11/2014. (VII. 11.) OBH utasítás
11/2014. (VII. 11.) OBH utasítás
a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról1
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés egységes gyakorlatának megteremtése érdekében – a bíróságok véleményének beszerzését és összegzését követően –, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában írt jogkörében eljárva a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 41. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiak szerint rendelkezik.
1. A szabályzat célja és hatálya
1. § (1) A szabályzat célja, hogy a közvetítői tevékenységet végző bíróra, rendelkezési állományban lévő bíróra és bírósági titkárra vonatkozóan szabályozza a kijelölés feltételeit, tartamát és a kijelölést megelőző eljárást, valamint meghatározza a munkavégzésre, a koordinációra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat.
(2) A szabályzat hatálya az OBH elnökére, a törvényszékkel szolgálati viszonyban álló törvényszék elnökére, koordinátorra, alapügyben eljáró bíróra, bírósági közvetítőnek kijelölt bíróra, rendelkezési állományba helyezett bíróra és bírósági titkárra (a továbbiakban: bírósági közvetítő) terjed ki.
2. A bírósági közvetítő fogalma
2. § A bírósági közvetítő az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendeletben foglalt közvetítői szakmai képzés (a továbbiakban: képzés) elvégzésének igazolását követően kijelölt bíró, rendelkezési állományba helyezett bíró és bírósági titkár. A kijelölt bíró, rendelkezési állományba helyezett bíró és bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja.
3. A bírósági közvetítő tevékenysége
3. § A bírósági közvetítő a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatálya alá tartozó bírósági közvetítői eljárást folytat le.
4. A kijelölés feltétele
4. § A bírósági közvetítői kijelölésre történő előterjesztés feltétele:
a) bíró esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. § (1) bekezdése szerinti bírói szolgálati viszony,
b) rendelkezési állományba helyezett bíró esetén a Bjt. 232/E. §-a szerinti bírói szolgálati viszony,
c) bírósági titkár esetén az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírósági titkári szolgálati jogviszony fennállása, továbbá
d) az a)–c) pontban megjelölt személyek esetében egyaránt a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendeletben foglalt közvetítői szakmai képzés elvégzése, illetve annak igazolása.
5. A kijelölést megelőző eljárás szabályai
5. § (1) A bírósági közvetítő kijelölésére a törvényszék elnöke az OBH elnökéhez címezve – a kijelölésre javasolt (a továbbiakban: jelölt), a kijelölés feltételeinek megfelelő személy hozzájáruló nyilatkozatával, illetve a kijelölési feltételeknek megfelelő személy kérelmével együtt – tesz javaslatot.
(2) A törvényszék elnökének a javaslatában fel kell tüntetni, hogy
a) a jelölt a képzést elvégezte,
b) a jelöltnek mely időponttól és
c) mely szolgálati helyen (helyeken) szükséges a bírósági közvetítői tevékenységet ellátnia,
d) a kijelölést a kérelem ellenére miért nem támogatja.
(3) A javaslathoz csatolni kell a jelölt által a képzés elvégzését igazoló okiratot.
(4) Amennyiben a jelölt rendelkezési állományba helyezett bíró, a javaslatban fel kell tüntetni
a) a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat, továbbá
b) a Bjt. 232/H. § (3) bekezdése alapján a munkavégzésre beosztás indokát, helyét, kezdetét és lehetséges tartamát,
c) a kijelölést – a kérelem ellenére – miért nem támogatja.
(5) Amennyiben a jelölt az Iasz. 12. §-a szerinti határozott időre kinevezett bírósági titkár, a javaslatban fel kell tüntetni
a) a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat, továbbá
b) az Iasz. 15. § (1) bekezdése alapján a kinevezési okiratban meghatározott időtartamot.
(6) A törvényszék elnöke az 5. § (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül továbbítja javaslatát az OBH elnökének.
6. A kijelölés tartama, megszűnése
6. § (1) A kijelölésről az OBH elnöke dönt.
(2) A bírósági közvetítő kijelölése
a) határozatlan időre,
b) a rendelkezési állományba helyezett bíró esetén legfeljebb 2 év határozott időre,
c) a bírósági titkár esetén a bírósági titkári jogviszony fennálltáig vagy
d) a határozatlan időre kinevezett bírósági titkár esetén legfeljebb a bíróvá történő kinevezéséig történhet.
(3) A határozott időre kinevezett bírósági közvetítő ismételt kijelölésével kapcsolatos javaslatát a határozott idő lejártát megelőzően legalább 30 nappal köteles az OBH elnökéhez előterjeszteni.
(4) Amennyiben a bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár bírói kinevezést kap, a bírósági közvetítővé történő kijelölése iránt a törvényszék elnökének az OBH elnökéhez benyújtott ismételt javaslatot kell előterjesztenie.
(5) Egyebekben az ismételt kijelölésre az 5. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
(6) A kijelölés megszűnik:
a) a bírósági titkári, bírói szolgálati jogviszony megszűnésével,
b) a bírósági titkár bírói kinevezésével,
c) a határozott idő lejártával.
(7) Az OBH elnöke a törvényszék elnökének indokolt javaslatára a bírósági közvetítői kijelölést megszüntetheti.
(8) Az OBH elnöke a bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár kijelölését a kijelölés tartama alatt – a törvényszék elnöke véleményének beszerzését követően – egyéb okból is megszüntetheti.
7. A bírósági közvetítő munkavégzésével összefüggő igazgatási feladatok
7. § (1) A bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár feladatait az érintett törvényszék elnökének munkaköri leírásban kell rögzítenie.
(2) A bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár munkaköri leírása tartalmazza különösen:
a) a bírósági közvetítői eljárásra alkalmas ügyek válogatásában való részvételt,
b) a bírósági közvetítői megbeszélés előkészítését, lefolytatását, tartását és adminisztrációját, statisztika készítését,
c) általános és ügyspecifikus tájékoztatók készítését és az eljáró bíró részére történő átadását,
d) a bírósági közvetítői eljárás lefolytatását,
e) a bírósági közvetítői iratok kezelését,
f) a bírósági közvetítői eljárás során született megállapodás írásbeli rögzítését,
g) a közvetlen kapcsolattartás módját, tényét valamennyi koordinátorral és bírósággal,
h) a közvetlen kapcsolattartást (akár telefonon, e-mailen is) az ügyféllel,
i) amennyiben a bírósági közvetítés a munkaidejét nem tölti ki, egyéb bírósági titkári feladatok ellátását.
(3) A rendelkezési állományba helyezett bíró bírósági közvetítői tevékenység végzésére való beosztását a bíróval – annak megkezdése előtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell. Ebben meg kell jelölni a beosztás indokát, helyét, a munkavégzés kezdetét és időtartamát. A beosztás időtartama – a 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül – a bíró kezdeményezésére vagy előzetes hozzájárulásával módosítható.
(4) A közvetítői feladatokat ellátó bíró közvetítői tevékenységét az ügyelosztási rendben a törvényszék elnökének rögzítenie kell.
(5) A bírósági közvetítő a közvetítői tevékenysége során érdemében nem utasítható.
8. A bírósági közvetítés koordinációja
8. § (1) Az OBH elnöke a bírósági közvetítéssel kapcsolatos feladatok összehangolására a Bjt. 29. § (2) bekezdése szerint országos koordinátort bíz meg.
(2) A bírósági közvetítőt alkalmazó törvényszék elnöke a Bjt. 29. § (1) bekezdése alapján helyi, a törvényszék területén igazgatási feladatot ellátó bíró koordinátort jelöl ki, akinek személyét az OBH elnökének bejelenti.
9. Tájékoztatás a bírósági közvetítésről
9. § (1) Az OBH elnöke a bírósági közvetítéssel kapcsolatban általános tájékoztatást ad.
(2) A bíróság a bírósági közvetítői eljárással összefüggésben az alábbi kérdésekről ad tájékoztatást:
a) a bírósági közvetítés lehetőségéről és a kötelező közvetítésről,
b) azokról az ügyekről, amelyekben bírósági közvetítői eljárásnak nincs helye,
c) a bírósági közvetítőt alkalmazó bíróságokról,
d) a bírósági közvetítő személyéről, elérhetőségéről, ügyfélfogadási időpontjairól,
e) a bírósági közvetítés illetékmentességéről, az illeték- és költségkedvezményekről,
f) a bírósági közvetítés során alkalmazandó titoktartási kötelezettségről,
g) a bírósági közvetítői eljárás folyamatáról,
h) a bírósági közvetítői és a bírósági peres/nemperes eljárás kapcsolatáról,
i) a közvetítői eljárásról, a közvetítői névjegyzékről, a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről.
(3) A tájékoztatást közzé kell tenni:
a) a bíróságok központi honlapján,
b) a bíróság honlapján és
c) a bírósági épület közforgalom számára nyitva álló tereiben.
(4) A tájékoztatásra a bíróság nyilvános ügyfélfogadása során külön fel kell hívni a figyelmet (megismerhetővé tétel).
(5)2 Az eljáró bíró a polgári perrendtartásról szóló, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján szóban és írásban, a rendelkezésére álló formanyomtatványok felhasználásával tájékoztatja a feleket a bírósági közvetítésről.
10. A nyilvántartások és a nyilvánosság
10. § (1) A törvényszékek a kijelölt közvetítőket és koordinátorokat nyilvántartják, a bírósági titkár elérhetőségét a törvényszék internetes oldalán közzéteszik az ügyfelek és bírák tájékoztatása céljából.
(2) Az OBH nyilvántartást vezet:
a) a közvetítőkről és koordinátorokról, valamint elérhetőségeikről,
b) az OBH elnökének kijelölési határozatairól,
c) a képzésekről,
d) a képzési és más igazgatási jellegű megbízásokkal kapcsolatos központi igazgatási feladatokra történő felkérésekről.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat – a bírósági titkár közvetítő tekintetében – az OBH a bíróságok központi internetes oldalán (www.birosag.hu) közzé teszi.
11. Záró rendelkezések
11. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő kijelölés iránti eljárásokra ezen utasítás szabályai az irányadók.
(3)3
Az utasítást a 23/2019. (XI. 14.) OBH utasítás 20. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2019. november 15. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 20. § (2) bekezdését.
A 9. § (5) bekezdése a 21/2017. (XII. 29.) OBH utasítás 10. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás