GÜ BH 2014/119
GÜ BH 2014/119
2014.04.01.
Felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának van helye, ha a kérelmet előterjesztő fél nem jelöli meg, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja [Pp. 271. § (1) bek. c) pont, 272. § (2) bek., 273. § (1), (2) bek. a) pont, 275. § (2) bek.].
Az ítélőtábla ítéletével helybenhagyta a törvényszéknek a felperes adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasító ítéletét.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a törvényszék, illetve az ítélőtábla „ítéletét helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú bíróságot jogszabályoknak megfelelő eljárásra és jogszabálynak megfelelő ítélet meghozatalára.” Kérte továbbá, hogy a Kúria a törvényszék és az Ítélőtábla ítéleteinek perköltségre vonatkozó rendelkezését – az ítélet helybenhagyása esetén – változtassa meg, a megállapított perköltséget mérsékelje. Ez utóbbi körben előadta, hogy az általa elfogadhatónak tartott jogtanácsosi munkadíj összesen 190 000 Ft.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a jogszabályi feltételeknek.
A felülvizsgálati kérelem határidőben került előterjesztésre, a felperes azonban, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdésében előírtakkal szemben a felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy a per fő tárgya tekintetében pontosan milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. Nem tekinthető ilyen nyilatkozatnak a jogerős határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő eljárásra és jogszabálynak megfelelő ítélet meghozatalára utasítása iránti kérelem, mert abból nem állapítható meg, hogy a felperes milyen tartalmú döntés meghozatalát tartaná a jogszabályokkal összhangban állónak.
Ez a felülvizsgálati kérelem olyan lényeges tartalmi hiányossága, amely utóbb már nem pótolható, tekintettel arra a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő speciális szabályra, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni [Pp. 273. § (5) bek.], amiből az is következik, hogy tartalmi kérdésben azt kiegészíteni sem lehet. A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő törvényi határidő, azt meghosszabbítani nem lehet. A Pp. 104. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság csak az általa megállapított határidőt hosszabbíthatja meg. Hiánypótlásra való felhívásnak pedig tartalmi kérdésben nincs helye.
A fél Pp. 272. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát a Kúria sem pótolhatja, mert a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között járhat el, azaz a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által jogszerűnek tartott döntés tekintetében tudja vizsgálni, hogy a tételesen megjelölt jogszabályokat valóban sérti-e a jogerős ítélet.
A felülvizsgálati kérelem határozott kérelmet kizárólag a perköltségre vonatkozó rendelkezések mérséklése vonatkozásában tartalmazott. A Pp. 271. §-a (1) bekezdésének c) pontja azonban e körben kizárja a felülvizsgálati kérelem előterjesztését.
A kifejtett indokokra tekintettel a felülvizsgálati kérelem a per fő tárgya tekintetében nem felelt meg a Pp. 272. §-a (2) bekezdésében előírtaknak. Az előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidőn belül nem történt meg az említett jogszabályban foglaltaknak megfelelő kiegészítése. A felülvizsgálati kérelem határozott kérelmet tartalmazó része pedig a jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen irányult, ezért a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése, valamint a 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.029/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás