• Tartalom

2014. évi C. törvény

2014. évi C. törvény

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről1

2015.11.14.

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. §2 Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2015. évi

a) bevételi főösszegét 16 445 724,5 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 17 338 128,6 millió forintban,

c) hiányát 892 404,1 millió forintban

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 100,4 milliárd forint.

(2) 2015. december 31-én az államadósság-mutató

a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 25 055,4 milliárd forint,

b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 33 227,6 milliárd forint.

(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2015. december 31-ére tervezett mértéke 75,4%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2014. év utolsó napján várható 76,3%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2015. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcímen

a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,

b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,

d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

e) a fegyveres és rendvédelmi életpálya rendszerek bevezetéséhez kapcsolódó többlet személyi juttatások, valamint az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

f)3 a Bíróságok és az Ügyészség esetében jogszabály-módosítás következtében jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(3) A Kormány a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, – a 3. mellékletben szereplő I. pont 2. alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen – átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Központi költségvetési szervek tartozásállományának csökkentése alcímen a központi költségvetési szervek – kiemelten az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények – pénzügyi problémáinak kezelésére.

(5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2015. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetet irányító szerv az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter.

(3) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2015. évben 25,0 millió forint,

b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2015. évben 25,0 millió forint,

c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2015. évben 25,0 millió forint,

d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2015. évi összesített bruttó forgalmi értéke – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 20 000,0 millió forint

lehet.

(5) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok, valamint a PPP-konstrukcióban létrehozott, az állam javára megszerzett sport- és oktatási létesítmények összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba.

(6) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2015. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2015. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2015. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

(7) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2015. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését.

(8) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2015. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2015. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(9)4 Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (8) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2015. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (8) bekezdésben meghatározott módon.

(10) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.

(11) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2015. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2015. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználását az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználását az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevételelmaradás.

8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonos joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2015. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig vállalhat kötelezettséget a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoporton.

(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2015. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig vállalhat kötelezettséget a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoporton.

(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel 50%-ával

a) az államháztartásért felelős miniszter a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoport előirányzatát,

b) az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát

megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2015. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2015. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2015. december 20-áig kell teljesíteni.

(8) A központi költségvetési szervek a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók 2014. év decemberi foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések központi költségvetési szervek” megnevezésű, 10032000-01034224-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.

(9) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2015. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. § (1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 11 064,6 millió forintot utal át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet 2. cím, 4. alcím, 8. Társadalmi Megújulás Operatív Program – Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást negyedévente egyenlő részletekben kell teljesíteni.

(2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, 2015. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2015. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2015. évben a központi költségvetés javára összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 3. alcím 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport és a 7. jogcímcsoport 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím között és

b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1–18. jogcímére

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással,

b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással

kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések jogcím előirányzaton felül befolyt – bevételek összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Háziorvosi ellátórendszer megújításának I. üteme jogcímről a jogcímcsoport 1. és a 13. jogcímére az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 5500,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés – az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

a) az I–VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka – Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a)5 az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak.

(2)6 Az (1) bekezdés b) pontja és a 37. § szerinti esetek kivételével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány egyedi határozatban jogosult.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatot 2015. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A Kormány határozatban dönt e kiadási előirányzat felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerinti, 2015. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2015. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át.

(4) A Kormány (3) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

a) a 2015. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,

b) a 2015. évre várható EDP-hiány és

c) a 2015. évre várható államadósság

alakulását, továbbá javaslatot tesz a (3) bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére.

(5) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére legfeljebb 400,0 millió forintot átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához.

(6) A Kormány a 4. § (4) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra átcsoportosíthat.

(7) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére átcsoportosíthat más fejezet javára egyes szakképzési célok megvalósítása céljából.

(8) Az I–VI., a VIII., a XXX., és a XXXIV. fejezetek fejezeti tartalék előirányzatát 2015. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. A fejezeti tartalék az Országgyűlés határozatban adott jóváhagyásával használható fel.

20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2)7 A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá tartozó fejezet előirányzatai terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. A 10. mellékletben a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet előirányzatai esetében új kötelezettség vállalásának feltétele, hogy a kötelezettségvállalásra jogosult előzetesen kikérje az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére általánosan is, a véleményt pedig az előirányzat teljes összegére vagy annak meghatározott részére vonatkozóan is megadhatja. Az egyetértés és a vélemény megadása során figyelemmel kell lenni a 19. § (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt folyamatok és mutatószámok alakulására, ezen belül az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a 10. mellékletben szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 6250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek.

21. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Beruházási Bankban 20 millió euró összegnek megfelelő alaptőke emelésre. Az államháztartásért felelős miniszternek a fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, a 2015–2016. években kell teljesítenie.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank) szelektív tőkeemelése során 56 336 545,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke emelésre. A tőkeemelésből

a) 3 380 192,7 amerikai dollár összegű fizetési kötelezettséget a Világbank felé 2015-ben kell teljesíteni,

b) 52 956 352,3 amerikai dollár összeg az állam feltételes fizetési kötelezettségvállalásával a lehívható tőkerészt növeli.

(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Pénzügyi Társaság szelektív tőkeemelése során 839 000,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke emelésre. Az alaptőke emelést 2015-ben kell teljesíteni.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 17. alapfeltöltése során 13,5 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2015–2023. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.

22. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára.

(2) A II. Köztársasági Elnökség fejezetet irányító szerv vezetője a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A legfőbb ügyész a VIII. Ügyészség fejezet 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. EU-tagságból eredő feladatok alcím terhére átcsoportosíthat a VIII. Ügyészség fejezet 1. Ügyészségek cím javára.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

23. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára.

24. § A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2015. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2015. évet terhelő kiadásait is.

25. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére más fejezetek javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

26. § A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

27. § A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 5. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím, valamint a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára.

28. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.

29. § A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió forintot.

30. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött – a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló – megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(3) A Kormány határozatával – két ütemben – a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel 2015. évben első ütemben a június 30-ig, második ütemben július 1. és december 31. között pénzforgalmilag teljesült mértékéig a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(5) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-a a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.

(6) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék jogcímcsoport és a 20. cím, 19. alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék jogcímcsoport között átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

31. § (1) A teljes, 43 972,2 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A teljes, 33 354,6 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén az 5. mellékletben a 2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2014-ben még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által elfogadott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén az 5. mellékletben 2007–2013. évekre meghatározott és 2007–2014-ben még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség, amennyiben a kötelezettség 2015. évben teljesül, valamint az EMVA esetében 2015. december 31-ig, az EHA esetében 2016. június 30-ig a kedvezményezett felé kifizetésre is kerül.

(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(6) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében a 2007–2013-as programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét saját projektpartnerei számára.

(7) A Szolidaritási programokból a 2007–2013-as programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az egyes Alapok 5. mellékletben szereplő éves allokációjának és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén vállalható.

32. § A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoporton, valamint a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoporton belül a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült visszatérítendő támogatásokból származó bevételek a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, és a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növelik, amelyre tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség vállalható a pénzügyi eszközökre vonatkozó közösségi szabályok szerint, kizárólag a Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritás, és a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedés keretében.

33. § (1) Az EMVA, EHA és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) Az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

34. § (1) Az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya által a 2014–2020-as programozási időszakra elfogadott Partnerségi Megállapodás keretében finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében finanszírozott programok, projektek esetén a 6. mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás együttes összegének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az ETE Program keretében a 2014–2020 programozási időszakban megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 40%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság által a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozóan a menekültügy, migráció és integráció, továbbá a belbiztonság területén létrehozott alapok által finanszírozott projektek esetén a 6. mellékletben a 2014–2020 évekre meghatározott és a 2014–2020. években kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(5) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014–2020 pénzügy perspektívában megvalósuló programok, projektek esetében 150 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(6) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(5) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

35. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2015-ben megfizetett összegének 85,46%-a az Ny. Alapot, 14,54%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2)8 Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – megemeli az állami intézményfenntartási feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével.

(3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti.

(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2015. évi központi költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

36. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet I. és II. pont szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1–6. alpontja, a II. pont és a IV. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

(3) Az Országgyűlés a 3. melléklet III. pontja alapján önkormányzati fejezeti tartalékot állapít meg. A 3. melléklet III. pont 5. alpontja szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

37. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

38. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

39. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és

b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

40. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a,

d) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

41. § (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet I. pont 2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2–5. alpontja, IV. pontja és a 3. melléklet I. pont 2. alpontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. pont 1. alpont a), b) és d) alpontjában meghatározott ellátások esetében ha,

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1–3. alpontjai, III. pont 3–5. alpontjai szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap 5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.

(6) A helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti és az 55 év feletti, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók 2014. év decemberi foglalkoztatásához kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adóból érvényesített, kiadási megtakarítást jelentő adó kedvezményüket kötelesek befizetni a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. Helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik jogcímcsoport előirányzata javára.

(7) A kincstár az (5) és (6) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás során

a) levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik vagy azt meghaladja,

b) levonja a (6) bekezdés szerinti esetben az előző havi bérszámfejtés alapján a helyi önkormányzatnál jelentkező kiadási megtakarítás összegét.

(8) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (7) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az önkormányzatnak 2015. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

42. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési közfeladat ellátására

a)9 átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és – a b) pont kivételével – nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 8. melléklet I. pontja, az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetében a 2. melléklet II. pont 1. és 5. alpontja szerint,

b) átlagbér alapú támogatást állapít meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után a Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója számára a 8. melléklet I. pontja szerint, az óvoda esetében a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint,

c) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben ellátott, gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 8. melléklet II. pontja szerint,

d) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére a 8. melléklet III. pontja szerint,

e) a hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódóan

ea) tankönyvtámogatást és

eb) átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a 8. melléklet IV. pontja szerint,

f)10 a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 2. melléklet III. pont 5. alpont a) alpontjában meghatározott támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett nyújtott támogatást, továbbá a 8. melléklet IV/A. pontja szerinti kiegészítő támogatást állapít meg.

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

43. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. b)–k) alpontjában és III. 5. a) alpontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 9. melléklet I–II. pont szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 9. melléklet IV. pontja szerinti támogatásra jogosult.

(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 71,4%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

44. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5) bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

45. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2015. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2016. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. Fejezet

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

47. § (1) A Kormány a 2015. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

48. § (1) A 2015. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 500 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2015. évben 50 000,0 millió forint összegű, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29/A. §-a szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást.

49. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 1 800 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 750 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

50. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 350 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2015. évben 600 000,0 millió forint.

51. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2016. december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

52. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg a 140 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összegnek az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.

53. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

54. § (1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg a 6500,0 millió forintot.

(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot.

55. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – az 56. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

56. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e § alkalmazásában a továbbiakban: MV Zrt.) által – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2015. december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport vagy a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

VII. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

57. § A 2015 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 1,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

58. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2015. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

59. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a 2015. évben 38 650 forint.

(1a)11 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2015. július 1-jétől 38 650 forint.

(1b)12 A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2015. július 1-jétől 38 650 forint.

(2) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2015. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

(3) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2015. évben legfeljebb 1000 forint.

60. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2015. évre a 7. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2015. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2015. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

61. § Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

62. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2015. január 1-jétől 437 300 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 42. § (1) bekezdés d) és f) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

63. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2015. évben 391 600 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2015. évben 391 600 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2015. évben 5000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2015. évben 5000 forint.

64. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2015. évben gyermekenként 5800 forint,

b) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2015. évben gyermekenként 8400 forint,

c) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2015. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 38. § (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége a 2015. évben 450 forint,

b) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2015. évben esetenként 20 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2015. évben 29 500 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2015. évben született.

(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2015. évben 453 000 forint/fő/év.

65. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2015. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2015. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2015. március 1-jétől – 2015. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

66. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2015. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2015. évben 6000 forint.

67. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

68. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

69. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2015. évben magyar filmalkotás esetén 330,3 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 584,8 millió forint.

70. §13 (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100 millió forint.

71. §14 (1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel 134 000 euró,

b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel 207 000 euró,

c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás 750 000 euró.

(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig 5 186 000 euró.

(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig 5 186 000 euró.

(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

72. §15 (1) A 71. § (1)–(2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 414 000 euró,

b) építési beruházásra 5 186 000 euró,

c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000 euró.

(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2015. november 1-jétől 2015. december 31-éig

a) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 71. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell figyelembe venni.

20. Egyes koncessziós díjak

73. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2015. tárgyévre a következő:

a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében 657,9 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 383,8 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében 548,3 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 54,9 millió forint.

(2) Az Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a 2015. tárgyévre a következő:

a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 104,2 millió forint,

b) több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén játéktípusonként 104,2 millió forint.

21. Tartozásátvállalás

74. § (1) Az állam legkésőbb 2015. december 31-ei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt.) legfeljebb 3,6 millió euró és legfeljebb 12 330,3 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adósságelemeit és azok járulékainak összegét, valamint legfeljebb 10 000,0 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből eredő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárat előtti visszaváltásából származó fizetési kötelezettségét. Az átvállalás nem érinti az átvállalásra kerülő adósságelemek alapján fennálló, fizetési jogokon és kötelezettségeken kívüli egyéb jogokat és kötelezettségeket. A MÁV Zrt.-t ezen tartozásátvállalás tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. Az államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak a már megszűnt Oktatásért Közalapítványhoz kapcsolódó, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogelődjének, a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész terhére nyújtott követelése törlésre kerüljön.

(3)16 Az állam legkésőbb 2015. június 30-ai hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BKV Zrt.) legfeljebb 52 290,0 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adósságelemeinek az átvállalás időpontjában fennálló összegét és azok járulékait. Az átvállalás nem érinti az átvállalásra kerülő adósságelemek alapján fennálló, fizetési jogokon és kötelezettségeken kívüli egyéb jogokat és kötelezettségeket. A BKV Zrt.-t e tartozásátvállalás tekintetében nem terheli illetékkötelezettség. Az államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján az e bekezdés szerinti adósság átvállalásáról legkésőbb 2015. június 30-áig megállapodást köt az átvállalással érintett BKV Zrt.-vel és annak hitelezőivel.

(4)17 Az állam legkésőbb 2015. december 15-ei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) legfeljebb 47 149,1 millió forint tőkeösszegű, a Gst. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adósságelemeinek az átvállalás időpontjában fennálló összegét és azok járulékait. Az átvállalás nem érinti az átvállalásra kerülő adósságelemek alapján fennálló, fizetési jogokon és kötelezettségeken kívüli egyéb jogokat és kötelezettségeket. Az államot az átvállalás során az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján az e bekezdés szerinti adósság átvállalásáról legkésőbb 2015. december 15-éig megállapodást köt az átvállalással érintett MTVA-val és annak hitelezőivel.

75. § Az Országgyűlés elengedi a Budapest Főváros Önkormányzatának az állammal szemben fennálló, a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklete IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 29. Pannon Park projekt előkészítése címen kapott támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó igénybevételi és késedelmi kamatfizetési kötelezettségét.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait,18

b) a 2. melléklet II. pont 4. alpontja szerinti támogatás igénylési feltételeinek, a támogatás folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,19

c) a 8. melléklet I. pont 3. alpont d) alpont szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében az 5. § (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

23. Hatályba léptető rendelkezések

77. § Ez a törvény 2015. január 1-jén lép hatályba, és 2018. december 31-én hatályát veszti.

78. §20 A 2. melléklet Kiegészítő szabályok 5. pont i) alpontjának a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXIII. törvény 10. § m) és n) pontjával és 2. melléklet 3. pontjával megállapított rendelkezéseit 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

24. 21 Átmeneti rendelkezések

78. § (1) A 70–72. §-ban meghatározott, 2015. október 31-éig hatályos értékhatárok a 2015. november 1-jét megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárások vagy a 2015. november 1-jét megelőzően megkötött szerződések tekintetében irányadóak.

(2) A 70–72. §-ban meghatározott, 2015. november 1-jétől hatályos értékhatárok a 2015. november 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárások vagy – ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor – a 2015. november 1-jét követően megkötött szerződések tekintetében irányadóak.

1. melléklet a 2014. évi C. törvényhez22

2. melléklet a 2014. évi C. törvényhez23



A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA
1. A települési önkormányzatok működésének támogatása

a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 4 580 000 forint/fő

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint 2015. január 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdés alapján történő kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben bírósági döntés alapján év közben változik a közös hivatali struktúra, azt az érintett székhely önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.
Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.
A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:
SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedesre kerekítve
ahol:
SZAL = számított alaplétszám,
ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,
a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa,
b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa,
c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma,
d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3. a) alpontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma.

A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:
EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve
ahol:
EHL = elismert hivatali létszám,
SZAL = számított alaplétszám,
Ka = a Kiegészítő szabályok 3. ba) alpontja szerinti korrekciós tényező,
Kb = a Kiegészítő szabályok 3. bb) alpontja szerinti korrekciós tényező,
Kc = a Kiegészítő szabályok 3. bc) alpontja szerinti korrekciós tényező.

A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után, az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.

b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása

A települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek alapján részesülnek támogatásban.

ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG: 22 300 forint/hektár

A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.
A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból (a továbbiakban: FÖMI adatbázis) rendelkezésre bocsátott, 2014. augusztus 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.

bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi a 2013. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő
- a 8414021 Közvilágítás szakmai tevékenység (közfeladat) esetén,
- a 8414022 Közvilágítás szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység esetén,
- a 8414025 Közvilágítás államháztartáson kívüli támogatás esetén,
- a 8414026 Közvilágítás államháztartáson belüli támogatás esetén
szakfeladatok alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő feletti város

415 000 Ft/km

10 001-40 000 fő közötti település

400 000 Ft/km

10 001 fő alatti település

320 000 Ft/km


A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2013. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP) 1058 „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.

bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2013. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő
- a 9603021 Köztemető-fenntartás és működtetés szakmai tevékenység (közfeladat) esetén,
- a 9603022 Köztemető-fenntartás és működtetés szabad kapacitás terhére végzett nem
haszonszerzési célú tevékenység esetén,
- a 9603023 Köztemető-fenntartás és működtetés vállalkozási tevékenység esetén,
- a 9603025 Köztemető-fenntartás és működtetés államháztartáson kívüli támogatás esetén,
- a 9603026 Köztemető-fenntartás és működtetés államháztartáson belüli támogatás esetén,
- a 9603011 Hadisírok létesítése, gondozása szakmai tevékenység (közfeladat) esetén,
- a 9603012 Hadisírok létesítése, gondozása szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési tevékenység esetén,
- a 9603015 Hadisírok létesítése, gondozása államháztartáson kívüli támogatás esetén, és
- a 9603016 Hadisírok létesítése, gondozása államháztartáson belüli támogatás esetén
szakfeladatok településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadásai figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint.

Ugyancsak 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, melyeknek a fenti szakfeladatokon mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP adatszolgáltatás alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a fenti szakfeladatokon nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, melyek az OSAP adatszolgáltatásban nem szerepeltettek temetőt és 2014. november 14-éig sem jelentik le az adatokat a KSH felé, de a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) előzetes vizsgálata alapján temetővel rendelkeznek. A november 14-ei határidővel adatot szolgáltató önkormányzatok az adatszolgáltatásuk alapján részesülnek támogatásban.
Azon önkormányzatok, melyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti szakfeladatokon nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.

E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.
Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

Megyei jogú város, 40 000 fő feletti város

70 Ft/m2

10 001-40 000 fő közötti település

104 Ft/m2

10 001 fő alatti település

69 Ft/m2


A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP 1616 „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.

bd) Közutak fenntartásának támogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2013. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő
- az 5220011 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása szakmai tevékenység (közfeladat) esetén,
- az 5220012 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység esetén,
- az 5220015 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása gondozása államháztartáson kívüli támogatás esetén,
- az 5220016 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása gondozása államháztartáson belüli támogatás esetén,
- az 5220031 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása szakmai tevékenység (közfeladat) esetén,
- az 5220032 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység esetén, és
- az 5220033 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása vállalkozási tevékenység esetén
szakfeladatok alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

Főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő feletti város

470 000 Ft/km

10 001-40 000 fő közötti település

295 000 Ft/km

10 001 fő alatti település

227 000 Ft/km


A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP 1390 „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.

c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 700 forint/fő,

de
a) az 1 000 fő lakosságszám és az alatti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 20 000 forintot, településenként legalább 4 000 000 forint,
b) 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 20 000 forintot, településenként legalább 5 000 000 forint,
c) egyéb településenként legalább 3 000 000 forint.

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes – az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített – feladatok ellátására.

E mellékletben az adóerő-képesség a 2014. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1. c) alpontja tartalmazza.

d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 550 forint/külterületi lakos

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatoknak a 2014. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.
e) Üdülőhelyi feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 1,55 forint/idegenforgalmi adóforint
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatnak az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2013. évi tény adatai alapján. Késedelmi pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása
ELŐIRÁNYZAT: 76,3 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG: 100 forint/m3

A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,
b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából
gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.

A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján, a Kiegészítő szabályok 2. a)-b) alpontjai szerint igénylik, és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában történik.
3. Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása
ELŐIRÁNYZAT: 2 000,0 millió forint
Budapest Főváros Önkormányzatát támogatás illeti meg a Mötv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása

ELŐIRÁNYZAT:
FAJLAGOS ÖSSZEG:

87,0 millió forint
2 forint/ki- és belépési adatok

Az előirányzat a 2014. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2013. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra, folyósítására egy alkalommal, január hónapban kerül sor.
5. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT: 4 891,3 millió forint

Az előirányzat a megyei önkormányzatok feladataihoz közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.

millió forint

Megyei önkormányzatok

Támogatás

Baranya Megyei Önkormányzat

247,0

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

279,4

Békés Megyei Önkormányzat

239,9

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

318,1

Csongrád Megyei Önkormányzat

254,4

Fejér Megyei Önkormányzat

255,4

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

261,2

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

283,0

Heves Megyei Önkormányzat

226,8

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

245,9

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

227,6

Nógrád Megyei Önkormányzat

201,2

Pest Megyei Önkormányzat

452,1

Somogy Megyei Önkormányzat

229,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

286,8

Tolna Megyei Önkormányzat

208,3

Vas Megyei Önkormányzat

214,6

Veszprém Megyei Önkormányzat

238,6

Zala Megyei Önkormányzat

221,8

Összesen

4 891,3

6. A 2014. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása

Előirányzat:

1 000,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2014. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.
A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2014. évi kompenzációjáról szóló 495/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg.
A támogatás folyósítása január hónap végén a nettó finanszírozás keretében történik.

II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA
1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása

ELŐIRÁNYZAT:

139 830,0 millió forint


ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT PÓTLÓLAGOS ÖSSZEGE A 2015/2016. NEVELÉSI ÉVRE


4 152 000 forint/számított létszám/év


35 000 forint/számított létszám/3 hónap


ÓVODAPEDAGÓGUSOK NEVELŐ MUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:



1 800 000 forint/létszám/év

A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), valamint a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.
A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben foglalkoztatott, a Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg. Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladat ellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladat ellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

Az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összegének folyósítása három egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott időpontokban történik.

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2014/2015. és 2015/2016. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik.

Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket,
- akik 2014. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2014/2015. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2014/2015. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,
- akik 2015. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2015/2016. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, valamint
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2015/2016. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.

Nem igényelhető támogatás
- a 2014/2015. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2014. augusztus 31-éig betöltötték,
- a 2015/2016. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2015. augusztus 31-éig betöltik,
kivéve, ha a Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés korú, második életévüket 2014. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2014. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást.

Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a bölcsődés-korú, második életévüket 2015. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek 2015. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2015. szeptember 1-jétől egy gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2014/2015. nevelési évben bölcsődés-korúnak minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki 2015. december 31-éig betölti harmadik életévét.

b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározása
Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik:
2014/2015. nevelési évre:
Psz1 = (L1 / Cs) * Feh1 + Vk1+ Op1
2015/2016. nevelési évre:
Psz2 = (L2/Cs) * Feh2 + Vk2+ Op2
ahol:
Psz1; Psz2 = 2014/2015., illetve 2015/2016. nevelési évre számított óvodapedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,
L1; L2 = 2014/2015., illetve 2015/2016. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) alpont szerinti összes gyermeklétszám,
Cs = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évekre a Kiegészítő szabályok 4. pontja szerint meghatározott csoport átlaglétszám,
Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz
- a Nkt.-ben az átlagos csoportlétszámra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési foglalkoztatási időkeret (órában), és
- a Nkt.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő
hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti óraszáma, illetve kötött munkaideje alapozza meg a számítást), korrigálva az intézménytípus-együtthatóval,
Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2014/2015., illetve 2015/2016. nevelési évben (két tizedesre kerekítve).
Op1; Op2 = a Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézményeknél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2014/2015., illetve a 2015/2016. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).
A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma – beleértve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező óvodapedagógusok nevelő munkáját segítőket is – az Nkt. 2. melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető – a Kjt. alapján foglalkoztatott – létszám, de legfeljebb
- 2015. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma,
- 2015. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma,
egy tizedesre kerekítve.
Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározásakor a Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógus asszisztens csak azon intézményeknél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta, a Nkt. 2. melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető – a Kjt. alapján – ténylegesen foglalkoztatott segítők egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.
A pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.

c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatásának összege


A bértámogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

2014/2015. nevelési évre:
Tp1 = Psz1 * ÁBp * 8/12
Ts1 = S1 * ÁBs * 8/12
2015/2016. nevelési évre:
Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12
Ts2 = S2*ÁBs*4/12+S3*ÁBp*4/12
ahol:
Tp1; Tp2 = 2014/2015., illetve 2015/2016. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbér alapú támogatása,
Ts1, Ts2 = 2014/2015., illetve 2015/2016. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbér alapú támogatása,
S1; S2 = 2014/2015., illetve 2015/2016. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők b) alpont szerinti száma,
S3= a 2015/2016. nevelési évben a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma.
ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege,
ÁBs = óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege.

A 2014/2015. nevelési év átlagbér alapú támogatási összege 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2015/2016. nevelési év átlagbér alapú támogatásának folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.
2. Óvodaműködtetési támogatás

ELŐIRÁNYZAT:

20 293,2 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

70 000 forint/fő/év

A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt – az 1. a) alpontban figyelembe vett – gyermeklétszám után.
A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.
A 2014/2015. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2015/2016. nevelési évre jutó támogatásnak folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.
3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása

ELŐIRÁNYZAT:
FAJLAGOS ÖSSZEG:

501,7 millió forint
181 000 forint/fő/év

A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó – az 1. a) alpontban figyelembe vett – gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.
A 2014/2015. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január utolsó munkanapján, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2015/2016. nevelési évre jutó támogatásnak folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.
Az elszámolásnál a 2014/2015. nevelési évben és a 2015/2016. nevelési évben utaztatott gyermekek számát kell figyelembe venni a köznevelési intézmények vezetőjének adatszolgáltatása alapján.
4. A köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás

ELŐIRÁNYZAT:

2 500,0 millió forint

A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatok számára a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§-76.§ alapján vállalt működtetési feladataik ellátására, a hozzájárulás megfizetésére.
5. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz

ELŐIRÁNYZAT:

2 360,4 millió forint

ALAPFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK

- PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

352 000 forint/fő/11 hónap

- MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

1 286 000 forint/fő/11 hónap

MESTERFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ ÓVODAPEDAGÓGUSOK

- PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

386 000 forint/fő/11 hónap

- MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

1 415 000 forint/fő/11 hónap

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az Nkt. 64.§-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2014. december 31-éig minősítést szerzett, 2015. január 1-je és 2015. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg. A minősítést szerzett pedagógusok fenntartónkénti adatait a Köznevelési Információs Rendszer adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert pedagógusok számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.
III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA
1. Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése

ELŐIRÁNYZAT:

25 850,1 millió forint

A támogatás
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 35. § (1) bekezdése alapján 2015. január–március hónapokban folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összegek 80%-ának,
b) az önkormányzat által 2015. évben fizetendő, a Szoctv. 2014. december 31-én hatályban lévő rendelkezései alapján, a Szoctv. 37.§ (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segély 90%-ának,
c) a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, a 2015. február 28-án hatályos Szoctv.
ca) 38. § (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra (figyelembe véve a Szoctv. 134/C. §-ában foglaltakat is),
cb) 55/A. § alapján járó adósságcsökkentési támogatásra
kifizetett összegek 90%-ának,
d) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg,
e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának
igénylésére szolgál.
A hajléktalan személyek részére Budapest Főváros Önkormányzata által kifizetett a) és b) pont szerinti ellátások, valamint a kamattámogatásban részesülők esetében a kiegészítés a kifizetett ellátások 100%-a után igényelhető.
Az előirányzatból támogatás igényelhető az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
Az előirányzatból a Tokaj-hegyalján 2005. év május 4-én lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk enyhítéséről, valamint a Mátra északi térségében 2005. év április 18-a és 20-a között lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 88/2005. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 93/2005. (V. 21.) Korm. rendelet alapján, a Tokaj-hegyalján 2005. év május 4-én, valamint a Mátra északi térségében 2005. év április 18-a és 20-a között lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 1050/2005. (V. 21.) Korm. határozatban megjelölt települések a rendkívüli időjárás miatti lakossági károk enyhítésére felvett – és a magánszemélyek számára kamatmentes visszatérítendő támogatásként nyújtott – hitel kamatterhének 100%-át visszaigényelhetik.
2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

30 124,3 millió forint

A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.
A támogatás
- 60%-a az önkormányzatok által a III.1. a) és b) alpontokban szereplő ellátásokhoz 2014. február, június és szeptember hónapokban biztosított önrész,
- 40%-a a települések lakosságszáma
elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat.

A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos arányok:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint)

Elismert százalék

alsó határ

felső határ

1.

0

18 000

100

2.

18 001

24 000

50

3.

24 001

32 000

25


Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza.
3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

49 733,3 millió forint

a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai

A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik.
Ezek a feladatok különösen:
- a Szoctv. 64. §-ában meghatározott családsegítés,
- a Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás, a 40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgálat, a 44. §-ában meghatározott házi gyermekfelügyelet, valamint a 44/A. §-ában nevesített alternatív napközbeni ellátás.
aa) A támogatásra az a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető települési önkormányzat jogosult, amelynek lakosságszáma nem haladja meg a 70 000 főt. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint:
T = (L/5 000) x 3 950 000 forint
ab) A támogatásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, 70 001 – 110 000 fő lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint:
T = (L/7 000) x 3 950 000 forint
ac) A támogatásra a családsegítést és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást működtető, 110 000 főnél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult. A támogatás (T) a települési önkormányzatot lakosságszáma (L) alapján illeti meg a következő képlet szerint:
T = (L/8000) x 3 950 000 forint

ad) FAJLAGOS ÖSSZEG:

300 forint/fő

A támogatás az aa)-ac) alpontok szerinti támogatások kiegészítéseként igényelhető a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társult formában történő ellátása esetén, szolgáltatásonként a következők szerint:
- családsegítésnél a feladat ellátásában részt vevő települések lakosságszáma alapján,
- a fajlagos összeg négyszerese igényelhető a gyermekjóléti ellátás feladat ellátásában részt vevő települések 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosainak száma alapján.

Ha az önkormányzat az aa)-ac) alpontok szerinti támogatások esetén csak az egyik szolgáltatást működteti, akkor e szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adott jogcímen a támogatás 50%-a igényelhető.
b) Gyermekjóléti központ

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 099 400 forint/központ

A támogatás a Gyvt. 40. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosító gyermekjóléti központok működési kiadásaihoz kapcsolódik.
A támogatás a gyermekjóléti központot működtető legalább 40 000 fő lakosságszámú települési önkormányzatot és megyei jogú város önkormányzatát a fenntartott központok száma szerint illeti meg.
c) Szociális étkeztetés

FAJLAGOS ÖSSZEG:

55 360 forint/fő

A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.
A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.
A támogatás nem vehető igénybe a III.5. pont szerinti jogcímeken gyermekétkeztetésben részesülők után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.
Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.
d) Házi segítségnyújtás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

145 000 forint/fő

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti.
A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg. A támogatás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.
Amennyiben a házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.
e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 500 000 forint/szolgálat

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn.
A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.
f) Időskorúak nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

109 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.
Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.
Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a igényelhető.
g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

500 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével.
A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.
h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

310 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető.

i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

206 100 forint/számított férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.
A számított férőhelyek számának meghatározása:
Fh = L/251
Ahol:
Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,
L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át.

Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető.
j) Gyermekek napközbeni ellátása
ja) Bölcsődei ellátás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

494 100 forint/fő


A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes) bölcsődébe, valamint a Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a bölcsőde intézményegységbe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni.

A bölcsődében ellátott:
- fogyatékos gyermek után a fajlagos összeg 150%-a,
- hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 105%-a,
- halmozottan hátrányos helyzetű gyermek után a fajlagos összeg 110%-a
igényelhető.
Az ellátottak számának meghatározása:
- tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 235-tel,
- elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 235-tel.

A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott.

jb) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet

FAJLAGOS ÖSSZEG:

268 200 forint/fő

A támogatás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi napköziben beíratott és ellátott – legfeljebb 14 éves – gyermekek után vehető igénybe. Ez a támogatás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is.
Általános iskolába járó gyermek után a támogatás csak az iskola nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető, kivéve a Nkt. 27. § (7) bekezdése szerinti magántanulókat, akik után a fenntartó iskolaidőben is jogosult a támogatásra. 2015. szeptember 1-jétől a Nkt. 8. § (2) bekezdése és a Nkt. 8.§ (5) bekezdése szerinti esetek kivételével az óvodáskorú gyermek után a támogatás csak az óvoda nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető.
A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó:
- ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát, továbbá
- azon óvodáskorú és általános iskolás korú gyermekek után, akik esetében az ellátás ideje összességében nem éri el a heti 20 órát.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.
Amennyiben a családi napközi ellátás és gyermekfelügyeletről – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.
k) Hajléktalanok átmeneti intézményei

FAJLAGOS ÖSSZEG:

468 350 forint/férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

22 325,8 millió forint


A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Szoctv. és Gyvt. szabályainak megfelelően működtetett
- időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,
- a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve
- a gyermekek és családok átmeneti gondozását
biztosító intézmények egyes kiadásaihoz.
a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása

SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

2 606 040 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok 5.l) pontja szerint számított segítői létszám után illeti meg.

Az átlagbér alapú támogatás azon települési önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

aa) Az ellátottak számának meghatározása
A települési önkormányzatok a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak az ellátottak létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása:
- tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel,
- elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

ab) A számított segítői munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L/4
ahol:
Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak együttes létszáma, egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám.

ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:
Tsz = Gsz * ÁBsz
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása,
ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege.

b) Intézmény-üzemeltetési támogatás
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben – ide nem értve a helyettes szülői ellátást – az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe vételével.
A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Ösz + (Iv * ÁBsz) – Szt
ahol:
Ösz = éves összes várható intézmény-üzemeltetési kiadás,
Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 5. l) pontja szerint,
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.

Az intézmény-üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
Az intézmény-üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján – a szociális ügyekért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszterek) 2015. január 5-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

5. Gyermekétkeztetés támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

61 080,0 millió forint

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz.

a) A finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bértámogatása

DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:


1 632 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., a Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben és a szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.
A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, melyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezését szolgálja.

aa) Az ellátottak számának meghatározása

A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.n) pontja figyelembe vételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladat ellátási helyen megvalósított étkeztetésnél vehető figyelembe.

ab) A számított dolgozói létszám meghatározása

A számított dolgozói létszám a – kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli – ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő

ha L értéke 1-100 közötti:
Dsz = (L/25+Lk/25)*F

ha L értéke 101-500 közötti:
Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F

ha L értéke 501-1 000 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F

ha L értéke 1 001-1 500 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F

ahol:
Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert – kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével – aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám,
Lk= az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,
F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, melynek értéke
1 feladatellátási hely esetén: 1,0
2-3 feladatellátási hely esetén: 1,1
4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2
6 feladatellátási hely felett: 1,3

ac) A dolgozók bértámogatásának meghatározása:
Tsz = Dsz * ÁBd
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása,
ÁBd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege.

b) Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.
A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Kgy – Szt
ahol:
Kgy = a gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított ac) alpont szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

A gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.
A gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
A gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2015. január 5-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) alpontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

6. Szociális ágazati pótlék

Előirányzat:

6 060,9 millió forint

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerinti, 2015. január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez.
A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez.
A helyi önkormányzat a támogatást – éven belüli elszámolási kötelezettséggel – negyedévente igényli. Az igényléshez kapcsolódó adatszolgáltatás formáját, tartalmát és rendjét az államháztartásért felelős miniszter által – a szociális ügyekért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – kiadott útmutató rögzíti.
A 34/2014. (II. 18.) Korm. rendelet alapján benyújtott, 2014. IV. negyedévi elszámolás adatai alapján a helyi önkormányzatot előleg illeti meg a 2015. I. negyedévében fizetendő – 2014. december, valamint 2015. január-február hónapokra járó – ágazati pótlék kifizetéséhez, melynek folyósítása 2015. év első munkanapján történik. Az előleg elszámolása, illetve a további negyedévekre járó támogatás igénylése, folyósítása és elszámolása a Kincstár útján az alábbiak szerint történik:

No.

Megnevezés

A támogatási kérelem és elszámolás határideje

A támogatás folyósításának időpontja

1.

a II. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és az előleg elszámolása

2015. március 13.

2015. április 3.

2.

a III. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és a II. negyedév elszámolása

2015. június 12.

2015. július 3.

3.

a IV. negyedévi kifizetésekre vonatkozó igénylés és a III. negyedév elszámolása

2015. szeptember 11.

2015. október 2.

4.

a IV. negyedév elszámolása

2015. december 8.

amennyiben a IV. negyedévi tényleges kifizetések a 3. pont szerint igényelt támogatást meghaladják, a különbözet tekintetében 2015. december 18.

A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő.
IV. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KULTURÁLIS FELADATAINAK TÁMOGATÁSA
1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

19 426,7 millió forint

Az előirányzat a települési önkormányzatokat a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári ellátás és közművelődési feladatok ellátásához illeti meg.

a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

2 595,0 millió forint

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát, Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásához az alábbiak szerint illeti meg.

millió forint

Fenntartó önkormányzat

Megyei hatókörű városi múzeum

Támogatás

Békéscsaba

Munkácsy Mihály Múzeum

98,1

Debrecen

Déri Múzeum

150,2

Eger

Dobó István Vármúzeum

174,5

Győr

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

89,8

Kaposvár

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum

121,2

Kecskemét

Kecskeméti Katona József Múzeum

105,5

Miskolc

Herman Ottó Múzeum

193,2

Nyíregyháza

Jósa András Múzeum

131,2

Pécs

Janus Pannonius Múzeum

185,9

Salgótarján

Dornyay Béla Múzeum

99,0

Szeged

Móra Ferenc Múzeum

138,5

Székesfehérvár

Szent István Király Múzeum

221,2

Szekszárd

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

129,6

Szentendre

Ferenczy Múzeum

189,3

Szolnok

Damjanich János Múzeum

115,9

Szombathely

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum

139,8

Tata

Kuny Domokos Múzeum

97,2

Veszprém

Laczkó Dezső Múzeum

112,7

Zalaegerszeg

Göcseji Múzeum

102,2

Összesen:

2 595,0

b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

2 851,5 millió forint

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei könyvtárak fenntartásához az alábbiak szerint. (A megyei könyvtár biztosítja egyben a megyeszékhely megyei jogú város települési nyilvános könyvtári ellátását is.)

millió forint

Fenntartó önkormányzat

Megyei könyvtár

Támogatás

Békéscsaba

Békés Megyei Könyvtár

116,1

Debrecen

Méliusz Juhász Péter Könyvtár

233,8

Eger

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

132,3

Győr

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér

162,0

Kaposvár

Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár

100,8

Kecskemét

Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár

245,9

Miskolc

II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

191,2

Nyíregyháza

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

195,8

Pécs

Csorba Győző Könyvtár

209,6

Salgótarján

Balassi Bálint Megyei Könyvtár

94,1

Szeged

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

203,5

Székesfehérvár

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

134,3

Szekszárd

Tolna Megyei Illyés Gyula Megyei Könyvtár

109,2

Szentendre

Pest Megyei Könyvtár

105,3

Szolnok

Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény

129,1

Szombathely

Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár

119,4

Tatabánya

Tatabánya Megyei Jogú Város József Attila Megyei és Városi Könyvtár

125,5

Veszprém

Eötvös Károly Megyei Könyvtár

131,0

Zalaegerszeg

Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

112,6

Összesen:

2 851,5

c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

705,7 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

400 forint/fő

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

8 721,0 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 140 forint/fő de településenként legalább 1 200 000 forint

A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához.
A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.
e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

985,0 millió forint

A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.

Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2015. január 15-éig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembe vételével:
– a 2009-2013. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,
– leltározott gyűjtemény nagysága,
– szakmai besorolás,
– muzeális intézmények száma,
– az önkormányzat területi elhelyezkedése.

A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatai (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzata, Tata Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

A támogatás folyósítása egy összegben, 2015. február hónapban történik.

f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

679,4 millió forint

A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.
g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

679,4 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

400 forint/fő

A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint Kult. tv.-ben meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

1 909,7 millió forint

A támogatást a megyei könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 000 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2014. november 17-éig kötött megállapodások alapján, a következők szerint:
ha) 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település

FAJLAGOS ÖSSZEG: 668 300 Ft/település

hb) 1 001 – 1 500 fő lakosságszám közötti település

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 060 760 Ft/település

hc) 1 501 – 5 000 fő lakosságszám közötti település

FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 002 460 Ft/település

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása február 1-jéig egy összegben történik.

i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása
ELŐIRÁNYZAT: 300,0 millió forint

A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására.

A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2014. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2014. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.

A 2014. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások – a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 2. melléklet IV.1.d) pontja szerinti támogatás kivételével –, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.

A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

T = Ki*(Ei/∑K)

ahol:

T = az önkormányzatot megillető támogatás összege
Ki= a 2014. évi önkormányzati hozzájárulás összege
Ei = az előirányzat összege
∑K= a Ki országosan összesített összege.

Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg.

Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 10 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.

A támogatás folyósítása 2015. április hónapban egy összegben történik.

2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

11 338,6 millió forint

Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. és 12. §-ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatására szolgál az alábbiak szerint.
a) Színházművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

9 476,0 millió forint

aa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

2 493,8 millió forint

millió forint

Települési önkormányzat

Színházművészeti szervezet

Művészeti támogatás

Működési támogatás

Debrecen

Csokonai Színház

314,4

209,6

Győr

Győri Nemzeti Színház

300,5

200,3

Miskolc

Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft.

307,3

204,8

Pécs

Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft.

263,9

176,0

Szeged

Szegedi Nemzeti Színház

310,2

206,8

Összesen:

1 496,3

997,5


ab) A kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

6 982,2 millió forint

millió forint

Települési önkormányzat

Színházművészeti szervezet

Művészeti támogatás

Működési támogatás

Békéscsaba

Békéscsabai Jókai Színház

166,9

126,8

Békéscsabai Napsugár Bábszínház

23,3

Budaörs

Budaörsi Latinovits Színház

46,9

31,3

Budapest
Főváros

Budapest Bábszínház Nonprofit Kft.

213,0

1 285,0

Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft.

84,0

József Attila Színház Nonprofit Kft.

123,9

Katona József Színház Nonprofit Kft.

228,1

Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Nonprofit Kft.

138,5

Madách Színház Nonprofit Kft.

120,0

Örkény István Színház Nonprofit Kft.

153,4

Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft.

134,5

Thália Színház Nonprofit Kft.

121,2

Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft.

134,5

Új Színház Nonprofit Kft.

148,1

Vígszínház Nonprofit Kft.

328,6

Budapest XI. kerület

Karinthy és Karinthy Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.

19,6

13,1

Debrecen

Vojtina Bábszínház

34,9

23,2

Dunaújváros

Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza

45,5

30,3

Eger

Gárdonyi Géza Színház

120,5

95,3

Harlekin Bábszínház

22,6

Győr

Vaskakas Bábszínház

43,6

29,1

Kaposvár

Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft.

169,9

113,3

Kecskemét

Katona József Színház

154,9

127,5

Ciróka Bábszínház

36,4

Miskolc

Miskolci Csodamalom Bábszínház Nonprofit Kft.

26,8

17,9

Nyíregyháza

Móricz Zsigmond Színház Nonprofit Kft.

215,1

143,4

Pécs

Bóbita Bábszínház Nonprofit Kft.

27,7

32,0

Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft.

20,3

Sopron

Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.

122,5

81,7

Szeged

Kövér Béla Bábszínház

15,1

10,0

Székesfehérvár

Vörösmarty Színház

181,1

120,7

Szolnok

Szigligeti Színház

197,2

131,5

Szombathely

Mesebolt Bábszínház

39,0

110,1

Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft.

126,1

Tatabánya

Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház

81,6

54,4

Veszprém

Veszprémi Petőfi Színház

150,5

117,6

Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény

26,2

Zalaegerszeg

Hevesi Sándor Színház

120,7

98,4

Griff Bábszínház

26,9

Összesen:

4 189,6

2 792,6

b) Táncművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

122,9 millió forint

ba) A nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása

millió forint

Települési önkormányzat

Táncművészeti Szervezet

Művészeti támogatás

Működési támogatás

Győr

Győri Balett

37,0

20,0

bb) A kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatása

millió forint

Települési önkormányzat

Táncművészeti Szervezet

Művészeti támogatás

Működési támogatás

Balatonföldvár

Előadó-és Alkotóművészeti Alapítvány

11,4

0,0

Budapest XIII. kerület

Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft.

1,0

5,0

Tápiószele

Bozsik Yvette Alapítvány

39,0

0,0

Törökbálint

Univers’ Art Művészeti Egyesület

9,5

0,0

Összesen:

60,9

5,0

c) Zeneművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

1 739,7 millió forint

ca) Zenekarok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

1 588,4 millió forint

caa) A nemzeti minősítésű zenekarok támogatása

millió forint

Települési önkormányzat

Zenekar

Támogatás

Budapest XIII. kerület

Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítvány

46,0

Debrecen

Kodály Filharmónia - Kodály Filharmonikusok

174,4

Győr

Győri Filharmonikus Zenekar

165,6

Miskolc

Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft.

186,8

Pécs

Pannon Filharmonikus Zenekar Nonprofit Kft.

195,5

Szeged

Szegedi Szimfonikus Zenekar

190,9

Szombathely

Savaria Szimfonikus Zenekar

164,4

Összesen:

1 123,6

cab) A kiemelt minősítésű zenekarok támogatása

millió forint

Települési önkormányzat

Zenekar

Támogatás

Budapest III. kerület

Óbudai Danubia Zenekar Nonprofit Kft.

40,0

Budapest IX. kerület

MÁV Szimfonikus Zenekari Alapítvány

124,9

Budapest XI. kerület

Budapesti Vonósok Alapítványa

20,2

Budapest XIV. kerület

Zuglói Filharmónia Nonprofit Kft.

64,9

Budapest XXII. kerület

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft.

124,5

Szolnok

Szolnoki Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft.

70,6

Veszprém

Mendelssohn Kamarazenekar Egyesület

19,7

Összesen:

464,8

cb) Énekkarok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

151,3 millió forint

cba) A nemzeti minősítésű énekkarok támogatása

millió forint

Települési önkormányzat

Énekkar

Támogatás

Debrecen

Kodály Filharmónia - Kodály Kórus

81,5

Nyíregyháza

Nyíregyházi Cantemus Kórus

45,0

Összesen:

126,5

cbb) A kiemelt minősítésű énekkarok támogatása

millió forint

Települési önkormányzat

Énekkar

Támogatás

Szolnok

Szolnoki Szimfónikus Zenekar Nonprofit Kft-Bartók Béla Kamarakórus

24,8

V. BESZÁMÍTÁS, KIEGÉSZÍTÉS
A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint az e melléklet I.1.c), I.1.d), I.1.e), I.1.ba), I.1.bb), I.1.bc), I.1.bd) és I.1.a) jogcímeken megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2013. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, az alábbi differenciálás szerint:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint)

Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel százalékában

Kiegészítés
a beszámítás, kiegészítés alapjának százalékában

alsó határ

felső határ

1.

1

5000

0

25

2.

5 001

8 500

0

15

3.

8 501

10 000

10

0

4.

10 001

12 000

20

0

5.

12 001

15 000

40

0

6.

15 001

18 000

60

0

7.

18 001

24 000

85

0

8.

24 001

36 000

95

0

9.

36 001

42 000

100

0

10.

42 001

60 000

105

0

11.

60 001

100 000

110

0

12.

100 001

120

0


Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a 3-12. kategóriákban 10 százalékponttal kisebb.
A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2014. december 31-én hatályos 3. §-a, illetve a törvény melléklete szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy főre jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.
Kiegészítő szabályok:

1. Általános szabályok

a) Az e melléklet szerinti támogatások 2015. december 31-ig használhatók fel.
b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2014. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében pedig a 2014. január 1-jei állapotnak megfelelő, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait kell figyelembe venni.
c) Az I.1.c), III.2., III.5.b) és V. pontok szerinti adóerő-képesség figyelembe vétele a következők szerint történik:
A 2013. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2014. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2013. évi iparűzési adóalap összegéről. A 2014. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzat esetében az egy lakosra jutó elvárt iparűzési adó megegyezik az adatot szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóalapja – a legalacsonyabb és legmagasabb egy lakosra jutó iparűzési adóalapú községi, nagyközségi önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.
2014. évben, a Mötv. 98. §-a szerint, megalakult önálló község önkormányzatának (a továbbiakban: 2014. évben megalakult önkormányzat) egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége megegyezik azon települési önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességével, amelyből megalakult (a továbbiakban: kiválással érintett önkormányzat). A kiválással érintett önkormányzat iparűzési adóalapját az érintett önkormányzatok között lakosságszám szerint kell megosztani.
d) A II., III.3., III.4. és III.5. pontjai szerinti támogatások a Mötv. alapján létrehozott társulások útján ellátott feladatok után is igényelhetők.
e) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2015. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet I.1–I.4. pontok, II.1-II.3. és II.5. pontok, III.2–III.5. pontok és IV.1.h) alpont szerinti, 2015. január 31-éig az e melléklet IV.1.e) pont szerinti, valamint 2015. március 31-éig az e melléklet IV.1.i) pont szerinti támogatások települési önkormányzatokat megillető összegét.
f) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend:
a) Támogatások meghatározása

No.

Adatszolgáltatás időpontja

Támogatás jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Adatszolgáltatás célja

1.

az Ávr. szerint

I.2.

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján

a lakossági díjak csökkentését célzó támogatás megalapozása

2.

az Ávr. szerint

II.1.
és II.2.

gyermeklétszám a 2014/2015. nevelési évi nyitó (október 1-jei) tényleges, a 2014. december 31-ei állapotra becsült adatok, a 2015/2016. nevelési évi becsült adatok alapján, illetve a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, valamint a segítők létszáma a becsült adatok alapján

a felmért gyermeklétszám, vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve segítők létszáma alapján a 2015. évi bértámogatás és óvodaműködtetési támogatás megalapozása

3.

az Ávr. szerint

II.3.

e tábla 2. pont szerinti gyermeklétszámából a 2014/2015. nevelési évben ténylegesen utaztatott gyermekek, továbbá 2015/2016. nevelési évben az utaztatott gyermekek becsült száma

utaztatott gyermekek támogatásának megalapozása

4.

az Ávr. szerint

III.3.

éves becsült ellátotti adatok

a III.3. szerinti jogcímek támogatásának megalapozása

5.

az Ávr. szerint

III.4.

a bértámogatás megállapításához az ellátottak éves becsült száma; az intézmény-üzemeltetési támogatáshoz a 2014. évi igénylés, valamint az időarányos teljesítés és a 2015. évi paraméterek figyelembevételével 2015. évre becsült adatok

2015. évi szakmai dolgozók bértámogatása és az intézmény-üzemeltetési támogatás megalapozása

6.

az Ávr. szerint

III.5.

a bértámogatás megállapításához az éves becsült ellátotti adatok és feladatellátási helyek száma; az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2015. évi feladatellátás becsült adatai

a dolgozók bértámogatása és a gyermekétkeztetési üzemeltetési támogatás megalapozása

7.

az Ávr. szerint

IV.1.h)

2014. november 17-ei tényadatok

a megyei könyvtárral 2014. november 17-éig megállapodást kötő önkormányzatok számának felmérése a megyei jogú városok adatszolgáltatása alapján

8.

2015. február 27.

IV.1.i)

Az önkormányzat által 2014. évben saját bevételei terhére könyvtári állománygyarapításra fordított összeg

A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatásának megalapozása

b) Támogatások évközi módosítása

No.

Adatszolgáltatás időpontja

Támogatás jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás
kezdő hónapja

1.

2015. május 15.

I.2., II.1., II.2.,
II.3., II.5., III.3., III.4., III.5.

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint a szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok módosíthatók;
a III.4. és III.5. jogcímnél a becsült éves ellátotti adatok, és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2015. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók

I.2. esetében 2015. szeptember;
II.1., II.2., II.3., II. 5., III.3., III.4.a) és III.5.a) esetében 2015. július; III.4.b) és III.5.b) esetében 2015. augusztus

2.

2015. október 1.

I.2., II.1., II.2.,
II.3., II.5., III.3.,
III.4.a), III.5.

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám, illetve a segítők létszáma, valamint szociális és gyermekétkeztetési jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok, és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2015. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók

2015. december

c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli (a továbbiakban: körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele

No.

Adat-szolgáltatás időpontja

Támogatás jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás
kezdő hónapja

1.

2015. május 15.

II.1., II.2.,
II.3., II.5., III.5.

2015. szeptember 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.5. jogcím esetében a minősített pedagógusok intézményváltásának jelzése

2015. szeptember

III.3., III.4.

2015. július 1-jével történő fenntartó-változás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott ellátotti adatok megjelölésével

2015. július;
III.4. esetében 2015. augusztus

2.

2015. október 1.

II.5., III.3., III.4.a), III.5.a)

2015. december 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával, továbbá a II.5. jogcím esetében a minősített pedagógusok intézményváltásának jelzése

2015. december


A települési önkormányzat körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi meg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadás-átvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.

A települési önkormányzatok, a települési, területi nemzetiségi önkormányzatok, az országos nemzetiségi önkormányzatok, a központi költségvetési szervek valamint a nem állami szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a fenti táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzatot, ha a feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos támogatásról.

Az ellátottak arányában kell megosztani:
- a III.4.b) alpont szerinti támogatást az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok,
- a III.5.b) alpont szerinti támogatást a gyermekétkeztetési feladat
települési önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén.

Ha a települési önkormányzat körön kívüli szervezetnek ad át
- óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. pontok szerinti,
- III.4. pont szerinti intézményt, úgy a III.4.b) alpont szerinti,
- gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.b) alpont szerinti
támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le kell mondania.

A III.3.ad) alpont szerinti támogatás esetében nincs lehetőség átadás-átvételre. Amennyiben a fenntartó-változás következtében a települési önkormányzat nem, vagy alacsonyabb összegű támogatásra jogosult e jogcímeken, úgy a különbözet lemondásnak minősül.

3. Az I. pont szerinti támogatásra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) A I.1.a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni:

Lakosságszám alsó és

Elismert köztisztviselői létszám

No.

felső határa

minimum

maximum

a

b

c

d

A.

Községek

A.l.

2 000-3 000

6

8

A.2.

3 001-5 000

8

14

A.3.

5 001-11 000

14

23

B.

Városok

B.l.

1 105-5 000

10

19

B.2.

5 001-10 000

19

26

B.3.

10 001-20 000

26

40

B.4.

20 001-34 900

40

58

B.5.

34 901-42 200

58

85

C.

Megyei jogú városok

C.1.

34 040-60 000

76

135

C.2.

60 001-100 000

135

200

C.3.

100 001-205 000

200

282

D.

Fővárosi kerületek

D.1.

22 281-60 000

64

112

D.2.

60 001-100 000

112

131

D.3.

100 001-134 400

131

157


b) A I.1.a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők:

ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján:

Megnevezés

Fenntartó önkormányzatok
együttes lakosságszáma

Fenntartó önkormányzatok száma

Korrekciós tényező

ba.l)

3 000 fő alatt

2-5 önkormányzat

0,13

6-7 önkormányzat

0,15

8-9 önkormányzat

0,17

10 vagy több önkormányzat

0,19

3-5 önkormányzat

0,12

ba.2)

3 000-5 000 fő között

6-7 önkormányzat

0,14

8-9 önkormányzat

0,16

10 vagy több önkormányzat

0,18

3-5 önkormányzat

0,06

ba.3)

5 000 fő felett

6-7 önkormányzat

0,08

8-9 önkormányzat

0,10

10 vagy több önkormányzat

0,12

bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2014. december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi önkormányzatot):
bb.1) 2-3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04,
bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07,
bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04.

c) Az I.1. jogcím beszámítással csökkentett összegének folyósítására vonatkozó szabályok:
ca) az I.1. jogcím szerinti támogatás beszámítás előtti összegének meghatározásakor 2015. január és február hónapokban az önkormányzatot I.1.a) jogcímen megillető támogatás helyett a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi költségvetési törvény) 2. melléklet I.1.a) alpontja szerint megállapított támogatást kell figyelembe venni. Az így meghatározott éves támogatás beszámítás utáni összege (a továbbiakban: ideiglenes támogatás) időarányos összegének folyósítása az Ávr.-ben január és február hónapokra meghatározott mértékben és időpontokban történik.
cb) A 2015. március havi nettó finanszírozás keretében egy összegben kell érvényesíteni az I.1. jogcím szerinti támogatás beszámítás utáni, 2015. január és február hónapra jutó arányos összege és az ideiglenes támogatás január és február hónapban folyósított összege közötti különbséget. Ezt követő hónapokban az I.1. jogcím szerinti támogatás időarányos összegének folyósítása a nettó finanszírozás keretében az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

d) Az I.1. pont szerinti támogatás, valamint a 2014. évi költségvetési törvény 3. melléklet 3. pontja szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevallásokba.

e) Amennyiben az OSAP I.1.bb)-bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok magasabbak, mint az ezen időpont szerinti tényleges adatok, úgy az OSAP adatszolgáltatás – 2015. június 30-áig történő – javítása alapján az I.1. bb)-bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.

f) Az I.1.b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak a FÖMI adatbázis I.1.ba) alpont szerinti és az OSAP I.1.bb)-bd) alpont szerinti adatait lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal.

g) Az I.1.e) alpont szerinti támogatás megállapításakor a kiválással érintett önkormányzat 2013. évi idegenforgalmi adóbevételének tényadatát lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal.

h) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok:
ha) Az I.1.a)-e) alpontok szerinti támogatások e melléklet V. pontja szerinti Beszámítással csökkentett, kiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, település-üzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos működési kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel.
Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő forrásátadás, a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos marketing kiadások (kutatás, promóció, oktatás), turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel, garantált programokkal kapcsolatos költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása, látogathatóvá tétele, továbbá a turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és szolgáltató helyek környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák, kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás, díszburkolat) elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el.
hb) Az I.2. pont szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése”, valamint a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
hc) Az I.3., I.5. és I.6. pontok szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint használható fel.
hd) Az I.4. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

4. A II. pont szerinti támogatásra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és számítások figyelembevételével történik.

aa) Nevelési-szervezési paraméterek:

Foglalkozás-szervezés

Gyermekek heti
foglalkoztatási
időkerete

Csoport átlaglétszám

Óvodapedagógus
kötött munkaidő

Intézménytípus-együttható

1

2

3

4

5

gyermekek nevelése a napi 8 órát nem éri el

30,5

20

32

0,85

gyermekek nevelése a napi 8 órát eléri vagy meghaladja

61,0

20

32

0,85

A gyermekeket aszerint kell a megfelelő csoportban figyelembe venni, hogy a gyermek havonta átlagosan hány órát tartózkodik az óvodában.

ab) Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám számítása
2014/2015. nevelési évre:
2015/2016. nevelési évre:
ahol:
Vk1; Vk2 = a 2014/2015., illetve a 2015/2016. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,
V1; V2 = a Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező létszáma, de legfeljebb
- 2015. év első 8 hónapjában a 2014/2015. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,
- 2015. év utolsó 4 hónapjában a 2015/2016. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült
vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.
Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra – a Nkt. 5. mellékletében – megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

b) A Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a II.1.-II.3. alpontok szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.

c) A II. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A II.1.-II.3. és II.5. pontok szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
5. A III. pont szerinti támogatásra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.
b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez a III.3.a) alpont szerinti jogcím, amely esetében – szerződés esetén is – az a települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján más önkormányzat vagy fenntartó biztosítja az ellátást.
c) A III.2. pont szerinti támogatás megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak járó támogatást lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal.
d) A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
- az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és
- a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

e) A Mötv. szerinti társulás keretében történő működtetés esetén
- a III.3.a) alpont szerinti támogatás összegének számításánál a társult települések összlakosságszámát kell figyelembe venni,
- a III.3.b) alpont alatti támogatás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja a 40 000 főt.

f) A III.3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha
- a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, és
- a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
- a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma
= az a), c)-d), és f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő,
= a jb)-k) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő,
- az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.

g) A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást – a Kiegészítő szabályok 2.c) alpontja szerint – pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
h) A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
Amennyiben a III.3. és III.4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.
i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:
ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – a III. pont 3. alpont c), d) és f)–k) pontja szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – a szociális vagy gyermekjóléti szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a g) alpont szerinti időszakos jelentést.
ib) Az ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.
ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.
id) Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,
idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában,
idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,
idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy
ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában
is részesül.
ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül.
if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az ig) alpontban és az io)–is) alpontban meghatározott kivételekkel.
ig) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
ih) Családi gyermekfelügyelet esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen bölcsődei ellátásban, hetes bölcsődei ellátásban vagy családi napközi ellátásban is részesül.
ii) Családi napközi esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen bölcsődei ellátásban vagy hetes bölcsődei ellátásban is részesül.
ij) Bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen hetes bölcsődei ellátásban is részesül.
ik) Hetes bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában nyújtott átmeneti gondozásban, vagy helyettes szülői ellátásban is részesül.
il) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, az im) alpontban foglalt kivételekkel.
im) Bölcsődei ellátás és családi napközi ellátás esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.
in) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás esetén.
io) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban vagy családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban is részesül.
ip) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
iq) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
ir) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
is) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

j) A III.3.ja) alpont esetében
ja) a bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;
jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, – a III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából – a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át;
jc) amennyiben a gyermek az intézményben nem egész hónapra jelenik meg beíratottként, akkor a támogatás – III.3.ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával – a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel.
k) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
- nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,
- bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,
éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.

Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig annak 100%-át.

l) A III.4.a) alpontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.b) alpontban az elismert intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik:

Megnevezés

Finanszírozás szempontjából elismert létszám

Intézményvezető/Szakmai vezető

1 fő

Segítő:
- időskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével)
- gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével)

4 ellátottra 1 fő

m) Amennyiben a III.4. pont szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – pl. fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézmény-üzemeltetési támogatáshoz az intézmény-üzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.
n) A III.5. pont szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2015. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. Az étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.
Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes) bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében a gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 235-tel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 235-tel.
A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
o) A III. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett:
oa) a III.1. pont szerinti támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ob) a III.2. pont szerinti támogatás a III.1. pontban szereplő ellátások önrészére, a III.3. és III.5. pontok szerinti feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére, a gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére, az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására használható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, illetve a „Rövid időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás”, a „Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)”, az „Országos közfoglalkoztatási program”, a „Közfoglalkoztatási mintaprogram”, a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”, a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások” kormányzati funkciókon, valamint az oc) és oe) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
oc) a III.3.a)-k) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Családsegítés”, a „Gyermekjóléti szolgáltatások”, a „Szociális étkeztetés”, a „Házi segítségnyújtás”, a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”, az „Idősek, demens betegek nappali ellátása”, a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”, a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”, a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”, a „Hajléktalanok nappali ellátása”, a „Gyermekek napközbeni ellátása”, a „Hajléktalanok átmeneti ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
od) a III.4. pont szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.a) és III.4.b) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak, demens betegek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása”, „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
oe) a III.5. pont szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy a III.5.a) és III.5.b) alpontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” és a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
of) a III.6. pont szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2015. évi január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékra és annak közterheire használhatja fel.

6. A IV. pont szerinti támogatásra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) A IV.1.a) alpont szerinti támogatás jogszerű felhasználásának feltétele, hogy a megyei hatókörű városi múzeumot fenntartó települési önkormányzat költségvetési rendeletében saját bevételei terhére kiegészítő hozzájárulást biztosítson a múzeumi feladatok ellátásához.
A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés d) pontja szerinti beszámolóban is szerepeltetni szükséges.
b) A IV.1.b) alpont szerinti támogatás felhasználását a Kult. tv. 68. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolóban is szerepeltetni szükséges.
A támogatás jogszerű felhasználásának feltétele, hogy a megyei könyvtárat fenntartó települési önkormányzat költségvetési rendeletében saját bevételei terhére kiegészítő hozzájárulást biztosítson a városi könyvtári feladatok ellátásához.
c) A IV.1.d) alpont szerinti támogatás jogszerű felhasználásának feltétele, hogy a települési önkormányzat biztosítsa
– a nyilvános könyvtár, könyvtári szolgáltató hely és a közművelődési intézmény, közösségi színtér nyitva tartását a hét valamely szabadnapján vagy munkaszüneti napján is,
– a közművelődési intézmény nyitva tartását hetente legalább egy alkalommal 21 óráig,
– a közösségi színtér nyitva tartását havonta legalább egy alkalommal 21 óráig.
d) A IV.1.a), d), h) és i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2016. február 29-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
e) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett:
ea) A IV.1.a) és IV.1.e) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
eb) A IV. 1. a) alpont szerinti támogatás legalább 20%-át a Kult. tv. 45/A. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében a következő tevékenységekre kell fordítani:
– módszertani műhelygyakorlat megszervezésére legalább évente kétszer
= restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,
= szakáganként gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjtemény-feldolgozási, különösen digitalizálási tevékenység témakörben,
= múzeumpedagógia területén óvodapedagógusoknak és pedagógusoknak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyeközponti tankerületével egyeztetett tematika alapján, a kerettantervi kapcsolódások bemutatása érdekében,
– a múzeum felsőfokú végzettségű, a Múzeumi Állományvédelmi Bizottság éves akkreditált továbbképzését elvégzett állományvédelmi felelőse helyszíni bejárására a megye területén lévő muzeális intézményekbe legalább évente egyszer, valamint
– a múzeum két szakmai munkakört betöltő munkatársának beiskolázására legalább 30 órás, a miniszter által akkreditált vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzésre, vagy legalább 30 órás képzés megtartására a módszertani műhelygyakorlattal érintett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódva.
A fentiekről készített költségkalkulációt a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés e) pontja szerinti feladatalapú költségvetés részeként – legkésőbb 2015. március 31-éig – az önkormányzat megküldi a kultúráért felelős miniszter részére.
ec) A IV.1.b) alpont szerinti támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.
A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
A támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására kell fordítani, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is.
A támogatásból biztosítani kell továbbá legalább
– egy fő szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakmai továbbképzését, továbbá
– évente egy alkalommal a megye könyvtárosai számára a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynap megszervezését.
ed) A IV.1.c) és IV.1.g) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
ee) A IV.1.d) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
eea) a támogatás szempontjából kizárólag az ec) és ed) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
eeb) a támogatás legalább 10%-át közművelődési intézmény, közösségi színtér működtetésére kell felhasználni,
eec) a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzatnak a támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására kell felhasználnia,
eed) az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás legalább 15 %-át könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megújítására és a Kult. tv. 76. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt közművelődési tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.
ef) A IV.1.f) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
efa) a támogatás szempontjából kizárólag az ea), ec) és ed) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások veh etők figyelembe,
efb) Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia,
efc) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására, további legalább 10%-át módszertani szakirányítási feladat ellátására kell fordítani. A támogatásból biztosítani kell továbbá legalább egy fő szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakmai továbbképzését.
eg) A IV.1.h) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
ega) a támogatás szempontjából kizárólag az ec) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
egb) a támogatást az 5000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező települési önkormányzat által a megyei könyvtárral kötött kistelepülési megállapodás alapján igénybe vett, a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) által nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó kiadásokra lehet felhasználni,
egc) ha a megyei könyvtár a KSZR szolgáltatás megszervezéséhez megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei könyvtár gondoskodik.
eh) A IV.1.i) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
eha) a támogatás szempontjából kizárólag az ec) pontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ehb) a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg.
ei) A IV.2.a) alpont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Színházak tevékenysége” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
ej) A IV.2.b) és IV.2.c) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

3. melléklet a 2014. évi C. törvényhez24



A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai
I. Helyi önkormányzatok működési célú költségvetési támogatásai
1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása

Előirányzat:

4 500,0 millió forint

Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott önkormányzat lakosainak szociális helyzetét is.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

2. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása

Előirányzat:

1 200,0 millió forint

A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatnak az általa fenntartott intézményben biztosított feladatellátás ésszerű megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2014. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2014. és 2015. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.
A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzati, illetve társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból (ide nem értve a települési önkormányzat rendeletét, illetve a társulás határozatát) adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. Támogatásra csak az az önkormányzat jogosult, amely saját forrásból a jogszabályban meghatározott juttatásokat nem képes teljesíteni.
A pályázat benyújtása három ütemben történik: I. ütem 2015. április 10., II. ütem 2015. július 10. és III. ütem 2015. szeptember 25.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
A 2015. évben megítélt vissza nem térítendő támogatás folyósítása:
a) az önkormányzat által 2015. évben teljesítendő jogszabályi kötelezettség kifizetéséhez az I. ütemben a 2015. július, a II. ütemben a 2015. október, a III. ütemben a 2015. december havi nettó finanszírozás keretében, előfinanszírozás formájában, egy összegben,
b) a 2016. évre áthúzódó fizetési kötelezettség esetén 2016. évben, teljesítésarányosan,
felhasználása a folyósítás évében december 31-éig történik.

Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá
- a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó, valamint a tárgyévben jóváhagyott kötelezettségvállalások, valamint
- a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések
forrására.
3. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása

Előirányzat:

3 000,0 millió forint


Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának pályázati úton történő támogatására szolgál. Pályázatot az a települési önkormányzat nyújthat be, amely vállalja, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosít.
A támogatásról a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik. Amennyiben az előirányzat a pályázat keretében nem kerül teljes egészében felhasználásra, illetve év közben a megállapított támogatásokból legkésőbb 2015. szeptember 30-áig visszafizetés történik, az így keletkezett maradvány azon települési önkormányzatok egyösszegű támogatására fordítható, amelyek saját forrás felhasználásával szervezték meg a nyári gyermekétkeztetést.
A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása

Előirányzat:

24 000,0 millió forint

Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2015. évi működésének támogatására fordítható.
A támogatás nem haladhatja meg az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
A közlekedésért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést köt.
5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása

Előirányzat:

2 015,0 millió forint

Az előirányzatból támogatást – a Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – az a települési önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött, vagy egyéb a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés).
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben, a tárgyévet megelőző évet érintően szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.

A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – vesztesége erejéig igényelhető, és annak pótlására használható fel. A települési önkormányzat a kapott támogatást a tárgyévet megelőző évben a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére az elosztás szerinti összegben utalja tovább.

A támogatásról a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása
Előirányzat: 50,0 millió forint

A központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében – támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok számára.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordítható.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása

Előirányzat:

500,0 millió forint


Az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2015. évi váratlan kiadásai támogatására bevételeik figyelembevételével.
A támogatást a megyei önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel,
b) visszatérítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a miniszterek döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a.

8. A közérdekű kéményseprő-ipari közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása
Előirányzat: 100,0 millió forint

A központi költségvetés a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közérdekű közszolgáltató átmeneti ellátásért járó közszolgáltatási díjból nem fedezhető, indokolt költségei megtérítésére biztosít támogatást az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatásának figyelembevételével megállapított támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő kéményseprő-ipari közszolgáltatás megkezdéséig havonta történik.

9. Átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása
Előirányzat: 180,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a települési önkormányzatoknál felmerülő konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezésekhez kapcsolódó üzemeltetési költségek támogatására. Az előirányzat terhére támogatást igényelhet a települési önkormányzat a 2015. évben felmer ült,
a) a honvédelemért felelős miniszter által biztosított konténerizált víztisztító és vízkiadó berendezések (a továbbiakban: szűrőberendezés) települési önkormányzatot terhelő, az üzemeltetési engedély kiadásának napjától számított üzemeltetési költségeinek, továbbá
b) a szűrőberendezés rendszerből való kivonásához szükséges engedélymódosítás költségeinek
támogatására, ha a település lakosságának átmeneti egészséges ivóvízzel történő ellátásához szűrőberendezés került telepítésre az Ivóvízminőség-javító Program befejezéséig.

A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje 2016. január 31.
II. Helyi önkormányzatok felhalmozási célú költségvetési támogatásai
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása

Előirányzat:

1 200,0 millió forint

A központi költségvetés a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: közműfejlesztési kormányrendelet) meghatározott hányadát támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítja.
A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a közműfejlesztési kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül.
Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik.

2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

Előirányzat:

300,0 millió forint

A támogatást a települési önkormányzatok a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására pályázati úton igényelhetik. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is.

A kompközlekedés működtetéséhez Mohács Város Önkormányzatát legalább 30,0 millió forint, Dunafalva Község Önkormányzatát legalább 12,0 millió forint illeti meg az előirányzatból.

A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

3. Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása

Előirányzat:

16 900,0 millió forint

Az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása által megvalósítandó európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból és a 2015. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére.
2015. évben – a megyei önkormányzat kivételével – a pályázati úton nyújtott támogatás a vízgazdálkodási, az egyes környezetvédelmi, a szociális városrehabilitációs célú, az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, valamint a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézmények és belterületi közutak, kerékpárutak infrastrukturális fejlesztéseihez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhető, amelyek – a vízgazdálkodáson belül a vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési célt kivéve – a helyi önkormányzat, illetve társulása vagyongyarapodását eredményezik.
2015. évben támogatást kizárólag a következő helyi önkormányzat, illetve társulása igényelhet:
a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések besorolásáról szóló kormányrendeletben szereplő települések,
b) a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendelet 3. mellékletében szereplő járások vagy 6. mellékletében szereplő térségek területén lévő települések, vagy 4. mellékletében szereplő települések,
c) a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi költségvetési törvény) 76/C. §-a szerinti, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi költségvetési törvény) 72-74/A. §-ai, illetve a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi költségvetési törvény) 67-68. §-ai szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési célú támogatásban nem részesült települési önkormányzatok,
d) azon önkormányzatok és társulásaik, amelyek az ivóvízminőség-javító programban érintettek, ugyanezen program keretében megvalósuló ivóvízminőség-javító beruházásaikhoz,
e) önkormányzati társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b), vagy a c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek,
f) a megyei önkormányzatok.
Magyarország európai uniós derogációs kötelezettségének határidőben történő megvalósítása érdekében az egészséges ivóvíz-beruházásokra ígérvény adható.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A döntés a fejlesztés teljes időszakára - előre ütemezetten - történik.
Az ivóvízminőség-javításra, szennyvízelvezetésre és hulladékgazdálkodásra irányuló beruházásokra előleg nyújtható, melynek felhasználási határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítására a pályázóval kötött támogatási szerződésben foglaltak szerint teljesítésarányosan kerül sor.
4. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések

Előirányzat:

5 400,0 millió forint


a) Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás
aa) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása

Előirányzat:

2 000,0 millió forint


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

ab) Szociális szakosított ellátást és a gyermekek átmeneti gondozását szolgáló önkormányzati intézmények fejlesztése, felújítása

Előirányzat:

400,0 millió forint


Az előirányzatból a 2. melléklet III. 4. pont szerinti támogatásban részesülő települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a szociális szakosított ellátást és a gyermekek átmeneti gondozását szolgáló, önkormányzati tulajdonú intézménye fejlesztésére, felújítására.

A támogatás a szolgáltatói nyilvántartásba ideiglenes hatállyal bejegyzett intézmények olyan fejlesztését, felújítását szolgálja, amelynek célja a határozatlan idejű bejegyzéshez jogszabályban előírt tárgyi feltételek biztosítása. Határozatlan idejű bejegyzéssel rendelkező intézmények fejlesztése, felújítása kizárólag akkor támogatható, ha valamennyi, ideiglenes hatállyal bejegyzett intézménnyel kapcsolatos igény támogatását követően az előirányzat arra lehetőséget biztosít.

Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt.

ac) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása

Előirányzat:

1 000,0 millió forint


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet – Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kivételével – a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 15,0 millió forint.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

ad) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás

Előirányzat:

500,0 millió forint


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

Nem nyújtható az aa)-ad) alpont szerinti támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve az aa) és ac)-ad) alpontok esetében, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján az aa) és ac)-ad) alpontok esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.
Az aa)-ad) alpont szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

b) Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása

Előirányzat:

1 500,0 millió forint

Az előirányzat a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúsága arányában a Központi Statisztikai Hivatal 2013. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1390/03 „A helyi közutak adatai adatgyűjtés” alapján illeti meg a kerületi önkormányzatot. A támogatás a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására, a csapadékvíz elvezetésére, valamint a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítésére használható fel. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál. Ha az útépítési engedély az út szilárd burkolattal való kiépítését jelzőlámpa építésével engedélyezi, a támogatásból annak költségei is elszámolhatók. Ha a csatornázott területek szilárd burkolattal történő ellátásánál a támogatás nem kerül teljes egészében felhasználásra, a támogatás a csapadékvíz-elvezető csatorna építésével egyidejűleg (azonos beruházásban) megvalósuló útburkolásra fordítható.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása három egyenlő részletben, január 26-áig, április 24-éig és július 24-éig történik.

5. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása

Előirányzat:

2 500,0 millió forint


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet új önkormányzati óvoda létrehozására, az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, óvodai feladatellátást szolgáló intézmény férőhelyeinek növelésére és kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítására.
A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.


6. „Art” mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása

Előirányzat:

100,0 millió forint

Az előirányzatból pályázati úton támogatást azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató települési önkormányzat igényelhet, amely vállalja, hogy a támogatással e mozik digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai feltételeit biztosítja.
A támogatás az „art” minősítéssel rendelkező moziterem meglévő vetítőterme műszaki feltételeinek javításához, digitalizáláshoz alkalmas eszközök beszerzéséhez, gépház átalakításához igényelhető.
A támogatásról a kultúráért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
7. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása

Előirányzat:

806,0 millió forint


a) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás

Előirányzat:

300,0 millió forint


Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy a vele kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmény vagy közösségi színtér technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására, épületének karbantartására, felújítására. A támogatást az önkormányzatok által az egyes célok tekintetében vállalt önrész arányában kell megállapítani. Ha a települési önkormányzat a közművelődési támogatás érdekében vállalt önrészt csökkenti, akkor ezzel arányosan csökkentett összegű érdekeltségnövelő támogatásra jogosult. A különbözet jogosulatlan igénybevételnek minősül.
A támogatás
aa) 60%-át a települési önkormányzat által fenntartott, továbbá a települési önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő, az ab) pont hatálya alá nem tartozó intézmény vagy közösségi színtér után,
ab) 40%-át a települési önkormányzat által 2014. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér után
a települési önkormányzat által vállalt önrész arányában kell felosztani.
Ha igény hiányában az ab) pont szerinti esetben maradvány keletkezik, azt az aa) pont szerinti célra kell felhasználni.

A vállalt önrészt
– a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott települések esetében, valamint
– a települési önkormányzat által 2014. január 1-jét követően alapított közművelődési intézmény vagy közösségi színtér esetében
háromszoros súllyal kell figyelembe venni a támogatás megállapításakor. A két feltétel együttes fennállása esetén a vállalt önrészt kilencszeres súllyal kell figyelembe venni.
Az arányossági számításnál az egy önkormányzatnál figyelembe vehető vállalt önrész nem haladhatja meg a pályázatot benyújtó valamennyi önkormányzat által 2015. évben vállalt önrészek összesített összegének 1,5%-át.
Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a vállalt önrész szerinti támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot.

A támogatás szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek” és a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

b) Múzeumok szakmai támogatása

Előirányzat:

70,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott múzeum látogatófogadást és gyűjtemény-feldolgozást elősegítő szakmai munkájához.
A 2. melléklet IV.1. pont a) és e) alpontja alapján támogatásban részesült önkormányzat nem nyújthat be pályázatot.

c) Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program)

Előirányzat:

370,0 millió forint

Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott vagy támogatott muzeális intézmény szakmai fejlesztéséhez.
d) Járásszékhely települési önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatása

Előirányzat:

66,0 millió forint

Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak kidolgozására.

A b)-d) alpontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt.
Az a)-d) alpontok szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje a b) alpont szerinti támogatás esetében tárgyév december 31-e, az a), c) és d) alpontok szerinti támogatások esetében a tárgyévet követő év december 31-e.

A b)-d) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
8. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása

Előirányzat:

300,0 millió forint

A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.

9. A gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatása
Előirányzat: 1 000,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló
– új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására,
– az önkormányzat tulajdonában álló konyhák és kiszolgáló létesítmények kapacitásbővítésére, fejlesztésére,
valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.
A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

10. Adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása

Előirányzat:

9700,0 millió forint


Az előirányzatból a 2012. évi költségvetési törvény 76/C. §-a szerinti, a 2013. évi költségvetési törvény 72–74/A. §-a és a 2014. évi költségvetési törvény 67-68. §-a szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési célú támogatásban nem részesült települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a tulajdonában lévő

a) a település belterületén út, híd vagy járda építésére, felújítására, karbantartására,
b) vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer kiépítésére, felújítására,
c) köztemető felújítására, ravatalozó építésére, illetve felújítására, temetőközlekedési utak építésére, felújítására,
d) olyan épület felújítására, fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére, amely
da) igazgatási tevékenységet,
db) óvodai nevelést,
dc) kulturális tevékenységet vagy
dd) szociális vagy egészségügyi feladatellátást
szolgál,
e) településrendezési tervek készítésére, valamint
f) munkahelyteremtési programok megvalósítására.

A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
III. Önkormányzati fejezeti tartalék

Előirányzat:

32 173,7 millió forint

1. Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot növeli

a) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt,
b) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben visszafizetett támogatások összege,
c) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,
d) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamat összege,
e) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott előirányzatának összege,
f) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló törvény 83.§ (6) bekezdésében felsorolt kötelezettségek költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege.

2. Az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzatot csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzat összege.

3. Az önkormányzati fejezeti tartalék terhére a következő kifizetések teljesíthetők

a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,
b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat, helyi nemzetiségi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,
c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető igénybevételi, késedelmi és kiegészítő kamat összege,
d) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló törvény 83.§ (6) bekezdésében felsorolt, költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege.

4. A tartalék előirányzat szolgál a rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatások forrásául.

A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter – tárcaközi bizottság javaslata alapján – a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb 2015. december 20-áig együttesen dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel,
b) visszatérítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a miniszterek döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a.

5. A tartalék előirányzat szolgál a következő költségvetési támogatások 2015. évi ütemének forrásául:

a) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros Önkormányzatát az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartása támogatásának 2015. évi ütemére,

b) legfeljebb 150,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatát a békásmegyeri vásárcsarnok rekonstrukciójához,

c) legfeljebb 620,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatát a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park kiemelt beruházás megvalósításához,

d) legfeljebb 1 800,0 millió forint illeti meg Csurgó Város Önkormányzatát a Sótonyi László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése céljára,

e) legfeljebb 1 200,0 millió forint illeti meg Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatát a hódmezővásárhelyi ingatlanokkal kapcsolatos beruházások támogatásához szükséges forrás biztosításáról szóló 1507/2014. (IX. 10.) Korm. határozat 4. pontja alapján az ingatlanokkal kapcsolatos beruházások megvalósításához,

f) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát a 2012. évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok egy részének felhasználásáról és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendi módosításáról szóló 1729/2013. (X. 11.) Korm. határozat 3. pontja alapján a Miskolctapolcai Strandfürdő és környezetének fejlesztéséhez, a korábbi strand területének rehabilitációjához, nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas úszómedence és kiszolgáló épületek, valamint élményfürdő kialakításához,

g) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát – a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft.-n keresztül – a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ üzemeltetéséhez és programjainak megvalósításához,

h) legfeljebb 22,0 millió forint illeti meg Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatát a „Szombathely a segítés városa” program megvalósítása érdekében. Az újraélesztési program célja a hirtelen szívhalál, mint halálok csökkentésének elősegítése, a korai és elkerülhető halálozás életmódbeli tényezőinek javítása az újraélesztés oktatásán, a lakosság képzésén keresztül,

i) legfeljebb 605,8 millió forint illeti meg Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke és kamattörlesztő-részletek átvállalásához.

A támogatások felhasználásának részletes szabályairól az érintett önkormányzattal
- az a) pont szerinti támogatás esetében a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben,
- a b–e) pontok szerinti támogatások esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter,
- az f) pont szerinti támogatás esetében a turizmusért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben,
- az g) pont szerinti támogatás esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben,
- a h) pont szerinti támogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
- az i) pont szerinti támogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
köt támogatási szerződést.

A támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása – a g–i) pontok kivételével – a szerződéskötést követő 30 napon belül történik. A további részletek 2015. évi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2015. november 30-áig elszámol. A további részletek folyósítására ez esetben a szerződésben rögzítettek szerint, de legkésőbb 2015. december 31-éig kerülhet sor. A támogatás felhasználási határideje – ideértve a 2015. november 30-áig el nem számolt előleget is – 2016. december 31.

A g)–i) pontok szerinti támogatások teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje 2015. december 31.

6. A tartalék előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok díjára.
a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint.
A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.

7. A tartalék előirányzat szolgál a 2012. évi költségvetési törvény 76/C. §-a szerinti, a 2013. évi költségvetési törvény 72-74/A. §-ai, és a 2014. évi költségvetési törvény 67-68. §-ai szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési célú támogatásban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek 2015. évi 12 500,0 millió forintos támogatásának részleges forrásául, amennyiben a támogatások egy része más költségvetési forrásból – így különösen európai uniós forrásból – nem biztosítható.
IV. Vis maior támogatás


Előirányzat:


7 700,0 millió forint

A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti.

Kiegészítő szabályok:

1. A pályázatot
a) az I.1. pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
b) az I. 2., I. 9. és II. 10. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
c) az I.3. pont szerinti jogcím esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
d) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
e) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével,
f) az I.7., II.4.aa), II.4.ac), II.4.ad) és III.4. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen,
g) a II.3. pont szerinti jogcím esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértésével,
h) a II.4.ab) és a II.9. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
i) a II.5. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egyetértésével,
j) a II.6. és II.7. pontok szerinti jogcímek esetében a kultúrpolitikáért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével
írja ki.
2. Az államháztartásról szóló törvény szerinti támogató
a) az I.3. pont szerinti jogcím esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter,
b) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter,
c) az I.6., II.4.ab), II.5. és a II.9. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős miniszter,
d) a II.6. és II.7. pontok szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter.
3. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az államháztartásról szóló törvény szerinti szabályozás alkalmazandó.
4. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.

4. melléklet a 2014. évi C. törvényhez25


A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól

A

B

C

D

1

1.

A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:

2

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben

3

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport)

4

Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcímcsoport)

5

Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport)

6

XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben

7

Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja (34. cím, 1. alcím)

8

Különféle kifizetések (34. cím, 2. alcím)

9

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben

10

Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím)

11

Uniós programok árfolyam-különbözete (20. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport)

12

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben

13

Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)

14

Szervezetátalakítási alap (25. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport)

15

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

16

Peres ügyek (25. cím)

17

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben

18

Uniós programok árfolyam-különbözete (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport)

19

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben

20

Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport)

21

GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím, 7. jogcímcsoport)

22

Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport)

23

Családi támogatások (21. cím, 1. alcím)

24

Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím)

25

Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím)

26

Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport)

27

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben

28

Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)

29

A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)

30

Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)

31

Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)

32

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben

33

Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím)

34

Lakástámogatások (29. cím)

35

Egyéb vállalati támogatások (30. cím, 2. alcím)

36

Normatív támogatások (30. cím, 3. alcím)

37

Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím)

38

Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)

39

Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)

40

Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (32. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)

41

Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport)

42

1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport)

43

Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)

44

Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21. jogcímcsoport)

45

Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22. jogcímcsoport)

46

Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)

47

Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)

48

Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)

49

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére átadott pénzeszköz (35. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)

50

Nemzetközi elszámolások kiadásai (36. cím)

51

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)

52

Követeléskezelés költségei (41. cím)

53

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím)

54

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben

55

Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport)

56

Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)

57

Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport)

58

Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport)

59

Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport)

60

Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcímcsoport)

61

Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport)

62

ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím)

63

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK fejezetben

64

Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport)

65

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben

66

Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím)

67

Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás (4. cím, 4. alcím)

68

Bérgarancia kifizetések (5. cím)

69

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP fejezetben

70

Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése (7. cím)

71

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben

72

Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)

73

Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)

74

Szolgálatfüggő nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)

75

Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)

76

Vagyongazdálkodás (3. cím)

77

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben

78

Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)

79

Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)

80

Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)

81

Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)

82

Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport)

83

Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport)

84

Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)

85

Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport)

86

Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport)

87

Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím)

88

Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím)

89

Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4. jogcím)

90

Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím)

91

Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím)

92

Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím)

93

Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím)

94

Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 5. jogcím)

95

Vagyongazdálkodás (3. cím)

96

2.

Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:

97

VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben

98

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)

99

XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben

100

Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím)

100a

Az Erste Bank Hungary Zrt. tulajdonosi részesedésének megszerzése (35. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 4. jogcím)

101

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben

102

Peres ügyek (20. cím, 13. alcím)

103

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben

104

NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)

105

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben

106

Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50. jogcímcsoport)

106a

Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások
(20. cím, 21. alcím)

107

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

108

Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport)

109

A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)

110

Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 6. jogcímcsoport)

111

Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 7. jogcímcsoport)

112

XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben

113

Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)

114

Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)

115

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben

116

Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport)

117

Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)

118

Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1. jogcímcsoport)

119

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben

120

Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25. jogcímcsoport)

121

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben

122

Start-munkaprogram (8. cím)

123

3.

Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján túlléphető:

124

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben

125

Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím)

126

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben

127

Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím)

128

Belügyi Alapok (20. cím, 20. alcím)

129

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben

130

Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (25. cím, 8. alcím)

131

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben

132

TEN-T projektek (20. cím, 32. alcím, 5. jogcímcsoport)

133

CEF projektek (20. cím, 32. alcím, 27. jogcímcsoport)

134

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben

135

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím)

136

Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím)

137

Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím)

138

Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8. jogcímcsoport)

139

Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport)

140

2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím)

141

Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (2. cím, 10. alcím)

142

Vidékfejlesztési és halászati programok (2. cím, 11. alcím)

143

Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020 (2. cím, 12. alcím)

144

Uniós Programok ÁFA fedezete (2. cím, 13. alcím)

145

4.

A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter engedélyével túlléphető:

146

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben

147

Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport)

148

5.

A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat:

149

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben

150

Magyar Államkincstár (8. cím)

151

6.

A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett túlléphető:

152

XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben

153

Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (26. cím)

5. melléklet a 2014. évi C. törvényhez



4K25733_0

Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok 2007-2013-as programozási időszakra

millió forint

Megnevezés

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

Indikatív EU forrás

Gazdaságfejlesztés Operatív Program

0,0

99 918,5

119 740,5

133 922,0

146 717,4

151 817,0

165 223,7

817 339,3

Közlekedés Operatív Program

0,0

161 292,2

243 876,2

280 706,1

293 405,8

360 070,9

396 191,0

1 735 542,2

Társadalmi megújulás Operatív Program

0,0

154 743,4

158 081,2

153 739,4

158 801,5

174 245,2

190 261,0

989 871,8

Államreform Operatív Program

0,0

7 618,9

7 405,1

6 646,5

6 164,9

6 491,8

7 065,6

41 392,8

Elektronikus közigazgatás Operatív Program

0,0

17 463,4

17 386,2

16 239,5

15 927,6

16 475,4

17 980,4

101 472,5

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

0,0

78 304,9

71 258,0

74 531,7

90 192,5

92 000,5

100 875,4

507 162,9

Környezet és energia Operatív Program

0,0

104 543,7

171 170,1

207 955,0

218 336,9

238 754,7

261 839,7

1 202 600,2

Nyugat-dunántúli Operatív Program

0,0

18 632,9

19 972,2

20 787,6

23 183,2

23 640,0

25 936,2

132 152,0

Közép-dunántúli Operatív Program

0,0

20 407,5

21 874,3

22 767,4

25 391,1

25 891,4

28 406,3

144 738,0

Dél-dunántúli Operatív Program

0,0

28 331,4

30 367,7

31 607,6

35 250,1

35 944,6

39 436,0

200 937,4

Dél-alföldi Operatív Program

0,0

30 082,3

32 244,5

33 561,0

37 428,6

38 166,0

41 873,1

213 355,4

Észak-alföldi Operatív Program

0,0

39 176,9

41 992,8

43 707,3

48 744,2

49 704,6

54 532,4

277 858,2

Észak-magyarországi Operatív Program

0,0

36 310,3

38 920,1

40 509,2

45 177,5

46 067,7

50 542,3

257 527,1

Közép-magyarországi Operatív Program

0,0

118 567,6

101 557,0

70 073,4

36 208,4

38 209,0

40 201,6

404 816,9

Végrehajtás Operatív Program

0,0

7 761,1

13 259,2

16 077,7

16 491,6

17 838,9

19 220,9

90 649,3

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

keret-előirányzatai összesen

2008-2013. évekre felosztásra került

923 154,8

1 089 105,1

1 152 831,4

1 197 421,2

1 315 317,7

1 439 585,6

7 117 415,8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap keret-előirányzatai

143 450,7

135 053,3

147 897,4

149 964,1

155 190,9

167 245,1

181 287,5

1 080 089,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Halászati Operatív Program keret-előirányzatai

0,0

1 594,5

1 679,5

1 732,6

1 930,7

1 853,1

2 028,2

10 818,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Európai Menekültügyi Alap

0,0

179,0

253,9

260,1

336,6

354,5

327,5

1 711,6

Integrációs Alap

267,3

309,2

308,9

391,7

455,1

580,5

461,6

2 774,3

Visszatérési Alap

0,0

279,5

153,7

198,6

253,0

371,8

618,1

1 874,7

Külső Határok Alap

1 328,5

1 514,8

1 594,9

1 551,5

2 106,6

3 046,5

4 425,8

15 568,6

Szolidaritási programok keret-előirányzatai összesen:

1 595,8

2 282,5

2 311,4

2 401,9

3 151,3

4 353,3

5 833,0

21 929,2

6. melléklet a 2014. évi C. törvényhez

Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok a 2014-2020-as programozási időszakra

adatok euróban

Megnevezés

Indikatív EU forráskeret a teljes időszakban

Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program

7 733 969 530

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

463 703 439

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

3 389 963 001

Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program

3 331 808 225

Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program

3 217 105 883

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

2 612 789 000

Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program

794 773 905

Vidékfejlesztési Program

3 455 336 493

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

39 096 293

Partnerségi Megállapodás keret-előirányzatai összesen

25 038 545 769

Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keret-előirányzata

93 882 921

Belső Biztonsági Alap

71 557 716

Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap

23 067 735

Belügyi Alapok keret-előirányzatai összesen:

94 625 451

A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.

7. melléklet a 2014. évi C. törvényhez



A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban,
valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok
2015. évben

Fizetési

Fizetési osztályok

fokozatok

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1.

69 000

77 000

78 000

79 000

89 000

122 000

127 000

129 500

142 000

154 500

2.

1,0175

1,0175

1,0200

1,0250

1,0275

1,0350

1,0350

1,0500

1,0450

1,0600

3.

1,0350

1,0350

1,0400

1,0500

1,0550

1,0725

1,0725

1,1000

1,1025

1,1350

4.

1,0525

1,0525

1,0650

1,0750

1,0900

1,1100

1,1100

1,1500

1,1675

1,2100

5.

1,0700

1,0700

1,0900

1,1000

1,1250

1,1475

1,1475

1,2000

1,2425

1,2850

6.

1,0875

1,0875

1,1125

1,1250

1,1600

1,1850

1,1850

1,2600

1,3175

1,3600

7.

1,1075

1,1075

1,1375

1,1525

1,1975

1,2225

1,2225

1,3350

1,3925

1,4200

8.

1,1275

1,1400

1,1625

1,1875

1,2350

1,2650

1,2725

1,4100

1,4675

1,4825

9.

1,1500

1,1725

1,1950

1,2250

1,2725

1,3075

1,3325

1,4850

1,5275

1,5450

10.

1,1725

1,2075

1,2300

1,2625

1,3100

1,3675

1,3950

1,5600

1,5875

1,6075

11.

1,1950

1,2425

1,2675

1,3000

1,3475

1,4275

1,4575

1,6250

1,6475

1,6700

12.

1,2175

1,2775

1,3050

1,3375

1,3775

1,4875

1,5200

1,6900

1,7075

1,7325

13.

1,2400

1,3125

1,3425

1,3750

1,4075

1,5475

1,5825

1,7550

1,7775

1,8025

14.

1,2625

1,3500

1,3800

1,4125

1,4425

1,6075

1,6450

1,8200

1,8475

1,8725

8. melléklet a 2014. évi C. törvényhez26



Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok
és a magán köznevelési intézmények fenntartói
köznevelési feladatainak és a bevett egyházak
hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása
I. A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ ÁTLAGBÉR ALAPÚ TÁMOGATÁS
1. Az átlagbéralapú támogatás alapja
a) Az e törvény 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola), kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
b) Az e törvény 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átlagbéralapú támogatás alapja – az óvoda kivételével – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.
2. Az átlagbér alapú támogatás megállapítása
Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben
1

A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2014. december 29. A törvény a 77. § alapján hatályát vesztette 2018. december 31. napjával.

2

Az 1. § a 2015: CLXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (2) bekezdés f) pontját a 2015: LXXIII. törvény 2. §-a iktatta be.

4

Az 5. § (9) bekezdése a 2015: LXXIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 19. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: LXXIII. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 19. § (2) bekezdése a 2015: LXXIII. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 20. § (2) bekezdése a 2015: LXXIII. törvény – a Magyar Közlöny 2015. évi 87. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő – 4. §-ával megállapított szöveg.

8

A 35. § (2) bekezdése a 2015: LXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

9

A 42. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: LXXIII. törvény 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 42. § (1) bekezdés f) pontja a 2015: LXXIII. törvény 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.

11

Az 5. § (1a) bekezdését a 2015: LXXIII. törvény 6. §-a iktatta be.

12

Az 5. § (1b) bekezdését a 2015: LXXIII. törvény 6. §-a iktatta be.

13

A 70. § a 2015: CXLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

14

A 71. § a 2015: CXLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

15

A 72. § a 2015: CXLIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

16

A 74. § (3) bekezdését a 2015: LXXIII. törvény 7. §-a iktatta be.

17

A 74. § (4) bekezdését a 2015: CLXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

20

A 78. §-t a 2015: LXXIII. törvény 8. §-a iktatta be.

21

A 24. alcímet (az újabb 78. §-t) a 2015: CXLIV. törvény 2. §-a iktatta be.

23

A 2. melléklet a 2015: LXXIII. törvény 9. § (2) bekezdése, 10. § e)–l) pontja, a Magyar Közlöny 2015. évi 87. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő 10. § m)–n) pontja és o)–q) szerint módosított szöveg.

24

A 3. melléklet a 2015: LXXIII. törvény 9. § (3) bekezdése, 10. § r)–x) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 8. melléklet a 2015: LXXIII. törvény 9. § (5) bekezdése, 10. § y) pontja, a Magyar Közlöny 2015. évi 87. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő z) pontja és zs) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 9. melléklet a 2015: LXXIII. törvény 9. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére