2/2014. (VIII. 1.) SZTNH utasítás

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőire (a továbbiakban: kormánytisztviselő), munkavállalóira – ideértve az átalakult jogviszonyban foglalkoztatottakat is – (a továbbiakban: munkavállaló; a kormánytisztviselők és a munkavállalók a továbbiakban együtt: dolgozók) terjed ki.

(2) Az utasítás hatálya kiterjed a napi 4 órát elérő vagy meghaladó részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozókra, de – kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem terjed ki a napi 4 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott dolgozókra.

(3) Az utasítás hatálya a nemzetközi szerződés, megállapodás alapján külföldön munkát végző dolgozókra csak az azokban foglalt rendelkezésekkel összhangban terjed ki. A dolgozót megillető juttatásokról a Hivatal minden esetben külön dönt.

2. § (1) A 3–9. § szerinti juttatások közvetlenül jogszabály rendelkezése alapján (a továbbiakban: jogszabály alapján járó juttatások), a 10–24. § szerinti juttatások jogszabály felhatalmazására alapozva a Hivatal döntése alapján (a továbbiakban: adható juttatások) illetik meg a dolgozót.

(2) Ha a juttatás jogszabály alapján jár, akkor az – ha az utasítás eltérően nem rendelkezik – a próbaidő alatt is megilleti a dolgozót.

(3) Az adható juttatások – az utasítás 10. § e) és f) pontjai szerinti juttatások kivételével – a próbaidő alatt is megilletik a dolgozót.

(4) Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a juttatások időarányosan illetik meg a dolgozót. Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben szűnik meg, a juttatások – ha jogszabály és/vagy a jelen vagy más utasítás eltérően nem rendelkezik – az utolsó munkában töltött napig illetik meg a dolgozót.

(5) Ha a juttatást időarányosan kell számítani, annak dolgozót megillető arányos értékét a tárgyév naptári napjai, valamint a juttatás alapjául szolgáló időszak naptári napjai arányában kell megállapítani, ha jogszabály más számítási módot nem határoz meg.

(6) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik és a juttatásra egyébként jogosult, a részmunkaidőben foglalkoztatott személyt a foglalkoztatás arányának figyelembevételével illetik meg a juttatások.

(7) Ha az utasítás másként nem rendelkezik, a dolgozót a 30 napot meghaladó folyamatos keresőképtelen állomány idejére a 31. naptól kezdődően az adható juttatások – a 19–23. § szerinti juttatások kivételével – nem illetik meg.

(8) A dolgozót a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére – ha a jelen utasítás vagy a 28. § (3) bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasítás másként nem rendelkezik – az adható juttatások a távollét első napjától kezdődően nem illetik meg.

3. § (1) A jogszabály alapján járó juttatások a következők:

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatások közül az a)–d) pont szerinti juttatások alanyi jogon (a továbbiakban: alanyi jogon járó juttatások), az e)–f) pont szerinti juttatások az elnöki utasításban munkáltatói jogok gyakorlására felhatalmazott vezető döntése alapján illetik meg a dolgozót.

4. § A jubileumi jutalom a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel, mértékben és módon illeti meg a kormánytisztviselőket. A jubileumi jutalom kifizetésére legkésőbb az esedékességtől számított 30 napon belül kerül sor.

5. § A cafetéria-juttatás a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti feltételekkel, mértékben és módon illeti meg a dolgozókat. Az egyes naptári évekre a dolgozók által választható cafetéria-juttatásokra vonatkozó részletes szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza.

6. § (1) A Hivatal köteles kezdeményezni a munkája során naponta legalább 4 órán keresztül rendszeres képernyős eszközt használó dolgozó szem- és látásvizsgálatának elvégzését:

(2) A Hivatal az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kétévenként biztosítja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget (a továbbiakban: éleslátást biztosító szemüveg).

(3) Ha a dolgozó az (1) bekezdés c) pontja szerinti okból válik az éleslátást biztosító szemüvegre jogosulttá, azt a (2) bekezdéstől eltérően, a látási panasz felmerülésekor a jelen pontban foglalt feltételek esetén biztosítja a Hivatal.

(4) Az éleslátást biztosító szemüveg használatának szükségességét az erre jogosult foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos – szemészeti szakvizsgálat eredményén alapuló – szakvéleményének kell megállapítania.

(5) Az éleslátást biztosító szemüveg elkészítése a (4) bekezdés szerinti szakvélemény alapján kizárólag a Hivatal által kiválasztott optikai cégnél rendelhető meg.

(6) A Hivatal az éleslátást biztosító szemüveglencse és a rendeltetésszerű használathoz szükséges keret térítésének összegét naptári évenként határozza meg.

(7) A (6) bekezdés szerinti összeg elszámolása minden esetben a Hivatal és az optikus cég között megkötött szerződés szerint, a Hivatal nevére kiállított számla alapján, átutalással történik.

(8) Ha az éleslátást biztosító szemüveget a dolgozó az (5) bekezdés szerinti optikai cégnél, de a (6) bekezdés szerinti térítési összeget meghaladó értékben rendeli meg, köteles az árkülönbözetet közvetlenül az optikai cégnek megfizetni.

(9) A Hivatal a gépkocsivezetők számára az utasítás jelen § (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott feltételekkel 100% UV szűrővel ellátott, polaroid lencsét tartalmazó, szükség esetén dioptriás szemüveget biztosít. A (6) bekezdés szerinti térítési összeg elszámolására a (7)–(8) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

7. § (1) A Hivatal helyközi közlekedési költségtérítést nyújt a dolgozó részére napi munkába járás és hétvégi hazautazás esetén. Napi munkába járás a Budapest közigazgatási határán kívüli állandó vagy ideiglenes lakóhely és a munkahely közötti napi munkába járás. Hétvégi hazautazás a heti egy alkalommal az állandó lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

(2) A költségtérítés mértéke:

(3) A helyközi közlekedési költségtérítést az erre a célra szolgáló nyomtatványon kell igényelni. A kitöltött nyomtatványt a Humánpolitikai Önálló Osztály (a továbbiakban: HÖO) részére kell átadni és mellékelni kell a lakcímkártya másolatát, amelyből a költségtérítésre való jogosultság megállapítható. A nyomtatványt és mellékletét a HÖO – az abban foglalt adatok igazolása után – a Pénzügyi és Számviteli Osztály (a továbbiakban: PSZO) részére adja át.

(4) A helyközi közlekedés költségtérítésének elszámolásának alapja a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy. A bérletet az érvényességi idő lejárta után, a teljes árú menetjegyet a felhasználást követően – azon a dolgozó nevét feltüntetve – kell a PSZO részére átadni. A közlekedési költségtérítés elszámolása a PSZO feladata.

8. § (1) A kormánytisztviselő helyettesítési díjra jogosult, ha a Hivatal működésével összefüggő okból, ideiglenesen:

(2) A kormánytisztviselő helyettesítési díjra a helyettesítés első napjától, helyettesítési megbízás alapján jogosult. Helyettesítési megbízást a munkáltatói jogkört gyakorló vezető adhat a kormánytisztviselő részére. Egy kormánytisztviselő egyidejűleg csak egy munkakört láthat el helyettesítési megbízás alapján. A helyettesítési megbízás nyomtatványt az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselő helyettesítési díjra a helyettesítés 31. napjától kezdődően jogosult, ha átmenetileg betöltetlen munkakört lát el, és a helyettesítés nem munkaköri kötelezettsége.

(4) Nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges, továbbá a helyettesítés a kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége.

(5) A helyettesítési díj mértéke a helyettesítést ellátó kormánytisztviselő illetményének 25 százaléka. Egy munkakör több kormánytisztviselő által történő helyettesítése esetén a helyettesítési díjat a munkakörhöz tartozó feladatok ellátása arányában kell megosztani a helyettesítést végző kormánytisztviselők között.

(6) A helyettesítést ellátó kormánytisztviselő a távolléte idejére az (5) bekezdés szerinti helyettesítési díjra nem jogosult.

(7) Ha a munkavállaló a Hivatal működésével összefüggő okból, átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkabérén felül helyettesítési díj illeti meg.

(8) A helyettesítésre a munkáltatói jogkör gyakorlója adhat írásbeli utasítást. A helyettesítési díj mértékét – a Pénzügyi és Számviteli Osztállyal történt egyeztetés után – a ténylegesen végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.

(9) A helyettesítést ellátó munkavállaló a távolléte idejére helyettesítési díjra nem jogosult.

9. § A kiküldetés és a kiküldetés idejére járó napidíj részletes szabályait külön elnöki utasítás tartalmazza.

10. § A Hivatal döntése alapján adható juttatások a következők:

11. § (1) A foglalkoztatást követő időszak szociális biztonságának elősegítése érdekében a Hivatal a vele szerződéses kapcsolatban álló önkéntes nyugdíjpénztár számlájára, az önkéntes nyugdíjpénztári tag dolgozó javára munkáltatói hozzájárulást fizet. A Hivatal a hozzájárulás mértékét naptári évenként határozza meg, az attól való eltérésről a Hivatal elnöke dönt.

(2) Az önkéntes nyugdíjpénztárral munkáltatói tagként kötött szerződés alapján a Hivatal – a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséig – havi rendszerességgel az (1) bekezdés szerinti mértékű tagdíjfizetési kötelezettséget teljesít, és ezt az összeget munkáltatói hozzájárulásként az egyes dolgozók javára az önkéntes nyugdíjpénztárnak átutalja.

(3) A nyugdíjpénztári támogatás átutalásának feltétele, hogy a dolgozó az önkéntes nyugdíjpénztár tagja legyen. Ha a dolgozó a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor az önkéntes nyugdíjpénztárnak nem tagja, a tagsági jogviszony létesítéséhez szükséges belépési nyilatkozatot a HÖO adja át a dolgozónak, és kitöltés után a HÖO továbbítja az önkéntes nyugdíjpénztár részére. Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a dolgozó már az önkéntes nyugdíjpénztár tagja, a tagsági jogviszony fennállását igazoló, záradékolt belépési nyilatkozat eredeti példányát a HÖO részére kell bemutatni. A támogatás összegének átutalására első alkalommal az azt követő hónapban kerül sor, amikor a tagságot igazoló, az önkéntes nyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozat a HÖO részére visszaérkezik, vagy a már tagsági joggal rendelkező dolgozó annak másolati példányát a HÖO részére átadta.

(4) Ha a 28. § (3) bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasítás mást nem határoz meg, a tárgyévben a havi tagdíj alapjául szolgáló rendszeres jövedelemnek a tárgyév január 1. napján érvényes:

(5) Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben, de nem a hónap első napján kezdődik, vagy a fizetés nélküli szabadság utáni ismételt munkába állásra nem a hónap első napjától kezdődően kerül sor, a havi tagdíj alapjául szolgáló rendszeres jövedelemnek akkor is a belépés, illetve a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérés hónapja szerinti, teljes hónapra irányadó (4) bekezdés szerinti jövedelmet kell tekinteni.

(6) A tárgyév során a havonta fizetendő tagdíj összege változatlan, kivéve, ha a (4)–(5) bekezdés szerint a tagdíj alapjául szolgáló havi rendszeres jövedelem vezetői munkakörre történő kinevezés és annak visszavonása, illetőleg tanácsadói cím adományozása vagy visszavonása miatt változik. Ebben az esetben a fizetendő tagdíj mértékét időarányosan a változáshoz kell igazítani.

(7) A Hivatal a pénztártag dolgozó részére a szülési szabadság, valamint a bármely jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a Hivatallal kötött szerződés alapján külföldön, nemzetközi szervezetnél, meghatározott ideig végzett munka időtartamára az önkéntes nyugdíjpénztár alapszabályában meghatározott mindenkori minimális fenntartási díjat utalja át.

12. § A dolgozó közszolgálati feladatai vagy adott feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért – ha azt jogszabály nem tiltja – jutalomban – ideértve a tárgyjutalmat is – részesíthető.

13. § (1) A Hivatal elnöke – ide nem értve a 8. § szerinti helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthető feladatot (a továbbiakban: célfeladat) állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a kormánytisztviselő részére megállapított feladattal.

(2) A célfeladat meghatározásának tartalmaznia kell a dolgozó részére meghatározott feladatot, a teljesítés határidejét, a céljuttatás mértékét, a céljuttatás kifizetésének feltételeit.

(3) A célfeladat teljesítéséért a Hivatal elnöke a hivatali költségvetés és/vagy pályázati forrás terhére céljuttatást határoz meg, ami a kormánytisztviselőt havi illetményétől függetlenül illeti meg.

(4) A kormánytisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladatot eredményesen teljesítette és ennek tényét a Hivatal elnöke igazolta.

14. § (1) A Hivatal az illetményt, munkabért – a dolgozó választása szerint – vagy a megadott bankszámlára történő átutalással (a továbbiakban: átutalással) vagy a pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése (a továbbiakban: postai úton) útján fizeti ki. Az illetmény, munkabér fizetési számlára történő átutalásának vagy postai úton készpénzben történő kifizetésének a költségét a Hivatal viseli.

(2) Az illetmény, munkabér átutalással történő kifizetése esetén a dolgozók részére bankszámla-hozzájárulás adható.

(3) A bankszámla-hozzájárulás legmagasabb mértéke legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg. A fizetendő bankszámla-hozzájárulás fizetéséről és annak összegéről a Hivatal – a kifizetés idejét vagy ütemezését is meghatározva – naptári évenként dönt.

15. § A dolgozók lakáscélú támogatására vonatkozó részletes szabályokat külön elnöki utasítás tartalmazza.

16. § (1) Illetményelőleg, munkabérelőleg a dolgozó részére – személyes, családi vagy anyagi körülményeire tekintettel – évente legfeljebb két alkalommal adható.

(2) Az illetményelőleg legmagasabb mértéke legfeljebb az Szja. alapján adómentesen fizethető összeg. Az illetményelőleg legmagasabb összegét a Hivatal naptári évenként határozza meg.

(3) Az illetményelőleg iránti megindokolt kérelmet – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményével ellátva – a gazdasági főigazgató részére kell átadni, aki a kérelem teljesítéséről dönt és engedélyezés esetén az illetményelőleg átutalására intézkedik.

(4) A Hivatal gazdasági főigazgatója – indokolt esetben – a tárgyévben ismételt illetményelőleg megadását engedélyezheti. A dolgozó akkor kérheti ismételt illetményelőleg megadását, ha a korábban igénybe vett illetményelőleget teljes egészében visszafizette.

(5) Az illetményelőleget a dolgozó illetményéből történő levonással, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A visszafizetés időtartama 6 hónap, kezdő időpontja az előleg átutalását követő – ha az előleg kifizetése nem az illetménnyel együtt, hanem hóközben történik, akkor az átutalást követő második – illetmény kifizetése. A dolgozó rövidebb idő alatti, illetőleg korábbi időponttól kezdődő visszafizetést is kérhet, illetve vállalhat.

(6) A foglalkoztatási jogviszony megszűnése esetén az illetményelőleget egy összegben kell visszafizetni.

17. § A Hivatal az üdülésre használható vagyonkezelésében lévő ingatlanaiban üdülési lehetőséget biztosít a dolgozóknak. Az üdülési lehetőség igénybevételének részletes szabályait külön utasítás tartalmazza.

18. § (1) Ha az adott év költségvetése lehetővé teszi, a Hivatal kiegészítő egészségügyi szűrővizsgálatot biztosít a dolgozók részére.

(2) A szűrővizsgálat megszervezése és a végrehajtásban való közreműködés, az azokról történő tájékoztatás a HÖO feladata.

(3) A szűrővizsgálatok igénybevétele az arra jogosult dolgozók részéről önkéntes.

19. § (1) Szociális juttatásként albérleti díj hozzájárulás (20. §), családalapítási támogatás (21. §), gyermekszületési támogatás (22. §), temetési támogatás (23. §) és szociális támogatás (24. §) adható.

(2) A szociális juttatások közös szabályait jelen § (3)–(9) bekezdései tartalmazzák.

(3) A szociális juttatások közül az albérleti díj hozzájárulás és a szociális támogatás csak a rászoruló dolgozó részére adható. A szociális juttatások szempontjából akkor minősül rászorulónak a dolgozó, ha a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben kapott bruttó jövedelmének egy hónapra eső átlaga nem haladja meg a Hivatal által a naptári évre a 29. § (3) bekezdés szerinti gazdasági vezetői utasításban a szociális juttatás értékhatáraként meghatározott összeget (a továbbiakban: jövedelemhatár), és ha a dolgozó

(4) A Hivatal a dolgozók szociális helyzetének figyelemmel kísérésére, valamint a szociális juttatások odaítélésének elősegítése érdekében Szociális Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet.

(5) A Bizottság elnöke a HÖO vezetője, tagjai pedig az érintett dolgozó tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a PSZO vezetője, a HÖO erre kijelölt munkatársa, valamint a Hivatal Szakszervezetének vezetője vagy a Szakszervezet által írásban állandó vagy eseti jelleggel kijelölt személy.

(6) A Bizottság a tagok személyes részvételével szükség esetén, de évente legalább két alkalommal ülésezik, egyébként munkáját írásos (lehetőleg elektronikus) úton folytatott ügyintézés keretében végzi. A Bizottságot annak elnöke hívja össze és gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.

(7) A szociális juttatás kérelemre adható. A kérelmet a Bizottság elnökéhez kell benyújtani, az elbírálás a (3) bekezdésben meghatározott szempontok alapján történik.

(8) Ha a kérelem elbírálásához szükséges, a dolgozó jövedelméről a PSZO ad hivatalos tájékoztatást a Bizottság részére.

(9) A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a 20. § (5) bekezdése, a 23. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 24. § kivételével – a Bizottság dönt.

20. § (1) Albérleti díj hozzájárulás annak a dolgozónak adható, akinek jövedelme a jövedelemhatárt nem haladja meg és albérletben lakik. A hozzájárulás havi mértéke a kormánytisztviselői illetményalap legfeljebb 100 százalékának megfelelő összeg, kifizetése havonta utólag történik.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az albérleti jogviszony fennállását igazoló hatályos szerződés egy eredeti példányát.

(3) Albérleti hozzájárulás legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 12 hónapra adható. Az ezt követő időre vonatkozó albérleti díj hozzájárulásról az újonnan benyújtott kérelem alapján a Bizottság ismételten dönt.

(4) Nem adható albérleti hozzájárulás annak a dolgozónak:

(5) A (4) bekezdéstől elérően, különösen indokolt esetben albérleti hozzájárulás adható annak a dolgozónak is, akinek a jövedelme meghaladja a jövedelemhatárt, vagy aki lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonjogával, használati jogával legalább részben rendelkezik. A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz.

(6) Az albérleti jogviszony megszűnését a Bizottság elnökének haladéktalanul be kell jelenteni.

(7) Az albérleti jogviszony fennállását a Hivatal ellenőrizheti, a dolgozó a jogosulatlanul felvett hozzájárulás visszafizetésére egyösszegben köteles. A jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulás visszafizetése azonnal esedékes.

21. § (1) Családalapítási támogatás az első házasságát kötő dolgozónak adható.

(2) A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.

(3) A kérelmet a házasságkötéstől számított legfeljebb 30 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot.

22. § (1) Gyermekszületési támogatás annak a dolgozónak adható, akinek gyermeke született.

(2) A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg gyermekenként.

(3) A kérelmet a gyermek megszületésétől számított legfeljebb 60 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot.

23. § (1) Temetési támogatás adható annak a dolgozónak, aki házastársát, élettársát, szülőjét vagy gyermekét veszítette el.

(2) A támogatás mértéke a kormánytisztviselői illetményalap háromszorosának megfelelő összeg.

(3) Különösen indokolt esetben a temetési támogatás összege legfeljebb a kormánytisztviselői illetményalap hatszorosának megfelelő összegig felemelhető. A támogatás összegéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz.

(4) Különösen indokolt esetben temetési támogatás adható annak a dolgozónak is, aki nem az (1) bekezdésben felsorolt hozzátartozóját veszítette el. A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz.

(5) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított legfeljebb 60 napon belül lehet benyújtani, és ahhoz mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, és eltérő családi név vagy élettársi kapcsolat esetén nyilatkozni kell az elhunyt személyhez fűződő családi kapcsolatról.

24. § (1) A dolgozó részére a személyes, családi vagy anyagi körülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás (káresemény, tartós betegség stb.) miatt szociális támogatás adható.

(2) A kérelemben részletesen elő kell adni az alapul szolgáló tényeket, körülményeket.

(3) A támogatás megadásáról és annak mértékéről – a Bizottság véleményének figyelembevételével – a Hivatal gazdasági főigazgatója határoz.

25. § (1) A Hivatal érdekében több éven át kifejtett elkötelezett, kimagasló és sikeres munka elismerése „Arany Hivatali Emlékdíj” és „Hivatali Emlékdíj” (a továbbiakban együtt: emlékérem) adományozásával történhet. Emlékérem adományozására évente egy alkalommal, az október 23-i nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. A dolgozóknak évente legfeljebb 5 emlékérem adományozható.

(2) Az emlékérem adományozásáról a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján a Hivatal elnöke dönt.

(3) Az emlékéremmel elismert dolgozó jutalomban – ideértve a tárgyjutalmat is – részesíthető, ha azt jogszabály nem korlátozza, vagy nem tiltja. Az emlékéremmel adható jutalmat (tárgyjutalmat) a Hivatal naptári évenként határozza meg.

26. § A Hivatal külön elismeri és a munkahelyi közösség előtt méltatja azokat a dolgozókat, akik az adott évben a ténylegesen a Hivatalban eltöltött 20, 25, 30 vagy 35 év foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek.

27. § (1) A Hivatal anyagi és/vagy erkölcsi formában is elismeri azon dolgozókat, akik a közvetlen munkaköri feladataikon kívüli tevékenységükkel, bejelentésükkel stb. segítik, hogy a Hivatal elkerülje, vagy jelentősen mérsékelje a fenyegető anyagi vagy erkölcsi kárt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagi és/vagy erkölcsi elismerésről – az Elnöki Értekezlet véleményének megismerése után – a Hivatal elnöke dönt.

28. § A Hivatal elnöke különösen indokolt esetben a Hivatallal foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy 25–27. § szerinti elismeréséről dönthet.

29. § (1) Ez az elnöki utasítás a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy a 11. § rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(2)²

(3) Felhatalmazást kap a gazdasági főigazgató, hogy a juttatások egyes naptári évekre vonatkozó részletes szabályait (beleértve az egyes részkérdésekben való időszakos eltérést is), illetőleg – indokolt esetben – a jelen utasításban nem nevesített juttatást a Hivatal adott évi költségvetése és a mindenkori jogszabályok figyelembevételével külön gazdasági vezetői utasításban határozza meg, a Hivatal elnökének előzetes jóváhagyása alapján és ellenjegyzése mellett.

(4) Felhatalmazást kap a gazdasági főigazgató, hogy a 17. § szerinti tárgykörben gazdasági vezetői utasítást adjon ki.