GÜ BH 2014/116
GÜ BH 2014/116
2014.04.01.
I. Ha a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszony jogosultja a jogviszonyból eredő követelést az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt engedményezi (külön erre irányuló nyilatkozattal), a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés-rész új jogosultja és a még fennálló jogviszonyhoz kapcsolódó keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja között a keret megoszlik.
II. Az új jogosult tekintetében a keretbiztosítéki jelzálogjognak csak az a jellemzője marad fenn, hogy a keret reá eső része erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból, s csak a jogviszonyból származó, engedményezéssel megszerzett biztosított követeléseket érvényesítheti zálogjoggal biztosított követelésként a keret erejéig [Ptk. 263. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv.vhr.) 91. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 35. §, 47. § (1) bek.].
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a G. Kft. (a továbbiakban: Kft.) és a IV. r. alperes között több hitelszerződés, illetve bankgarancia szerződés jött létre, melyet részben a Kft. tulajdonában álló vagyontárgyakon alapított zálogjogokkal, engedményezésekkel, részben magánszemélyek által nyújtott fedezetekkel biztosítottak.
2003. április 7-én a felperes és a IV. r. alperes keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötött. E szerződés szerint a Kft. mint adós és a IV. r. alperes mint hitelező „egymással tartós jogviszonyban állnak kölcsön, váltó, faktoring, készfizető kezességi szerződés és egyéb hitelügyletek – továbbiakban hitelügyletek – alapján” (2. pont). A IV. r. alperes és a felperes megállapodtak abban, hogy a IV. r. alperesnek a 2. pontban írt hitelügyletekből eredő követelései megfizetésének biztosítására 20 millió forint összegben keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítanak a IV. r. alperes javára a felperes tulajdonában álló, egyedileg megjelölt ingatlanra. „A jelzálogjog kiterjed a 2. pontban írt hitelügyletekből eredő tőketartozáson, járulékain és díjain túlmenően a követelés és a jelzálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a jelzálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.” (3. pont)
A Kft. ellen 2004. január 21-én indult felszámolási eljárásban a IV. r. alperes hitelezői igényéből a felszámoló 61 802 018 Ft-ot a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolt, további 2 364 098 Ft-ot pedig g) pontban igazolt vissza.
A IV. r. alperes a felszámolás kezdő időpontjában a hitelezői igénybejelentésében megjelölt kölcsönszerződéseket nem mondta fel.
A IV. r. alperes 2004. augusztus 12-én értesítette a felszámolót, hogy a követelést engedményezte az A. C. Pénzügyi Rt.-re (a továbbiakban: Zrt.), és kérte a jogutódlás átvezetését. Az ugyanezen a napon kelt engedményezési szerződés 1. pontja szerint a kölcsönszerződésekből eredő több mint 67 millió Ft értékű követelést a IV. r. alperes a Zrt.-re engedményezte, míg a 3. pont szerint a követelések biztosítékai, köztük a felperes terhére megkötött keretbiztosítéki jelzálogszerződés is engedményezésre került a Zrt. javára. Az engedményezésről a IV. r. alperes 2004. augusztus 12-én kelt levelében tájékoztatta a felperest.
A felszámolási eljárás során a Kft. tulajdonosai egyezséget kívántak kötni a hitelezőkkel, melyre nem került sor. A keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított – fel nem mondott – jogviszonyból a IV. r. alperesnek újabb követelése nem keletkezett.
A Kft. felszámolási eljárása 2009. január 23-án fejeződött be, a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolt követelése részleges kiegyenlítése címén a Zrt. részére 38 908 000 Ft-ot utaltak át.
2009. augusztus 10-én a Zrt. értesítette a felperest, hogy a követelés IV. r. alperestől történt megvásárlásakor a II. r. alperes és a III. r. alperes megbízása alapján járt el. A Zrt.-t, illetve megbízóit 2004. augusztus 12-től a Kft.-vel szemben megillette 67 607 676 Ft tőkekövetelés és ennek a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése után megállapított késedelmi kamata is. A felszámolás során befolyt összeget megbízóinak átutalta. A követelésnek a felszámolás során meg nem térült részét 2006. december 29-én egyenlő arányban a II. és III. r. alperes részére adta át. Felhívta a jelzálogkötelezettet, hogy a követelés még fennmaradó részét a II-III. r. alpereseknek teljesítse.
A IV. r. alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogot 2004. augusztus 19-én törölték, a földhivatal jogosultként a Zrt.-t jegyezte be, az őt illető jelzálogjogot 2009-ben törölte és a jogosultságot 1/2-1/2 részben megosztottként a II-III. r. alperesek javára jegyezte be.
A keresetet a felperes eredetileg a Zrt.-vel szemben indította (korábbi I. r. alperes), később a keresetét kiterjesztette a II-IV. r. alperesekre, az I. r. alperessel szembeni keresetétől elállt.
Módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a tulajdonát képező ingatlant terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja továbbra is a IV. r. alperes maradt, mert a keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapjául szolgáló hitelszerződéseket a IV. r. alperes nem mondta fel, felmondás hiányában pedig a jogviszony alanyai az engedményezés következtében nem változtak. Ebből következően a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja a IV. r. alperes maradt, akinek azonban a főkötelezettel szembeni követelése időközben megszűnt. A követelés megszűnésére tekintettel a jelzálogjog törlésének van helye [Ptk. 259. § (3) bekezdés, 263. § (3) bekezdés].
Másodlagosan kérte a II-III. r. alperesek javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését arra hivatkozva, hogy a felperes és a IV. r. alperes között 2003. április 7-én létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés – annak helyes tartalma szerint – a főkötelezett és a IV. r. alperes között a szerződéskötést követően létrejött hiteljogviszonyokból származó követelésekre nem terjedt ki. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés megkötését megelőzően létrejött hitelügyletből származó követelés azonban a felszámolási eljárásban történt részteljesítéssel megszűnt, ezért az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjog is megszűnt.
A harmadlagos és negyedleges kereseti kérelmeiben a II-III. r. alpereseknek a fennálló követelés összegével kapcsolatos elszámolását sérelmezte. Ötödleges keresetében arra hivatkozott, hogy a Zrt. a zálogjogot a saját nevében nem szerezte meg, ezért erre tekintettel tőle nem szerezhették meg a II-III. r. alperesek sem.
A II-IV. r. alperesek érdemi ellenkérelmükben kérték a felperes keresetének elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellen az alábbiak szerint.
Elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát oly módon, hogy a Kúria az elsődleges, illetőleg másodlagos kereseti kérelmének adjon helyt, azaz a perbeli ingatlant terhelő 20 millió Ft összegű keretbiztosítéki jelzálogjogot törölje. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését és annak megváltoztatását oly módon, hogy a perbeli ingatlant terhelő 20 M Ft összegű keretbiztosítéki jelzálogjogot egyszerű jelzálogként a felszámolás alatt történt teljesítés figyelembevételével állapítsa meg a Kúria. Harmadlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezését.
Az elsődleges kérelmével kapcsolatban állította a Ptk. 200. § (1) bekezdésének, 234. § (1) bekezdésének, 251. § (4) bekezdésének, 259. § (3) bekezdésének, 263. § (1) és (3) bekezdésének a megsértését A másodlagos és harmadlagos felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban, a Ptk. 207. § (1) bekezdésének és a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott.
A II-IV. r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős ítéletet hatályában való fenntartását.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján.
A Kúria elsődlegesen utal arra, hogy jelen eljárásban a jogerős ítéletben felhívott EBH 2003.868. számú eseti döntésben kifejtettek nem alkalmazhatók. A hivatkozott elvi döntésben ugyanis a bíróság a főadós viszonyában vizsgálta az engedményezés jogkövetkezményeit. E körben állapította meg, hogy az engedményezési szerződés érvénytelenségének a főadós tekintetében nincs jelentősége, hiszen fizetési kötelezettsége fennmarad. Ha azonban, mint jelen esetben is, az a kérdés, hogy a jogszabályoknak megfelelő engedményezés történt-e – mert amennyiben nem, akkor az engedményes nem is léphet fel a jogviszony jellege folytán a kötelezettel szemben –, akkor a Kúria álláspontja szerint vizsgálni kell az engedményezés érvénytelenségével kapcsolatos kereseti kérelmet.
Téves a IV. r. alperesnek az az álláspontja, hogy a felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésével a szerződéses jogviszony a felek között megszűnik. Nem vitásan a Kft. felszámolására irányadó Cstv. 35. §-a szerint a felszámolás kezdő időpontjában az adós gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik, azonban ez a felek közötti jogviszonyt nem szünteti meg. Az esedékessé tétel a követelések összemérhetőségét teszi lehetővé. A Cstv. nem tartalmaz a szerződések automatikus megszűnésére vonatkozó rendelkezést, sőt kifejezetten rendelkezik a Cstv. 47. § (1) bekezdésében az adós által kötött szerződések felmondásáról, az attól való elállás lehetőségéről.
Az eljárás adatai szerint a IV. r. alperes nem mondta fel a fennálló szerződéseket, ezért az állapítható meg, hogy az adós Kft. és a IV. r. alperes között a jogviszony még fennállt akkor, amikor az e jogviszonyból eredő összes, 67 millió Ft-ot meghaladó értékű követelését a IV. r. alperes a Zrt.-re engedményezte. Ugyanakkor a jogviszonyból a IV. r. alperesnek újabb követelése nem keletkezett.
A felperes csak az elsődleges és másodlagos kereseti kérelmének elutasítása miatt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, így a Kúriának e körben kellett állást foglalnia.
A felülvizsgálati eljárásban a Kúria által eldöntendő kérdés az volt, hogy ha fennmarad a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszony, az abból eredő követelések engedményezésével a keretbiztosítéki jelzálogjog a követelések biztosítására engedményezhető-e; illetve ha a fentieknek megfelelően a keretbiztosítéki jelzálogjog részben engedményezhető, az az engedményezéssel elveszti-e ebbéli jellegét.
A keretbiztosítéki jelzálogjogot 1996. május 1-jéig a jelzálogjogról szóló 1927. évi XXXV. tc. (Jt.) biztosítéki jelzálogjogról szóló II. fejezetének 3. címe szabályozta. E törvénycikk 68. §-a szerint meghatározott jogviszonyból származó követelés biztosítására biztosítéki jelzálogjogot úgy is lehetett alapítani, hogy a követelés összegszerű megállapítása nélkül csak azt a legmagasabb összeget – a keretet – határozzák meg, amelynek erejéig a jelzálogjog a hitelezőnek felel (keretbiztosítéki jelzálogjog).
A Ptk.-ban meghatározott szabályok elveivel egyező rendelkezés szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog tehát közvetlenül a jogviszonyt biztosította, és csak azon keresztül a követeléseket. E szabályokat értelmező jogirodalmi álláspont az alábbiakra mutatott rá: „A követeléssel való ez a közvetett kapcsolata arra nyújt módot, hogy a jelzálogjog fennállása idején a megjelölt jogviszonyból keletkező követelések már a keletkezésükkel megkapják a jelzálogjogi biztosításukat. Viszont az egyes jelzálogjoggal biztosított követeléseknek a megszűnése nem vonja maga után közvetlenül a jelzálogjog megszűnését, ha fennáll annak a lehetősége, hogy a megjelölt jogviszonyból újabb követelések keletkezzenek.
...A jelzálogos hitelező személyében beálló változás a keretbiztosítéki jelzálogjognak jogviszonyhoz kapcsolódása folytán a törvény értelmében csak úgy következhetik be, ha az új jelzálogos hitelező a biztosított jogviszonynak is alanyává válik. ...A követelésekkel betöltött keretrész átruházása ...nem értelmetlen jogviszony átruházása nélkül sem, de ebben az esetben az átruházott követelések megszűnésével következik be az a helyzet, hogy az üressé vált keretrész követelésekkel újból nem telhetik meg és legfeljebb a megszűnő követelések helyébe lépő új követelések maradnak benn a keretben...” [Dr. Nizsalovszky Endre: Korlátolt dologi jogok, In: Dr. Szladits Károly (szerk.) Magyar magánjog, V. Dologi Jog, 1938. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 780-790. oldal.]
A perben a Ptk. hatályos rendelkezései alkalmazandók. A Ptk. 263. §-a azonban tételesen nem szabályozza, hogy jogilag hogyan kell megítélni azt a ténybeli helyzetet amikor a keretbiztosítéki jelzáloggal biztosított jogviszony tekintetében a jogosult személyében változás nem következik be, ám a jogosult a jogviszony átruházása nélkül valamely, a jogviszonyból keletkezett követelését ruházza át új jogosultra, mint az a jelen esetben is történt.
A jogviszony fennállása alatt történő keretbiztosítéki jelzálogjog oszthatóságával kapcsolatos egyik jogirodalmi álláspont szerint – miután a keretbiztosítéki jelzálog nem jogviszonyt, hanem meghatározott jogviszonyból eredő követeléseket biztosít, és a keretbiztosítéki jelzáloggal biztosított követelésnek a követelés jogosultja által új jogosultra való engedményezése nem maradhat jelzálogi biztosíték nélkül akkor sem, ha ezzel együtt a jogviszony részbeni átruházása nem történik meg, vagy nem szűnik meg – tételes jogi szabályozás hiányában a zálogjog biztosítéki jellegének alapulvételével csak az a következtetés vonható le, hogy az így megszerzett követelés jogosultja a követelés terjedelméig, az egyébként az eredeti zálogjogosult javára fennmaradt keretbiztosítéki jelzálogból kielégítést kereshet, kivéve, ha a követelés átruházása biztosíték nélkül történt. (Dr. Anka Tibor-Dr. Gárdos István-Dr. Nemes András: A zálogjog kézikönyve, HVG-ORAC Kiadó Kft., 2003., 175. oldal.) Eszerint az álláspont szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv.vhr.) 91. §-a is alátámasztja a fent kifejtetteket: „Keretbiztosítéki jelzálogjog átruházása esetén a bejegyzésben meg kell jelölni az új hitelezőt és azt, hogy az átruházás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett keret egész összegére vagy mely részére terjed ki.”
A Kúria fenti jogirodalmi álláspontot osztva az alábbiakra mutat rá.
A keretbiztosítéki jelzálogjog különbözik a jelzálogjogtól, a következő ismérvek tekintetében:
– A keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése a követelés fennállását nem bizonyítja, hiszen a jogintézmény lényege pontosan az, hogy meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen létrejövő jövőbeli követelések biztosítására szolgál, illetve a jogviszonyból eredő követelések megszűnése esetén az újonnan keletkező követeléseket is a keret erejéig biztosítja.
– A keretbiztosítéki jelzálogjog esetén a keret meghatározásával a felek abban állapodnak meg, hogy melyik az a legmagasabb összeg, amelynek erejéig a zálogjogosult hitelező végrehajtás útján kielégítéshez juthat, míg a jelzálogjognál a követelésen kívül a kamatokra, a költségekre és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is kielégítést kereshet a jogosult.
– Amíg a jelzálogjog esetében általában a követelés és a jelzálogjog csak együtt szállhatnak át más jogosult alanyra (járulékos jelleg), addig a keretbiztosítéki jelzálogjog esetében a járulékosság a jogviszony tekintetében áll fenn, azaz nem meghatározott követeléshez, hanem ahhoz a jogviszonyhoz kapcsolódik, amelyből a biztosítani kívánt követelések erednek.
Ez utóbbi jellemző azonban nem jelenti azt, hogy ha a jogosultnak a kötelezettel szemben a jogviszonyból keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelése keletkezett, akkor a jogosult a követelésének ezt a részét ne engedményezhetné harmadik személy részére még akkor is, ha a jogviszony fennáll.
Megteheti ezt úgy, hogy csak a követelést engedményezi, s ilyen esetben – mivel a keretbiztosítéki jelzálogjog esetén a járulékosság a jogviszonyhoz kapcsolódik – az engedményezett követelés nem lesz jelzálogjoggal biztosított.
Megteheti azt is, hogy a követelést az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt engedményezi (külön erre irányuló nyilatkozattal). Ebben az esetben a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés-rész új jogosultja és a még fennálló jogviszonyhoz kapcsolódó keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultja között a keret megoszlik. Az új jogosult tekintetében a keretbiztosítéki jelzálogjognak csak az a jellemzője marad fenn, hogy a keret reá eső része erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból. Az új jogosult tekintetében – miután nem a jogviszony, hanem a biztosított követelés-rész került átruházásra – nincs lehetőség arra, hogy az esetleges új követelései a keretbiztosítéki jelzálogjog hatálya alá kerüljenek. Az új jogosult csak a jogviszonyból származó, engedményezéssel megszerzett biztosított követeléseket érvényesítheti zálogjoggal biztosított követelésként, a keret erejéig.
A fentiek alapján az elsődleges kereseti kérelem tekintetében a Kúria egyetértett a másodfokú bíróság döntésével, és annak indokolásával is, csak az a megállapítás igényel pontosítást, hogy „az engedményezés azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy a zálogjog elvesztette keretbiztosítéki jellegét, mert az engedményezést követően már csak az engedményezési szerződésben megjelölt konkrét követeléseket biztosította.” A kifejtettek szerint az adott ügyben a jelzálogjog keretbiztosítéki jellegét az engedményezéssel nem veszítette el abban az értelemben, hogy az új jogosult csak a keret erejéig kereshet kielégítést a zálogkötelezett vagyontárgyából, s az esetleg újonnan keletkező követelései nem kerülhetnek a keretbiztosítéki jelzálogjog hatálya alá.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott BH 2005.152. számon közzétett döntés tényállása részben eltér a jelen ügyétől, hiszen ott a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszony megszűnését követően került feltehetőleg a követelés átruházásra. A Kúria megítélése szerint a kifejtett indokok miatt ilyen esetben sem veszíti el a zálogjog a fent kifejtett értelemben vett keretbiztosítéki jellegét.
A Kúria álláspontja szerint a másodlagos kereseti kérelem tekintetében helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjogot a felperes és a IV. r. alperes a jövőben keletkező kötelezettségek biztosítására is kiterjedően hozták létre, ugyanis a jövőbeni követelések biztosítása a keretbiztosítéki jelzálogjog célja. A keretbiztosítéki jelzálogjognak az a lényegadó tulajdonsága, hogy a jogviszonyból létrejövő jövőbeni követeléseket biztosítja a felek által meghatározott keret erejéig.
Mindezek alapján a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az – a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból – nem jogszabálysértő.
(Kúria Gfv. VII. 30.332/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás