelentés megküldésével hívja össze.

(2)400 A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság ülésének időpontjáról az állomány eljárás alá vont tagját, a bizottság tagjait és a vizsgálót értesíti, az állomány eljárás alá vont tagjának ügyvédjét pedig felhívja az ülésen való részvételre. Az értesítésre és a felhívásra a 143. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a címzettnek a bizottsági ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell kézbesíteni.

(3) A méltatlansági bizottság ülésén az elnöknek, a tagoknak és a vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező.

160. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a 159. §-on túl

a) biztosítja a méltatlansági bizottság ülésének megtartásához szükséges feltételeket,

b) intézkedik a bizonyítékok beszerzésére, és

c) értesíti a meghallgatni kívánt személyeket.

(2) A méltatlansági bizottság az ülésén értékeli a bizonyítékokat, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a méltatlansági jogkört gyakorló útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel.

(3) A pótvizsgálatot a felhívástól számított 8 napon belül kell befejezni. Pótvizsgálat esetén annak befejezésétől számított 8 napon belül a méltatlansági bizottság folytatólagos ülést tart.

161. § (1)401 A méltatlansági bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az állomány eljárás alá vont tagja, vagy nevében ügyvédje az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Ha a méltatlansági bizottság zárt ülést tart, azon a bizottság elnöke és tagjai vehetnek részt.

162. § (1) A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülést követő 5 napon belül zárt ülésen, egyszerű többséggel dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. Ha a zárt ülésen a méltatlanságról a méltatlansági bizottság nem tud dönteni, a méltatlansági bizottság elnöke 8 napon belül ismételt ülést tart.

(2) A méltatlansági bizottság a döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a méltatlanság kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.

(3)402 A méltatlansági jogkört gyakorló kötve van a méltatlansági bizottság döntéséhez. A méltatlansági bizottság döntését tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban állapítja meg az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti.

163. § (1) A tiszti vagy az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő öt napon belül zárt ülésen javaslatot tesz a méltatlansági jogkört gyakorlónak a méltatlanság vagy annak hiánya megállapítására.

(2) A javaslatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a javaslatot megalapozó tényállást, a javaslat indokait, valamint, ha a méltatlansági bizottság nem tudott egyöntetű döntést hozni, úgy a különvéleményt megalapozó tényállást és indokait.

(3) Főtiszt, tiszt, zászlós és altiszt esetén a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban megállapítja az állomány tagjának méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti. A méltatlansági jogkört gyakorló nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.

(4) Az (1)–(3) bekezdést a 155. § (2) és (3) bekezdése esetén is alkalmazni kell.

164. § (1) A méltatlanságot megállapító határozat

a) bevezető része tartalmazza a 147. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját, valamint azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást megindította,

b) rendelkező része tartalmazza a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) pontját, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt az állomány eljárás alá vont tagja méltatlanságát megállapították, továbbá a Hjt. 68. § (1) bekezdés m) pontjára történő hivatkozást, és

c) indokolása a 147. § (2) bekezdés c) pontját tartalmazza.

(2) A méltatlansági eljárást megszüntető határozat esetén

a) a bevezető rész az (1) bekezdés a) pontjában,

b) a rendelkező rész a 148. § b) pontjában, és

c) az indokolás a 148. § c) pontjában

foglaltakat tartalmazza.

(3) A méltatlanságot megállapító határozat közlésének napján az állomány tagjának szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés m) pontja szerint megszűnik.

165. § Tábornok esetén a Hjt. 187. § (1) bekezdése szerinti előterjesztési javaslat

a) bevezető része a 164. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat,

b) rendelkező része a 147. § (2) bekezdés b) pont bb) pontjában foglaltakat, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt a javaslat az állomány eljárás alá vont tagja méltatlanságának megállapítására irányul, és

c) indokolása a 164. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat

tartalmazza.

IX. Fejezet

A KNBSZ HIVATÁSOS ÉS ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK403

44. Általános rendelkezések

166. § (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(3) Nem alkalmazható a 131. § (2) bekezdése és a 139. §, ha a KNBSZ fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést a KNBSZ-nek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 6. §-ában meghatározott feladataival kapcsolatban követte el.

45. Az I. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

167. § (1) A KNBSZ főigazgatója a KNBSZ hivatásos állományú tagja tekintetében

a) az 1. melléklet szerinti munkáltatói jogköröket,

b) állományilletékes parancsnoki jogköröket, és

c)405 a Hjt. szerint a miniszter hatáskörébe utalt munkáltatói jogkörök esetén – a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett – javaslattételi jogot

gyakorol.

(2)406 A Hjt. 196. §-ának alkalmazása esetén a HVKF (1) bekezdés c) pontja szerinti egyidejű tájékoztatása kizárt.

(3) A KNBSZ főigazgatójának munkáltatói jogkörét a miniszter magához vonhatja.

(4)407 A KNBSZ személyügyi szerve vezetőjének munkáltatói jogköreit a főigazgató magához vonhatja.

167/A. §408 A KNBSZ főigazgatója tábornokot a HVKF egyidejű tájékoztatásával nyilváníthat a „Katonai szolgálat halottjává”.

168. § (1) A javaslati lapot a KNBSZ a saját nyilvántartási rendszeréből állítja elő.

(2) A döntési lapon rögzített döntésről a KNBSZ személyügyi szervének vezetője egyéni vagy összesítő határozatot hoz.

(3)409 A 17/A. § (1) bekezdésétől eltérően a KNBSZ állománya esetében a KNBSZ személyügyi szervének vezetője végzi a miniszter hatáskörébe tartozó személyügyi döntések, a köztársasági elnök jogköreivel összefüggő, a személyügyi szakterületet érintő miniszteri előterjesztések előkészítését, valamint ezen állomány vonatkozásában kiadmányozza a döntési lap alapján meghozott határozatokat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter.

169. § (1) A 9. § (2) bekezdés a) pontja esetén a KNBSZ főigazgatója nemzetbiztonsági érdekből is dönthet jegyzőkönyv felvételéről.

(2) A személyi beszélgetés lefolytatását a miniszter magához vonhatja.

169/A. §410 (1) A szolgálati viszony kezdő időpontja a Hjt. 194. §-a szerinti alkalmassági feltételek teljesülése esetén a 170. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés időpontja.

(2) A 22. § (2) bekezdésében foglaltakról a Hjt. 196. §-ának hatálya alá tartozó állomány tekintetében a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés időtartamára a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben dönt.

169/B. §411 (1)412 A Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés időtartama alatt a 26/B. §-ban meghatározott katonai végzettséggel nem rendelkezők tiszti alaptanfolyama helyett a KNBSZ a nemzetbiztonsági tevékenységi körben rendszeresített beosztások sajátosságainak megfelelően, a Honvéd Vezérkar által meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével hajtja végre a katonai végzettséggel nem rendelkező tisztek tanfolyami rendszerű felkészítését.

(2) Az állomány 2020. január 1-jét követően kinevezett tagját az (1) bekezdés szerinti tanfolyamra

a) az alapkiképzést követő egy éven belül,

b) – ha az állomány tagja tartós külszolgálatot teljesített – a tartós külszolgálatról történő visszavezénylést követő egy éven belül

kell beiskolázni.

(3) A KNBSZ főigazgatója az állomány (2) bekezdés szerinti tagja tekintetében szolgálati érdekből vagy egészségügyi okból legfeljebb 2 év halasztást engedélyezhet a beiskolázás alól.

169/C. §413 (1)414 A Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés időtartama alatt a 26/C. §-ban, a 26/E. §-ban és a 26/F. §-ban meghatározott tanfolyamok teljesítésének felel meg a KNBSZ-nél végrehajtásra kerülő, beosztásra felkészítő szakmai tanfolyamok teljesítése.

(2)415 Az (1) bekezdés szerinti, a KNBSZ-nél végrehajtásra kerülő tanfolyamokat a KNBSZ a 26/C. § szerinti tanfolyamokra vonatkozó és a Honvéd Vezérkar által meghatározott követelmények figyelembevételével, a katonai nemzetbiztonsági szakfeladatok ellátására való felkészítés elsőbbségével hajtja végre.

169/D. §416 (1)417 Ha az állomány tagja a 169/A. §-ban foglaltak alapján mentesült az alapkiképzés végrehajtása alól, a Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés megszűnését, megszüntetését követő egy éven belül az állomány tagjának végre kell hajtania a Honvéd Vezérkar által szervezett alapkiképzést.

(2)418 A Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylés megszűnését, megszüntetését követően az állomány tagjának a szolgálati beosztásba kinevezést követő egy éven belül teljesíteni kell a 26/A–26/C. §-ban, valamint a 26/E. és 26/F. §-ban meghatározott tanfolyami kötelezettségeket.

46. A II–IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

170. § (1)419 A Hjt. 46. § (1) bekezdés d) és v) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezést és a Hjt. 42. § (2) bekezdés e) pontja szerinti vezénylést a KNBSZ főigazgatója kezdeményezi.

(2) A 67. § (2) bekezdés alkalmazására a KNBSZ főigazgatója által meghatározott adattartalommal kerülhet sor.

171. § (1)420 A KNBSZ állománya tekintetében a szolgálati beosztásba kinevezésre, áthelyezésre tervezett személyt az idegennyelv-ismereti követelmény alól a KNBSZ főigazgatója munkáltatói döntésben mentesítheti annak figyelembevételével, hogy a szolgálati beosztás – mérlegelve a szolgálati beosztásban korábban jelentkező feladatok jellegét – ellátható-e eredményesen idegennyelv-ismeret nélkül.

(2) A KNBSZ az egyes szolgálati beosztáshoz tartozó, 27. § szerinti követelményeket a beosztási könyvben, valamint a munkaköri leírásokban rögzíti.

47. Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

172. § (1) A KNBSZ állománya tekintetében értékelő vezetőnek a 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, legalább alosztályvezető szintű szolgálati elöljáró minősül.

(2) Ha az értékelési időszak alatt az érintett személy két hónapot meghaladóan vezénylésre kerül, az értékelést a KNBSZ főigazgatója által kijelölt, az érintett munkájának irányítását végző szervezeti elem legalább azonos rendfokozatú vezetője végzi.

(3) A teljesítményértékelés más szervezet számára nem adható át. A KNBSZ állományából történő áthelyezés, kinevezés vagy képzésre történő vezénylés megtervezéséhez az elért pontszámról a KNBSZ személyügyi szerve igazolást állít ki.

173. § (1) A KNBSZ-nél rendszeresített beosztások és munkakörök betöltését a KNBSZ tervezi, és a miniszter hagyja jóvá.

(2) Az előmenetelek tervezését a KNBSZ személyügyi szervének koordinálásával a KNBSZ főigazgatója hajtja végre az általa kijelölt vezetők bevonásával.

(3) A nemzetbiztonsági szakon tanulmányokat folytatók beosztásba helyezését a KNBSZ főigazgatója tervezi. Megfelelő beosztás hiányában a honvédségi szervezeteknél történő szolgálati beosztás megtervezését e rendelet általános eljárási szabályai szerint kell végrehajtani.

174. § (1)421 A KNBSZ önálló, a Katonai Vizsgaközponttal azonos jogosítványokkal felruházott és a beosztások betöltéséhez szükséges képzéseket tanfolyami keretek között végrehajtani jogosult képző- és vizsgaközpontot működtet.

(2)422 A KNBSZ állománya tekintetében a minősítő és a fokozati vizsgákat a Katonai Vizsgaközpont által kiadott követelmények figyelembevételével a KNBSZ főigazgatója által kijelölt bizottság hajtja végre. A bizottság összetételét, kijelölésének és a vizsgáztatás végrehajtásának rendjét a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

(3)423 A minősítő és a fokozati vizsga eredménye a KNBSZ saját személyügyi nyilvántartásában kerül rögzítésre. Honvédségi szervezethez történő áthelyezés esetén az utolsó érvényes minősítő vizsga pontszámát, valamint a fokozati vizsga szintjét és a vizsga letételének időpontját kell a központi személyügyi nyilvántartó rendszerben feltüntetni.

(4)424 A KNBSZ képző- és vizsgaközpontja – a 169/B. §-ban meghatározottakon túl – jogosult a 2. melléklet 1. pontja szerinti

a) első altiszti beosztás ellátására felkészítő tanfolyamrendszerű képzés,

b) zászlós, törzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásokra felkészítő tanfolyamrendszerű képzés és

c) adott beosztás ellátásához előírt tanfolyamrendszerű képzés

végrehajtására.

(5)425 A (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti képzéseket a KNBSZ képző- és vizsgaközpontja a kijelölt honvédelmi szervezetekkel történő és a képesítések megfeleltetésére, valamint elismertetésére is kiterjedő együttműködési megállapodás alapján, a nemzetbiztonsági képzési igények kielégítésének elsőbbsége szerint hajtja végre.

174/A. §426 (1) A KNBSZ főigazgatója szolgálati érdekből, a képzés jellegére tekintettel a KNBSZ állományának tagját saját költségvetése terhére a központi képzési katalógusban nem szereplő, nemzetbiztonsági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó képzésre vezényelheti, vagy tanulmányi szerződést köthet a KNBSZ állományának tagjával.

(2) A tanulmányi szerződés tartalmára vonatkozóan a 109. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

174/B. §427 A KNBSZ állománya tagjának a 108. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzésen történő részvételét a KNBSZ saját költségvetése terhére, tanulmányi szerződés megkötésével is támogathatja.

175. §428 Fizetési könnyítést a KNBSZ által saját költségvetésből finanszírozott képzések tekintetében a KNBSZ főigazgatója engedélyezhet.

48. A VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

176. § A KNBSZ állománya esetén a naptári évenként teljesíthető túlszolgálat felső határa személyenként 600 óra.

49. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

177. § (1) A 131. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a KNBSZ-nek az Nbtv.-ben meghatározott feladataival kapcsolatban elkövetett fegyelemsértés esetén a KNBSZ főigazgatójának fegyelmi jogkörét csak a miniszter vonhatja el.

(2) A 133. § azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szolgálati elöljáró a jelentést szóban is megteheti.

(3) A 145. § (2) és (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a személyes meghallgatást a fegyelmi jogkört gyakorló által kijelölt személy is kitűzheti és megtarthatja.

(4)429 A HVKF és a KNBSZ főigazgatója az általa hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez terjeszti fel.

50.430

178. §

179. §

180. §

50/A.431 A XI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

180/A. § (1) A KNBSZ állományába szolgálati viszony létesítésére tervezett önkéntes tartalékos katonák felvételi eljárását a főigazgató intézkedésben határozza meg.

(2) A KNBSZ-nél szolgálati beosztást betöltő önkéntes tartalékos katona szolgálati beosztásra és kiképzésre való felkészítésével kapcsolatos követelményeket a főigazgató határozza meg.

(3) A KNBSZ vonatkozásában az önkéntes tartalékos katonák által betölthető szolgálati beosztásokat a honvédelmi miniszter által jóváhagyott hadi állománytábla tartalmazza.

X. Fejezet

A KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

51. Általános rendelkezések

181. § (1) E Fejezetet az állomány tagja – ideértve a KNBSZ hivatásos állományú tagját is – külföldi szolgálatra vezénylésére és az általa teljesített külföldi szolgálatra kell alkalmazni.

(2) E Fejezet rendelkezéseit a készenléti alegységek esetén annak megfelelően kell alkalmazni, hogy az alegység milyen külföldi szolgálatteljesítési formára került kijelölésre.

182. § (1) Az I., a III., az V. és a VI. Fejezetet e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell.

183. § (1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja Hjt. 209. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi felelősségének megállapítására a VII. Fejezetet az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Nem alkalmazható a 129. §, a 136. § (1) bekezdése, a 139. §, a 140. §, a 142. § (1) bekezdése, a 143. § (1) és (2) bekezdése, a 145. § (3) bekezdése, és a 150. § (1) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés elbírálására a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor, ha a fegyelmi eljárás a vezénylés ideje alatt elrendelésre került, azonban annak befejezése előtt

a) az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatra vezénylésének időtartama lejárt,

b) az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatra vezénylése a Hjt. 209. § (3) bekezdése szerint megszüntetésre került, vagy

c) az állományilletékes parancsnok a Hjt. 209. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagját hazarendelte.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a VII. Fejezetet kell alkalmazni akkor is, ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés miatt a fegyelmi eljárás megindítására a vezénylés Hjt. 209. § (3) bekezdése szerinti megszüntetését vagy a vezénylés időtartamának lejártát követően kerül sor.

184. § Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja méltatlanságának megállapítására a VIII. Fejezetet az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

52. Állományilletékes parancsnok és rangidős nemzeti képviselő

185. § Állományilletékes parancsnoki jogkört gyakorol a külföldi szolgálat időtartama alatt

a)433 az 1. § 10. pont a), d), e), l), m) és o) alpontja szerinti esetekben, továbbá az 1. § 10. pont b) alpontja szerint a NATO Flying Training in Canada program keretében külföldi szolgálatot teljesítők vezénylése esetén a HVKF, a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítők vezénylése esetén a KNBSZ főigazgatója,

b) az a) ponttól eltérően, az 1. § 10. pont a), d), e) és l) alpontja érdekében megalakított szervezetek esetén az alapító okiratban vagy határozatban meghatározott személy,

c)434 az a) pont kivételével az 1. § 10. pont b), c), f)–k) és n) alpontja szerinti esetekben, ha a külföldi szolgálat nem haladja meg az egy évet, a hazai szolgálati beosztás szerinti állományilletékes parancsnok,

d)435 az a) pont kivételével az 1. § 10. pont b), c), f), h)–j) alpontja szerinti esetekben, ha a külföldi szolgálat meghaladja az egy évet, a központi személyügyi szerv vezetője, és

e)436 a KNBSZ állománytáblájában rendszeresített beosztásba kinevezett és az 1. § 10. pontja szerinti külföldi szolgálat ellátására vezényelt esetén a KNBSZ főigazgatója.

186. § (1)437 Az 1. § 10. pont i) alpontja kivételével az ideiglenes külföldi szolgálatra az állomány szolgálati alárendeltségébe tartozó tagját

a) a miniszter,

b) a HM parlamenti államtitkára,

c)438

d) a HM KÁT,

e) a HM védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára,

f)439 a HVKF,

g) a KNBSZ főigazgatója és

h) a külföldi utazási kerettel rendelkező állományilletékes parancsnok

vezényelheti.

(2)440 Az (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti vezetők ideiglenes külföldi szolgálatának elrendelésére a miniszter, a h) pont szerinti vezető esetében a szakmai elöljáró jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezetők

a) a hatáskörükbe tartozó utazási keret terhére az állomány szolgálati alárendeltségükbe nem tartozó tagjait is vezényelhetik ideiglenes külföldi szolgálatra, ha ahhoz az állomány tagjának állományilletékes parancsnoka előzetesen írásban hozzájárult, és

b) különösen indokolt esetben – a saját szervezetük költségvetése terhére – az alaprendeltetés szerinti feladataik teljesítése érdekében a Honvédséggel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyeket is felkérhetnek kiutazó delegáció hivatalos tagjának.

187. § (1)441 Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja az eredeti külföldi szolgálati beosztása ellátása mellett határozatban vagy parancsban rangidős nemzeti képviselőnek az egyéni, tartós külföldi szolgálat ellátása esetén a HVKF, a művelet irányításáért felelős katonai – mint a vezénylés helye szerinti állományilletékes – szervezethez tartozó külszolgálati tevékenység esetén a művelet irányításáért felelős katonai vezetője által kijelölhető. A rangidős nemzeti képviselő elöljárói, illetve felettesi jogkörrel nem rendelkezik, de a számára rangidősi minőségében meghatározott feladatok elvégzése érdekében – a 188. § keretei között – jogosult feladatot szabni az illetékességi területéhez tartozó állománynak, feltéve, ha az nem akadályozza az állomány tagjának szolgálati tevékenységét, és a feladat nem tartozik más elöljáró feladatkörébe. A kijelöléssel együtt járó jogokról és kötelezettségekről az állomány tagját tájékoztatni kell.

(2) A rangidős nemzeti képviselői feladatok ellátásáért külön díjazás nem jár.

(3) A rangidős nemzeti képviselő jogköre az állomáshelyen szolgálatot teljesítőkre, továbbá az állomány szolgálati feladat végrehajtása érdekében kirendelt tagjaira, és katonai alegységekre terjed ki. A rangidős nemzeti képviselő az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjainak személyi adataiba nem tekinthet be, személyügyi eljárásban nemzeti rangidős minőségében nem vehet részt.

(4) A rangidős nemzeti képviselőt ebben a minőségében az állományilletékes parancsnok, illetve az 1. § 10. pont b), c), h)–j) és n) alpontja szerinti esetekben a külön rendelkezésben meghatározott nemzeti képviselő, vagy hivatalvezető utasíthatja, és neki tartozik jelentési kötelezettséggel.

188. § (1) A rangidős nemzeti képviselő

a) a hazai elöljáró parancsnok parancsainak, utasításainak keretei között képviseli a 187. § (3) bekezdése szerinti állomáshelyen szolgálatot teljesítő állományt a fogadó és a kiküldő felé,

b) tájékozódik és tájékoztatást nyújt mind az állomány, mind a kiküldő, mind a fogadó részére, ha valamely kérdésben elöljárói döntés szükséges, a szolgálati út betartásával köteles azt kezdeményezni,

c) szervezi és ellátja az állománnyal kapcsolatos protokolláris feladatokat,

d) segítséget nyújt az állomány tagjainak a mindennapi életvitellel kapcsolatos problémák megoldásában,

e) tájékoztatja a hazai elöljáróját az állomáshely rangidős nemzeti képviselőre vonatkozó szabályairól,

f) közreműködik az állomány útba indításában, a szabadságolások tervezésében,

g) elöljárói döntés alapján kapcsolatot tart és együttműködik a fogadó féllel az állomány teljesítményértékelése érdekében, a teljesítményértékelés dokumentumaiba elöljárói felkérés alapján tekinthet be,

h) elöljárói intézkedés alapján véleményezi az illetékességébe tartozó személyi állomány külszolgálati tevékenységével kapcsolatos ügyeket,

i) szükség esetén állománygyűlést hív össze,

j) figyelemmel kíséri az általános katonai szabályok, így különösen az alaki és az öltözködési szabályok betartását, az állomány tagját szükség esetén erre figyelmeztetheti, és

k) a kiküldőtől vagy fogadó elöljárótól kapott feladatnak megfelelően koordinálja az adatszolgáltatást.

(2) A kijelölésről szóló munkáltatói döntés, nemzetközi megállapodás, illetve műveleti utasítás a rangidős nemzeti képviselő számára további feladatokat határozhat meg.

189. § (1) Rangidős nemzeti képviselőt a tartós külföldi szolgálatot teljesítő állomány azonos állomáshelyen, egy parancsnokság alá tartozó, vagy egy földrajzilag körülhatárolható helyen együtt tartózkodó több tagja közül lehet kijelölni, ha a feladat teljesítése vagy a külföldi állomáshely igénye alapján ez szükséges, így különösen

a) az 1. § 10. pont b) alpontja szerinti parancsnokságokon beosztást ellátók,

b) külföldi műveleti területen végrehajtandó feladatok esetén a műveleti parancsnokságok irányítása alá tartozók, így különösen a kontingens állománya, valamint a törzs- és összekötő tisztek,

c) nemzetközi szervezetek területileg illetékes központja alá tartozók,

d) egy adott külföldi oktatási intézményben oktatók, illetve tanulók,

e) külföldi állam védelmi minisztériumában, vezérkaránál, fegyveres erőinél szolgálatot teljesítők, és

f) az a)–e) pont alá nem tartozó esetekben az adott állomáshelyen szolgálatot teljesítők

tekintetében.

(2) Szükség esetén – az adott földrajzilag körülhatárolható helyen található állomáshelyek egymás közötti viszonyához igazodva – több szinten is kijelölhetők rangidős nemzeti képviselők.

(3) Ideiglenes külföldi szolgálat, illetve egy évet meg nem haladó időtartamú külföldi képzésen történő részvétel esetében kijelölés hiányában szükség esetén a delegációvezetőt, illetve a csoportparancsnokot kell rangidős nemzeti képviselőnek tekinteni.

(4) A rangidős nemzeti képviselő a katonadiplomáciai szolgálatot ellátó állomány vonatkozásában nem rendelkezik illetékességgel.

53. A vezénylésről szóló munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményei

190. §442 (1) A külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §-on túl tartalmazza különösen

a) az állomány tagjának hazai szolgálati beosztását, beosztási azonosítóját,

b) az állomány tagjának a vezénylés szerinti szolgálati beosztását hazai vagy külföldi azonosító számmal, vagy külföldi képzés esetén a képzés megnevezését,

c) az állomáshelyet,

d) a külföldi szolgálatteljesítés kezdő és befejező időpontját és

e) az 1. § 10. pont a), d)–f) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a művelet megnevezését.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítőkre nem kell alkalmazni.

191. § (1)443 A külföldi szolgálatra vezénylésről szóló munkáltatói döntést sürgős esetben az 1. § 10. pont a), d) és e) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a HVKF általános vagy a katonai szervezetre vonatkozó parancsa helyettesítheti.

(2) Az (1) bekezdés esetén az állomány tagjának vezényléséről szóló jognyilatkozatot utólag, a feladat megkezdésétől számított 30 napon belül el kell készíteni.

192. § (1) Az ideiglenes külföldi szolgálatra vezénylés a 13. §, és a 190. § (1) bekezdés a), c), d) pontján túl tartalmazza különösen

a) a külföldi szolgálatot elrendelő szerv megnevezését,

b) az állomány tagjának útlevélszámát,

c) a külföldi szolgálatteljesítés célját,

d) a külföldi napidíj mértékét,

e) a szállásköltségre biztosított előleg összegét,

f) az igénybe vehető utazási eszközöket, valamint azok komfortfokozatát,

g) az utólagos elszámolás mellett kiadható egyéb költségelőlegek jogcímét, összegét, és

h)444 az illetékes pénzügyi ellátó szerv megnevezését.

(2) A KNBSZ költségvetése terhére elrendelt ideiglenes külföldi szolgálat esetén a vezénylés tartalmi elemeit a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

(3)445 Az ideiglenes külföldi szolgálatra vezénylésről szóló munkáltatói döntést a változás tudomásra jutásának napjától számított nyolc napon belül módosítani kell, ha az utazás során a munkáltatói döntésben foglaltakhoz képest változás következik be.

54. Külföldi szolgálatra vezénylés feltételei

193. § (1) Az állomány tagjának beleegyezése szükséges a külföldi szolgálathoz

a) az 1. § 10. pont b), c), g) és n) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja a 90 napot,

b)446 az 1. § 10. pont d), e), m) és o) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja az egy évet,

c) az 1. § 10. pont f), h) és j) alpontja szerinti esetben, és

d) az 1. § 10. pont k) és l) alpontja szerinti esetben, ha annak tervezett időtartama meghaladja a 6 hónapot.

(2) A Hjt. 204. § (3) bekezdése kivételével az állomány tagjának beleegyezése szükséges az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálat szolgálati érdekből egy évet meghaladó időtartamra történő meghosszabbításához.

(3) Az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés feltétele a tanulmányi szerződés aláírása.

194. § (1) Külföldi szolgálat esetén az állomány tagjának beleegyezése szükséges a Hjt. 57. §-ának alkalmazásához. Beleegyezés hiányában, ha a szolgálati beosztás a viselt rendfokozat alapján nem tölthető be, az állomány tagja külföldi szolgálatra nem vezényelhető.

(2) A Hjt. 57. §-a szerinti rendfokozat megállapítása előtt a központi személyügyi szerv a fogadó féllel együttműködve vizsgálja azt, hogy az állomány tagjának határozott időre szóló rendfokozata ne okozzon alá-fölérendeltségi feszültséget a nemzetközi szolgálatteljesítés helyén.

195. §447 A HVKF a külföldi fegyveres, béketámogató művelet keretében történő szolgálatteljesítést különleges megterheléssel járó külföldi szolgálatteljesítéssé minősítheti.

196. § (1) A Honvédség az állomány tagjának külföldi képzésen történő részvételét tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(2)448 Tanulmányi támogatásként a képzés díja, a külföldi képzés idejére a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól szóló miniszteri rendelet szerint, a külföldi képzés időtartamától függő típusú és mértékű juttatások és költségtérítések nyújthatók.

55. Külföldi szolgálatra történő kiválasztás rendje

197. § A külföldi szolgálati beosztást betöltő személy kijelöléssel, felkéréssel vagy pályázat útján kerülhet kiválasztásra. A kiválasztáshoz szükséges megfelelő létszám biztosítása érdekében a kijelölésre, a felkérésre, valamint a pályáztatásra egyidejűleg is sor kerülhet.

198. § (1) A kiválasztás alapját a jogszabályokban, a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, a tervezett szolgálati beosztás munkaköri leírásában rögzített, valamint a fogadó fél által megadott egyéb feltételek képezik.

(2) A kiválasztási eljárást annak figyelembevételével kell lefolytatni, hogy a 1. § 10. pont b) és c) alpontja szerinti külföldi szolgálati beosztások esetén egy személy egy váltási évben legfeljebb két szolgálati beosztásra jelölhető. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az állomány tagjának korábbi külföldi szolgálatairól készített teljesítményértékelését.

(3) A kiválasztott személyeket kiválasztásukról írásban haladéktalanul értesíteni kell.

(4) A kiválasztás ténye önmagában nem kötelezi a munkáltatói jogkört gyakorlót a külföldi szolgálatra történő vezénylésre.

(5) A kiválasztásnál figyelembe kell venni, ha az állomány tagjával szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, továbbá, ha jogerős büntetőbírósági ítélet, szabálysértési határozat vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll.

199. § (1) Kijelöléssel kell kiválasztani a külföldi szolgálat ellátására az állomány tagját azokban az esetekben, amikor a külföldi szolgálat teljesítéséhez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(2) Az állomány kijelölt tagja a vezénylési jogkör gyakorlójától különös méltánylást érdemlő egyéni érdeke figyelembe vételét kérheti.

(3) Az állomány kijelölt tagja a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén nem választható ki külföldi szolgálatteljesítésre, ha a betöltendő szolgálati beosztás és munkakör feltételeit figyelembe véve más, alkalmas személy van a kijelölt, pályáztatott személyi körben, a korábbi pályázati eredmények alapján összeállított személyi tartalékkeretben szereplők között, vagy a külföldi szolgálatra más önként jelentkező személy annak feltételeit legalább azonosan vagy jobban teljesíti.

(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha az 1. § 10. pont a), d), e) k) és l) alpontja szerinti külföldi szolgálat alegység szintű kihelyezéssel történik.

200. § (1) Felkéréssel kell kiválasztani a külföldi szolgálat ellátására az állomány tagját azokban az esetekben, amikor a külföldi szolgálat teljesítéséhez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, és a szolgálati beosztás nem pályázati úton kerül betöltésre. A kiválasztást felkéréssel kell végrehajtani különösen a viselt rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltése esetén.

(2) Pályázat esetén azon pályázók, akik a pályázati feltételeket teljesítették, de nem nyerték el a megpályázott beosztást – beleegyezésük esetén – személyi tartalékkeretet képeznek.

201. § (1) A külföldi szolgálatra kiválasztott személy a jogszabályokban, a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, műveleti utasításban, vagy hatályos műveleti eljárásban és a munkaköri leírásban rögzített, valamint a fogadó fél által meghatározott feladatok és feltételek teljesítését segítő felkészítésen vesz részt.

(2) A külföldi szolgálat megkezdésére csak az eredményesen teljesített felkészítést követően kerülhet sor.

(3) Tartós külföldi szolgálatra történő vezénylés esetén a külföldi szolgálatteljesítésre kiválasztott állományt a Hjt. 204. § (4) bekezdése szerint írásban tájékoztatni kell különösen a külföldi szolgálatteljesítés során alkalmazandó és betartandó elvi szabályokról, a külföldi szolgálatteljesítés tartamáról, a pénzbeli és természetbeni juttatásokról, a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá a hazatérésre irányadó szabályokról. A külföldi alkalmazásra tervezett készenléti alegységek esetében a készenlétbe vezénylés előtt olyan általános tájékoztatót kell átadni, amelyből a tényleges műveletre vonatkozó szabályok is megismerhetők a külföldi szolgálat elrendelésére figyelemmel.

(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerinti tájékoztató átvételéről, megismeréséről és az abban foglaltak tudomásulvételéről írásban nyilatkozik.

56. A külföldi szolgálat teljesítése, tartalma

202. § Az állomány tagja köteles betartani a fogadó fél szervezeti és működési szabályzatában, a tervezett szolgálati beosztás munkaköri leírásában rögzített szabályokat, a fogadó féllel kötött kétoldalú megállapodásokat, valamint a fogadó fél által megadott – a külföldi szolgálatteljesítéssel összefüggő – előírásokat.

203. § (1) A szolgálat érdekében az állomány tagja ideiglenesen hazarendelhető.

(2) A hazarendelés nem érinti a külföldi szolgálatra vezénylés folyamatosságát.

204. § (1) Az állomány tagja a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt, szolgálati érdekből, végzettségének és képzettségének vagy szakmai gyakorlati tapasztalatának megfelelő más külföldi beosztásba helyezhető.

(2) Az (1) bekezdés esetén alkalmazni kell a 193. §-t.

(3)449 A külföldi szolgálat időtartama az állomány tagjának kérelmére vagy szolgálati érdekből a vezénylésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló által meghosszabbítható.

205. § Az állomány Hjt. 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén értékelő vezetőnek a külföldi szolgálatteljesítés helye szerinti közvetlen szolgálati elöljáró vagy az általa kijelölt szolgálati elöljáró minősül.

206. § (1) Az állomány 1. § 10. pont b)–c) és i)–j) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja a szolgálatképtelenségéről, a betegségének, a baleseti sérülésének és a gyógykezelésének – a külföldi szolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről szolgálatképtelensége első napjától számított 15 napon belül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. Az állományilletékes parancsnok javaslata alapján a vezénylési jogkört gyakorló a szolgálatképtelenség első napjától számított 30 napon belül dönt a külföldi szolgálat folytatásának engedélyezéséről vagy megszüntetéséről.

(2) Az állomány 1. § 10. pont d), e), k) és l) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja szolgálatképtelenségéről haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokot, aki a betegség és a gyógykezelés jellegének, időtartamának figyelembevételével a szolgálatképtelenség első napjától számított 15 napon belül dönt a külföldi szolgálat folytatásának engedélyezéséről vagy megszüntetéséről, és szükség esetén – legkésőbb a szolgálatképtelenség első napjától számított 30 napon belüli hatállyal – kezdeményezi a vezénylés megszüntetését.

(3) Ha az 1. § 10. pont g) alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítő szolgálatképtelensége a 30 napot meghaladja, a KNBSZ főigazgatója megvizsgáltatja a katonadiplomáciai szolgálatra való alkalmasságát, és alkalmatlanság esetén végrehajtja, illetve kezdeményezi a váltást. A katonadiplomáciai szolgálatra való alkalmasság vizsgálata végrehajtható tartós szolgálatképtelenség hiányában is, ha az érintett egészségügyi állapota nem biztosítja feladatainak teljesítését.

207. § Külföldi szolgálat teljesítése során a Hjt. 207. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel

a) a szolgálati rendre, a napi szolgálatteljesítési időre, a munkaközi szünetre, a pihenőidőre, a pihenőnapra, a munkaszüneti napra, a túlszolgálatra, valamint az őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatra a fogadó fél előírásai vagy műveleti tevékenység esetén az Egységes Műveleti Szabályok vonatkoznak,

b) túlszolgálat után – a Hjt. 207. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve – pihenőidő vagy szabadnap csak a fogadó fél előírásai vagy – műveleti tevékenység esetén – az Egységes Műveleti Szabályok szerint jár,

c) őr- és ügyeleti szolgálat után – a Hjt. 207. § (1) bekezdés d) pontját kivéve – pihenőidő vagy szabadnap csak a fogadó fél előírásai vagy – műveleti tevékenység esetén – az Egységes Műveleti Szabályok szerint jár,

d) a b) és a c) pont szerint járó pihenőidő és szabadnap a külföldi szolgálatra vezénylés lejárta után nem érvényesíthető, és pénzben nem váltható meg, és

e)450 az állomány tagja túlszolgálat, valamint őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat után túlszolgálati díjra és illetménypótlékra nem jogosult.

208. § (1)451 Az állomány tagja a szabadságát előzetesen köteles az állományilletékes parancsnokkal vagy az általa kijelölt vezetővel engedélyeztetni.

(2) Az állományilletékes parancsnok a fogadó féllel rendszeresen egyeztet a kivehető és kivett szabadságok számáról

a) az 1. § 10. pont b), f), h)–j) és m)–n) alpontja szerinti esetekben, és

b) a nem magyar szolgálati alárendeltségben lévő állomány esetén.

(3)452 A külföldi féltől a képzés időtartamára eső oktatási szüneteket, valamint a munkaszüneti napokat tartalmazó hivatalos igazolást az 1. § 10. pont i) alpontja esetében az állomány tagja szerzi be, a 108. § (1) bekezdés f) és g) pontja esetében a központi személyügyi szerv kéri be. Az 1. § 10. pont i) alpontja esetében az állomány tagja az igazolást megküldi a központi személyügyi szerv részére.

209. § (1) A Hjt. 207. § (3) bekezdését a legalább 8 órát elérő szolgálati jellegű utazásra vagy tényleges szolgálatteljesítésre kell alkalmazni.

(2) A munkaszüneti napon teljesített szolgálat ellentételezéseként járó szabadnapokba be kell számítani a külföldi szolgálat alatt a hazaitól eltérő munkaszüneti napokon biztosított szabadnapokat.

57. A külföldi szolgálat megszűnése, megszüntetése

210. § A szolgálati viszony Hjt. 205. § (3) bekezdése szerinti megszűnésének megállapítása során a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának kérelmére a 11. § (1) bekezdésétől eltérő különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket is figyelembe vehet.

211. § (1) A külföldi szolgálatot meg kell szüntetni,

a) ha az állomány tagja a külföldi szolgálat ellátására alkalmatlanná válik,

b) ha a külföldi beosztás, vagy a szolgálati feladat a tervezett szolgálati idő lejárata előtt megszűnik, kivéve, ha az állomány tagja új beosztásba kerül, vagy

c) ha a fogadó állam, nemzetközi szervezet vagy parancsnokság a repatriálást rendeli el, ezt kérelmezi, vagy az állomány tagját kiutasítja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmatlanság miatt kerül sor a külföldi szolgálat megszüntetésére, ha az állomány tagja a külföldi szolgálat teljesítésére, vagy szolgálati beosztása ellátására bármely oknál fogva alkalmatlanná válik, így különösen a szervezeti és működési szabályzatban, a műveleti utasításban, a hatályos műveleti eljárásban, a tanulmányi szerződésben vagy a munkaköri leírásban meghatározottaknak nem tud eleget tenni és más szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható, továbbá, ha nem felel meg a képzési követelményeknek, vagy a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi.

(3) Ha szakvélemény vagy az illetékes elöljáró véleménye alapján az alkalmatlanság a helyszínen megállapítható, az állomány tagját haza kell rendelni.

212. § (1) A vezénylés az állomány tagja kérelmére a külföldi szolgálat befejező időpontját megelőzően megszüntethető különösen családi, szociális vagy egészségügyi körülményeire, továbbá különös méltánylást érdemlő érdekére figyelemmel.

(2) A vezénylés megszüntetése esetén az érintett hazarendelésére haladéktalanul intézkedni kell. Ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagjának pótlását biztosítani kell, akkor a vezénylés befejezését és a hazarendelést erre figyelemmel a kérelem beadásától számított legfeljebb 3 hónapon belül kell végrehajtani.

(3) Ha a vezénylés megszüntetésének oka az állomány tagjának felróható, vagy a megszüntetés a szolgálat érdekével össze nem egyeztethető alapos ok nélküli kérelmére történt, a megszüntetéssel és az állomány tagjának váltásával összefüggésben közvetlenül felmerült költségek megtérítése iránti igényt a Honvédség a kártérítési szabályok szerint érvényesíti, és alkalmazni kell a Hjt. 89. § (4) bekezdését.

(4) Az állomány tagjának kérelme alapján történő megszüntetés esetében a kérelmében foglalt indokokat a költségek megtéríttetése mértékénél figyelembe kell venni.

213. § (1) A külföldi szolgálat befejezését követően az állományilletékes parancsnok biztosítja az állomány tagja részvételét az elszámolási és visszafogadási feladatokon.

(1a)453 Az 1. § 10. pont i) alpontja szerinti vezénylés esetén a képzésről történő hazatérést követő 15. napig részletesen összesíteni kell a képzésben részt vevő részére a képzéssel kapcsolatban felmerült és kifizetett tanulmányi támogatásokat. Ha a képzés befejezését követően az összesített, tételes pénzügyi kimutatás alapján az indokolt, akkor módosítani kell a tanulmányi szerződés érintett rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időre vonatkozó rendelkezés az állomány tagjára nézve hátrányosan kizárólag közös megegyezéssel módosítható.

(2) Az állomány tagja külföldi szolgálatára tekintettel érdemeinek elismerése céljából adományozott, kitüntetésnek nem minősülő elismerést külföldi féltől, nemzetközi szervezettől elfogadhat. Az elfogadás tényét a külföldi szolgálatot teljesítő köteles a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnoknak jelenteni.

(3) Az állomány tagja külföldi szolgálatára tekintettel adományozandó kitüntetést a tudomására jutását követően – az elfogadás tényét megelőzően – haladéktalanul köteles a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnoknak jelenteni.

58. Mentesítés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól

214. § (1) Az állomány külföldi szolgálat ellátására tervezett tagját a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően az állományilletékes parancsnok, ha a külföldi szolgálat tervezett időtartama egybefüggően meghaladja

a) a 90 napot, 2 munkanapra

b) az 5 hónapot, 5 munkanapra

mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

(2) A szolgálatteljesítés alóli mentesítést a külföldi szolgálatot megelőző 14 napon belül kell elrendelni.

(3)454 Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha az állományilletékes parancsnok döntése alapján az a honvédségi szervezet működőképességének fenntartását veszélyeztetné, vagy az 1. § 10. pont a), d), e), i), k), l), m) és o) alpontja esetén az elrendelés időpontjára figyelemmel a külföldi szolgálatteljesítés kezdő időpontját megelőzően a szolgálatteljesítési idő-kedvezmény részben vagy teljes mértékben történő kiadására nincs lehetőség, és ez a külföldi szolgálat ellátásához szükséges feltételek teljesítését nem akadályozza.

215. § (1) A külföldi szolgálat befejezését követően az állományilletékes parancsnok az állomány tagját mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. A mentesítés mértékét a 214. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) Az 1. § 10. pont a), d)–f) és l) alpontja szerinti szolgálatteljesítés lejárta után, indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok további 5 nap szolgálatmentességet állapíthat meg. Ha az állomány tagjának ki nem vett szabadsága meghaladja a tárgyévben hátralévő időre arányosan járó szabadságot, a további 5 nap szolgálatmentesség helyett pihentetését elsősorban a szabadsága terhére kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabadságot vagy szolgálatmentességet a külföldi szolgálatot követő 3 hétben kell biztosítani.

59. Az 1. § 10. pont b), c), g) és m) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó különös szabályok

216. § E Fejezetet a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az állomány

a) 1. § 10. pont b), c), g) és m) alpontja szerinti,

b) miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában 1. § 10. pont h)–j) alpontja szerinti

külföldi szolgálatot teljesítő tagjára.

217. § (1) A külföldi szolgálat időtartamának kizárólag a szolgálati érdekből, ténylegesen külföldön töltött, a vezénylésben meghatározott időtartam minősül. A külföldi szolgálat időtartamát a vezénylésben úgy kell megállapítani, hogy a fogadó fél által előírt első szolgálatteljesítési nap előtt, és az általa meghatározott utolsó szolgálatteljesítési nap után – figyelembe véve a külföldi állomáshely földrajzi távolságát és a tervezett közlekedési eszközt is – megfelelő idő legyen az állomány tagjának az első kiutazásra és a végleges hazautazásra.

(2) Ha az állomány tagja a külföldi szolgálatot szolgálati érdekből a vezénylésben meghatározott kezdő időponttól eltérő időpontban kezdi meg, vagy az abban szereplő befejező időponttól eltérő időpontban fejezi be, akkor a vezénylést módosítani kell.

(3) Az állomány tagja a kiutazását a vezénylés első napján kezdheti meg.

(4) Ha az állomány tagja a végleges hazatelepüléskor a vezénylés lejártát követően tervezi a hazaérkezést, azt az állományilletékes parancsnok a vezénylés lejártát követő munkanapokra szabadság kiadásával engedélyezheti.

218. § (1) Az állomány tagja a külföldi szolgálatteljesítése során a műveleti területre vezényelhető.

(2) A nemzetközi szervezet, parancsnokság felkérésén alapuló külföldi szolgálatra vezénylésre csak a megfelelő magyar közjogi engedély alapján kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével a műveleti területre történő vezénylést a nemzetközi szervezet, parancsnokság igényének, így különösen a vezénylés kezdő és befejező időpontjának figyelembevételével kell elkészíteni.

(4) A Hjt. 204. § (2) bekezdését az (1)–(3) bekezdés szerinti vezénylésre is alkalmazni kell.

219. § Az 1. § 10. pont c) alpontja szerinti külföldi szolgálat esetén a 207. §-ban meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogadó fél előírásai helyett a szervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

220. § (1) Az állomány tagja részére az évi alap- és pótszabadság kiadásánál

a) a külföldi szolgálat megkezdésének évében a külföldi szolgálat megkezdéséig időarányosan járó szabadságot lehetőség szerint a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően kell kiadni,

b) a külföldi szolgálat megkezdésének évében a külföldi szolgálat megkezdése után időarányosan járó, valamint az a) pont szerinti, de objektív okok miatt ki nem adott szabadságot – ha arra lehetőség van – a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt kell kiadni, vagy

c) a külföldi szolgálat befejezésének évében a külföldi szolgálat befejezéséig időarányosan járó szabadságot lehetőség szerint a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt, szolgálati érdekből vagy az állomány tagjának méltányolható kérelme esetén a külföldi szolgálatteljesítés befejezését követően kell kiadni.

(2) Az állomány tagja a magyarországi munkaszüneti napok alatt csak a fogadó fél szabályai szerint mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. Ennek elmaradása utólag nem kompenzálható. Az állomáshely szerinti országban a fogadó fél által kiadott munkaszüneti napok az állomány tagjának szabadságába nem számíthatók be.

60. Az 1. § 10. pont a), d), e) és f) alpontja szerint külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó különös szabályok

221. § E Fejezetet a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az állomány

a) 1. § 10. pont d), e) és f) alpontja szerinti,

b) miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában 1. § 10. pont a) alpontja szerinti

külföldi szolgálatot teljesítő tagjára.

222. § (1) A vezénylésben a szolgálatteljesítés kezdő és befejező időpontja a váltási terv, valamint a műveleti területre történő ki- vagy hazaszállítás időpontjának függvényében módosítható.

(2) Az állomány tagja legfeljebb 90 napig szolgálati érdekből végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati feladat ellátására is utasítható.

(3) Az állomány tagja külföldi szolgálati idejére a tulajdonát képező, illetve a jogszerű használatában lévő személyi használati tárgyakat az állományilletékes parancsnok előzetes intézkedésében, illetve a nemzetközi szervezet műveleti utasításában meghatározottak szerint tarthatja magánál.

223. § (1) Az éves szabadság a külföldi szolgálat ideje alatt a szolgálat érdekeit figyelembe véve csak méltányossági kérelemre és különösen indokolt esetben, az állandó műveleti szabályokban meghatározottak szerint és a mindenkori műveleti helyzet és a szállítási lehetőségek figyelembevételével adható ki.

(2) Műveleti területen teljesített külföldi szolgálat alatt a pihenőidő nem lehet kevesebb az adott misszióra vonatkozó műveleti utasításban, nemzetközi szerződésben vagy más nemzetközi előírásokban foglalt, de legalább nyolcórás időtartamnál.

(3) A pihenőidőt úgy kell kiadni, hogy annak letöltését a szolgálat leadása után 24 órán belül meg lehessen kezdeni.

(4) A külföldi szolgálatot teljesítőknek hetente legalább egy pihenőnapot kötelezően ki kell adni. A heti egy pihenőnapot a műveleti leterheltség függvényében, legfeljebb két részletben vagy akár összevontan is ki lehet adni.

(5) A pihenőnap kiadását a műveleti területen kell biztosítani.

224. § (1) Az állomány tagja részére a heti pihenőnapon felül, a külföldi szolgálatteljesítés időtartama alatt műveleti szabadnap adható.

(2) A miniszter állapítja meg az egyes missziók műveleti szabadnapok számának meghatározása szempontjából történő kategóriába sorolását. A kategóriába sorolás alapját a vonatkozó nemzetközi megállapodásban foglaltak, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott állandó műveleti szabályokban előírtak, valamint a vezénylés időtartama képezik.

(3)455 Azon missziók esetén, ahol a műveleti szabadnapok száma meghatározásának alapja a vezénylés időtartama vagy a műveleti szabadnapokat nem határozzák meg állandó műveleti szabályok, ott a műveleti szabadnapok száma a vezénylés időtartama figyelembe vételével kerül meghatározásra.

(4) A műveleti szabadnapok kiadásának rendjét a mindenkori műveleti helyzet és a szállítási lehetőségek figyelembe vételével kell meghatározni.

(5) A műveleti szabadnapokat összesítve is ki lehet adni.

225. § (1) A pihenőidő, a pihenőnapok és a műveleti szabadnapok általános rendtől eltérő összesített kiadására különösen váltási időszakban, az állomány részleges távollétével vagy fel nem készítettségével járó időszakban, illetve a készenléti időszakokban történő szolgálatteljesítés esetén van lehetőség.

(2) A vezénylés időtartama alatt ki nem adott 223. § szerinti pihenőidő és pihenőnap, valamint 224. § szerinti műveleti szabadnap a vezénylés megszűnése vagy megszüntetése után nem érvényesíthető, pénzben meg nem váltható.

(3) Az állomány tagja részére műveleti területen a magyar vagy a külföldi szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időn kívüli időtartamra – így különösen a pihenőidőre, a pihenőnapra, a műveleti szabadnapra vonatkozóan – is meghatározhatja a szolgálati hely elhagyásának módját és feltételeit.

61. Az 1. § 10. pont h) alpontja szerinti külföldi szolgálatra vonatkozó különös szabályok

226. § E Fejezetet az állomány 1. § 10. pont h) alpontja szerinti külföldi szolgálatot teljesítő tagjára ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

227. § (1) Nemzetközi szervezetben pályázat alapján betölthető katonai beosztás elnyerése céljából az állomány tagjának előzetes, munkáltatói támogató nyilatkozat adható, ha a szolgálati beosztás betöltése a szolgálat érdekével egybeesik, ahhoz nemzeti érdek fűződik és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges költségvetési keret rendelkezésre áll.

(2) Az előzetes munkáltatói támogatás nem kötelezi a munkáltatói jogkört gyakorlót a külföldi szolgálatra történő vezénylésre.

(3) A szolgálati érdek megállapításáról a szakmai felelős javaslata alapján a miniszter dönt.

228. § (1) Az állomány tagja a nemzetközi szervezet pályázatára történő pályázáshoz felkéréssel vagy pályáztatással választható ki. A kiválasztott személy a szolgálati érdek meglétének vezetői megállapítása esetén pályáztatható a nemzetközi szervezet felé.

(2) A felkészítés és a külföldi szolgálat feltételeinek meghatározásánál a nemzetközi szervezet által támasztott követelményeket kell alapul venni.

62. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

229. § (1) A 144. § (2)–(4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az iratismertetésen való részvételre, feljegyzés, másolat készítésére, bizonyítási indítvány megtételére az állomány eljárás alá vont tagja jogosult.

(2) A 149. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a határozatot az állomány eljárás alá vont tagja részére kell kézbesíteni.

230. § (1) A KNBSZ külföldi szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagja által elkövetett nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő fegyelemsértés esetén a fegyelmi jogkört a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.

(2) Ha a fegyelemsértés nem függ össze nemzetbiztonsági tevékenységgel, akkor a fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg értesíti a KNBSZ főigazgatóját.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetén a fegyelemsértés nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő jellegének meghatározása során a KNBSZ főigazgatójának nyilatkozata az irányadó.

231. § (1) Ha a külföldi szolgálat teljesítése során az állomány tagjával szemben a külföldi szolgálati elöljáró kezdeményez fegyelmi felelősségre vonást, a fegyelmi jogkört gyakorló köteles azt megvizsgálni.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló

a) a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséről és a vizsgálat eredményéről az elöljáró parancsnok részére jelentést tesz, és

b) a fegyelmi felelősségre vonást kezdeményező külföldi szolgálati elöljárót tájékoztatja a fegyelmi eljárás elrendeléséről, vagy elmaradásának okairól.

232. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén szolgálatot teljesítő vizsgálót jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a fegyelmi jogkört gyakorló az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén kívül szolgálatot teljesítő vizsgálót is kijelölhet a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, ha az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja külföldi szolgálatteljesítési helyén nem tud a 136. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő vizsgálót kijelölni.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében az állomány eljárás alá vont tagja hazarendelhető.

(4) Haza kell rendelni az állomány eljárás alá vont tagját, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló ügy súlyossága miatt az állomány eljárás alá vont tagja külföldi szolgálatának folytatása a szolgálati rend és fegyelem fenntartását veszélyeztetné, vagy a Honvédség külföldi megítélését súlyosan hátrányosan érintené.

233. § Az állomány eljárás alá vont tagja részére a fegyelmi ügyben hozott határozatot a lehető legrövidebb időn belül oly módon kell kézbesíteni, hogy – szolgálati feladat ellátására, illetve egyéb okból történő távollétére tekintettel – módja legyen a határozat személyes átvételére.

234. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 60 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 60 nappal – meghosszabbíthatja.

(2) Az eljárási cselekményekről szóló értesítést az állomány eljárás alá vont tagjának, a tanúnak, a sértettnek, a szakértőnek postai úton, távbeszélőn, telefaxon, vagy elektronikus úton kell kézbesíteni. A vizsgáló a címzettel a személyes megjelenés alkalmával szóban is közölheti az értesítés tartalmát. Feljegyzésben kell rögzíteni a nem postai úton történő kézbesítés tényét.

(3) Ha a vizsgálat során olyan tanú, sértett, szakértő meghallgatása szükséges, aki nem tartózkodik a külföldi szolgálatteljesítés helyén, úgy a vizsgáló az érintett honvédelmi szervezet vezetőjét az eljárási cselekmény lefolytatása érdekében postai úton, távbeszélőn, telefaxon vagy elektronikus úton megkeresi. A megkeresésben meg kell jelölni azokat a kérdéseket, melyekre a fegyelmi vizsgálat szempontjából szükség van.

(4) A külföldi katonai rendőr, rendész vagy ilyen jogkörrel rendelkező más személy által készített jelentést a fegyelmi vizsgálat során bizonyítékként kell megvizsgálni.

(5) A vizsgáló a fegyelmi vizsgálat befejezését követően a fegyelmi vizsgálat során keletkezett iratokat telefaxon vagy elektronikus úton is megküldheti a fegyelmi jogkört gyakorló részére.

235. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok a személyes meghallgatás időpontját úgy tűzi ki, hogy az állomány eljárás alá vont tagja és a vizsgáló szolgálati feladatukra is tekintettel az eljárási cselekményen részt tudjon venni.

(2) A személyes meghallgatás történhet távbeszélőn vagy elektronikus úton is.

(3) Nem kell személyes meghallgatást tartani, ha a (2) bekezdés szerinti technikai eszközök nem állnak rendelkezésre, és az állomány eljárás alá vont tagja, valamint a vizsgáló hazarendelésére nincs lehetőség.

63. A VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

236. § (1) Az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja a méltatlansági eljárás lefolytatása érdekében hazarendelhető.

(2) A méltatlansági vizsgálatot 60 napon belül kell befejezni.

XI. Fejezet

AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

64. Általános rendelkezések

237. § (1) Az önkéntes tartalékos katonára e rendelet állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az önkéntes tartalékos katonákra az 1. melléklet 10. pontját kell alkalmazni.

(4)457 Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusai a következők:

a) önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony,

b) önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony és

c) önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati viszony.

(4a)458 A (4) bekezdés c) pontja szerinti önkéntes tartalékos szolgálati viszonynak minősül a Hjt. 214. § (1a) bekezdése szerint létesített önkéntes tartalékos szolgálati viszony.

(5)459 E fejezet alkalmazásában elektronikus útnak minősül elsősorban a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer Ügyfélszolgálati Rendszer (a továbbiakban: HM KGIR ÜSZR), másodsorban elektronikus levél használata.

65. Munkáltatói jogkört gyakorló

238. § (1)460 Az önkéntes tartalékos katonák tekintetében a munkáltatói jogköröket annak a honvédelmi szervezetnek (a továbbiakban: állományilletékes honvédelmi szervezet) az állományilletékes parancsnoka gyakorolja, amelynek állománytáblájában, munkaköri jegyzékében az önkéntes tartalékos szerződésben meghatározott szolgálati beosztás rendszeresítésre került.

66. A II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

239. § (1) Az önkéntes tartalékos katonák utánpótlását a Honvédség toborzó rendszere biztosítja.

(2)461 Az önkéntes tartalékos katona állományba vételére az önkéntes tartalékos szerződés megkötésével kerül sor. Az önkéntes tartalékos szerződés megkötésére az állományilletékes parancsnok vagy nevében eljárva, a 2. § (6) és (7) bekezdés szerint az általa kiadmányozásra felhatalmazott, szolgálati viszonyban álló, vezető beosztást betöltő személy is jogosult.

(2a)462 Az önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati viszony határozott, az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony határozatlan időre létesíthető. A határozott idejű önkéntes tartalékos szolgálati viszony a vállalt szolgálati idő lejártával a szerződés módosításával meghosszabbítható.

(2b)463 A (2a) bekezdéstől eltérően a 237. § (4a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos szolgálati viszony 6 hónapos határozott időtartamra létesíthető, amely egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

(2c)464 A honvéd tisztképzésre és altisztképzésre jelentkezők, a Honvédség tevékenységét elősegítő sportszövetséghez a Hjt. 51–52/A. §-a alapján történő vezénylésre, a katonai bíróvá, katonai ügyésszé és a KNBSZ-hez kinevezésre tervezettek, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományából és a Nemzeti Adó és Vámhivatal pénzügyőr állományából a Magyar Honvédség állományába áthelyezésre kerülők kivételével a katonai végzettséggel vagy egységes alapkiképzéssel nem rendelkező, az alapkiképzés alól nem mentesíthető személyek önkéntes tartalékos katonai állományba, a területvédelmi ezredek hadi állománytábláiban legénységi állománykategóriában szakaszvezetői rendfokozattal rendszeresített beosztásokba közkatonaként kerülnek felvételre.

(2d)465 A (2c) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni az MH 30. Kinizsi Pál Páncélozott Gyalogdandár 1. gránátos zászlóaljánál, valamint az MH Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálynál rendszeresített szolgálati beosztásra jelentkezők esetében.

(3)466 Az önkéntes tartalékos katona szolgálati beosztásra való felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos követelményeket a HVKF, illetve a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítők esetében a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

67. A III. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

240. § (1) Az önkéntes tartalékos katona – a Hjt. 215. § (1) bekezdés a) és b) pontja kivételével – más szolgálati beosztásba az önkéntes tartalékos szerződése módosításával helyezhető át.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti áthelyezés következtében a munkáltatói jogkört gyakorló megváltozik, a szerződés módosítása során a Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.

(3) Az önkéntes műveleti tartalékos katona szolgálati viszonya meghosszabbítása esetén az érintettről készült korábbi értékeléseket figyelembe kell venni.

68. A IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

241. § (1) A Hjt. 215. § (1) és (2) bekezdése esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnéséről külön határozat vagy parancs nem készül. Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony

a)467 a Hjt. 215. § (1) bekezdés a) pontja esetén a hivatásos, a szerződéses, honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítését megelőző napon,

b)468 a Hjt. 215. § (1) bekezdés b) pontja esetén a 237. § (4) bekezdése szerinti más típusú önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítését megelőző napon, és

c) a Hjt. 215. § (1) bekezdés c) pontja esetén az ok bekövetkezésének napján,

d)469 a Hjt. 215. § (1) bekezdés e) pontja esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítését megelőző napon

szűnik meg.

(2)470 A Hjt. 215. § (1) bekezdés a) pontja esetén a megszűnést a hivatásos állományba vételről szóló munkáltatói döntésben vagy a szerződésben rögzíteni kell.

242. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a Hjt. 215. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozatát az állományilletékes parancsnokhoz nyújthatja be.

(2) A nyilatkozat nem vonható vissza.

243. § (1) A Hjt. 215. § (2) bekezdése szerinti rövidebb megszűnési idő a jognyilatkozatban kezdeményezhető. A másik fél a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját a jognyilatkozaton haladéktalanul rögzíti. A rövidebb megszűnési időben történő megállapodás a jognyilatkozaton feltüntetett egybehangzó akarattal jön létre.

(2) A rövidebb megszűnési időt úgy kell megállapítani, hogy az önkéntes tartalékos katona a Hjt. 70. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét teljesíteni tudja, valamint részére illetménye és egyéb járandóságai a Hjt. 70. § (2) bekezdése szerint kifizethetők legyenek.

69. Behívás, szolgálathalasztás, átütemezés

244. § (1)471 A Hjt. 216. § (1) bekezdése szerinti – a központi katonai igazgatási szerv által kiadott – behívóparancs vagy bevonulási parancs tartalmazza

a) az önkéntes tartalékos katona családi- és utónevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, lakcímét, édesanyja születési nevét,

b) azon okmányok és felszerelési tárgyak megnevezését, amelyeket az önkéntes tartalékos katona a bevonulási helyre köteles magával vinni,

c) a megjelenési kötelezettség elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést,

d) a közösségi közlekedés használatának szabályairól szóló tájékoztatást,

e) a bevonulás helyét és időpontját,

f) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve (a továbbiakban: központi katonai igazgatási szerv) parancsnokának aláírását, és

g) a központi katonai igazgatási szerv bélyegzőlenyomatát.

(2) A bevonulás helyét és időpontját

a) a behívóparancsban – annak kiadását megelőzően – a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka,

b) a bevonulási parancsban – a bevonulási parancs közlését követően – az önkéntes tartalékos katona

tölti ki.

(3)472 A tényleges szolgálatteljesítés a behívó parancson vagy bevonulási parancson feltüntetett időponttól a tényleges szolgálatból történő elbocsátásig tart. Az állományilletékes honvédelmi szervezet az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatból történő elbocsátását megelőző 2 munkanappal értesíti a központi katonai igazgatási szervet az elbocsátás tervezett időpontjáról.

(3a)473 A 237. § (4a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos tényleges szolgálatteljesítési ideje egybefüggően 6 hónap, amely a szerződés meghosszabbítása esetén további 6 hónappal meghosszabbodik.

(4)474 Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatból történő elbocsátásakor az állományilletékes honvédelmi szervezet átadja részére a tényleges katonai szolgálat lefolyásáról szóló igazolást, és erről tájékoztatja az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját.

(5)475 A behívóparancs vagy bevonulási parancs elektronikus úton, postai úton vagy telefonon kézbesíthető, illetve közölhető.

245. § (1) Az önkéntes tartalékos szerződés megkötésével egyidejűleg az önkéntes tartalékos katona részére át kell adni a bevonulási parancsot, és a bevonulási paranccsal kapcsolatos eljárási rendről szóló tájékoztatót. A bevonulási parancs a központi katonai igazgatási szerv által közölt adatokkal való kitöltéssel válik érvényessé.

(2) Az önkéntes tartalékos katona a bevonulási parancsot önkéntes tartalékos szolgálati viszonyának fennállása ideje alatt köteles megőrizni, azt a részére a későbbiekben meghatározott időpontban és céllal felhasználni.

(3)476 A bevonulási parancsot az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka hatálytalanítja.

245/A. §477 (1)478 Az önkéntes tartalékos katona kiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő behívása tárgyában a HVKF által belső rendelkezésben vagy parancsban elrendelt feladat esetén a HVKF, egyéb esetben az állományilletékes parancsnok dönt.

(2) A KNBSZ állományába tartozó önkéntes tartalékos katona alapkiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő behívásának elrendeléséről a KNBSZ főigazgatója dönt.

246. § (1)479 Az önkéntes tartalékos katona behívását az állományilletékes honvédelmi szervezet igényének megfelelően a központi katonai igazgatási szerv, a bevonulási helyen megjelent önkéntes tartalékos katona állományilletékes honvédelmi szervezet részére történő átadását pedig a honvédelmi szervezet helyőrsége szerint területileg illetékes katonai igazgatási szerv (a továbbiakban: átadó katonai igazgatási szerv) hajtja végre.

(2)480 A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a behívásra vonatkozó döntését követően – a területileg illetékes katonai igazgatási szerv területi védelmi bizottságokba delegált álladó tagján keresztül – a napi 100 főnél nagyobb létszámú bevonulás előtt tájékoztatja a bevonulás helye szerint illetékes területi védelmi bizottságot a bevonulás időpontjáról, a bevonulási helyekről.

(3)481 Az állományilletékes honvédelmi szervezet a bevonulás zavartalan végrehajtása érdekében bevonulási helyet működtet, együttműködik a területileg illetékes rendőri szervvel, megszervezi a közösségi közlekedéssel érkező önkéntes tartalékos katonák helyőrségen belüli szállítását, a bevonulási hely forgalomszabályozását, szükség szerint megszervezi a bevonult önkéntes tartalékos katonák bevonulási helyről történő útba indítását és továbbszállítását.

247. § (1)482 Az állományilletékes honvédelmi szervezet az előre megtervezett – nem kiképzési jellegű – tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás időpontját és várható időtartamát a behívás kezdeményezését megelőzően 30 nappal előzetesen egyezteti az önkéntes tartalékos katonával, és erről tájékoztatja az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját.

(2)483 Az állományilletékes honvédelmi szervezet az önkéntes tartalékos katona behívását a behívás időpontja előtt legalább 60 nappal elsődlegesen elektronikus úton vagy – ha ez nem lehetséges – állami vagy katonai futár útján kezdeményezi a központi katonai igazgatási szervnél.

(3)484 A (2) bekezdés szerinti megkeresés tartalmazza a tényleges szolgálatteljesítésre szolgálatra behívandó önkéntes tartalékos katona nevét, születési idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét, rendfokozatát, személyügyi törzsszámát, a tervezett behívás időpontját, időtartamát, helyszínét, célját, a tényleges szolgálatteljesítésből történő elbocsátás tervezett időpontját.

248. § (1)485 A központi katonai igazgatási szerv az önkéntes tartalékos katonát a kiképzésre, felkészítésre történő behívás időpontjáról, helyszínéről és a tényleges szolgálat várható időtartamáról a behívás előtt 60 nappal elsődlegesen elektronikus úton vagy – ha ez nem lehetséges – postai úton értesíti. Az értesítés kézbesítése sikertelenségének a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésére nincs halasztó hatálya.

(2)486 A központi katonai igazgatási szerv a behívóparancsot a kiképzésre, felkészítésre, valamint az előre megtervezett tényleges szolgálatteljesítésre történő bevonulás időpontja előtt legalább 30 nappal az önkéntes tartalékos katona részére elektronikus vagy postai úton kézbesíti.

(3)487 A (2) bekezdéstől eltérően a központi katonai igazgatási szerv

a)488 a bevonulási parancsot – ha azt a feladat végrehajtása megköveteli – telefonon vagy elektronikus úton a vármegyei, fővárosi, illetve járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött, illetve a területi védelmi bizottság munkáját támogató önkéntes műveleti tartalékos katonák, a területvédelmi feladatok ellátása érdekében a vármegyei, járási szervezeti elemeknél beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katonák és az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák részére a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal, vagy

b)489 a bevonulási parancsot – ha a Honvédség erőinek igénybevételére a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 9. pontja szerinti katasztrófaveszély időszakában, vagy a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladat végrehajtása alatt kerül sor – telefonon vagy elektronikus úton

ba) az önkéntes műveleti tartalékos katona részére – az a) pontban meghatározott személyek kivételével – a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal, és

bb) az a) pontban meghatározott személyek, valamint az önkéntes védelmi tartalékos katona részére, ha a feladat végrehajtása megköveteli, a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal,

c) a bevonulási parancsot a KNBSZ állományába tartozó önkéntes műveleti tartalékos katona részére, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 6. §-ában meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal

is közölheti.

(4)490 A (3) bekezdés szerint közölt bevonulási parancs esetében a központi katonai igazgatási szerv az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját a közlést követő napon elektronikus úton vagy telefonon értesíti a tervezett bevonulási időpontról.

(5)491 A központi katonai igazgatási szerv az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját a behívás céljától függetlenül tájékoztatja a behívás időpontjáról, helyszínéről és a tényleges szolgálat várható időtartamáról.

249. § Az átadó katonai igazgatási szerv a Kat. 3. § 9. pontja szerinti katasztrófaveszély időszakában a bevonulás előtt tájékoztatja a bevonulás helye szerint illetékes helyi védelmi bizottságot a bevonulás időpontjáról és a bevonulási helyekről.

250. § (1) A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka

a) az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan, a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott esetben és rendben,

b) egészségügyi okból,

c) tanulmányok folytatása miatt, vagy

d) családi, illetve fontos személyi érdekből

a tényleges szolgálatteljesítés tervezett bevonulás időpontjától legfeljebb a tervezett bevonulási időpontot követő 40. napig történő átütemezését, vagy a tervezett bevonulási időpontot követő 41. naptól legfeljebb a tervezett bevonulási időpontot követő 6 hónap időtartamig történő elhalasztását engedélyezheti.

(2) A szolgálathalasztás legfeljebb az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnéséig tart.

251. § (1) A tényleges szolgálatteljesítést az önkéntes tartalékos katona kérelmére el kell halasztani a behívása idején fennálló betegség, múló fogyatékosság időtartamára.

(2) A kérelemhez csatolni kell a 3 hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiadott orvosi igazolást.

(3)492 A behívása idején járóképtelen vagy mozgásában korlátozott önkéntes tartalékos katona egészségi állapotát igazoló okiratokat a kérelmező közeli hozzátartozója, élettársa, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is benyújthatja.

252. § (1) Kérelemre a szorgalmi és a vizsgaidőszak idejére a tényleges szolgálatteljesítés elhalasztását vagy átütemezését kell engedélyezni az önkéntes tartalékos katonának, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben, doktori képzésben, vagy középiskolában, illetve szakiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt. A kérelmet az önkéntes tartalékos katona, illetve az oktatási intézmény nyújthatja be.

(2) A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztása vagy az átütemezése kérelemre engedélyezhető annak az önkéntes tartalékos katonának is, aki a munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra történő behívás számára aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna.

(3)493 Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a hallgatói vagy tanulói jogviszony igazolása céljából a kérelmező érvényes diákigazolványának másolatát.

253. § (1) Családi kötelezettség miatt a tényleges szolgálatteljesítést kérelmére el kell halasztani annak az önkéntes tartalékos katonának, aki a vele közös háztartásban élő beteg, ápolásra vagy gondozásra szoruló kiskorú testvérét, házastársát, gyermekét, unokáját, szülőjét, nagyszülőjét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és az önkéntes tartalékos behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást,

b) a gyámhatóság határozatát vagy annak hiteles másolatát, ha az önkéntes tartalékos katonát a kiskorú testvére, unokája, szülője, nagyszülője gyámjává, vagy szülője, nagyszülője gondnokává rendelték ki, vagy

c) az eltartásra kötelezésről szóló határozatot, ha az önkéntes tartalékos katonát szülője eltartására bíróság vagy hatóság kötelezte.

(3) A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztása, vagy átütemezése más fontos személyi érdekből, kivételes méltánylást érdemlő esetben – a körülményeket alátámasztó bizonyítékok mérlegelése alapján – is engedélyezhető. A kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó okmányokat, vagy azok hitelesített másolatát.

254. § (1) Az önkéntes tartalékos katonák különleges jogrend időszakában történő behívása esetén a központi katonai igazgatási szerv

a) a behívás tervezett időpontja előtt 30 nappal írásban tájékoztatja a behívásra tervezett önkéntes tartalékos katonát a tervezett behívás időpontjáról, helyszínéről,

b)494 a behívóparancsot a behívásra tervezett önkéntes tartalékos katona részére legalább 15 nappal a bevonulás időpontja előtt köteles elektronikus vagy postai úton megküldeni, és

c)495 a vármegyei, fővárosi, illetve járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött, illetve a területi védelmi bizottság munkáját támogató önkéntes műveleti tartalékos katonákkal, a területvédelmi feladatok ellátása érdekében a vármegyei, járási szervezeti elemeknél beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katonákkal, valamint az önkéntes területvédelmi tartalékosokkal, ha a feladat végrehajtása megköveteli, telefonon vagy elektronikus úton a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal közli a bevonulási parancsot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatót nem kell megküldeni, ha a behívás elrendelése és a behívás időpontja között kevesebb mint 30 nap van.

(3)496 Az (1) bekezdéstől eltérően a veszélyhelyzet kihirdetését követően a központi katonai igazgatási szerv

a) a bevonulási parancsot telefonon vagy elektronikus úton az önkéntes műveleti tartalékos katonával a bevonulás időpontja előtt legalább 8 nappal, az önkéntes védelmi tartalékos katonával a bevonulás időpontja előtt legalább 3 nappal közli, vagy

b) a bevonulási parancsot – a vármegyei, fővárosi, illetve járási, fővárosi kerületi katonai igazgatási összekötő beosztásra szerződést kötött, illetve a területi védelmi bizottság munkáját támogató önkéntes műveleti tartalékos katona, a területvédelmi feladatok ellátása érdekében a vármegyei, járási szervezeti elemeknél beosztásra szerződést kötött önkéntes műveleti tartalékos katona, valamint az önkéntes területvédelmi tartalékos katona részére, ha a feladat végrehajtása megköveteli – telefonon vagy elektronikus úton a bevonulás időpontja előtt 3 nappal is közölheti.

(4)497 A (3) bekezdés szerint közölt bevonulási parancs esetén az önkéntes tartalékos katona munkáltatóját a központi katonai igazgatási szerv a közlést követő napon elektronikus úton vagy telefonon értesíti a tervezett bevonulási időpontról.

254/A. §498 Előre nem tervezhető soron kívüli vagy rendkívüli feladat katonai képességek közreműködésével történő végrehajtása érdekében bevonulási paranccsal a behívási időkorlátoktól az önkéntes tartalékos önként jelentkezése alapján vagy beleegyezésével el lehet térni.

255. § (1) A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztására vagy átütemezésére irányuló kérelem

a)499 a behívóparancs kézbesítéséig elektronikus vagy postai úton, vagy személyesen nyújtható be a központi katonai igazgatási szerv parancsnokának címezve bármely katonai igazgatási szervhez, kivéve, ha a kérelem alapjául szolgáló ok ezt követően keletkezett, és

b)500 benyújtása a behívóparancs és a bevonulási parancs teljesítésére – az átütemezés vagy elhalasztás tárgyában hozott jogerős határozat kézbesítéséig – a 252. § (2) bekezdése és a 253. § (3) bekezdése alapján benyújtott kérelem kivételével halasztó hatályú.

(2)501 Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a bevonulási paranccsal ellátott önkéntes tartalékos katona a kérelmét a bevonulási parancs közlésekor elektronikus úton vagy telefonon is előadhatja, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett azzal, hogy az ezt követő 3 napon belül – elektronikus vagy postai úton vagy személyesen – írásban is be kell nyújtani a kérelmet a központi katonai igazgatási szerv parancsnokának címezve bármely katonai igazgatási szervhez.

256. § (1)502 A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka – az állományilletékes honvédelmi szervezet vezetőjével történt egyeztetést követően – a 255. § szerint benyújtott írásbeli kérelem katonai igazgatási szervhez történő beérkezését követő 15 napon belül a rendelkezésére álló adatok alapján hatósági határozatban dönt a tényleges szolgálatteljesítés elhalasztásának vagy átütemezésének engedélyezéséről vagy elutasításáról.

(2) A központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a 248. § (3) bekezdése, valamint a 254. § szerint kiadott behívóparancs vagy bevonulási parancs esetén az (1) bekezdés szerinti döntését 3 napon belül hozza meg.

(3) A behívóparancs kiadását vagy a bevonulási parancs közlését követően benyújtott szolgálathalasztási, behívás átütemezési kérelem esetén, ha a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a kérelemben foglaltaknak helyt ad, akkor a behívóparancsot vagy a bevonulási parancsot határozatban vonja vissza, és ezzel egyidejűleg meghatározza az annak bevonását megalapozó ok megszűnését követő legkorábbi behívhatóság időpontját.

(4) A szolgálathalasztási vagy átütemezési kérelem jogerős elutasítása esetén a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó önkéntes tartalékos katona vagy munkáltatója bírósághoz fordulhat. A kérelmet a bíróság soron kívül, nemperes eljárásban bírálja el. A kérelemben az önkéntes tartalékos katona vagy a munkáltatója kérheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

(5)503 A központi katonai igazgatási szerv

a)504 az (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát postai úton vagy elektronikus úton kézbesíti az önkéntes tartalékos katona részére, valamint ha azt az önkéntes tartalékos katona munkáltatója kérelmére indult eljárásban hozta meg az önkéntes tartalékos katona munkáltatója részére is, és

b) döntéséről elektronikus úton tájékoztatja az állományilletékes honvédelmi szervezetet.

(6)505 Ha az állományilletékes honvédelmi szervezet vagy a behívást kezdeményező honvédelmi szervezet a behívási igényéről lemond, a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka a behívóparancsot határozatban visszavonja.

257. § Az állományilletékes parancsnok megvizsgálja az önkéntes tartalékos szolgálati viszony fenntartásának indokoltságát, ha az önkéntes tartalékos katona vagy munkáltatója kérelmére a központi katonai igazgatási szerv két egymást követő alkalommal az előre tervezett tényleges szolgálatteljesítését elhalasztja, vagy behívását átütemezi.

70. Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

258. §506 Az önkéntes tartalékos katonák által betölthető szolgálati beosztásokat a KNBSZ vonatkozásában a honvédelmi miniszter, az MH vonatkozásában a HVKF által jóváhagyott hadi állománytáblák tartalmazzák.

259. §507 (1)508 Az az önkéntes tartalékos, aki a Hjt. 214. § (1a) bekezdése szerint létesít önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt, a honvédségi szervezet felhívására legkésőbb az alapkiképzés befejezéséig nyilatkozatban vállalhatja, hogy az alapkiképzésen túl szakbeosztások betöltéséhez szükséges műveleti besorolású honvédségi szervezetnél szakkiképzésen vesz részt, az alábbi fegyvernemek és szakcsapatok vonatkozásában:

a) lövész,

b) harckocsizó,

c) tüzér,

d) felderítő,

e) műszaki,

f) vegyivédelem,

g) híradó-informatika,

h) hadtáp,

i) közlekedés és szállítás,

j) egészségügyi,

k) katonai rendész,

l) rohamlövész.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételének lehetőségéről a 237. § (4a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezőt a jelentkezéskor tájékoztatni kell.

(3)509 Az (1) bekezdés szerinti szakkiképzési követelményeket, valamint a szakkiképzéshez kijelölt műveleti besorolású honvédségi szervezeteket a Honvéd Vezérkar főnöke állapítja meg.

XII. Fejezet510

A HONVÉD TISZTJELÖLTRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

71. Általános rendelkezések

260. § (1) A honvéd tisztjelöltekre az állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

72. Az I. és a II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

261. § (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személyekkel az állományba vételi eljárást az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szerve folytatja le.

(2) A honvéd tisztjelöltek esetén állományilletékes parancsnok az állományilletékes honvédelmi szervezet parancsnoka. A honvéd tisztjelölt vonatkozásában a munkáltatói jogkört gyakorlót a 13. melléklet határozza meg.

262. § A honvéd tisztjelölttel a tiszti állományba vételt megelőzően a központi személyügyi szerv személyi beszélgetést folytat le. A személyi beszélgetésről jegyzőkönyv készül. A tiszti állományba vételi eljárást az elkészült jegyzőkönyv alapján a tervezett szolgálati hely szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerve bevonásával a központi személyügyi szerv folytatja le.

73. Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

263. § A honvéd tisztjelölt az állományilletékes honvédelmi szervezet állománytáblájában hallgató zászlós rendfokozatú, speciális előmeneteli rendű, honvéd tisztjelölt megnevezésű beosztásban teljesíti szolgálatát.

264. § (1) A honvéd tisztjelöltek esetén értékelő vezetőnek a századparancsnok minősül.

(2) A honvéd tisztjelöltek katonai teljesítményértékelésének formai és tartalmi követelményeit a 14. melléklet határozza meg.

(3) A teljesítményértékelést a tanulmányi félév végén kell elkészíteni. A honvéd tisztjelölt teljesítményét 1–5-ig terjedő skálán kell mérni. Az egyes értékelési szempontok azonos mértében számítanak be a végeredménybe.

(4) Az értékelés célja az évfolyamrangsor kialakítása.

(5) Az évfolyamrangsor képezi a szakirány, specializáció- és modul-választásra való jogosultság sorrendjének, és az első tiszti szolgálati beosztás tervezésénél az egyes szolgálati beosztásba tervezettek sorrendjének az alapját.

(6) A teljesítményértékelés eredményét a KGIR rendszerben az értékelést követő hónap 15. napjáig rögzíteni kell.

265. § (1) A honvéd tisztjelölt – a Hjt. 40. §-ában meghatározottak szerinti – eggyel magasabb rendfokozattal történő tiszti állományba vételére a képzése során nyújtott teljesítményének elismeréseként, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén kerülhet sor.

(2) A honvéd tisztjelölt eggyel magasabb rendfokozattal történő tiszti állományba vételére akkor kerülhet sor, ha a tisztjelölt

a) kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkezők között a 14. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat szerinti rangsorban az első helyen áll, és

b) tanulmányai folytatása során nem került sor fegyelmi felelősségének megállapítására.

(3) Az (1) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatot a központi személyügyi szerv vezetője engedélyezi. Az erre vonatkozó javaslatot a honvédtiszti alapképzésben meghatározott záróvizsga időszak végét követő ötödik munkanapig kell felterjeszteni a központi személyügyi szerv vezetőjéhez.

266. § (1) A megállapított képzési költség megtérítésére, visszakövetelésére, a fizetési könnyítésre és a mentesítésre a 115–117. §-t – a Hjt. 227. § (5) bekezdése és az e § szerinti kivételekkel – kell alkalmazni.

(2) A megállapított képzési költség vonatkozásában a Hjt. 227. § (4) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség keletkezik akkor, ha a honvéd tisztjelölt, illetve az állomány tagjának szolgálati viszonya

a) a kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,

e) a Hjt. 68. § (1) bekezdés b), e)–g), i)–m) és p) pontja alapján

szűnt meg.

(3) A Hjt. 227. § (4) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség terheli az állomány tagját

a) az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar által szemeszterenként, szakonként és szakirányonként megállapított, a megkezdett szemeszterenkénti önköltség együttes összege,

b) a laktanyai elhelyezési költség,

c) az élelmezési költség,

d) a tanszertámogatási költség,

e) a természetben vissza nem szolgáltatott ruházat és felszerelés összegének 50%-a, valamint

f) jogszabály vagy szerződés alapján a honvédtiszti alapképzés kimeneti követelményeinek teljesítése érdekében nyújtott egyéb támogatás, költségtérítés

vonatkozásában.

(4) Ha a visszafizetésre kötelezett a szolgálati viszonyának megszűnését követő 2 éven belül hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, köteles az állományilletékes parancsnokot tájékoztatni a képzési támogatás tekintetében még fennálló tartozásáról.

(5)511 Az állomány tagja kérelmére mentesül a (4) bekezdés szerinti szolgálati jogviszony, valamint a Hjt. 212. § (4) bekezdése szerinti tényleges szolgálatteljesítés időtartamára eső képzési költség visszafizetése alól, ha erről a központi személyügyi szerv vezetőjével kiegészítő megállapodást köt. A kiegészítő megállapodás tartalmazza a (4) bekezdés szerinti szolgálati jogviszonyban kötelezően eltöltendő időtartamot és a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást is.

(6)512 A kiegészítő megállapodásban a visszafizetésre kötelezett kötelezettséget vállal arra, hogy szolgálati viszonyának az előírt időtartamból még hátralévő idő elteltét megelőző megszűnése esetén az időarányosan még fennálló tartozást megfizeti. A tartozás a szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes. Ha a szolgálati viszony hónap közben szűnik meg, a megkezdett hónap teljes hónapnak minősül.

(7)513 A kiegészítő megállapodást közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okirat elkészítésével kapcsolatos költségek a megtérítésre kötelezettet terhelik.

(8)514 A kérelmet az állományilletékes parancsnok útján a központi személyügyi szerv vezetőjéhez kell benyújtani.

267. § A honvéd tisztjelöltnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 31. § (1) bekezdése szerint engedélyezett párhuzamos képzésen való részvételét a Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja. A tanulmányi szerződésre a 109–117. §-t kell alkalmazni.

74. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

268. § Ha a fegyelemsértést a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt és az állomány tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárást elkülönítetten, a rájuk vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.

75. A VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

269. § A méltatlansági eljárás során a méltatlansági bizottság elnöke az állományilletékes parancsnok vagy az általa kijelölt személy.

76.515

XIII. Fejezet

A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

77. Általános rendelkezések

270. § (1) A honvéd altiszt-jelöltekre e rendelet állomány tagjára és honvéd tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

78. 517 Az I., a II. és a IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

271. § (1) A honvéd altiszt-jelöltek esetén állományilletékes parancsnok az MH Altiszti Akadémia parancsnoka.

(2) A katonai szakképzésre felvételt nyert személyekkel az állományba vételi eljárást az MH Altiszti Akadémia személyügyi szerve folytatja le.

(3)518 Ha a honvéd altiszt-jelölt az ágazat vagy szakmairány szerinti tanulmányai során az egyes tantárgyak harmadik tanulmányi félévkor történő zárasakor legalább kettő tantárgyból elégtelen osztályzattal rendelkezik, az a tanulmányi kötelezettségek nem teljesítésének minősül.

(4)519 A honvéd altiszt-jelölt a Hjt. 228. § (6) bekezdése szerint a Honvédség által a részére jogszabály vagy ösztöndíjszerződés alapján nyújtott képzési támogatást köteles megtéríteni. A képzési támogatás megtérítésére, visszakövetelésére, a fizetési könnyítésre és a mentesítésre a 115–117. §-t megfelelően alkalmazni kell. A Hjt. 228. § (6) bekezdése szerinti felróható oknak minősül, ha az altiszt-jelölti szolgálati viszony a Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja, a Hjt. 59. § (2) bekezdés e) pontja, a Hjt. 68. § (1) bekezdés e)–f), i)–m) és p) pontja, 228. § (2) és (3) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Ha a honvéd altiszt-jelölt szolgálati viszonya a Hjt. 228. § (4) bekezdés c) vagy d) pontja szerint tartalékos szolgálat vállalásával vagy a Hjt. 235. § (4) bekezdése alapján szűnik meg, a felróhatóság megállapíthatóságáról az altiszt-jelölti szolgálati viszony megszűnésének okára figyelemmel az állományilletékes parancsnok dönt.

(5)520 A 266. § (2)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, ha a megtérítésre kötelezett altisztjelölti szolgálati viszonyának megszűnését követő 2 éven belül hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos vagy tisztjelölti szolgálati viszonyt létesít.

79. A VII. és a VIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

272. § (1)521 A fegyelmi vizsgálat során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét is.

(2) A fegyelmi ügyet a fegyelmi bizottság bírálja el, melynek elnöke az állományilletékes parancsnok, tagja az állomány legalább altiszti állománycsoportba tartozó, oktatói vagy szakoktatói beosztást betöltő kijelölt tagja, a vezénylő zászlós és a diákönkormányzat kijelölt képviselője. A fegyelmi bizottság mellett a jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jogi és igazgatási szolgálat tagja látja el.

(3) A honvéd altiszt-jelölt tanulmányi teljesítménye sem enyhítő, sem súlyosító körülményként nem vehető figyelembe.

(4) A méltatlansági bizottság tagja az állomány legalább altiszti állománycsoportba tartozó, oktatói vagy szakoktatói beosztást betöltő kijelölt tagja és a vezénylő zászlós.

XIV. Fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚ KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

80. Általános rendelkezések

273. § A nyugállományú katona Hjt. 139. § (3) bekezdése szerinti kegyeleti minősítésére a központi katonai igazgatási szerv parancsnoka jogosult.

81. Méltatlanság

274. § (1) A nyugállományú katonával szemben a Hjt. 223. § (2) bekezdése szerint méltatlansági vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv (a továbbiakban: katonai igazgatási szerv) folytatja le.

(2) A vizsgálatot a katonai igazgatási szerv parancsnoka által kijelölt személy vagy bizottság hajtja végre, aki az eljárás során összegyűjti mindazon bizonyítékokat, amelyek a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek. A vizsgálat során a nyugállományú katonát írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról, személyesen meg kell hallgatni, vagy írásban kell nyilatkoztatni. A vizsgálat az érintett távollétében is lefolytatható, ha az érintett az eljárásban nem kíván részt venni.

(3) A vizsgáló a vizsgálat megállapításait 30 napon belül jelentésben foglalja össze. A jelentés tartalmazza különösen

a) a vizsgálattal megbízott személy vagy személyek nevét, rendfokozatát, szolgálati beosztását,

b) a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

c) a kifogásolt magatartás vagy cselekmény leírását, a méltatlanság fennállását megalapozó körülményeket,

d) a nyugállományú katona személyes meghallgatása vagy írásbeli nyilatkozata során előadott lényeges körülményeket, és

e) a vizsgálat összegzett eredményét és a döntésre vonatkozó javaslatot.

(4) Az eljárás a katonai igazgatási szerv parancsnoka által egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(5) Az eljárásra okot adó cselekmény bekövetkezésétől számított 6 hónapon túl az eljárás nem indítható meg.

275. § (1) A méltatlanságról szóló határozatot a katonai igazgatási szerv parancsnoka a vizsgálati jelentés kézhezvételét követő 8 napon belül hozza meg. A határozat bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll, fel kell tüntetni továbbá a határozathozatal helyét, idejét, a határozathozó nevét, szolgálati beosztását és aláírását.

(2) A bevezető rész tartalmazza különösen

a) a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, és

b) azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt az eljárás indult.

(3) A rendelkező rész tartalmazza különösen

a) az egyenruha-viselési jog megvonásáról, illetve a rendfokozat használatától való eltiltásról hozott döntést, és

b) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről szóló tájékoztatást.

(4) Az indokolás tartalmazza különösen

a) a megállapított tényállás ismertetését, a bizonyítékokra történő utalást,

b) a nyugállományú katonának az ügyben tett nyilatkozata lényegét és annak értékelését, és

c) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolását.

(5) A határozat elleni jogorvoslatra és a bírósági út igénybevételére a Hjt. fellebbezésre és bírósági útra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

276. § A katonai igazgatási szerv parancsnoka 275. § szerinti határozatának jogerőre emelkedésével az egyenruha viselésére, illetve a rendfokozat használatára méltatlan nyugállományú katona elveszti a Honvédség által nyújtott szociális, illetve kegyeleti gondoskodásra való jogosultságát, illetve rekreációs szolgáltatásra való igényjogosultságát.

XIV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. Hatályba léptető rendelkezések

277. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 7. § (3) bekezdése, a 118–120. §, a 124–126. § és a 9. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

83. Átmeneti rendelkezések

278. §522

279. §523

280. § (1) A 2. melléklet szerinti iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményt a rendelet hatálybalépését követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő szolgálati beosztásba történő kinevezésre a szolgálati beosztáshoz a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményeket kell alkalmazni. Folyamatban lévőnek minősül a személyügyi eljárás, ha a személyi beszélgetésre e rendelet hatálybalépését megelőzően sor került.

(2) Ha a szolgálati beosztásra e rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseitől eltérő iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményt állapít meg,

a) az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható, és

b) a szolgálati beosztásba az állomány tagja akkor is áthelyezhető, ha megfelel a szolgálati beosztásra a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt iskolai végzettségi, szakképzettségi, valamint egyéb képzettségi követelményeknek.

281. § (1) A 27. § és a 3. melléklet szerinti idegennyelv-ismereti követelményeket a rendelet hatályba lépését követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre kell alkalmazni. E rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre a szolgálati beosztáshoz a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései által előírt idegennyelv-ismereti követelményt kell alkalmazni.

(2)524 Ha a szolgálati beosztásra e rendelet alapján a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseitől eltérő idegennyelv-ismereti követelmény kerül megállapításra, az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható.

(3)525 Az idegennyelvi-követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben 2014. február 28-ig kell rögzíteni.

(4)526 Az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelményt a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) hatálybalépését527 követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre kell alkalmazni.

(5)528 Ha a szolgálati beosztásra az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelmény eltér az adott beosztásra a HM rendelet hatálybalépését529 megelőző napon érvényes idegennyelv-ismereti követelménytől, vagy az állomány e beosztást betöltő tagja a (2) bekezdés szerint került továbbfoglalkoztatásra, akkor a HM rendelet hatálybalépésekor az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható.

(6)530 A munkáltatói jogkör gyakorlója a 27. § (2) bekezdése szerinti esetben, a HM rendelet hatálybalépését531 követő szolgálati beosztásba történő kinevezéskor és áthelyezéskor, idegennyelv-ismereti követelményként – a 282. §-ban meghatározott állománytáblák és munkaköri jegyzékek hatálybalépéséig – a hatályos állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelményeket alkalmazza.

281/A. §532 E rendeletnek az egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról szóló 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) által módosított 25/A. § (1) és (2) bekezdését, a Módr1. által módosított 266. § (2) és (3) bekezdését, a Módr1. által megállapított 271. § (5) bekezdését a hatálybalépéskor533 folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

281/B. §534 (1) E rendeletnek a Módr1. által megállapított 109/A. §-át a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha az igényét a Honvédség fizetési meghagyás vagy bíróság útján még nem érvényesítette.

(2) Az állomány tagja a 109/A. § (3) bekezdés szerinti kérelmét a Módr1. hatálybalépését535 követő 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújthatja be, ha a Módr1. hatálybalépésekor a 109/A. § (4) bekezdése szerinti 30 napos határidő már eltelt, feltéve, hogy az igényét a Honvédség fizetési meghagyás vagy bíróság útján még nem érvényesítette.

281/C. §536

282. §537 (1) E rendeletnek a Módr1. által megállapított 26/B. §-át az állomány 2020. január 1-jét követően tiszti állományba vett, katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező tagjára kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr1. által megállapított 26/C. §-át a 2020. január 1-jét követő kinevezésekre és előléptetésekre kell alkalmazni.

283. §538

284. § A 116. § (2) bekezdését e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett tanulmányi támogatás vagy képzési támogatás megtérítésére is alkalmazni kell azzal, hogy a már visszafizetett tanulmányi támogatás vagy képzési támogatás nem követelhető vissza.

285. §539 E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § j) pontjával megállapított 112. § (1) bekezdését azokra a tanulmányi szerződésekre és vezénylésekre is alkalmazni kell, amelyek esetében a megtérítési kötelezettség 2015. július 1-je után válik esedékessé.

286. §540

286/A. §541 E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet és a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/2015. (VI. 22.) HM rendelet módosításáról szóló 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet

a) 5. §-ával megállapított 94/B. § (4) és (5) bekezdését,

b) 13. §-ával megállapított 119/A. § (1a) bekezdését, és

c) 16. §-ával megállapított 126/C. §-át

2015. december 12-étől kell alkalmazni.

286/B. §542 E rendeletnek az egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 26.) HM rendelettel módosított 69/A. § (3) és (5) bekezdését 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

286/C. §543 E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 4/2020. (II. 28.) HM rendelettel megállapított 26/B. § (3a) bekezdését, 26/D. §-át, 174. § (1), (4) és (5) bekezdését 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

286/D. §544 (1) Az állomány azon tagja, aki az egyes jogállási tárgyú honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 13/2020. (X. 14.) HM rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépését545 megelőző napon olyan általános előmeneteli rendű százados, főtörzsőrmester vagy szakaszvezető rendfokozattal rendszeresített, nem kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, amely a Módr2. hatálybalépésekor az 5. mellékletben kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásra változik, e beosztásban személyügyi eljárás lefolytatása nélkül is továbbfoglalkoztatható.

(2) Az állománytáblákban szereplő azon beosztások, amelyek a Módr2. hatálybalépését546 megelőző napon általános előmeneteli rendű százados, főtörzsőrmester vagy szakaszvezető rendfokozattal, nem kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kerültek rendszeresítésre, a Módr2.-vel megállapított 5. melléklet szerint külön állománytábla-módosítás nélkül is kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősülnek.

286/E. §547 (1) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 69/A. § (3) bekezdését 2020. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 69/A. § (6) bekezdését 2020. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

286/F. §548 A 93. § (1) bekezdésétől eltérően, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet ideje alatt, és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 82/A. §-a szerint végrehajtott fizikai állapotfelmérés eredményét kell figyelembe venni.

286/G. §549 E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 25/2021. (XII. 8.) HM rendelettel megállapított 69/A. § (1) és (7) bekezdését 2021. október 1-jétől kell alkalmazni.

286/H. §550 Ha a Hjt. 247/G. § (3) bekezdése szerinti szolgálati viszony átalakulásban érintett honvéd tisztjelölt, illetve állomány tagja szolgálati viszonya a 266. § (2) bekezdése szerint szűnik meg, akkor a képzési költség összegének kiszámítása során

a) a tisztjelölti szolgálati viszony létesítésétől 2022. augusztus 19. napjáig tartó időszakra a Honvédség által jogszabály vagy ösztöndíjszerződés alapján nyújtott képzési támogatást,

b) 2022. augusztus 20-tól a honvéd tisztképzés befejezéséig tartó időszakra a 266. § (3) bekezdése szerinti képzési költségeket

kell figyelembe venni.

286/I. §551 E rendeletnek a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 15/2022. (XII. 20.) HM rendelettel megállapított rendelkezéseit 2022. december 1-jétől kell alkalmazni.

286/J. §552 (1) Az állomány azon tagja, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosításáról szóló 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet (a továbbiakban: Módr3.) hatálybalépését553 megelőző napon olyan általános előmeneteli rendű zászlós rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, amely a Módr3. hatálybalépése alapján az 5. mellékletben kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásra változik, e beosztásban személyügyi eljárás lefolytatása nélkül is tovább foglalkoztatható.

(2) Az állománytáblákban szereplő azon beosztások, amelyek a Módr3. hatálybalépését554 megelőző napon általános előmeneteli rendű zászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásként kerültek rendszeresítésre, és a Módr3.-mal megállapított 5. melléklet alapján kettős rendfokozatúvá változnak, külön állománytábla-módosítás nélkül is kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásnak minősülnek.

84. Módosító rendelkezések

287. §555 E rendeletnek az egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 32/A. alcíme alapján a módosítással érintett készenléti szolgálatok szolgálati intézkedéseit felül kell vizsgálni, és azokat szükség esetén az R. hatálybalépését556 követő 30. napig módosítani kell.

84.557 Az Európai Unió jogának való megfelelés

288. § A 33. § az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelethez558

Az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje az állomány tagjára vonatkozóan
1

A rendeletet a 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet 123. §-a hatályon kívül helyezte 2024. július 1. napjával.

2

Az 1. § 4. pontját a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

3

Az 1. § 5a. pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

4

Az 1. § 6. pontja a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 1. § 7. pontját a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 26. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 3. §-a iktatta be.

6

Az 1. § 9. pontja a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

Az 1. § 9a. pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

8

Az 1. § 9b. pontját a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

9

Az 1. § 9c. pontját a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

10

Az 1. § 10. pont a) alpontja a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

Az 1. § 10. pont m) alpontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

12

Az 1. § 10. pont n) alpontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

13

Az 1. § 10. pont o) alpontját a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege az 5/2017. (V. 17.) HM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

14

Az 1. § 10a. pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.

15

Az 1. § 10b. pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.

16

Az 1. § 11. pontja a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 82. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 80. §-át.

17

Az 1. § 12. pontja a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 1. § 13. pontját a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

19

Az 1. § 14. pontja a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

20

Az 1. § 14a. pontját a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 1. § 14b. pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 1. § (6) bekezdése iktatta be.

22

Az 1. § 15a. pontját a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

23

Az 1. § 15b. pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 1. § (7) bekezdése iktatta be.

24

Az 1. § 16. pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

Az 1. § 17. pontját a 9/2022. (IV. 21.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

26

A 2. § (4) bekezdését a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 1. pontja.

27

A 2. § (5) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § b) pontja, a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 2. § (6) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

29

A 2. § (7) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

30

A 2. § (8) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 3. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

32

A 3. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

33

A 3. § (2) bekezdés a) pontja a 4/2019. (II. 28.) HM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

34

A 3. § (2) bekezdés c) pontját a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 3. § (2) bekezdés d) pontja a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 3. § (2) bekezdés h) pontja a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § d) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 3. § (2) bekezdés j) pontja a 4/2019. (II. 28.) HM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 3. § (2a) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 2. §-ával megállapított, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 3. § (3a) bekezdését a 15/2016. (VIII. 31.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

41

A 3. § (3b) bekezdését a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

42

A 3. § (6) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 3/A. §-t a 8/2021. (II. 27.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

44

A 3/A. § (2) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 3/A. § (3) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 4. § a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

47

A 4. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 4. § (3) bekezdés a) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 3. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 4. § (6) bekezdése a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

50

A 4. § (6) bekezdés a) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 4. § (6) bekezdés b) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 4. § (6) bekezdés d) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 4/A. §-t a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 5. §-a iktatta be.

54

Az 5. § a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

55

Az 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

56

Az 5. § (2) bekezdése a 4/2019. (II. 28.) HM rendelet 4. §-a, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

57

Az 5. § (3) bekezdését a 4/2019. (II. 28.) HM rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 6. § (2) bekezdése a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

59

A 6. § (2) bekezdés a) pontja a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

60

A 6. § (2) bekezdés c) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

61

A 6. § (2) bekezdés d) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

62

A 6. § (2) bekezdés e) pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.

63

A 6. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 6. § (4) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

65

A 7. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

66

A 7. § (2) bekezdése a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

67

A 7. § (3) bekezdését a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

68

A 8. § (2) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

69

A 8. § (4) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

70

A 9. § (2a) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 4. pontja.

71

A 9. § (3) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 7. §-a iktatta be.

72

A 10. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 11. § (1) bekezdés b) pontja a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 17. § a) és b) pontja, a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

75

A 11. § (1) bekezdés c) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

76

A 11. § (1) bekezdés d) pontját a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 3. §-a iktatta be.

77

A 11. § (1a) bekezdését a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 3. §-a iktatta be.

78

A 11. § (2) bekezdése a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 25. § g) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 13. § a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

80

A 13. § (1) bekezdés g) pontja a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 25. § h) pontja szerint módosított szöveg.

81

A 14. § c) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

82

A 14. § d) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

83

A 14. § e) pontját a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 5. §-a iktatta be.

84

A 17. § (1) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A 17. § (1) bekezdés d) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 17. § (1a) bekezdését a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

87

A 17. § (1a) bekezdés a) pontja a 45/2023. (XII. 28.) HM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

88

A 17. § (1a) bekezdés b) pontja a 45/2023. (XII. 28.) HM rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

89

A 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

90

A 17. § (2) bekezdés a) pontja a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

91

A 17. § (2) bekezdés c) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

92

A 17. § (2) bekezdés d) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

93

A 17. § (4) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 2. pontja.

94

A 17/A. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 8. §-a iktatta be.

95

A 17/A. § (1) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 18. § (2) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

97

A 18. § (2a) bekezdését a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

98

A 18. § (3) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 8. §-a iktatta be.

99

A 18. § (4) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 49. § a) pontja.

100

A 18. § (5) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 8. §-a iktatta be.

101

A 7/A. alcímet (18/A. §) a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 8. §-a iktatta be.

102

A 19. § a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

103

A 19. § (1) bekezdését a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 10. §-a hatályon kívül helyezte.

104

A 19. § (3) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 3. pontja.

105

A 19. § (4) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 3. pontja.

106

A 20. § (1) bekezdés a) pontja a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 25. § i) pontja szerint módosított szöveg.

107

A 20. § (1a) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

108

A 20. § (1b) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

109

A 20. § (1c) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

110

A 20. § (2) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

111

A 20. § (3) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 7. §-a iktatta be.

112

A 20. § (4) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 7. §-a iktatta be.

113

A 20. § (4) bekezdés c) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

114

A 20. § (4) bekezdés d) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 21. § (1) bekezdés a) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.

116

A 21/A. §-t a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

117

A 21/B. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 10. §-a iktatta be.

118

A 22. § a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

119

A 22. § (1) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

120

A 22. § (2) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

121

A 22. § (3) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 19. §-a iktatta be.

122

A 23. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

123

A 24. § (1) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

124

A 24. § (2) bekezdése a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

125

A 24. § (3) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

126

A 25. § a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

127

A 25. § (1) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § c) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 25. § (3) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 5. pontja.

129

A 25/A. §-t a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 6. §-a iktatta be.

130

A 25/A. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 11. §-ával megállapított, a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

131

A 25/A. § (2) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

132

A 25/A. § (3) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

133

A 25/A. § (4) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

134

A 26. § (1) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

135

A 26. § (3) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

136

A 26. § (5) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 26. § (8) bekezdését a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 83. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan az 5/2017. (V. 17.) HM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 26. § (9) bekezdését a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 2. §-a iktatta be, szövege az 5/2017. (V. 17.) HM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

139

A 26. § (10) bekezdését az 5/2017. (V. 17.) HM rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.

140

A 26. § (11) bekezdését az 5/2017. (V. 17.) HM rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.

141

A 26. § (11a) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

142

A 26. § (12) bekezdését a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 7. §-a iktatta be.

143

A 26. § (13) bekezdését a 23/2021. (XI. 29.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

144

A 26/A. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

145

A 26/B. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 12. §-a iktatta be.

146

A 26/B. § (3) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

147

A 26/B. § (3a) bekezdését a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 4. §-a iktatta be.

148

A 26/B. § (3a) bekezdés e) pontja a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.

149

A 26/B. § (3a) bekezdés f) pontja a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

150

A 26/B. § (3a) bekezdés g) pontját a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 3. §-a iktatta be.

151

A 26/C. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

152

A 26/D. §-t a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 5. §-a iktatta be.

153

A 26/E. §-t a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

154

A 26/F. §-t a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

155

A 27. § a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

156

A 27. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 28. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

158

A 29. § (5) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

159

A 33. § a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

160

A 36/A. §-t a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 20. §-a iktatta be.

161

A 37. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

162

A 38. § (2) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 6. §-ával megállapított, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

163

A 40. § a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

164

A 40. § (2) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § b) pontja szerint módosított szöveg.

165

A 41. § az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § c) pontja szerint módosított szöveg.

166

A 43. §-t a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte.

167

A 44. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

168

A 45. § (5) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 11. §-a iktatta be.

169

A 46. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

170

A 46. § (2) bekezdése a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 22. § d) pontja szerint módosított szöveg.

171

A 46. § (3) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be.

172

A 13/A. alcímet (46/A–46/G. §) a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 10. §-a iktatta be.

173

A 46/A. § (1) bekezdése a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 5. §-ával megállapított, a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

174

A 46/A. § (1a) bekezdését az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 8. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

175

A 46/A. § (3) bekezdés a) pontja a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § e) pontja szerint módosított szöveg.

176

A 46/A. § (3) bekezdés b) pontja a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § f) pontja szerint módosított szöveg.

177

A 46/B. § (3) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 27. § b) pontja szerint módosított szöveg.

178

A 46/B. § (4) bekezdését az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 10. §-a iktatta be.

179

A 46/B. § (4) bekezdés a) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

180

A 46/G. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

181

A 47. § (2) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

182

A 48/A. §-t a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 11. §-a iktatta be.

183

A 48/A. § (1) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

184

A 49. § (1) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 45. § b) pontja szerint módosított szöveg.

185

A 49. § (2) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

186

Az 50/A. §-t a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 12. §-a iktatta be.

187

A 16. alcím (51. §) a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

188

Az 51. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

189

Az 51. § (5) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 16. §-a iktatta be.

190

Az 52. § a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

191

Az 52. § (2) bekezdése a 4/2022. (II. 17.) HM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

192

Az 53. § a 4/2022. (II. 17.) HM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

193

Az 54. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 13. §-a iktatta be.

194

Az 55. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

195

A 19/A. alcímet (57/A–57/C. §) a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 17. §-a iktatta be.

196

Az 57/A. § (1) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.

197

Az 57/A. § (2) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.

198

Az 57/A. § (3) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § f) pontja szerint módosított szöveg.

199

Az 57/B. § (1) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § f) pontja szerint módosított szöveg.

200

A 19/B. alcímet (57/D. §) a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 4. §-a iktatta be.

201

Az 57/D. § (2) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § g) pontja szerint módosított szöveg.

202

Az 58. § (3) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 21. §-a iktatta be.

203

Az 58. § (4) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 21. §-a iktatta be, szövege a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

204

Az 58. § (5) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 21. §-a iktatta be, szövege a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

205

Az 59. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

206

Az 59. § (1a) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be.

207

Az 59. § (5) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 22. §-a iktatta be.

208

Az 59/A. §-t az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 4/2022. (II. 17.) HM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

209

A 60. § (1) bekezdés b) pontja az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 27. § c) pontja szerint módosított szöveg.

210

A 60. § (1) bekezdés d) pontját az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 13. §-a iktatta be.

211

A 61. § e) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

212

A 62. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

213

A 63. § a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

214

A 63. § (2) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

215

A 64. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 20. §-ával megállapított, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

216

A 65. § (3) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 45. § c) pontja szerint módosított szöveg.

217

A 65. § (3a) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 21. §-a iktatta be.

218

A 66. § (1) bekezdés a) pontja a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 28. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

219

A 66. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

220

A 67. § (2) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A 67. § (3) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

222

A 67. § (4) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

223

A 69. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

224

A 69. § (2) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

225

A 69. § (2a) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.

226

A 69. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

227

A 69. § (4) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 14. § (3) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

228

A 69. § (6a) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 14. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

229

A 69. § (7) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 25–26. pontja szerint módosított szöveg.

230

A 69/A. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

231

A 69/A. § (1) bekezdése a 25/2021. (XII. 8.) HM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

232

A 69/A. § (2) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

233

A 69/A. § (3) bekezdése a 13/2022. (IX. 30.) HM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

234

A 69/A. § (4) bekezdése a 13/2022. (IX. 30.) HM rendelet 1. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

235

A 69/A. § (6) bekezdését a 13/2022. (IX. 30.) HM rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.

236

A 69/A. § (7) bekezdését a 25/2021. (XII. 8.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

237

A 69/B. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 24. §-a iktatta be.

238

A 69/C. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 14. §-a iktatta be.

239

A 70. § (1) bekezdése a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 3. §-ával megállapított, a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

240

A 71. §-t a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

241

A 72. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

242

A 73. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 25. §-a iktatta be.

243

A 79. § (1) bekezdés c) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

244

A 80. § (2) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

245

A 81. § (2) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

246

A 81. § (4) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

247

A 82. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

248

A 83. § (1) bekezdése a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 18. § b) pontja, a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.

249

A 83. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 28. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

250

A 83. § (3) bekezdés b) pontja a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 9. § d) pontja szerint módosított szöveg.

251

A 87. § (1) bekezdés a) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

252

A 87. § (3) bekezdését az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 17. §-a iktatta be.

253

A 88. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

254

A 91. § (3) bekezdése a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 9. § h) pontja szerint módosított szöveg.

255

A 91. § (4) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

256

A 30. alcím (92–107. §) az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg. A 30. alcím címe a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

257

A 92. § (1a) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 16. §-a iktatta be.

258

A 92. § (4) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

259

A 92. § (5) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

260

A 92. § (6) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

261

A 92. § (7) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

262

A 92. § (8) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

263

A 92. § (11) bekezdését a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 27. § (3) bekezdése iktatta be.

264

A 93. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

265

A 93. § (2) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

266

A 93. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

267

A 93. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 13. pontja, a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

268

A 93. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

269

A 93. § (6) bekezdés b) pontja a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

270

A 93. § (6) bekezdés c) pontját a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

271

A 94. § (1) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

272

A 94. § (2) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

273

A 96. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

274

A 97. § (1) bekezdés d) pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 29. §-a iktatta be.

275

A 98. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

276

A 99. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

277

A 100. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

278

A 101. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

279

A 102. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

280

A 103. § (1) bekezdés a) pontját a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

281

A 103. § (1) bekezdés b) pontja a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 8. §-ával megállapított, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

282

A 103. § (1) bekezdés c) pontját a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 31. §-a iktatta be.

283

A 103. § (1) bekezdés d) pontját a 9/2019. (VIII. 30.) HM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 19. § c) pontja, a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

284

A 103. § (2) bekezdése a 9/2019. (VIII. 30.) HM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

285

A 103. § (3) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

286

A 103. § (4) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

287

A 104. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

288

A 105. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

289

A 106. § (1) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

290

A 30/A. alcímet a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 21. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.

291

A 108. § a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

292

A 108. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

293

A 108. § (1) bekezdés b) pontja a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 22. § g) pontjával megállapított szöveg.

294

A 108. § (1) bekezdés d) pontja a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.

295

A 108. § (1) bekezdés f) pontját a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 5. §-a iktatta be.

296

A 108. § (1) bekezdés g) pontját a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 5. §-a iktatta be.

297

A 108. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

298

A 108. § (3) bekezdése a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 25. § l) pontja szerint módosított szöveg.

299

A 108. § (4) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 35. §-ával megállapított, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b( és c) pontja szerint módosított szöveg.

300

A 108. § (5) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

301

A 108/A. §-t a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 36. §-a iktatta be.

302

A 109. § (3) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 37. §-a iktatta be.

303

A 109/A. §-t a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 38. §-a iktatta be.

304

A 109/A. § (2) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § g) pontja szerint módosított szöveg.

305

A 109/A. § (7) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 23. §-a iktatta be.

306

A 111. §-t újonnan a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 6. §-a iktatta be.

307

A 111/A. §-t a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 18. §-a iktatta be, szövege a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

308

A 111/A. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja. a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

309

A 111/A. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 39. §-ával megállapított szöveg.

310

A 111/B. §-t a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

311

A 112. § (1) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

312

A 112. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.

313

A 112. § (4) bekezdését a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 7. §-a iktatta be.

314

A 113. § (1) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

315

A 113. § (3) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 30. §-a iktatta be.

316

A 114. § (1) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

317

A 114. § (2) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

318

A 115. § a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 42. §-ával megállapított szöveg.

319

A 116. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

320

A 116. § (2) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 49. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

321

A 117. § (1) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

322

A 117. § (4) bekezdés a) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

323

A 117. § (6) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 33. § (2) bekezdése iktatta be.

324

A 117. § (7) bekezdését a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 19. §-a iktatta be.

325

A VI. fejezet (117/A–126/B. §) a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

326

A 117/A. § (5) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 23. §-a iktatta be.

327

A 117/A. § (6) bekezdését a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 9. §-a iktatta be.

328

A 117/A. § (6) bekezdés g) pontja a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

329

A 117/A. § (6) bekezdés h) pontját a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 5. §-a iktatta be.

330

A 117/A. § (7) bekezdését a 8/2021. (II. 27.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

331

A 117/A. § (8) bekezdését a 8/2021. (II. 27.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

332

A 117/B. § (2) bekezdése a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

333

A 117/C. §-t a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 43. §-a iktatta be.

334

A 31/C. alcímet (117/D–117/F. §) a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 44. §-a iktatta be.

335

A 31/D. alcímet (117/G. §) a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 44. §-a iktatta be.

336

A 119/A. § (1) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 49. § c) pontja szerint módosított szöveg.

337

A 119/A. § (1a) bekezdését a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 9/2022. (IV. 21.) HM rendelet 3. § a) pontja, a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § g) pontja szerint módosított szöveg.

338

A 119/A. § (2) bekezdés d) pontja a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

339

A 119/A. § (2) bekezdés e) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

340

A 119/A. § (2) bekezdés f) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

341

A 119/A. § (2) bekezdés g) pontját a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 34. § (1) bekezdése iktatta be.

342

A 119/A. § (6) bekezdés b) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

343

A 119/A. § (6) bekezdés d) pontja a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § h) pontja szerint módosított szöveg.

344

A 119/A. § (6a) bekezdését a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

345

A 120. § (5) bekezdése a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

346

A 120. § (6) bekezdését a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.

347

A 120. § (7) bekezdését a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.

348

A 32/A. alcím (120/A–120/F. §) a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

349

A 120/A. § (1) bekezdése a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

350

A 120/E. § (1) bekezdés a) pontja a 9/2022. (IV. 21.) HM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

351

A 120/E. § (1a) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 11. §-a iktatta be.

352

A 120/F. § (1) bekezdés c) pontja a 9/2022. (IV. 21.) HM rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

353

A 120/F. § (1) bekezdés d) pontja a 9/2022. (IV. 21.) HM rendelet 3. § d) pontjával megállapított szöveg.

354

A 120/F. § (1) bekezdés e) pontját a 9/2022. (IV. 21.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

355

A 121. § (2) bekezdés a) pontja a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

356

A 121. § (2a) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 45. § (2) bekezdése iktatta be.

357

A 123. § (1) bekezdése a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

358

A 123. § (1) bekezdés a) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

359

A 123. § (1) bekezdés b) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

360

A 123. § (1a) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be.

361

A 123. § (4) bekezdése a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

362

A 123. § (6) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 46. §-ával megállapított szöveg.

363

A 123. § (7) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 12. §-a iktatta be.

364

A 125. § a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § i) pontja szerint módosított szöveg.

365

A 126/A. § (1) bekezdése a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 28. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

366

A 126/B. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 47. §-ával megállapított szöveg.

367

A 126/C. §-t a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 16. §-a iktatta be.

368

A 126/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § g) pontja szerint módosított szöveg.

369

A 126/C. § (3) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 13. §-a iktatta be.

370

A 126/C. § (4) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 24. §-a iktatta be.

371

A 126/D. §-t a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 35. §-a iktatta be.

372

A 126/D. § (3) bekezdését a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 25. §-a iktatta be.

373

A 129. § a 4/2022. (II. 17.) HM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

374

A 134. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 48. §-ával megállapított szöveg.

375

A 139. § az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

376

A 140. § (1) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

377

A 140. § (2) bekezdését az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 27. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

378

A 143. § (1) bekezdése a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 9. § i) pontja, az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § g) pontja szerint módosított szöveg.

379

A 143. § (2) bekezdése a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 9. § j) pontja szerint módosított szöveg.

380

A 144. § (2) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

381

A 144. § (3) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § g)–h) pontja szerint módosított szöveg.

382

A 144. § (4) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

383

A 145. § (1) bekezdés a) pontja az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

384

A 145. § (2) bekezdése a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 5. §-ával megállapított, az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § g) pontja szerint módosított szöveg.

385

A 145. § (3) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

386

A 147. § (5) bekezdés d) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § k) pontja szerint módosított szöveg.

387

A 149. § (1) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § i) pontja szerint módosított szöveg.

388

A 149. § (3) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

389

A 149. § (4) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 49. §-a iktatta be.

390

A 150. § (1) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

391

A 150. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 8. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

392

A 152. § (4) bekezdése a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

393

A 155. § (2) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § f) pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

394

A 155. § (3) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § g) pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

395

A 157. § (1) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § h) pontja szerint módosított szöveg.

396

A 158. § (1) bekezdés a) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

397

A 158. § (1) bekezdés b) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

398

A 158. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

399

A 159. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 50. §-ával megállapított szöveg.

400

A 159. § (2) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § j) pontja szerint módosított szöveg.

401

A 161. § (1) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § h) pontja szerint módosított szöveg.

402

A 162. § (3) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § h) pontja szerint módosított szöveg.

403

A IX. fejezet címe a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 22. § f) pontja szerint módosított szöveg.

404

A 166. § (2) bekezdése a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 26. §-ával megállapított, a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

405

A 167. § (1) bekezdés c) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

406

A 167. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

407

A 167. § (4) bekezdését a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 26. §-a iktatta be.

408

A 167/A. §-t a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 51. §-a iktatta be, szövege a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

409

A 168. § (3) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 52. §-a iktatta be, szövege a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

410

A 169/A. §-a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

411

A 169/B. §-a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 11. §-a iktatta be.

412

A 169/B. § (1) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

413

A 169/C. §-a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 11. §-a iktatta be.

414

A 169/C. § (1) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

415

A 169/C. § (2) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

416

A 169/D. §-a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 11. §-a iktatta be.

417

A 169/D. § (1) bekezdése a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.

418

A 169/D. § (2) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

419

A 170. § (1) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 26. § k) pontja szerint módosított szöveg.

420

A 171. § (1) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § l) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 28. §-a iktatta be.

421

A 174. § (1) bekezdése a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

422

A 174. § (2) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

423

A 174. § (3) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

424

A 174. § (4) bekezdését a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

425

A 174. § (5) bekezdését a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

426

A 174/A. §-t a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 13. §-a iktatta be.

427

A 174/B. §-t a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 6. §-a iktatta be.

428

A 175. § a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 49. § d) pontja szerint módosított szöveg.

429

A 177. § (4) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 8. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

430

Az 50. alcímet (178–180. §) a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

431

Az 50/A. alcímet (180/A. §) a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 18. §-a iktatta be.

432

A 182. § (2) bekezdése a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 22. § i) pontja szerint módosított szöveg.

436

A 185. § e) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 36. §-ával megállapított szöveg.

437

A 186. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 53. §-ával megállapított szöveg.

438

A 186. § (1) bekezdés c) pontját a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.

439

A 186. § (1) bekezdés f) pontja a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

440

A 186. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 18. és 19. pontja szerint módosított szöveg.

442

A 190. § a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 54. §-ával megállapított szöveg.

443

A 191. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

444

A 192. § (1) bekezdés h) pontja a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

445

A 192. § (3) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 55. §-a iktatta be.

446

A 193. § (1) bekezdés b) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

448

A 196. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 56. §-ával megállapított szöveg.

449

A 204. § (3) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 57. §-a iktatta be.

450

A 207. § e) pontja a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 42. pontja szerint módosított szöveg.

451

A 208. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 58. §-ával megállapított szöveg.

452

A 208. § (3) bekezdését a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 9. §-a iktatta be.

453

A 213. § (1a) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 14. §-a iktatta be.

454

A 214. § (3) bekezdése a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

455

A 224. § (39 bekezdése a 10/2016. (VI. 29.) HM rendelet 28. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

457

A 237. § (4) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 37. §-a iktatta be.

458

A 237. § (4a) bekezdését a 11/2020. (VI. 23.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

459

A 237. § (5) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 59. §-a iktatta be.

460

A 238. § (1) bekezdése a 19/2015. (XII. 22.) HM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

461

A 239. § (2) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

462

A 239. § (2a) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 38. § (2) bekezdése iktatta be.

463

A 239. § (2b) bekezdését a 11/2020. (VI. 23.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

464

A 239. § (2c) bekezdését a 13/2022. (IX. 30.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

465

A 239. § (2d) bekezdését a 16/2023. (VIII. 30.) HM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 45/2023. (XII. 28.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

466

A 239. § (3) bekezdése a 19/2015. (XII. 22.) HM rendelet 5. §-ával megállapított, a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 2. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

467

A 241. § (1) bekezdés a) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 39. §-ával megállapított szöveg, a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.

468

A 241. § (1) bekezdés b) pontja a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 39. §-ával megállapított szöveg.

469

A 241. § (1) bekezdés d) pontját a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 14. §-a iktatta be.

470

A 241. § (2) bekezdése a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 49. § e) pontja szerint módosított szöveg.

471

A 244. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

472

A 244. § (3) bekezdése a 19/2015. (XII. 22.) HM rendelet 7. § b) pontja, a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § k) pontja szerint módosított szöveg.

473

A 244. § (3a) bekezdését a 11/2020. (VI. 23.) HM rendelet 3. §-a iktatta be.

474

A 244. § (4) bekezdését a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

475

A 244. § (5) bekezdését a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 60. §-a iktatta be, szövege a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § l) pontja szerint módosított szöveg.

476

A 245. § (3) bekezdése a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 9. § l) pontja szerint módosított szöveg.

477

A 245/A. §-t a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 22. §-a iktatta be, szövege a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

478

A 245/A. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 71. § 23. pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.

479

A 246. § (1) bekezdése a 19/2015. (XII. 22.) HM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

480

A 246. § (2) bekezdése a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § h) pontja szerint módosított szöveg.

481

A 246. § (3) bekezdése a 19/2015. (XII. 22.) HM rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

482

A 247. § (1) bekezdése a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 16. §-ával megállapított, a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § j) pontja szerint módosított szöveg.

483

A 247. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 61. §-ával megállapított szöveg.

484

A 247. § (3) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 61. §-ával megállapított szöveg.

485

A 248. § (1) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

486

A 248. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

487

A 248. § (3) bekezdése a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

488

A 248. § (3) bekezdés a) pontja a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

489

A 248. § (3) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 5. § i) pontja szerint módosított szöveg.

490

A 248. § (4) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 62. § (2) bekezdésével megállapított, a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § m) pontja szerint módosított szöveg.

491

A 248. § (5) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 62. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

492

A 251. § (3) bekezdése a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.

493

A 252. § (3) bekezdése a 21/2023. (X. 26.) HM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

494

A 254. § (1) bekezdés b) pontja a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

495

A 254. § (1) bekezdés c) pontja a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

496

A 254. § (3) bekezdése a 19/2022. (XII. 28.) HM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

497

A 254. § (4) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 63. § (2) bekezdésével megállapított, a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § m) pontja szerint módosított szöveg.

498

A 254/A. §-t a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 10. §-a iktatta be.

499

A 255. § (1) bekezdés a) pontja a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

500

A 255. § (1) bekezdés b) pontja a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 9. § n) pontja szerint módosított szöveg.

501

A 255. § (2) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 64. § (2) bekezdésével megállapított, a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 31. § m) pontja szerint módosított szöveg.

502

A 256. § (1) bekezdése a 19/2015. (XII. 22.) HM rendelet 7. § b) pontja, a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 45. § h) pontja szerint módosított szöveg.

503

A 256. § (5) bekezdése a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 65. §-ával megállapított szöveg.

504

A 256. § (5) bekezdés a) pontja a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 18. § k) pontja szerint módosított szöveg.

505

A 256. § (6) bekezdését a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 19. §-a iktatta be.

507

A 259. §-t a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 26. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 18/2021. (IX. 21.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

508

A 259. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 16/2022. (XII. 22.) HM rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

509

A 259. § (3) bekezdése a 16/2022. (XII. 22.) HM rendelet 2. § b) pontja, a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § i) pontja szerint módosított szöveg.

510

A XII. fejezet (260–269. §) a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

511

A 266. § (5) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

512

A 266. § (6) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

513

A 266. § (7) bekezdése a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

514

A 266. § (8) bekezdését a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 7. §-a iktatta be.

515

A 76. alcím cím a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 6. §-a alapján hatályát vesztette.

517

A 78. alcím címe a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

518

A 271. § (3) bekezdését a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 24. §-a iktatta be.

519

A 271. § (4) bekezdését a 25/2016. (XII. 22.) HM rendelet 44. §-a iktatta be, szövege a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 22. § m) pontja szerint módosított szöveg.

520

A 271. § (5) bekezdését újonnan a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 67. §-a iktatta be.

521

A 272. § (1) bekezdése az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

522

A 278. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

523

A 279. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § n) pontja hatályon kívül helyezte.

524

A 281. § (2) bekezdése a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 17. § g) és h) pontja szerint módosított szöveg.

525

A 281. § (3) bekezdése a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 17. § i) pontja szerint módosított szöveg.

526

A 281. § (4) bekezdését a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 14. §-a iktatta be.

527

A hatálybalépés időpointja 2014. január 1.

528

A 281. § (5) bekezdését a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 14. §-a iktatta be.

529

A hatálybalépés időpointja 2014. január 1.

530

A 281. § (6) bekezdését a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 14. §-a iktatta be.

531

A hatálybalépés időpointja 2014. január 1.

532

A 281/A. §-t újonnan a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 68. §-a iktatta be.

533

A hatálybalépés időpontja 2019. január 1.

534

A 281/B. §-t a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 68. §-a iktatta be.

535

A hatálybalépés időpontja 2018. december 29.

536

A 281/C. §-t a 20/2018. (XII. 28) HM rendelet 68. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 16. pontja.

537

A 282. §-t a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 29. § p) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 69. §-a iktatta be.

538

A 283. §-t a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 72. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

539

A 285. § a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

540

A 286. §-t újból a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 32. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

541

A 286/A. §-t a 18/2015. (XII. 22.) HM rendelet 20. §-a iktatta be.

543

A 286/C. §-t a 4/2020. (II. 28.) HM rendelet 16. §-a iktatta be.

544

A 286/D. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 29. §-a iktatta be.

545

A hatálybalépés időpontja 2020. október 15.

546

A hatálybalépés időpontja 2020. október 15.

547

A 286/E. §-t a 13/2020. (X. 14.) HM rendelet 29. §-a iktatta be.

548

A 286/F. §-t a 13/2021. (VII. 15.) HM rendelet 11. §-a iktatta be.

549

A 286/G. §-t a 25/2021. (XII. 8.) HM rendelet 2. §-a iktatta be.

550

A 286/H. §-t a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 7. §-a iktatta be.

551

A 286/I. §-t a 15/2022. (XII. 20.) HM rendelet 1. §-a iktatta be.

552

A 286/J. §-t a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 8. §-a iktatta be.

553

A hatálybalépés időpontja 2023. április 4.

554

A hatálybalépés időpontja 2023. április 4.

555

A 287. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 23. §-a iktatta be.

556

A hatálybalépés időpontja 2017. szeptember 1.

557

A második 84. alcímet (288. §-t) a 6/2023. (IV. 3.) HM rendelet 9. §-a iktatta be.

560

A 3. mellékletet a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 18. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

564

A 7. melléklet a 6/2014. (IV. 14.) HM rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 46–47. pontja szerint módosított szöveg.

565

A 8. melléklet az 1/2018. (I. 26.) HM rendelet 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

566

A 9. melléklet a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 28. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

567

A 10. melléklet a 4/2015. (VI. 22.) HM rendelet 27. § 27. pontja és 48–49. pontja szerint módosított szöveg.

568

A 11. mellékletet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 83. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító rendelet 80. §-át.

569

A 12. mellékletet a 10/2017. (VIII. 31.) HM rendelet 26. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

570

A 13. melléklet a 7/2022. (IV. 14.) HM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

571

A 14. melléklet a 12/2018. (VII. 27.) HM rendelet 21. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

572

A 15. mellékletet a 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet 16. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 12/2021. (IV. 29.) HM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

573

A 15. melléklet 2. pontja a 26/2023. (XII. 27.) HM rendelet 1. § l) pontja szerint módosított szöveg.

574

A 15. melléklet 2. pont 2.2. alpont 2.2.53. pontját a 4/2022. (II. 17.) HM rendelet 13. §-a iktatta be.

575

A 15. melléklet 4. pont 4.55. alpontját a 4/2022. (II. 17.) HM rendelet 13. §-a iktatta be.

576

A 15. melléklet 5. pont 5.18. alpontját a 4/2022. (II. 17.) HM rendelet 13. §-a iktatta be.

577

A 16. mellékletet a 20/2018. (XII. 28.) HM rendelet 70. § (7) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére