1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasítás
1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasítás
az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közszolgálati Szabályzatáról1
2014.12.13.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 19. pontja, 75. § (5) bekezdése, valamint 151. § (3) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:
1. § (1) Az Emberi Erőforrások Minisztériumában foglalkoztatott kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonyából, továbbá munkavállalók munkaviszonyából eredő jogainak és kötelezettségeinek szabályozására jelen utasítás 1. mellékletében foglalt Közszolgálati Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) adom ki.
(2)2
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
1. A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak).
2. A Szabályzat rendelkezéseit a minisztérium állami vezetőire a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
3. A Szabályzatot a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályokkal, valamint a minisztérium egyéb belső szabályzataival összhangban kell alkalmazni.
4.3 A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez az intraneten közzétett, valamint a függelékben foglalt nyomtatványokat kell alkalmazni. A Szabályzathoz kapcsolódó nyomtatványoknak az intraneten történő közzétételéről és aktualizálásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.
A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY ÉS A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
A felvételi eljárás
1.4 A minisztériumban alkalmazásra kerülő foglalkoztatottak felvételi eljárásának rendjét az 1. függelék, a felvételi engedélykérelem tartalmát az I. Fejezet 4. pontja szerint közzétett nyomtatvány tartalmazza.
A minisztérium álláshelyeinek pályázattal történő betöltése esetén – a felvételi eljárásrenddel összhangban – a Kttv. vonatkozó rendelkezései, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai alapján kell eljárni a 2–7. pontban foglaltak szerint.
2. A felvételi eljárásrend szerinti felvételi kezdeményezés jóváhagyását követően a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el és küldi meg a Személyügyi Főosztály részére elektronikus formában. A Személyügyi Főosztály jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, amelyet az alapvető munkáltatói jogok gyakorlója hagy jóvá.
3. A jóváhagyott pályázati kiírás közzétételéről, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
4. A pályázatok előzetes értékelésére – az alapvető munkáltatói jogok gyakorlójának döntése alapján – legalább 3 tagú előkészítő bizottság hozható létre, amelynek egyik tagja annak a szervezeti egységnek a képviselője, ahol a pályázó foglalkoztatásra kerül.
5. A bizottság több, a pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetén a pályázók között rangsort állíthat fel. A pályázatokról az alapvető munkáltatói jogok gyakorlója dönt.
6. Vezetői munkakörre kiírt pályázat esetén a pályázati felhívás közzétételét, a pályázati eljárást és az ahhoz kapcsolódó kompetenciavizsgálatot a szolgáltató központ bonyolítja le.
7. A minisztérium által kiírt pályázat esetén a pályázat eredményéről a pályázókat, valamint a szolgáltató központ által lefolytatott pályázati eljárás esetén az ajánlati listán szereplő pályázókat a kiválasztási eljárás menetéről a Személyügyi Főosztály értesíti. A szolgáltató központ tájékoztatása a kiválasztási eljárás eredményéről a Személyügyi Főosztály feladata.
Munkakör és a munkaköri leírás
8. A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a foglalkoztatott jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a foglalkoztatottat a minisztérium köteles és jogosult foglalkoztatni.
9. A munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, aláírási, kiadmányozási jogkört, a helyettesítés rendjét, valamint a minisztérium szervezetében a foglalkoztatottak munkavégzéssel összefüggő szakmai kapcsolattartását a szervezeti egység ügyrendjének keretei között a munkaköri leírás tartalmazza.
10. A munkakör változása esetén a munkaköri leírást módosítani kell.
Összeférhetetlenség
11. A kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a foglalkoztatásra kerülő személyt a jogviszony létesítésére és fennállására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról, akinek nyilatkoznia kell arról, hogy személyét a Kttv.-ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok érintik-e.
12. A kinevezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő – a Kttv. engedély kérésére, illetve bejelentés megtételére vonatkozó előírása esetén – a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezését előzetesen írásban kéri, illetve a jogviszony létesítését előzetesen írásban bejelenti az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 8. függelékében meghatározott vezetőnek. A kérelemben pontosan meg kell jelölni a tevékenység jellegét, valamint azt, hogy a kérelmező hivatali munkakörével összefügg-e, illetve hivatali munkaidejét érinti-e.
13. A Kttv. vonatkozó rendelkezésein túlmenően az összeférhetetlenség tekintetében az 1. függelékben meghatározott eljárásrend figyelembevételével kell eljárni.
A kinevezés és a munkaszerződés módosítása, a jogviszony megszűnése, megszüntetése
14.5 Az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőnek a kinevezés, munkaszerződés módosítására vonatkozó, az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti tartalmú kezdeményezését további intézkedés céljából a Személyügyi Főosztálynak kell megküldenie.
15.6 A kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) megszűnése, megszüntetése esetén a foglalkoztatott köteles az erre a célra az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti „Elszámoló lap” alkalmazásával elszámolni. A foglalkoztatási jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat az Illetménygazdálkodási Osztály adja ki, ennek feltétele, hogy a foglalkoztatott elszámolási kötelezettségének a Személyügyi Főosztály által kiadott 1. és 2. számú „Elszámoló lap” leadásával eleget tegyen.
16. Ha a foglalkoztatott elszámolási kötelezettségének eleget tenni nem tud, a foglalkoztatott a Személyügyi Főosztály útján benyújtott részletes indokolással, valamint megoldási javaslattal ellátott kérelemmel fordulhat a közigazgatási államtitkárhoz a foglalkoztatási jogviszony lezárásával összefüggő igazolások kiadásának engedélyezése érdekében.
17. A foglalkoztatott által a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, illetve felmondással történő kezdeményezése esetén a foglalkoztatott jogviszony megszüntetését kezdeményező nyilatkozatát köteles bemutatni közvetlen felettes vezetőjének, majd gondoskodni a nyilatkozat alapvető munkáltatói jogok gyakorlására jogosultnak – a Személyügyi Főosztály útján – történő megküldéséről.
A munkakör átadás-átvétele
18.7 A munkakör betöltőjének személyében történő változás, illetve a jogviszony megszűnése esetén a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében, az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyv alkalmazásával át kell adni a kijelölt átvevőnek.
Az átvevő az átadót foglalkoztató szervezeti egység vezetője vagy az alapvető munkáltatói jogok gyakorlója, illetve az általa kijelölt foglalkoztatott lehet.
19. A munkakör átadás-átvétel beosztástól függetlenül kötelező, minden esetben írásban történik.
20. A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a munkakört szintén átadás-átvétel keretében át kell adni.
21. Az átadás-átvételen az átadó, a közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő vesz részt.
22. A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen. Amennyiben a munkakör átadására az átadó foglalkoztatott akadályoztatása (különösen keresőképtelen betegsége, állapota) miatt e határidővel nem kerülhet sor, a foglalkoztatott legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon kérheti a közvetlen felettes vezetőtől az átadás-átvétel legfeljebb 5 munkanapon belüli időpontra történő elhalasztását. A közvetlen felettes vezető a kérelemről az átadás-átvétellel érintett feladatok jellegére és azok elintézési határidejére figyelemmel dönt.
Amennyiben a munkakör átadására kötelezett foglalkoztatott átadási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az átadás-átvételre távollétében akként kerül sor, hogy azon a közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő mellett – az átadó képviseletére kijelölt személyként – egy további foglalkoztatott is részt vesz. Az átadó képviselőjét a közvetlen felettes vezető jelöli ki. Képviselőként lehetőség szerint – ha az nem azonos a munkakört átvevővel – az átadásra kötelezettet a munkaköri leírás szerint helyettesítő személyt kell kijelölni.
23. A munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó készít el, és az átadó, valamint az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a munkakör átadójának közvetlen felettese kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét és szakszerű lebonyolítását.
24. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél, valamint a szervezeti egység vezetőjénél marad. A jegyzőkönyv 4. példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni, 5. példányát pedig a Dokumentációs Osztály vezetőjének kell átadni.
25. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladatkörébe tartozó, ügyrendjében meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor, az átadott munkakörrel kapcsolatos, aktuális helyzetéről átfogó képet adjon.
Ennek megfelelően a jegyzőkönyvben ki kell térni:
a) a közvetlen felettes által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására,
b) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolására,
c) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira.
A jegyzőkönyv mellékleteként az iratjegyzéken iktatószám szerinti sorrendben fel kell tüntetni az átvevő részére átadott, folyamatban lévő ügyek iratait.
26.8 A munkakör átadás-átvétel tényét a jogviszony megszűnésekor használatos, a 15. pont szerinti Elszámoló lapon rögzíteni kell.
A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA
Titkos ügykezelői vizsga, közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, jogi szakvizsga
1. A jogszabály által előírt vizsgákkal kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el. A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint a felkészítő konzultáción való részvételéhez. Vizsgára jelentkezni a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett időpontban lehet, aki erről tájékoztatja a Személyügyi Főosztály vezetőjét. A szervezeti egység vezetője a vizsgákra történő jelentkezést a munka mennyiségére, és a munkatársak arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetői munkakört betöltőket, valamint azokat a foglalkoztatottakat, akik kizárólag a közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem sorolhatók tanácsos besorolási fokozatba.
2. A titkos ügykezelő képzésekre és vizsgára kizárólag elektronikus úton, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) képzésmenedzsment-rendszerén keresztül lehet jelentkezni. A képzésre való jelentkezés magában foglalja a vizsgára való jelentkezést is. A vizsga díja a képzés díját is tartalmazza, amely a munkáltatót terheli. Sikertelen vizsga esetén a javítóvizsga díját a vizsgázó viseli.
3. Ügykezelői alapvizsgára és közigazgatási szakvizsgára jelentkezni a KIH által meghatározott vizsgaidőszakot megelőzően 60 nappal a KIH honlapjáról letölthető formanyomtatvány felhasználásával lehet. A pontosan kitöltött, eredeti jelentkezési lapot a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni. A vizsgára történő jelentkezés kizárólag a munkáltató hozzájárulásával történhet. A jelentkezési lapokat a Személyügyi Főosztály továbbítja jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárnak, aki egyetértése esetén aláírásával igazolja, hogy a vizsgázó a vizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. A vizsga időpontjáról a KIH tájékoztatja a munkáltatót. A vizsgázót és a szervezeti egység vezetőjét a Személyügyi Főosztály értesíti.
4. A közigazgatási alapvizsgára jelentkező foglalkoztatott szervezeti egységének vezetője feljegyzésben tájékoztatja a Személyügyi Főosztály vezetőjét arról, hogy a vizsgára való jelentkezés a vezető egyetértésével történt, és a foglalkoztatott a jelentkezés előtt a vizsga és felkészítő konzultáció időpontjáról tájékoztatta. A szervezeti egység vezetője nyilatkozik arról is, hogy a felkészítő konzultáció, a tanulmányi szabadság és a vizsga napján a vizsgázót mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól, valamint tudomásul veszi, hogy a vizsga halasztására csak különösen indokolt esetben van lehetőség.
5. A vizsga elhalasztását a vizsgázónak – a szervezeti egység vezetője egyetértésével – előterjesztett kérelmére és indokolása alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezi, aki hozzájárulásával kötelezettséget vállal arra, hogy a halasztási díj költségét a munkáltató viseli. A hozzájárulás megtagadása esetén a vizsga elhalasztására nincs lehetőség.
6. A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a szervezeti egység vezetőjének egyetértésével történhet. A foglalkoztatott köteles tájékoztatni a szervezeti egység vezetőjét jelentkezési szándékáról, továbbá arról, hogy a felkészítő tanfolyamon részt kíván-e venni. A szervezeti egység vezetője:
a) feljegyzésben tájékoztatja a Személyügyi Főosztály vezetőjét arról, hogy a vizsgára történő jelentkezés a vezető egyetértésével történt, valamint arról, hogy a foglalkoztatott a jelentkezés előtt a vizsga, és – amennyiben a felkészítő tanfolyamon is részt kíván venni, a tanfolyam – várható időpontjáról a KIH honlapján lévő vizsganaptár alapján tájékoztatta;
b) nyilatkozik arról, hogy engedélyezi a foglalkoztatott részvételét a felkészítő tanfolyamon, továbbá arról, hogy tudomásul veszi, miszerint a vizsga halasztására csak különösen indokolt esetben van lehetőség, mivel a halasztásért fizetendő díj a munkáltatót terheli; továbbá
c) feljegyzéséhez mellékeli a foglalkoztatott jelentkezési lapját.
A jelentkezési lap közigazgatási államtitkár által történő aláírásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
7. A vizsga elhalasztását a szervezeti egység vezetőjének kérelmére és indokolása alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezi, aki hozzájárulásával kötelezettséget vállal a halasztási díj munkáltató által történő megfizetésére.
8. A foglalkoztatott az ügykezelői alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 3 munkanap, a közigazgatási alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 4 munkanap, a közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében pedig a kötelező és a választott tárgyhoz a vizsgákat megelőzően – egy-egy alkalommal – összesen 8 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A felkészülés időtartamába a vizsga napja és a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció, felkészítő tanfolyam időtartama nem számít bele.
9. A foglalkoztatott számára a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülése érdekében évente – a vizsga napját is beleszámítva – kérelme alapján 15 munkanap tanulmányi szabadságot kell biztosítani. A tanulmányi szabadság ütemezését a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjével előzetesen egyezteti.
A foglalkoztatott a részvizsga időpontjára és a tanulmányi szabadság igénybevételére irányuló kérelmét a szervezeti egysége vezetőjének egyetértésével, valamint a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár támogató nyilatkozatával együtt megküldi a Személyügyi Főosztály vezetőjének. A Személyügyi Főosztály a kérelmet döntés céljából felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár különös méltánylást érdemlő esetben – a foglalkoztatott által tett, a fenti eljárásrendnek megfelelő, írásbeli kérelme alapján – engedélyt adhat arra, hogy a 15 munkanap tanulmányi szabadságot a foglalkoztatott megosztva, több részvizsga letételéhez vegye igénybe.
A foglalkoztatott a részvizsgára való jelentkezés előtt – a vizsga tervezett időpontjának megjelölésével – a tanulmányi szabadsággal nem érintett szakvizsga tervét is köteles bejelenteni a szervezeti egység vezetőjének, valamint a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak.
A munkáltató által kiállított, a jogi szakvizsga letételéhez szükséges okirat kizárólag a minisztériumban szerzett joggyakorlat időtartamát igazolja, és nem jelenti a jogi szakvizsgára történő jelentkezés egyidejű engedélyezését.
10. A tanulmányi szabadságra, a vizsgák napjaira és a vizsgát megelőző felkészítő konzultációra, felkészítő tanfolyamra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt a foglalkoztatott illetményére jogosult.
A sikertelen titkos ügykezelői vizsga, ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, illetve jogi szakvizsga megismétlésére tanulmányi szabadság nem vehető igénybe.
A FOGLALKOZTATOTTAK DÍJAZÁSA
Idegennyelv-tudási pótlék
1. Ha a munkaköri feladatok ellátása – az angol, francia, illetve német nyelvismereten kívül – egyéb nyelv(ek) használatát teszi szükségessé (a továbbiakban: egyéb nyelvismeret), az idegennyelv-tudási pótlékot a szervezeti egység vezetőjének javaslatára a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
Egyéb nyelvismeret utáni nyelvpótlék megállapítását az újonnan felvett foglalkoztatott esetében a kinevezéskor, egyéb esetekben pedig az új nyelvvizsga letételét vagy honosítását igazoló bizonyítvány benyújtásakor, illetve a munkakör változásakor a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Személyügyi Főosztály vezetőjénél, a nyelvtudás szükségességének indokolásával, valamint a munkaköri leírás csatolásával. Szerepeltetni kell a munkaköri leírásban mind az angol-, német-, illetve francianyelv-tudás meglétét, mind pedig az egyéb nyelvismeret munkaköri feladatok ellátása során történő alkalmazását.
2. Ha a minisztérium tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát –, a foglalkoztatott az idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
3. Az idegennyelv-tudási pótlék az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését igazoló bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat Személyügyi Főosztályon történő bemutatásának napjától illeti meg a foglalkoztatottat.
Helyettesítési díj
4. A szervezeti egység vezetőjének – a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes egyeztetését követően – az ellátandó feladatokra tekintettel a foglalkoztatott részére helyettesítési díj megállapítására vonatkozó, az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető által jóváhagyott, a helyettesítés időtartamát és mértékét tartalmazó javaslatát a Személyügyi Főosztály vezetője részére kell megküldenie.
5. A helyettesítési díj – amennyiben a teljes körű helyettesítést többen látják el, vagy csak részleges helyettesítés történik – a helyettesítés mértékével arányosan állapítandó meg.
6. A helyettesítés elrendelése határozott időre vagy – amennyiben annak időtartamát előre nem lehet megállapítani – határozatlan időre, visszavonásig szólhat. A helyettesítés lejártával a szervezeti egység vezetője köteles azonnal kezdeményezni a helyettesítési díj visszavonását.
Céljuttatás
7. A célfeladat megállapítását – amennyiben a kifizetéshez szükséges fedezet a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerint rendelkezésre áll, a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes egyeztetést követően – a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Személyügyi Főosztály vezetőjénél a feladat részletezésével, időtartamának megjelölésével, továbbá a céljuttatás összegének meghatározásával. A célfeladat kitűzéséről, illetve a céljuttatásról a közigazgatási államtitkár dönt.
8. Az elvégzett munka értékelését a szervezeti egység vezetője írásban végzi el, a teljesítést pedig az értékelés alapján a közigazgatási államtitkár igazolja.
9. Uniós támogatású projektekkel kapcsolatos célfeladatok esetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kiadott, „a célfeladatok kijelölésének rendjéről” szóló módszertani útmutatóban meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.
Munkaköri pótlék
10. A közigazgatási államtitkár meghatározott munkakört betöltő kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő számára a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján munkaköri pótlékot állapít meg.
11. A munkaköri pótlékra jogosító munkakör meghatározásakor figyelembe vehető szempontok
a) vezetői munkakör esetében:
aa) a szervezeti egység feladatkörének nagysága;
ab) a szervezeti egység adottsága;
ac) a vezető által irányítottak létszáma;
ad) a vezető felelősségi szintje;
ae) a szervezeti egység irányítása és felügyelete alá tartozó háttérintézmények jellege és száma;
af) a szervezeti egység irányítása és felügyelete alá tartozó háttérintézményekben foglalkoztatottak létszáma;
b) kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői munkakörök esetében:
ba) a munkakörhöz kapcsolódó feladat- és hatáskörök száma;
bb) a munkakör tartalma, súlya;
bc) a munkakörnek a minisztérium szervezetén belül elfoglalt helye;
bd) a munkakör más munkakörökhöz való viszonya;
be) a munkakör betöltéséhez szükséges tudás.
12. A szervezeti egység és a munkaköri pótlékra jogosító munkakör megnevezését, valamint a munkaköri pótlékra jogosító munkakör meghatározásakor a 11. pontban felsoroltak közül figyelembe vett szempontokat a 6. függelék tartalmazza.
13. A munkaköri pótlékra jogosító munkakört betöltő kormánytisztviselőt a besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összegű munkaköri pótlék illeti meg. Amennyiben a kormánytisztviselő számára alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.
14. A munkaköri pótlékra jogosító munkakört betöltő kormányzati ügykezelőt az illetménye 30%-ának megfelelő összegű munkaköri pótlék illeti meg.
Képzettségi pótlék
15. Képzettségi pótlék annak a kormánytisztviselőnek állapítható meg, aki a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.
16. A minisztériumnál képzettségi pótlékra jogosító munkakörök, valamint a figyelembe vehető végzettségek – a 15. pontban meghatározott feltétel meglétekor – az alábbiak:
a) I. besorolású, felsőfokú végzettségű érdemi ügyintéző esetén:
doktori (PhD) fokozatnál, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCVI. törvény 105. §-ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozatnál,
b) II. besorolású, középfokú végzettségű érdemi ügyintéző esetén:
1. akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítésnél/szakképzettségnél a következő munkakörökben és képzettségekkel:
költségvetési, gazdálkodási és ellenőrzési szakterületen, ügyintéző munkakörben
– mérlegképes könyvelő,
– felsőfokú pénzügyi-számviteli,
– felsőfokú költségvetési (államháztartási)
képzettség;
2. iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettségnél:
– pénztáros munkakörben valutapénztáros, valuta-ügyintéző szakképesítés.
17. A pótlék mértékét és a megállapítás feltételeit a Korm. rendelet 2. § (4)–(6) bekezdései tartalmazzák.
A FOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE
A kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott részére tanulmányai folytatásához képzési, továbbképzési támogatás adható. A képzésekről a Személyügyi Főosztály nyilvántartást vezet.
Az iskolai rendszerű képzés támogatása – Tanulmányi szerződés
1. Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás összegszerű, névre szóló mértékének megállapítása tanévenként történik. A minisztérium költségvetésére figyelemmel az anyagi támogatás mértékét a munkáltató egyoldalúan megváltoztathatja.
2. Tanulmányi szerződés köthető – a tartósan fizetés nélküli szabadságon vagy tartósan keresőképtelen állományban lévők, illetve felmentési/felmondási idejét töltők kivételével – azokkal a foglalkoztatottakkal, akik legalább 1 éve foglalkoztatási jogviszonyban állnak a minisztériummal, és akik esetében a képzés az általuk betöltött munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható, új ismeretek megszerzését szolgálja.
Próbaidő alatt tanulmányi szerződés nem köthető. Azzal a foglalkoztatottal, aki a felsőoktatásban első vagy további alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés megszerzéséhez tanulmányi szerződés megkötésével legalább 6 féléven át pénzügyi támogatásban részesült, a diploma megszerzésétől számított 5 éven belül újabb tanulmányi szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
3. Tanulmányi szerződés köthető:
a) az OKJ szerinti felsőfokú szakképzettség megszerzését célzó képzésre;
b) felsőoktatási intézményben első diploma megszerzésére irányuló alapképzésre (BA, BSc);
c) felsőoktatási intézményben második diploma megszerzésére vagy további alapképzésben, mesterképzésben (MA, MSc), szakirányú továbbképzésben és doktori programban való részvételre.
4. Tanulmányi szerződés esetén a foglalkoztatott az alábbiak szerint részesülhet anyagi támogatásban:
a) az OKJ szerint felsőfokú szakképesítést adó szakmai képzésen való részvétel esetén a tandíj felsőoktatási intézmény által igazolt díjának legfeljebb 70%-a;
b) felsőoktatási intézményben első diploma megszerzésére irányuló alapképzésben való részvétel esetén a tandíj felsőoktatási intézmény által igazolt díjának legfeljebb 70%-a;
c) felsőoktatási intézményben második diploma vagy további alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori programban való részvétel esetén a tandíj felsőoktatási intézmény által igazolt díjának legfeljebb 50%-a.
A támogatás mértéke azonban éves szinten nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2,5-szeresét.
5. A költségtérítés az oktatási intézmény által a minisztérium nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. A tanulmányi szerződés nem terjed ki az oktatással járó egyéb költségek (utazás, szállás, vizsgadíj, pótvizsgadíj, államvizsgadíj, záróvizsgadíj, beiratkozási díj, egyéb bármilyen eljárási díj stb.) megtérítésére.
6. A tandíjtámogatás időtartama nem haladhatja meg az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési időt. Ha a foglalkoztatott a rendeletben meghatározott képzési időn túl folytatja a tanulmányait, a képzés további költségéhez a minisztérium nem járul hozzá, az egészségügyi okból történő mulasztás esetét kivéve. A tanulmányi idő meghosszabbításáról a foglalkoztatott köteles tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt. A Személyügyi Főosztály a közigazgatási államtitkár hozzájárulásával a diploma megszerzésének határidejét a tanulmányi szerződésben módosítja.
7. A tanulmányi szerződés alapján a minisztérium – a foglalkoztatott jogviszonyának a minisztériumnál történő fenntartásának idejére, a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányai folytatása alatt – az alábbi támogatások nyújtására vállalhat kötelezettséget:
a) a képzés számlával igazolt tandíjának (fenti mértékű) megtérítése,
b) az oktatáson való részvétel céljából (az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelő) szükséges fizetett szabadidő biztosítására,
c) a vizsgákra való felkészüléshez vizsgánként, kivéve az ismétlővizsgát (a vizsga napját is beszámítva) 4 nap fizetett szabadidő (vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül),
d) a diplomamunka, szakdolgozat elkészítéséhez 10 nap fizetett szabadidő.
8. A tanulmányi szerződésben a minisztérium által nyújtott támogatás, illetve a képzés időtartamának arányában kell meghatározni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott a minisztériumnál fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül. (A jogviszony fenntartási kötelezettség arányos a nyújtott támogatás mértékével.)
9. Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló szakirányú végzettség vagy képzettség megszerzése esetén, és az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető egyetértő javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása után kerülhet sor.
10. A vezetői javaslat kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a feladatok ellátása a tanulmányok folytatásának időtartama alatt, a távollétre tekintettel folyamatosan megoldható legyen, valamint biztosítottnak látszik, hogy a foglalkoztatott a képesítés, végzettség megszerzését követően a minisztérium szervezetében a megszerzett szaktudást, szakmai gyakorlatot hasznosítani tudja.
11. A foglalkoztatott továbbtanulási szándékát és tanulmányi szerződés kötésére irányuló igényét a szervezeti egység vezetőjének – a támogatás mértékére és formájára vonatkozó javaslatát tartalmazó – egyetértésével terjeszti a Személyügyi Főosztály elé. Már megkezdett tanulmányok esetében is előterjeszthető kérelem, azonban tanulmányi szerződés alapján a támogatás csak a kérelem előterjesztésének időpontjától kezdődően állapítható meg a foglalkoztatott részére.
A felvételi eljárás lezárása után a foglalkoztatottnak az oktatási intézménybe történő felvételéről/hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, határozatot a Személyügyi Főosztályra kell benyújtania.
A Személyügyi Főosztály szakmailag véleményezi a tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmeket, és – a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állásának figyelembevételével – jóváhagyásra, évente két alkalommal felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak, aki dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről és feltételeiről.
12. A tanulmányi szerződéssel rendelkező foglalkoztatott az oktatási intézmény által kiállított igazolásokat, határozatokat (jelentkezett, felvételt nyert stb.) köteles beszerezni, és azokat a Személyügyi Főosztályon bemutatni.
A tanulmányokra vonatkozó szemeszterenkénti adatokat (tanulmányokat folytat, tanulmányait félbeszakította, megszüntette, eredményesen befejezte stb.) tartalmazó igazolásokat, határozatokat a Személyügyi Főosztály a tanulmányi nyilvántartáshoz csatolja.
A tanulmányi szerződés alapján az adott félévre a foglalkoztatott részére a Személyügyi Főosztály az oktatási intézmény által kiállított vizsgákról szóló igazolás szerint megállapítja a tanulmányi szabadság mértékét.
13. A szabadidő tartamára a foglalkoztatottat igazolt távollét illeti meg. A szabadidővel érintett munkanapokat a jelenléti íven és a havi létszámjelentésben „T” jelöléssel kell feltüntetni. A foglalkoztatott a tanulmányi célú mentesítés időtartamát köteles ledolgozni abban az esetben, ha a felek a tanulmányi szerződésben így állapodnak meg.
14. Ha a foglalkoztatott a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a támogatást a minisztérium megvonja, és a foglalkoztatott köteles az addig nyújtott támogatást 60 napon belül egy összegben visszatéríteni.
A közigazgatási államtitkár eltérő döntése alapján a tanulmányi szerződés módosításra, illetve meghatározott feltételekkel (pl. részletfizetési lehetőség biztosításával) megszüntetésre kerülhet. Ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinek a foglalkoztatott csak részben tesz eleget, a tanulmányi támogatás időarányos részét kell megtérítenie.
15. A foglalkoztatott a képesítés megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a diploma (oklevél), bizonyítvány bemutatásával igazolja, melyet a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles a Személyügyi Főosztályon bemutatni.
16. A minisztériumba újonnan belépő foglalkoztatott tanulmányi szerződésének jogfolytonosságát – a jogutódlás esetét kivéve – a minisztérium nem fogadja el, de a munkáltató a foglalkoztatottal az elbírálást követően új tanulmányi szerződést köthet. A minisztériumhoz történő áthelyezés esetén a tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségek a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése esetén átvállalhatók. Erről az áthelyezéssel egyidejűleg kell megállapodni.
A minisztériumból való áthelyezés esetén a foglalkoztatottat fogadó munkáltató írásban vállalhatja a tandíjtartozás megtérítését, ellenkező esetben a foglalkoztatottnak a visszafizetést 60 napon belül egy összegben rendeznie kell. A közigazgatási államtitkár döntése alapján részletfizetés biztosítható.
17.9 A tanulmányi szerződéseket a Személyügyi Főosztály készíti elő az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerint, a szerződéseket a közigazgatási államtitkár – jogi és gazdasági ellenjegyzést követően – köti meg. A támogatások nyilvántartása, elszámolása, megtérítésének ellenőrzése a Személyügyi Főosztály feladatkörébe tartozik.
Közigazgatási feladat ellátására felkészítő, legalább egy szemeszter időtartamú vizsgával és/vagy szakdolgozat elkészítésével záruló képzés támogatása
18. A foglalkoztatott részére a vizsgára való felkészüléshez és/vagy a szakdolgozat elkészítéséhez tanulmányi szabadság adható, melynek időtartamát az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a közigazgatási államtitkár állapítja meg.
19. A képzés tanulmányi szerződéssel vagy külön megállapodás alapján a tandíj I. besorolású foglalkoztatottak esetén maximum 50%-a, de legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2,5-szerese, II. besorolású foglalkoztatottak esetén maximum a tandíj 70%-a, de legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2,5-szerese.
Idegennyelv-tanulás támogatása
20. A francia és német nyelvek tanulási lehetőségének biztosítására a minisztérium a Budapesti Francia Intézet, illetve a Goethe Intézet által a foglalkoztatottak részére szervezett kedvezményes nyelvtanfolyamokon a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján biztosít részvételi lehetőséget. A külső nyelvtanfolyamokon történő részvételt a minisztérium csak abban az esetben támogatja, ha az a munkaidőt nem érinti.
21. Amennyiben a minisztérium szervezésében a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával idegen nyelvet tanul, ebből a célból a nyelvtanfolyam időbeosztásához igazodóan, de legfeljebb heti 2 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet a munkaidő kezdetéhez vagy végéhez kötötten.
22. A minisztérium – a közigazgatási államtitkár mérlegelésen alapuló döntése alapján – a kötelező nyelvpótlékra jogosító nyelveken túlmenően is támogathatja a foglalkoztatottak nyelvi képzését, amennyiben az a munkaköri feladatok ellátásával összefügg.
23. A nyelvi képzésben való részvétel és ahhoz kapcsolódóan nyelvvizsga letétele tanulmányi szerződés kötése nélkül támogatható. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a képzés teljes költségének 70%-át.
Tanulmányok támogatása szerződés hiányában
24. Iskolai rendszerű képzésben részt vevő foglalkoztatott részére a minisztérium által biztosítandó szabadidő esetén:
a) a foglalkoztatott a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő kiadása érdekében köteles a szervezeti egység vezetőjét előzetesen tájékoztatni arról, hogy mely napokon lesz oktatás, és erre vonatkozóan becsatolni az oktatási intézmény igazolását;
b) ha a foglalkoztatott bejelentési kötelezettségét elmulasztja, nem jogosult a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő-kedvezményre, és az igénybe nem vett szabadidő kiadására később nem tarthat igényt;
c) a közigazgatási államtitkár dönt arról, hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e meg díjazást vagy sem. A megállapodást írásba kell foglalni, melyet a Személyügyi Főosztály készít elő.
25. A képzésben, továbbképzésben való részvételre kötelezés esetén a minisztérium biztosítja a szükséges szabadidőt és viseli a költségeket.
Egyéb továbbképzések
26. A misztérium vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottainak vezetőképzése és a foglalkoztatottak továbbképzése a KIH koordinálásával és módszertani útmutatásával szervezendő képzésekkel történik.
Szakmai konferencia, egyéb rendezvény (eseti)
27. Konferenciákon, rendezvényeken való – a 28153/2011/SZEM iktatószámú, „személyügyi módszertani utasításban” meghatározottaknak megfelelő – részvételt (és költségeinek kifizetését) a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján, a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a foglalkoztatott részére.
A FOGLALKOZTATOTTAK JUTTATÁSAI
1. A minisztériumi foglalkoztatottak részére az alábbi támogatások és juttatások biztosíthatóak:
a) cafetéria-juttatás,
b) szociális juttatások (eseti szociális segély, szülési segély, temetési segély),
c) illetményelőleg,
d) utazási kedvezmények,
e) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (jogszabály alapján),
f) lakásbérleti támogatás, illetve lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatás (külön szabályozás keretében),
g) kegyeleti gondozás,
h) bankszámlára utalás költségtérítése (jogszabály alapján),
i) ruházati költségtérítés,
j) Erzsébet-utalvány formájában biztosított juttatás.
Cafetéria-juttatások
2. A cafetéria-juttatások körét, mértékét – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – minden évben a hivatali szervezet vezetője állapítja meg a 8. függelék szerint.
3.10 A foglalkoztatottak a hivatali szervezet vezetője által a tárgyévre az alábbi meghatározott cafetéria-juttatások közül választhatnak. A foglalkoztatottak nyilatkozatukat az éves cafetéria keretösszeg felhasználásáról az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti tartalommal teszik meg. A munkáltató 10. függelék szerinti tartalommal tájékoztatást ad a tárgyévben adható cafetéria-juttatások adóterhéről.
Erzsébet-utalvány
4. A minisztérium e cafetéria-juttatási elem választása esetén papír alapú Erzsébet-utalvány juttatásával támogatja a foglalkoztatott étkezését.
5. A juttatás választása esetén – a jogosultsági hónapokra – havonta azonos mértékű, 100 Ft-tal osztható havi juttatás lehet. A legkisebb igényelhető utalványtömbérték 1000 forint.
6. Az Erzsébet-utalványok beszerzését és átadását a Gazdálkodási Főosztály végzi.
Iskolakezdési támogatás
7. A minisztérium – e cafetéria-juttatási elem választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a szülő, gyám vagy e szülő, gyám közös háztartásban élő házastárs útján.
8.11 A foglalkoztatott által – az I. Fejezet 4. pontja szerint közzétett nyomtatványon megtett – nyilatkozat alapján a Gazdálkodási Főosztály az iskolakezdési támogatások összegéről nyilvántartást vezet.
9.12 A 10. pont szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a foglalkoztatott az I. Fejezet 4. pontja szerint közzétett adatlapon köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.
10. Az utalványok beszerzését és átadását a Gazdálkodási Főosztály biztosítja a tanév kezdete előtti 60 napon belül. Az utalványok a jogszabály alapján a kibocsátás évének utolsó napjáig válthatók be.
Helyi utazási bérlet
11. E juttatási forma választása esetén a tárgyévre érvényes helyi utazási bérlet adható.
12. A kedvezményes éves bérletszelvények beszerzését a Gazdálkodási Főosztály végzi.
13. A helyi utazási bérletre a foglalkoztatott folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra kérni vagy megszakítással igénybe venni.
14. A megrendelésre és kiadásra került kedvezményes éves BKV-bérletek visszaadására nincs lehetőség, mivel a szolgáltató az éves bérletet nem váltja vissza.
15. A 11–14. pontokban foglaltaktól eltérően – a jogviszony év közben történő létesítése esetén – a havi bérlet költségének megtérítése a minisztérium nevére és címére kiállított számla és leadott bérletszelvény alapján havonta, utólag, bankszámlára történő átutalással történik.
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás és az önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári támogatás
16. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás és az önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a foglalkoztatottnak, aki:
a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár vagy önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztár (a továbbiakban együtt: pénztár) tagja,
b) ezt a cafetéria-juttatási elemet választja, és
c) a Gazdálkodási Főosztályra eljuttatja – ha ez még nem történt meg – a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát.
17. A munkáltatói hozzájárulás mértéke egységesen az éves keretösszeg nettó 1/12 része.
18. A foglalkoztatottnak lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni az éves cafetéria-keretén belül azzal, hogy
a) alacsonyabb összegű igénylés esetén a különbözetről a cafetéria-nyilatkozatban lemond,
b) az igényelt összegnek el kell érnie az adott pénztár által előírt tagdíjminimumot, valamint
c) a munkáltatói hozzájárulást a foglalkoztatott havonta egyenlő összegben igényelhet.
19. A munkáltatói hozzájárulás abban az esetben vehető igénybe, ha a foglalkoztatott nyilatkozik arról, hogy az adott hónapokra ugyanezen jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.
20.13 A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás átutalásáról havonta a Gazdálkodási Főosztály intézkedik. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás igényléséről szóló, az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti nyilatkozatot, valamint az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás igényléséről szóló, az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti nyilatkozatot annak is ki kell töltenie, aki nem kér munkáltatói hozzájárulást.
21. A Gazdálkodási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről, ha a foglalkoztatott olyan önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést.
Széchenyi Pihenő Kártya
22. A Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) támogatás keretében a foglalkoztatott – egy-egy alszámlára vagy mindegyikre – igényelhet támogatást, figyelembe véve a tárgyévben más juttató által alszámlánként biztosított támogatás összegét, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 71. § (1) bekezdés c) pontjában az egyes alszámlákra meghatározott mértéket.
23.14 A SZÉP Kártya egy-egy alszámlájára a foglalkoztatott teljes évre havonta azonos összeget igényelhet. A SZÉP Kártya megrendeléséhez a foglalkoztatottaknak az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatványon megjelölt adatokat és az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatot kell kitölteni.
24. A Gazdálkodási Főosztály végzi a SZÉP Kártya megrendelését és vezeti a nyilvántartást. A fel nem használt, lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszatérítésére nincs lehetőség.
25. Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott SZÉP Kártya pótlását a foglalkoztatott közvetlenül is megrendelheti a SZÉP Kártya kibocsátójától. SZÉP pótkártya előállítási és kézbesítési költsége – a rendelő személyétől függetlenül, pót-, illetve társkártyánként – a foglalkoztatottat terheli, az a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthető.
Igénylési elszámolási és visszafizetési szabályok
26. A juttatások igénybevételének részletes szabályairól a Személyügyi Főosztály intraneten keresztül évente előzetesen tájékoztatja a foglalkoztatottakat. A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő programot a Gazdálkodási Főosztály az éves keretet meghatározó Közszolgálati Szabályzat kiadását követően teszi elérhetővé – elektronikus úton – a foglalkoztatottak részére. A program elérhetőségéről a Gazdálkodási Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a foglalkoztatottakat. A Gazdálkodási Főosztály gondoskodik a nyilatkoztatásról, a cafetéria-nyilatkozatok feldolgozásáról, az utalványok megrendeléséről, átadásáról.
27. A foglalkoztatott a tárgyévre vonatkozó cafetéria-juttatásokról a 26. pontban megjelölt elektronikus levél kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és azok mértékéről. A választás során az egyes cafetéria-elemeket úgy kell figyelembe venni, hogy nyilatkozattételt követően 1000 forint feletti maradványösszeg ne képződjön. A két példányban kitöltött nyilatkozatot a foglalkoztatott által aláírva, papír alapon kell eljuttatni a Gazdálkodási Főosztály részére, ebből a Gazdálkodási Főosztály átvételi igazolásával a foglalkoztatott egy példányt visszakap. A nyilatkozat egy példányát a foglalkoztatott az adójogszabályok szerint a naptári év utolsó napjától számított 5 évig köteles megőrizni.
28. Ha a foglalkoztatott a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatti mulasztást –, kedvezményesen adózó értéket is meghaladóan Erzsébet-utalványra lesz jogosult.
29. Amennyiben a foglalkoztatott nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben objektív okok miatt nem tud eleget tenni, az akadályoztatás megszűnésétől számított 10 munkanapon belül tehet nyilatkozatot.
30. Amennyiben a foglalkoztatott a nyilatkozattételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen (iskolakezdési támogatás, SZÉP Kártya alszámlái) részesül juttatásban, a másik juttató felé van bejelentési kötelezettsége a minisztériumtól igénybe vett támogatás tekintetében.
31. A minisztériumnál év közben jogviszonyt létesítő, valamint az a foglalkoztatott, akinek a jogosultsága év közben keletkezik, a kinevezési okirat kézhezvételét követően a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 27. pontban meghatározottak szerint köteles teljesíteni.
32. A cafetéria-rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás hatálya naptári évre, illetve a jogviszony vagy jogosultság évközi keletkezésétől a megszűnéséig szól, annak módosítására év közben legfeljebb egy alkalommal, tárgyév szeptember 30. napjáig van lehetőség. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre és pénzben nem váltható meg. A foglalkoztatott a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról tárgyév november 30-ig írásban nyilatkozik, melyet a Gazdálkodási Főosztályra kell benyújtani. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a foglalkoztatott nem veheti igénybe.
Eljárás a jogosultság év közbeni megváltozása esetén
33. A 8. függelék 2. pontjában meghatározott esetekben, vagy ha a foglalkoztatott jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve ha a foglalkoztatott választása szerint a juttatás természete ezt lehetővé teszi, vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a foglalkoztatott halála miatt szűnik meg.
34. A 33., 35. és 36. pontokban meghatározott esetekben a foglalkoztatott legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a részére nyújtott cafetéria-juttatással a Gazdálkodási Főosztályon köteles elszámolni. A 33. pont második fordulata szerinti haláleset esetén a foglalkoztatottat, illetve örökösét visszafizetési kötelezettség nem terheli.
35.15 A cafetéria-keret tárgyévre vonatkozó – a jogviszony időtartamával időarányosan megállapított – mértékének túllépése esetén a különbözetet a Gazdálkodási Főosztály – a foglalkoztatottnak az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatványon megtett hozzájárulása alapján – cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból levonja, illetve ha a levonásra nincs mód a foglalkoztatott köteles azt a házipénztárba befizetni.
36. A cafetéria-keret tárgyévre vonatkozó – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – mértékénél kevesebbet igénybe vevő foglalkoztatott részére a különbözet – a foglalkoztatott által a nyilatkozatban meghatározott módon – kiadásra kerül.
37. Amennyiben év közben megszűnik annak a juttatási elemnek az igénybevételi jogosultsága, amelyre a foglalkoztatott a támogatást kérte, vagy csökken az igénybevehető támogatás összege, úgy a foglalkoztatott a továbbiakban nem veheti igénybe ezen juttatási elem esetében a számára biztosított keretet.
38. A 37. pontban foglalt esetben a megszűnéstől, módosulástól számított 10 munkanapon belül bejelentési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatottnak a Gazdálkodási Főosztály felé, és az így igénybe nem vett keretösszeg a tárgyévben – a fennálló lehetőségek szerint – felhasználható.
39. A 8. függelék 2. pontjában meghatározott esetekben a foglalkoztatottat a Gazdálkodási Főosztály – annak figyelembevételével, hogy mely időszakra nem illette meg juttatás – tájékoztatja a rendelkezésre álló cafetéria-keretről, a szabályzat alapján választható juttatásokról, illetve arról, hogy van-e visszafizetési kötelezettsége.
40. Különös méltánylást érdemlő esetben a Gazdálkodási Főosztály vezetője – egyedi mérlegelési jogkörében a jogszabályi előírások figyelembevételével – a foglalkoztatott a Gazdálkodási Főosztályon előterjesztett kérelmére e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
Szociális juttatások
41. A minisztérium a jóváhagyott éves működési költségvetésében a szociális feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: Szociális keret) képez.
42. A Szociális keret terhére, a foglalkoztatott kérelmére, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek fennállása és igazolása esetén, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében az alábbi szociális juttatásokban részesíthető:
a) eseti szociális segély,
b) szülési segély,
c) temetési segély.
43. A kérelmet írásban, a foglalkoztatott és a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva, az igényelt segélyre vonatkozó rendelkezések szerint, a szükséges dokumentumok csatolásával, nyilatkozatok megtételével a Szociális és Kegyeleti Bizottságnak (a továbbiakban: SZKB) címezve a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani. A kérelmet az SZKB bírálja el, javaslatát – a Gazdálkodási Főosztály fedezetigazolását követően – a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak terjeszti fel jóváhagyásra.
44. A felsorolt szociális juttatások együttes összege foglalkoztatottanként/háztartásonként évente nem haladhatja meg az illetményalap hatszorosát.
45. Nem részesíthető szociális juttatásban az a foglalkoztatott:
a) aki próbaidejét tölti,
b) aki felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti,
c) akinek a minisztériummal kevesebb mint 6 hónapja áll fenn a jogviszonya,
d) ha külszolgálaton van, fizetés nélküli szabadságon van (gyermekszülés, gyermekápolás, gondozás kivételével), vagy három hónapon túl keresőképtelen beteg.
46. Szociális juttatásban csak az a foglalkoztatott részesíthető, aki az adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, és azok kezeléséhez hozzájárul.
47. Az SZKB 14 tagból álló testület.
Az SZKB tagjai:
a) a Személyügyi Főosztály vezetője vagy az általa az elnöki feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
b) a Jogi Főosztálynak
ba) a jogi és személyügyi helyettes államtitkár által kijelölt vezető beosztású kormánytisztviselője vagy
bb) a ba) pont szerinti személy által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt kormánytisztviselője,
c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
d) a Miniszteri Kabinet vezetője által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
e) az egészségügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
f) a felsőoktatásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
g) a köznevelésért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
h) a kultúráért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
i) a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
j) a sportért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
k) az OM Szakszervezetének elnöke vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő,
l) az OKM Demokratikus Szakszervezetének elnöke vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő,
m) a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
n) az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy.
48. Az SZKB elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője vagy az általa elnöki feladatok ellátására kijelölt személy.
A tagok személyesen vesznek részt az SZKB ülésén. A tagokat akadályoztatásuk esetén az ülésen szavazati joggal esetileg, írásban felruházott megbízottjaik képviselhetik.
49. Az SZKB egyszerű szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az SZKB akkor határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt őt helyettesítő tagon kívül legalább hét tag jelen van.
Az SZKB kéthavonta tart ülést, rendkívüli esetben ennél gyakrabban is összehívható.
Eseti szociális segély
50. Eseti szociális segélyben lehet részesíteni a foglalkoztatottat szociális helyzetét érintő rendkívüli körülmény, családi esemény bekövetkezésekor jelentős anyagi kárral vagy tartós jövedelemkieséssel járó, a foglalkoztatottnak fel nem róható esemény miatt, továbbá tartósabb ideje fennálló kedvezőtlen szociális helyzete esetén.
51.16 Az eseti szociális segély iránti kérelemben az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatványon részletesen ki kell fejteni a segély megállapítását megalapozó körülményeket és mindezek alátámasztása céljából csatolni kell:
a) a foglalkoztatottal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás stb.),
b) a kérelem indokául előadott szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumokat (pl. a kérelem benyújtását megelőző hónap rezsiköltségét igazoló bizonylat másolata, rendszeres gyógyszerekről a kiváltást igazoló bizonylat, egyéb rendszeres kiadásokról szóló dokumentum stb.).
52. Az eseti szociális segély mértékének a felső határa az illetményalap hatszorosa/fő/tárgyév.
53. Az a foglalkoztatott, aki szülési vagy temetési segélyt igényel, ugyanerre az indokokra tekintettel szociális segélyben nem részesíthető. Eseti szociális segély évente legfeljebb két alkalommal igényelhető.
54. A kérelmek elbírálása során mérlegelés nélkül meg kell állapítani az eseti szociális segélyt azok számára, akiknek
a) 1 főre eső jövedelme nem éri el a havi nettó 100 000 Ft-ot, egyedülálló munkatárs esetében a havi nettó 130 000 Ft-ot,
b) a kérelem benyújtását megelőző két évben szociális támogatásban nem részesültek,
c) gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelik, vagy három vagy több gyermeket nevelnek,
d) fogyatékkal élők vagy megváltozott munkaképességűek, vagy fogyatékos hozzátartozójukat, idős, beteg szüleiket eltartják, illetve gondozásukat ellátják.
Szülési segély
55. A foglalkoztatott kérelme alapján szülési segélyben részesíthető gyermeke születésére vagy gyermek örökbefogadására tekintettel.
56. Szülési segély a gyermek születését, illetve az örökbefogadását követő 3 hónapon belül igényelhető.
57.17 Az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelemnek – melyhez a születési anyakönyvi kivonat másolata, illetve az örökbefogadást alátámasztó okirat másolata csatolandó – tartalmaznia kell:
a) a foglalkoztatott nyilatkozatát, hogy gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik,
b) a gyermek születési idejét, az örökbefogadás időpontját,
c) gyermekét egyedül vagy közeli hozzátartozójával közösen neveli,
d) eltartott gyermekei számát, eltartott kiskorú gyermekei számát, valamint
e) a foglalkoztatottal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás stb.).
58. Az igényelhető szülési segély összege gyermekenként maximum az illetményalap háromszorosa. (Iker gyermekek esetén a segély minden gyermek után adható.)
59. Nem részesülhet szülési segélyben az, akinek családján belül az egy főre eső bruttó jövedelme meghaladja az illetményalap ötszörösét.
60. A szülési segély – pozitív elbírálás esetén – megilleti a foglalkoztatottat abban az esetben is, ha a segély kifizetésének időpontjában a jogviszonya már nem állt fenn, de a gyermek születésének, illetve örökbefogadásának időpontja jogviszonyának fennállása időpontjára esik.
Temetési segély
61. A foglalkoztatott – kérelmére – az Szja. tv. alapján adómentes temetési segélyt kaphat, ha az elhunyt házastársa, vagy az elhunyt személlyel egyenesági rokonságban áll. Egyenesági rokon alatt e rendelkezés szempontjából a szülőt és a gyermeket kell érteni. Nagyszülő temettetéséről történő gondoskodás esetén a gyermek akkor minősül egyenesági rokonnak, ha nincs más egyenesági hozzátartozó, aki a temettetésről gondoskodna.
62. A temetési segélyt az elhalálozást követő 3 hónapon belül lehet kérni. A kérelem elbírálásáról soron kívül kell gondoskodni.
63.18 A segély iránti, az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a foglalkoztatott nyilatkozatát, hogy a temetés költségei elsődlegesen rá hárultak,
b) az elhunyt hozzátartozó hozzátartozói minőségének megjelölését,
c) az elhalálozás időpontját és
d) a temetés összköltségét.
64. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a foglalkoztatott nevére kiállított eredeti temetkezési számlákat.
65. Az igényelhető temetési segély összege temetkezésenként maximum az illetményalap háromszorosa.
Illetményelőleg
66. A határozatlan idejű vagy az egy évet meghaladó határozott idejű jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott évente egy alkalommal illetményelőleg folyósítását igényelheti a 20. függelék szerinti adatlapon, melyet – a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva – a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani engedélyezésre.
A Gazdálkodási Főosztály fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik az illetményelőleg folyósításáról.
67. A foglalkoztatottnak a próbaideje, valamint felmentési/felmondási, illetve lemondási ideje alatt illetményelőleg nem folyósítható. Nem részesülhet továbbá illetményelőlegben az a foglalkoztatott, akinek a minisztériummal szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van.
68. Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét (munkabérét).
69. Illetményelőleg felvételét az adott évben másodszor – a szervezeti egység vezetőjének és a Személyügyi Főosztály vezetőjének együttes javaslata alapján – különös méltányosságból a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezheti. Az erre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani az alapjául szolgáló különös indok feltüntetésével.
70. A törlesztési idő mértéke legfeljebb 6 hónap lehet. Határozott idejű jogviszony esetén a foglalkoztatottnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.
71. Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály kamatmentesen vonja le a foglalkoztatott illetményéből (munkabéréből). Az illetményelőleg-kérelemmel a foglalkoztatott egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.
72. Ha a foglalkoztatott jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon esedékessé és levonhatóvá válik, és a foglalkoztatottnak járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, illetve vissza kell fizetni.
Utazási kedvezmények
73. A foglalkoztatott – a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás, valamint hétvégi hazautazás esetén – helyközi közlekedési eszközökre érvényes menetjegye vagy bérletszelvény árának jogszabály szerinti mértékű megtérítésére jogosult. Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést szabályozó 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint történik.
74. A 73. pont szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet (menetjegy) térítés iránti kérelmet – amely tartalmazza a foglalkoztatott nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik –, a lakcímkártya fénymásolatával együtt a Gazdálkodási Főosztályhoz kell előterjeszteni a 21. függelék szerinti adatlapon. (Tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a foglalkoztatott – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.) A továbbiakban a Gazdálkodási Főosztály a bérlet vagy menetjegy leadása esetén havonta – további külön kérelem nélkül – a jogszabályban meghatározott térítést kifizeti a foglalkoztatottnak.
75. A foglalkoztatott részére a munkába járáshoz az Szja. tv.-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha:
a) lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,
b) a munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést (a hosszú várakozás fogalmát a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg),
c) mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járását közeli hozzátartozója biztosítja.
76. A saját gépjármű-költségtérítés munkába járás céljából történő igénybevételét – a foglalkoztatott jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely/tartózkodási hely közötti távolság (km) megadásával – a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével.
A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. (Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.)
77. A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a foglalkoztatott részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg fizethető.
78. A ledolgozott munkanapokat az igénylő közvetlen munkahelyi vezetője havonta köteles igazolni, a kifizetésről a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
79. A legalább egyéves, bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal (kormányzati szolgálati jogviszonnyal) rendelkező foglalkoztatottak, főfoglalkozású jogviszonyuk ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosultak. Az utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti.
80. Az utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően – a Személyügyi Főosztály látja el.
Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg
81.19 A minisztérium képernyő előtti munkavégzéshez az I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján éleslátást biztosító szemüveget biztosít a vele jogviszonyban álló foglalkoztatottnak, ha a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, és a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a szakorvos megállapítja a szemüveg használatának indokoltságát, illetve azt, hogy a foglalkoztatott által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet].
Nem igényelhető éleslátást biztosító szemüveg:
a) a 30 napon túli keresőképtelenséggel járó betegség, ideértve a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a szülési szabadság,
b) a fizetés nélküli szabadság,
c) a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő vagy a munkáltató által engedélyezett munkavégzés alóli mentesülés, valamint
d) a próbaidő
időtartama alatt.
82. A foglalkoztatott köteles kezdeményezni a foglalkozás-egészségügyi orvosnál szem- és látásvizsgálatának elvégzését, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyő előtti munkavégzéssel hozható összefüggésbe. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el, és indokolt esetben a foglalkoztatottat szemészeti szakvizsgálatra küldi.
83. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a minisztérium megtéríti szükséges szemüveg szemüveglencséjének, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretének számlákkal igazolt költségét, a tényleges számlaérték, de maximum 25 000 Ft értékhatárig.
A költségtérítés jóváhagyásához az alábbi dokumentumokat kell benyújtani a Személyügyi Főosztályra:
a) a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai véleménye,
b) a szemüveglencse, a szemüveg elkészítéséről szóló, a minisztérium nevére kiállított eredeti számla (amelyen szerepelnie kell a foglalkoztatott nevének és annak, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez került kiállításra),
c) a szervezeti egység vezetőjének igazolása a napi 4 órán keresztül történő képernyős eszköz használatáról, valamint
d) a foglalkoztatott nyilatkozata arról, hogy az elmúlt kétéves időtartamban éleslátást biztosító szemüveghez munkáltatói hozzájárulást nem kapott.
84. A 83. pontban részletezett dokumentumokat a Személyügyi Főosztály a jogosultság igazolásával továbbítja a Gazdálkodási Főosztályra.
Nem téríti meg a minisztérium a foglalkoztatott által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse költségét, valamint azok bármilyen jogcímen történő cseréjének, pótlásának költségeit. A szemüveg használatához kapcsolódó költségek a foglalkoztatottat terhelik.
Éleslátást biztosító szemüveg árának megtérítése kétéves időtartamon belül újra nem kérhető.
Lakásbérleti támogatás, lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatás
85. A lakásbérleti támogatás foglalkoztatott általi igénybevételéről, valamint a foglalkoztatottak részére lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatásokról a Minisztérium lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló szabályzata rendelkezik.
Kegyeleti gondozás
86. A minisztériummal jogviszonyban álló vagy a minisztérium nyugdíjasának minősülő elhunyt foglalkoztatottról – az elhunyt személye és egyéb körülmények által indokolt – hivatali tiszteletadással kell megemlékezni.
Az elhunyt foglalkoztatottról való kegyeleti megemlékezés történhet:
a) a közszolgálat halottjává (elhunyt köztisztviselők, kormánytisztviselők esetében) vagy a minisztérium saját halottjává nyilvánítással, vagy
b) egyéb módon, így különösen: a minisztérium képviseletével a temetésen, a temetésre koszorú küldésével, részvétnyilvánítással, gyászközlemény megjelentetésével, a gyászlobogónak a minisztérium épületére való kifüggesztésével.
87. A közszolgálat halottjává vagy a minisztérium saját halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt foglalkoztatottat (ha ezzel a közeli hozzátartozók egyetértenek), aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes.
88. A közszolgálat halottjává, a minisztérium saját halottjává nyilvánításra, továbbá a kegyeleti megemlékezés egyéb formájára a szervezeti egység vezetőjének az SZKB-nek címzett, a Személyügyi Főosztályra megküldött kezdeményezése alapján, az SZKB javaslatának figyelembevételével, a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult.
89. A minisztérium a közszolgálat halottjává, a minisztérium saját halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számláknak a bemutatásával – a temetési költségeit a számlák szerinti összegben, de legfeljebb a mindenkori illetményalap hétszeresének megfelelő összegben megtéríti.
90. A minisztérium (közszolgálat halottjává, minisztériumi saját halottá nem nyilvánított) elhunyt munkatársa esetében a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a kegyeleti megemlékezés formájára, amelyet további intézkedés céljából a Személyügyi Főosztálynak kell megküldenie. A Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állása esetén a kezdeményezésnek megfelelően történik az elhunytról a megemlékezés.
91. Az elhunyt közéleti, Kossuth-díjas, illetve Széchenyi-díjas személy saját halottá nyilvánításáról a minisztérium Gazdálkodási Szabályzata rendelkezik.
92. Az elhunyt munkássága szerint illetékes szervezeti egység feladata a Gazdálkodási Szabályzat szerinti javaslattétel, valamint igény szerint a családdal való kapcsolattartás a temetés intézése érdekében, illetve a Gazdálkodási Főosztály felé történő ügyintézés (pl. megrendelő készítése, a minisztérium nevére szóló átutalásos számla teljesítésigazolásra és kifizetésre történő továbbítása stb.).
Bankszámlára utalás költségtérítése
93. A foglalkoztatottnak az illetmény bankszámlára történő utalásával összefüggésben a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.
94. A bankszámla-hozzájárulás mértéke egy foglalkoztatott után havonta 1000 Ft.
A foglalkoztatottak részére költségvetési forrás rendelkezése állása esetén adható juttatások
95. A 103–104. pontokban foglalt juttatások a minisztérium költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében adható juttatásnak minősülnek.
96. Az egyes juttatások adhatóságáról, konkrét összegéről, valamint kifizetésének időpontjáról a minisztérium költségvetése az Szja. tv. és az egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente a személyügyekért felelős főosztály és a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály közös előterjesztése alapján a hivatali szervezet vezetője dönt.
97. Nem jogosult juttatásra az a foglalkoztatott:
a) aki próbaidejét tölti,
b) aki felmentési, felmondási vagy lemondási idejét tölti,
c) aki szülési szabadságon vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van,
d) aki tartós külszolgálaton van,
e) aki nemzeti szakértőként foglalkoztatott,
f) aki a prémiumévek programban vesz részt, és nincs munkavégzési kötelezettsége,
g) aki 30 napot meghaladóan keresőképtelen,
h) akinek a minisztériummal fennálló jogviszonya időtartama nem haladja meg a 3 hónapot, vagy
i) akinek a jogviszonya megszüntetésére irányuló belső eljárás folyamatban van.
A jogosultság megállapítása szempontjából a juttatás közigazgatási államtitkári jóváhagyása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.
98. A pénzbeli és az utalvány formájában biztosított juttatások kifizetéséről a jóváhagyást követő 30 napon belül a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály gondoskodik.
99. A 103. pontban foglalt juttatás felhasználását a foglalkoztatott a Minisztérium nevére és címére kiállított számlával köteles igazolni. Az egyéb számlán szereplő adatok meghatározására a kifizetés előtt külön tájékoztatóban kerül sor. A juttatások felhasználásának igazolására kizárólag az adott juttatás kifizetésének időpontját követően kiállított számlák fogadhatóak el.
100. A számlák benyújtási határideje a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály által megküldött külön tájékoztatóban meghatározottak szerint alakul. A határidő után benyújtott számlákat a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály nem fogadja be. A foglalkoztatott számára a számlával nem igazolt juttatás összege összevont jövedelemként adózik.
101. Azon számlák esetében is összevont jövedelem keletkezik, amelyek a Szabályzatban és a vonatkozó tájékoztatóban szereplő elszámolási feltételeknek nem felelnek meg.
102. A juttatások igénybevételének gyakorisága az egyes juttatási típusoknál eltérő lehet. A gyakoriság meghatározására az egyes juttatásoknál kerül sor.
Ruházati költségtérítés
103. A foglalkoztatott részére – a minisztérium költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében – a kulturált munkahelyi megjelenése céljából évente legfeljebb nettó 150 000 forint összegben ruházati költségtérítés adható. A foglalkoztatott a nemének megfelelő árucikk elszámolására jogosult.
Erzsébet-utalvány formájában biztosított juttatás
104. A foglalkoztatott részére a minisztérium Erzsébet-utalvány formájában biztosított juttatást adhat. Az Erzsébet-utalvány formájában biztosított juttatás évente legfeljebb az Szja. tv. 70. § (4) bekezdésében meghatározott összegig adható.
MUNKAREND ÉS A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI
Rendkívüli munkavégzés, készenlét
1. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, annak ellentételezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik. A szervezeti egységek vezetői a végrehajtásról nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzéssel töltött órák időtartamát, az ennek ellenértékeként járó szabadidő mértékét, valamint a kiadott szabadidő időpontját. A nyilvántartás egy példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni. A nyilvántartást a szabadság-nyilvántartó lapokkal/kartonokkal együtt kell kezelni.
2. A szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő foglalkoztatott számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt. A foglalkoztatott részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő kiadását követően adható ki.
3. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői munkakörben foglalkoztatott – ide nem értve az állami vezetőt – a nem vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottakkal azonos szabályok szerint jogosult.
A pihenőidő és a szabadság
4. A tárgyévre irányadó szabadság mértékét a Személyügyi Főosztály állapítja meg és közli az érintettekkel a tárgyév január 31. napjáig. A szabadságok kiadását a szabadság-nyilvántartó lapon/kartonon kell vezetni. A szabadság kiadása a megfelelő rovat kitöltésével az SZMSZ 8. függelékében meghatározottak szerint kerül engedélyezésre.
A távmunkavégzés és a székhelyen kívül történő foglalkoztatás szabályai20
5.21 A minisztérium a munkavállalók számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XV. fejezet 87. címében foglaltak szerint, illetve a Kttv. hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők számára a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet IV. Fejezetében, valamint az e Szabályzatban foglaltak szerint lehetőséget biztosít a távmunkavégzésre.
6.22 Távmunkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszony létesítésére a közigazgatási államtitkár egyedi döntése alapján a 7. vagy a 8. pontban foglalt szervezeti vagy személyi feltételek fennállása esetén olyan esetekben kerülhet sor, ha
a) a munkaköri feladatok ellátása információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történik,
b) a munkaköri feladatok jellege lehetővé teszi a munkáltató székhelyén, telephelyén kívüli foglalkoztatást,
c) a munkaköri feladatok körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történő továbbítását, és
d) a minisztérium és a munkakört betölteni kívánó vagy betöltő foglalkoztatott kölcsönös szándéka távmunkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére irányul.
7.23 Azon szervezeti egységek felsorolása, amelyeknél távmunkavégzésre irányuló jogviszony is létesíthető:
a) EU Pályázatok Felügyeleti Főosztály.
8.24 A 7. pontban nem említett szervezeti egységnél a távmunkavégzés nem engedélyezhető, kivéve ha a távmunkavégzéssel történő foglalkoztatást a foglalkoztatott különös méltánylást érdemlő személyes – így különösen a foglalkoztatott egészségügyi állapota vagy annak tartós változása, fogyatékossága – vagy családi körülményei indokolják, amennyiben a távmunkavégzés egyéb – különösen a 6. pont szerinti – feltételei is maradéktalanul fennállnak.
9.25 Távmunkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszony a minisztériummal már fennálló jogviszony esetén is létesíthető a kinevezési okirat, illetve a munkaszerződés módosításával.
10.26 A fennálló jogviszony esetén a kinevezés vagy munkaszerződés távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásra történő módosítását a foglalkoztatott vagy a foglalkoztatott szervezeti egységének vezetője kezdeményezheti. Ha a foglalkoztatott felett nem a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogköröket, a kezdeményezés a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével terjeszthető fel döntésre a közigazgatási államtitkárnak.
11.27 A munkáltató részéről a kinevezési okiratban vagy a munkaszerződésben meghatározott vezető gyakorolja – vagy vezetők gyakorolják – a munkáltatói utasításadás és szakmai irányítás, valamint az ellenőrzés jogát (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: közvetlen felettes vezető). A távmunkát végző foglalkoztatott feladatait a kinevezése vagy munkaszerződése, a munkaköri leírása, a szervezeti egységének ügyrendje, valamint közvetlen felettes vezetőjének utasításai alapján végzi. A közvetlen felettes vezető állapítja meg az egyedi ügyekkel kapcsolatosan a foglalkoztatottal való kapcsolattartás módját, a feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának határidejét, valamint ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását, meghatározza az ellenőrzés időpontját.
12.28 A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja.
13.29 A távmunkavégzés helyeként a távmunkát végző foglalkoztatott lakcíme vagy tartózkodási helye jelölhető meg. A távmunkát végző foglalkoztatott a munkavégzés helyével kapcsolatos körülményeinek megváltozását – különösen elköltözés, lakáseladás, lakáscsere – előzetesen és haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatónak.
14.30 A közvetlen felettes vezető legkésőbb a feladat teljesítésének megkezdését megelőző munkanapon bocsátja a foglalkoztatott rendelkezésére a munkavégzéshez szükséges információkat. A foglalkoztatott a rábízott feladatokat a közvetlen felettes vezető által kijelölt határidőre köteles elvégezni. A foglalkoztatott részére kiadott feladat akkor tekinthető elvégzettnek, ha az – megfelelő minőségben és mennyiségben – a közvetlen felettes vezető részére elektronikusan hozzáférhetővé vált. Amennyiben a feladatkiadás részben vagy egészében papír alapon történt, az a munkavégzés eredményének átadása is személyesen történik, amely magában foglalja valamennyi vonatkozó ügyirat visszajuttatását a közvetlen felettes vezető részére.
15.31 Ha a kiadott feladat határidőben való elvégzése a foglalkoztatott önhibáján kívüli okból akadályba ütközik, azt a távmunkát végző foglalkoztatott haladéktalanul, de legkésőbb az akadály felmerülésétől számított egy munkanapon belül írásban – elektronikus levélben vagy telefaxon – jelzi a közvetlen felettes vezetőjének.
16.32 Ha a távmunkát végző foglalkoztatott részére kiadott feladat elvégzése papíralapú dokumentáció felhasználását is szükségessé teszi, a foglalkoztatott – a közvetlen felettes vezetőjével előre egyeztetett időpontban – köteles azt a munkáltató székhelyén vagy telephelyén átvenni, illetve átadni.
17.33 A távmunkát végző foglalkoztatott részére kiadott feladatokról, valamint a kiadott és visszajuttatott ügyiratokról a közvetlen felettes vezető – foglalkoztatottanként – nyilvántartást vezet, amely alkalmas az ügyiratoknak, valamint a feladatok elvégzésének nyomon követésére. A nyilvántartás nem érinti a minisztérium iratkezelési szabályzatában előírt egyéb kötelezettségeket. A távmunkát végző foglalkoztatott a számára kiadásra került, átvett ügyiratok visszaszolgáltatásáról személyesen intézkedik. Az ügyiratok átadását és átvételét kézbesítő könyvben vagy külön íven vezetett, iktatott iratkísérő lapon szükséges dokumentálni, amelyet a foglalkoztatott aláírásával hitelesít.
18.34 A távmunkát végző foglalkoztatott a munkaidejét jelenléti íven tartja nyilván, és azt a közvetlen felettes vezetőnek havonta leadja, továbbá munkanapokon, munkaidőben a munkafeladatok fogadása érdekében elérhetőségét a meghatározott kommunikációs eszközök útján biztosítja. A foglalkoztatott a munkáltatóval külön egyeztetett időpontban a munkáltató székhelyén vagy telephelyén köteles megjelenni és ott munkát végezni. A munkáltató székhelyén vagy telephelyén történő munkavégzésre a szervezeti egység ügyrendje további részletes szabályokat állapíthat meg. A munkáltató székhelyén vagy telephelyén történő munkavégzés esetén szervezeti egységenként a 24. függelék szerinti jelenléti ívet kell kitölteni, amelynek hitelességét a közvetlen felettes vezető aláírásával igazolja.
19.35 A távmunkát végző foglalkoztatott és a közvetlen felettes vezető a foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolatot
a) elektronikus úton, a munkáltató által a munkavégzés céljából rendelkezésre bocsátott e-mail cím, illetve elektronikus postafiók használatával,
b) telefonon, telefaxon,
c) személyes egyeztetés útján vagy
d) jogszabályban meghatározott esetben írásban
tartják.
20.36 A távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kinevezés eltérő rendelkezése hiányában – a napi munkaidő fele beosztásának jogát átengedi a távmunkát végző kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő részére (kötetlen munkarend). A távmunkát végző munkavállalók esetében – munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – a teljes napi munkaidőt a munkavállaló osztja be.
21.37 A munkáltató ellenőrizheti a távmunkát végző foglalkoztatott munkavégzését. A távmunkavégzéssel összefüggő biztonsági követelmények érvényesítése érdekében, valamint a munkavégzéshez használt eszközök, illetve a munkavégzés helyének ellenőrzése érdekben a munkáltató jogosult a munkavállaló által a munkavégzés helyeként megjelölt ingatlanban történő ellenőrzésre is. Ennek érdekében a foglalkoztatott köteles – a munkáltató előzetes bejelentése alapján – a munkáltató számára a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlanba való belépést biztosítani. Az ingatlan területén történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között legalább kettő munkanapnak kell eltelnie, kivéve ha a foglalkoztatott rövidebb határidőben is vállalja a belépés biztosítását. A foglalkoztatottat a munkáltatói ellenőrzés időpontjáról írásban – postai úton vagy a munkavégzés céljából is alkalmazott elektronikus úton (e-mailben) – kell tájékoztatni.
22.38 A távmunkát végző foglalkoztatott a munkáltató felhívására köteles ellenőrzés céljából átadni a munkavégzéshez használt elektronikus eszközöket.
23.39 A távmunkát végző foglalkoztatott az általa munkavégzés céljából használt eszközökön a munkáltató által meghatározott informatikai védelmi beállításokat alkalmazza, illetve alkalmazásokat használja. A foglalkoztatott köteles a munkáltató informatikai biztonsági előírásait maradéktalanul betartani. A távmunkát végző foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátása érdekében köteles kizárólagosan a munkáltató által a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot alkalmazni.
24.40 A távmunkát végző foglalkoztatott a munkáltató székhelyén, telephelyén vagy a munkáltató egyoldalú utasítása alapján más helyszínen történő megjelenésével összefüggésben, valamint az internethasználattal kapcsolatban felmerült költségei megtérítéseként – nem bér jellegű juttatásként – a 24.1–24.3. alpontokban foglaltak szerint költségtérítésre jogosult.
24.1. A 18. pont szerinti esetben a munkáltató székhelyén vagy telephelyén történő megjelenési kötelezettség esetén, valamint helyszíni ellenőrzési, monitoringfeladatok ellátása esetén a munkáltató a belföldi kirendelésre irányadó szabályok szerint, kiküldetési rendelvény alapján megtéríti a távmunkát végző foglalkoztatottnak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkáltató székhelye, telephelye, illetve a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkavégzés helye közötti oda- és visszautazás költségeit.
24.2. A munkáltató a távmunkát végző foglalkoztatott részére az Szja. tv. 3. számú melléklet I. alcím 24. pont c) alpontja alapján megtéríti a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges internethasználat igazolt költségét.
24.3. A távmunkát végző foglalkoztatott a 25. függelék szerinti formanyomtatvány kitöltésével és adóelőleg-nyilatkozat aláírásával nyilatkozik a távmunkavégzéssel összefüggésben keletkezett internethasználat költségeiről. A formanyomtatványhoz mellékelni kell az internetszolgáltatás havi vagy forgalmi díját tartalmazó szolgáltatói számla fénymásolatát. A számlákat, bizonylatokat a távmunkát végző foglalkoztatottnak az adóbevallás esedékességének időpontjától számított 5. év végéig meg kell őriznie, mivel azok az éves adóbevallás ellenőrzése esetén a költségtérítés adómentességének alátámasztására szolgálnak. Amennyiben az internetszolgáltatás előfizetője nem a távmunkát végző foglalkoztatott, a költségtérítés abban az esetben számolható el, ha az előfizető a foglalkoztatott házastársa vagy élettársa. Ebben az esetben a formanyomtatványhoz csatolni kell a házastárs vagy élettárs nyilatkozatát arról, hogy az előfizetés tárgyát képező szolgáltatásnak a távmunkavégzés céljából történő igénybevételére az előfizető hozzájárulásával került sor.
25.41 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkáltató a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény VII/A. Fejezetében foglaltak szerint biztosítja.
Székhelyen kívüli foglalkoztatás
26.42 Ha a munkaköri feladatok jellege szükségessé teszi, a kinevezésben vagy a munkaszerződésben a munkáltató székhelye vagy telephelye mellett vagy helyett Magyarország vagy annak meghatározott része (régió vagy régiók, megye vagy megyék, járás vagy járások, illetve település vagy települések) is megjelölésére kerülhet (a továbbiakban: székhelyen kívüli foglalkoztatás). A munkakör jellege különösen abban az esetben teheti szükségessé a székhelyen kívüli foglalkoztatást, ha a munkaköri feladatok olyan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülő helyszíni ellenőrzési, monitoring- vagy projektkoordinációs tevékenységekre terjednek ki, amelyek elvégzése a foglalkoztatottnak az ellenőrzött szervezetnél, illetve társszervnél történő megjelenése, helyszíni munkavégzése nélkül nem, vagy csak rendkívüli nehézséggel végezhetők el. A székhelyen kívüli foglalkoztatásra a távmunkavégzés szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azt a kinevezés vagy a munkaszerződés kifejezetten előírja.
27.43 A székhelyen kívüli foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a munkaköri leírás, valamint az érintett foglalkoztatott szervezeti egységének ügyrendje tartalmazza. Ha a munkáltató a székhelyen kívüli foglalkoztatott számára a munkavégzéshez hivatali gépjármű használatát is biztosítja, a kinevezésben vagy a munkaszerződésben ezt a tényt szükséges rögzíteni, valamint szükséges azt is szabályozni, hogy a gépjárműhasználat miként érinti a foglalkoztatottnak a munkavégzésével összefüggésben felmerülő költségei – ideértve különösen a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti az utazási költségei – megtérítésére való jogosultságát. Székhelyen kívüli foglalkoztatás esetén a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségeket az Szja. tv. alapján téríti meg.
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL, VAGYONGYARAPODÁS VIZSGÁLATA
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök esetében a szervezeti egység vezetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy – a Vnytv. 3. § (1) bekezdése, illetve 3. § (2) bekezdése alapján – a munkakört betöltő vagyonnyilatkozatra kötelezett-e. Amennyiben igen, arról a felvételi engedélykérelemmel egyidejűleg, illetve munkakör változását megelőzően tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
2. A Személyügyi Főosztály tájékoztató levél megküldésével értesíti a kötelezettet a kötelezettség fennállásáról és az esedékesség időpontjáról, valamint csatolja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges formanyomtatványt és kitöltési útmutatót.
3. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, a Személyügyi Főosztály köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha e határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ebben az esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.
4. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a Személyügyi Főosztály a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. Ha erre nincs lehetőség (pl. a kormánytisztviselő akadályoztatása miatt), részére postai küldeményként tértivevénnyel kell megküldeni. Amennyiben a nyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem volt kézbesíthető, a kézbesítés utolsó megkísérlésétől számított 30 nap után az iratokat meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÉS A FOGLALKOZTATOTTAK PIHENÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
Egészségügyi ellátás
1. A minisztérium épületében orvosi rendelő működik, melynek rendelési idejét a munkaidőhöz igazodóan kell megállapítani.
2. A foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően kötelező orvosi vizsgálatra kerül sor.
Üdültetés
3. A minisztérium foglalkoztatottai a Személyügyi Főosztály üdülési referense útján tájékozódhatnak a kedvezményes üdülési lehetőségekről.
MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉSKÖTÉS ELJÁRÁSRENDJE
1. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés megkötését a szervezeti egység vezetője az általa irányított szervezeti egység feladatkörével összefüggésben – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – kezdeményezheti.
2. A megbízási szerződésben foglaltak teljesítése alapján járó kifizetésekről – a szerződésben rögzített feladatok dokumentált teljesítése alapján kiállított teljesítésigazolást követően – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
Függelékek:
1. függelék: Az Emberi Erőforrások Minisztériumában alkalmazásra kerülő kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók felvételének, a jogviszony módosításának és a jogviszony megszüntetésének eljárásrendje
2–5.44
6. függelék: Munkaköri pótlékra jogosító munkakörök
7.45
8. függelék: Cafetéria-juttatások a 2014. évben
9.46
10. függelék: Áttekintés a tárgyévben adható cafetéria-juttatások adóterhéről
11–19.47
20. függelék: Kérelem illetményelőleg folyósítása iránt
21. függelék: Kérelem közlekedési költségek megtérítése iránt
22.48
23. függelék: Nyilatkozat megváltozott munkaképességről
24.49 függelék: Távmunkát végző foglalkoztatottak jelenléti íve székhelyen, telephelyen történő munkavégzés esetén
25.50 függelék: Távmunkát végző foglalkoztatottak költségelszámolása és adóelőleg-nyilatkozata
1. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában alkalmazásra kerülő kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók felvételének, a jogviszony módosításának és a jogviszony megszüntetésének eljárásrendje
1. Felvételt kizárólag a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök kezdeményezhet az érintett állami vezető irányítása alá tartozó bármely szervezeti egység vonatkozásában.
2. A felvétellel egyidejűleg illetményeltérítés kezdeményezésére csak végleges áthelyezés esetén kerülhet sor.
3.51 A felvétel kezdeményezésére jogosult a tervezett foglalkoztatás kezdő napját legalább tizenöt munkanappal megelőzően megküldi a Szabályzat I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti felvételi engedélykérelmet a Személyügyi Főosztálynak. A felvételi engedélykérelmen a felvételt kezdeményező szervezeti egység vezetője nyilatkozik a felvétel szükségességének indokairól. A felvételi engedélykérelemhez csatolni kell a felvételre javasolt közszolgálati tisztviselő, illetve munkavállaló – a 45/2012. (III. 20.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő – önéletrajzát, munkaköri leírását, pályázati eljárás esetén a pályázati felhívást, és amennyiben a felvételre nem áthelyezéssel kerül sor, a munkáltatói igazolásokat és a végzettséget igazoló okiratokat másolatban.
4. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja, hogy a tizenöt munkanap a felvételi eljárásra rendelkezésre áll-e, és szükség esetén javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak a foglalkoztatás kezdő időpontjának módosítására. A foglalkoztatás tervezett kezdő időpontja akkor valósulhat meg, ha a felvételre javasolt személy a felvételhez szükséges feltételeknek megfelel, a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátja. A Személyügyi Főosztály vezetője a felvételi engedélykérelem hozzáérkezésétől számított két munkanapon belül a felvételi engedélykérelmen igazolja le, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában az adott szakterületen üres álláshely rendelkezésre áll-e, valamint a felvételre javasolt személy Kttv. alapján meghatározott illetményének a rendelkezésre bocsátott okiratok alapján meghatározott összegét. Amennyiben a felvételi engedélykérelem és csatolmányai alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatók, a Személyügyi Főosztály felveszi ennek érdekében a kapcsolatot a felvétel kezdeményezésére jogosulttal és szükség esetén a felvételre javasolt személlyel is. Az egyeztetés alapján megváltozott feltételekről a felvétel kezdeményezésére jogosult új felvételi engedélykérelmet köteles készíteni, melyet újra köteles megküldeni a Személyügyi Főosztálynak. A Személyügyi Főosztály a felvételi engedélykérelmet továbbítja a Gazdálkodási Főosztályra a foglalkoztatáshoz szükséges forrás rendelkezésre állásának igazolása céljából.
5. A Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy helyettese a felvételi engedélykérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül a felvételi engedélykérelmen „a forrás rendelkezésre áll” nyilatkozat felvezetésével igazolja, hogy a közszolgálati tisztviselő, illetve a munkavállaló felvételének pénzügyi feltételei biztosítottak-e.
6. A felvételhez szükséges forrás rendelkezésre állása esetén a Gazdálkodási Főosztály a felvétel iránti kérelmet, annak mellékleteivel együtt továbbítja a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár a munkáltatói jogkör gyakorlójaként dönt a felvételről. Amennyiben nem a közigazgatási államtitkár a munkáltatói jogkör gyakorlója, úgy az általa a felvételi kérelemhez adott jóváhagyás a felvételhez szükséges pénzügyi kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges forrás nem áll rendelkezésre, a Gazdálkodási Főosztály a kérelmet, annak mellékleteivel együtt visszaküldi a felvételt kezdeményező szervezeti egység részére.
7. A közigazgatási államtitkár a felvétel iránti kérelem jóváhagyása esetén, amennyiben a munkakör betöltésére nem pályázat útján kerül sor, a keletkezett iratokat a Személyügyi Főosztály részére küldi meg a felvétellel kapcsolatos további intézkedések megtétele céljából. Abban az esetben, ha a munkakör betöltésére pályázat útján kerül sor, és a felvételi kérelmet a közigazgatási államtitkár engedélyezi, a keletkezett iratokat a pályázat kiírásához szükséges intézkedések megtétele érdekében a felvételi eljárást kezdeményező szervezeti egység részére visszaküldi.
8. A Személyügyi Főosztály a közigazgatási államtitkár engedélye esetén rövid úton, elektronikusan megerősítést kér a felvételt kezdeményező szervezeti egység vezetőjétől a felvétel iránti kérelem fenntartásáról. Amennyiben a felvételt kezdeményező az igényt fenntartja, a Személyügyi Főosztály legkésőbb a munkába lépést megelőző munkanapon
a)52 átadja, illetve megküldi a belépő részére a kinevezéshez szükséges iratokról szóló, a Szabályzat I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti tájékoztatót,
b) felveszi a kinevezésre kerülő közszolgálati tisztviselő, illetve munkavállaló adatait,
c) bekéri a jogviszony létesítéséhez szükséges iratokat, igazolásokat, kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő esetén a büntetlen előélet igazolásához szükséges hatósági bizonyítványt és az igazolványképet,
d) intézkedik a felvétellel kapcsolatos nyomtatványok, nyilatkozatok kitöltéséről, valamint
e) a felvett adatok alapján készíti elő a kinevezési okiratot, illetve a munkavállaló munkaszerződését.
A felvett adatokkal egyidejűleg a Személyügyi Főosztálynak a felvételt végző kormánytisztviselője a 23. függelék szerinti nyomtatványon nyilatkoztatja a felvételre kerülő közszolgálati tisztviselőt, munkavállalót megváltozott munkaképességéről, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetése céljából.
9. A kinevezési okiratot a Személyügyi Főosztály az engedélyezést követően legkésőbb a kinevezésre kerülő közszolgálati tisztviselő, illetve munkavállaló munkába lépéséig előkészíti és aláírásra elindítja a kinevezési jogkör gyakorlójához.
10. Amennyiben a felvételre kerülő közszolgálati tisztviselő nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozik, a Személyügyi Főosztály előkészíti a nemzetbiztonsági eljárás megindítása érdekében szükséges iratokat.
11. Törvény rendelkezése alapján a Személyügyi Főosztály a kinevezett kormánytisztviselőt vagyonnyilatkozat tételére hívja fel.
12. A munkáltatói intézkedések minden érintett általi aláírását követően az okiratok visszaküldésre kerülnek a Személyügyi Főosztályra, ahol az okiratokat előkészítő ügyintéző intézkedik a munkáltatói intézkedés egy példányának a Gazdálkodási Főosztályra történő megküldéséről, valamint egy példány személyi anyagba történő letételéről, valamint a kormánytisztviselői eskü letételéhez szükséges intézkedéseket megteszi.
13.53 A közszolgálati jogviszonyban állók kinevezésének, a munkaviszonyban állók munkaszerződésének módosítására vonatkozó javaslattétel esetén az 1–12. pontban meghatározott eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell. A kezdeményezésre jogosult a Szabályzat I. Fejezet 4. pontja alapján közzétett nyomtatvány szerinti, a kinevezés és munkaszerződés módosításának kezdeményezéséhez rendszeresített adatlapot megküldi a Személyügyi Főosztálynak, melyhez csatolja a foglalkoztatott önéletrajzát és az új munkaköri leírást.
14. A foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, illetve felmondással történő megszüntetésének kezdeményezése esetén a foglalkoztatott a jogviszony megszüntetését kezdeményező nyilatkozatát köteles bemutatni közvetlen felettes vezetőjének. A szervezeti egység vezetője az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős politikai vezető vagy kabinetfőnök útján juttatja el a nyilatkozatot Közigazgatási Államtitkár Titkárságára.
2–5. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz54
6. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
MUNKAKÖRI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK
|
kormánytisztviselő |
kormányzati ügykezelő |
figyelembe vett szempontok |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|
Szervezeti egység és munkakör megnevezése |
vezető |
I. besorolási osztály |
II. besorolási osztály |
|||
1. |
Miniszteri Titkárság |
|
||||
1.1. |
titkársági ügyintéző |
|
|
* |
|
bb), bc) |
1.2. |
adminisztrációs munkatárs |
|
|
* |
|
bb), bc) |
2. |
Közigazgatási Államtitkári Titkárság |
|
||||
2.1. |
titkársági referens |
|
|
|
* |
bb), bc) |
2.2. |
titkárnő |
|
|
* |
|
bb), bc) |
3. |
Jogi és Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
||||
3.1. |
titkársági ügyintéző |
|
|
|
* |
bb) |
4. |
Intézményfejlesztési Főosztály |
|
||||
4.1. |
főosztályvezető |
* |
|
|
|
aa) |
5. |
Kulturális Jogi Osztály |
|
||||
5.1. |
jogász |
|
* |
|
|
bb) |
6. |
Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
||||
6.1. |
titkársági munkatárs |
|
|
* |
|
bb) |
7. |
Parlamenti Államtitkári Titkárság |
|
||||
7.1. |
parlamenti titkársági referens |
|
* |
|
|
bb) |
8. |
Szociális és Családügyért Felelős Államtitkári Titkárság |
|
||||
8.1. |
titkársági ügyintéző |
|
|
* |
|
bb) |
9. |
Központi Ügyfélszolgálati Osztály |
|
||||
9.1. |
irodavezető |
* |
|
|
|
ab) |
10. |
Fogyatékosságügyi Főosztály |
|
||||
10.1. |
fogyatékosságügyi főreferens |
|
* |
|
|
bb) |
11. |
Szociális Európai Uniós és Nemzetközi Főosztály |
|
||||
11.1. |
stratégiai tanácsadó |
|
* |
|
|
bb) |
12. |
Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
||||
12.1. |
titkárnő |
|
|
* |
|
bb) |
13. |
Köznevelés-irányítási Főosztály |
|
||||
13.1. |
titkárnő |
|
|
* |
|
bb) |
14. |
Köznevelési Nemzetiségi Osztály |
|
||||
14.1. |
titkárnő |
|
|
* |
|
bb) |
15. |
Szakképzési és Felnőttképzési Osztály |
|
||||
15.1. |
titkárnő |
|
|
* |
|
bb) |
16. |
Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság |
|
||||
16.1. |
titkárnő |
|
|
* |
|
bb) |
16.2. |
titkárnő |
|
|
* |
|
bb) |
17. |
Múzeumi Osztály |
|
||||
17.1. |
általános múzeumi referens |
|
* |
|
|
bb) |
18. |
Sportlétesítményi Osztály |
|
||||
18.1. |
létesítményi szakreferens |
|
* |
|
|
bb) |
19. |
Civil Koordinációs Osztály |
|
||||
19.1. |
NEA titkárságvezető |
|
* |
|
|
bb) |
20. |
Koordinációs, Fejezeti és Támogatáskezelési Osztály |
|
||||
20.1. |
pénzügyi főreferens |
|
* |
|
|
bb) |
7. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz55
8. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
Cafetéria-juttatások a 2014. évben
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 151. § (3) bekezdésében, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésében, valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ában (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak végrehajtására – figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) rendelkezéseire – a minisztériummal jogviszonyban állók 2014. évi cafetéria-juttatásait a következők szerint állapítom meg.
1. E mellékletben foglalt rendelkezések hatálya kiterjed:
a) a minisztérium állományába tartozó állami vezetőkre,
b) a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre,
c) a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra,
d) a minisztérium állományába tartozó prémiumévek programban résztvevőire [az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatott].
2. Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére:
a) a tartós külszolgálaton lévő, illetve
b) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében nemzeti szakértői tevékenységet ellátó, valamint
c) az ösztöndíjprogramban részt vevő kormánytisztviselő, továbbá
d) nem jogosult cafetéria-juttatásra a foglalkoztatott azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy munkabérre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a foglalkoztatott a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
3.1. A foglalkoztatottat – a prémiumévek programban részt vevő kivételével – megillető cafetéria-juttatások 2014. évi keretösszegét (a továbbiakban: éves keretösszeg) – Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 54. § (2) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel – bruttó 200 000 Ft/fő összegben határozom meg.
3.2. Az éves keretösszeg 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatottat, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett foglalkoztatottat.
3.3. Az éves keretösszeg ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult
a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező foglalkoztatott, illetve
b) azon foglalkoztatott, akinek a minisztériummal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg. A jogosultsági idő számításakor a naptári év napjainak számát kell figyelembe venni.
4. A cafetéria-juttatásokat a foglalkoztatott választása szerint a Kttv.-ben meghatározott béren kívüli juttatási formákra veheti igénybe az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében meghatározott mértékben, összességében legfeljebb a 3.1. pontban meghatározott éves keretösszegig.
a) Erzsébet-utalvány (max. 8000 Ft/hó),
b) iskolakezdési támogatás (max. 30 450 Ft/gyermek, tanuló),
c) helyi utazási bérlet,
d) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (max. 50 750 Ft/hó),
e) önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (max. 30 450 Ft/hó),
f) Széchenyi Pihenő Kártya:
fa) szálláshely alszámla (max. 225 000 Ft/év),
fb) vendéglátás alszámla (max. 150 000 Ft/év),
fc) szabadidő alszámla (max. 75 000 Ft/év).
9. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz56
10. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
Áttekintés a tárgyévben adható cafetéria-juttatások adóterhéről
Juttatás megnevezése (max. összeggel) |
Költségszorzó |
Jelentése |
Magánszemély javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt havi munkáltatói hozzájárulás (havonta a minimálbér 50%-a, a keretösszegre tekintettel: nettó 12 282 Ft/hó) |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
Magánszemély javára az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba átutalt havi hozzájárulás (havonta a minimálbér 30%-a, a keretösszegre tekintettel: nettó 12 282 Ft/hó) |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
A munkáltató nevére szóló, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
Iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-a (30 450 Ft/gyerek) |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
Erzsébet-utalvány 8000 Ft/hó |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
Széchenyi Pihenő Kártya szállás alszámla 225 000 Ft/év (a keretösszegre tekintettel: nettó 147 383 Ft/év) |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámla 150 000 Ft/év (a keretösszegre tekintettel: nettó 147 383 Ft/év) |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámla 75 000 Ft/év |
1,357 |
a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli |
Minimálbér: 2014-ben 101 500 Ft
11–19. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz57
20. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
Címzett: Gazdálkodási Főosztály
KÉRELEM ILLETMÉNYELŐLEG FOLYÓSÍTÁSA IRÁNT
Kérelmező neve (születési neve):
Születési helye, időpontja:
Adószáma: ………………………………………………………………
Lakcíme*/tartózkodási helye*: ……………………………………………………………… (Tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a foglalkoztatott – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.)
Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése: …………………………………………………………………………
Nyilatkozom, hogy a Közszolgálati Szabályzat illetményelőlegre vonatkozó feltételeinek megfelelek (határozatlan idős vagy egy évet meghaladó határozott idős jogviszonyom van, nincs lejárt, meg nem fizetett tartozásom, nem töltöm próbaidőmet/felmentési időmet).
Az illetményelőleg igényelt mértéke: …………………………………………………… Ft.
(legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét)
Havi bruttó illetményem: ………………………………………………………………… Ft.
Az illetményelőleget az alábbi részletekben kívánom visszafizetni:
……………………………………………………………… hó
(a törlesztési idő mértéke legfeljebb 6 hónap lehet, határozott idő esetén csak annyi hónap, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll)
Hozzájárulok az illetményelőleg illetményemből történő kamatmentes levonásához.
Tárgyévben igényeltem illetményelőleget*: igen / nem
Amennyiben igen, a további illetményelőleg igénylésének indokai:
………………………………………………………………………………………………………………………………
Budapest, 201…………………………………
……………………………………
Kérelmező
Kérelmező
Budapest, 201…………………………………
……………………………………
Szervezeti egység vezetője
Szervezeti egység vezetője
Amennyiben a kérelmező a tárgyévben már igényelt illetményelőleget, a további illetményelőleg igénylését:
Javasolom / Nem javasolom*
……………………………………
Személyügyi Főosztály vezetője
Személyügyi Főosztály vezetője
Az illetményelőleg folyósítását a fentiek szerint engedélyezem/nem engedélyezem:
Budapest, 201……………………………………
Gazdálkodási Főosztály
_____________________________
* A kiválasztott rész aláhúzandó.
21. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
Címzett: Gazdálkodási Főosztály
KÉRELEM KÖZLEKEDÉSI KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE IRÁNT
Kérelmező neve (születési neve): ………………………………………………………………
Születési helye, időpontja: ………………………………………………………………
Lakcíme*/tartózkodási helye*: ………………………………………………………………
Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése: ………………………………………………………………
Alulírott az alábbi utazási költség megtérítését kérem:
1. Közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás*/
hétvégi hazautazás* miatt
menetjegy megtérítését*/bérlet megtérítését*.
Nyilatkozom, hogy a napi munkába járás lakóhelyemről*/tartózkodási helyemről* történik. (Lakcímkártya fénymásolata csatolandó.)
A menetjegyet vagy bérletet havonta leadom a Gazdálkodási Főosztály részére.
2. Saját gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítését kérem:
Lakóhely-munkahely közötti távolság (km):
Gépjármű típusa, rendszáma:
A gépjármű tulajdonosa:
(Lakcímkártya, érvényes vezetői engedély, érvényes forgalmi engedély fénymásolata csatolandó. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.)
Nyilatkozom, hogy a Közszolgálati Szabályzat szerint a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére jogosult vagyok az alábbiak szerint:
– lakóhelyem vagy tartózkodási helyem, valamint a munkavégzési helyem között nincsen közösségi közlekedés*,
– a munkarendem miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudom igénybe venni a közösségi közlekedést* [a hosszú várakozás fogalmát a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg],
– mozgáskorlátozottságom, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékosságom miatt nem vagyok képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozóm biztosítja*.
A költségtérítés elszámolásához a ledolgozott munkanapokat közvetlen munkahelyi vezetőmmel havonta leigazoltatom, és azt továbbítom a Gazdálkodási Főosztály részére.
A közlekedési költség megtérítését a következő időponttól kérem:
………………………………………………………………
Budapest, 201………………………………
………………………………………
Kérelmező
Kérelmező
A költségek megtérítését engedélyezem*/nem engedélyezem*:
Budapest, 201………………………………
………………………………………
Gazdálkodási Főosztály
Gazdálkodási Főosztály
___________________________
* A kiválasztott rész aláhúzandó.
22. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz58
23. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz
Nyilatkozat
megváltozott munkaképességről
megváltozott munkaképességről
[a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény 23. § (7) bekezdése,
valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontja alapján]
2011. évi CXCI. törvény 23. § (7) bekezdése,
valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontja alapján]
Belépő foglalkoztatott neve:
Születési hely, idő:
Anyja neve:
TAJ-szám:
Munkaképesség változásának
(egészségkárosodásának) megállapított mértéke:
Fogyatékosságának jellege (látás, hallás, mozgásszervi):
A fogyatékosság, illetve a munkaképesség-változás igazolására becsatolt iratok (a kiállító szerv és az okirat számának és keltének megjelölésével): …………………………………………………
Kijelentem, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján
a) egészségi állapotomat a rehabilitációs hatóság komplex minősítés során 60%-osnak vagy kisebb mértékűnek minősítette,
b) szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás alapján legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezem …………………………-ig,
c) szakvélemény alapján munkaképesség-csökkenésem 50–100%-os mértékű ………………………-ig,
d) fogyatékossági támogatásban részesülök,
e) vakok személyi járadékában részesülök.
(Megfelelő rész aláhúzandó!)
Budapest, 201……………………….
………………………………………………
aláírás
aláírás
Tájékoztató az adatlap kitöltéséhez
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmt.) 23. § (7) bekezdése alapján „a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.”
A nyilvántartás részét képező adatokat a munkáltató a munkavállaló nyilatkozata és adatközlése alapján tudja felvenni. Az Mmt. 23. § (7) bekezdése szerinti adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontja alapján a munkáltató által kezelhető adatok, tekintettel arra, hogy a megváltozott munkaképességre vonatkozó különleges adatok nyilvántartását az Mmt. törvényi szinten közérdeken alapuló célból rendeli el. Az adatkezelés fogalmába beletartozik egyebek mellett az adatok felvétele is (az Infotv. 3. § 10. pontja).
Amennyiben Ön fogyatékkal él, és erre tekintettel fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, szakvélemény a munkaképesség-csökkenését 50–100%-os mértékben megállapította, vagy szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás legalább 40%-os egészségkárosodást állapított meg, továbbá – 2012. július 1-jét követően – egészségi állapotát a rehabilitációs hatóság komplex minősítés során 60%-osnak vagy kisebb mértékűnek minősítette, kérjük, töltse ki az adatlapot. Ennek során kérjük kitölteni a személyi adatokat és aláhúzással jelezni, hogy megváltozott munkaképessége, illetve fogyatékossága mely pont alapján áll fenn.
Nyilatkozatára munkáltatójának az Mmt. 23. § (1) bekezdése szerinti rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége teljesítése céljából van szüksége. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
24. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz59
Távmunkát végző foglalkoztatottak jelenléti íve székhelyen, telephelyen történő munkavégzés esetén
JELENLÉTI ÍV |
|||
20… …………………… hónap |
|||
|
|
|
|
Név: |
|
||
Munkakör: |
|
||
Közvetlen felettes (teljesítésigazoló): |
|
||
|
|
|
|
|
dátum |
időpont (-tól/-ig) |
aláírás |
|
|||
|
|
|
|
1. |
2014. ………… |
….……….–…………… |
………………………………… |
|
|
|
munkavállaló/kormánytisztviselő/ kormányzati ügykezelő |
|
dokumentumok átadás-átvételére/konzultációra fordított idő: |
|
|
|
|
|
közvetlen felettes |
|
|
|
|
|
|||
|
2. |
2014. ………… |
….……….–…………… |
………………………………… |
|
|
|
munkavállaló/kormánytisztviselő/ kormányzati ügykezelő |
|
dokumentumok átadás-átvételére/konzultációra fordított idő: |
|
|
|
|
|
közvetlen felettes |
|
|
|
|
|
|
|
|
munkavállaló/kormánytisztviselő/ |
|||
dokumentumok kikeresésére/konzultációra fordított idő: |
…………………………………. |
||
közvetlen felettes |
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
munkavállaló/kormánytisztviselő/ |
|||
dokumentumok átadás-átvételére/konzultációra fordított idő: |
…………………………………. |
||
közvetlen felettes |
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
munkavállaló/kormánytisztviselő/ |
|||
dokumentumok átadás-átvételére/konzultációra fordított idő: |
…………………………………. |
||
közvetlen felettes |
|||
|
|
|
|
25. függelék az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasításhoz60
Távmunkát végző foglalkoztatottak költségelszámolása és adóelőleg-nyilatkozata
Név: |
|
||
Hónap: |
|
||
költségtípus megnevezése |
számla sorszáma |
számla összege |
a számla összegéből a távmunkavégzéssel arányosan elszámolni kívánt összeg, |
1. internet |
|
|
|
|
|
összesen: |
0 Ft |
Elszámolható költségek (Szja tv. 3. számú melléklet I. 24. pontból):
– az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),
Nyilatkozat a költségtérítés adóelőlegének megállapításához
A számomra kifizetésre kerülő költségtérítésből az adóelőleg megállapításánál nem kell jövedelemként figyelembe venni
1. a megállapított összeg 10 százalékát,
2. a jogszabályban meghatározott, bizonylat nélkül elszámolható mértéket,
3. a megállapított összeg …… százalékát,
4. a megállapított összegből 0 forintot.
A nyilatkozatot adó magánszemély
neve:
lakcíme:
adóazonosító jele:
Dátum: |
|
…………………………………… |
|
|
a magánszemély aláírása |
|
|
|
Fontos! Ha a magánszemély utóbb az adóbevallásáig nem tudja igazolással alátámasztani a nyilatkozat szerinti költséget, az Szja törvény 49. §-a (18) bekezdésének rendelkezése szerint 12 százalék külön adót kell a nem igazolt költségrész után fizetnie (ezt az adóbevallásában is fel kell tüntetnie). |
||
1
Az utasítást az 1/2015. (III. 4.) EMMI KÁT utasítás 5. §-a hatályon kívül helyezte 2015. március 5. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 3–4. §-át.
2
Az 1. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
Az 1. melléklet I. fejezet 4. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
4
Az 1. melléklet II. fejezet 1. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
5
Az 1. melléklet II. fejezet 14. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
6
Az 1. melléklet II. fejezet 15. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
7
Az 1. melléklet II. fejezet 18. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
8
Az 1. melléklet II. fejezet 26. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
9
Az 1. melléklet V. fejezet 17. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
10
Az 1. melléklet VI. fejezet 3. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
11
Az 1. melléklet VI. fejezet 8. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
12
Az 1. melléklet VI. fejezet 9. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
13
Az 1. melléklet VI. fejezet 20. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
14
Az 1. melléklet VI. fejezet 23. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
15
Az 1. melléklet VI. fejezet 35. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
16
Az 1. melléklet VI. fejezet 51. pont nyitó szövegrésze a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
17
Az 1. melléklet VI. fejezet 57. pont nyitó szövegrésze a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
18
Az 1. melléklet VI. fejezet 63. pont nyitó szövegrésze a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
19
Az 1. melléklet VI. fejezet 81. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
20
Az 1. melléklet VII. fejezet 5. pontját megelőző alcímet a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
21
Az 1. melléklet VII. fejezet 5. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
22
Az 1. melléklet VII. fejezet 6. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
23
Az 1. melléklet VII. fejezet 7. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
24
Az 1. melléklet VII. fejezet 8. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
25
Az 1. melléklet VII. fejezet 9. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
26
Az 1. melléklet VII. fejezet 10. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
27
Az 1. melléklet VII. fejezet 11. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
28
Az 1. melléklet VII. fejezet 12. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
29
Az 1. melléklet VII. fejezet 13. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
30
Az 1. melléklet VII. fejezet 14. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
31
Az 1. melléklet VII. fejezet 15. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
32
Az 1. melléklet VII. fejezet 16. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
33
Az 1. melléklet VII. fejezet 17. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
34
Az 1. melléklet VII. fejezet 18. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
35
Az 1. melléklet VII. fejezet 19. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
36
Az 1. melléklet VII. fejezet 20. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
37
Az 1. melléklet VII. fejezet 21. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
38
Az 1. melléklet VII. fejezet 22. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
39
Az 1. melléklet VII. fejezet 23. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
40
Az 1. melléklet VII. fejezet 24. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
41
Az 1. melléklet VII. fejezet 25. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
42
Az 1. melléklet VII. fejezet 26. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
43
Az 1. melléklet VII. fejezet 27. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
44
Az 1. melléklet X. fejezet „Függelékek” alcím 2–5. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
45
Az 1. melléklet X. fejezet „Függelékek” alcím 7. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
46
Az 1. melléklet X. fejezet „Függelékek” alcím 9. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
47
Az 1. melléklet X. fejezet „Függelékek” alcím 11–19. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
48
Az 1. melléklet X. fejezet „Függelékek” alcím 22. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
49
Az 1. melléklet X. fejezet „Függelékek” alcím 24. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
50
Az 1. melléklet X. fejezet „Függelékek” alcím 25. pontját a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
51
Az 1. melléklet 1. függelék 3. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
52
Az 1. melléklet 1. függelék 8. pont a) alpontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
53
Az 1. melléklet 1. függelék 13. pontja a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
54
Az 1. melléklet 2–5. függelékét a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
55
Az 1. melléklet 7. függelékét a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
56
Az 1. melléklet 9. függelékét a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
57
Az 1. melléklet 11–19. függelékét a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
58
Az 1. melléklet 22. függelékét a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
59
Az 1. melléklet 24. függelékét a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
60
Az 1. melléklet 25. függelékét a 2/2014. (XII. 12.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás