PÜ BH 2014/178
PÜ BH 2014/178
2014.06.01.
A szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó ún. járulékos kötelezettségek teljesítésének elmaradása akkor is hibás teljesítést eredményezhet, ha maga a szerződéses szolgáltatás egyébként nem minőséghibás [Ptk. 277. § (1) és (6) bekezdés, 306. § (1) és (3) bekezdés].
[1] A felperes 2008. december 4-én a 2008. évi kukoricaterméséből 4 db zárolt silóban tárolt 8000 tonna termény közraktározására a 2008. december 4-től 2009. szeptember 30-ig terjedő időszakra közraktározási szerződést kötött a H. Közraktározási Zrt.-vel. A közraktározó cég megbízása alapján a M. Zrt. minőség-ellenőrző társaság 2008. december 3-án elvégezte a termény minőségi vizsgálatát, amelyről de-cember 5-én három hónapos érvényességű minőségi tanúsítványt állított ki.
[2] A peres felek 2009. június 5-én a felperes székhelyén előzetes egyeztetést követően mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek egymással, amelynek alapján a felperes a közraktározás alatt álló kukoricából 39 500 forint + áfa vételár ellenében 6000 tonnát értékesített az alperes részére. A szállítási határidő 2009. július 15. volt.
[3] A vételárat az alperesnek szállításonként előre kellett fizetnie, ennek feltételeként a felperes beszállítói nyilatkozat és előzetes minőségi tanúsítvány átadását vállalta. Az át nem adott, illetőleg át nem vett termény mennyisége után a szerződéses ár 20%-ának megfelelő mértékű, de legalább tonnánként 5000 forint kötbér fizetését kötötték ki.
[4] Az alperes a szállításokat több ütemben végezte, 4000 tonna terményt elszállított, és annak vételárát megfizette.
[5] 2009. június 9-én az alperes 2000 tonna kukorica továbbértékesítésére szerződést kötött a perben nem szereplő V. E.-vel, aki 30 napnál nem régebbi minőségi tanúsítvány ellenében július 15-ig történő szállítással vállalta a termény megvásárlását. V. E. július 15-én jelezte az alperesnek, hogy miután többszöri kérés ellenére sem kapta meg a minőségi tanúsítványt, és emiatt nem tudja majd eladni az árut harmadik személyek részére, el fog állni a szállítási szerződéstől.
[6] Az alperes ugyanezen a napon közölte a felperessel, hogy a minőségi tanúsítványt többszöri szóbeli kérése ellenére sem kapta meg, ezért írásban szólítja fel a szerződéskötés időpontjához képest 30 napnál nem régebbi dokumentum 4 napon belüli átadására. Jelezte, hogy a tanúsítvány hiányában nem tudja továbbértékesíteni az árut, így az irat átadásának elmaradása esetén érdekmúlásra hivatkozással el fog állni a szerződéstől, nem veszi át a fennmaradt mennyiséget.
[7] 2009. július 14-én az alperes elállt a szerződéstől. A felperes az elállást nem fogadta el. Felhívta az alperest, hogy amennyiben az árut nem veszi át, fizessen meg 15 800 000 forint kötbért. Az alperes a kötbér fizetésétől elzárkózott.
[8] A felperes keresetében 15 800 000 forint meghiúsulási kötbér és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a szerződéskötéskor átadta az alperes a részére a beszállítói nyilatkozatot és a minőségi tanúsítványt, ezért az alperes megalapozatlanul állt el a szerződéstől.
[9] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a felperes megszegte a szerződést azzal, hogy többszöri felhívás ellenére sem adta át a beszállítói nyilatkozatot és a minőségi tanúsítványt, ezért az elállás jogszerű volt, kötbérfizetési kötelezettsége nem keletkezett.
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[11] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes által hivatkozott minőségi tanúsítvány csupán 2009. március 5-ig volt érvényes, így a felperes megszegte a felek között létrejött szerződést azzal, hogy érvényes tanúsítványt nem adott át az alperes részére. A szerződésszegés következtében pedig az alperes az át nem vett 2000 tonna termény vonatkozásában jogszerűen állt el a szerződéstől. Meghiúsulási kötbérigényt erre figyelemmel a felperes megalapozottan nem érvényesíthet.
[12] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az első fokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés meghozatala, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[13] Kifejtette, hogy a minőségi tanúsítvány átadásának elmaradása a szerződéstől való elállást nem alapozhatta meg, legfeljebb a vételár kiegyenlítésétől való elzárkózásra adhatott alapot. Az alperes a szerződéstől a véleménye szerint csak akkor állhatott volna el, ha a termény nem felelt volna meg a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
[15] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az alábbiak szerint nem találta alaposnak.
[16] A Ptk. 277. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. Dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén a kötelezett a Ptk. 277. § (6) bekezdése szerint köteles a dolgot a jogszabályok rendelkezéseinek, és a szakmai szokásoknak megfelelően azonosításra alkalmas jelzéssel is ellátni, és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is köteles.
[17] A felek a közöttük létrejött adásvételi típusú mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a felperest terhelő járulékos kötelezettségként kifejezetten előírták a szállítások megkezdése előtt a minőségi tanúsítvány átadását. A felperes azonban nem rendelkezett az árura érvényes minőségi tanúsítvánnyal. A birtokában lévő tanúsítvány érvényességi ideje ugyanis nem vitásan hónapokkal korábban lejárt, újabb tanúsítványt pedig a felperes nem szerzett be.
[18] A szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó járulékos kötelezettségek teljesítése pedig az ítélkezési gyakorlat szerint hibás teljesítést eredményez, még akkor is, ha maga a szerződéses szolgáltatás egyébként nem minőséghibás [1/2012. (VI. 21.) PK vélemény 1. pont]. A felperes tehát azzal, hogy a termény átadásakor érvényes minőségi tanúsítványt nem bocsátott az alperes rendelkezésére, a mezőgazdasági termékértékesítési szerződést hibásan teljesítette.
[19] Hibás teljesítés esetén a jogosult a Ptk. 306. § (1) és (3) bekezdése értelmében ötféle szavatossági jogot érvényesíthet: kijavítást, illetőleg kicserélést kérhet, árleszállítást igényelhet, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja (vagyis a kötelezettől a kijavítási költség megfizetését követelheti), illetve elállhat a szerződéstől.
[20] A törvény a szavatossági jogokat ún. kétlépcsős rendszerbe sorolja, vagyis rangsort állít fel közöttük. Az ún. első lépcsőbe a hiba természetbeni reparációját biztosító szavatossági jogok, a kijavítás és a kicserélés tartoznak, az egyéb, a hibás teljesítés pénzbeli orvoslását, illetve a jogviszony felszámolását biztosító ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok további feltételek fennállása esetében, akkor választhatók, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélését nem vállalta, illetőleg e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel a kötelezett megfelelő határidőn belül a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni.
[21] Az alperes G. G. tanúvallomásából kitűnően szóban, majd nem vitásan írásban is kérte a felperestől a minőségi tanúsítvány kiadását, a felperes azonban a felhívásnak nem tett eleget. Az érvényes minőségi tanúsítvány hiányában ugyanakkor az alperes a beszerzett bizonyítékok szerint 2000 tonna terményt nem tudott továbbértékesíteni. Helyesen állapította meg ezért a bíróság, hogy a tanúsítvány hiányára tekintettel az alperesnek 2000 tonna terménymennyiség vonatkozásában a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt.
[22] Mindezekre figyelemmel az alperes a Ptk. 306. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogszerűen állt el a mezőgazdasági termékértékesítési szerződéstől. Az elállás jogszerűsége folytán a felperes meghiúsulási kötbér fizetésére nem tarthat igényt.
[23] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján – az indokolás módosításával – hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.160/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás