PÜ BH 2014/145
PÜ BH 2014/145
2014.05.01.
A földhivatal téves bejegyzése miatt a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére csak az adhat alapot, hogy a kár a téves bejegyzéssel okozati összefüggésben áll [Ptk. 339. § (1) bek., 349. § (1) bek.].
A felperes 2005. augusztus 5-én kelt adásvételi szerződéssel 22 000 000 forintért megvásárolta a perbeli ingatlant, amelynek tulajdoni lapján a Bank javára 13 650 000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog volt bejegyezve. A Bank 2006. január 27-én a követelését és annak biztosítékait engedményezte. A felperes a tehermentesítés lebonyolítása érdekében megbízta V. J.-t, aki ezzel a feladattal 2007. június 1-jén az L. P. Kft.-t (a továbbiakban: Kft.) bízta meg. A 2007. május 28-i átvételi elismervény szerint a felperes erre a célra V. J.-nek 16 506 877 forintot adott át. A 2007. június 1-jei elismervény szerint a Kft. részéről S. Gy. 18 000 000 forintot vett át V. J.-től. A perbeli ingatlan tehermentesítése nem történt meg, azonban a körzeti földhivatal tévedésből az engedményezett jelzálogjogot 2007. augusztus 15-én törölte. Erről a jogosultat nem értesítette. A jogosult 2007. október 15-én pert indított a felperes ellen aziránt, hogy a zálogtárgyból kielégítést kereshessen. A felperes a keresetlevelet 2007. november 26-án átvette, az első tárgyaláson azonban nem jelent meg, a bírósági meghagyás ellen ellentmondást terjesztett elő. A bíróság a 2008. november 13-án jogerős ítéletével a keresetnek helyt adott.
A felperes 2007. december 27-én egy másik banktól 149 500 svájci frank összegű (21 500 000 forint) devizahitelt vett fel. A kölcsön erejéig az újabb bank jelzálogjogát a perbeli ingatlanra bejegyezték. A körzeti földhivatal 2008. február 3-án az engedményes javára korábban bejegyzett jelzálogjog törlését visszavonta és azt az eredeti rangsorba visszajegyezte. A felperesnek e határozat elleni fellebbezése és keresete alaptalan volt. 2008. január 8-án a felperes az ingatlant eladta azzal, hogy a 28 000 000 forint vételárból 6 000 000 forintot vesz át és a vevő a többi vételárat közvetlenül az újabb kölcsönt nyújtó banknak fizeti ki. Erre azonban nem került sor, mert a bank a hitelszerződést felmondta. Az engedményes és az újabb bank végrehajtási eljárást kezdeményezett, a vevő ellen folyó felszámolási eljárásban pedig a felszámoló jelezte a felperessel szembeni 6 000 000 forintos követelést. Az ingatlant az árverési eljárásban 19 600 000 forintért értékesítették, az árverési vevő a teljes vételárat nem fizette ki.
A felperes a keresetében közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére kérte az alperes kötelezését. Kárként az engedményessel, az újabb bankkal és a vevővel szemben fennálló tartozását, valamint az egyes perekben megítélt perköltséget jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítélete indokolásában megállapította, hogy a jelzálogjog törlése jogellenes volt, azonban a felperesnek nincs olyan kára, amely ezzel állna okozati összefüggésben. Az esetleges károsodásához vezető okfolyamatot a felperes hiteltartozása, annak meg nem fizetése, illetőleg a nem megfelelő személynek történő teljesítése indította el.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán utalt arra, hogy az alperes jogellenes magatartásának hiányában is ugyanaz az eredmény következik be, hiszen a felperesnek az engedményes felé fennálló tartozása és a magánkölcsön tartozása is fennállt. A hitelező személyében beállt változás a felperes vagyonát nem csökkentette. Az újabb kölcsönt nyújtó bank pedig a tartozás nem fizetése miatt és nem a jelzálogjog visszajegyzése miatt mondta fel a hitelszerződést; a felperes nem volt jóhiszemű.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A jogerős ítélet indokolásában a bíróság jól hivatkozott a felperes kárigényének elbírálására irányadó anyagi jogi szabályokra, a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése és a 339. §-ának (1) bekezdése alapján a kártérítési felelősség speciális és általános feltételeire. A tényállást megalapozottan állapította meg és a tényekből okszerű következtetésekre jutott. A felperesnek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés téves törlésére alapított keresetét a bíróság alappal utasította el amiatt, hogy nem volt a felperesnek olyan kára, amely az alperes magatartásával okozati összefüggésben áll. A jelzálogjog téves törlésétől függetlenül megállapítható volt, hogy a felperesnek jelzálogjoggal biztosított, kötelmi alapon nyugvó tartozása állt fenn, amelyet nem teljesített. A tehermentesítés érdekében ugyan más személy részére megbízást adott, azonban az nem történt meg, ezért a jogosult a követelés behajtása érdekében jogszerű intézkedéseket tett. A felperes a megbízottjáért felel, a megbízott esetleges mulasztása az ő terhére esik. Nem csak a megbízási jogviszonyból következik, hanem ettől függetlenül is elvárható volt a felperestől, hogy a megbízás eredményes teljesítéséről meggyőződjön, különösen akkor, ha ingatlanát másik pénzintézettől felvett kölcsön biztosítékaként akarta felhasználni. A felperes által megbízott V. J.-nek a Kft.-vel a tehermentesítésre kötött megbízási szerződése tartalmazza, hogy a tárgyalásokat az engedményessel kell folytatni. Az a 2007. május 28-án kelt elismervény, amely a felperes által tehermentesítésre V. J.-nek adott pénz átvételéről szól ugyancsak az engedményes javára bejegyzett jelzálogjog törlését tartalmazza. Így a felperesnek tudnia kellett a követelés engedményezéséről. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törléséről szóló határozat indokolásából kitűnik, hogy az csak a végrehajtási jog törlésére vonatkozott. A földhivatal nem említette a jelzálogjog törlését, illetőleg az erre irányuló kérelem benyújtását sem. Nem vitatható továbbá, hogy a felperes még az újabb hitel felvétele előtt átvette azt a keresetlevelet, amelyből értesülhetett az engedményesnek a még fennálló követeléséről. A peres eljárás megindítása, az ebből eredő költségek a kölcsön visszafizetésének, illetőleg a tehermentesítésnek az elmaradásával állnak okozati összefüggésben és nem a jelzálogjog téves törlésével.
Az előbbiekből következően a felperes az újabb hitelt úgy vette fel, hogy tudott, tudhatott az engedményessel szemben fennálló jelzálogjoggal biztosított tartozás fennállásáról. Olyan megállapítás ezért nem tehető, hogy az újabb hitelt azért vette fel, mert biztosítékul tehermentes ingatlan állt a rendelkezésére. Nem vonható le olyan következtetés sem, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés téves törlése mint az alperes jogellenes magatartása okozati összefüggésben állna az újabb hitel felvételével, és ezért lehetne a felperesnek kára. A hitel felmondása nem a jelzálogjog törlése miatt, hanem a törlesztés elmulasztása miatt történt. A Kft.-vel kötött adásvételi szerződés, a végrehajtási eljárás, az árverés és az azzal kapcsolatos igény azoknak az előzményeknek a folytatása, amelyek következményeiért az alperes nem felel.
A kifejtettekre tekintettel a felperes keresetét elutasító jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. III. 21.132/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás