PÜ BH 2014/184
PÜ BH 2014/184
2014.06.01.
A bíróság tájékoztatási kötelezettsége a Pp. 7. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Pp. 8. § (1) bekezdése alapján a pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségére is kiterjed. A tájékoztatást az adott eset és a peres fél konkrét körülményeihez képest, részletesen és teljes körűen, a peres eljárásban akár többször is meg kell adni. Súlyos eljárási szabálysértés, ha a tájékoztatás, és ennek következtében a jogi képviselet mellőzése miatt a peres fél igényérvényesítése csorbát szenved [Pp. 7. § (1) és (2) bek., 8. § (1) bek., 1/2009. (VI. 24.) PK vélemény 1–3. pont].
[1] A peres felek testvérek, örökléssel szerzett egyenlő arányú osztatlan közös tulajdonukban áll a perbeli lakóház és udvar megjelölésű ingatlan. Az alperes tulajdoni hányadát végrehajtási jog terheli a perben nem álló gazdasági társaság javára. Az ingatlan lakatlan, a fellebbezési eljárásban kirendelt szakértő megállapítása szerint lakhatatlan állapotban van.
[2] A felperesek – az alperessel folytatott eredménytelen tárgyalásokat követően – keresettel kérték a közös tulajdon megszüntetését, elsődlegesen tulajdoni hányadaiknak az alperes által történő megváltásával, másodlagosan árverés útján.
[3] Az alperes a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte, azonban igényt tartott az általa létesített műhelynek megfelelő tulajdoni hányadra is, amelynek értékét egymillió forintban jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy édesanyjukat kizárólagosan gondozta, ápolta, amelyhez a felperesek nem járultak hozzá. Az így előadott igényeinek érvényesítésére azonban a bíróság tájékoztatása ellenére sem terjesztett elő viszontkeresetet.
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a közös tulajdont árverés útján, a felek egyező előadása szerinti 6 millió forint legkisebb árverési vételár mellett megszüntette, azzal, hogy az alperesnek jutó vételárból le kell vonni a végrehajtási jog jogosultjának járó összeget. A peres feleket az ingatlan kiürítésére kötelezte és rendelkezett a perköltségek viseléséről.
[5] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a legkisebb árverési vételárat – a fellebbezési eljárásban felvett részbizonyítás adatai alapján – 4 300 000 forintra leszállította. A szakértő által meghatározott 200 000 forint összegben elszámolta az alperes javára a műhely értékét, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[6] Utalt arra: az alperes a felek édesanyjának ápolásával kapcsolatos igényét – tekintve, hogy arra vonatkozó viszontkeresettel az első fokú eljárásban nem élt – a másodfokú eljárásban már nem érvényesíthette.
[7] A jogerős ítélet ellen, hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében – a Kúria előtti eljárásban kirendelt pártfogó ügyvédje útján – az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[8] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
[9] Az alperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint alapos.
[10] Az alperes a felülvizsgálat alapjául a Pp. 7. § (1) és (2) bekezdéseiben és 8. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség, mint az érdemi döntést lényegesen befolyásoló eljárási szabályok megsértését jelölte meg.
[11] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelméhez mellékelt idézésből kitűnően az elsőfokú bíróság az első tárgyalást megelőzően írásban tájékoztatta a feleket a pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségéről, ugyanakkor az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Pp.7. § (1)–(2) bekezdése szerinti tájékoztatást „szükséghez képest” kell megadni az ügyfél részére. Azt, hogy az adott eljárásban mikor szükséges a Pp. 7. § (1) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás, esetenként, az ügy sajátosságaihoz, a peres fél személyi körülményeihez képest lehet megítélni.
[12] Az adott esetben az alperes több alkalommal tett egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat a per tárgyával kapcsolatban: nem ellenezte a közös tulajdon megszüntetését, de azt is kijelentette, hogy az ingatlanban vállalkozni kíván, a műhely elbontására kért határidőt, de annak értékét is megtéríteni kérte, az édesanyjuk ápolásával kapcsolatos költségek elszámolását és az általa létesített műhelyre tulajdonjoga megállapítását, másfelől értékének elszámolását kérte.
[13] A tárgyalási jegyzőkönyvekből kitűnően mind az első-, mind a másodfokú bíróság adott bizonyos, általa szükségesnek tartott tájékoztatást az alperes részére, azt azonban a felperesek sem tagadták a felülvizsgálati ellenkérelmükben, hogy e tájékoztatásokat az alperes „láthatólag” nem értette meg.
[14] A bíróság tájékoztatási kötelezettsége az adott helyzethez képest szükséges tájékoztatásra vonatkozik. A rendelkezésre álló adatok alapján, mivel az alperes a közös tulajdon megszüntetése esetére kívánt igényt érvényesíteni, a bírói tájékoztatásokat azonban nem értette, szükséges lett volna szóbeli vagy részletes írásbeli tájékoztatása a Pp. 7. § (1)–(2) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésében foglaltakról.
[15] Azt a fajta tájékozottságot ugyanis, amit a fél érdekeit képviselő ügyvéd szakmai támogatása jelent, nem pótolja az eljáró bíró tájékoztatása, azért sem, mert a bíróságot nem terheli – és az eljárásjogi alapelvként működő „ügyfélegyenlőség” követelménye szerint nem is terhelheti – arra vonatkozó kötelezettség, hogy milyen igényt és hogyan célszerű érvényesíteni a perben, mi az az eljárásjogi forma, ami az adott élethelyzetben leginkább szolgálja az érdekeit.
[16] A Kúria rámutat: a másodfokú eljárásban a felperes számára a műhely értékeként elszámolt összeg sem meríti ki feltétlenül az alperest megillető lehetőségek teljességét. A másodfokú bíróság által alkalmazott megoldás ugyan figyelembe vette az alperesnek a műhely felépítéséhez fűződő érdekét, az érték elszámolása azonban nem azonos az alperes által az első fokú eljárásban hivatkozott tulajdoni igénnyel. A tulajdonjogot ráépítéssel szerző tulajdonos ugyanis nem a felépítmény értékét, hanem a ráépítéssel szerzett tulajdoni hányad értékének megtérítését kérheti a közös tulajdon megszüntetésekor [Ptk. 137. § (3) bekezdés].
[17] A felek édesanyjának gondozása címén érvényesíthető igény tekintetében ugyancsak az igényt érvényesíteni kívánó fél érdekét képviselő jogi szakember tájékoztatása szükséges a felet megillető – és azok közül az adott helyzetben a fél érdekét leginkább szolgáló – lehetőségről.
[18] A bíróság a Pp. által előírt tájékoztatási kötelezettséget az igény felmerülésekor – az eljárás folyamán akár több alkalommal is – teljesíteni köteles [Legfelsőbb Bíróság 1/2009. (VI. 24.) számú polgári kollégiumi vélemény 1–3. pont]. Az első tárgyalásra szóló idézés toldatában, általánosságban megfogalmazott tájékoztatás az adott esetben, amikor több alkalommal is felvetődött, hogy az alperes nincsen tisztában az őt illető jogokkal és érvényesítésük módjával, nem volt elegendő. Így a perben eljárt bíróságok nem tettek eleget a Pp. 7. § (1) bekezdésében és a 8. §-ban megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségüknek.
[19] Az alperes helytállóan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy ez a mulasztás az érdemi döntést lényegesen befolyásolta, mivel a pártfogó ügyvéd a képviselet ellátásával, az alperes igényeinek, indítványainak megfelelő előterjesztésével segíti az eljárás menetét, az alperes által előadott igények pedig – megalapozottságuk esetén – kihatnak az érdemi döntésre.
[20] Az ismertetett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította.
[21] A megismételt elsőfokú eljárásban az alperest a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételére vonatkozó részletes és személyre szabott tájékoztatással kell ellátni, tekintve, hogy a Kúria eljárásában kirendelt pártfogó ügyvéd képviseleti tevékenysége csak a felülvizsgálati eljárásra terjedt ki.
[22] Amennyiben az alperes a tájékoztatást követően nem veszi fel a kapcsolatot a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal vagy a részére kirendelt pártfogó ügyvéddel, annak jogkövetkezményeit a Pp. szabályai szerint [a Pp. 206. § (2) bekezdése körében] kell levonni.
[23] Az alperesnek a kirendelt pártfogó ügyvéddel a Pp. által előírt együttműködése esetén viszont meg kell kívánni a perben érvényesíteni kívánt, részletes jogi hivatkozással megjelölt igények előterjesztését, a szükséges eljárási – adott esetben viszontkereseti – formában.
[24] A felperesek nyilatkozatának beszerzése után a Pp. 164. §-a szerint bizonyításra köteles felek által előterjesztett, és szükségesnek mutatkozó bizonyítás lefolytatását követően kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy megnyugtató módon rendezze a felek jogvitáját.
(Kúria Pfv. I. 20.431/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás