KÜ BH 2014/193
KÜ BH 2014/193
2014.06.01.
Amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan visszamaradó területén a korábbi kereskedelmi tevékenység nem folytatható, a teljes terület kisajátítása indokolt arra tekintettel, hogy az ingatlan eredeti céljára használhatatlanná vált [2007. évi CXXIII. tv. 1. § (1) bek., 6. § (2), (4) bek., 9. § (1), (3) bek.].
[1] II. r. felperes terjesztett elő kisajátítási kérelmet a közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében a 045. számú főút, Kecskemét északi elkerülő, M5-5. számú 441. számú és 44. számú főutak közötti gyorsforgalmivá fejleszthető közúti közlekedési beruházás megvalósítása céljából.
[2] Az alperes 2012. február 3. napján kelt határozatával az I. r. felperes tulajdonában álló Kecskemét külterület .../69 helyrajzi számú, 5175 m2 nagyságú, az ingatlan-nyilvántartás szerint „szántó” művelési ágú ingatlan teljes területét kisajátította. Az ingatlanért járó kártalanítás összegét az eljárása során kirendelt igazságügyi szakértő javaslata alapján 19 210 000 forintban állapította meg, amelynek megfizetésére a II. r. felperest kötelezte.
[3] I. és II. r. felperes a határozatot keresettel támadták, amely alapján a határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérték. I. r. felperes a keresetében a közigazgatási eljárás során kirendelt szakértő által megállapított forgalmi értéket eltúlzottan alacsonynak tartva, annak 35 397 000 forintra történő felemelését kérte. A II. r. felperes keresetében azt sérelmezte, hogy alperes az előterjesztett kérelmén túlterjeszkedve az I. r. felperes tulajdonában álló ingatlan teljes területét kisajátította, vitatta ennek indokoltságát.
[4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az I. és II. r. felperes által előterjesztett keresetet elutasította. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 1. § (1), 9. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja alapján és a perben beszerzett szakértői véleményben foglaltakat ítélkezése alapjául elfogadva megálla-pította, hogy a perbeli szakértő által kimunkált 19 290 000 forintos forgalmi érték figyelembevételével a két szakvélemény közötti eltérés olyan csekély mértékű, amely alapján az alperes határozata e körben jogszerűnek tekinthető.
[5] A jogerős ítélet ellen II. r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az ítélet megváltoztatásával a II. r. felperes keresetének történő helyt adását kérte.
[6] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 177. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert a perben kirendelt szakértő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a perbeli ingatlan visszamaradó része az eredeti céljára továbbra is használható, nem vette figyelembe. Az elsőfokú bíróság e körben megsértette a Kstv. 6. § (4) bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat, amikor ítéletében azt állapította meg, hogy az ingatlan teljes területét azért kell kisajátítani, mert azon az eredeti tevékenység nem folytatható, és az ingatlan eredeti céljára nem hasznosítható.
[7] A II. r. felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[8] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért az alábbiak szerint.
[9] A felperes felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 177. § (1) bekezdése alapján a perben kirendelt szakértő nyilatkozatát arra vonatkozóan, mely szerint az ingatlan visszamaradó része az eredeti szántó céljára továbbra is használható, nem vette figyelembe. Ezen vélemény helyes értékelésével megállapítható lett volna a Kstv. 6. § (4) bekezdés a) pontja alapján, hogy a perbeli ingatlan teljes területének kisajátítása nem indokolt.
[10] A Kúria elöljáróban rámutat arra, hogy a II. r. felperes felülvizsgálati kérelmében abból a téves feltevésből indult ki, hogy a perbeli ingatlan teljes területének kisajátítása indokoltságát az ingatlan-nyilvántartásban szereplő „szántó” művelési ág alapján fennálló hasznosítás szerint kell megítélni. Ezzel szemben tény – melyet mind a kisajátítási eljárás során kirendelt szakértő, mind a perben kirendelt szakértő egyaránt megállapított –, hogy a kisajátítással érintett ingatlant az I. r. felperesi tulajdonos jogelődje a mezőgazdasági művelésből kivonatta, és az a 2005. április 21. napján kelt 10.441/2/2005. számú földhivatali határozattal „kivett” minősítést kapott. A korábbi tulajdonos az érintett ingatlanra vonatkozóan 46.522-16/2005. számú határozattal építőanyag-kereskedés céljára üzemi épület, raktár és irodahelyiségekre építési engedélyt kapott, bruttó 156,6 m2 nagyságú épület megépítésére vonatkozóan. Az építési ügyben eljáró hatóság az I. r. felperes kérelme alapján a 42.803-4/2008 számú határozatával az építési engedélyt az I. r. felperes nevére átírta, amely engedély 2012. május 28. napjáig érvényben volt.
[11] A kisajátítási eljárás megindításának időpontjában ténylegesen az ingatlanon az I. r. felperes kertészetet, dísznövény-kereskedést üzemeltetett, és ennek érdekében az építkezés befejezéséig ideiglenesen fém csőváz szerkezetű, 250 m2 alapterületű fóliasátrat létesített az ingatlanon. Mindezek alapján tényként rögzíthető, hogy az I. r. felperes az ingatlant a bejegyzett szántó művelési ágtól eltérően kertészet, dísznövény-kereskedés céljára hasznosította.
[12] Az ingatlan mezőgazdasági művelési ágból történő kivonása megtörtént, azonban a művelésiág-változás átvezetésére az ingatlan-nyilvántartásban már nem került sor, ez azonban a tényleges hasznosításon nem változtat. A jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelően a kisajátítási eljárás megindításáig a kereskedelmi célt szolgáló épület alapozási munkái, és az épület megépítéséhez szükséges betonalap készült el, amelyet a tulajdonos, I. r. felperes a tervezett kisajátítás ismeretében nem folytatott tovább. Az érintett területre vonatkozó jogerős építési engedély és az érintett terület mezőgazdasági művelésből történő kivonására tekintettel az I. r. felperes az érintett ingatlanára vonatkozóan a kereskedelmi célt szolgáló kivett terület minősítésére vonatkozóan várománnyal rendelkezett.
[13] A Kúria megítélése szerint mindezen körülmények alapján az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta eljárása során azt, hogy érintett ingatlan visszamaradó része kereskedelmi tevékenység funkciójára a kisajátítást követően alkalmas-e. A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint az ennek megállapításához szükséges tényeket a perben beszerzett szakértői vélemény is helytállóan tartalmazza.
[14] A Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-ában foglaltakat nem sértette meg, amikor a szabad bizonyítás körében a közigazgatási eljárás során tett ténymegállapítások, a perben beszerzett szakértői véleményben foglaltak, a perbeli szakértő tárgyaláson tett nyilatkozata, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatása alapján megállapította, hogy a visszamaradó terület a kereskedelmi célú hasznosítást már nem teszi lehetővé.
[15] Az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott ítéletében arra, hogy az I. r. felperes a kisajátítással nem érintett visszamaradó területén a megkezdett építkezést egyrészt a visszamaradó ingatlan övezeti besorolása miatt, másrészt arra tekintettel, mert annak egy része a kisajátítással érintett területre is átnyúlna, nem tudja a kisajátítás miatt megvalósítani. Mivel a megkezdett kereskedelmi célú hasznosítást és tevékenységet és azok folytatását a visszamaradó területen a fent részletezett körülmények nem teszik lehetővé, a Kúria megítélése szerint helytálló a Kstv. 6. § (4) bekezdés a) pontja alapján tett hatósági, és az ezt jóváhagyó jogerős ítéleti megállapítás, amely az ingatlan teljes területének kisajátítását ez okból indokoltnak tartotta.
[16] A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a II. r. felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott okokból, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.741/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás