20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítás

1. § (1) A Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya (a továbbiakban: Önálló Osztály) látja el a törvényességi felügyeletet

(2)³ Az illetékes főügyészségek látják el a törvényességi felügyeletet az illetékességi területükön működő, törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek büntetés-végrehajtási tevékenysége felett. Az országos illetékességgel rendelkező büntetés-végrehajtásért felelős szerveknek azon tevékenysége felett, amelyet a főügyészségek illetékességi területén működő, törvényességi felügyelet alá tartozó feladatot ellátó szervek székhelyén végeznek, e székhely szerint illetékes főügyészségek gyakorolják a törvényességi felügyeletet. Az olyan regionális szervek tevékenysége felett, amelyek működése több főügyészség illetékességi területére is kiterjed, a törvényességi felügyeletet az a főügyészség látja el, amelynek illetékességi területén a felügyelt szerv székhelye található.

(3) Az Önálló Osztály a főügyészségek hatáskörében és illetékességi területén is eljárhat, vagy az eljárásra más ügyészséget, illetve ügyészt jelölhet ki.

2. § Az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol különösen

3. § (1) Az ügyész – a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére létrehozott Európai Bizottság ügyészségre vonatkozó ajánlásaira is figyelemmel – valamennyi fogva tartási helyen kiemelt feladatként vizsgálja a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességét.

(2)⁸ A főügyészségek a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének vármegyei, illetve fővárosi helyzetéről vizsgálati tapasztalataik alapján évente írásban jelentést tesznek az Önálló Osztálynak.

4. § (1)⁹ A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügy intézésében – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 27. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – nem vehet részt az az ügyész sem, aki vagy akinek hozzátartozója

(2) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármely egyéb okból nem várható el.

(3) Az ügyben nem járhat el azon ügyészi szervhez beosztott ügyész, amelynek vezetője – a legfőbb ügyészt kivéve – az (1)–(2) bekezdés szerint kizárt az ügy intézéséből.

(4)¹⁰ A főügyészségen, illetve a főügyészség alá rendelt járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész a főügyésznek, a főügyész és az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész az Önálló Osztály vezetőjének, az Önálló Osztály vezetője a legfőbb ügyésznek köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező, panaszos vagy bejelentő (a továbbiakban együtt: kérelmező) hivatkozik.

(5) E § alkalmazása során hozzátartozó: a Büntető Törvénykönyvben hozzátartozóként megjelölt személy.

5. § (1) A kizárási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem jelöli meg azt a 4. § (1)–(3) bekezdés szerinti kizárási okot, amely a kérelmező szerint az ügyész, a szervezeti egységet vezető ügyész vagy az ügyészség vezetője személyével összefüggésben fennáll.

(2) A kizárásra irányuló kérelem elbírálása előtt be kell szerezni az érintett ügyésznek a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatát.

(3) Ha az ügyészi intézkedés iránti kérelmet és a kizárási kérelmet együtt nyújtották be, először a kizárási kérelmet kell elbírálni.

(4) A kizárási kérelemnek az ügyészséghez való érkezésétől a kérelem elbírálásáig az ügyintézési határidő nyugszik.

(5) A főügyészségen, illetve a főügyészség illetékességi területén működő járási ügyészségen szolgálatot teljesítő ügyész kizárása tárgyában a főügyész, a főügyész, illetve az Önálló Osztályon szolgálatot teljesítő ügyész vonatkozásában a legfőbb ügyész dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, a járási ügyészség vezetőjének kizárása esetén más járási ügyészséget, a főügyész kizárása esetén más főügyészséget kell kijelölni.

(6) A kizárás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kizárási kérelem benyújtóját a döntésben erről tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy az esetleges felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.

6. § (1) Az ügyész a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) által tartott meghallgatáson lehetőség szerint, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt meghallgatásán, továbbá a bv. bírói tárgyaláson minden alkalommal részt vesz.

(2) Ha a bv. bíró hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, és emiatt az ügyet más bírósághoz teszi át, az ügyészségen maradt iratanyagot a továbbiakban eljáró ügyészségnek kell megküldeni.

(3) A (2) bekezdés irányadó akkor is, ha az iratok megküldését más bíróság kijelölése indokolja.

(4) Ha az ügyész a bv. bírói eljárásban benyújtott indítványát visszavonja, azt köteles megindokolni. Ha az ügyész indítványát a bv. bíró által tartott meghallgatáson vagy tárgyaláson vonja vissza, a visszavonás okát rövid feljegyzésben rögzíti.

7. § (1) Ha az ügyész a kihirdetett vagy kézbesítéssel közölt határozatot törvénysértőnek vagy megalapozatlannak tartja, fellebbezést jelent be. Ezt minden esetben írásban is, a fellebbezésre nyitva álló határidőt megtartva terjeszti elő.

(2) Amennyiben az ügyész annak ellenére nem kíván jogorvoslatot bejelenteni, hogy a bv. bíró határozata indítványával ellentétes, ennek okát rövid feljegyzésben rögzíti.

(3) A fellebbezésben félre nem érthető módon kell kifejteni, hogy az ügyész a határozat mely rendelkezését milyen okból támadja.

8. § Az ügyésznek egybe kell vetnie a másodfokú tárgyaláson képviselt álláspontját a másodfokú bíróság határozatával. A lényeges eltérést közvetlen felettesének jelenti.

9. § (1) A jogorvoslati indítvány benyújtására irányuló kérelmet a főügyészségnek az Önálló Osztályhoz kell felterjeszteni. A felterjesztéshez mellékelni kell a beszerzett bírósági iratokat és a főügyészségnek a kérelem megalapozottságával kapcsolatos véleményét.

(2) Amennyiben a főügyészség jogorvoslati indítvánnyal támadható törvénysértést hivatalból észlel, jogorvoslati indítvány benyújtásának megfontolása végett előterjesztést tesz, amelyhez csatolja a bírósági iratokat. Az előterjesztésben ki kell fejteni, hogy a bíróság határozatát miért tartja törvénysértőnek, és milyen határozat indítványozását tarja célszerűnek.

(3) A kérelem, illetve az előterjesztés elbírálásáról, valamint a jogorvoslati indítvány eredményéről az Önálló Osztály tájékoztatja a főügyészséget.

10. § (1)¹¹ A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok fennállása esetén a főügyészség előzetes döntéshozatali indítvány megfontolása céljából előterjesztést tesz, amelyhez bírósági iratokat is csatol. Az előterjesztést részletesen indokolni kell.

(2)¹² A kezdeményezés elbírálásáról, valamint az előzetes döntéshozatali indítvány eredményéről az Önálló Osztály tájékoztatja a főügyészséget.

11. § (1)¹³ Az ügyész törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenysége során a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet), a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a menekültügyi őrzött befogadó központban, az előállító helyiségben, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson erre irányuló kérelem alapján meghallgatja a fogvatartottakat. A meghallgatásról minden esetben külön feljegyzést készít, amely tartalmazza a meghallgatott nevét, a meghallgatás helyét és időpontját, az előterjesztett kérelmet, valamint a hamis vád és a hatóság félrevezetésének törvényes következményeire történő figyelmeztetést és a meghallgatottnak a figyelmeztetésre adott válaszát.

(2) A fogvatartottakkal való bánásmód törvényessége tárgyában végzett vizsgálata alkalmával a kérelem alapján meghallgatott fogvatartottak mellett szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartottakat is meghallgat. Amennyiben a szúrópróbaszerűen kiválasztott fogvatartott kérelmet terjeszt elő, az ügyész a meghallgatásról szintén külön feljegyzést készít.

(3) Amennyiben a meghallgatott fogvatartott által elmondottak bűncselekmény gyanúját keltik, az ügyész a meghallgatásról készített feljegyzést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak küldi meg.

(4) A nem ügyészi hatáskörbe, valamint a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, illetve az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell áttenni, illetve felterjeszteni.

(5)¹⁴ A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet az érkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha a kérelem elbírálása annak érkezésétől számított harminc napon belül nem lehetséges, erről – e határidőn belül – a kérelmezőt tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálásához iratok vagy adatok beszerzésére, illetve a végrehajtásra illetékes szerv vizsgálatára van szükség, az ügyész ezek iránt a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedik. Ilyen esetben a harmincnapos határidőt az iratok vagy az adatok, illetve a vizsgálat eredményének a beérkezésétől kell számítani.

(5a)¹⁵ Ha a kérelmező a kérelmét annak elbírálása előtt visszavonja, ez nem képezi akadályát az ügyész hivatalbóli eljárásának.

(6) Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező – az állásfoglalás kézbesítésétől számított – nyolc napon belül felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő az állásfoglalást hozó ügyészségnél. Ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell. A felülvizsgálati kérelmet, ideértve az elkésett felülvizsgálati kérelmet is – ha annak az ügyész saját hatáskörben nyolc napon belül nem ad helyt – az ügyben keletkezett valamennyi irattal és véleményes jelentéssel együtt elbírálásra a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni. A felettes ügyészség a felülvizsgálati kérelem elbírálásának eredményéről, illetve az ügyben megtett intézkedéséről állásfoglalásában tájékoztatja a kérelmezőt, valamint állásfoglalását a kérelmet elbíráló ügyészségnek is megküldi. A felettes ügyészség állásfoglalása ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Erről, valamint arról, hogy a felettes ügyészség állásfoglalása ellen előterjesztett esetleges újabb felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi, a kérelmezőt a felettes ügyészség tájékoztatja.

(7)¹⁶ A fogvatartott hozzátartozója, illetve jogi képviselője részéről előterjesztett kérelem intézése az általános szabályok szerint történik. Más személy által előterjesztett kérelem tárgyában állásfoglalás meghozatalának nincs helye, a kérelmezőt csupán az ügyészségi eljárás lefolytatásának a tényéről kell röviden tájékoztatni.

(8) A fogvatartott jogi képviselőjeként jogszabály által erre feljogosított személy járhat el.

12. § (1) Amennyiben a bv. intézetben, a javítóintézetben, a rendőrségi fogdában vagy az előállító helyiségben fogva tartott a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdtv.) 1. § 1. pontjában meghatározott Védelmi Programba való felvétele iránti kérelmét az ügyésznél szóban terjeszti elő, ezt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a fogvatartott a büntetőeljárásnak a Tvdtv. 1. § 4. pontjában meghatározott mely résztvevője, a kérelmező milyen bűncselekmény miatti eljárásban vesz vagy vett részt, továbbá miért és ki a fenyegetett helyzetben lévő személy.

(3)¹⁷ Amennyiben a letartóztatott vagy elítélt fogvatartott kérelme büntetőeljáráshoz kapcsolódik, azt az ügyész annak a nyomozó hatóságnak, ügyésznek vagy bíróságnak küldi meg, ahol a büntetőeljárás folyamatban van.

(4) Ha a kérelemmel érintett büntetőeljárás jogerősen befejeződött, a kérelmet annak a nyomozó hatóságnak kell megküldeni, amely az ügyben a nyomozást végezte.

(5) Az ügyész a (3)–(4) bekezdés szerinti intézkedéséről a kérelmet előterjesztő fogvatartottat értesíti.

(6) A (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni akkor is, ha a fogvatartott a kérelmet az ügyésznél írásban terjeszti elő.

(7) Amennyiben a fogvatartott nem járul hozzá a kérelem jegyzőkönyvben történő rögzítéséhez, az ügyész a kérelemről feljegyzést készít, és azt küldi meg az illetékes szervnek.

13. § A kitoloncolás végrehajtásának törvényességi felügyelete során az ügyész a kitoloncolás foganatosítását havonta legalább két alkalommal megvizsgálja. A vizsgálat az intézkedés alapját képező határozatok meglétének és a kitoloncolás végrehajtásának helyszíni vizsgálatára terjedhet ki.

14. §¹⁹ Az ügyész évente egyszer szúrópróbaszerűen megvizsgálja a bűnügyi felügyelet végrehajtásának a törvényességét, amely során

15. § (1)²⁰ Az ügyész köteles az őrizet, a letartóztatás, az előzetes kényszergyógykezelés, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt és a menekültügyi őrizet törvényességét valamennyi fogva tartási helyen (bv. intézet esetében annak valamennyi objektumában) havonta legalább kétszer megvizsgálni. Az ügyész az előállító helyiségben végrehajtott fogva tartás törvényessége tárgyában minden fogva tartási helyen havonta legalább egyszer köteles vizsgálatot tartani. Az Önálló Osztály vezetője indokolt esetben engedélyezheti, hogy az előállító helyiségben végrehajtott vizsgálatra az előírtnál ritkábban kerülhessen sor, illetve hogy ezt a vizsgálatot az illetékes járási ügyészség ügyésze végezze el.

(2) Az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt vizsgálata során a bánásmód törvényességét, a fogva tartás alapjául szolgáló iratok meglétét és szabályszerűségét, a fogva tartási határidők betartását, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényességét minden egyes alkalommal ellenőrzi.

(3)²¹ Az ügyész a rendőrségi fogdában és a bv. intézetben tartott vizsgálatai során minden alkalommal különös figyelmet fordít a fiatalkorú letartóztatottakra vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülésének ellenőrzésére.

16. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása törvényességének felügyelete során az ügyész minden bv. intézetben havonta legalább egyszer köteles ellenőrizni

(2) Az ügyész a bv. intézet valamennyi objektumában az elítéltekkel való bánásmód törvényességét havonta legalább kétszer ellenőrzi.

17. § (1)²² Az ügyész évente megvizsgálja, hogy a félbeszakítás, az eltávozás, a kimaradás, valamint a reintegrációs eltávozás alkalmazása során engedélyezett intézet elhagyásának lejárta után intézkedtek-e a jogellenessé vált távollét megszüntetése és a szabadságvesztés büntetés hátralévő részének végrehajtása érdekében.

(2) Az ügyész évente köteles megvizsgálni, hogy az általa indítványozott feltételes szabadság megszüntetését követően foganatba vették-e a szabadságvesztés büntetést.

18. § A reintegrációs őrizet végrehajtásának törvényességi felügyelete során a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

19. § Az ügyész az elzárás törvényességét minden végrehajtó intézetben havonta legalább egyszer megvizsgálja. E vizsgálatok során különös figyelmet fordít a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének, a fogva tartás alapjául szolgáló iratok meglétének és szabályszerűségének, a fogva tartási határidők betartásának, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásának az ellenőrzésére.

20. § Az ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a közérdekű munka végrehajtásának törvényességét. A vizsgálat során

21. § Az ügyész – négyévenként legalább egyszer – a bv. intézetben megvizsgálja a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés foganatosításának törvényességét.

22. § (1) Az ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, valamint a kitiltás végrehajtásának törvényességét.

(2) A vizsgálat során az ügyész különös figyelmet fordít a büntetések és a mellékbüntetés tartamába beszámítható és be nem számítható időtartamok vizsgálatára.

23. § Az ügyész négyévenként legalább egyszer megvizsgálja a jóvátételi munka végrehajtásának törvényességét. A vizsgálat során a 20. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

24. § Az ügyész az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben legalább havonta kétszer ellenőrzi a kényszergyógykezeltekkel való bánásmód, valamint a velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések és kényszerintézkedések törvényességét.

25. § A kényszergyógykezelés végrehajtása feletti törvényességi felügyelet körében az ügyész legalább havonta egyszer ellenőrzi a befogadás és a szabadítás törvényességét, valamint az intézkedés végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések érvényesülését.

26. § Az ügyész – négyévenként legalább egyszer – megvizsgálja az elkobzás, valamint a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességét.

27. § (1) A pártfogó felügyelet törvényességi felügyelete során az ügyész

(2) Az ügyész évente szúrópróbaszerűen megvizsgálja a feltételes szabadsághoz, valamint az ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódó pártfogó felügyelet végrehajtásának törvényességét.

28. § Az ügyész a javítóintézetben havonta legalább kétszer megvizsgálja a javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogva tartási határidők betartását, a fogva tartás körülményeit, a bánásmódot, valamint a fiatalkorú fogvatartottak jogainak biztosítását.

29. § Az ügyész a szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának törvényességét minden végrehajtó intézetben havonta legalább egyszer megvizsgálja. A vizsgálat során a 19. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

30. § (1) Ha az ügyész az érintett szervtől a rendőri intézkedés során vagy a fogva tartási helyen (bv. intézetben, javítóintézetben, rendőrségi fogdában, előállító helyiségben, menekültügyi őrzött befogadó központban, őrzött szálláson), közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményről értesül, meg kell vizsgálnia a rendkívüli esemény bekövetkezésének okát és körülményeit. Az erről készült feljegyzésben értékelni kell az érintett szerv vizsgálatának megállapításait, valamint a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tett intézkedéseit is. Bűncselekmény gyanúja esetén – ha arra még nem került sor – a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál soron kívül büntetőeljárást kell kezdeményezni.

(2) Ha a rendkívüli eseménnyel vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban az érintett szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész a 40. § szerint jár el.

(3) Az ügyész a kapott tájékoztatás alapján a rendkívüli eseményről – külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint – jelentést tesz a felettes ügyészségnek.

(4) A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza

(5)²³ Az Önálló Osztály utasítására fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészségre a fogvatartott által megvalósított, bűncselekménynek minősülő rendkívüli esemény miatt benyújtott vádirat vagy az azzal kapcsolatos bíróság elé állításról készített feljegyzés, feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozat egy másolati példányát.

31. § (1) A fogvatartott halála, súlyos balesete vagy mérgezése esetén a 30. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogvatartott halála esetén, továbbá ha a baleset vagy mérgezés a fogvatartott életveszélyes sérülését vagy megbetegedését eredményezi, az ügyész az értesüléstől számított lehető legrövidebb időn belül, a fogvatartott súlyos munkabalesete esetén az értesüléstől számított öt napon belül köteles megjelenni és vizsgálatot végezni a helyszínen.

(2) A fogvatartott halálát okozó bűncselekmény gyanújának hiányában az ügyész a holttest hatósági boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) hozzájárul. Ha a fogvatartott halála miatt büntetőeljárás indult, az ügyész a holttest boncolást követő eltemetéséhez (elhamvasztásához) a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyész egyetértésével járul hozzá. Az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát megküldi a rendkívüli halálesettel kapcsolatos vizsgálatot lefolytató rendőri szervnek.

(3) Fogvatartott halála esetén a boncolásáról készült jegyzőkönyvet, valamint az ügyész hozzájáruló nyilatkozatának egy másolati példányát fel kell terjeszteni az Önálló Osztályra.

32. § (1) Ha az ügyész a fogvatartottal vagy a rendőri intézkedés alá vont személlyel szemben alkalmazott lőfegyverhasználatról értesül, ellenőrzi, hogy megvizsgálták-e a kényszerítő eszköz használatának jogszerűségét. A vizsgálatról készült jelentést, valamint az annak alapján hozott határozatot az ügyész az ellenőrzésről készült feljegyzésében értékeli.

(2) Ha a lőfegyverhasználattal vagy annak kivizsgálásával kapcsolatban a fogva tartó szerv dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész további eljárására a 40. §-ban foglaltak irányadók.

33. § (1) Az ügyész törvényességi felügyeleti tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának a törvényességét. Ha felügyeleti tevékenysége során jogszabálysértést észlel, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetése érdekében.

(2) A Bnytv. hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét az ügyész külön irányító intézkedésben meghatározottak szerint látja el.

(3) Az ügyész hivatalból, szúrópróbaszerűen ellenőrzi a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának, a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának, valamint a szabálysértési és a körözési nyilvántartás törvényességét, továbbá kivizsgálja e nyilvántartások törvényes működéséhez kapcsolódó állampolgári kérelmeket.

34. § Az utógondozás felett gyakorolt törvényességi felügyelet keretében az ügyész

35. § (1) A büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi ügyészi tevékenység során

(2) A törvényességi vizsgálatokról vizsgált szervenként külön-külön feljegyzést, ezen felül a főügyészség egész illetékességi területére kiterjedő vizsgálatról egy összefoglaló feljegyzést kell készíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat esetén a főügyészségnek az összefoglaló feljegyzés egy példányát – a vizsgálat alapján tett írásbeli intézkedések másolatával együtt – fel kell terjesztenie az Önálló Osztályra.

36. §²⁴ A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés tartalmazza

37. §²⁵ A törvényességi vizsgálatról készített feljegyzés egy példányát az ügyész – tizenöt napon belül – külön átirattal megküldi a vizsgált szerv vezetőjének. Az átiratban kell a szükséges intézkedést kérni a bíróságtól, más szervek esetében pedig rendelkezéssel, felhívással vagy jelzéssel élni.

38. § (1) Rendelkezéssel él az ügyész, ha jogszabálysértést észlel, és az Ütv. alapján felhívásnak nincs helye.

(2) A rendelkezés tartalmazza

(3) A rendelkezés végrehajtásának elmulasztását, késedelmes végrehajtását, illetve a végrehajtására vonatkozó tájékoztatás elmaradását vagy késedelmét az ügyész az Önálló Osztálynak soron kívül jelenti.

(4) Az ügyész haladéktalanul szabadlábra helyezi azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.

39. § (1) Felhívással él az ügyész az illetékes vezetőhöz, ha jogszabálysértő gyakorlatot vagy mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést észlel.

(2) A felhívás tartalmára a 38. § (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felettes ügyészhez fordulásnak a felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van, továbbá hogy az ellenőrzéssel érintett szerv vezetőjének a felhívásban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, illetve azzal összefüggésben tett intézkedéséről kell tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást adnia.

39/A. § (1) Jelzéssel él az ügyész az illetékes szerv vezetőjéhez, ha jogszabálysértésnek nem minősülő hiányosságot vagy olyan jogszabálysértést észlel, amely miatt rendelkezésnek vagy felhívásnak nincs helye.

(2) A jelzés tartalmazza

40. § (1) Ha az ügyész a felügyeleti tevékenysége során olyan jogsértést vagy jogszabálysértő mulasztást (a továbbiakban: jogsértés) észlel, amely szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját kelti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezi a megfelelő eljárást.

(2) Amennyiben a jogsértés fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az illetékes szerv vezetőjénél fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.

(3) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén kártérítési eljárást akkor kezdeményez, ha azt állami vagy társadalmi érdek indokolja, illetve a károsult nem képes jogainak védelmére.

41. § Amennyiben a főügyészség az Ütv.-ben meghatározott jogkörében eljárva a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében kezdeményezi az illetékes bíróság elnökének intézkedését, ezt – a kezdeményezés egyidejű felterjesztésével – az Önálló Osztálynak jelenti.

42. § (1) Az ügyész együttműködik más szakterületek ügyészeivel. A birtokába jutott, más szakterületeket érintő információkat haladéktalanul továbbítja, a más szakterületektől kapott jelzés alapján az indokoltnak látszó intézkedést megteszi.

(2) Ha az ügyész olyan törvénysértést észlel, amellyel kapcsolatban másik szakterület intézkedése indokolt, az illetékes szakterület részére a tényállás rövid összefoglalását is tartalmazó feljegyzést készít.

43. § (1) A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének katonai fogdakörlet részén a területileg illetékes katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész – az általános szabályok szerint – gyakorolja a törvényességi felügyeletet, és ez az ügyész látja el a katonák pártfogó felügyelete végrehajtásának a törvényességi felügyeletét is.

(2) A katonai ügyészi feladatokat ellátó ügyész legalább négyévenként ellenőrzi a katonai mellékbüntetések végrehajtását.

44. § (1)²⁷ Az utasítás alkalmazásában

(2) Az újonnan kinevezett vagy korábban más szakágban (szakterületen) foglalkoztatott ügyésznek büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatokkal történő megbízása előtt be kell szerezni az Önálló Osztály vezetőjének előzetes hozzájárulását.

45. § (1) Ez az utasítás 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2)²⁸