BÜ BH 2014/171
BÜ BH 2014/171
2014.06.01.
A lopás elkövetési tárgya az elkövetőre nézve idegen dolog, ezért az ellopott dolog tulajdonjogi és birtokjogi helyzete a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös. A dolog közös tulajdonban állásának ezért csak akkor lehet e körben jelentősége, ha az elkövető is tulajdonostárs [1978. évi IV. tv. 316. §].
[1] A városi bíróság a 2012. május 30. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (5) bek. a) pont] állapította meg, és ezért őt, mint többszörös visszaesőt 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte.
[2] A városi bíróság összbüntetési ítéletével alkalmazott 9 hó 15 nap börtönbüntetés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, és a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta.
[3] A terheltnek és védőjének az elsőfokú ítélet ellen a terhelt felmentése érdekében bejelentett fellebbezése alapján eljáró törvényszék a 2013. január 21. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
[4] A városi bíróság ítélete tényállásában rögzítettek szerint a korábban 11 esetben, túlnyomórészt ittas járművezetés vétsége és vagyon elleni bűncselekmények miatt büntetett, feltételes szabadságra bocsátás és más büntetőeljárás hatálya alatt álló terhelt magát a H. Betéti Társaság képviselőjének kiadva V. P.-vel, mint az E. Kft. telepvezetőjével – aki jogosult volt képviselni a céget – 2009. március 11. napján megbízási szerződést kötött. V. P. azzal bízta meg a H. Betéti Társaság képviseletében jogosulatlanul eljáró terheltet, hogy egy 30,3807 ha térmértékű területen, amely a megjelölt időpontban több mint 70 személy osztatlan közös tulajdonát képezte – azonban abból az E. Kft. haszonbérleti szerződések útján jogszerűen használt 11 hektár 6120 négyzetméter térmértékű gyümölcsös, illetőleg gyep (legelő) művelési ágban nyilvántartott területet –, végezze el az időközben tönkrement, illetőleg elkorhadt gyümölcsfáktól és a felsarjadt aljnövényzettől való tisztítási munkálatokat. Az írásbeli megbízás a 40-es sorszámú parcella területére vonatkozott, amely ténylegesen 8,02 hektár térmértékű területet ölelt fel.
[5] A megbízás teljesítése esetére a terhelt az általa letakarítani vállalt területen lévő famennyiséget kapta volna meg ellenértékként.
[6] Mielőtt a terhelt a fentiek szerinti területen megkezdte volna a tisztítási munkálatokat, V. P. utasításának megfelelően K. I. gépkezelő megjelölte a terhelt által letakarítandó területet akként, hogy ahol az fizikailag lehetséges volt, egy sávot jól láthatóan megjelölt, illetőleg a terület ún. felső részét gyalog bejárta a terhelttel, mivel oda a felnövések miatt erőgéppel már nem volt lehetséges behajtani.
[7] K. I. pontosan megmutatta a terheltnek, hogy meddig kell termelniük és azon a területen túlnyomórészt csupán gyümölcsfák voltak, továbbá elszórtan kisebb mennyiségű akác és csertölgy.
[8] A gyümölcsös ún. felső, északi végében attól elkülönülten volt található az illetékes erdészeti szakhatóság által erdő művelési ágban nyilvántartott erdőrészlet, mely összefüggő 1,34 hektár térmértékű akácerdőt jelölt.
[9] K. I. arra is felhívta a terhelt figyelmét, hogy az összefüggő akácost nem szabad vágniuk.
[10] A terhelt az általa vezetett favágó brigáddal ezt követően 2009. év tavaszán a megbízási szerződéssel érintett és fentiekben megjelölt területen a megbízásának megfelelően letermeltetett mindösszesen 126 köbméter gyümölcsfát 1 512 000 forint értékben.
[11] Azonban az erdő művelési ágú erdőrészletből is kitermeltetett tarvágásszerűen, továbbá alkalmazot-taival 3,64 köbméter, 81 480 forint értékű vadcseresznye, 163,54 köbméter, 1 962 450 forint értékű akác, továbbá 32,48 köbméter, 452 710 forint értékű csertölgy, valamint 9,34 köbméter, 155 000 forint értékű magaskőris fát is, mindösszesen 2 651 640 forint mértékben, annak ellenére, hogy megbízása erre a területre már kifejezetten nem terjedt ki.
[12] A terhelt a fentiek szerint jogosulatlanul kitermelt akácfából lakására szállíttatott mintegy 30 köbméter mennyiséget, a többit pedig ismeretlen személyeknek értékesítette köbméterenként ma már pontosan meg nem állapítható ellenérték fejében.
[13] A törvényszék az első fokú ítélet tényállásának kiegészítéseként rögzítette, hogy a terheltnek az első fokú ítéletben felhívott korábbi büntetései közül két esetben falopás miatt került felelősségre vonásra, továbbá, hogy a terhelt erdőgazdálkodási szaktanfolyamot végzett, melyből következően értelemszerűen tisztában kellett lennie a fakitermelés szabályaival, így erdőgazdálkodási szakismeretének birtokában annak felhasználásával próbálta megkerülni a jogszabályi kereteket. Rögzítette továbbá a másodfokú bíróság, hogy a terhelt és az E. Kft. között létrejött megbízási szerződés a szerződés tárgyaként megjelölt 40-es parcella jellegét ,,legelő-terület''-ként jelölte meg.
[14] A másodfokon eljárt bíróság az ekként kiegészített tényállást mindenben megalapozottnak jelölte meg, és felülbírálatát e tényállásra alapította.
[15] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt és meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[16] Az indítványt a védő a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapította és arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a terhelt bűnösségének megállapítására is kihatóan a büntető anyagi jog szabályait sérti.
[17] A védő álláspontja szerint a terhelt törvényi tényállási elemek hiányában nem követhette el a lopás bűntettét. Hivatkozott arra, hogy az ítéletben megjelölt parcella nem képezett ingatlan-nyilvántartási egységet, közös tulajdon tárgyaira gondatlanul, de még eshetőleges szándékkal is a lopást elkövetni nem lehet. Az ítélet nem rögzíti, hogy a fakitermeléssel érintett terület kinek a tulajdona vagy birtoka, márpedig ,,a közös tulajdon miatt az idegen dolog, mint a lopás elengedhetetlen törvényi feltétele és sértett jogi tárgya fel sem merülhet''.
[18] A tényállási elemek hiányára alapozott felmentési kérelem el nem fogadása esetére a védő a terhelt bizonyítottság hiányában történő felmentését kérte, egyben a Btk. 27. § (1) bekezdését felhíva ténybeli tévedésre hivatkozott.
[19] A Legfőbb Ügyészség a terhelt érdekében bejelentett felülvizsgálati indítványt a törvényben kizártnak tartotta, és annak tanácsülésen történő elutasítását indítványozta. A legfőbb ügyészi álláspont szerint a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadja.
[20] A terhelt érdekében benyújtott felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése szerint nyilvános ülésen bírálta el. A nyilvános ülésen a védő felülvizsgálati indítványukat fenntartotta, és álláspontját indokolta.
[21] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt mindazon részében, amelyben a felülvizsgálati érvelés a jogerős határozat tényállásában rögzítettektől eltérő vagy abban nem szereplő tényadatokon alapul, törvényben nem kizárt részében pedig alaptalan.
[22] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnössége megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[23] E felülvizsgálati ok körébe tartozónak tekintette a Kúria – és lényegében ezért került sor a felülvizsgálati indítvány elbírálására nyilvános ülésen – azt a felülvizsgálati hivatkozást, amely az elkövetés tárgyának közös tulajdoni jellegére, a tulajdonosok pontos tisztázásának hiányára utalt, melyen alapulóan a lopás bűncselekménye megállapítását nem is tartotta lehetségesnek.
[24] A Kúria ezzel a jogi állásponttal nem értett egyet. Valóban vannak olyan esetek, amikor a közös tulajdonban álló dolog a lopás bűncselekménye megállapíthatóságát kizárja, ez azonban csak olyan esetben merülhet fel, amikor az elkövető maga is tulajdonos vagy a tulajdonos megbízásának keretein belül tevékenykedik. Ilyen esetekben az idegen dolog hiánya vagy az elkövető tévedése jöhet szóba, mint az elkövető felelőssége megállapítását kizáró ok.
[25] Az irányadó tényállásból kitűnően azonban fel sem merülhet, hogy a terhelt maga is tulajdonos lett volna, vagy hogy a tulajdonostól vagy megbízottjától kapott megbízás keretein belül cselekedett volna. Ebből fakadóan kétségtelen, hogy a terhelt számára a neki felrótt faanyag idegen dolog volt, amelyre lopást elkövethetett.
[26] A felülvizsgálati indítványnak a terhelt ténybeli tévedésével kapcsolatos hivatkozása az irányadó tényállásban foglaltakkal ellentétes tényeken alapul, ekként érdemben nem volt vizsgálható.
[27] A jogerős határozat tényállása egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt a kitermelendő faanyag vonatkozásában az érintett terület körbejelölésével egyértelmű tájékoztatást kapott, számára a felrótt erdőrészlet kivágása egyértelműen tilalmazott volt.
[28] A terhelt mindezek tudatában, kifejezetten a jogtalan eltulajdonítás érdekében tevékenykedett. Ekkénti tényállás rögzítése mellett a ténybeli tévedésre hivatkozás az irányadó tényállás tilalmazott támadását jelenti.
[29] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján a terhelt bűnössége megállapítását a büntető anyagi jog szabályaival összhangban állónak találta, ezért a terhelt érdekében benyújtott felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 359/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás