KÜ BH 2014/164
KÜ BH 2014/164
2014.05.01.
Amennyiben az alperes másodfokú határozatát a keresetlevélben foglaltakra tekintettel saját hatáskörben eljárva módosítja, a két határozat jogszerűségi felülvizsgálata külön-külön nem, kizárólag egy (egyesített) per keretében végezhető el [2004. évi CXL. tv. 114. § (1), (2) bek.; 1952. évi III. tv. 149. § (2) bek.]
Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézet Gyógyszerügyi Igazgatási Osztálya a 2010. március 1. napján kelt határozatával engedélyezte a Budapest ... helyrajzi szám alatt M. Gy. elnevezéssel közforgalmú gyógyszertár létesítését és működését. A határozat rendelkező része szerint a gyógyszertár működtetése akkor kezdhető meg, ha a működési engedély jogosultja igazolja, hogy a gyógyszertár működésével összefüggésben okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítással rendelkezik és a gyógyszertár kialakítása, berendezése, felszerelése és készlete megfelel a jogszabályi feltételeknek, a gyógyszertár helyiségei közforgalmú gyógyszertárként rendeltetésszerűen használhatóak. Rendelkezett arról is a határozat, hogy a közforgalmú gyógyszertár működését ezen engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül meg kell kezdeni és a működés megkezdését az engedélyező hatóságnak be kell jelenteni. Szabályozta a döntés a közforgalmú gyógyszertár szolgálati rendjét, az ügyeleti szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettséget, a forgalmazási rendet is. A határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A 2012. január 25. napján készült ellenőrzési jegyzőkönyv szerint az ellenőrzés időpontjában a gyógyszertárnak szolgálati rendje szerint nyitva kellett volna lennie, de a megadott cím alatti épületben semmilyen kialakított működő gyógyszertárat a hatóság nem talált. A 2012. január 26. napján kelt határozatával az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal a M. Gy. elnevezésű közforgalmú gyógyszertár létesítésére és működtetésére jogosító engedélyt visszavonta – hivatkozással a helyszíni ellenőrzés megállapításaira, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) határozat meghozatalakor hatályos 54. § (1) bekezdés b) pontjára.
A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2012. május 10. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.
A keresetben foglaltak alapján az alperes a 2012. június 28-án kelt határozatával az indokolás vonatkozásában úgy módosította határozatát, hogy a 6. oldalról a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdésének beidézett szövegét, valamint a határozat 7. oldaláról a Jat. 15. § (1) bekezdése kezdetű bekezdést teljes egészében törölni rendelte, egyebekben a 8. alszámú határozat módosítással nem érintett részei tekintetében hatályában fenntartotta döntését. A törölt részt a 7. oldal utolsó bekezdése volt. A határozat módosítására a keresetlevél ismeretében került sor, mert a hatóság megállapította, hogy a 8. alszámú másodfokú határozat Jat.-ra vonatkozó rendelkezéseinek feltüntetése és abból a határozat 7. oldalán levont következtetés jogszabálysértő, hisz a Jat. 33. §-a egyértelműen előírja, hogy a III. fejezetét a hatályba lépését követően kihirdetett jogszabályok tekintetében kell alkalmazni, a Gyftv. rendelkezéseinek kihirdetése azonban megelőzi a Jat. hatályba lépésének idejét, tehát jelen ügyben nem azok alkalmazhatók. A hatóság a Ket. 114. §-ában biztosított jogkörében eljárva állapította meg, hogy a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, ezért módosította azt az indokolás tekintetében.
A felperes az alperes 10. alszámú döntése ellen is keresettel élt, kérte annak hatályon kívül helyezését, a 8. alszámú határozat elleni keresetében a Ket. megsértésére vonatkozóan kifejtett álláspontjának fenntartása mellett előadta, hogy a Jat.-ra való hivatkozás törlésével a működési engedélyt visszavonó határozat alapvető jogszabályi indokolása dőlt meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában azt rögzítette, hogy a jelen per tárgya kizárólag a 10471-10/2012/ELN. számú határozat felülvizsgálata, amely felülvizsgálata során nem hagyhatta figyelmen kívül a bíróság azt a tényt, hogy az ügy érdemében az alperes a 8. alszámú határozatával rendelkezett, melynek érdemi rendelkezését a jelen per tárgyát képező módosító határozat nem érinti és annak felülvizsgálatát egy másik perben végezte el.
Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Jat. 15. § (1), (2) bekezdésére, a Ket. 114. § (1), (2) bekezdésére, és aggálymentesen megállapította, hogy a módosítás a Ket. rendelkezéseinek megfelelt, annak jogszabályi akadálya nem volt. Nem osztotta azt a felperesi álláspontot, mely szerint a Jat.-ra való hivatkozás törlésével a működési engedélyt visszavonó határozat alapvető jogszabályi indokolása dőlt meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltak fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a Ket. 114. § (2) bekezdésének utolsó fordulatát. Hivatkozott a Kúria 19/2012. számú közigazgatási elvi határozatára, amely kimondta, hogy a határozat visszavonására indított, a közigazgatási döntés hivatalból lefolytatható felülvizsgálata az alapeljárással egy egységet képez, a másodfokú határozat rendelkezését és jogerejét érintő döntés ezért nem minősül külön eljárásnak.
A jogerős ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
A Kúria a perben rendelkezésre állt iratok alapján megállapította, hogy a felperes a jelen pert indító keresetében az alperes elnökének határozata felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte, ugyanakkor kérte a határozat ellen benyújtott keresetével történő egyesítést is. A keresettel támadott 10. alszámú határozat egy módosító határozat volt, amely az alperes határozatát módosította. A 10. alszámú határozat önmagában nem áll meg, kizárólag a módosítás tekintetében rendelkezik, erre vonatkozóan tartalmaz jogszabályi indokolást is. Ennek felülvizsgálata iránt az alaphatározat – a 8. alszámú határozat-jogszerűségi vizsgálata nélkül nem kerülhet sor, a kettő egymással szorosan összefügg, egy egységet alkot.
Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 149. § (2) bekezdése alkalmazásával a két pert egyesítenie kellett volna ahhoz, hogy a keresetek érdemben elbírálhatóak legyenek és megalapozott, jogszerű döntés legyen hozható az ügyben. Ennek elmulasztásával az elsőfokú bíróság olyan súlyos, az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértést követett el, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kellett, hogy eredményezze a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak a perek egyesítése után lehet döntést hoznia a módosított határozat jogszerűségének tárgyában.
(Kúria Kfv. III. 37.365/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás