PÜ BH 2014/179
PÜ BH 2014/179
2014.06.01.
Az, hogy a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező ügyvezető a szerződés megkötése, illetve annak teljesítése során a jogi személy tevékenysége körében eljárt, nem jelenti azt, hogy e cselekményei magánszemélyként tett jogcselekményként, kötelemkeletkeztető magatartásként lennének értékelhetők [Ptk. 389. §].
[1] Az I. r. alperes kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői a II. r. és a III. r. alperesek, akik házastársak, és a felperessel baráti kapcsolatban álltak. A felperes mint megrendelő és az I. r. alperes mint vállalkozó között 2007 tavaszán szóban vállalkozási szerződés jött létre a családi ház kivitelezésére.
[2] A felperes a kivitelezés során hibákat észlelt, a javítást mással végeztette el. Az I. r. alperes 2008. március 12-én levonult az építkezésről. Az I. r. alperes képviselőjeként a II. r. alperes a felperestől összesen 10 560 000 forintot vett át vállalkozói díj és anyagköltség címén.
[3] A 2008. április 25-i ismételt átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyvében az I. r. alperes bizonyos hibák fennállását elismerte. A jegyzőkönyvben „a vállalkozó és O. S. magánszemély” vállalta, hogy 2 000 000 forintot 2008. május 16-ig átad a megrendelőnek.
[4] Az I. r. alperes 2007. május 7-én utólagos elszámolást készített, amellyel további vállalkozói díjat igényelt a felperestől. Erre tekintettel a 2 000 000 forint megfizetésére sem került sor. A felperes az elszámolást nem fogadta el.
[5] A 2010 júniusában bekövetkezett nagy esőzéskor a pince beázott.
[6] A felperes módosított keresetében 13 986 285 forint egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
[7] Állította, hogy a vállalkozói díjból 2 000 000 forint visszajár, míg 11 986 285 forint követelését javítási költség és kártérítés címén érvényesítette. Arra hivatkozott, hogy a vállalkozási szerződés az I. r. és a II. r. alperessel is létrejött, míg a III. r. alperes felelőssége a Csjt. 30. § (2) bekezdésén alapul, a II. r. alperes felelősségét pedig eshetőlegesen megalapozza az átadás-átvételi jegyzőkönyvben tett nyilatkozata szerinti kezesi felelőssége is.
[8] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.
[9] Állították, hogy a II. r. alperes nem alanya a vállalkozási szerződésnek, így erre tekintettel a III. r. alperes felelőssége sem áll fenn. A 10 560 000 forint vállalkozói díj megfizetését, és az I. r. alperesi hibás teljesítés miatti igényeket 1 599 259 forintban elismerték. Álláspontjuk szerint azonban az I. r. alperes részére 18 116 549 forint vállalkozói díj jár, ezért a felperesi keresettel szemben beszámítási kifogással éltek.
[10] A bíróság jogerős ítéletével az I. r. alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta, míg a II. r. és a III. r. alperessel szembeni keresetet elutasította.
[11] A bíróság a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben alaposnak ítélte. A II. r. és a III. r. alperessel szemben a keresetet arra hivatkozva utasította el, hogy a II. r. alperes a szerződéskötés és a teljesítés során ügyvezetői jogviszonyával összefüggésben, a jogi személy tevékenységi körében járt el, ez pedig nem minősül egyidejűleg olyan cselekménynek, amelyért saját személyében, magánszemélyként tartozna jogi felelősséggel.
[12] A jogerős ítélet értelmében nem állapítható meg az sem, hogy a 2008. április 25-i jegyzőkönyvben a II. r. alperes utólagosan kezességet vállalt volna, miután e nyilatkozat nem tartalmazza a kezességvállalás törvényi tényállási elemeit. A II. r. alperes kötelezettségvállalása hiányában nem merülhet fel a III. r. alperes házassági vagyonközösségi jogalapon fennálló felelőssége sem.
[13] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a II. r. és a III. r. alperesek vonatkozásában a kereseti kérelmének megfelelő határozat hozatalát kérte.
[14] Az alperesek ellenkérelmükben a II. r.–III. r. alperesek vonatkozásában hozott jogerős, keresetet elutasító ítélet hatályában való fenntartását kérték.
[15] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[16] A Ptk. 389. §-a szerinti vállalkozási szerződés – illetve annak altípusaként az építési vállalkozási szerződés – mind magánszemélyek, mind jogi személyek között létrejöhet. Mindkét oldalon általában bárki lehet szerződő fél, e főszabálytól jogszabály tartalmazhat eltérő rendelkezést, korlátozást. Vállalkozói pozícióra vonatkozóan egyes tevékenységek gyakorlása vállalkozói igazolványhoz, megfelelő szakképzettséghez köthető. Amennyiben azonban a vállalkozási tevékenységet jogi személy vállalja, és e jogi személy rendelkezik olyan szakképzett, törvényes képviseleti joggal is felruházott taggal, aki a vállalkozási tevékenység gyakorlása során személy szerint is teljesít, ez egyben nem jelenti azt, hogy a vállalkozási jogviszony alanyává válna e magánszemély is.
[17] A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2005. (VI. 17.) Kollégiumi Ajánlása I. részének és az e körben irányadó bírói gyakorlatnak is megfelel az az értelmezés, hogy pusztán arra figyelemmel, hogy a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező II. r. alperes a szerződés megkötése, illetve annak teljesítése során mint ügyvezető a jogi személy tevékenységi körében eljárt, nem jelenti azt, hogy e cselekményei magánszemélyként tett jogcselekményként, kötelemkeletkeztető magatartásként lennének értékelhetők.
[18] A bíróság a felmerült bizonyítékok helyes, okszerű és logikus mérlegelésével [Pp. 206. § (1) bekezdés] jutott arra a következtetésre, hogy – miután a II. r. alperes nem egyéni vállalkozó, így számla kibocsátására nem jogosult, és az általa magánszemélyként tett nyilatkozat sem okozza utólagosan a jogviszony alanyává válását – vállalkozási szerződésből eredő követelés közvetlenül vele szemben nem érvényesíthető.
[19] Arra helyesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelemében a felperes, hogy az írásbeli tartozáselismerő nyilatkozat a szerződés megerősítéseként figyelembe vehető, azonban az e körben kialakult bírói gyakorlat (BH 2012.92.) a perbeli esetben nem tekinthető irányadónak, ugyanis a felperes és a II. r. alperes közötti szerződéses jogviszony hiányában a II. r. alperes által tett pénzfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás a vállalkozási szerződés megerősítésének nem tekinthető, szerződés hiányában ugyanis e nyilatkozat szerződés megerősítéseként sem vehető számba.
[20] Arra pedig a felülvizsgálati kérelemben a felperes nem hivatkozott, hogy a II. r. alperes marasztalásának alapjaként jönne szóba a 2008. április 25-i, II. r. alperes által tett pénz megfizetésére vonatkozó nyilatkozat.
[21] Jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a 2008. április 25-i jegyzőkönyvben magánszemélyként tett II. r. alperesi nyilatkozat nem tekinthető a felperes felé fennálló fizetési kötelezettség körében tett készfizető kezesi nyilatkozatnak. A szerződési nyilatkozatokat a szavak általánosan elfogadott jelentésének, az eset összes körülményének, és a nyilatkozó feltehető akaratának megfe-lelően lehet csak értelmezni [Ptk. 207. § (1) be-kezdés].
[22] A Ptk. 272. § (1) bekezdése szerinti kezesség csak a kezesség vállalására vonatkozó szerződési nyilatkozat megtételével és annak jogosult általi elfogadásával jöhet létre. A szerződés lényeges elemei közé tartozik, hogy a szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
[23] Ilyen szerződési nyilatkozat a jegyzőkönyvben nem található, pusztán egy konkrét összeg megfizetése körében tett II. r. alperesi nyilatkozat az I. r. alperes felperes felé fennálló vállalkozási jogviszonyból eredő kötelezettségei nem teljesítése esetére a II. r. alperes helytállási kötelezettségének keletkeztetésére nem alkalmas. Ilyen körülmények között a jegyzőkönyvben tett nyilatkozat kezesi szerződés létrejöttét nem alapozza meg.
(Kúria Pfv. V. 20.406/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás