• Tartalom

19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet

19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet

a szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról1

2014.07.01.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím és a 4. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 5. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (3) bekezdésében, valamint a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § a) és g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 8. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdésében, valamint 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)–k), m) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 9. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 10. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 11. alcím, valamint az 5. és a 6. melléklet tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 12. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1–9. §2

10. § Az R. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

81. § A különleges vagy speciális ellátást igénylő, valamint a kettős szükségletű gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, fejlesztéséhez, gyógyulásához, rehabilitációjához és terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik.”

11. § (1) Az R. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekotthonban a gondozott gyermek nevelését, gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségekben (a továbbiakban: csoport) kell biztosítani. Egy csoportban legfeljebb 12 fő helyezhető el, kivéve a 126. § (5) bekezdésében, a 128. § (1) bekezdésében és a 128/A. § (1a)–(3) bekezdésében foglalt eseteket.”

(2) Az R. 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) 12 fős csoportban egyidejűleg legfeljebb
a) 1 fő kettős szükségletű,
b) 1 fő speciális szükségletű vagy
c) 4 fő különleges szükségletű
gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.”

12. § Az R. 125. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) 12 fős lakásotthonban egyidejűleg legfeljebb
a) 1 fő kettős szükségletű,
b) 1 fő speciális szükségletű vagy
c) 4 fő különleges szükségletű
gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.”

13. § (1) Az R. 126. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja”

(2) Az R. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja a szakellátás keretében
a) a súlyos pszichés tüneteket mutató,
b) a súlyos disszociális tüneteket mutató,
c) a pszichoaktív szert használó és
d) a kettős szükségletű,
12. életévét – kivételesen indokolt esetben 10. életévét – betöltött gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodóan az a)–c) pont szerinti esetben speciális ellátást, a d) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít.”

(3) Az R. 126. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A speciális gyermekotthonban összesen legfeljebb 40 fő, de csoportonként legfeljebb 8 fő, a speciális lakásotthonban legfeljebb 8 fő, a gyermekotthon speciális csoportjában legfeljebb 8 fő helyezhető el úgy, hogy az egyes csoportokon belül csak azonos nemű gyermekek helyezhetők el.”

(4) Az R. 126. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Egy csoportban legfeljebb 2 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.”

14. § Az R. 126/A. §-a helyébe a következő rendelkezés, az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában
126/A. § (1) A Gyvt. 81/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból a gyermek személyes szabadságának korlátozását a felügyeletét ellátó munkatárs vagy az intézmény pszichológusa vagy az intézmény orvosa kezdeményezésére a speciális gyermekotthon vezetője, a speciális lakásotthon vezetője, gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermek esetén a speciális csoport vezetője (a továbbiakban együtt: speciális gyermekotthon vezetője) írásban rendelheti el, kijelölve a helyiséget, ahol a gondozott gyermeknek tartózkodnia kell. Ebben a jogkörében a speciális gyermekotthon vezetőjét annak távollétében az ügyeletes vezető helyettesítheti.
(2) A speciális gyermekotthon vezetője a személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről, annak okáról, módjáról és időtartamáról – a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében megjelölteken kívül – tájékoztatja a gondozott gyermeket is. A speciális gyermekotthon vezetője biztosítja, hogy a gyermekjogi képviselő és a gyermekvédelmi gyám a személyes szabadságában korlátozott gyermekkel találkozhasson, ügyében tájékozódjon.
(3) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.
(4) A speciális gyermekotthonban történő személyes szabadság korlátozása során, ha a speciális gyermekotthon vezetője a gondozott gyermek tartózkodási helyeként a biztonsági elkülönítőt jelöli ki, a személyes szabadság korlátozásának elrendelésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője, vagy távollétében az ügyeletes vezető haladéktalanul intézkedik a gondozott gyermek orvosi vizsgálatáról.
(5) Ha a gondozott gyermek magatartása a biztonsági elkülönítőben a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem rendeződik, kezelését fekvőbeteg-ellátó intézményben kell folytatni.”

15. § Az R. a következő 126/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában
126/B. § (1) A speciális gyermekotthon vezetője a Gyvt. 81/B. § (1) bekezdése szerinti esetben írásban kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. A speciális gyermekotthon vezetője kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a gyermek aktuális személyiségállapotáról, a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára. A speciális gyermekotthon vezetője a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a gyermekvédelmi gyámnak és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.
(2) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/B. § (2) bekezdése szerinti kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára. A gyermekvédelmi gyám a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a speciális gyermekotthon vezetőjének és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.
(3) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyámhivatal felkérésére, annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül megküldi a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti, a nevelési felügyelet kérdésében adott szakmai véleményét, amely kiterjed
a) a gyermek esetleges korábbi személyes szabadsága korlátozásának esetére, annak eredményessége értékelésére,
b) a gyermek állapotára, a nevelési felügyelet elrendelésére – a nevelési felügyelet helyszínére, időtartamára, szükség szerint a kapcsolattartási jog gyakorlásának szüneteltetésére, a gyermekotthon területén belülre történő korlátozására – vonatkozó javaslatára, annak indokolására, valamint
c) indokolt esetben a gyermek számára szükséges gyógykezelésre vagy gyógyító eljárásra vonatkozó javaslatára.
(4) A speciális gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi gyám a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti véleményét a gyámhivatal felkérésének kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül küldi meg a gyámhivatalnak.
(5) A speciális gyermekotthon vezetője, a gyermekvédelmi gyám és a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője köteles haladéktalanul egyeztetni a gyermek számára szükséges gyógykezelés, gyógyító eljárás kérdésében, ha a gyermekvédelmi gyám a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslatával nem ért egyet.
(6) A nevelési felügyelet gyámhivatal által történő elrendelése esetén a 126/A. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A gyermekvédelmi gyám a nevelési felügyelet elrendeléséről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.
(7) A nevelési felügyelet időtartama alatt a gyermeknek a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdése alapján elrendelt biztonsági elkülönítőben való tartózkodása esetén a 126/A. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.
(8) A nevelési felügyelet időtartama alatt a speciális gyermekotthon vezetője
a) gondoskodik a nevelési felügyeletet elrendelő határozatban foglaltak végrehajtásáról,
b) a gyámhivatal felkérésére biztosítja a gyermek gyermekotthonban történő meghallgatásának feltételeit.”

16. § Az R. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés, az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Különleges gyermekotthon, különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja
127. § (1) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja a szakellátás keretében
a) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti,
b) a tartósan beteg vagy fogyatékos és
c) a kettős szükségletű
gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodóan az a) és a b) pont szerinti esetben különleges ellátást, a c) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít.
(2) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja vállalhatja a 6 éven aluli, fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek ellátását is. Ebben az esetben a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel. A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és fejlesztő neveléshez igénybe vehetőek a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja meglévő tárgyi eszközei.”

17. § (1) Az R. 128/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, szocializáció, habilitáció és rehabilitáció, továbbá a kettős szükségletű gyermek esetében a reszocializáció is, ha a gyermek állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy ha az elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges.”

(2) Az R. 128/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A különleges gyermekotthonban legfeljebb 40 fő, a különleges lakásotthonban legfeljebb 10 fő, a gyermekotthon különleges csoportjában legfeljebb 10 fő helyezhető el.”

(3) Az R. 128/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 8 vagy 10 fős csoportban legfeljebb 1 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni.”

18. § (1) Az R. 129/A. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az országos bizottság különösen annak a speciális ellátást igénylő gyermeknek javasolja a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését, aki)

d) kettős szükséglete”

(miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.)

(2) Az R. 129/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az országos bizottság javaslatot tehet arra, hogy a gyermek teljes körű ellátásának időtartama a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, illetve a központi speciális gyermekotthonban a 2 évet meghaladja.”

19. § (1) Az R. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi speciális gyermekotthon annak a 12. – kivételesen indokolt esetben 10. – életévét betöltött gondozott gyermeknek biztosít speciális ellátást, valamint különleges és speciális ellátást együttesen, akinek gondozási helyéül a gyámhivatal az országos bizottság szakmai véleménye alapján a központi speciális gyermekotthont jelölte meg.”

(2) Az R. 131. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A központi speciális gyermekotthon a speciális ellátás keretében a gyermek állapotához, szükségleteihez igazodó terápiát nyújt azon gyermek számára, aki)

e) kettős szükséglete”

(miatt különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul.)

20. § Az R. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi speciális gyermekotthonban elrendelt személyes szabadság korlátozására és nevelési felügyelet végrehajtására a 126/A. § és a 126/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

21. §3

22. § Az R. 137. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha a gyámhivatal a speciális gyermekotthont, a speciális lakásotthont, a gyermekotthon speciális csoportját vagy a központi speciális gyermekotthont határozta meg a gyermek gondozási helyéül, az elhelyezés időtartamának lejártát megelőzően legalább 3 hónappal a szakszolgálat kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, illetve az országos bizottság, valamint a gyermekvédelmi gyám indokolással ellátott javaslatát a gondozási hely fenntartásának – a Gyvt. 58. § (4) bekezdése szerinti – szükségességéről.”

23–34. §4

35. § (1)5

(2) Az R. 172. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 124. § (2a) bekezdésében, 125. § (2a) bekezdésében, 126. § (5a) bekezdésében, valamint 128/A. § (3) bekezdésében foglaltakat a 2014. június 30-át követő elhelyezések esetén kell alkalmazni. A gyermekotthonban, lakásotthonban, különleges gyermekotthonban, különleges lakásotthonban, speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, valamint a gyermekotthon különleges vagy speciális csoportjában 2014. július 1-jét megelőzően elhelyezett gyermek gondozási helyét vagy fiatal felnőtt ellátásának helyszínét kizárólag az ellátási szükséglet szerinti csoportösszetételre vonatkozó, a szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 124. § (2a) bekezdésében, 125. § (2a) bekezdésében, 126. § (5a) bekezdésében, valamint 128/A. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezés miatt nem lehet megváltoztatni.”

36–37. §6

38. § Az R.

a) 124. § (1) bekezdésében a „40 fő” szövegrész helyébe a „48 fő” szöveg,

b) 126. § (3) bekezdésében a „speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja” szövegrész helyébe a „speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, valamint a gyermekotthon speciális csoportja” szöveg,

c) 126. § (4) bekezdésében a „szerint elkülönítetten” szövegrész helyébe a „figyelembevételével” szöveg,

d) 126. § (6) és (7) bekezdésében a „speciális gyermekotthonban, illetve gyermekotthon speciális csoportjában” szövegrész helyébe a „speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában” szöveg,

e) 129/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 129/A. § (6) bekezdésében, 137. § (1) és (4) bekezdésében a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakmai véleményt” szöveg,

f) 129/A. § (1) bekezdés b) pontjában, 138. § (3) bekezdésében a „szakvéleményét” szövegrész helyébe a „szakmai véleményét” szöveg,

g) 129/A. § (2) bekezdésében a „szakvéleménye” szövegrész helyébe a „szakmai véleménye” szöveg,

h) 129/A. § (5) bekezdésében, 137. § (7) bekezdésében a „szakvéleményének” szövegrész helyébe a „szakmai véleményének” szöveg,

i) 131. § (2) bekezdés d) pontjában a „megbetegedése” szövegrész helyébe a „megbetegedése vagy” szöveg,

j) 137. § (2) bekezdésében, 137. § (7) bekezdésében a „szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakmai vélemény” szöveg,

k) 137. § (8) bekezdésében a „szakvéleménye” szövegrészek helyébe a „szakmai véleménye” szöveg,

l) 137. § (10) bekezdésében a „különleges, illetve speciális ellátást” szövegrész helyébe a „különleges ellátást, speciális ellátást, valamint a különleges és speciális ellátást együttesen” szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti az R.

e) 145. § (4) bekezdés b) pontjában a „súlyos” szövegrész,

2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása

40–41. §7

3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása

42–43. §8

4. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása

44. §9

5. A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása

45. §10

6. A hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet módosítása

46–47. §11

7. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása

48. §12

8. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2008. (XII. 31.) SZMM rendelet hatályon kívül helyezése

49. §13

9.14

10. A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet módosítása

50–51. §15

11. A jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet módosítása

52–54. §16

12. A foglalkozási rehabilitációs szakértőkről szóló 8/2012. (II. 21.) NEFMI rendelet módosítása

55. §17

13. Záró rendelkezések

56. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. március 15-én lép hatályba.

(2) A 10–20. §, a 22. §, a 35. § (2) bekezdése, a 38. § és a 39. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

1–6. melléklet a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelethez18

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. július 2. napjával.

2

Az 1–9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 23–34. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 35. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 36–37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 40–41. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 42–43. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 44. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 45. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 46–47. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 48. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 9. alcím a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

Az 50–51. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

Az 52–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

Az 55. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

Az 1–6. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére