2/2014. (III. 7.) NVI utasítás

a Nemzeti Választási Iroda Közszolgálati Szabályzatáról¹

2020.01.17.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a melléklet IV. fejezete tekintetében közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (3) bekezdésére, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) a jelen utasítás Mellékleteként kiadom.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § A KSz-t a hatálybalépését követően az Iroda Közös mappájában (a továbbiakban: Közös mappa) is közzé kell tenni, arról a munkatársakat tájékoztatni kell, továbbá azt az érintett személy számára kinevezésekor megismerhetővé kell tenni.

4. § Az utasítás hatálybalépése nem érinti a már megtett munkáltatói intézkedéseket és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a munkatárs számára hátrányos jogkövetkezményekkel nem jár.

5. § Ha az utasítás hatálybelépésekor az Irodánál közszolgálati ügykezelőként foglalkoztatott munkatárs illetménye magasabb, mint a KSz 26. §-a alapján számított illetmény, ezen ügykezelő a magasabb illetményt kapja mindaddig, amíg a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján el nem éri a magasabb illetményének megfelelő ügykezelői illetményt.

6. §² A KSz 45. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában, c) pontjában, (4) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdés a) pontjában feltüntetett juttatási formák a költségvetési lehetőségek függvényében kerülnek bevezetésre.

Melléklet a 2/2014. (III. 7.) NVI utasításhoz

A NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szabályzat hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések

1. § (1) A KSz:

a) hatálya – a 21. § (6) bekezdése kivételével – kiterjed az Irodával közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőre,

b)³ hatálya a 4–5. §, 13. §, 21. § (1)–(5) bekezdése, 22–30. §, 35. §, 36. §, 42. §, 59. § kivételével kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) Ötödik része alapján az Irodával munkaviszonyban álló munkavállalóra [az a) és b) pontban foglaltak együtt: munkatárs],

c) 5–6. §, 11. §, 31. § hatálya kiterjed a közszolgálati jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a közszolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,

d) 44. §-ának hatálya kiterjed a kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,

e) 70. §, 71. § hatálya kiterjed az egyes, nem csak köztisztviselők részére adható elismerések és juttatások vonatkozásában az abban részesített személyre,

f) 71. § hatálya kiterjed az Irodától nyugállományba vonult volt munkatársakra.

(2) Az Iroda szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és elnöki utasításokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A KSz 13. §-ában foglalt rendelkezéseket a közszolgálati ügykezelők, a KSz. 23–24. §-aiban foglalt rendelkezéseket a közszolgálati ügykezelők, valamint az elnök és elnökhelyettesek tekintetében nem kell alkalmazni.

2. § (1)⁴ A KSz. alkalmazásában önálló szervezeti egység a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2015. (VI. 25.) NVI utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 2. §-ában foglaltaknak megfelelő önálló szervezeti egység.

(2) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Közös mappában közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-hez kapcsolódó nyomtatványoknak a Közös mappában történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról az Iroda Humánpolitikai Főosztálya gondoskodik.

3. § (1) A KSz alkalmazásában a munkáltatói jogkör gyakorlója: Elnök.

(2) A KSz II. fejezetének alkalmazásában:

a) iskolarendszeren kívüli továbbképzés (résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban):

aa) a közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés,

ab) a jogi szakvizsgára felkészítés,

ac) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,

ad) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,

ae) közigazgatási, illetve a közszolgálati feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő továbbképzés,

af) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés,

ag) képesség- és készségfejlesztő tréning,

ah) a nyelvi jellegű továbbképzés;

b) iskolarendszerű továbbképzés:

ba) a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzés,

bb) a felsőoktatásban alapképzés, mesterképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés;

c)⁵ továbbképzés: a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben, valamint egyéb jogszabályokban a munkatárs alkalmazásához megkívánt alapképzettséget (szakképzettséget) biztosító képzésen kívül minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely a munkatárs munkakörének ellátásához szükséges.

(3) a KSz III. és IV. fejezetének alkalmazásában: közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó és bejegyzett élettárs.

2. A közszolgálati jogviszony létesítésének rendje

4. § (1) Amennyiben közszolgálati jogviszony létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Humánpolitikai Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.

(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a Humánpolitikai Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(3) Az érvényes pályázatot benyújtók közül legalább háromtagú Értékelő Bizottság tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vonatkozóan. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.

(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Humánpolitikai Főosztály értesíti.

(5)⁶ A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezeléséről a Nemzeti Választási Iroda közszolgálati adatvédelmi szabályzatáról szóló NVI utasítás rendelkezik.

4/A. §⁷ (1) Amennyiben közszolgálati jogviszony létesítésére kiválasztás útján kerül sor, háromlépcsős kiválasztási eljárást kell lefolytatni.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a rendelkezésre álló önéletrajzokban közölt adatok alapján, a betöltendő munkakörre előírt képesítési feltételek meglétének ellenőrzése céljából, előszűrést végez. Az előszűrés kiterjed a jelölt megfelelő iskolai végzettségére, képzettségére, nyelvismeretére, gyakorlati idejére, valamint egyéb, a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek meglétének vizsgálatára.

(3) Az előszűrést követően a Humánpolitikai Főosztály vezetője a feltételeknek megfelelő önéletrajzokat megküldi az üres álláshellyel rendelkező önálló szervezeti egység vezetője részére, aki dönt a jelöltek meghallgatásáról. A meghallgatáson részt vesz a Humánpolitikai Főosztály munkatársa, illetve vezetői munkakör esetén az önálló szervezeti egységet irányító elnökhelyettes is.

(4) A meghallgatást követően az önálló szervezeti egység vezetője feljegyzésben, sorrend feltüntetésével és rövid indokolással ellátva tájékoztatja az Elnököt az önálló szervezeti egységet irányító elnökhelyettes útján a jelöltekről. A feljegyzéshez a jelöltek önéletrajzát is csatolni kell.

(5) Az Elnök a döntést megelőzően személyes interjút kezdeményez, vagy jóváhagyja a feljegyzésben foglalt sorrend alapján a jelölt felvételét.

5. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a kinevezni kívánt személy részletes önéletrajzát a szervezeti egység vezetője – legkésőbb a munkába állítás tervezett időpontját megelőző 15 nappal – köteles a Humánpolitikai Főosztály részére megküldeni.

(2) A rendelkezésre álló adatok alapján

a) a Humánpolitikai Főosztály

aa) az üres álláshely rendelkezésre állását és a kinevezni kívánt személy besorolás szerinti illetményét,

ab) a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét,

ac) – a szervezeti egység javaslatának és a munkaköri leírás figyelembevételével – a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséget;

b) a Gazdálkodási Főosztály a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását

ellenőrzi.

(3) Ezt követően az alkalmazni kívánt személy részére a Humánpolitikai Főosztály a Közös mappában közzétett „Informatikai bejelentő lap” című nyomtatványt köteles átadni. Az alkalmazásra kerülő személy szervezeti egységének vezetője a kitöltött Informatikai bejelentő lapot legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig a Humánpolitikai Főosztályon köteles leadni.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről. Az áthelyezésre irányuló kikérőt a Humánpolitikai Főosztály készíti elő.

6. § (1) A jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt munkatárs a Humánpolitikai Főosztály által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.

(2) A kinevezni kívánt munkatárs egyúttal a Humánpolitikai Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.

(3) A Humánpolitikai Főosztály a kinevezést megelőzően intézkedik a kinevezni kívánt munkatárs nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése érdekében.

(4) A Humánpolitikai Főosztály a kinevezési okiratot, munkaszerződést, valamint a tájékoztatót, annak aláírását követően haladéktalanul, a bérszámfejtéshez szükséges iratokat lehetőség szerint ezzel egyidőben, illetve a munkatárs által történő leadást követően ugyancsak haladéktalanul átadja a Gazdálkodási Főosztály részére.

(5) Az esküokmányt, a titoktartási nyilatkozatot az Iroda részéről az Elnök írja alá.

(6) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó elnöki utasítás szerint kell lefolytatni.

3. A munkakör és a munkaköri leírás

7. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a munkatársat az Iroda köteles és jogosult foglalkoztatni.

(2) A munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a munkatársnak az Iroda szervezetében a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(3) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni a Közös mappában közzétett „Munkaköri leírás” című nyomtatvány kitöltésével. A munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni, és a szervezeti egység vezetője mindhárom példányt aláírásával ellátja. A kinevezéskor, munkaszerződés kötésekor a munkaköri leírás első példányát a kinevezési okirattal, munkaszerződéssel együtt átadja a munkatárs részére, a második példányát – az átadást követő munkanapon – megküldi a Humánpolitikai Főosztálynak, a harmadik példányát irattárba helyezi.

(4) A munkaköri feladatok megváltozása, illetve a kinevezés módosítása esetén, a munkatárs részére új munkaköri leírást kell készíteni. Az új munkaköri leírás elkészítésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

(5)⁸

(6) A munkaköri megnevezés egységesítése érdekében a munkaköri megnevezések jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(7)⁹ Az Irodánál köztisztviselőnek az 1. függelékben szereplő munkakörbe az nevezhető ki, aki rendelkezik az 1. függelékben a munkakörre meghatározott képesítések valamelyikével, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek.

4. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás

8. § Az Irodán belüli átszervezés esetén a terület szakmai irányításáért felelős elnökhelyettes kezdeményezi a közszolgálati jogviszony, munkaviszony módosítását vagy megszüntetését. Ehhez csatolja a szervezeti egység állománytábláját és a munkaköri leírások módosításának tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely munkakör válik feleslegessé, és az abban foglalt, egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.

5. A közszolgálati jogviszony megszűnésével, módosításával kapcsolatos eljárás

9. § (1) A munkatárs köteles a munkakörét és a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (munkakör átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

a) a közszolgálati jogviszony, a munkaviszony megszűnése, a három hónapot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,

b) vezetői munkakörbe történő kinevezés vagy a munkakör módosítása, az Irodán belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző munkakörben töltött utolsó munkanapon,

c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.

(2) A munkatárs köteles munkakörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Főosztályt illeti. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv minta a Közös mappában elérhető.

(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett köztisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségének, vagy azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység köztisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó köztisztviselő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő köztisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt köztisztviselőnek. Az átadásról a távollévő köztisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) A köztisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Humánpolitikai Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a köztisztviselő részére átadja a Közös mappában közzétett „Elszámoló lap” című nyomtatványt, a jogviszony módosulása esetében az „Egyszerűsített elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a köztisztviselőnek az elszámolást követően a Humánpolitikai Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség köztisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

(5) A jogviszony megszűnése esetén a Humánpolitikai Főosztály a jogviszony megszűnését igazoló okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött Elszámoló lapot pedig annak átvétele napján átadja a Gazdálkodási Főosztály részére. A Gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a köztisztviselőnek a jogszabályban előírt iratokat.

6. Az állománytábla

10. § (1) Az állománytábla elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról a Humánpolitikai Főosztály köteles gondoskodni a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával.

(2) Az Iroda állománytábláját az Elnök hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását az Elnök engedélyezi.

7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség

11. § (1) A kinevezést megelőzően a Humánpolitikai Főosztály a Közös mappában közzétett „Tájékoztató a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) és a Kttv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,

b) vele szemben nem áll fenn a közszolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok (a nyilatkozatot a Közös mappában közzétett „Nemleges nyilatkozat az összeférhetetlenség fennállásáról” című nyomtatvány kitöltésével kell megtenni), továbbá

c) felmerülhet-e vele szemben a Ve. 56. § és 61. §-aiban, valamint a Kttv. 84–85. §-aiban és 87. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállhat, a Közös mappában közzétett „Adatlap a Ve. és a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához”, illetve „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatványok kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának az engedélyezését.

(3) Kinevezés módosítás folytán vezetői munkakört betöltő köztisztviselő – a kinevezése módosítását megelőzően –ismételten nyilatkozik a (2) bekezdésben foglaltakról.

(4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kttv. 85. § (2)–(3) bekezdése, valamint 87. § (2) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a következő feltételekkel engedélyezheti a köztisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését:

a) a tevékenységnek a köztisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejére eső része nem haladhatja meg a napi 4 órát, és

b) a köztisztviselőnek az engedélyezett távollét időtartamát a távollét időpontjától számított 30 naptári napon belül le kell dolgoznia. Ez a Kttv. 96. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

(5) Abban az esetben, ha a köztisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Közös mappában közzétett „Adatlap a Ve. és a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány szerinti engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Humánpolitikai Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Humánpolitikai Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a köztisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – mérlegelési jogkörében – dönt a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának engedélyezéséről.

(6) Az engedélyezésről a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi mérlegelés alapján dönt és döntéséről – a Humánpolitikai Főosztály útján – legkésőbb a döntésnek Humánpolitikai Főosztály részére történő átadásától számított 4 munkanapon belül írásban értesíti a köztisztviselőt.

(7) A köztisztviselő köteles azt is bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(8) A (2)–(7) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Humánpolitikai Főosztály az érintett köztisztviselő személyi anyagában helyezi el.

12. § (1) A köztisztviselő köteles a Közös mappában közzétett „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a köztisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Humánpolitikai Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:

a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem;

b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók, ha a köztisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kttv. 155. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

8. Címadományozás

13. § (1) A Kttv. 128. § (1) bekezdése szerinti címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek adományozásánál a tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a köztisztviselő minősítésére tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.

(2) A Kttv. 126–128. §-ai szerinti címadományozás (a továbbiakban: címadományozás) kezdeményezését indokolni kell, ismertetve a köztisztviselő szakmai életútját, az általa elért kiemelkedő eredményeket.

(3) Címzetes, illetve szakmai, valamint közigazgatási cím egymás mellett nem adományozható.

(4) A Humánpolitikai Főosztály igazolja, hogy a címadományozás nem sérti az irányadó törvényi kereteket. A Gazdálkodási Főosztály igazolja, hogy a címadományozás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.

9. A munkatársak szakmai elismerése

14. § (1) Az a kimagasló teljesítményt nyújtó munkatárs, aki az Iroda érdekeit szem előtt tartó hozzáállásával, magas színvonalú munkavégzésével példaként állítható az Iroda többi munkatársa elé, munkájának elismeréseként Elnöki Elismerésben (a továbbiakban: Elismerés) részesülhet.

(2) Az Elismerést évente egyszer, a Közszolgálati Tisztviselők Napja alkalmából (július 1.) adományozza az elnökhelyettesek javaslatai alapján az Elnök. A javaslatokat írásban, indokolással ellátva kell legkésőbb június 10. napjáig eljuttatni az Elnök részére.

(3)¹⁰ Az Elismeréshez pénzjutalom jár, melynek bruttó összege az illetményalap hatszorosa.

(4) Egy évben legfeljebb 3 fő részesülhet az Elismerésben.

9/A.¹¹ Elektronikus beléptető rendszer

14/A. § (1) Az Iroda épületébe történő be- és kilépést mágneskártyával működő elektronikus beléptető rendszer (a továbbiakban: elektronikus beléptető rendszer) biztosítja. Az elektronikus beléptető rendszer rögzíti a munkatársak épületben töltött munkaidejét, illetve a távolléteket.

(2) Az elektronikus beléptető rendszerben a munkatársak adatainak kezelését és karbantartását a Humánpolitikai Főosztály végzi.

(3) A munkatársak az erre szolgáló webes felületen a be- és kilépési adataikat, a letöltött munkaórákat, a távolléti jogcímeket és annak idejét kötelesek ellenőrizni, és ha hibás adatot észlelnek, arról a Humánpolitikai Főosztályt a humanpolitika@nvi.hu e-mail címen haladéktalanul tájékoztatni.

(4) Az elektronikus beléptető rendszerhez vezetői hozzáférési jogosultsággal rendelkező önálló szervezeti egység vezetői kötelesek a szervezeti egységhez tartozó munkatársak (3) bekezdésben rögzített adatait ellenőrizni, a papíralapú munkaidő-nyilvántartással összevetni és szükség esetén felszólítani a munkatársat a hiányos adatok pótlására.

(5) Ha a munkatárs a munkáltató által előírt vagy engedélyezett oktatáson, képzésen vesz részt, tanulmányi szabadságot, rendes szabadságot kíván igénybe venni, vagy munkaidőben hivatalos távollét miatt kell az épületet elhagynia, az önálló szervezeti egység vezetőjétől engedélyt kell kérnie az elektronikus beléptető rendszer webes felületén a jelenléti íven és a szabadság-nyilvántartó kartonon feltüntetett időpontoknak megfelelően.

(6) Távollétek esetében az épületbe történő be-, valamint az épületből történő kilépéskor a megfelelő kezelőgomb megnyomásával az elektronikus beléptető rendszer rögzíti a távolléti jogcímeket és időtartamokat. A kezelőgombot a kártya lehúzását követően, de még a beléptető kar elfordítását megelőzően kell megnyomni.

10. A rendes munkaidő

15. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre az Iroda valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselője tekintetében a Kttv. 89. § (1) bekezdése az irányadó (a továbbiakban: általános munkarend), ettől eltérő munkaidőkeretet, illetve munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(2) Fennálló közszolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.

(3)¹² A munkaidő kezdetekor, illetve a munkaidő befejeztével az elektronikus beléptető rendszer kezelő felületét – amennyiben munkaidőt érintő távollétre nem kerül sor – nem kell használni, a kártya leolvasásával és a kar átfordításával az elektronikus beléptető rendszer rögzíti a be- és kilépési adatokat.

11. Munkaközi szünet

16. §¹³ A munkaközi szünet 30 perc, amelyet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani.

(2) Ha a munkatárs a munkaközi szünet időtartama alatt elhagyja az épületet, azt a be- és kilépéskor az elektronikus beléptető rendszer „munkaközi szünet” gombjának megnyomásával kell jeleznie.

12. Rendes szabadság, igazgatási szünet, szabadidő

17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó kartonokon kell nyilvántartani. A kartonok vezetése önálló szervezeti egységenként a szervezeti egység vezetője által kijelölt munkatárs feladata. Szabadság-nyilvántartó karton minta a Közös mappában található. A Humánpolitikai Főosztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása és a munkatárssal történő közlése minden év január 31-ig. Ennek érdekében a szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó kartonokat legkésőbb január 10-ig kötelesek a Humánpolitikai Főosztálynak megküldeni.

(2)¹⁴ A Humánpolitikai Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egységek vezetőitől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az Iroda szabadságolási tervét. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni az Elnöknek a tárgyévre vonatkozó igazgatási szünettel kapcsolatos döntését is. Általános választás évében a szabadság kiadásáról az Elnök egyedi döntéssel intézkedik.

(3)¹⁵ A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a szervezeti egység irányításáért felelős elnök vagy elnökhelyettes jóváhagyásával történik. A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív), és azt a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig továbbítja a Humánpolitikai Főosztályhoz.

(4) A jelenléti íven az igénybe vett rendes szabadságnapot „SZ” betűvel, a gyermek születése esetén az apát megillető szabadnapot „ASZ” betűvel, a munkáltató által engedélyezett hivatalos távollétet „HT” betűvel kell jelezni.

(5)¹⁶ Szabadság igénybevétele esetén a távollétet megelőző utolsó munkanapon kilépéskor, illetve a szabadság leteltét követő első munkanapon belépéskor kell a „Szabadság” gombot megnyomni.

(6)¹⁷ Hivatalos távollét esetén a távollét kezdetekor kilépéskor, illetve a távollét befejezésekor belépéskor, vagy ha a hivatalos távollétre a következő munkanapon kerül sor, akkor az (5) bekezdés szerint kell a „Hivatalos távollét” gombot megnyomni.

13. Keresőképtelenség miatti távollét

18. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a köztisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

(3) Üzemi baleset esetén a baleset körülményeit lehetőleg 3 munkanapon belül jegyzőkönyvbe kell foglalni, mely jegyzőkönyv felvétele a munkavédelmi felelős feladata. Üzemi baleset esetén a munkatársat 100%-os táppénz, úti üzemi baleset esetén 90%-os táppénz illet meg. Az üzemi baleset miatti keresőképtelenség időszakát a jelenléti íven „ÜB” megjelöléssel kell feltüntetni.

(4)¹⁸ Az előre látható betegség, illetve keresőképtelenség miatti távollét esetén a távollét megkezdése előtti utolsó munkanapon az épületből történő kilépéskor és a visszatéréskor az első munkanapon belépéskor, valamint az előre nem látható betegség miatti keresőképtelenség esetén a távollétet követő első munkanapon az épületbe történő belépéskor kell a „Betegség” gombot megnyomni.

14. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

19. § (1) A munkatársat a Kttv. 79. § g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja és a 229. §-a alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a Humánpolitikai Főosztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a munkatársat megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” című nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát: „TSZ”;

b) a tanulmányi célú mentesítés a tanulmányi szerződés vagy KSz rendelkezése hiányában nem fizetett időtartamát: „TN”

megjelöléssel.

(2a)¹⁹ Tanulmányi célú távollét esetén a távollét megkezdése előtti utolsó munkanapon az épületből történő kilépéskor és az első munkanapon belépéskor, illetve ha a távollét nem teljes munkanapot érint, akkor kilépéskor, majd az azt követő első belépéskor kell a „Tanulmányi szabadság” gombot megnyomni.

(3) E § rendelkezéseit a II. fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

15. Fizetés nélküli szabadság

20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kttv. 113. § vagy az Mt. 128. § és 130–131. §-ok szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Humánpolitikai Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azt megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

(4)²⁰ Fizetés nélküli szabadság esetén a távollétet megelőző utolsó munkanapon kilépéskor, illetve a leteltét követő első munkanapon belépéskor kell a „Fizetés nélküli szabadság” gombot megnyomni.

16. A munkavégzés alóli mentesítés

21. § (1) Ha a köztisztviselő a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kttv. 144. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a köztisztviselő a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Humánpolitikai Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4)²¹ A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „T” megjelöléssel kell jelezni és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez csatolni kell.

(5) A Humánpolitikai Főosztály bekéri a Kttv. 79. § f) pontja alapján a munkavégzés alól mentesülő köztisztviselőtől a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6)²² Munkavégzés alóli mentesítés esetén a távollét megkezdése előtti utolsó munkanapon az épületből történő kilépéskor és az első munkanapon belépéskor, illetve ha a távollét nem teljes munkanapot érint, akkor kilépéskor, majd az azt követő első belépéskor kell a „Távollét (munkáltató engedélye alapján)” gombot megnyomni.

17. A rendkívüli munkavégzés

22. § (1) Rendkívüli munkavégzést az Elnök engedélyével az önálló szervezeti egység vezetői és az elnökhelyettesek rendelhetnek el az irányításuk alá tartozó köztisztviselők részére, ha az rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a köztisztviselőt megillető szabadidő 30 napon belüli kiadásáért.

(3) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért a köztisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Főosztályt.

(4)²³ A tárgyév folyamán rendszeresen, a feladat jellegéből adódóan előre el nem rendelt rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselőnek, aki tartósan, havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít, – amennyiben a feladat ellátásáért céljuttatás kitűzésére nem került sor – szabadidő-átalány állapítható meg, melynek mértéke

a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy

b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap.

(5)²⁴ A szervezeti egység vezetője az éves szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát legkésőbb október 31-ig, a szabadidő-átalányra jogosultságot igazoló jelenléti ív másolatával és az elektronikus beléptető rendszer adataival együtt megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A szabadidő-átalány pontos mértékéről az adatok ismeretében a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(6) A Kttv. 98. § (5) bekezdése alapján a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kttv. 98. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány.

18. Az idegennyelv-tudási pótlék

23. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra – a Kttv. 141. § (6) bekezdésén túlmenően – az a köztisztviselő jogosult, aki a munkaköri leírásában meghatározott idegen nyelvet munkakörének ellátásához használja.

(2) Idegennyelv-tudási pótlék csak élő nyelvekért állapítható meg. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).

(3) Az idegennyelv-tudás igazolásának rendjére, a vizsgák elismerésére és fokozatára az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Az idegennyelv-tudást igazoló, Kttv. szerinti dokumentumok beszerzését a köztisztviselő saját költségén végzi.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását – az eredeti okirat alapján – a szervezeti egység vezetője és a Humánpolitikai Főosztály vezetője együttesen állapítja meg. A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a Kttv. 141. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl egyéb idegen nyelv után járó idegennyelv-tudási pótlék megítéléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt.

(5) A Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a (3) bekezdés szerinti igazolás bemutatásának napjától kell megállapítani. A Kttv. 141. § (6) bekezdésébe nem tartozó idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a munkakör módosításának napjától kell megállapítani, feltéve hogy a köztisztviselő már azt megelőzően bemutatta a (3) bekezdés szerinti igazolást.

(6) A szervezeti egység vezetője köteles – a Humánpolitikai Főosztály útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezni az idegennyelv-tudási pótlék megszüntetését, ha a köztisztviselő munkaköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a Kttv. 141. §-a alapján nem jogosult arra. A munkakör módosítás bekövetkezését követő naptól a köztisztviselő részére idegennyelv-tudási pótlék nem fizethető.

19. A képzettségi pótlék

24. § (1)²⁵ Képzettségi pótlék adható – a vezetői munkakört betöltők kivételével – a 2. függelékben megjelölt munkakört betöltő és ott megjelölt tudományos fokozattal vagy további szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkező köztisztviselőnek.

(2) Képzettségi pótlék megállapítására a szervezeti egység vezetőjének a Humánpolitikai Főosztály útján előterjesztett, a munkáltatói jogkör gyakorlójához intézett, a képzettségi pótlék megállapításának kezdő időpontját is tartalmazó javaslata alapján kerülhet sor. A képzettségi pótlék megállapítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a képzettséget tanúsító okirat másolatát és be kell mutatni az eredeti okiratot is.

(3) A képzettségi pótlékra való jogosultság jogszabályi feltételeinek fennállását a Humánpolitikai Főosztály állapítja meg, illetve – a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján – intézkedik a képzettségi pótlék megállapításáról.

(4) A képzettségi pótlék megállapítására legkorábban a (2) bekezdés szerinti előterjesztés Humánpolitikai Főosztályhoz történő eljuttatásának időpontjától kerülhet sor.

(5) A szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a képzettségi pótlék megszüntetését, ha a köztisztviselő feladatköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a képzettségi pótléka alapjául szolgáló képzettsége feladatai szakszerű ellátását nem biztosítja, illetve a feladatkörén belüli szakosodást nem segíti elő. A munkáltatói jogkör gyakorlójának e döntése mérlegelési jogkörébe tartozónak minősül.

(6) A Humánpolitikai Főosztály – a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján – köteles intézkedni a képzettségi pótlék megszüntetéséről a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.

20. A helyettesítési díj

25. § (1) A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a köztisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túl – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen:

a) a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama,

b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat,

d) a 30 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés,

e) a szülési szabadság, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozási segély folyósításának időtartama.

(2) A helyettesítési díj csak arra az időtartamra jár, amikor a köztisztviselő ténylegesen ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat. A szervezeti egység vezetője köteles igazolni a helyettesítési feladatok ellátását arra az időszakra, amikor a köztisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A helyettesítési díj mértékét – a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25–50%-áig terjedően – a munkaidejében munkakörébe nem tartozó munkavégzés arányában a szervezeti egység vezetőjének javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(4) Abban az esetben, ha egy személyt többen helyettesítenek, a megállapított helyettesítési díjak összesen nem haladhatják meg a helyettesített köztisztviselő illetményét.

(5) A helyettesítési díjat – amennyiben annak időtartama előre megállapítható – határozott időre vagy határozatlan időre visszavonásig kell megállapítani.

(6) A helyettesítési díj megállapításáról, illetve visszavonásáról – a helyettesítés helye szerinti szervezeti egység vezetője kezdeményezésének és a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének megfelelően – a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(7) A helyettesítési díjat vissza kell vonni, ha a megállapítása alapjául szolgáló ok megszűnik, így különösen, ha

a) a Kttv. 52. § (2) bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén az ellátott feladat megszűnik, illetve azt másik köztisztviselő látja el, vagy

b) a Kttv. 52. § (4) bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén a helyettesített köztisztviselő feladatait ismét ellátja, vagy a munkakört betöltik.

21. Közszolgálati ügykezelők illetménye

26. § (1) A Kttv. 242. §-ára tekintettel az Irodánál foglalkoztatott közszolgálati ügykezelők illetménye a közszolgálati jogviszonyban töltött időtől függően kerül meghatározásra. Az 5 évet el nem érő közszolgálati jogviszony esetén az illetmény a mindenkori garantált bérminimum összegével egyezik meg.

(2) Az öt évet elérő közszolgálati jogviszonnyal rendelkező közszolgálati ügykezelő illetménye az (1) bekezdés szerinti összeg, valamint a garantált bérminimum és az illetményalap hatszorosa különbözetének a közszolgálati jogviszonyban töltött időtartam függvényében meghatározott alábbi százalékának az összege, a következők szerint:

a) öt év közszolgálati jogviszony felett 14%-a,

b) tíz év közszolgálati jogviszony felett 28%-a,

c) tizenöt év közszolgálati jogviszony felett 40%-a,

d) húsz év közszolgálati jogviszony felett 52%-a,

e) huszonöt év közszolgálati jogviszony felett 64%-a,

f) harminc év közszolgálati jogviszony felett 76%-a,

g) harmincöt év közszolgálati jogviszony felett 90%-a,

h) negyven év közszolgálati jogviszony felett legfeljebb 100%-a.

(3) Az osztályvezetői kinevezéssel rendelkező közszolgálati ügykezelő illetményének megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túl figyelemmel kell lenni a Kttv. 242. § (2) bekezdésében foglaltakra is.

22. A jubileumi jutalom kifizetésének szabályai

27. § A Humánpolitikai Főosztály nyilvántartja a jubileumi jutalomra jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak a számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik a jubileumi jutalomra való jogosultság napjával.

23. Teljesítményértékelés

28. § (1) A teljesítményértékelés szabályainak hatálya az Irodánál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre terjed ki.

(2) Az értékelő vezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, aki az elnökhelyettesek útján, a főosztályvezetők bevonásával, az erre a célra kialakított online felület segítségével végzi el a teljesítményértékelést.

(3) A teljesítményértékelési rendszer eléréséhez szükséges belépési adatokat a Humánpolitikai Főosztály küldi meg az érintettek részére az első teljesítményértékelési időszakot megelőzően.

(4) A köztisztviselő az egyéni fejlesztési céljaira vonatkozó javaslatát a főosztályvezető elé terjeszti tárgyév január 10. napjáig. A főosztályvezető a köztisztviselővel történt előzetes megbeszélést követően, a felügyeletet gyakorló elnökhelyettesen keresztül, tárgyév január 15. napjáig az értékelő vezető elé terjeszti a köztisztviselő által benyújtott egyéni fejlesztési célokra vonatkozó javaslatot, valamint a köztisztviselő teljesítményértékeléséhez szükséges kötelező és ajánlott elemekre vonatkozó tervezetet.

(5) A főosztályvezető a köztisztviselővel történt előzetes megbeszélést követően, a felügyeletet gyakorló elnökhelyettesen keresztül, tárgyév július 1. napjáig az értékelő vezető elé terjeszti a köztisztviselő második félévi teljesítményértékeléséhez szükséges kötelező és ajánlott elemekre vonatkozó tervezetet.

(6) A köztisztviselő részére meghatározott kötelező és ajánlott elemekről a köztisztviselőt az értékelő vezető tárgyév január 31. napjáig, illetve tárgyév július 15. napjáig tájékoztatja.

(7) A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a főosztályvezető az egyéni teljesítménykövetelmények módosítására vonatkozó előterjesztésétől számított 30 napon belül tájékoztatja a köztisztviselőt az új egyéni teljesítménykövetelményekről.

(8) A főosztályvezető a teljesítményértékelés lefolytatása előtt az első félév vonatkozásában tárgyév május 15. napjáig, a második félév, illetve az egész év vonatkozásában tárgyév december 1. napjáig felhívja a köztisztviselőt az önértékelés elkészítésére.

(9) A köztisztviselő az önértékelést az első félév vonatkozásában legkésőbb tárgyév május 31. napjáig, a második félév, valamint az egész év vonatkozásában legkésőbb tárgyév december 14. napjáig adja le a főosztályvezetőnek.

(10) A főosztályvezető a köztisztviselő teljesítményértékelésére vonatkozó javaslatát az első félév vonatkozásában legkésőbb tárgyév június 14. napjáig, a második félév, valamint az egész év vonatkozásában legkésőbb tárgyév december 31. napjáig, a felügyeletet gyakorló elnökhelyettes támogatásával – a Humánpolitikai Főosztály útján – jóváhagyásra az értékelő vezető elé terjeszti.

(11) A (4) bekezdés szerint előterjesztett javaslat tartalmazza a főosztályvezető és a köztisztviselő által az értékelő megbeszélésen elhangzott javaslatokkal módosított teljesítménykövetelmény kritériumokat.

(12) Az értékelő vezető megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére a teljesítményértékelés egy aláírt példányát a személyi anyagba helyezés, a teljesítményértékeléshez kapcsolódó egyéb iratot pedig irattárba helyezés céljából.

(13) A munkáltatói jogkör gyakorlója tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie.

(14) Új belépő vagy kilépő köztisztviselő, valamint a tartós távollét és munkakör-módosulás esetén a teljesítményértékelésre az (1)–(13) bekezdésben foglaltak a Kr. szabályainak figyelembevételével megfelelően alkalmazandók.

24. A minősítés

29. § (1) A minősítés szabályainak alkalmazása szempontjából a 28. § (1)–(2) bekezdése az irányadó.

(2) A minősítésre a tárgyév végén, a második teljesítményértékelés lezárásakor kerül sor a Kr.-ben foglaltak alapján.

25. Az alapilletmény eltérítéssel kapcsolatos eljárási szabályok

30. § (1) Az alapilletmény eltérítésére a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában a teljesítményértékelés alapján kerülhet sor.

(2) A Humánpolitikai Főosztály tárgyév január 31. napjáig eljuttatja az önálló szervezeti egységek vezetői részére a Gazdálkodási Főosztállyal egyeztetett és a munkáltatói jogkör gyakorlója által jóváhagyott illetmény eltérítésre felhasználható keretet tartalmazó táblázatot.

(3) Az önálló szervezeti egységek vezetői tárgyév február 5. napjáig összeállítják az eltérítési javaslatukat és a felügyeletet gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával ellátva megküldik a Humánpolitikai Főosztályra.

(4) A Humánpolitikai Főosztály a táblázatok ellenőrzését és összesítését követően a javaslatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója részére jóváhagyásra felterjeszti.

26. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

31. § (1) Az Irodában a vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását a Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) látja el.

(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Főosztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett azon személyeket (a továbbiakban: kötelezettet)

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

aa) keletkezéséről vagy

ab) megszűnéséről,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt annak teljesítésének

ba) módjáról és

bb) határidejéről, valamint

c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.

(3) Az őrzésért felelős munkatárs a Főosztálynak azon munkatársa lehet, akinek munkakörében szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelésének, őrzésének feladatköre.

(4) Az őrzésért felelős munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (5) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját (a továbbiakban: Kitöltési Útmutató) a Közös mappában közzétett „Vagyonnyilatkozati kitöltési útmutató” című nyomtatvány tartalmazza.

(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(7) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Főosztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(8) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(9) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Amennyiben ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni.

(10) A Főosztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti.

(11) A Főosztály a kötelezettekről a név, munkavégzés helye, nyilvántartási azonosítója alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben.

32. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Főosztály egyeztet a munkáltatói jogkör gyakorlójával, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről a munkáltató a Főosztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Amennyiben a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a meghallgatáson az általa megbízott érdekképviseleti szerv képviselője vagy más személy sem vesz részt, a munkáltatói jogkör gyakorlója a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, a munkáltató haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz ki, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire.

(4) A meghallgatáson a kötelezett és jogi képviselője, a Főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs mint jegyzőkönyvvezető és a munkáltatói jogkör gyakorlója vehet részt, továbbá az érdekképviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató, valamint a kötelezett és jogi képviselője tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, jogi képviselője, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a jogi képviselő, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és az átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő kitűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

II. Fejezet

27. A munkatárs képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések

33. § (1) A képzésekkel, továbbképzésekkel kapcsolatos kérelmek elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(2) A munkatárs írásbeli kérelmét a szervezeti egység vezetője és a felügyeletet ellátó elnökhelyettes javaslatával ellátva a Humánpolitikai Főosztályhoz kell benyújtatni. A Humánpolitikai Főosztály szükség esetén a Gazdálkodási Főosztállyal egyeztet a pénzügyi fedezet meglétéről. Az írásbeli fedezetigazolást követően a Humánpolitikai Főosztály a munkáltatói jogkör gyakorlójához döntésre terjeszti fel a kérelmet.

28. Az éves továbbképzési terv

34. § A köztisztviselők továbbképzése, a vezetőképzés rendszeressége, tervszerűsége érdekében a Humánpolitikai Főosztály – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján – egyéni éves és ezek összesítésével éves továbbképzési terveket dolgoz ki.

29. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői vizsga és titkos ügykezelői vizsga

35. § (1) A köztisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülése érdekében az Iroda:

a) biztosítja a köztisztviselőnek a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét;

b) viseli a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a felkészítő tanfolyam, illetve vizsga díját; és

c) az eredményes felkészülés érdekében vizsganaponként négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a köztisztviselő illetményre jogosult.

(2)²⁶ Javítóvizsga vagy ismételt vizsga esetén vizsgadíj és fizetett szabadidő nem illeti meg a munkatársat.

(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Humánpolitikai Főosztály által meghirdetett módon lehet jelentkezni.

(4)²⁷ A közigazgatási alapvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetve a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal a Humánpolitikai Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(5) A közigazgatási alap- illetve szakvizsgát, ügykezelői alapvizsgát, illetve titkos ügykezelői vizsgát tett köztisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát köteles a vizsgát követő napon megküldeni a Humánpolitikai Főosztály részére.

35/A. §²⁸ (1)²⁹ A munkatárs jogi szakvizsgára való felkészülésének támogatása érdekében az Iroda a 35. § szerinti juttatásokat az alábbi eltérésekkel biztosítja:

a) viseli a jogi szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a vizsga díját,

b)³⁰ vizsgatárgyanként négy, valamint a vizsga napjára további egy munkanap szabadidőt biztosít, amely időtartamra a munkatárs illetményre jogosult.

(2)³¹ Valamely vizsgatárgyból tett sikertelen vizsga esetén a pótvizsga, a megismételt részvizsga díja, továbbá a már kitűzött vizsga időpontjának elhalasztásával összefüggésben fizetendő halasztási díj, illetve a halasztási kérelem hiányában elmulasztott vizsga költsége a munkatársat terheli. A sikertelen és kérelem nélkül halasztott vizsgára, részvizsgára felkészülést biztosító szabadidő a munkatársat nem illeti meg.

(3) A jogi szakvizsgára jelentkezés egyénileg történik.

30. Tanulmányi szerződés nélküli képzések

36. § (1) A Humánpolitikai Főosztály az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a köztisztviselők részére.

(2) A köztisztviselők az (1) bekezdés szerinti programokban kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehetnek részt.

(3) Ha előre látható, hogy a köztisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Humánpolitikai Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(4)³² A köztisztviselő a munkaköri leírásban rögzített munkakörhöz kapcsolódó iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján. A köztisztviselő képzésre való kötelező kijelöléséről a Humánpolitikai Főosztály vezetőjéhez benyújtott, a felettes elnökhelyettes által jóváhagyott kérelem alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben részletesen meg kell indokolni, hogy a képzés a köztisztviselő munkakörének szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást a képzés minősítéséről. A köztisztviselő kötelező kijelölése esetén, illetve ha a munkatárs önkéntesen jelentkezik, és a képzés a munkaköre ellátásával összefüggésben elengedhetetlenül szükséges, az Iroda a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 39. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a köztisztviselő maga köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a köztisztviselőt.

(6) A képzéseken való részvétel – ha a köztisztviselő kijelölésre került, és erről a munkáltatói jogkör gyakorlója döntött – kötelező.

(7)³³ Azt a köztisztviselőt, aki a képzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, az Iroda felé helytállási, illetőleg visszatérítési kötelezettség nem terheli. Ha a köztisztviselő a képzésen – ideértve a kötelező kijelölés esetét is – saját hibájából nem vesz részt, a KSz. 40. § (1) bekezdés f) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti visszatérítési kötelezettség terheli.

(8) Az Iroda által szervezett képzéseken munkaköri elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak abban az esetben állítható ki, ha a köztisztviselő a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.

(9) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt a köztisztviselő köteles haladéktalanul a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni.

31.³⁴ Munkatárs által vállalt képzés

37. § (1)³⁵ A munkatárs köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

a) oktatási intézménybe felvételt nyert;

b) tanulmányokat folytat;

c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette; vagy

d) tanulmányait eredményesen befejezte.

(2)³⁶ A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a munkatárs szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően írásban tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztály útján a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3)³⁷ A munkáltató a munkatárs (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a munkatársnak, valamint a Humánpolitikai Főosztálynak.

(4)³⁸ A munkatárs által vállalt továbbképzésben való részvételt az Iroda a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – a 38–39. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja.

31/A.³⁹ Szakmai konferencia, előadás

37/A. § (1) A munkatárs szakmai ismereteinek bővítése, új technikák, ismeretek elsajátítása érdekében – saját kezdeményezésére – szakmai konferencián, előadáson (a továbbiakban: konferencia) vehet részt.

(2) A konferencián történő részvételi szándékról a munkatárs feljegyzésben, az önálló szervezeti egység vezetője útján tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a konferencia megnevezését, célját, annak leírását, hogy mennyiben járul hozzá a munkatárs munkavégzéséhez, időpontját és költségét. A feljegyzést el kell látni az önálló szervezeti egység vezetőjének támogató aláírásával, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre állása érdekében a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy pénzügyi ellenjegyzésével.

(3) A költség magában foglalhatja a konferencia részvételi díját, a szállást, étkezést, valamint az utazás költségét is.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a részvétel, illetve a (3) bekezdésben foglalt költségek teljes vagy részleges kifizetésének engedélyezéséről.

(5) Konferencián történő részvétel esetén a jelenléti íven a „T” jelölést kell alkalmazni, az elektronikus beléptető rendszer kezelő felületén a „Távollét (munkáltató engedélye alapján)” gombot kell megnyomni a 19. § (4) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazásával.

32. Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei

38. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs:

a) iskolarendszerű továbbképzésben;

b) iskolarendszeren kívüli továbbképzésben; vagy

c) nyelvi képzésben való

részvételére.

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetőleg további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal munkaköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(5) Határozott időre kinevezett köztisztviselővel, illetőleg határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően közszolgálati jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6) Áthelyezéssel az Iroda állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az Iroda háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja. A kötelezettségvállalás mértéke a költségvetési törvényben meghatározott kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) hússzorosát csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye esetén haladhatja meg.

(7) Az a munkatárs, akinek az Irodával kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napján egy összegben az Iroda részére visszatéríteni, feltéve hogy az áthelyezés szerinti új munkáltatója nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – a 40. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az Iroda részére megtéríti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárs erre irányuló írásbeli kérelme alapján engedélyezheti a részletfizetést.

(7a)⁴⁰ Az a munkatárs, aki a közszolgálati jogviszonya létrejöttét megelőzően az Irodával munkaviszonyban állt, és a munkaviszonya alatt az Irodával kötött tanulmányi szerződése a közszolgálati jogviszonya létrejöttekor is fennáll, köteles kezdeményezni – közszolgálati jogviszonya létrejöttét követő 30 napon belül – a tanulmányi szerződés módosítását.

(8) Az Iroda iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs munkaköri leírásából megállapíthatóan szorosan kapcsolódik a munkatárs munkaköréhez, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott munkakörben végzett munkájának hatékonyságát.

(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az Iroda visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(10) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs munkaköri leírásban rögzített munkaköréhez kapcsolódó:

a) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra,

b) nyelvi képzésekre vagy

c) ECDL tanfolyamokra

köthető.

(11) A munkatársnak tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének kell benyújtani. A Közös mappában közzétett „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványhoz a kérelem jellegének megfelelően csatolni kell a szintén a Közös mappában közzétett „Nyilatkozat az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” vagy „Nyilatkozat a nem iskolarendszerű/nyelvi képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” című nyomtatványt a szervezeti egység vezetője és a felettes elnökhelyettes aláírásával ellátva. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a Humánpolitikai Főosztály készíti elő a tanulmányi szerződést a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásra.

(12) Nem köthető tanulmányi szerződés:

a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt; valamint

b) olyan képzettség megszerzésére, amelyet a munkatárs aktuális munkaköre megfelelő ellátásához jogszabály ír elő.

(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

a) azzal a munkatárssal, akivel az Iroda már iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött, vagy

b) ha az Iroda a (6) bekezdés alapján a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalta.

33. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján

39. § (1) Az Iroda az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

a) mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra (a konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének időtartama), továbbá

b) biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást.

(2) Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a szemeszter kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani a Humánpolitikai Főosztályra.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (személyi alapbérére) jogosult.

(4) A költségtérítés támogatásának mértéke:

a) iskolarendszerű képzés esetén félévente az oktatási intézmény által igazolt tandíj 50%-a,

b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képzési díj 100%-a.

(5)⁴¹ Az Iroda a képzési költség átvállalása során a hatályos adójogszabályok szerint annak adókötelezettségére a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazza. Az Iroda a (4) bekezdés a)–b) pontjai szerinti támogatás összegét a képzésben részt vevő munkatárs nevére szóló számla bemutatása esetén biztosítja. A költségtérítés támogatása a hatályos adó- és járulékszabályok szerint bruttó bérjövedelemként kerül megállapításra oly módon, hogy a munkatárs részére nettó kifizetendő összeg a költségtérítés támogatása összegének felel meg. A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás és az oktatási intézmény által biztosított külön szolgáltatások költségeinek, a vizsgadíjaknak (pót-, záró-, államvizsgadíjak) és az egyéb eljárási, valamint az utazási költségeknek, továbbá a munkatárs felróható magatartása következtében az oktatási intézménnyel szemben keletkezett további költségeknek a megtérítésére.

34. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén

40. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:

a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására;

b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;

c) az iskolai végzettség, szakképesítés vagy vizsga szerződésben foglalt határidőig történő megszerzésére, illetve letételére;

d) a tanulmányok bármely okból történő megszakítása, elhalasztása esetén ennek tényéről és indokáról a Humánpolitikai Főosztály haladéktalan írásbeli tájékoztatására;

e)⁴² az Irodával fennálló közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya fenntartására

ea) a képzés időtartama alatt és

eb) a végzettséget igazoló dokumentum kiállításától számítva a tanulmányi szerződésben megjelölt időtartamig;

f) szerződésszegés esetén a munkatárs részére ténylegesen kifizetett támogatás – így különösen a tandíj, a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része – egy összegben történő, azonnali visszatérítésére.

(1a)⁴³ Az (1) bekezdés eb) pontja szerinti időtartam megegyezik a támogatás nyújtásának időtartamával, ha a tanulmányi szerződés tandíjtámogatást és fizetett tanulmányi szabadságot is tartalmaz. Ha a munkatárs csak a támogatási formák egyikét veszi igénybe, úgy az időtartam hossza a felére csökken. Az (1) bekezdés eb) pontja szerinti időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti visszatérítési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a munkatárs a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek a KSz-ben írtaktól eltérő megállapításához.

(3) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit (betegség, külföldi tartózkodás, munkaköri kötelezettség vagy egyéb ok miatt) az indokok megjelölésével a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójának címzett kérelemmel kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(4) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt

a) a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, méltatlanság jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a köztisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében vagy a Kttv. 39. § (4) bekezdése alapján,

b) a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében

szűnt meg, az Iroda mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(5) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott végzettséget a vállalt határidőn belül nem szerzi meg;

b) közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt a (3) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik; vagy

c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.

(6) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs közszolgálati jogviszonyának, illetőleg munkaviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(7) A tanulmányi szerződésben támogatott munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét és a Humánpolitikai Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, illetve az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, valamint – a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával – a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről, továbbá a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

35. Idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés speciális feltételei

41. § (1) Az Iroda támogatja a munkatársak munkaköréhez tartozó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ennek keretében az Iroda a munkatárs kérelmére a 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet angol, német vagy francia nyelvi képzés elvégzésére. Indokolt esetben – amennyiben a munkatárs munkaköri feladataihoz szorosan kapcsolódik –, kérelmezhető egyéb nyelvek támogatására is szerződés megkötése.

(2) Az Iroda egy munkatárssal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.

(3) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:

a) a támogatott nyelvi képzésen való részvételre;

b) a vállalt nyelvből a modulzáró vizsgák és a nyelvvizsga letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;

c) az Irodával fennálló közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a nyelvvizsga megszerzésétől számítottan a részére biztosított támogatás mértékével arányos ideig. Ennek számítása során az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg esetében fél évet kell figyelembe venni azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.

(4) A tanulmányi szerződés alapján az Iroda a munkatárs részére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. Nyelvi képzésre munkaidő-kedvezmény is igénybe vehető.

(5) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 40. § (2) bekezdése az irányadó.

36. Az elnök és elnökhelyettesek nyelvi képzésének feltételei

42. § Az Iroda elnöke és elnökhelyettesei – a választások évének kivételével – angol, francia vagy német nyelvekből, az Iroda költségén, az Irodával szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre jogosultak.

37. Eljárási szabályok

43. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató által engedélyezett, illetőleg a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltató által előírt kötelező képzésen, illetőleg az Iroda vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a Humánpolitikai Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet.

(4) Az e fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei az Intézményi költségvetésben az oktatási feladatokhoz rendelt költségvetési előirányzata terhére számolhatók el.

38. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai

44. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján beiskolázott hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély” című irat és mellékletei kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a felettes elnökhelyettes jóváhagyásával – kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A foglalkoztatási engedélyhez különösen csatolandó a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás/nyilatkozat, arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű, illetve amennyiben a felsőoktatási intézmény és az Iroda között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példánya is.

(3) A hallgató fogadását a munkáltatói jogkör gyakorlója hagyja jóvá. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.

(4) A Humánpolitikai Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges intézkedéseket.

(5) A szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, a hallgató munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató általi, a részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(6) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Amennyiben a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást/értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges.

(7) A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján az Üzemeltetési Osztályon leadni.

(8) A hallgató fogadása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatokat a Humánpolitikai Főosztály az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.

III. Fejezet

A munkatárs részére nyújtható szociális, egészségügyi, jóléti és egyéb juttatásokra vonatkozó rendelkezések

39. A munkatársakat megillető juttatások fajtái

45. § (1) Az Iroda, különösen a Kttv. 152–153. §-ainak figyelembevételével

a) költségtérítéseket,

b) szociális juttatásokat,

c) egészségügyi juttatásokat, valamint

d) jóléti juttatásokat

biztosít a munkatársak részére.

(2) Költségtérítések:

a) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,

b) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,

c) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése, vagy

d) 50%-os utazási kedvezmény.

(3) Szociális juttatások:

a) lakhatási, lakáscélú támogatások:

aa) lakásbérleti támogatás,

ab) lakáscélú munkáltatói kölcsön,

b) családi támogatások:

ba)⁴⁴

bb) gyermekszületési támogatás,

c) vissza nem térítendő szociális támogatás,

d) illetmény-, illetve munkabérelőleg,

e) temetési segély,

f) kegyeleti ellátás,

g)⁴⁵

(4) Egészségügyi juttatások:

a) természetben nyújtott egészségügyi ellátás,

b) egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása,

c) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás.

(5) Jóléti juttatások:

a) sportlétesítmények igénybevétele,

b) ünnepélyes megemlékezések,

c)⁴⁶ ruházati juttatás,

d)⁴⁷ tárgyjutalom.

(6) Az Iroda – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb egyszeri juttatást is biztosíthat a munkatársak részére. A juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója külön intézkedésben állapítja meg.

40. A Szociális Bizottság

46. § (1) A Szociális Bizottság – a KSz által meghatározott keretek között – a munkáltatói jogkör gyakorlója tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.

(2) A Szociális Bizottság elnöke a Humánpolitikai Főosztály vezetője, tagjai:

a)⁴⁸ a Jogi és Informatikai Főosztály vezetője,

b) a Gazdálkodási Főosztály vezetője,

c) a Kommunikációs és Nemzetközi Főosztály egy kijelölt munkatársa és

d) az esélyegyenlőségi referens.

(3) A Szociális Bizottság feladatai teljesítése során szükség esetén más személyeket is bevonhat munkájába.

(4) A Szociális Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el.

(4a)⁴⁹ Lakáscélú munkáltatói kölcsön igénylése esetén a Szociális Bizottság jogosult a kölcsön rendeltetésszerű, a hitelcélnak megfelelő felhasználásának ellenőrzésére.

(5) A Szociális Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben, az elnök döntése alapján a Szociális Bizottság soron kívül is ülésezhet.

(6) A Szociális Bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a Közös mappában történő közzététellel. A kérelmeket a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani legkésőbb az ülést megelőző 10. napig. A Humánpolitikai Főosztály a kérelmeket megvizsgálja, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlást legkésőbb a Szociális Bizottság ülését megelőző 2. napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a Szociális Bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – amennyiben a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő bizottsági ülésre kerülnek beterjesztésre.

41. Általános szabályok

47. § (1) Az egyes juttatások (költségtérítések) iránti kérelmeket – ha a KSz eltérően nem rendelkezik – a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani. A kérelmek elbírálása során a Szociális Bizottság a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(1a)⁵⁰ A jövedelemmeghatározásnál a munkatárs havi bruttó illetményét vagy személyi alapbérét, illetve a vele közös háztartásban élők bruttó illetményét, személyi alapbérét vagy az egyéb jogviszonyból származó bevételeit kell figyelembe venni.

(2)⁵¹ A 45. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában, valamint a b)–c) és e) pontjaiban meghatározott szociális juttatások iránt az a munkatárs terjeszthet elő kérelmet, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem bruttó összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér négyszeresét, a 45. § (3) bekezdés aa) alpontjában meghatározott juttatás iránti kérelem esetén pedig az egy főre eső bruttó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs házastársa, valamint a háztartásában élő egyéb, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozója a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolásra jogosult szerv által kiállított igazolás benyújtásával köteles igazolni. Kivételesen indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenti szabályoktól eltérhet.

(3) ⁵² A próbaidejét töltő munkatárs nem részesíthető:

a) a 45. § (4) bekezdés c) pontja szerinti hozzájárulásban, valamint

b) – a (2) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem – szociális juttatásban.

(4) A 45. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a Szociális Bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

(5) Az egyes juttatások munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik, és ellátja a lakáscélú munkáltatói kölcsön folyósításával kapcsolatos feladatokat is.

48. § (1)⁵³ Az Iroda a munkatársai részére visszatérítendő támogatásként lakáscélú munkáltatói kölcsönt nyújthat.

(2)⁵⁴ Az Iroda által nyújtott (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítására elsősorban jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett, vagy a munkatárs által felajánlott ingatlanra. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg, a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a Szociális Bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.

(3)⁵⁵ A KSz alapján kötendő kölcsönszerződések megkötését a gazdasági elnökhelyettes kezdeményezi. A kölcsönszerződéseket a Humánpolitikai Főosztály készíti elő, majd a Jogi és Informatikai Főosztály véglegesíti. A kölcsönszerződést a munkatárs és a kezesek is személyesen, a Humánpolitikai Főosztály munkatársa előtt kötelesek aláírni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a munkatárs kérelemére – méltányossági jogkörében eljárva olyan visszafizetési feltételeket is engedélyezhet, melyek a KSz rendelkezéseitől eltérnek.

(5)⁵⁶ A KSz alapján igényelt juttatáshoz, illetve a kölcsönszerződéshez kapcsolódó minden költség a munkatársat terheli.

(6) A KSz-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.

(7) A (6) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben április 1-jéig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a Szociális Bizottság március 1-jéig, illetőleg rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásairól a Gazdálkodási Főosztály minden évben január 31-éig, illetőleg szükség esetén év közben tájékoztatja a Szociális Bizottságot.

(8) Az egyes juttatási formákhoz tartozó összegek nagyságát az utasítás 3. függeléke tartalmazza.

42. Napi munkába járással, hazautazással, gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

49. § (1)⁵⁷ A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a munkáltató megtéríti a munkatársak munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának a (2)–(5) bekezdésben meghatározott mértékét, ha a munkatárs

a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,

b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,

c) elővárosi vasúton, illetve HÉV-en vagy

d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven

utazik a munkavégzés helyére.

(2) A napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 100%-a.

(3)⁵⁸ Ha

a) a munkatárs lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy azt a munkatárs munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni, vagy

b) a munkatársnak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van,

a saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítést igényelhet. A költségtérítés engedélyezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(4)⁵⁹ A költségtérítés a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért legrövidebb távolság figyelembevételével a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdés bb) alpontjában meghatározott 15 Ft/kilométer mértékben fizethető.

(5)⁶⁰ A hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 100%-a, legfeljebb havonta a Korm. rendeletben meghatározott összeg.

(6) Az egyes utazási formák elszámolása kizárólag folyószámlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére.

50. § (1) A Korm. rendelet 7. §-ának megfelelően a munkatársnak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia szükséges a lakóhelyéről és tartózkodási helyéről.

(2) A juttatás igénybevételéhez a költségtérítés típusának megfelelően az alábbi okmányokat kell csatolni:

a) napi munkába járáshoz:

aa) 1 példány kitöltött, aláírt nyilatkozat,

ab) 1 példány lakcímkártya másolat,

ac)⁶¹ 1 példány kitöltött, aláírt összesítő nyomtatvány,

b) saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz:

ba) 1 példány kitöltött aláírt nyilatkozat,

bb) 1 példány lakcímkártya másolat,

bc) 1 példány elnöki jóváhagyással ellátott feljegyzés,

c) hétvégi hazautazáshoz:

ca) 1 példány kitöltött aláírt nyilatkozat,

cb) 1 példány lakcímkártya másolat,

cc) 1 példány kitöltött, aláírt összesítő nyomtatvány.

(2a)⁶² A napi munkába járással, a saját gépjárművel történő munkába járással, valamint a hétvégi hazautazással kapcsolatos költségtérítés igénybevételéhez szükséges nyilatkozat megtétele az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával kezdeményezhető.

(3) Napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolása a Gazdálkodási Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérletjegy leadása alapján havonta utólag kerül sor. A leadott bérlet akkor számolható el, ha az – a leadás dátumától számítva – egy hónapnál nem régebbi, és azon feltüntetésre került a munkatárs utazási igazolványának – ennek hiányában valamely személyazonosításra alkalmas igazolványának – száma. Kivételesen, indokolt esetben (így különösen tartós keresőképtelenség esetén) a Gazdálkodási Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.

(4) Egy hónapnál hosszabb érvényességi idejű bérlet megvásárlása esetén lehetőség van a bérlet árának az Iroda nevére szóló számla ellenében történő elszámolására. Az érvényességi idő lejártát követően a bérletszelvényt a munkatárs köteles a Gazdálkodási Főosztályon leadni. Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés feletti összeget köteles visszafizetni. Ebben az esetben a bérletszelvényt nem kell leadnia, de az elszámolással egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlettel az Iroda által költségtérítés címén juttatott összeg erejéig más munkáltatónál nem számol el.

(5) Az igénybevételhez, elszámolásokhoz szükséges formanyomtatványokat, így a „Nyilatkozat hazautazás/napi munkába járás költségtérítés igénybevételéhez”, „Utazási költségtérítés elszámolása”, és az „Utazási költségtérítés elszámolása – gépjármű” című formanyomtatványt a Közös mappában közzé kell tenni.

51. § A 49–50. § alkalmazásában:

a) munkába járás: a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás, illetve hazautazás,

b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás,

c) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

43. 50%-os utazási kedvezmény

52. § (1) Az Irodával jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály állítja ki a munkatárs kérésére. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

44.⁶³ Lakásbérleti támogatás

53. § (1) Az Iroda – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat, aki – vagy akinek a házastársa, élettársa – Budapesten vagy Pest megyében lakóingatlan felett tulajdonjoggal nem rendelkezik, és érvényes lakásbérleti szerződés alapján lakik Budapesten vagy Pest megyében. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

a) a pályakezdő munkatársak,

b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti fiatal házaspár (a továbbiakban: fiatal házaspár),

c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint

d) a kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó, illetve fogyatékos gyermeket nevelő munkatársak.

(2) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Kérelem a lakásbérleti támogatás iránt” című nyomtatványon lehet igényelni. A kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokait és csatolni kell hozzá a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt lakásbérleti szerződés eredeti vagy a Humánpolitikai Főosztály által hitelesített másolati példányát.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani, azt a Szociális Bizottság megvizsgálja és – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a juttatás odaítéléséről.

(4) A lakásbérleti támogatás 12 hónapos határozott időre – határozott idejű bérleti szerződés vagy határozott időtartamú jogviszony esetén annak időtartamát meg nem haladóan – állapítható meg. A munkatárs a támogatási idő leteltével újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő. A támogatás folyósításának időtartama összességében a három évet nem haladhatja meg.

(5) A munkatárs köteles haladéktalanul bejelenteni a Szociális Bizottságnak minden olyan körülményt, amely a lakásbérleti támogatás további folyósítására kihatással bír. A jogosulatlanul igénybe vett lakásbérleti támogatást a munkatárs köteles visszatéríteni.

(6) A lakásbérleti támogatás mértékének változtatása iránti kérelem a támogatás időtartama alatt bármikor előterjeszthető.

(7) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat

a) 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén, a fizetés nélküli szabadság első napjától,

b) 30 napon túli egyéb távollét idejére, a távollét első napjától.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkatársat a lakásbérleti támogatás a szülési szabadság, gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá tartós betegállomány idejére – különös tekintettel a kórházi kezelés időtartamára –, a (4) bekezdés szerint meghatározott határozott idő lejártáig megilleti.

(9) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a tárgyévi bérleti díjak megfizetését a Közös mappában közzétett „Lakásbérleti díj megfizetésének összesítése” című nyomtatvány kitöltésével és a bérbeadó által aláírt átvételi elismervénnyel vagy postai befizetést igazoló csekkszelvénnyel vagy banki átutalási megbízással igazolni a Szociális Bizottság felé a tárgyév december 10. napjáig vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Ha a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem, vagy csak részben igazolja, a támogatást, illetve annak a bérleti díj megfizetésére vonatkozó igazolással nem érintett részét az igazolási határidő elteltét követő 30 napon belül köteles visszafizetni, a késedelem idejére pedig a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

45. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei

54. § (1) Az Iroda – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel támogatja. Lakáscélú munkáltató kölcsön iránti kérelmet az a munkatárs nyújthat be, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(2) A munkatárs részére kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott Magyar Államkincstár (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:

a) a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építéséhez, építtetéséhez (a továbbiakban: építés);

b) lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (a továbbiakban: vásárlás);

c) lakás alapterületének növeléséhez, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik (a továbbiakban: bővítés);

d) a munkatárs vagy házastársa tulajdonában (résztulajdonában) lévő lakás korszerűsítésére (a továbbiakban: korszerűsítés);

e) az a)–d) alpontokban megjelölt célra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetésére.

(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásánál korszerűsítés:

a) a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;

b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;

c) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is;

d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;

e) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászáróra történő cseréje;

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése.

(4) A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

(5) Annak a munkatársnak az építése, vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetve a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti. Hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetése céljából munkáltatói kölcsön felvétele akkor támogatható, ha a munkatárs, annak házastársa, élettársa vagy kiskorú gyermeke a hitellel terhelt ingatlanon túl egyéb lakás célú ingatlannal nem rendelkezik.

(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(7) Az (5)–(6) bekezdésekben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző, Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának

a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,

b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg és a haszonélvező a lakásban lakik.

(8) Határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag azzal a feltétellel biztosítható, hogy a vállalt törlesztési idő nem terjedhet túl a kinevezési okiratában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján.

(9)⁶⁴ Lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a) a lakásigénye méltányolható, azaz: a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét;

b) a kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi;

c) hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítására az 56. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint

ca) az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra az Iroda javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy

cb) kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;

d) vállalja, hogy az Irodával fennálló jogviszonyát a kölcsön visszafizetéséig fenntartja;

e) vállalja a lakáscélú munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá az egyéb felmerülő költségek terheit;

f) az ingatlanra vagyonbiztosítást köt; és

g) kérelméhez csatolja az 58. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket.

(10) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön

a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;

b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez;

c) telek vásárlásához;

d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;

e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;

f) korszerűsítéshez az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;

g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;

h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;

i) annak a munkatársnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van, így különösen, aki jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett.

(11) A munkatárs az Irodától csak egyszer részesülhet lakáscélú munkáltatói támogatásban. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsönét visszafizette.

(12) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatás csak a jelen KSz-ben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett vagy más szerződésszegést követett el.

46. A lakáscélú munkáltatói kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje

55. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidő) az Iroda által nyújtott kölcsönösszeg figyelembevételével az alábbiak szerint kell meghatározni. Ha a kölcsön összege:

a) a 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg legfeljebb 10 év;

b) a 1 000 000 Ft-ot meghaladja legfeljebb 15 év.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereteken belül a futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(3) A (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő

a) határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs esetében nem terjedhet túl a kinevezési okiratában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján;

b) legfeljebb a munkatárs 65. életévének betöltéséig terjedhet.

(4)⁶⁵ A lakáscélú támogatás törlesztésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő kölcsönszerződés megkötését követő hónap 1. napja.

(5)⁶⁶ A munkatársnak lehetősége van a kölcsön előtörlesztésére. A még hátralévő kölcsön teljes összegének kifizetése esetén a kölcsönszerződés megszűnik, részösszeg-visszafizetés esetén a kölcsönszerződést módosítani szükséges a futamidő, illetve a havi törlesztőrészletek tekintetében.

47. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése

56. § (1) A kölcsönszerződés tartalmazza különösen:

a) a kölcsön célját és összegét;

b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;

c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;

d) a munkatárs kötelezettségvállalását, hogy az Irodánál fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;

e) ha a kölcsön biztosítéka jelzálogjog, a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra az Iroda jelzálogjogára, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezést;

f) ha a kölcsön biztosítéka kezesek kötelezettségvállalása, a kezesek nyilatkozatát a készfizetői kezességvállalásról.

(2) A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsősorban jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra. Kivételesen – különösen, ha az ingatlanra más jogosult javára olyan jog van bejegyezve, amelynek következtében az Iroda javára bejegyzendő jelzálogjog nem nyújtana megfelelő fedezetet – a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet abban az esetben, ha az Iroda által nyújtott munkáltatói kölcsön összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg.

(3) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyv szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

(4) A kölcsönszerződést az Iroda azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs

a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közöl vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;

b) a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó szerződést a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg és ennek okát nem igazolta;

c) a munkáltatói kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;

d) részletfizetési kötelezettségének legalább három hónapon át nem tett eleget és a munkáltató a késedelem tényének közlésével a teljesítésre felszólította;

e) az Irodánál fennálló jogviszonya – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik vagy

f) más súlyos szerződésszegést követett el.

(5) Nem lehet felmondani a kölcsönszerződést és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha

a) kormányzati szolgálati jogviszonya

aa) egészségügyi okra alapozott alkalmatlanság,

ab) létszámcsökkentés,

ac) államigazgatási szerv tevékenységének megszűnése,

ad) átszervezés,

ae) nyugdíjasnak minősülés [ideértve a Kttv. 63. § (2) bekezdés f) pontja szerint esetet]

miatt felmentéssel;

b) munkaviszonya egészségügyi okkal összefüggő képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatti munkáltatói felmondással vagy a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával

szűnik meg.

(6) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé. A végtörlesztéshez kapcsolódóan felmerülő, hitelintézet által felszámított költségeket a munkatárs viseli.

(7) A munkatárs írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a KSz-ben foglaltaktól eltérő fizetési feltételeket is engedélyezhet. A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani.

(8) Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel az elhunyttal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(9) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs Irodával fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. A külön megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

48. A munkáltatói kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése

57. § (1) Ha az Iroda javára jelzálogjog került bejegyzésre, az ingatlant csak az Iroda hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlan átruházásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha:

a) a munkáltatói kölcsönben részesített vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy

b) a munkáltatói kölcsönben részesített a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.

(3) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket, és

b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

(4) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

49. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok

58. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Kérelem lakáscélú munkáltatói kölcsön iránt” című nyomtatványon a Szociális Bizottsághoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) vásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi szerződést vagy előszerződést;

b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;

c) építés, bővítés esetén a kérelmező nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;

d) korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;

e) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetéséhez az a)–c) pontokban írt dokumentumokat, a hitelintézettől felvett kölcsönről szóló szerződést, valamint a hitelintézet igazolását a kölcsön törlesztésére befizetett összegről;

f) kezesi kötelezettségvállalás esetén a kezesek 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolását, amely tartalmazza a kezes pontos személyi adatait és havi jövedelmét;

g) az a)–f) pont szerinti valamennyi esetben

ga) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát;

gb)⁶⁷ a házastárs – jövedelemigazolásra jogosult szerv által kiállított – jövedelemigazolását;

gc)⁶⁸ jelzálogjog-bejegyzéshez az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát;

gd)⁶⁹ az ingatlan vagyonbiztosítási szerződésének másolatát.

(3)⁷⁰ Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik, és egyben tudomásul veszi, hogy a Szociális Bizottság a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizheti. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(4) A kölcsönkérelmet a munkatárs közvetlen felettese javaslatával kell felterjeszteni.

(5) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:

a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatársak,

b) akik a saját háztartásukban fogyatékos gyermeket nevelnek, illetve kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak,

c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,

d)⁷¹ a fiatal házaspár,

e) az Irodával legalább két éve közszolgálati jogviszonyban – ideértve a kormányzati szolgálati jogviszonyt is – vagy munkaviszonyban állók.

(6) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Szociális Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának

a) a kölcsön megadására vagy elutasítására,

b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére,

c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.

(7) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmezőt a döntés eredményéről.

(8)⁷² A kölcsönszerződés előkészítését a Humánpolitikai Főosztály végzi, majd Jogi és Informatikai Főosztály véglegesíti.

(9) Amennyiben a kölcsön biztosítéka az ingatlan, és azon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni az Iroda javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkatárssal történő szerződéskötésre csak a hozzájáruló nyilatkozat(ok) becsatolását követően kerülhet sor.

(10)⁷³ A kölcsönszerződést az Iroda képviseletében a Humánpolitikai Főosztály köti meg, ha azon a Jogi és Informatikai Főosztály jogtanácsosának és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése már szerepel.

(11) A megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg átutalásáról a Gazdálkodási Főosztály intézkedik. A kölcsön összegét a hitelintézet által megjelölt számlára kell átutalni.

50. Az állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolás igénylésével kapcsolatos szabályok

59. § (1) A köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén a Kttv. 153. § (1) bekezdése szerinti állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a Közös mappában közzétett „Igénylőlap munkáltatói igazoláshoz állami kezességvállalással és kamattámogatással igényelt lakáscélú hitelhez” című nyomtatványon kérheti a Humánpolitikai Főosztályon.

(2)⁷⁴ Ha az állami készfizető kezesség vállalásának – a Kttv. 153. § (2) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt – feltételei teljesülnek, a Humánpolitikai Főosztály elkészíti az igazolást és azt aláírásra továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a Humánpolitikai Főosztály adja át a köztisztviselőnek, egyidejűleg rendelkezésre bocsátja a Közös mappában közzétett „Tájékoztató a Kttv. 153. §-a szerinti készfizető kezességvállalásról” című tájékoztatót, valamint a szintén a Közös mappában közzétett „Bejelentés az állami kezességvállalással igénybevett lakáscélú hitelintézeti kölcsön adatairól” című bejelentő lapot.

(4) A köztisztviselő a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül – a Közös mappában közzétett „Bejelentés az állami kezességvállalással igénybevett lakáscélú hitelintézeti kölcsön adatairól” című nyomtatvány kitöltésével – köteles bejelenteni a Humánpolitikai Főosztálynak

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát és

c) a hitel lejáratának időpontját.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő köteles a Humánpolitikai Főosztályt haladéktalanul írásban értesíteni.

51.⁷⁵

60. §

52. Gyermekszületési támogatás

61. § (1) Az a munkatárs, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe a gyermek féléves korának betöltéséig az illetményalap kétszeresének megfelelő bruttó összegű, vissza nem térítendő támogatást igényelhet, amennyiben

a) háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket, vagy

b) saját háztartásában kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodik, illetve fogyatékos gyermeket nevel.

(2) A támogatás a munkatársat minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön megilleti.

(3) A gyermekszületési támogatás iránti kérelmet az Közös mappában közzétett „Kérelem gyermekszületési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

53. Vissza nem térítendő szociális támogatás

62. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén – kérelmére – az Iroda vissza nem térítendő szociális támogatásban (segélyben) részesítheti, amennyiben

a) 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt,

b) kórházi ápolás alatt állt, vagy

c) egyéb szociális körülményei (pl. jelentős anyagi kárral, tartós jövedelem-kieséssel járó esemény bekövetkezte) alapján pénzbeli támogatásra szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet szociális támogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 47. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) A szociális támogatás iránti kérelmet, a közvetlen felettes javaslatával ellátva, a Közös mappában közzétett „Kérelem vissza nem térítendő szociális támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő szociális támogatás iránti kérelmet. Nem terjeszthető elő kérelem az 54. § (3) bekezdése szerinti korszerűsítés céljára.

(5) Az adott tárgyévben a már vissza nem térítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, amennyiben a munkatárs

a) családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér kétszeresét a családjában, vagy

b) egyedül él, vagy

c) gyermekét egyedül neveli.

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

a) azok a munkatársak, akik szociális támogatásban még nem részesültek, valamint

b) az olyan munkatársak, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.

(7) A Szociális Bizottság a kérelemmel kapcsolatban javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

54. Illetmény-, illetve munkabérelőleg

63. § (1) Az Iroda munkatársa illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs, ha

a) próbaidejét tölti,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) lemondási, felmentési, illetve felmondási idejét tölti,

d) az Irodával szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van, vagy

e) a levonás feltételei nem biztosítottak (így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság).

(3) A munkatárs részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Gazdálkodási Főosztály vezetője. Különös méltánylást érdemlő esetben a gazdasági elnökhelyettes engedélyezheti tárgyévben az ismételt illetményelőleg felvételét. Mindkét esetben az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4)⁷⁶ Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani.

(5)⁷⁷ A törlesztési idő 6 hónap, de legfeljebb a tárgyév december hónapban esedékes illetmény számfejtéséig tartó időszak, vagy ennél rövidebb idő, amennyiben azt a munkatárs kéri vagy jogviszonya előreláthatóan – így különösen a határozott idő lejárta miatt – 6 hónapon belül megszűnik. Az igénylő munkatársnak a tartozás fennállásának időtartama alatt előterjesztett kérelmére a törlesztési idő lerövidíthető.

(6) Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(7) Ha a munkatárs Irodával fennálló jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik.

(8) A Gazdálkodási Főosztály az esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, az illetményelőleget a közszolgálati igazoláson illetőleg a munkáltatói igazoláson – a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően a késedelmi kamattal együtt – fel kell tüntetni.

(9) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése és az illetményelőleg-keret felhasználás betartása a Gazdálkodási Főosztály feladata.

55. Temetési segély

64. § (1) A munkatárs közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – temetési segélyben részesíthető, amennyiben a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 47. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket.

(2) A temetési segély iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Kérelem temetési segély iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 60 napon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, és

b) a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolatát.

(3) A temetési segély iránti kérelemről a Szociális Bizottság javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Gazdálkodási Főosztályt, amely intézkedik a segély összegének a munkatárs bankszámlájára utalásáról.

(4) Amennyiben az elhunyt szintén az Iroda munkatársa, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

56. Kegyeleti ellátás

65. § (1) Az Iroda az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, amennyiben az elhunyt elhalálozásakor az Iroda munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa.

(2) A kegyeleti ellátás formái:

a) saját halottá nyilvánítás,

b) az elhunyt hozzátartozója részére nyújtandó temetési segély,

c) a temetési eseményekkel kapcsolatos intézkedések.

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti

a) az elhunyt hozzátartozója,

b) az Iroda érintett szervezeti egységének vezetője vagy más vezető.

(4) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére a Szociális Bizottság tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Szociális Bizottság a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai során soron kívül jár el.

(5) A javaslattétel szempontjai:

a) az elhunytnak az Irodánál eltöltött jogviszonyának időtartama, illetve végzett munkájának megítélése,

b) az elhunyt hozzátartozóinak anyagi, szociális helyzete.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója – eseti elbírálás alapján – az Iroda saját halottjává nyilváníthatja azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki az Irodánál végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes és a Kttv. 152. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(7) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás:

a) a temetési költség összegének megtérítése, mely tartalmazza a sírhely vagy az urna megváltásának díját, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott összeg erejéig,

b) az Iroda nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.

(8) Amennyiben az elhunyt hozzátartozója – saját halottá nyilvánítás nélkül – temetési segélyt igényel, a kérelem benyújtására és elbírálására a 64. §-ban foglaltak az irányadók.

(9) Amennyiben az elhunyt hozzátartozója az Iroda munkatársa, a (8) bekezdés alapján csak akkor részesíthető temetési segélyben, ha abban a 64. § alapján nem részesült.

(10) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen:

a) az Iroda nevében koszorú elhelyezése,

b) a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében,

c) az Iroda dolgozóinak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése.

(11) A (10) bekezdésben szereplő intézkedésekre a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.

(12) A Humánpolitikai Főosztály felelős

a) az (5) bekezdés szerinti javaslattételhez szükséges adatok, iratok beszerzéséért,

b) a saját halottá minősített elhunyt temetésével kapcsolatos tevékenységek koordinálásáért,

c) a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése végrehajtásának koordinálásáért.

(13) A kegyeleti ellátásokra fordítható előirányzat az Iroda éves költségvetésének tervezése során kerül a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével meghatározásra.

56/A.⁷⁸

65/A. §

57. Természetben nyújtott egészségügyi ellátás

66. § (1) Az Iroda a munkatársak egészségvédelme érdekében foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött külső szolgáltatóval.

(2) A megállapodás alapján a külső szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtja, így különösen:

a) elvégzi az Iroda munkatársainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát, továbbá

b) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használó munkatársak – a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) meghatározott – látásvizsgálatát.

(3) A munkatárs látásvizsgálatát a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az EüM rendelet alapján – kétévente, illetve akkor kell elvégezni, amennyiben a munkatársnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(4) Az Iroda biztosítja a munkatársainak a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

58. Egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása

67. §⁷⁹ (1) A folyamatos munkavégzés biztosítása, a munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében az Iroda a munkatársai számára szolgáltatási alapú, visszavásárlási értékkel nem rendelkező, jövedelmet nem pótló egészségbiztosítást nyújt. Az egészségbiztosítás évente egy alkalommal igénybe vehető szűrővizsgálatokat tartalmaz, valamint a biztosítási esemény bekövetkezése esetén várólista nélküli, magas színvonalú járóbeteg-ellátást nyújt a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatónál.

(2) Nem jogosult a szolgáltatásra a próbaidejét töltő, illetve a tartósan távollévő munkatárs.

(3) Az egészségbiztosítási szolgáltatás igénybevétele szempontjából tartós távollévőnek minősül, ha a munkatárs a feladatai ellátásában 60 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen

a) a 60 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat,

c) a 60 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés vagy

d) a szülési szabadság, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozási segély folyósításának

időtartama.

(4) Az (1) bekezdés és a 67/A. § (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálaton való részvétel idejére a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, erre az időtartamra illetményre jogosult.

67/A. §⁸⁰ (1) A Iroda – egészségbiztosítási szerződés hiányában – előzetes igényfelmérést követően, illetve a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a 67. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatokon kívül – egyéb szűrővizsgálatokat szervez a munkatársak részére, amelyek különösen a következők lehetnek:

a) laboratóriumi,

b) belgyógyászati,

c) nőgyógyászati,

d) mammográfiai, valamint

e) urológiai

szűrővizsgálat.

(2) A Humánpolitikai Főosztály feladata

a) a szűrővizsgálatokra vonatkozó igény előzetes felmérése,

b) a szűrővizsgálatok megszervezése,

c) a vizsgálatok időpontjáról, helyszínéről a munkatársak megfelelő tájékoztatása, valamint

d) a részvétel koordinálása.

59. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás

68. § (1) Amennyiben a 66. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, az Iroda képernyős munkakörben dolgozó munkatársai részére számla alapján megtéríti utólagos elszámolással a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: szemüveg) KSz szerinti költségeit.

(2)⁸¹ A szemüveg árának költségeihez való hozzájárulást a munkatárs az „Igénylőlap az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a Gazdasági Elnökhelyettesi Titkárságon. Az igénylőlapon az igénylő közvetlen felettesének igazolnia kell, hogy a munkatárs képernyős munkakörben dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell:

a)⁸² valamely egészségügyi szolgáltató által kiállított, a szemészeti szakvizsgálatot végző orvos magyar nyelvű igazolását a szemüveg – képernyő előtti munkavégzéshez való – szükségességéről, valamint

b) az eredeti számlát.

(3)⁸³ A (2) bekezdés b) pontja szerinti számlának tartalmaznia kell vevőként a munkatárs nevét és lakcímét.

(4)⁸⁴ Amennyiben a munkatárs által leadott igény a jelen KSz-ben foglalt feltételeknek megfelel, a Gazdasági Elnökhelyettesi Titkárság az igényt továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére, amely a juttatás igénybevételéről nyilvántartást vezet.

(5) A Gazdálkodási Főosztály a kérelem alapján a gondoskodik a térítés kifizetéséről.

(6) A munkatárs a (5) bekezdés szerinti költségtérítést – amennyiben az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként, orvosi igazolás alapján indokolt – legfeljebb kétévente igényelheti.

(7) A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve a javításról a munkatárs saját költségére gondoskodik.

60. Sportlétesítmények igénybevétele

69. §⁸⁵ (1) Az Iroda a munkatársak egészségének megőrzése, a munkahelyi stressz, valamint az ülőmunka által okozott betegségek elkerülése érdekében a szabadidejükben sportolni vágyó munkatársak részére sportolási lehetőséget biztosíthat sportkártya biztosításával az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állása függvényében.

(2) A sportkártya igénybevételére nem jogosult a KSz 25. § (1) bekezdése szerint tartósan távol lévőnek minősülő munkatárs.

(3) A sportkártya nem névre szól, azon a „Nemzeti Választási Iroda” feliratot kell elhelyezni.

(4) A sportkártyák az Iroda szervezeti egységei között az egyes szervezeti egységek létszámával arányosan kerülnek kiosztásra. Minden szervezeti egységnél kijelölt munkatárs gondoskodik a kártyák megőrzéséről és a használattal összefüggő nyilvántartás naprakész vezetéséről.

(5) A sportlehetőségeket az egyes létesítmények használati, illetve házirendjének szigorú betartása mellett a munkatárs saját felelősségére veheti igénybe. A rekreációs, illetve sportolási tevékenység közben vagy azzal összefüggésben keletkezett balesetekért, károkért az Iroda nem felelős.

(6) A sportkártya elvesztése vagy megrongálódása esetén annak pótlási költsége a kártyát használó munkatársat terheli.

(7) A sportkártyák kiadásával, a használatukhoz kapcsolódó tájékoztató elkészítésével, illetve a kártya nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátását a Humánpolitikai Főosztály felügyeli és koordinálja.

61. Ünnepélyes megemlékezések

70. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében az Iroda a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően

a) nőnap alkalmából köszönti a női munkatársakat,

b) közreműködik a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére Mikulás-csomagok beszerzésével,

c) gyermeknap alkalmából juttatást biztosíthat a munkatárs, annak házastársa, élettársa, valamint a 14 éven aluli gyermekeik részére.

(2) Az események megszervezésében a Humánpolitikai Főosztály működik közre, így különösen

a) felméri az eseményeken érintett kört (a női munkatársak, a 14 éven aluli gyermekek száma);

b) gondoskodik a Mikulás-csomagok beszerzéséről, valamint gyermeknap alkalmából biztosított juttatások átadásáról.

61/A.⁸⁶ Ruházati juttatás

70/A. § (1) Az Iroda a munkahelyen történő konszolidált megjelenésre vonatkozó megfelelés elősegítése érdekében – az Iroda tárgyévi költségvetési helyzetétől függően – a munkatársak részére ruházati juttatást biztosíthat.

(2) A juttatás teljes összegére jogosult az a munkatárs, aki a juttatás biztosításáról szóló döntés hónapjának első napján az Iroda állományában van. Időarányos összegre jogosult az a munkatárs, akinek jogviszonya a juttatás biztosításáról szóló döntés hónapjának első napját követően jön létre, illetve akinek a jogviszonya megszüntetése iránti intézkedés a juttatás folyósításakor folyamatban van. Az időarányosítás alapja a jogosultsági idő naptári napjainak száma.

(3) A ruházati juttatásra való jogosultságra vonatkozóan a 73. § (1) bekezdése rendelkezését kell alkalmazni.

(4) A ruházati juttatás összegét az Elnök határozza meg. A döntésről a munkatársak elektronikus levélben kapnak tájékoztatást.

61/B.⁸⁷ Tárgyjutalom

70/B. § (1) A munkatárs munkájának elismeréseként évi egy alkalommal – különösen nyugdíjba vonulása esetén – tárgyjutalomban részesíthető. A tárgyjutalomban részesülő munkatársak száma nem haladhatja meg évente az Iroda állományába tartozó munkatársak létszámának 10%-át.

(2) A tárgyjutalom összege személyenként évente legfeljebb nettó 150 000 forint.

(3) A tárgyjutalomra vonatkozó javaslatot az önálló szervezeti egység vezetője a Közös mappában közzétett „Javaslat tárgyjutalom adományozására” című nyomtatványon, a tervezett átadási alkalom előtt legalább 30 nappal nyújtja be a Humánpolitikai Főosztályhoz.

(4) A tárgyjutalommal kísérő oklevél jár, amelynek kiállításáról, valamint a tárgyjutalom megrendeléséről és beszerzéséről a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

62. Nyugállományú munkatársak támogatása

71. § (1) Az Irodától nyugállományba került volt munkatársak a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése szerinti támogatásokban részesíthetők.

(2) A nyugállományú munkatársak szociális helyzetének figyelemmel kísérése és támogatások rászorultság szerinti biztosítása érdekében az Iroda nyugdíjas referenst nevez ki.

(3) A nyugdíjas referens a feladatainak ellátása során együttműködik a Szociális Bizottsággal.

(4) A nyugdíjas referens javaslatot tehet a nyugállományú munkatárs elismerésére a Kormánytisztviselők Napja alkalmából.

(5) A nyugdíjas referens évente, illetve amennyiben a feladatok jellege ezt szükségessé teszi, beszámolót köteles készíteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a tevékenységéről.

(6) A nyugállományú munkatársak támogatására vonatkozó javaslatot a Szociális Bizottság véleményével ellátva a Humánpolitikai Főosztály terjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója elé jóváhagyásra.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója által jóváhagyott támogatásnak a nyugállományú munkatárs részére történő nyújtásáról a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

IV. Fejezet

A cafetéria-juttatás igénybevételére, elszámolására és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések

63. A választható, béren kívüli juttatási rendszer célja, alapelvei

72. § (1) A választható, béren kívüli juttatási rendszer (a továbbiakban: cafetéria-rendszer) célja az Irodában dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.

(2) A cafetéria-rendszer a költségvetési törvény által meghatározott keretösszegen és a juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.

64. Az utasítás hatálya

73. § (1) Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs azon időtartamra, amely távollét során illetményben vagy átlagkeresetben nem részesül, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. Ilyen távollétnek minősül különösen:

a) a 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,

b) a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segélyre jogosultak, az ilyen jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama alatt,

b) a 30 napon túli keresőképtelenség időtartamára,

d) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.

(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársaknak jogszabály, illetve az Iroda egyéb utasításai szerint kötelezően járó és adható egyéb juttatásokra.

65. Éves keretösszeg megállapítása

74. § (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben mindenkor meghatározott összeg, 2014. évre a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársak tekintetében egységesen bruttó 200 000 Ft/fő. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra és a választott juttatások adó- és járulékterheire.

(2)⁸⁸ A cafetéria-juttatások esetében az adó alapja a juttatás összegének 1,18-szorosa, mértéke 15%. A juttatásokat 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli, amelynek alapja szintén a juttatás összegének 1,18-szorosa. A közterhek megfizetése a Gazdálkodási Főosztály bérszámfejtése alapján történik.

(3) Az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, illetve

b)⁸⁹ az a személy, akinek a Irodával fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

66. Választható cafetéria-juttatások

75. §⁹⁰ A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza:

Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára,

b) vendéglátás alszámlájára,

c) szabadidő alszámlájára

utalt támogatás.

67. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai

76. § (1) Az éves cafetéria-keret a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs választása szerint vehető igénybe az Szja tv. meghatározott mértékben és feltételekkel, elektronikus úton megtett nyilatkozat (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(3) A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy

a) a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön és

b)⁹¹

(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársnak – a Gazdálkodási Főosztály még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.

(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn az Irodától igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

(7) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Humánpolitikai Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről a Humánpolitikai Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársakat.

(8) A cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat két általa aláírt példányát a (7) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Humánpolitikai Főosztályra, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez meghatározott dokumentumokat.

(9)⁹² A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs részére a keret teljes összege a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlára kerül kiegyenlítésre.

(10) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársat a Humánpolitikai Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, akkor úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.

(11) A cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a Humánpolitikai Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

(12) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársat a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul gondoskodik az elektronikus program elérhetővé tételéről. A cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a (8) bekezdés szerint teljesíti.

(13)⁹³ Ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem válik jogosulttá, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatásnak a Gazdálkodási Főosztály által meghatározott időarányos részét meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársat év közben véglegesen áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a pénzjuttatást és a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira átutalt támogatás összegét is.

(14) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs részéről átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással történő befizetéssel történik.

(15) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Humánpolitikai Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a (9) bekezdés szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.

(16) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

68.⁹⁴ Pénzjuttatás

77. §

69. Széchenyi Pihenő Kártya

78. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára egyösszegben,

b) vendéglátás alszámlájára egyösszegben,

c) szabadidő alszámlájára egyösszegben

igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást, alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) abban az esetben igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs, a kártyaigénylőlap szerinti személyes adataiknak a támogatás biztosítása céljából az Iroda által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad.

(3)⁹⁵ Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs – az éves cafetéria-keret és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(4) A támogatást az Iroda a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs számára. Az Iroda az egyes alszámlákat a munkatárs által igényelt összegben évente egy alkalommal történő utalással tölti fel.

(5) A Széchenyi Pihenő Kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársat – az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve – semmilyen költség nem terheli.

(6) A kártya elvesztése, megrongálódása esetén pótkártyát, valamint a közeli hozzátartozó és élettárs részére társkártyát a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs rendeli meg közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől. A pótkártya, illetve a társkártya előállítási és kézbesítési költsége – a megrendelő személyétől függetlenül, pótkártyánként, illetve társkártyánként – a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársat terheli és az éves cafetéria-keret terhére nem számolható el.

(7) Kártya igénylése során a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs gondoskodik a rendelkezésére bocsátott „kártyaigénylőlap és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat” című nyomtatvány két példányban történő kitöltéséről, aláírásáról és a nyomtatványok eredeti példányainak a Humánpolitikai Főosztály részére történő megküldéséről.

(8) A fel nem használt támogatás cafetéria-juttatásra jogosult munkatársnak történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

70–73.⁹⁶

79–82. §

1. függelék⁹⁷

A Nemzeti Választási Iroda munkaköri megnevezései és az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges feltételek

A Nemzeti Választási Irodánál az alábbi munkaköri megnevezések és munkakör betöltéséhez kapcsolódó feltételek alkalmazhatóak:

1.	MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE	ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZINTJE	VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE	IDEGENNYELV-ISMERET		EGYÉB KÖVETELMÉNYEK
1.	MUNKAKÖR MEGNEVEZÉSE	ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZINTJE	VÉGZETTSÉG, SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE	nyelv	szint	EGYÉB KÖVETELMÉNYEK
2.	belső ellenőr	felsőfokú	a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírt szakirányú szakképzettség vagy felsőfokú iskolai végzettség és szakképesítés			az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (4) bekezdésének megfelelő engedély
3.	bizottsági szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű okleveles közigazgatási szakértő szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség
4.	elnöki tanácsadó	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus szakképzettség; főiskolai szintű üzleti kommunikáció szakképzettség
5.	informatikai szakreferens	felsőfokú	egyetemi szintű rendszerinformatikai mérnök szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű programtervező matematikus, programozó matematikus, villamosmérnök, mérnökinformatikus, műszaki menedzser, közgazdasági programozó matematikus, mérnöktanár, informatikatanár, számítástechnika-tanár, közgazdász gazdasági informatika szakon szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és ügyvitelszervező, programtervező, számítógép- programozó, rendszerszervező szakképesítés vagy szakirányú továbbképzési szakon szerzett igazgatási rendszerszervező szakképzettség	angol	alapfokú
6.	jogi és közbeszerzési szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség	angol, német, francia vagy orosz	középfokú	közbeszerzési menedzser szakképzettség; közbeszerzési szaktanácsadó szakképzettség; közbeszerzési referens szakképesítés; közbeszerzési menedzser szakközgazdász szakképzettség; közbeszerzési szakjogász képesítés
7.	közbeszerzési szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség	angol, német, francia vagy orosz	középfokú	közbeszerzési menedzser szakképzettség; közbeszerzési szaktanácsadó szakképzettség; közbeszerzési referens szakképesítés; közbeszerzési menedzser szakközgazdász szakképzettség; közbeszerzési szakjogász
8.	jogi és nemzetközi szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség	angol, német, francia vagy orosz	felsőfokú
9.	jogi szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség	angol, német, francia vagy orosz	középfokú
10.	kommunikációs szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi szintű pszichológus, szociológus szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus szakképzettség; főiskolai szintű üzleti kommunikáció szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség és felsőfokú újságíró szakképesítés	angol, német, francia vagy orosz	középfokú
11.	nemzetközi szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség	angol, német, francia vagy orosz	felsőfokú
12.	névjegyzéki adatrögzítő referens	középfokú	középiskolai végzettség
13.	névjegyzéki szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási, felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség
14.	oktatási szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi szintű közgazdasági, humánszervező, művelődési (és felnőttképzési) menedzser szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, hittudományi szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség, szakoktatói szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) katonai vezető (parancsnok) szakon szerzett szakképzettség
15.	online kommunikációs szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű kommunikáció vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség	angol, német, francia vagy orosz	középfokú
16.	pénzügyi referens	középfokú	középiskolai végzettség és pénzügyi vagy költségvetési vagy számviteli vagy általános gazdasági és statisztikai ügyintéző vagy gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítés
17.	pénzügyi szakreferens	felsőfokú	egyetemi vagy főiskolai szintű gazdálkodási szakon szerzett közgazdász szakképzettség; egyetemi szintű műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) gazdálkodási (gazdasági) szakon szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és felsőfokú pénzügyi, számviteli szakképesítés
18.	számviteli referens	középfokú	középiskolai végzettség és közgazdasági szakképesítés vagy pénzügyi-számviteli szakképesítés			pénzügyi ügyintéző szakképesítés; számviteli ügyintéző szakképesítés; mérlegképes könyvelői szakképesítés; általános gazdasági és statisztikai ügyintéző szakképesítés; gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítés
19.	számviteli szakreferens	felsőfokú	egyetemi vagy főiskolai szintű gazdálkodási szakon szerzett közgazdász szakképzettség; egyetemi szintű műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) gazdálkodási (gazdasági) szakon szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és felsőfokú pénzügyi, számviteli szakképesítés			mérlegképes könyvelő vagy azzal egyenértékű szakképesítés vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítés; a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben meghatározott feltétel
20.	személyügyi szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi szintű humánszervező, pszichológus, szociálpolitikus, szociológus szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, szociális munkás vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség, társadalombiztosítási szakképzettség, munkavállalási tanácsadó, humánerőforrás menedzser vagy személyügyi szervező szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség; katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés vagy szakirányú továbbképzésben szerzett személyügyi szakigazgatás- szervező szakképzettség
21.	szervezési referens	középfokú	középiskolai végzettség			általános ügyintéző titkár (menedzserasszisztens) szakképesítés; középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző, igazgatási ügyintéző-ügykezelő, irodavezető, nyilvántartási és okmányügyintéző, jogi asszisztens, ügyvitelszervezői és rendszerszervezői szakképesítés; legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés
22.	szervezési szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási, felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség
23.	igazgatásszervezési szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási, felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség
24.	titkársági referens	középfokú	középiskolai végzettség
25.	titkársági szakreferens	felsőfokú	főiskolai vagy egyetemi szintű szakképzettség
26.	ügyiratkezelő referens	középfokú	középiskolai végzettség			jogi asszisztens; védelmi igazgatási szakelőadó szakképesítés; levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros szakképesítés; segédlevéltáros és ügykezelő; nyilvántartási és okmányügyintéző; titkos ügykezelői vizsga
27.	VISZ szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási, felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség
28.	webszerkesztő referens	középfokú	középiskolai végzettség	angol	alapfokú	közgazdasági szakközépiskola informatikai-számítástechnikai szakán szerzett szakképesítés; számítástechnikai programozó, számítástechnikai szoftverüzemeltető, számítógép rendszerprogramozó szakképesítés; információ-rendszerszervező, földügyi számítógépes adatkezelő vagy földügyi térinformatikai szaktechnikus szakképesítés
29.	webszerkesztő szakreferens	felsőfokú	jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási vagy szociális igazgatási, felsőoktatásban szerzett szakképzettség; kommunikáció vagy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett szakképzettség	angol, német, francia vagy orosz	középfokú
30.	főosztályvezető	felsőfokú	a szervezeti egység feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú végzettség			a szakirányú feladatellátásra jogszabály által előírt feltételeknek való teljes megfelelés
31.	főosztályvezető-helyettes	felsőfokú	a szervezeti egység feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú végzettség			a szakirányú feladatellátásra jogszabály által előírt feltételeknek való teljes megfelelés
32.	osztályvezető	felsőfokú	a szervezeti egység feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú végzettség			a szakirányú feladatellátásra jogszabály által előírt feltételeknek való teljes megfelelés
33.	általános elnökhelyettes	felsőfokú	az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskör ellátásához szükséges szakirányú végzettség
34.	gazdasági elnökhelyettes	felsőfokú	az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskör ellátásához szükséges szakirányú végzettség

2. függelék⁹⁸

A Nemzeti Választási Irodában képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek meghatározása

Képzettségi pótlék a munkakör ellátásához szükséges képzettségen felül fizethető az alábbi munkakörökben:

a) adminisztrációs munkakörökben az igazgatásszervezői, jogi asszisztensi, irodavezető, segédlevéltáros, levéltáros, titkárságvezető képzettségre;

b) pénzügyi, gazdasági jellegű munkakörökben a közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, vállalati tervező statisztikus, pénzügyi szakügyintéző, TB ügyintéző, társasági szakjogász, bank szakjogász, adójogi szakjogász, versenyjogi szakjogász, gazdasági büntetőjogi szakjogász, közbeszerzési referens képzettségre;

c) jogi munkakörökben a szabályozási (kodifikátor) szakjogász, angol, német, francia jogi szakfordítói szakjogász, közbeszerzési szakjogász, helyi jogszabályszerkesztő szakjogász, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, adójogi szakjogász, munkajogi szakjogász képzettségre;

d) kommunikációs jellegű munkakörökben szakfordítói; jogi szakfordítói szakjogász; szakfordító és tolmács képzettségre;

e) humánpolitikai munkakörökben a humánmenedzsment szakértő, okleveles humánszervező, személyügyi gazdálkodó, munkajogi szakjogász, közszolgálati személyügyi menedzser képzettségre.

3. függelék⁹⁹

Az egyes juttatási formákhoz tartozó összegek nagysága

1.¹⁰⁰ A lakásbérleti támogatás maximális összege a mindenkori minimálbér 70%-a (bruttó), de legfeljebb a bérleti díj 80%-a.

2. A kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön összege legfeljebb (nettó)

a) 3 000 000 Ft építés és vásárlás,

b) 1 500 000 Ft bővítés,

c) 1 000 000 Ft korszerűsítés

esetén.

3. A vissza nem térítendő szociális támogatás összege legfeljebb (bruttó) 100 000 Ft.

4. Az illetményelőleg összege legfeljebb az Szja tv. alapján adómentesen kifizethető összeg.

5. A temetési segély összege legfeljebb (nettó) 100 000 Ft, de nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg.

6. Képernyő előtti munkavégzést biztosító éleslátást biztosító szemüveg költségtérítése legfeljebb (nettó) 40 000 Ft.

7. Cafetéria-juttatásként a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás, több juttatótól származóan együttvéve

a) szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 000 Ft/év,

b) vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 000 Ft/év,

c) szabadidő alszámla esetén legfeljebb 75 000 Ft/év.

Az utasítást a 6/2020. (VI. 26.) NVI utasítás 77. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2020. június 27. napjával.

A 6. § a 6/2016. (VIII. 8.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

A melléklet 1. § (1) bekezdés b) pontja az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A Melléklet 2. § (1) bekezdése az 5/2015. (VIII. 13.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

⁵

A melléklet 3. § (2) bekezdés c) pontja az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁶

A melléklet 4. § (5) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷

A melléklet 4/A. §-át a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁸

A melléklet 7. § (5) bekezdését az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁹

A Melléklet 7. § (7) bekezdését az 5/2015. (VIII. 13.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

¹⁰

A melléklet 14. § (3) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

¹¹

A melléklet 9/A. alcímét (14/A. §) a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

¹²

A melléklet 15. § (3) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

¹³

A melléklet 16. §-a a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

¹⁴

A melléklet 17. § (2) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

¹⁵

A melléklet 17. § (3) bekezdése a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶

A melléklet 17. § (5) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

¹⁷

A melléklet 17. § (6) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

¹⁸

A melléklet 18. § (4) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

¹⁹

A melléklet 19. § (2a) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

²⁰

A melléklet 20. § (4) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

²¹

A melléklet 21. § (4) bekezdése a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

²²

A melléklet 21. § (6) bekezdése a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

²³

A melléklet 22. § (4) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴

A melléklet 22. § (5) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁵

A melléklet 24. § (1) bekezdése a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

A melléklet 35. § (2) bekezdését a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁷

A melléklet 35. § (4) bekezdése a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸

A melléklet 35/A. §-át a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁹

A melléklet 35/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰

A melléklet 35/A. § (1) bekezdés b) pontja a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹

A melléklet 35/A. § (2) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³²

A melléklet 36. § (4) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³³

A melléklet 36. § (7) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A melléklet 31. alcím címe az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁵

A melléklet 37. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁶

A melléklet 37. § (2) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷

A melléklet 37. § (3) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁸

A melléklet 37. § (4) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁹

A melléklet 31/A. alcímét (37/A. §) a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁴⁰

A melléklet 38. § (7a) bekezdését a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴¹

A melléklet 39. § (5) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁴²

A melléklet 40. § (1) bekezdés e) pontja a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁴³

A melléklet 40. § (1a) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁴⁴

A melléklet 45. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontját a 6/2016. (VIII. 8.) NVI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

⁴⁵

A melléklet 45. § (3) bekezdés g) pontját a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁴⁶

A melléklet 45. § (5) bekezdés c) pontját a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁴⁷

A melléklet 45. § (5) bekezdés d) pontját az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁴⁸

A melléklet 46. § (2) bekezdés a) pontja az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁴⁹

A melléklet 46. § (4a) bekezdését az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵⁰

A melléklet 47. § (1a) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁵¹

A melléklet 47. § (2) bekezdése a 6/2016. (VIII. 8.) NVI utasítás 2. §-a, a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 3. §-át.

⁵²

A melléklet 47. § (3) bekezdése a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵³

A melléklet 48. § (1) bekezdése a 6/2016. (VIII. 8.) NVI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

⁵⁴

A melléklet 48. § (2) bekezdése a 6/2016. (VIII. 8.) NVI utasítás 2. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

⁵⁵

A melléklet 48. § (3) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁵⁶

A melléklet 48. § (5) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁵⁷

A melléklet 49. § (1) bekezdése a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸

A melléklet 49. § (3) bekezdése a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹

A melléklet 49. § (4) bekezdése a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított, a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 3. §-át.

⁶⁰

A melléklet 49. § (5) bekezdése a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹

A melléklet 50. § (2) bekezdés ac) alpontját a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁶²

A melléklet 50. § (2a) bekezdését a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁶³

A melléklet 44. alcíme (53. §) az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁶⁴

A melléklet 54. § (9) bekezdése a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁶⁵

A melléklet 55. § (4) bekezdése a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁶⁶

A melléklet 55. § (5) bekezdését a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁶⁷

A melléklet 58. § (2) bekezdés g) pont gb) alpontja a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁶⁸

A melléklet 58. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontját a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁶⁹

A melléklet 58. § (2) bekezdés g) pont gd) alpontját a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁷⁰

A melléklet 58. § (3) bekezdése az 1/2015. (III. 26.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹

A melléklet 58. § (5) bekezdés d) pontja az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷²

A melléklet 58. § (8) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷³

A melléklet 58. § (10) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷⁴

A melléklet 59. § (2) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷⁵

A melléklet 51. alcímét (60. §) a 6/2016. (VIII. 8.) NVI utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

⁷⁶

A melléklet 63. § (4) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷⁷

A melléklet 63. § (5) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷⁸

A melléklet 56/A. alcímét (65/A. §) a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁷⁹

A melléklet 67. §-a a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰

A melléklet 67/A. §-át a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸¹

A melléklet 68. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁸²

A melléklet 68. § (2) bekezdés a) pontja a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁸³

A melléklet 68. § (3) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁸⁴

A melléklet 68. § (4) bekezdése a 4/2014. (VI. 5.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁵

A melléklet 69. §-a a 12/2015. (XII. 23.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶

A melléklet 61/A. alcímét (70/A. §) a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁸⁷

A melléklet 61/B. alcímét (70/B. §) az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁸⁸

A melléklet 74. § (2) bekezdése a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁸⁹

[A 74. § (3) bekezdés b) pontjának az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával elrendelt módosítása, amely szerint az „a Iroda” szövegrész helyébe az „az Iroda” szöveg lép, nem vezethető át.]

⁹⁰

A melléklet 75. §-a az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁹¹

A melléklet 76. § (3) bekezdés b) pontját a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁹²

A melléklet 76. § (9) bekezdése a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁹³

A melléklet 76. § (13) bekezdése a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁹⁴

A 68. alcímet (77. §) az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁹⁵

A melléklet 78. § (3) bekezdése az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁹⁶

A melléklet 70–73. alcímét (79–82. §) a 4/2017. (III. 31.) NVI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

⁹⁷

A melléklet 1. függeléke az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

⁹⁸

A 2. függelék az 5/2015. (VIII. 13.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító utasítás 4. §-át.

⁹⁹

A 3. függelék a 6/2018. (IX. 28.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A melléklet 3. függelék 1. pontja az 1/2020. (I. 16.) NVI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 2. § (2) bekezdését.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek