15/2014. (II. 28.) BM rendelet
15/2014. (II. 28.) BM rendelet
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak egészségi alkalmasságáról1
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterének egyetértésével – a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottakra (a továbbiakban: igazságügyi alkalmazott) terjed ki az egészségi követelmények meghatározása és az alkalmasság elbírálása tekintetében.
2. § E rendelet alkalmazásában alapellátó orvos az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állományának gyógyító-megelőző és foglalkozás-egészségügyi alapellátására foglalkoztatott orvos.
2. Az egészségi alkalmassági vizsgálat szabályai
3. § (1) A munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében az igazságügyi alkalmazott munkaköri alkalmasságát igazságügyi alkalmazotti jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat).
(2) Az ágazati egészségügyi szakmai szerv a szakmai és módszertani előírások figyelembevételével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok szakmai protokoll szerinti érvényre juttatását, ellátja az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység szakmai irányítását és felügyeletét.
(3) A 2. § szerinti orvos az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokkal kapcsolatos tevékenysége során a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló jogszabályban meghatározottak szerint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvosnak minősül.
(4) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a) igazságügyi alkalmazotti állományba történő kinevezést megelőzően;
b) próbaidő lejártát megelőzően;
c) más munkakörbe történő kinevezést megelőzően;
d) fegyveres és rendvédelmi szervek közötti áthelyezést megelőzően;
e) igazságügyi alkalmazotti jogviszony fennállása alatt időszakosan;
f) igazságügyi alkalmazotti jogviszony fennállása alatt jogszabályban meghatározott ok bekövetkezése esetén soron kívül.
(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: a rendőrség szakértői szerve) igazságügyi alkalmazotti állományába felvételre jelentkező, illetve állományába tartozó személy munkaköri alkalmassági vizsgálatát
a) első fokon a leendő munkavégzési hely, illetve a munkavégzés helye szerint illetékes alapellátó orvos,
b) másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet irányító miniszter által kijelölt orvos
végzi.
(6) Alkalmassági vizsgálat kizárólag olyan személynél végezhető, aki írásban nyilatkozik, hogy nem áll fenn nála általa ismert betegség, vagy a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló egészségi állapot.
4. § (1) A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett személy:
a) egészségi szempontból a meghatározott követelményrendszer szerint alkalmas-e a betöltendő munkakör ellátására, illetve foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében,
b) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
c) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel,
d) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt.
(2) Az egészségi alkalmasság elbírálását végző orvos e tevékenységében jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak kivételével nem korlátozható és nem befolyásolható.
(3) Az alkalmassági vizsgálatot végző az alkalmasság minősítését megküldi a vizsgálatot kérő személyügyi szerv részére. Az alkalmassági vizsgálat során keletkezett orvosi leleteket a vizsgálatot végző alapellátó orvos őrzi meg. Az igazságügyi alkalmazottak körében bekövetkezett személyi változásokról a személyügyi szerv folyamatosan tájékoztatja az alapellátó orvost. A kinevezésre kerülő igazságügyi alkalmazottaknak az alapellátó orvos egészségügyi törzskönyvet állít ki. Munkahely változása esetén az alapellátó orvos gondoskodik az egészségügyi dokumentáció zárt borítékban új illetékes alapellátó orvoshoz történő eljuttatásáról. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak az alapellátó orvos jogosult.
(4) Az alkalmassági vizsgálatot végző kizárólag saját maga által elvégzett vizsgálat, a minősítés megalapozottsága érdekében végeztetett kiegészítő vizsgálatok és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján hozhat döntést az alkalmassági minősítésről.
(5) Az alkalmassági vizsgálatot végző az általa megállapított minősítésről, „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ......-ig” vagy „Egészségileg alkalmatlan” minősítés esetén annak pontos okáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről dokumentált módon köteles tájékoztatni a vizsgált személyt, és a vizsgálat befejezésekor a minősítést tartalmazó döntést részére átadni.
(6) Az alkalmassági vizsgálatot végző az „Egészségileg alkalmatlan”-nak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre a háziorvosához, illetve területileg illetékes szakellátó helyre utalja.
5. § (1) Az alkalmassági vizsgálatot az orvostudomány aktuális állásának megfelelően kell végezni.
(2) Az alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:
a) a testsúly, testmagasság, testtömeg index (BMI index) mérésére és a testarányok vizsgálatára,
b) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi szervek, az idegrendszer, érzékszervek, valamint az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára,
c) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságok megállapítására,
d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett orvosszakmailag indokolt mértékű ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, fogászati, szemészeti (nyers látásélesség, színlátás) vizsgálatra,
e) a vérnyomás, pulzus vizsgálatára, EKG-val végzett vizsgálatra,
f) hallásvizsgálatra szűrő audiométerrel,
g) vércukorszint vizsgálatára, általános vizeletvizsgálatra gyorsteszttel,
h) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, valamint a függőség esetleges jeleinek megállapítására,
i) a hozott vizsgálati leletek és orvosi dokumentációk értékelésére.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentáció és a vizsgált személy egészségi állapota orvosilag indokolja, az alkalmasság megítéléséhez szükséges, célzott jellegű laboratóriumi vagy más kiegészítő diagnosztikai vizsgálat, szakorvosi, illetve pszichológiai vizsgálat is elvégezhető.
(4) Ha az alapellátó orvos pszichológiai vizsgálatot tart szükségesnek, annak elvégzése az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv illetékes pszichológusának a feladata.
6. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmassági vizsgálat során be kell mutatnia:
a) a vizsgálatot kérő személyügyi szerv által kiállított, a 1. melléklet szerinti alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot,
b) a személyazonosságot igazoló igazolványt és a lakcímkártyát,
c) a társadalombiztosítási igazolványt (TAJ számot tartalmazó igazolványt),
d) a 2. melléklet szerinti, az alkalmassági vizsgálathoz szükséges kitöltött kérdőívet,
e) az igazságügyi alkalmazotti állományba történő kinevezést megelőzően a vizsgálatra rendelt személy választott háziorvosa által kitöltött 3. melléklet szerinti kérdőívet,
f) az egészségi állapotára vonatkozó egészségügyi dokumentációt,
g) a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 18. § (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint az 1 évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálat eredményét, illetve a megjelenésről szóló igazolást,
h) az igazságügyi alkalmazotti állományba történő kinevezést megelőzően, valamint az időszakos alkalmassági vizsgálatkor nők esetében egy hónapnál nem régebbi nőgyógyászati leletet,
i) az időszakos alkalmassági vizsgálatkor nők esetében a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabályban meghatározott rendszerességgel elvégzett népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálaton való részvételről szóló igazolást, valamint
j) a védőoltási könyvet.
(2) A személyügyi szerv kitölti az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nyomtatványt, amelyre rávezeti a munkakörre vonatkozó adatokat.
3. Az egészségi alkalmassági minősítések
7. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ......-ig”,
c) „Egészségileg alkalmatlan”.
(2) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a munkavégzés teljesítésében nem korlátozza.
(3) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ......-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 9 hónapon belül várható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően az egészségi alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ......-ig” minősítés nem állapítható meg.
(4) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely véglegesen kizárja az igazságügyi alkalmazotti munkakörök betöltését.
(5) Az egészségi alkalmassági minősítés megállapításánál az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖP–PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: ER) 1. mellékletében a IV. alkalmassági kategóriára meghatározott követelményeket kell figyelembe venni.
(6) Ha az ER.- ben meghatározott követelmények lehetővé teszik, egyéni elbírálást kell alkalmazni, amelynek során figyelembe kell venni:
a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) az adott megbetegedés, elváltozás munkakör betöltését befolyásoló hatását,
d) az egyén életkorát, aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét,
e) a más munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetőségét.
(7) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot a 4. melléklet szerinti adatlapon kell dokumentálni, amelyen rögzíteni kell a minősítést, valamint ideiglenesen alkalmatlan, illetve alkalmatlan minősítés esetén a minősítést megalapozó valamennyi betegség, fogyatékosság Betegségek Nemzetközi Osztályozása (a továbbiakban: BNO), valamint az ER. 1. melléklete szerinti kódszámát. A minősítést az 5. melléklet szerinti nyomtatványra kell rávezetni, amelyet a személyi anyagban kell elhelyezni.
(8) A 3. § (4) bekezdés a) pont szerinti egészségi alkalmassági vizsgálat során hozott alkalmas minősítés hat hónapig, próbaidő megállapítása esetén három hónapig, a 3. § (4) bekezdés b)–f) pont alapján végzett alkalmassági vizsgálat során hozott alkalmas minősítés 1 évig érvényes, kivéve, ha a vizsgálatot végző orvos ennél rövidebb időt határoz meg a következő vizsgálat elvégzésére.
4. Ismételt alkalmassági vizsgálat
8. § (1) A 3. § (4) bekezdés a) pontja szerinti alkalmassági vizsgálatra történő ismételt jelentkezés esetén, ha az utolsó „Egészségileg alkalmas” minősítés óta hat hónap már eltelt, amennyiben a jelentkezőnél nem állapítható meg olyan ok, amely az alkalmasságát kizárná, az alkalmasságot korábban minősítő orvos az alkalmassági minősítést további hat hónappal meghosszabbíthatja. Más esetekben az alkalmasság elbírálásához ismételt alkalmassági vizsgálat szükséges.
(2) Ismételt alkalmassági vizsgálatra az előző alkalmassági vizsgálat során hozott „Egészségileg alkalmatlan” minősítést követően legkorábban hat hónap elteltével lehet jelentkezni.
(3) Az ismételt alkalmassági vizsgálat során:
a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül az 5. § (2) bekezdés a), b), d), e) és i) pontjában foglalt vizsgálatokat minden esetben meg kell ismételni;
b) meg kell ismételni azt a vizsgálatot, amelynek eredménye alapján az alkalmatlanságot megállapították, és mindazon vizsgálatokat, amelyeknél az ismételt vizsgálat alkalmával valamely alkalmasságot kizáró ok gyanúja felmerül;
c) egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni, és valamennyi vizsgálatot el kell végezni.
5. Egyes alkalmassági vizsgálatok
9. § (1) Ha az alkalmassági vizsgálatra rendelt személy a vizsgálatakor az egészségi állapotára vonatkozó, a munkakörre való alkalmasságát befolyásoló információkat nem közli, illetve valótlan adatokat szolgáltat, és ezek az állományba történő felvételt követően a munkáltatói jogkört gyakorló vezető tudomására jutnak, abban az esetben a vezető az érintett személy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát köteles elrendelni.
(2) A próbaidő lejárta előtti egészségi alkalmassági vizsgálat során az alapellátó orvos a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció, a felvételi alkalmassági vizsgálat során keletkezett leletek és a próbaidő alatt előfordult betegségek értékelése, saját és a szükséges kiegészítő vizsgálatok alapján minősíti az alkalmasságot. A vizsgálatot – a jogorvoslat lehetőségét is figyelembe véve – úgy kell elvégezni, hogy a végleges döntést még a próbaidő lejárta előtt meg lehessen hozni.
(3) Munkakör változása esetén abban az esetben kell egészségi alkalmassági vizsgálatot végezni, amennyiben az új munkakör a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi követelményeket támaszt a beosztást betöltővel szemben. A vizsgálat elvégzésének elrendeléséről a személyügyi szerv az illetékes alapellátó orvossal és a munkavédelmi szakemberrel történő egyeztetés alapján dönt.
(4) A fegyveres és rendvédelmi szervek közötti áthelyezést megelőző egészségi alkalmassági vizsgálatot a fogadó szerv alapellátó orvosa végzi.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a személyügyi szerv gondoskodik arról, hogy az érintett személy korábbi egészségügyi dokumentációja a vizsgálat végzésére illetékes alapellátó orvos a rendelkezésére álljon.
6. Időszakos alkalmassági vizsgálat
10. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak 40 éves korig háromévente, 40–50 életév között kétévente, 50 év felett évente időszakos munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, amelynek keretében a betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok is elvégzésére kerülnek.
(2) Az időszakos alkalmassági vizsgálaton való megjelenést a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles megkövetelni.
(3) Az igazságügyi alkalmazott az alkalmassági vizsgálaton a közvetlen vezetője által meghatározott helyen és időben köteles megjelenni.
(4) Az egészségi alkalmassági vizsgálat végzése a munkavégzés helye szerint illetékes alapellátó orvos feladata.
(5) A vizsgálatot végző a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció, a saját és a kiegészítő vizsgálatok alapján – figyelembe véve az ER.-ben meghatározott követelményeket – minősíti a vizsgált személy adott munkakörre vonatkozó alkalmasságát.
(6) Aki az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ......-ig” vagy „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kapott, munkakörében nem foglalkoztatható. Ennek érvényesítéséről a közvetlen munkahelyi vezető köteles haladéktalanul gondoskodni. Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében az orvos által megjelölt időpontban újabb vizsgálatra kell küldeni. Ha van az érintett képzettségének megfelelő betöltetlen munkakör, az e munkakörre való alkalmasságot a munkavégzés helye szerint illetékes alapellátó orvos véleményezi. „Egészségileg alkalmatlan” minősítés esetén, amennyiben az érintett állapotának megfelelő betölthető munkakör egyáltalán nem biztosítható, vagy az állapotának megfelelő más betöltetlen munkakörbe történő kinevezéséhez nem járul hozzá, vele szemben a hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.
7. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat
11. § (1) Soron kívüli munkaköri egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a) ha az igazságügyi alkalmazott egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására;
b) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
c) a b) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívüli olyan rosszullét, betegség esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett személyek esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;
d) ha az igazságügyi alkalmazott előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
e) ha munkavégzés – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.
(2) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:
a) a foglalkoztató szerv vezetője;
b) a közvetlen munkahelyi vezető;
c) az alapellátó orvos;
d) a foglalkoztató szerv munkavédelmi szakembere;
e) az igazságügyi alkalmazott.
(3) A vizsgálat kezdeményezését írásban kell megtenni, és a kezdeményezésben annak indokoltságát meg kell jelölni. A kezdeményezés alapján a soron kívüli vizsgálatot a foglalkoztató szerv vezetője rendeli el.
8. Jogorvoslatra vonatkozó szabályok az alkalmassági vizsgálatok során
12. § (1) Ha az alkalmassági vizsgálaton részt vevő személy nem ért egyet az egészségi alkalmasság minősítéséről hozott döntéssel, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a másodfokú alkalmassági vizsgálatot végző szervnek címezve az első fokú vizsgálatot végző szervnél kell benyújtani.
(2) Az első fokú alkalmassági vizsgálatot végző szerv a fellebbezést – az első fokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt – haladéktalanul megküldi a másodfokú vizsgálatot végző szervnek.
(3) A fellebbezésről annak benyújtását követő 30 napon belül a másodfokon eljáró szerv érdemben dönt.
(4) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmassági vizsgálatban részt vett.
9. Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba.
14. § Akinek az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatát a 2014. évre vonatkozóan – e rendelet hatályba lépése előtt elvégezték – az annak eredményeként megállapított minősítését 2014. évben az alapellátó orvos az igazságügyi alkalmazotti állományba történő kinevezés előtti alkalmassági vizsgálat során figyelembe veszi.
15. § Az igazságügyi alkalmazottak jogosultak az ER. szerinti egészségügyi alapellátás igénybevételére.
1. melléklet a 15/2014. (II. 28.) BM rendelethez
2. melléklet a 15/2014. (II. 28.) BM rendelethez
3. melléklet a 15/2014. (II. 28.) BM rendelethez
4. melléklet a 15/2014. (II. 28.) BM rendelethez
5. melléklet a 15/2014. (II. 28.) BM rendelethez
A rendeletet a 15/2014. (XII. 22.) BM rendelet 43. §-a hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás