13/2014. (III. 21.) KIM utasítás
a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról szóló 12/2013. (III. 14.) KIM utasítás módosításáról1
2014.03.24.
2. Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 13/2014. (III. 21.) KIM utasításhoz
1. Az Utasítás Melléklete ELSŐ RÉSZ I. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A minőségirányítási szabályzat hatálya
– A szabályzat hatálya kiterjed a továbbképzésben részt vevőkre azzal, hogy a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjakat meghatározó Függelék hatálya csak az NKE-re terjed ki.
– A szabályzat hatálya kiterjed a közszolgálati továbbképzés valamennyi minőségügyi működési folyamatára, beleértve a minőségügy vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, folyamatos fejlesztési eljárásait, a képzések értékelésének mechanizmusát.”
2. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím I. ME-TK-01-1 A továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárása pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. Nyilvántartásba vételről való döntés
A Rendelet alapján, a feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vételi kérelmeket az NKE a KTK elé terjeszti. A KTK dönt arról, hogy a programot nyilvántartásba kell venni, fel kell vezetni a továbbképzési programok jegyzékére. A program tanulmányi pontértékét az NKE határozza meg.
A tanulmányi pontérték meghatározásánál az NKE minimálisan az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a továbbképzési program típusa: a minősített továbbképzés összetettebb kritériumrendszernek felel meg, átfogó audit tevékenység kíséri, ezáltal arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint a belső továbbképzésnek;
b) a képzés módszertani típusa: a gyakorlati képzés esetében mind a hozzáadott érték, mind az oktatói felkészülés mértéke nagyobb, ezért arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint az elméleti továbbképzésé;
c) a számonkérés formája: minél komplexebb a számonkérés, minél több felkészülést, tanulást igényel, annál magasabb az arányos pontértéke;
d) a képzési forma: a jelenléti képzésnek arányosan magasabb a pontértéke, mint az e-learning képzésnek;
e) a képzés elvégzését igazoló okirat típusa: a tanúsítvány, illetve bizonyítvány megszerzése mögött valamilyen mért teljesítmény húzódik, míg a látogatási igazolás, jelenlétet tanúsító igazolás csak az előírt képzési időtartam elvégzését jelenti, a tananyag elsajátítására vonatkozó értékelés nélkül, ezért arányosan alacsonyabb a tanulmányi pontértéke;
f) a képzés óraszáma.
A továbbképzési programot teljesítő kormánytisztviselő, köztisztviselő részére a teljesítés időpontjában járó tanulmányi pontérték utóbb nem módosítható.”
3. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
a továbbképzési program minősítését kérelmező: a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény;
dokumentum: információ és annak hordozója;
egységköltség: a továbbképzési normatívából teljesíthető egy tanulmányi pont költsége, amelyet a KTK határoz meg tárgyévre vonatkozóan a közszolgálati és vezetőképzések fejlesztésének, működtetésének, valamint a rendszer kapcsolódó költségeinek figyelembevételével;
folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azok számára, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek;
minősített továbbképzési program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;
nyilvántartásba vételi eljárás: a belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának kérelemre történő jegyzékbe vétele;
szakértő: a programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők közreműködnek. Munkájuk során a minősítésre benyújtott programokat az előírásoknak megfelelően formai és tartalmi szempontból bírálják el. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet, mely névjegyzéket a KTK hagy jóvá;
továbbképzési programminősítés: a képzőintézmények által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, a célcsoportok alkalmazására való testre szabásának vizsgálata, minőségi megfelelőségének tanúsítása.”
4. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 5.5.2.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.5.2.3. Az NKE az általa gondozott szakértői névjegyzékről szakértőt kér fel a benyújtott és érkeztetett program minősítésére. A minősítést 60 napon belül el kell végezni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.”
5. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 5.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.6. A program megfelelősége
Az NKE VTKI a kérelmező által minősítésre benyújtott továbbképzési programot a kérelem befogadásától számított 60 napon (de maximum 90 napon) belül a KTK elé terjeszti az alábbi feltételek teljesítése esetén:
5.6.1. A programminősítési eljárást a továbbképzési program minősítését a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény kezdeményezte;
5.6.2. A kérelmező az eljárás díját megfizette;
5.6.3. A kérelmező a közszolgálati minősített továbbképzési programhoz készült minősítési adatlapot (BA-TK-02) formai és tartalmi szempontból az NKE VTKI által felkért szakértő állásfoglalása alapján megfelelően nyújtotta be.
5.6.4. Mind megfelelő, mind pedig nem megfelelő minősítés esetén az NKE VTKI írásban tájékoztatja a minősítés eredményéről az intézményt.
5.6.5. Az 5.6. pontban megjelölt határidő 2013. évben 2013. szeptember 15-én kezdődik akkor is, ha ezen időpontot megelőzően nyújtja be a kérelmező a minősítési kérelmét.”
6. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 5.8.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.8.4. Az NKE VTKI 15 napon belül értesíti a programtulajdonost a nyilvántartásba vételről, valamint a programmal teljesíthető tanulmányi pontértékről.
A tanulmányi pontérték meghatározásánál az NKE minimálisan az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a továbbképzési program típusa: a minősített továbbképzés összetettebb kritériumrendszernek felel meg, átfogó audit tevékenység kíséri, ezáltal arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint a belső továbbképzésnek;
b) a képzés módszertani típusa: a gyakorlati képzés esetében mind a hozzáadott érték, mind az oktatói felkészülés mértéke nagyobb, ezért arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint az elméleti továbbképzésé;
c) a számonkérés formája: minél komplexebb a számonkérés, minél több felkészülést, tanulást igényel, annál magasabb az arányos pontértéke;
d) a képzési forma: a jelenléti képzésnek arányosan magasabb a pontértéke, mint az e-learning képzésnek;
e) a képzés elvégzését igazoló okirat típusa: a tanúsítvány, illetve bizonyítvány megszerzése mögött valamilyen mért teljesítmény húzódik, míg a látogatási igazolás, jelenlétet tanúsító igazolás csak az előírt képzési időtartam elvégzését jelenti, a tananyag elsajátítására vonatkozó értékelés nélkül, ezért arányosan alacsonyabb a tanulmányi pontértéke;
f) a képzés óraszáma.
A továbbképzési programot teljesítő kormánytisztviselő, köztisztviselő részére a teljesítés időpontjában járó tanulmányi pontérték utóbb nem módosítható.”
7. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pontja a következő 6. alponttal egészül ki: „6. Egységköltség meghatározása
A közszolgálati továbbképzések és vezetőképzések tanulmányi ponthoz kapcsolódó egységköltségét – a programok kifejlesztésének és megvalósításának alapján – a KTK határozza meg.”
8. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím III. ME-TK-03-1 Az éves tervezés folyamata pont 3. és 4. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. Vonatkozó szabályozások
A Rendelet 18. §-a, amely „10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése” alcím „A tervszerű továbbképzés” címe alatt szerepel. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak. 3.1. Kapcsolódó eljárások, folyamatok
ME-TK-04 A képzéstervezés folyamata
4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;
továbbképzési kötelezettség: a kormánytisztviselő, köztisztviselő szakvizsga-kötelezettség teljesítésével vagy az adott évi minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseken való részvétellel teljesíti;
dokumentum: információ és annak hordozója;
folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek.”
9. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím III. ME-TK-03-1 Az éves tervezés folyamata pont 5.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.1. A továbbképzés tervezésének általános feltételei
A Rendelet előírja a közszolgálati tisztviselők továbbképzését. A jogszabály értelmében a kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik. Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.”
10. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím III. ME-TK-03-1 Az éves tervezés folyamata pont 5.5.2. és 5.5.3. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: „5.5.2. A közigazgatási szerv minden év március 15-ig összeállítja a közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét. Az éves továbbképzési terv összeállításához támogatást nyújt a MU-TK-03 Útmutató.
5.5.3. Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyja és a teljesítményértékelés lezárását követő 15 munkanapon belül megküldi a személyügyi központnak. A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló adott évre vonatkozó minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseket.”
11. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VI. ME-TK-06-1 A képzésszervezés folyamata pont 4.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4.1. A képzés, felkészítés során használatos bizonylatok
|
Közszolgálati továbbképzés Mappalista |
BA-TK-09 |
|
Közszolgálati továbbképzés Ajtólista |
BA-TK-10 |
|
Közszolgálati továbbképzés Képzési Program |
BA-TK-11 |
|
Közszolgálati továbbképzés Jelenléti ív |
BA-TK-12 |
|
Közszolgálati továbbképzés Haladási napló |
BA-TK-13 |
|
Közszolgálati továbbképzés Panaszkezelési lap |
BA-TK-14 |
|
Közszolgálati továbbképzés Résztvevői elégedettségmérő lap |
BA-TK-15 |
|
Közszolgálati továbbképzés Jelentés panasz kivizsgálásáról |
BA-TK-16 |
|
Közszolgálati továbbképzés Vizsga ajtólista |
BA-TK-17 |
|
Közszolgálati továbbképzés Vizsga Jelenléti ív |
BA-TK-18 |
|
Közszolgálati továbbképzés Vizsga elégedettségmérő lap |
BA-TK-19 |
”
12. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VI. ME-TK-06-1 A képzésszervezés folyamata pont 5.8.1. és 5.8.2. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „5.8.1. Résztvevői elégedettségmérés
A továbbképzés során résztvevői véleménynyilvánításra van lehetőség, melyet a BA-TK-15 Résztvevői elégedettségmérő lapon lehet megtenni. Ennek folyamatát, valamint a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a ME-TK-15 Értékelési folyamatok, elégedettségmérés elnevezésű eljárásrend szabályozza.
5.8.2. A Panaszkezelési lap és az elégedettségi kérdőív adatai alapján korrekciós terv elkészítése
A BA-TK-14 Panaszkezelési lap és a BA-TK-15 Résztvevői elégedettség kérdőívek, adatok összesítéséből és az audit eredményekből az NKE VTKI feladata, hogy a szükséges korrekciós javaslatokat kidolgozza, és azokat a képzés- és vizsgaszervezőknek továbbítsa.”
13. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VI. ME-TK-06-1 A képzésszervezés folyamata pont 5.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.9. A képzési dokumentáció
Az oktatás napjára előkészített és a továbbképzési adminisztrálásához szükséges dokumentumokat a képzési referens az alábbiak szerint kezeli:
– a BA-TK-10 Ajtólistát,
– a BA-TK-11 Képzési programot,
– a BA-TK-12 Jelenléti íveket összegyűjti;
– a BA-TK-13 Haladási napló vezetését ellenőrzi;
– aláírásával hitelesíti a BA-TK-14 Panaszkezelési lapot, panasz esetén gondoskodik a panasz kivizsgálásáról;
– a kitöltött BA-TK-15 Résztvevői elégedettségi kérdőíveket feldolgozza és tárolja;
– a képzés megtörténtét ellenőrzi és annak teljesítési igazolását kiállítja;
– fentieket a BA-TK-09 Mappalistával együtt lefűzi.
A képzési dokumentációt az ME-TK-20-1 Dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelése eljárásrendben foglaltaknak megfelelően kell tárolni.”
14. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VII. ME-TK-07-1 A képzés megvalósítás folyamata pont 5.1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.1.3. A képzés és vizsgák lebonyolításával kapcsolatos résztvevői elégedettségmérés elvégzése
Időszak: a képzés, tréning végén
Kapcsolódó dokumentum/bizonylat: résztvevői elégedettségmérő lap (BA-TK-15 Résztvevői elégedettségmérő lap; BA-TK-19 Vizsga elégedettségmérő lap)”
15. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XV. ME-TK-15-1 Az értékelési folyamatok: résztvevői, oktatói elégedettségmérés pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A leírásban használt fogalommeghatározások:
elégedettségmérés: a résztvevők véleménynyilvánítására irányuló tevékenység, eszköze az elégedettségi kérdőív, melyek feldolgozásra kerülnek, a feldolgozás eredményeként keletkező adatokat más minőségirányítási folyamatoknál felhasználnak;
elégedettségmérő kérdőív: az elégedettségmérési folyamat eszköze, lehet elektronikus vagy papír alapú, minden mérni kívánt esemény után használható, területnek megfelelően a kérdőívet az NKE VTKI állítja össze.
Az elégedettségmérés során használatos bizonylatok:
|
Közszolgálati továbbképzés Résztvevői elégedettség mérése |
BA-TK-15 |
|
Közszolgálati továbbképzés Oktatói elégedettség mérése |
BA-TK-24 |
”
16. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XV. ME-TK-15-1 Az értékelési folyamatok: résztvevői, oktatói elégedettségmérés pont 6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6.1. Résztvevői igény- és elégedettségmérés képzés/vizsga esetén
A résztvevői igény- és elégedettségmérések során, a továbbképzésen részt vevő közszolgálati tisztviselőknél a képzés zárónapján és a vizsga végén lehet felmérést végezni. A véleménynyilvánítás önkéntes és név nélküli.
A továbbképzésben résztvevők a jelenléti képzések utolsó oktatási napjának végén, név nélküli kérdőíveken (résztvevői elégedettségmérés BA-TK-15 papír alapon) értékelhetik a képzést és annak körülményeit.
E-learning képzés/vizsga esetén a kérdőívek elektronikus formában kerülnek felkínálásra a programban résztvevők számára. Az elektronikus elégedettségi kérdőív kitöltése ebben az esetben is név nélküli és önkéntes. A kitöltött kérdőíveket a központi rendszer anonim módon tárolja.
A felmérést eredményesnek kell tekinteni képzés esetében, ha a kérdőívek 60%-a, vizsga esetében 30%-a kitöltve érkezik vissza. Minden résztvevőnek, minden oktatás és vizsga végén fel kell ajánlani a véleménynyilvánítás lehetőségét. A közreműködőknek minden eszközzel meggyőzően biztosítaniuk kell a résztvevőket arról, hogy nem kívánják közvetlen kapcsolatba hozni személyükkel az eredményt.”
17. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó helyszíni vizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;
minőségügyi auditor: az illetékes szerv által felkészített minőségügyi szakreferens, aki a minősített program helyszíni és a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat) ellenőrzését lefolytatja; a helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE ad ki;
nem megfelelőség/eltérés: az előírt követelmények nem teljesülése, amely jelentheti egy vagy több jellemzőnek az előírástól való nem kívánt eltérését vagy hiányát.
Az audit során használatos bizonylatok:
|
Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési terv |
BA-TK-25 |
|
Közszolgálati továbbképzés Auditor nyilvántartó lap |
BA-TK-26 |
|
Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési jegyzőkönyv |
BA-TK-27 |
|
Közszolgálati továbbképzés Eltérést megállapító jegyzőkönyv |
BA-TK-28 |
|
Közszolgálati továbbképzés Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyv |
BA-TK-29 |
|
Közszolgálati továbbképzés Zárójelentés ellenőrzésről |
BA-TK-30 |
|
Közszolgálati továbbképzés Utóellenőrzési jegyzőkönyv |
BA-TK-31 |
”
18. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 5.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.1.1. Az NKE VTKI-nak a továbbképzési rendszerre irányuló ellenőrzési tervet (BA-TK-25) kell készítenie. Az ellenőrzés kizárólag azon képzőkre terjed ki, akik minősített továbbképzési programmal rendelkeznek. Az ellenőrzés kétféle módon valósulhat meg:
5.1.1.1. helyszíni ellenőrzés formájában;
5.1.1.2. képzési és vizsgadokumentáció bekérésével, amelyet az ME-TK-21 eljárás szabályoz.”
19. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 5.2.2. és 5.2.3. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: „5.2.2. A helyszíni ellenőrzés során az auditor gyűjti a tapasztalatokat, az esetleges eltéréseket, majd a záró megbeszéléskor az ellenőrzött terület vezetője elé tárja azokat. A felülvizsgálat során tapasztaltakat az auditorok az Ellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-27) rögzítik. A nem megfelelőségeket az Eltérést megállapító jegyzőkönyvben vezetik (BA-TK-28). Az auditorok javaslatot tehetnek az eltérések javítására.
5.2.3. Az oktatói tevékenységre vonatkozó ellenőrzés során az ellenőrök a helyszínen összegyűjtik tapasztalataikat, majd azok megbeszélésére kerül sor. Szükség esetén az auditorok javaslatot tehetnek a jó gyakorlatok kialakítása és azok alkalmazása végett. A tapasztalatokat az ellenőrök a BA-TK-29 elnevezésű Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítik.”
20. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 5.2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.2.7. A helyszíni jelentéseket, megállapításokat audit zárójelentésben kell összesíteni. Ha a vizsgálat során nem merül fel hibajavító intézkedés szükségessége, ezt is jelezni kell az audit zárójelentésben (BA-TK-30).”
21. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Utóellenőrzés
Amennyiben merültek fel hibák, nem megfelelőségek a folyamatok működésével kapcsolatban, utóellenőrző felülvizsgálatokat kell tartani. A felülvizsgálati audit koordinálásáért a minőségirányítási rendszer szakmai felelőse, a végrehajtásáért a minőségügyi auditor felelős.
Az audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem voltak megfelelőek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Ha a javítások, felvetések megfelelőek, az előzetesen felvett Eltérést megállapító jegyzőkönyvben igazolni kell a korrekciót. Az utóellenőrzés eredményét a BA-TK-31 Utóellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az utóellenőrzésnek az eltérésekre tett intézkedésre tekintettel három kimenete lehet:
– Az utóellenőrzéskor az auditorok a képzés- és vizsgaszervező által az eltérésre tett javító intézkedést kielégítőnek találják, vagyis a vizsgáztatás, illetve a képzés folyamata és módja az előírásoknak megfelelő, azaz a javító intézkedés eredményes.
– Ha az ellenőrzés során a képzés- és vizsgaszervezők által tett, az eltérésekre irányuló intézkedés nem, vagy részben megfelelő, akkor a nem megfelelőségről ismételten Eltérést megállapító jegyzőkönyvet vesznek fel az auditorok. Az eltérés súlyozása az ellenőrzés során megállapított kategóriánál eggyel magasabb kategóriába esik (pl. „Megjegyzés” → „Nem megfelelőség”). Ebben az esetben az eltérés további korrekciója szükséges, amelyre konkrét javaslatot tesznek az auditorok. A nem megfelelőségre tett javaslatot az Utóellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-31) fel kell tüntetniük az auditoroknak.
– Ha az utóellenőrzés alkalmával megállapítható, hogy az eltérés kiküszöbölésére intézkedés nem történt, akkor az Eltérést megállapító jegyzőkönyv és Utóellenőrzési jegyzőkönyv kitöltésén túl az NKE VTKI írásban kéri fel a képzés- és vizsgaszervező vezetőjét a hiányosság pótlására. A nem megfelelőség kezelése a továbbiakban a 2. pontban foglaltaknak megfelelően történik.
Az utóellenőrzés során a 2. és 3. pontban felsorolt javító intézkedések megtételét az NKE VTKI ellenőrzi.”
22. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVIII. ME-TK-18-1 Panaszkezelés pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározás:
panasz: minden olyan, a képzési tevékenységhez kapcsolódó, az eljárásokat kifogásoló és azzal kapcsolatban konkrét és egyértelmű igényt megfogalmazó, írott formában érkező megkeresés, amely valamely kérdés kivizsgálására, intézkedés megtételére irányul.
A panaszkezelés során használatos bizonylatok:
|
Közszolgálati továbbképzés Panaszkezelési lap |
BA-TK-14 |
|
Közszolgálati továbbképzés Jelentés panasz kivizsgálásáról |
BA-TK-16 |
|
Közszolgálati továbbképzés Munkáltatói Bejelentő lap |
BA-TK-32 |
”
23. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVIII. ME-TK-18-1 Panaszkezelés pont 5.1–5.4. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „5.1. Panasz a programját nyilvántartásba vevő vagy programminősítést kérelmező képző intézménytől
A panaszt a Panaszkezelési lapon (BA-TK-14) az NKE VTKI-hoz kell benyújtani. A panaszt az NKE VTKI 15 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld a programját nyilvántartásba vevő vagy programminősítést kérelmezőnek legkésőbb a bejelentéstől számított 15 naptári napon belül. A bejelentett panaszokról az NKE VTKI nyilvántartást vezet.
5.2. Panasz a képzési programon résztvevő részéről
A képzési referens a képzési tevékenység során felmerülő panaszokon belül, (melynek eljárásrendjét a rendelet szabályozza) azon panaszok kivizsgálásával foglalkozik, amelyek írásban (a panaszos nevének, címének feltüntetésével) érkeznek. A panaszt a képzési referens fogadja. A szóban elhangzott panaszokat a Panaszkezelési lapon (BA-TK-14) rögzíti a munkáltató megbízott dolgozója. Az NKE meghallgatja a panasszal érintett feleket. A meghallgatás eredményét jegyzőkönyvezi. Az írásban tett panaszt illetően az intézménynek panaszbejelentési kötelezettsége van az NKE VTKI felé.
5.3. Panasz a dolgozóját továbbképzésben részesítő intézmény (munkáltató) részéről
A panaszt az NKE VTKI-nak kell benyújtani. A panaszt az NKE VTKI 30 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld a panaszt benyújtó munkáltatónak legkésőbb a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül. A bejelentett panaszokról az NKE VTKI nyilvántartást vezet.
5.4. Panasz a képző részéről
A panaszt az NKE VTKI-hoz kell benyújtani.
A panaszt az NKE VTKI 30 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld az érintett feleknek legkésőbb a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül. Az intézménynek panaszbejelentési kötelezettsége van az NKE VTKI felé. A bejelentett panaszokról a NKE VTKI nyilvántartást vezet.
Amennyiben a panasz a képző működési folyamatainak, munkatársainak hibájára vezethető vissza, megelőző tevékenységet kell kezdeményezni.”
24. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XX. ME-TK-20-1 Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése pont 6.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6.1.1. Eljárások gyűjteménye
Az NKE VTKI a közszolgálati továbbképzés összes minőségi követelményét dokumentáltan rögzíti. A folyamatleírásokat, eljárásokat egy gyűjteményben fűzi össze, amelyet Eljárásgyűjteményként azonosít. Az Eljárásgyűjteményben használt bizonylatok és dokumentumok összességét Bizonylati és Dokumentumalbumként azonosítja és fűzi össze.
A dokumentum, bizonylat elkészítésekor az NKE VTKI kitölti a Bizonylat-nyilvántartó lapot (BA-TK-33), és nyilvántartásba veszi a bizonylatot, amelyet a dokumentumnyilvántartó-gyűjtőben tárol.
Az Eljárásgyűjteményben megfogalmazott szabályozással kapcsolatban követelmény, hogy:
– megjelölje, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért,
– leírja, hogy mi az intézkedés,
– megjelölje azt a dokumentumot, iratot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat,
– az eljárások azonosítására az „ME-00-00” felépítésű karaktersorozatot használja, ahol ME utal a Minőségirányítási Eljárásra, a középső két betű a képzés rövidített nevére, az azt követő szám az Eljárásgyűjteményben meghatározott eljárásrend számát, míg az utolsó két szám az eljárás verziószámát jelenti. (Pl. ME-TK-01-1 jelentése: ME: minőségirányítási eljárások, TK: továbbképzésre vonatkozó eljárásrendje, 01: 1. sorszámú minőségirányítási eljárás, -1: első változata.)”
25. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XX. ME-TK-20-1 Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése pont 7.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7.3. A minőségügyi feljegyzések, bizonylatok azonosítása
A bizonylati mintákat ún. Bizonylati Albumban kell elhelyezni és a bizonylati mintákat egyedi azonosítóval kell ellátni. A bizonylati mintákról a Bizonylat-nyilvántartó lap (BA-TK-33) segítségével az NKE VTKI nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételt követően ki kell állítani a Bizonylat-nyilvántartó lapot (BA-TK-33), amelyet a minta tőpéldánya mellett a Bizonylati Albumban kell elhelyezni. A Bizonylat-nyilvántartó lapon kell rendelkezni a bizonylat használatáról, azonosításáról, kitöltési módjáról, megőrzéséről, tárolási módjáról, kötelező adatairól, illetve a felelősségi körökről. A bizonylat felhasználását a Bizonylat-nyilvántartó lapnak megfelelően kell végezni.”
26. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XX. ME-TK-20-1 Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése pont 7.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7.6. Archiválás
A módosított formanyomtatványok egy (üres) eredeti példányát a Bizonylat-nyilvántartó lapon (BA-TK-33) nyilvántartva kell archiválni. A megőrzött, archivált példányt egyértelmű figyelemfelhívó jelöléssel kell ellátni, hogy megakadályozható legyen a formalap esetleges felhasználása.”
27. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
nem megfelelőség/eltérés: az előírt követelmények nem teljesülése, amely jelentheti egy vagy több jellemzőnek az előírástól való nem kívánt eltérését vagy hiányát;
folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó dokumentumvizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;
minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó helyszíni vizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;
minőségügyi auditor: az illetékes szerv által felkészített minőségügyi szakreferens, aki a minősített program helyszíni és a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat) ellenőrzését lefolytatja; a helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE ad ki.
Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések során használatos bizonylatok:
|
Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési terv |
BA-TK-25 |
|
Közszolgálati továbbképzés Auditor nyilvántartó lap |
BA-TK-26 |
|
Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési jegyzőkönyv |
BA-TK-27 |
|
Közszolgálati továbbképzés Eltérést megállapító jegyzőkönyv |
BA-TK-28 |
|
Közszolgálati továbbképzés Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyv |
BA-TK-29 |
|
Közszolgálati továbbképzés Zárójelentés ellenőrzésről |
BA-TK-30 |
|
Közszolgálati továbbképzés Utóellenőrzési jegyzőkönyv |
BA-TK-31 |
|
Közszolgálati továbbképzés Dokumentum ellenőrzési jegyzőkönyv |
BA-TK-34 |
”
28. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.1.1. Az NKE VTKI-nak a továbbképzési rendszerre irányuló ellenőrzési tervet (BA-TK-25) kell készíteni. Az ellenőrzés kizárólag azon képzőkre terjed, akik minősített továbbképzési programmal rendelkeznek. Az ellenőrzés kétféle módon valósulhat meg:
– helyszíni ellenőrzés formájában, melyet az ME-TK-17 eljárás szabályoz,
– képzési és vizsgadokumentáció bekérésével.”
29. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.4.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.4.1. A vizsgálatot végző minőségügyi auditor a dokumentum és bizonylatok vizsgálatáról Dokumentum ellenőrzési jegyzőkönyvet vezet (BA-TK-34). A jegyzőkönyvet az NKE VTKI továbbképzésért felelős vezetője hagyja jóvá.”
30. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.5.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.5.2. Az audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem voltak megfelelőek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Ha a javítások, felvetések megfelelőek, az előzetesen felvett Eltérést megállapító jegyzőkönyvben igazolni kell. Az utóellenőrzés eredményét a BA-TK-31 Utóellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”
31. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.5.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5.5.3.2. Ha az ellenőrzés során a képzés- és vizsgaszervezők által tett, az eltérésekre irányuló intézkedés nem, vagy részben megfelelő, akkor a nem megfelelőségről Eltérést megállapító jegyzőkönyvet vesznek fel az auditorok annak érdekében, hogy a folyamatok egységesek és szabályozottak legyenek. Az eltérés súlyozása az ellenőrzés során megállapított kategóriánál eggyel magasabb kategóriába esik. (Pl. „Megjegyzés” > „Nem megfelelőség”) Ebben az esetben az eltérés további korrekciója szükséges, melyre konkrét javaslatot tesznek az auditorok. A nem megfelelőségre tett javaslatot az Utóellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-31) fel kell tüntetnie az auditoroknak.”
32. Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Függelék 1. pontját megelőző az „A közszolgálati továbbképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjak alkalmazása 2013. évre” szövegrész helyébe az „A közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjak alkalmazása 2014. évre” szöveg lép.