BÜ BH 2013/9
BÜ BH 2013/9
2013.01.01.
Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen csak akkor nincs helye fellebbezésnek, ha azt a vádemelést megelőző szakban hozták. A bírósági szakban hozott ilyen végzés ellen az általános szabályok szerint van helye fellebbezésnek [Be. 221/A. § (4) bek., Be. 266. § (3) bek. c) pont, Be. 276. § (1) bek. c) pont; 3/2007. BK vélemény VIII/6. pont].
A városi bíróság a 2011. szeptember 21. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott végzésével a közúti veszélyeztetés bűntette miatt indított büntetőügyet közvetítői eljárásra utalta és egyben az eljárást 6 hónapra felfüggesztette azzal, hogy a végzés ellen nyomban bejelentett fellebbezésnek van helye.
A végzés indokolása szerint a városi ügyészség a vádlottat a Btk. 186. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő és büntetendő (súlyos testi sértést okozó) közúti veszélyeztetés bűntettével vádolta.
A terhelt beismerő vallomást tett a nyomozás során, amit a tárgyaláson fenntartott. Felelősségét teljes mértékben elismerte és vállalta, hogy a sértett kárát megtéríti. Ehhez a sértett is hozzájárult.
A bíróság szerint a közvetítői eljárás Be. 221/A. § (3) bekezdésének a)–b)–c) pontjában írt törvényi feltételei fennállnak azzal, hogy figyelemmel a vád szerinti bűncselekmény törvényi fenyegetettségére, a közvetítői eljárás eredményessége esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető [Btk. 36. § (2) bek.].
Figyelemmel a sértett tárgyaláson tett nyilatkozatára is, a Be. 221/A. § (3) bekezdésének d) pontjában írt feltétel sem zárja ki jelen esetben a közvetítői eljárást, mivel a terhelt tevékeny megbánása esetén is csak a büntetés korlátlan enyhítésére van lehetőség, de nem a büntetés mellőzésére.
A bíróság mindezek alapján elrendelte a közvetítői eljárást és egyben a Be. 266. § (3) bekezdésének c) pontja alapján az eljárást felfüggesztette.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a tárgyaláson jelenlévő ügyész által az eljárás folytatása érdekében bejelentett fellebbezés alapján a másodfokon eljárt bíróság a 2011. október 13. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az ügyészi fellebbezést elutasította.
A végzés indokolása szerint a Be. 221/A. § (4) bekezdésének utolsó mondata alapján az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A megyei bíróság a Be. 347. § (4) bekezdése alapján tartott tanácsülésen megállapította, hogy a városi bíróság tévesen biztosított jogorvoslati jogot, ezért a Be. 359. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyész által előterjesztett fellebbezést elutasította.
A megyei bíróság végzése ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt – a Be. 431. §-ában foglaltak alapján – a törvényesség érdekében.
A legfőbb ügyész indítványa szerint a Be. vádemelésről szóló X. Fejezetében a 221/A. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésével az ügyész által hozott eljárást felfüggesztő és közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen a jogorvoslat bejelentését kizárja.
A megyei bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Be. az elsőfokú bíróság részére is lehetővé teszi az eljárás közvetítői eljárás lefolytatása érdekében történő felfüggesztését, valamint azt, hogy az ilyen határozat fellebbezéssel támadható. A tárgyalás előkészítése során a Be. 266. §-a (3) bekezdésének c) pontjára alapított eljárást felfüggesztő határozat ellen – figyelemmel a Be. 276. § (1) bekezdésének c) pontjára – helye van fellebbezésnek. Az eljárás ilyen okból – a Be. 307. §-a alapján – a tárgyaláson is felfüggeszthető, a Be. 347. §-ának rendelkezései pedig nem zárják ki az erről rendelkező végzés ellen a fellebbezés bejelentését.
A kifejtettek miatt a megyei bíróság törvénysértően döntött, amikor a városi bíróságnak az ügyet közvetítői eljárásra utaló és az eljárás felfüggesztéséről rendelkező végzése ellen kizárta a fellebbezés bejelentésének a lehetőségét.
Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság BKv. 3/2007. számú véleménye VIII. részének 6. pontjában, valamint a BKv. 67. számú véleményének I. pontjában kifejtett iránymutatás, amely szerint a bíróság – a nyomozati szak szabályozásától eltérően – a büntetőeljárásnak a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében történő felfüggesztését elrendelő, vagy az ilyen indítványt elutasító végzése ellen fellebbezésnek van helye. Az ügyész fellebbezést jelenthet be azon az alapon is, hogy a közvetítői eljárás elrendelésének a Be. 221/A. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételei hiányoznak.
A legfőbb ügyész ezért a Be. 436. §-a, illetve 437. §-ának utolsó mondata alapján indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a megyei bíróság végzése törvénysértő.
A Kúria a Be. 434. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője a fentieknek megfelelő tartalommal szólalt fel. A védő a jogorvoslati indítvánnyal egyetértett.
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány alapos.
A Kúria az állásfoglalásának a kialakítása során abból indult ki, hogy a városi bíróság az elsőfokú bírósági eljárás tárgyalásán hozta meg azt a döntését, amellyel az ügyet közvetítői eljárásra utalta és egyúttal az eljárást felfüggesztette. Végzésében az eljárás felfüggesztésének joglapjaként a Be. 266. § (3) bekezdésének c) pontjára utalt.
Ezzel szemben az eljárás felfüggesztésére az elsőfokú bírósági tárgyaláson a Be. 307. §-a teremti meg a törvényes jogalapot. A Be. 307. §-ának első mondata szerint az eljárás a tárgyalás megkezdése után is felfüggeszthető (266. §).
A 307. § idézett rendelkezése nem hagy kétséget afelől, hogy az eljárás felfüggesztésére az eljárás tárgyalási szakaszában is a Be. 266. §-ában meghatározott esetekben van helye.
A Be. 266. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint – amelyre a városi bíróság is hivatkozott a vizsgálat tárgyát képező végzésében – a bíróság az eljárást felfüggesztheti a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében, legfeljebb hat hónapra.
A Be. 276. §-a (1) bekezdésének c) pontja az eljárásnak a tárgyalás előkészítése során a Be. 266. §-a (3) bekezdésének c) pontjára alapított felfüggesztése esetén a fellebbezés lehetőségét nem zárja ki. Ennél fogva sem a tárgyalás előkészítése során, sem a tárgyaláson, a közvetítői eljárásra utalással egyidejűleg meghozott eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezést sem. Miután pedig a Be. 347. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha ezt e törvény nem zárja ki, így tévesen, a Be. rendelkezéseivel ellentétesen utasította el a megyei bíróság az ügyész fellebbezését arra hivatkozással, hogy a Be. 221/A. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata alapján az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Amint arra a Legfelsőbb Bíróság a közvetítői eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezése tárgyában meghozott 3/2007. BK véleményének a VIII/6. pontjában is rámutatott, a büntetőeljárásnak a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében történt felfüggesztését elrendelő, vagy az erre vonatkozó indítványt elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, mert ezt a Be. 276. §-a nem zárja ki. Ennyiben tehát eltér a nyomozati szakra vonatkozó szabályozás, ahol az eljárást felfüggesztő és a közvetői eljárást elrendelő határozat ellen kizárt a jogorvoslat.
A városi bíróság tévesen az eljárás vádemelést megelőző szakaszára vonatkozó rendelkezések alapján utasította el az ügyész fellebbezését.
Hasonlóképpen helyesen utalt a legfőbb ügyész a közvetítői eljárás gyakorlati tapasztalatai alapján felmerült egyes jogértelmezést igénylő kérdésekről szóló BKv. 67. számú vélemény I. pontjára, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az ügyész fellebbezést jelenthet be a vádemelést követően a bíróság eljárást felfüggesztő és az ügyet közvetítői eljárásra utaló határozata ellen azon az alapon (is), hogy a közvetítői eljárás elrendelésének a Be. 221/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételei hiányoznak.
(Kúria Bt. II. 45/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás