PÜ BH 2013/97
PÜ BH 2013/97
2013.04.01.
A közérdekű adatok kiadása iránti kérelem adatkezelőhöz való benyújtása a pert kötelezően megelőző eljárás, amely azonban nem minősül hatósági eljárásnak, ezért annak elmulasztása esetén nem alkalmazható a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja [1992. évi LXIII. tv. 20-21. §, Pp. 130. § (1) bek. c) pont].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül másolatban adja ki a felperesnek:
– az alperesi önkormányzat tulajdonában álló V. város 4481., 4482/2., 4482/5. hrsz.-ú ingatlanokat érintően az alperes, valamint a V. T. Kft. között létrejött földhasználati jogot alapító szerződést (1. számú kérelem),
– az alperes és az M. Bt. között a gyógyfürdő beruházással (létesítéssel) kapcsolatosan létrejött megbízási szerződést (2. számú kérelem),
– a gyógyvízzé minősítésre irányuló vállalkozási szerződés – személyes adatnak nem minősülő – adatait tartalmazó példányát (3. számú kérelem),
– a termálvíz hasznosításával összefüggően:
– a szerződéses rendszer komplex átvizsgálásával, valamint a szerződések végleges szövegének elkészítésével kapcsolatosan létrejött, továbbá
– az adószakértői, könyvvizsgálói feladatok ellátására létrejött megbízási szerződések,
– személyes adatnak nem minősülő adatait tartalmazó kivonatait (4. számú kérelem),
– a V. P. Kft. hitelfelvételét biztosító, az MKB Bank Rt., mint zálogjogosult és az alperesi V. Város Önkormányzata, mint zálogkötelezett között létrejött (ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására vonatkozó) jelzálogszerződést és annak mellékletét képező kockázat feltáró nyilatkozatot (5. számú kérelem).
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletnek a V. Város Önkormányzata és a V. T. Kft. között a V. város 4481., 4482/2. és 4482/5. hrsz.-ú ingatlanokat érintő, földhasználati jogot alapító szerződés, valamint a termálvíz hasznosításával összefüggő szerződések kiadására vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a pert megszüntette. Az elsőfokú ítéletet ezt meghaladó részében részben megváltoztatta, és a V. Város Önkormányzata valamint az M. Bt. között a gyógyfürdő beruházással kapcsolatban létrejött megbízási szerződés kiadására irányuló keresetet elutasította. Az ítéletnek a jelzálogszerződés mellékletét képező kockázatfeltáró nyilatkozat kiadására irányuló rendelkezését hatályon kívül helyezte.
Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) értelmező rendelkezései alapján az adatkezelőnek a helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv minősül, amely nem az önkormányzat, hanem annak legfőbb döntéshozó szerve, a képviselő-testület hivatala a polgármesteri hivatal, amely önálló jogalanyként nem csak döntés-előkészítő munkát végez, hanem a jegyző irányítása alatt jogalkalmazói szakmai munkát is ellát. Ennek során kezeli az önkormányzat által kötött, részéről előkészített szerződéseket, nyilatkozatokat, az azokban fellelhető adatokat, a tevékenységére vonatkozó információkat.
A polgármesteri hivatal végzi az önkormányzat által kötött szerződések esetén is a tényleges adatkezelést, ezért a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 35. § (1) bekezdése, a 36. § (1) bekezdése és az Avtv. 21. § (3) bekezdése figyelembevételével a per megszüntetésének nem volt helye.
A törvényszék álláspontja szerint a felperes keresetében érvényesített 1. és 4. számú kérelem tekintetében a kereset benyújtásának feltétele nem teljesült, mivel nem történt meg az adatkiadás megtagadása, és nem állapítható meg az sem, hogy erre a két kérdésre vonatkozóan elmaradt a válaszadás. Ugyanis az alperes válaszában a kérelem pontosítását kérte. Ezért e két kereset vonatkozásában a Pp. 157. §-a alapján alkalmazandó 130. § (1) bekezdés c) pontja szerint a pert megszüntette, mivel az a hatósági eljárás, amelyet az Avtv. a kérelmek vonatkozásában előír, még nem fejeződött be. E két kérdésben az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. § (1) bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet a kiadni rendelt közérdekű adatok esetében megállapította: a felperes a perben pontosíthatta kérelmét, mert az nem jelentett új kérelmet.
Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a kért 40 oldalnyi adat beszkennelése nem eredményezhet aránytalan munkaterhet, és ezzel együtt aránytalan költséget az alperes számára, amire hivatkozással megtagadható az elektronikus formában történő adatkiadás.
A termálfürdő hasznosítása tárgyában szükséges tájékoztató anyagok, a címzettek, illetve a meghatalmazás kiadására irányuló, később módosított kereset folytán a felperes az önkormányzat és az M. Bt. közötti megbízási szerződés kiadását kérte (2. számú kérelem). E körben a másodfokú bíróság az alperes által csatolt iratok alapján elfogadta az alperes hivatkozását, melynek alapján megállapította: az adott ügyben a 2003. május 26-i zárt ülésen terjesztették elő az M. Bt.-nek a szerződéses ajánlatát, amit ismertettek a zárt ülésen. Az önkormányzat az ajánlatot a szerződés írásba foglalása nélkül fogadta el azzal, hogy erről rendelkezik a képviselő-testület 124/2003. számú határozata. Külön írásba foglalt szerződés tehát ebben a tárgyban nem jött létre. Megjegyezte: ha mégis volt ilyen szerződés, csak ezt a perben nem sikerült felderíteni, az olyan bűncselekményt valósít meg, ami büntetőeljárás alapját képezheti. Igazolásra került, hogy a képviselő-testület zárt ülésén történt az ajánlattétel és annak elfogadása, ezért a betéti társaság által tett ajánlat nem minősül nyilvános adatnak. Ennek kiadására akkor sem kerülhet sor, ha esetlegesen az önkormányzat által elfogadott ajánlatként szerződésnek minősül. Zárt ülés esetén a nyilvános adatot kizárólag a zárt ülésen meghozott határozat jelenti, ennek a határozatnak a kiadására azonban a felperes nem nyújtott be kereseti kérelmet, illetve ez kiadás nélkül is megismerhető. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét e vonatkozásban megváltoztatta, ezt az adatot nem tekintette közérdekű adatnak, illetve nem létezőnek tekintette, ezért a keresetet elutasította.
A gyógyvízzé minősítésre irányuló vállalkozási szerződést (3. számú kérelem) közérdekű adatnak minősítette, ezért annak kiadására az adatkezelő alperest kötelezte.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az 5. számú kereseti kérelem vonatkozásában túlterjeszkedett a kérelmen, mivel az nem terjedt ki a kockázatfeltáró nyilatkozat kiadására, ezért az alperes csak a jelzálogjog szerződés, mint közérdekű adat kiadására köteles. Ennek megfelelően a kockázatfeltáró nyilatkozat kiadására vonatkozó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak részbeni hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A felperes jogi érvelése szerint keresete nem volt idő előtti az adatigénylés 1. és 4. pontja vonatkozásában, ezért a másodfokú bíróság tévesen szüntette meg a pert e tekintetben. Előadta, hogy 2010. július 22-én kelt adatigénylését július 23-án kapta meg az alperes. A felperes kérelmében elektronikus levélben kérte a tájékoztatás megadását. Az alperes augusztus 6-án postázta a választ, majd 9-én küldte el elektronikus levélben. A felperes keresetét ezen a napon terjesztette elő a bíróságon. Álláspontja szerint az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a megtagadó, illetve pontosításra irányuló válaszát július 23. napjához képest 8 napon belül, július 31-én eljuttatja a felperes részére. Amennyiben a pontosításra irányuló felszólítás adatszolgáltatásnak tekintendő, az alperes a rendelkezé-sére álló a 15 napot akkor is elmulasztotta, mert a válaszadási határidő augusztus 7-én lejárt. Hivatkozott arra, hogy az Avtv. nem zárta ki, de kifejezetten nem is engedte meg, hogy pontosításra hívja fel az adatigénylőt az adatkezelő szerv. Időközben az Avtv.-t felváltotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) amelynek 28. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az igénylőt az igény pontosítására felhívja. Emellett a felperes adatigénylése teljes mértékben egyértelmű és pontos volt, és az alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes mely szerződések kiadását kéri.
A 2. számú kereseti kérelem vonatkozásában a pert megelőző alperesi válaszból megállapítható, hogy az alperes beazonosította a kért adatokat, és azokat nem tartja közérdekű adatnak. Ugyanakkor a tárgyaláson az a nyilatkozat hangzott el, hogy nem készült ilyen tartalmú meghatalmazás, az az önkormányzati lapban megjelent cikkben újságírói elírás volt, a címzettekkel kapcsolatban nem adatkezelő, a listát és a tájékoztató anyagot az M. Bt. kezeli, egy megbízási szerződés alapján. A felperes előadta, hogy ha ezt a tájékoztatást törvényes határidőn belül kapja meg, megfelelően tudja pontosítani adatigénylését, és a meghatalmazás helyett a megbízási szerződés kiadását kéri. Tehát a kereseti kérelem pontatlansága nem róható fel a felperesnek. Az alperes ugyanakkor a jóhiszemű pervitel követelményével ellentétesen az alapeljárásban nem adta meg ezt a tájékoztatást, csupán a megismételt eljárásban hivatkozott erre.
Utalt a felperes az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, valamint az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatára. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy az alperes tárgyaláson tett nyilatkozata következtében pontosította a keresetét és kérte az M. Bt.-vel kötött megbízási szerződés kiadását. Mivel az alperes folyamatosan önmagának, a korábbi nyilatkozataival ellentétes nyilatkozatokat tett, ezért az elsőfokú eljárás során tett felperesi pontosításokat figyelembe kell venni, különösen akkor, ha ez az adatkezelő alperes mulasztásának a következménye.
Pontosított kereseti kérelmében nem kifejezetten írásban kötött szerződés kiadását kérte a felperes, hanem az M. Bt.-vel kötött megbízási szerződést. Amennyiben tehát a szóbeli szerződés valamilyen módon rögzítve van egy önkormányzat kezelésében lévő dokumentumban, akkor annak kiadására kötelezhető. A felperes álláspontja szerint az Ötv. 17. § (3) bekezdéséből következően ha egy önkormányzati kezelésben levő adatot, amennyiben zárt ülésen használnak fel, attól még nem zárható el az adott információ. Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a zárt tárgyalás elrendelésének két feltétele van: az egyik, hogy a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, illetve, hogy a képviselő-testület minősített többséggel dönt a zárt tárgyalásról. Amennyiben ennek hiányában rendelik el a zárt ülést, az a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot sérti. A zárt ülésen való döntés meghozataláig, a felperes által kért szerződéses adatok az önkormányzati költségvetést érintik. A korrupció elleni garanciaként szolgáló jogszabály nem üresíthető ki akként, hogy jogtechnikailag egy szóban megkötött szerződésről szóló információkat zárt ülés anyagává tesznek.
Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság valóban túlterjeszkedett a felperes kereseti kérelmén a jelzálogszerződéshez kapcsolódó kockázatfeltáró nyilatkozat kiadása vonatkozásában, azonban ez a felperesnek nem róható fel, így a pervesztesség és pernyertesség aránya tévesen került megállapításra.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az alábbiak szerint alaposnak találta.
A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálhatta felül. Ennek megfelelően nem érintette a felperes 3. és 5. számú kereseti kérelmét.
A felülvizsgálati kérelem megalapozottan sérelmezte a per megszüntetését az 1. és a 4. számú kereseti kérelem vonatkozásában a következők miatt.
A per iratai alapján megállapítható volt, hogy a felperes közérdekű adatok kiadása iránti kérelmét 2010. július 22-én küldte meg az alperesnek. Az alperes augusztus 6-án kelt válaszában felhívta a felperest, hogy az 1. és 4. számú kérelmét pontosítsa, a többi adat vonatkozásában a kérelem teljesítését megtagadta.
A felperes eredeti kérelmében pontosan megjelölte, hogy mely ingatlanokra vonatkozóan kérte a földhasználati jogot alapító szerződések (1. számú kérelem), illetve a termálvíz hasznosításával összefüggésben a szakértőkkel kötött megbízási szerződések (4. számú kérelem) másolatának kiadását. E kérelemből egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes mely közérdekű adatok kiadására tart igényt.
Az Avtv. 20. § (1) bekezdése alapján előterjesztett közérdekű adat megismerése iránti igénynek az adatot kezelő szerv a (2) bekezdés értelmében az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.
A (6) bekezdés szerint az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy – amennyiben az igényben elektronikus levelezési címét is közölte – elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt.
Az Avtv. 21. § (1) bekezdése alapján ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat. A (3) bekezdés szerint a pert a megtagadás közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell meg-indítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta.
A Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja és a Pp. 157. §-a alapján a per akkor szüntethető meg, ha azt más hatósági eljárásnak kell megelőznie.
Az Avtv. 20. §-ában fentiek szerint szabályozott eljárás a hatósági tevékenységtől független polgári jogviszony, amely az adat igénylője és az adat kezelője között az adat igénylésével keletkezik. Ebből következően az adat igénylése, annak teljesítése, esetleg a hiánypótlásra való felhívás vagy az adatigénylés iránti kérelem elutasításával kapcsolatos eljárás nem olyan hatósági eljárás, amely a Pp. 130. § c) pontját alkalmazhatóvá tenné. Ez önmagában abból is következik, hogy közérdekű adatot nem csak hatósági jogkört gyakorló, hanem bármilyen más közfeladatot ellátó szerv is kezelhet.
A perbeli esetben a felperes konkrétan meghatározott közérdekű adatok kiadása iránti igényének teljesítését az alperes nem teljesítette, ami tartalmilag a kérelem megtagadásának minősül. Ezért a felperes e válasz kézhezvételét követően jogosult volt a kereset benyújtására. Az ügy érdemére tartozó kérdés ebben az esetben, hogy az adatigénylő kérelme kellően pontos volt-e, olyan, amely alapján az adat kezelője eleget tudott volna tenni adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha az állapítható meg, hogy az igénylés oly mértékben volt pontatlan, hogy az alapján az adatkezelő a kérelmet nem tudta teljesíteni, úgy az adat kiadása iránti kereset érdemben alaptalan, amit érdemben ítélettel kell elutasítani.
A fentiekből következően téves az a jogi álláspont, mely szerint az előzetes „hatósági eljárás” még nem zárult le, ezért a felperes 1. és 4. számú kereseti kérelme idő előtti. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor az 1. és 4. számú kereseti kérelem tekintetében a Pp.157. §-a alapján alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja szerinti okból e körben megszüntette a pert, és a Pp. 251. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte.
Ezért a Kúria a jogerős ítélet permegszüntető rendelkezését a Pp. 275. § (4) bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak érdemben kell elbírálnia a felperes közérdekű adat kiadása iránti kereseti kérelmeinek megalapozottságát az Avtv. rendelkezései alapján.
A felülvizsgálati kérelem vitatta a 2. számú kereseti kérelem elutasítását is.
A peradatok alapján megállapítható, hogy a 2003. május 26-i zárt képviselő-testületi ülésén tárgyalták az M. Bt.-vel megkötendő szerződés témáját.
A közérdekű adat kiadása iránti perben a bíróság azt nem vizsgálhatja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a zárt ülés tartását az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelte el vagy sem. Tény az, hogy a képviselő-testület döntése alapján zárt ülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezért az Avtv. rendelkezései alapján kiadni kért adatok vonatkozásában a felperes ezen hivatkozásának nem volt jelentősége.
Az Ötv. 17. § (3) bekezdése szerint a választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe, és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
A felperes a perben nem a jegyzőkönyv, hanem az ülésen határozattal elfogadott szerződés megismerésére tartott igényt.
A periratokból megállapíthatóan az önkormányzat képviselő-testülete a zárt ülés eredményeként 124/2003. (V. 26.) számú határozattal elfogadta az M. Bt. által előterjesztett projektet, annak alapján létrejött a szerződés. Ezért attól függetlenül, hogy az alperes állítása szerint a felek írásban rögzített szerződés nem kötöttek, az nem vitás, hogy a Bt. megbízási ajánlatának a képviselő-testület határozatával történő elfogadásával létrejött a megállapodás. Mivel pedig az önkormányzattal kötött szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül, az megismerhető, ezt az Ötv. 17. § (3) bekezdésének rendelkezése sem akadályozza, ezért az alperes köteles annak kiadására, oly módon, hogy az esetleg szóban létrejött szerződés tartalmát ismerteti írásban az adat igénylőjével.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet e körben a Pp. 275. § (4) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, a rendelkezés pontosításával helybenhagyta.
(Kúria Pfv. IV. 21.592/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás