KÜ BH 2014/122
KÜ BH 2014/122
2014.04.01.
Közhitelesség alapelvének értelmezése az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett adatváltozás esetén [1997. évi CXLI. tv. 5. §; 1952. évi III. tv. 215. §; 1995. évi LVII. tv. 20. §].
A b.-i .../55 hrsz.-ú kivett, halastó művelési ágú ingatlan és a .../10 hrsz.-ú nádas művelési ágú ingatlan a felperes tulajdonát képezi 1/1 tulajdoni hányadban adásvétel jogcímén. Az ingatlanok a B.-i csatorna területéhez tartoznak.
A felperes a .../10 hrsz.-ú nádas művelési ágú ingatlant részben megtisztította a nádtól, megszüntette az illegális szemétlerakást és a tulajdonát képező .../54 hrsz.-ú ingatlanokkal együtt bekerítette. A felperes a csatorna szakaszon halrácsokat telepített, és a halrácsok közötti részen haltenyésztést folytat.
A B.-i csatornához tartozó ingatlanokra a vízgazdálkodási társulat vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vízgazdálkodási társulat köteles a csatornát üzemeltetni és a karbantartásról saját költségén gondoskodni.
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: vízügyi felügyelőség) helyszíni ellenőrzést tartott, amelyen megállapította, hogy a felperes a csatorna szakaszt bekerítette, és ezzel akadályozza a csatorna karbantartásához szükséges munkák elvégzését.
A vízügyi felügyelőség 2011. április 18. napján kelt határozatával a vízgazdálkodási hatósági jogkörről szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (1) bekezdése és 18. §-ának (1) bekezdés g) pontja alapján kötelezte a felperest a ... hrsz.-ú ingatlanokon a B.-i csatorna 6+320-5+920 km szelvényei között a parti sáv jogellenes használatának megszüntetésére, a kerítés lebontására, a csatornaszakaszok között beépített pálcás halrácsok megszüntetésére és az eredeti állapotot visszaállítására. A vízügyi felügyelőség határozatának indokolásában kifejtette, hogy a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, illetőleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátásáról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 3. §-ának (1) és (4) bekezdései szerint a parti sávban tilos az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza, ezért ott csak gyepgazdálkodás folytatható.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt. Az alperes a 2011. november 3-án kelt határozatával a fellebbezést elutasította és a vízügyi felügyelőség határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyben az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését kérte.
Az alperes hivatkozott a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 20. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének határozata alapján a közcélú vízi létesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízi munkát elvégezzék.
A Kecskeméti Törvényszék ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet indokolásában kifejtette, hogy a Vgtv. és a kapcsolódó jogszabályok a nem tartalmaznak jogokat és kötelezettségeket a nádas megnevezésű ingatlanokra. A Vgtv. 1. számú melléklete, mely a fogalom meghatározásokat tartalmazza, nem sorolja fel a nádas fogalmát, ezért annak hatálya a .../10 hrsz.-ú ingatlanra nem terjed ki.
Az eljárt bíróság hivatkozott az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg, és az Inytv. 5. §-ának (3) bekezdése értemében a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást – az ellenkező bizonyításáig – az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyezettől eltér.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az alperes elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
Az alperes arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróság tévedett, amikor a felperes keresetének helyt adva megállapította, hogy a felperes tulajdonhoz fűződő joga feljogosítja őt arra, hogy a tulajdonában lévő földterületet körbekerítse, amellyel megsértette a Vgt. 20. §-ának (1), 22. §-ának (1), és 24. §-ának (5) bekezdésében, valamint az R. 18. §-ának (1) bekezdésében, és az Inytv. 5. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakat. Az alperes hangsúlyozta, hogy a felperes a tulajdonhoz fűződő jogát csak a vízügyi jogszabályokban írt korlátozások betartása mellett gyakorolhatja.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria megállapította, hogy az eljárt bíróság a Pp. 206. §-a szerint a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban az Inytv. 5. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján téves jogi következtetéseket vont le.
Az eljárt bíróság jogerős ítéletét arra alapította, hogy a felperes az ingatlan-nyilvántartás szerint nádas művelési ágú ingatlan tulajdonjogát szerezte meg, és az Inytv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében jóhiszemű jogszerzőnek minősül, ezért az ingatlanra nem alkalmazhatók a felülvizsgálni kért határozatban felsorolt vízügyi jogszabályok rendelkezései.
A Kúria rámutat arra, hogy az Inytv. 14. §-ának b) pontja szerint az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan művelési ága az ingatlan adatának minősül. Az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.Vhr.) IV. fejezete tartalmazza a művelési ágakra és a művelés alól kivett területekre vonatkozó szabályokat. Az Inytv. Vhr. 46. §-a szerint nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen ipari, építkezési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem. Az Inytv. Vhr. 50. §-ának (5) bekezdésének b) pontja alapján a vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett terület a vízi szállításra használható csatornák, valamint tartozékai. Az Inytv. Vhr. 50. §-ának (5) bekezdésének a) pontja azokat a mocsarakat sorolja a vízgazdálkodással kapcsolatban művelés alól kivett területek közé, amelyeken ipari, építkezési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény nem terem.
Az Inytv. 5. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartás – ha törvény kivételt nem tesz – a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását tanúsítja hitelesen. Az Inytv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást – az ellenkező bizonyításáig – az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha a valóságos helyzettől eltér.
A fentiekből eredően az Inytv. 5. §-ának (3) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan adatai tekintetében nem közhiteles, csak az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében érvényesülhet a jóhiszemű, ellenérték fejében történt jogszerzéshez fűződő vélelem.
Az Inytv. 3. §-ának (4) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása – ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti.
A közigazgatási ügy iratai szerint a B.-i csatorna megvalósítására az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság határozatával vízjogi létesítési engedélyt, 1979. január 30. napján kelt határozatával vízjogi üzemeltetési engedélyt adott, amelynek jogosultja a vízgazdálkodási társulat. A kiadott vízjogi üzemeltetési engedély határozatlan ideig érvényes.
Az Inytv. 3. §-ának (4) bekezdéséből következően a tulajdonos az ingatlan használatát a vízgazdálkodási társulat, mint jogosult javára bejegyezhető jogok bejegyzésének elmaradása estén is a Vgt. 20. §-ának (1), 22. §-ának (1), és 24. §-ának (5) bekezdésében és az R. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak betartásával gyakorolhatja.
Az eljárt bíróság a határozatok felülvizsgálata iránt előterjesztett kereseti kérelmeket az Inytv. 5. §-ának (1)–(3) bekezdésének téves értelmezése folytán nem bírálta el, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp. 215. §-át.
Mindezek alapján a Kúria a Pp. 275. §-ának (4) bekezdés alkalmazásával a jogszabálysértő jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Kúria Kfv. III. 37.175/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás