BÜ BH 2014/138
BÜ BH 2014/138
2014.05.01.
Nem kizárt a büntetőeljárásból az a védő, aki a bűnügyben kihallgatott tanúnak egy másik büntetőeljárásban a védője volt, nem lesz ezáltal a „tanú érdekében eljáró védő” [Be. 45. § (2) bek.].
A kerületi bíróság – hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban – tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet felmentette az ellene a pótmagánvádló által folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont] kísérlete miatt emelt vád alól, s a bűnügyi költséget az állam terhén hagyta.
A pótmagánvádló felmentést sérelmező, bűnösség megállapítására irányuló fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a terheltet zsarolás bűntettének kísérlete miatt tekintette felmentettnek, valamint a bűnügyi költség megfizetésére a pótmagánvádlót kötelezte – egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló – jogi képviselője útján – nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a felmentés miatt, bűnösség megállapítása, a zsarolás folytatólagosan elkövetettkénti minősítése, a terhelt bűnügyi költség és a pótmagánvádló jogi képviselője munkadíjának megfizetésére kötelezése, másodlagosan hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárásra utasítás érdekében.
Az indítvány indokai szerint eljárási hiba, hogy dr. R. I. ügyvéd egyidejűleg volt a terhelt védője és az elsőfokú bíróság 2013. január 22. napján tartott tárgyaláson tanúként kihallgatott dr. G. P. Z. tanú másik büntetőügybeli védője, ami a tanút befolyásolta.
Az indítvány nem alapos.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
Az indítvány kizárt védőre hivatkozása áttételesen annak állítását jelenti, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 373. § (1) bek. II.d) pont]. A kizárt védőt ugyanis jogilag nem létező védőnek kell tekinteni.
A Kúria leszögezi, hogy ún. feltétlen eljárási szabálysértés nem történt.
A védő részvétele az eljárásban két okból is kötelező volt. A vád tárgyává tett bűncselekmény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azaz annak kiszabható tartama elérte, sőt meghaladta a törvényben meghatározott 5 évet [Be. 46. § a) pont]. Ezen túl a terheltet az eljárás során fogva tartották [Be. 46. § b) pont].
A védő részvételi kötelezettsége kiterjedt a tárgyalásra, azonban kizárási ok alá nem esett.
A Be. 45. §-ának (1) bekezdése tételesen meghatározza, hogy milyen esetekben nem lehet valaki védő, és a (2) bekezdése írja elő, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd ezzel egyidejűleg nem lehet védő.
Csakhogy a terhelt védője egyrészt nem esett egyetlen kizárási ok alá sem, másrészt egyidejűleg nem is járt el a tanú érdekében – hiszen a tanú érdekében eljárás nem azonos a tanú másik ügybeli védelmével.
Következésképpen a védő kizárt nem volt, és egyéb ún. feltétlen eljárási szabálysértés sem valósult meg.
Ekként a Kúria – a Be. 424. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint tanácsülésen eljárva – a pótmagánvádló indítványának nem adott helyt, és a támadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.358/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás