• Tartalom

13/2014. (III. 21.) KIM utasítás

13/2014. (III. 21.) KIM utasítás

a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról szóló 12/2013. (III. 14.) KIM utasítás módosításáról1

2014.03.24.
A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról szóló 12/2013. (III. 14.) KIM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

1. melléklet a 13/2014. (III. 21.) KIM utasításhoz

1.    Az Utasítás Melléklete ELSŐ RÉSZ I. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A minőségirányítási szabályzat hatálya
– A szabályzat hatálya kiterjed a továbbképzésben részt vevőkre azzal, hogy a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjakat meghatározó Függelék hatálya csak az NKE-re terjed ki.
– A szabályzat hatálya kiterjed a közszolgálati továbbképzés valamennyi minőségügyi működési folyamatára, beleértve a minőségügy vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, folyamatos fejlesztési eljárásait, a képzések értékelésének mechanizmusát.”
2.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím I. ME-TK-01-1 A továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárása pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Nyilvántartásba vételről való döntés
A Rendelet alapján, a feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vételi kérelmeket az NKE a KTK elé terjeszti. A KTK dönt arról, hogy a programot nyilvántartásba kell venni, fel kell vezetni a továbbképzési programok jegyzékére. A program tanulmányi pontértékét az NKE határozza meg.
A tanulmányi pontérték meghatározásánál az NKE minimálisan az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a továbbképzési program típusa: a minősített továbbképzés összetettebb kritériumrendszernek felel meg, átfogó audit tevékenység kíséri, ezáltal arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint a belső továbbképzésnek;
b) a képzés módszertani típusa: a gyakorlati képzés esetében mind a hozzáadott érték, mind az oktatói felkészülés mértéke nagyobb, ezért arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint az elméleti továbbképzésé;
c) a számonkérés formája: minél komplexebb a számonkérés, minél több felkészülést, tanulást igényel, annál magasabb az arányos pontértéke;
d) a képzési forma: a jelenléti képzésnek arányosan magasabb a pontértéke, mint az e-learning képzésnek;
e) a képzés elvégzését igazoló okirat típusa: a tanúsítvány, illetve bizonyítvány megszerzése mögött valamilyen mért teljesítmény húzódik, míg a látogatási igazolás, jelenlétet tanúsító igazolás csak az előírt képzési időtartam elvégzését jelenti, a tananyag elsajátítására vonatkozó értékelés nélkül, ezért arányosan alacsonyabb a tanulmányi pontértéke;
f) a képzés óraszáma.
A továbbképzési programot teljesítő kormánytisztviselő, köztisztviselő részére a teljesítés időpontjában járó tanulmányi pontérték utóbb nem módosítható.”
3.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
a továbbképzési program minősítését kérelmező: a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény;
dokumentum: információ és annak hordozója;
egységköltség: a továbbképzési normatívából teljesíthető egy tanulmányi pont költsége, amelyet a KTK határoz meg tárgyévre vonatkozóan a közszolgálati és vezetőképzések fejlesztésének, működtetésének, valamint a rendszer kapcsolódó költségeinek figyelembevételével;
folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azok számára, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek;
minősített továbbképzési program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;
nyilvántartásba vételi eljárás: a belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának kérelemre történő jegyzékbe vétele;
szakértő: a programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők közreműködnek. Munkájuk során a minősítésre benyújtott programokat az előírásoknak megfelelően formai és tartalmi szempontból bírálják el. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet, mely névjegyzéket a KTK hagy jóvá;
továbbképzési programminősítés: a képzőintézmények által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, a célcsoportok alkalmazására való testre szabásának vizsgálata, minőségi megfelelőségének tanúsítása.”
4.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 5.5.2.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.5.2.3. Az NKE az általa gondozott szakértői névjegyzékről szakértőt kér fel a benyújtott és érkeztetett program minősítésére. A minősítést 60 napon belül el kell végezni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.”
5.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 5.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.6. A program megfelelősége
Az NKE VTKI a kérelmező által minősítésre benyújtott továbbképzési programot a kérelem befogadásától számított 60 napon (de maximum 90 napon) belül a KTK elé terjeszti az alábbi feltételek teljesítése esetén:
5.6.1. A programminősítési eljárást a továbbképzési program minősítését a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény kezdeményezte;
5.6.2. A kérelmező az eljárás díját megfizette;
5.6.3. A kérelmező a közszolgálati minősített továbbképzési programhoz készült minősítési adatlapot (BA-TK-02) formai és tartalmi szempontból az NKE VTKI által felkért szakértő állásfoglalása alapján megfelelően nyújtotta be.
5.6.4. Mind megfelelő, mind pedig nem megfelelő minősítés esetén az NKE VTKI írásban tájékoztatja a minősítés eredményéről az intézményt.
5.6.5. Az 5.6. pontban megjelölt határidő 2013. évben 2013. szeptember 15-én kezdődik akkor is, ha ezen időpontot megelőzően nyújtja be a kérelmező a minősítési kérelmét.”
6.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pont 5.8.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.8.4. Az NKE VTKI 15 napon belül értesíti a programtulajdonost a nyilvántartásba vételről, valamint a programmal teljesíthető tanulmányi pontértékről.
A tanulmányi pontérték meghatározásánál az NKE minimálisan az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a továbbképzési program típusa: a minősített továbbképzés összetettebb kritériumrendszernek felel meg, átfogó audit tevékenység kíséri, ezáltal arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint a belső továbbképzésnek;
b) a képzés módszertani típusa: a gyakorlati képzés esetében mind a hozzáadott érték, mind az oktatói felkészülés mértéke nagyobb, ezért arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint az elméleti továbbképzésé;
c) a számonkérés formája: minél komplexebb a számonkérés, minél több felkészülést, tanulást igényel, annál magasabb az arányos pontértéke;
d) a képzési forma: a jelenléti képzésnek arányosan magasabb a pontértéke, mint az e-learning képzésnek;
e) a képzés elvégzését igazoló okirat típusa: a tanúsítvány, illetve bizonyítvány megszerzése mögött valamilyen mért teljesítmény húzódik, míg a látogatási igazolás, jelenlétet tanúsító igazolás csak az előírt képzési időtartam elvégzését jelenti, a tananyag elsajátítására vonatkozó értékelés nélkül, ezért arányosan alacsonyabb a tanulmányi pontértéke;
f) a képzés óraszáma.
A továbbképzési programot teljesítő kormánytisztviselő, köztisztviselő részére a teljesítés időpontjában járó tanulmányi pontérték utóbb nem módosítható.”
7.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím II. ME-TK-02-1 A továbbképzési programok minősítési folyamata pontja a következő 6. alponttal egészül ki:
„6. Egységköltség meghatározása
A közszolgálati továbbképzések és vezetőképzések tanulmányi ponthoz kapcsolódó egységköltségét – a programok kifejlesztésének és megvalósításának alapján – a KTK határozza meg.”
8.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím III. ME-TK-03-1 Az éves tervezés folyamata pont 3. és 4. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3. Vonatkozó szabályozások
A Rendelet 18. §-a, amely „10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése” alcím „A tervszerű továbbképzés” címe alatt szerepel. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.
3.1. Kapcsolódó eljárások, folyamatok
ME-TK-04 A képzéstervezés folyamata
4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;
továbbképzési kötelezettség: a kormánytisztviselő, köztisztviselő szakvizsga-kötelezettség teljesítésével vagy az adott évi minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseken való részvétellel teljesíti;
dokumentum: információ és annak hordozója;
folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek.”
9.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím III. ME-TK-03-1 Az éves tervezés folyamata pont 5.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.1. A továbbképzés tervezésének általános feltételei
A Rendelet előírja a közszolgálati tisztviselők továbbképzését. A jogszabály értelmében a kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik. Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.”
10.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím III. ME-TK-03-1 Az éves tervezés folyamata pont 5.5.2. és 5.5.3. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5.5.2. A közigazgatási szerv minden év március 15-ig összeállítja a közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét. Az éves továbbképzési terv összeállításához támogatást nyújt a MU-TK-03 Útmutató.
5.5.3. Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyja és a teljesítményértékelés lezárását követő 15 munkanapon belül megküldi a személyügyi központnak. A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló adott évre vonatkozó minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseket.”
11.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VI. ME-TK-06-1 A képzésszervezés folyamata pont 4.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.1. A képzés, felkészítés során használatos bizonylatok

 

Közszolgálati továbbképzés
Mappalista

BA-TK-09

 

Közszolgálati továbbképzés
Ajtólista

BA-TK-10

 

Közszolgálati továbbképzés
Képzési Program

BA-TK-11

 

Közszolgálati továbbképzés
Jelenléti ív

BA-TK-12

 

Közszolgálati továbbképzés
Haladási napló

BA-TK-13

 

Közszolgálati továbbképzés
Panaszkezelési lap

BA-TK-14

 

Közszolgálati továbbképzés
Résztvevői elégedettségmérő lap

BA-TK-15

 

Közszolgálati továbbképzés
Jelentés panasz kivizsgálásáról

BA-TK-16

 

Közszolgálati továbbképzés
Vizsga ajtólista

BA-TK-17

 

Közszolgálati továbbképzés
Vizsga Jelenléti ív

BA-TK-18

 

Közszolgálati továbbképzés
Vizsga elégedettségmérő lap

BA-TK-19

12.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VI. ME-TK-06-1 A képzésszervezés folyamata pont 5.8.1. és 5.8.2. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5.8.1. Résztvevői elégedettségmérés
A továbbképzés során résztvevői véleménynyilvánításra van lehetőség, melyet a BA-TK-15 Résztvevői elégedettségmérő lapon lehet megtenni. Ennek folyamatát, valamint a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a ME-TK-15 Értékelési folyamatok, elégedettségmérés elnevezésű eljárásrend szabályozza.
5.8.2. A Panaszkezelési lap és az elégedettségi kérdőív adatai alapján korrekciós terv elkészítése
A BA-TK-14 Panaszkezelési lap és a BA-TK-15 Résztvevői elégedettség kérdőívek, adatok összesítéséből és az audit eredményekből az NKE VTKI feladata, hogy a szükséges korrekciós javaslatokat kidolgozza, és azokat a képzés- és vizsgaszervezőknek továbbítsa.”
13.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VI. ME-TK-06-1 A képzésszervezés folyamata pont 5.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.9. A képzési dokumentáció
Az oktatás napjára előkészített és a továbbképzési adminisztrálásához szükséges dokumentumokat a képzési referens az alábbiak szerint kezeli:
– a BA-TK-10 Ajtólistát,
– a BA-TK-11 Képzési programot,
– a BA-TK-12 Jelenléti íveket összegyűjti;
– a BA-TK-13 Haladási napló vezetését ellenőrzi;
– aláírásával hitelesíti a BA-TK-14 Panaszkezelési lapot, panasz esetén gondoskodik a panasz kivizsgálásáról;
– a kitöltött BA-TK-15 Résztvevői elégedettségi kérdőíveket feldolgozza és tárolja;
– a képzés megtörténtét ellenőrzi és annak teljesítési igazolását kiállítja;
– fentieket a BA-TK-09 Mappalistával együtt lefűzi.
A képzési dokumentációt az ME-TK-20-1 Dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelése eljárásrendben foglaltaknak megfelelően kell tárolni.”
14.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím VII. ME-TK-07-1 A képzés megvalósítás folyamata pont 5.1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.1.3. A képzés és vizsgák lebonyolításával kapcsolatos résztvevői elégedettségmérés elvégzése
Időszak: a képzés, tréning végén
Kapcsolódó dokumentum/bizonylat: résztvevői elégedettségmérő lap (BA-TK-15 Résztvevői elégedettségmérő lap; BA-TK-19 Vizsga elégedettségmérő lap)”
15.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XV. ME-TK-15-1 Az értékelési folyamatok: résztvevői, oktatói elégedettségmérés pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A leírásban használt fogalommeghatározások:
elégedettségmérés: a résztvevők véleménynyilvánítására irányuló tevékenység, eszköze az elégedettségi kérdőív, melyek feldolgozásra kerülnek, a feldolgozás eredményeként keletkező adatokat más minőségirányítási folyamatoknál felhasználnak;
elégedettségmérő kérdőív: az elégedettségmérési folyamat eszköze, lehet elektronikus vagy papír alapú, minden mérni kívánt esemény után használható, területnek megfelelően a kérdőívet az NKE VTKI állítja össze.
Az elégedettségmérés során használatos bizonylatok:

 

Közszolgálati továbbképzés
Résztvevői elégedettség mérése

BA-TK-15

 

Közszolgálati továbbképzés
Oktatói elégedettség mérése

BA-TK-24

16.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XV. ME-TK-15-1 Az értékelési folyamatok: résztvevői, oktatói elégedettségmérés pont 6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.1. Résztvevői igény- és elégedettségmérés képzés/vizsga esetén
A résztvevői igény- és elégedettségmérések során, a továbbképzésen részt vevő közszolgálati tisztviselőknél a képzés zárónapján és a vizsga végén lehet felmérést végezni. A véleménynyilvánítás önkéntes és név nélküli.
A továbbképzésben résztvevők a jelenléti képzések utolsó oktatási napjának végén, név nélküli kérdőíveken (résztvevői elégedettségmérés BA-TK-15 papír alapon) értékelhetik a képzést és annak körülményeit.
E-learning képzés/vizsga esetén a kérdőívek elektronikus formában kerülnek felkínálásra a programban résztvevők számára. Az elektronikus elégedettségi kérdőív kitöltése ebben az esetben is név nélküli és önkéntes. A kitöltött kérdőíveket a központi rendszer anonim módon tárolja.
A felmérést eredményesnek kell tekinteni képzés esetében, ha a kérdőívek 60%-a, vizsga esetében 30%-a kitöltve érkezik vissza. Minden résztvevőnek, minden oktatás és vizsga végén fel kell ajánlani a véleménynyilvánítás lehetőségét. A közreműködőknek minden eszközzel meggyőzően biztosítaniuk kell a résztvevőket arról, hogy nem kívánják közvetlen kapcsolatba hozni személyükkel az eredményt.”
17.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó helyszíni vizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;
minőségügyi auditor: az illetékes szerv által felkészített minőségügyi szakreferens, aki a minősített program helyszíni és a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat) ellenőrzését lefolytatja; a helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE ad ki;
nem megfelelőség/eltérés: az előírt követelmények nem teljesülése, amely jelentheti egy vagy több jellemzőnek az előírástól való nem kívánt eltérését vagy hiányát.
Az audit során használatos bizonylatok:

 

Közszolgálati továbbképzés
Ellenőrzési terv

BA-TK-25

 

Közszolgálati továbbképzés
Auditor nyilvántartó lap

BA-TK-26

 

Közszolgálati továbbképzés
Ellenőrzési jegyzőkönyv

BA-TK-27

 

Közszolgálati továbbképzés
Eltérést megállapító jegyzőkönyv

BA-TK-28

 

Közszolgálati továbbképzés
Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyv

BA-TK-29

 

Közszolgálati továbbképzés
Zárójelentés ellenőrzésről

BA-TK-30

 

Közszolgálati továbbképzés
Utóellenőrzési jegyzőkönyv

BA-TK-31

18.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 5.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.1.1. Az NKE VTKI-nak a továbbképzési rendszerre irányuló ellenőrzési tervet (BA-TK-25) kell készítenie. Az ellenőrzés kizárólag azon képzőkre terjed ki, akik minősített továbbképzési programmal rendelkeznek. Az ellenőrzés kétféle módon valósulhat meg:
5.1.1.1. helyszíni ellenőrzés formájában;
5.1.1.2. képzési és vizsgadokumentáció bekérésével, amelyet az ME-TK-21 eljárás szabályoz.”
19.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 5.2.2. és 5.2.3. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5.2.2. A helyszíni ellenőrzés során az auditor gyűjti a tapasztalatokat, az esetleges eltéréseket, majd a záró megbeszéléskor az ellenőrzött terület vezetője elé tárja azokat. A felülvizsgálat során tapasztaltakat az auditorok az Ellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-27) rögzítik. A nem megfelelőségeket az Eltérést megállapító jegyzőkönyvben vezetik (BA-TK-28). Az auditorok javaslatot tehetnek az eltérések javítására.
5.2.3. Az oktatói tevékenységre vonatkozó ellenőrzés során az ellenőrök a helyszínen összegyűjtik tapasztalataikat, majd azok megbeszélésére kerül sor. Szükség esetén az auditorok javaslatot tehetnek a jó gyakorlatok kialakítása és azok alkalmazása végett. A tapasztalatokat az ellenőrök a BA-TK-29 elnevezésű Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítik.”
20.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 5.2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.2.7. A helyszíni jelentéseket, megállapításokat audit zárójelentésben kell összesíteni. Ha a vizsgálat során nem merül fel hibajavító intézkedés szükségessége, ezt is jelezni kell az audit zárójelentésben (BA-TK-30).”
21.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVII. ME-TK-17-1 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Utóellenőrzés
Amennyiben merültek fel hibák, nem megfelelőségek a folyamatok működésével kapcsolatban, utóellenőrző felülvizsgálatokat kell tartani. A felülvizsgálati audit koordinálásáért a minőségirányítási rendszer szakmai felelőse, a végrehajtásáért a minőségügyi auditor felelős.
Az audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem voltak megfelelőek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Ha a javítások, felvetések megfelelőek, az előzetesen felvett Eltérést megállapító jegyzőkönyvben igazolni kell a korrekciót. Az utóellenőrzés eredményét a BA-TK-31 Utóellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az utóellenőrzésnek az eltérésekre tett intézkedésre tekintettel három kimenete lehet:
– Az utóellenőrzéskor az auditorok a képzés- és vizsgaszervező által az eltérésre tett javító intézkedést kielégítőnek találják, vagyis a vizsgáztatás, illetve a képzés folyamata és módja az előírásoknak megfelelő, azaz a javító intézkedés eredményes.
– Ha az ellenőrzés során a képzés- és vizsgaszervezők által tett, az eltérésekre irányuló intézkedés nem, vagy részben megfelelő, akkor a nem megfelelőségről ismételten Eltérést megállapító jegyzőkönyvet vesznek fel az auditorok. Az eltérés súlyozása az ellenőrzés során megállapított kategóriánál eggyel magasabb kategóriába esik (pl. „Megjegyzés” „Nem megfelelőség”). Ebben az esetben az eltérés további korrekciója szükséges, amelyre konkrét javaslatot tesznek az auditorok. A nem megfelelőségre tett javaslatot az Utóellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-31) fel kell tüntetniük az auditoroknak.
– Ha az utóellenőrzés alkalmával megállapítható, hogy az eltérés kiküszöbölésére intézkedés nem történt, akkor az Eltérést megállapító jegyzőkönyv és Utóellenőrzési jegyzőkönyv kitöltésén túl az NKE VTKI írásban kéri fel a képzés- és vizsgaszervező vezetőjét a hiányosság pótlására. A nem megfelelőség kezelése a továbbiakban a 2. pontban foglaltaknak megfelelően történik.
Az utóellenőrzés során a 2. és 3. pontban felsorolt javító intézkedések megtételét az NKE VTKI ellenőrzi.”
22.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVIII. ME-TK-18-1 Panaszkezelés pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározás:
panasz: minden olyan, a képzési tevékenységhez kapcsolódó, az eljárásokat kifogásoló és azzal kapcsolatban konkrét és egyértelmű igényt megfogalmazó, írott formában érkező megkeresés, amely valamely kérdés kivizsgálására, intézkedés megtételére irányul.
A panaszkezelés során használatos bizonylatok:

 

Közszolgálati továbbképzés
Panaszkezelési lap

BA-TK-14

 

Közszolgálati továbbképzés
Jelentés panasz kivizsgálásáról

BA-TK-16

 

Közszolgálati továbbképzés
Munkáltatói Bejelentő lap

BA-TK-32

23.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XVIII. ME-TK-18-1 Panaszkezelés pont 5.1–5.4. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5.1. Panasz a programját nyilvántartásba vevő vagy programminősítést kérelmező képző intézménytől
A panaszt a Panaszkezelési lapon (BA-TK-14) az NKE VTKI-hoz kell benyújtani. A panaszt az NKE VTKI 15 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld a programját nyilvántartásba vevő vagy programminősítést kérelmezőnek legkésőbb a bejelentéstől számított 15 naptári napon belül. A bejelentett panaszokról az NKE VTKI nyilvántartást vezet.
5.2. Panasz a képzési programon résztvevő részéről
A képzési referens a képzési tevékenység során felmerülő panaszokon belül, (melynek eljárásrendjét a rendelet szabályozza) azon panaszok kivizsgálásával foglalkozik, amelyek írásban (a panaszos nevének, címének feltüntetésével) érkeznek. A panaszt a képzési referens fogadja. A szóban elhangzott panaszokat a Panaszkezelési lapon (BA-TK-14) rögzíti a munkáltató megbízott dolgozója. Az NKE meghallgatja a panasszal érintett feleket. A meghallgatás eredményét jegyzőkönyvezi. Az írásban tett panaszt illetően az intézménynek panaszbejelentési kötelezettsége van az NKE VTKI felé.
5.3. Panasz a dolgozóját továbbképzésben részesítő intézmény (munkáltató) részéről
A panaszt az NKE VTKI-nak kell benyújtani. A panaszt az NKE VTKI 30 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld a panaszt benyújtó munkáltatónak legkésőbb a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül. A bejelentett panaszokról az NKE VTKI nyilvántartást vezet.
5.4. Panasz a képző részéről
A panaszt az NKE VTKI-hoz kell benyújtani.
A panaszt az NKE VTKI 30 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld az érintett feleknek legkésőbb a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül. Az intézménynek panaszbejelentési kötelezettsége van az NKE VTKI felé. A bejelentett panaszokról a NKE VTKI nyilvántartást vezet.
Amennyiben a panasz a képző működési folyamatainak, munkatársainak hibájára vezethető vissza, megelőző tevékenységet kell kezdeményezni.”
24.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XX. ME-TK-20-1 Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése pont 6.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.1.1. Eljárások gyűjteménye
Az NKE VTKI a közszolgálati továbbképzés összes minőségi követelményét dokumentáltan rögzíti. A folyamatleírásokat, eljárásokat egy gyűjteményben fűzi össze, amelyet Eljárásgyűjteményként azonosít. Az Eljárásgyűjteményben használt bizonylatok és dokumentumok összességét Bizonylati és Dokumentumalbumként azonosítja és fűzi össze.
A dokumentum, bizonylat elkészítésekor az NKE VTKI kitölti a Bizonylat-nyilvántartó lapot (BA-TK-33), és nyilvántartásba veszi a bizonylatot, amelyet a dokumentumnyilvántartó-gyűjtőben tárol.
Az Eljárásgyűjteményben megfogalmazott szabályozással kapcsolatban követelmény, hogy:
– megjelölje, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért,
– leírja, hogy mi az intézkedés,
– megjelölje azt a dokumentumot, iratot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat,
– az eljárások azonosítására az „ME-00-00” felépítésű karaktersorozatot használja, ahol ME utal a Minőségirányítási Eljárásra, a középső két betű a képzés rövidített nevére, az azt követő szám az Eljárásgyűjteményben meghatározott eljárásrend számát, míg az utolsó két szám az eljárás verziószámát jelenti. (Pl. ME-TK-01-1 jelentése: ME: minőségirányítási eljárások, TK: továbbképzésre vonatkozó eljárásrendje, 01: 1. sorszámú minőségirányítási eljárás, -1: első változata.)”
25.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XX. ME-TK-20-1 Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése pont 7.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.3. A minőségügyi feljegyzések, bizonylatok azonosítása
A bizonylati mintákat ún. Bizonylati Albumban kell elhelyezni és a bizonylati mintákat egyedi azonosítóval kell ellátni. A bizonylati mintákról a Bizonylat-nyilvántartó lap (BA-TK-33) segítségével az NKE VTKI nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételt követően ki kell állítani a Bizonylat-nyilvántartó lapot (BA-TK-33), amelyet a minta tőpéldánya mellett a Bizonylati Albumban kell elhelyezni. A Bizonylat-nyilvántartó lapon kell rendelkezni a bizonylat használatáról, azonosításáról, kitöltési módjáról, megőrzéséről, tárolási módjáról, kötelező adatairól, illetve a felelősségi körökről. A bizonylat felhasználását a Bizonylat-nyilvántartó lapnak megfelelően kell végezni.”
26.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XX. ME-TK-20-1 Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése pont 7.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.6. Archiválás
A módosított formanyomtatványok egy (üres) eredeti példányát a Bizonylat-nyilvántartó lapon (BA-TK-33) nyilvántartva kell archiválni. A megőrzött, archivált példányt egyértelmű figyelemfelhívó jelöléssel kell ellátni, hogy megakadályozható legyen a formalap esetleges felhasználása.”
27.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:
nem megfelelőség/eltérés: az előírt követelmények nem teljesülése, amely jelentheti egy vagy több jellemzőnek az előírástól való nem kívánt eltérését vagy hiányát;
folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó dokumentumvizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;
minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó helyszíni vizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;
minőségügyi auditor: az illetékes szerv által felkészített minőségügyi szakreferens, aki a minősített program helyszíni és a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat) ellenőrzését lefolytatja; a helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE ad ki.
Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések során használatos bizonylatok:

 

Közszolgálati továbbképzés
Ellenőrzési terv

BA-TK-25

 

Közszolgálati továbbképzés
Auditor nyilvántartó lap

BA-TK-26

 

Közszolgálati továbbképzés
Ellenőrzési jegyzőkönyv

BA-TK-27

 

Közszolgálati továbbképzés
Eltérést megállapító jegyzőkönyv

BA-TK-28

 

Közszolgálati továbbképzés
Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyv

BA-TK-29

 

Közszolgálati továbbképzés
Zárójelentés ellenőrzésről

BA-TK-30

 

Közszolgálati továbbképzés
Utóellenőrzési jegyzőkönyv

BA-TK-31

 

Közszolgálati továbbképzés
Dokumentum ellenőrzési jegyzőkönyv

BA-TK-34

28.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.1.1. Az NKE VTKI-nak a továbbképzési rendszerre irányuló ellenőrzési tervet (BA-TK-25) kell készíteni. Az ellenőrzés kizárólag azon képzőkre terjed, akik minősített továbbképzési programmal rendelkeznek. Az ellenőrzés kétféle módon valósulhat meg:
– helyszíni ellenőrzés formájában, melyet az ME-TK-17 eljárás szabályoz,
– képzési és vizsgadokumentáció bekérésével.”
29.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.4.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.4.1. A vizsgálatot végző minőségügyi auditor a dokumentum és bizonylatok vizsgálatáról Dokumentum ellenőrzési jegyzőkönyvet vezet (BA-TK-34). A jegyzőkönyvet az NKE VTKI továbbképzésért felelős vezetője hagyja jóvá.”
30.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.5.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.5.2. Az audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem voltak megfelelőek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Ha a javítások, felvetések megfelelőek, az előzetesen felvett Eltérést megállapító jegyzőkönyvben igazolni kell. Az utóellenőrzés eredményét a BA-TK-31 Utóellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”
31.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Eljárásgyűjtemény alcím XXI. ME-TK-21-1 Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok pont 5.5.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.5.3.2. Ha az ellenőrzés során a képzés- és vizsgaszervezők által tett, az eltérésekre irányuló intézkedés nem, vagy részben megfelelő, akkor a nem megfelelőségről Eltérést megállapító jegyzőkönyvet vesznek fel az auditorok annak érdekében, hogy a folyamatok egységesek és szabályozottak legyenek. Az eltérés súlyozása az ellenőrzés során megállapított kategóriánál eggyel magasabb kategóriába esik. (Pl. „Megjegyzés” > „Nem megfelelőség”) Ebben az esetben az eltérés további korrekciója szükséges, melyre konkrét javaslatot tesznek az auditorok. A nem megfelelőségre tett javaslatot az Utóellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-31) fel kell tüntetnie az auditoroknak.”
32.    Az Utasítás Melléklete MÁSODIK RÉSZ Függelék 1. pontját megelőző az „A közszolgálati továbbképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjak alkalmazása 2013. évre” szövegrész helyébe az „A közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjak alkalmazása 2014. évre” szöveg lép.
1

Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. március 25. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére