KÜ BH 2014/123
KÜ BH 2014/123
2014.04.01.
Az ingatlan – hitelbírálatkor fennálló – készültségi foka önerőnek minősül, és a hitel összegének megállapításánál figyelembe kell venni. Nem folyósítható állami készfizető kezességgel támogatott hitel, ha arra az igénylőnek nincs szüksége [4/2005. (I. 12.) Korm. r. 1. §, 7. §; 12/2001. (I. 31.) Korm. r. 4. §, 19. § (2) bek.]
M. T. és T. A. adósok, valamint a felperesi pénzintézet 2008. október 22-én kölcsönszerződést kötöttek a N. .../3. helyrajzi számú, természetben N., M. út 25. szám alatti ingatlanon épülő új lakóház építésének finanszírozása céljából a saját erő kiegészítéseként. A kölcsön összege 9 100 000 Ft, melyből az állami kezességvállalással fedezett kölcsönrész 3 640 000 Ft volt. Mivel a kölcsönt az adósok nem törlesztették, ezért a felperes 2009 áprilisában a kölcsönszerződést felmondta, majd 2010 októberében kezesség beváltása iránti kérelmet terjesztett elő az adóhatóságnál 4 118 239 Ft és 701 Ft napi növekmény összegben.
Az elsőfokú adóhatóság a kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a kihelyezést megelőzően – 2008. október 5-én – felfektetett törzslap szerint az ingatlan 50%-os készültségi fokban állt, amely – a bekerülési értéket figyelembe véve – 5 950 000 Ft értéket képviselt. A teljes várható építési költség 11 900 000 Ft volt, melyből saját erőként elvégzett munka jogcímén 2 800 000 Ft-ot jelöltek meg a hiteligénylők, egyéb készpénzforrás létéről nem adtak számot. Mindezek alapján az adóhatóság rögzítette, hogy az adósoknak már a kölcsönkihelyezés idején is maximum 5 950 000 Ft-ra lett volna szükségük az építkezés befejezéséhez, ezért a felperes az ügyletet jelentősen túlfinanszírozta. Lényegét tekintve szabad felhasználású pénzeszközt bocsátott az adósok rendelkezésére. A túlfinanszírozás tényét az is alátámasztja, hogy már a kölcsön első részletének 2008. október 29-i folyósítása előtt keletkezett három darab, összesen 5 413 500 Ft-ról szóló készpénzfizetési számla is, amely a kiállításkor kifizetettnek, ebből következően önerőnek minősült.
Az adóhatóság hivatkozott a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rend.1.) és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rend.2.) vonatkozó pontjaira, melyekre tekintettel az ingatlannak a hitel igénylését megelőzően meglévő készültségi fokát önerőként kell figyelembe venni. Amennyiben a felperes az önerőt kívánná meghitelezni, akkor igazolnia kell, hogy a készültségi foknak megfelelő építési költségnek nincs olyan része, amelyet a hitelfelvevő a már rendelkezésére álló anyagi eszközökből rendezett. Álláspontja szerint a felperesnek kellett volna azt bizonyítania, hogy az építkezés megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, azaz a kamattámogatott és állami kezességvállalással érintett kölcsönösszeget valóban az állam által támogatott célok elérésére fordították. Az adóhatóság figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 117. § (1)–(3) bekezdéseire, valamint a Korm.rend.1. 1. § (9) bekezdésére, 7. § (4) bekezdésére azt állapította meg, hogy a felperes nem jogosult az állami készfizető kezesség beváltására.
A felperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú adóhatóság 2011. május 20. napján kelt határozatával a jogi indokolás kiegészítése mellett az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 78. § (1)–(4) bekezdéseire hangsúlyozva, hogy a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kellett volna győződnie a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről.
A felperes a másodfokú határozat elleni keresetében arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az állami kezességvállalás feltételeit a Korm.rend.1. 1-4. §-ai, 7. § (4) bekezdése tartalmazzák, de e jogszabályi előírások között nem szerepel olyan rendelkezés, amelyre a hatóság a kérelem elutasítását alapozta.
A Fővárosi Törvényszék ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Osztotta a felperes keresetében foglaltakat, azok ismétlése nélkül csupán néhány, a felek által különösen vitatott kérdést emelt ki, többek között az állami kezesség beváltás kapcsán figyelembe vehető jogszabályok körét. Ezzel kapcsolatosan rögzítette, hogy az Art. 117. § (1) bekezdés alapján az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálni kell a kezesség jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését. Mivel azonban e jogszabályhely kifejezetten nem nevezi meg e jogszabályokat, így azokat a garancia beváltásról rendelkező jogszabályok szövegének jogalkalmazói értelmezése alapján kell meghatározni.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a jogszabálysértést a Korm.rend.1. 1. § (1) és a Korm.rend.2. 4. §-ában jelölte meg. Kérte, hogy a Kúria a felülvizsgálat eredményeképpen a Pp. 275. § (4) bekezdés alkalmazásával hozzon új, a törvényeknek megfelelő határozatot.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Korm.rend.2. 4. §-ának első mondata értelmében: „A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel.”
A Korm.rend.1. 1. § (1) bekezdése alapján: „Az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben, valamint e rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész).”
A fentiekben rögzített tényállás és az idézett jogszabályok alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból jogszabálysértő. Rögzíti a Kúria, hogy a perbelihez hasonló tényállás mellett hozott – az alperes által is hivatkozott – Kfv.V.35.614/2011/16. számú ítélet, valamint jelen tanács által hozott Kfv.I.35.123/2013/4. számú ítélet az alperes álláspontját osztotta. Az ezekben foglaltakkal a Kúria jelen tanácsa továbbra is és maradéktalanul egyetért, attól eltérni nem kíván.
Jelen perben is a kölcsönigénylők folyamatban lévő építkezéshez igényeltek kölcsönt, mert szükségük volt további pénzeszközre. A kölcsön céljaként az építés finanszírozását, a saját erő kiegészítését határozták meg. Az adóhatóság helytállóan számolt az építkezés adataival, és helyesen állapította meg, hogy – a törzslapon feltüntetett készültségi foknak megfelelő bekerülési érték figyelembevétele mellett – a felperes által kihelyezett kölcsön lényegesen meghaladta a jogszabályban maximált kölcsönmértéket, benne az állami kezességvállalással támogatott részt is. A Korm.rend.2. 4. §-a egyértelmű feltételként írja elő az igénylők rendelkezésére álló anyagi eszközöknek az építési költségre való felhasználását. A jogszabályokból aggálymentesen levezethető, hogy nem lehet állami kezességvállalással biztosítani azt a kölcsönrészt, amire a lakásépítési cél megvalósításához nincs az igénylőnek szüksége. A kölcsön kihelyezésénél harmadik személy is érintett, az állam, mint kezes. Az állami kezesség nem szolgálhat túlfinanszírozást. Rögzíti a Kúria, hogy jelen esetben az utólagos finanszírozás nem merült fel, annak külön szabályai vannak. Az elsőfokú bíróság tehát helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy a felperes a kölcsönnyújtásnál megfelelően járt el. A kölcsönkihelyezés jogszabálysértő volt, ami megalapozta a kezességbeváltási kérelem elutasítását.
Mindebből következően a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria Kfv. I. 35.751/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás