BÜ BH 2014/204
BÜ BH 2014/204
2014.07.01.
I. Hatályon kívül helyezést eredményező, feltétlen eljárási szabálysértés valósul meg, ha a büntetőeljárásban a törvény rendelkezése szerint előírt kötelező védelem ellenére, az ügy egyik vádlottjának védője a tárgyalási napokon nem volt mindvégig jelen, s a vádlott tárgyalási meghallgatására védőjének távollétében került sor [Be. 46. § a) pont, 373. § (1) bek. II/d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
II. A védő távolléte folytán megvalósult eljárási szabálysértés azonban az ügy többi vádlottjára nem, hanem kizárólag arra a vádlottra van kihatással, akinek kötelező védelme meghiúsult, ezért az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására nem valamennyi, hanem az érintett vádlott tekintetében kerülhet sor [Be. 428. § (2) bek.].
[1] A városi bíróság a 2011. január 19. napján kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan, felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek. (2) bek. II. fordulat c) pont (6) bek. b) pont; 316. § (1) bek. (2) bek. II. fordulat c) pont (5) bek. b) pont] és folytatólagosan, felbujtóként elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntettben [1978. évi IV. tv. 184. § (1) bek.]. Ezért őt kettő év hat hónap börtönbüntetésre és a közügyektől háromévi eltiltásra ítélte.
[2] A IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan, felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek. (2) bek. II. fordulat c) pont (6) bek. b) pont; 316. § (1) bek. (2) bek. II. fordulat c) pont (5) bek. b) pont] és folytatólagosan, felbujtóként elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntettben [1978. évi IV. tv. 184. § (1) bek.]. Ezért a IV. r. terheltet kettő év hat hónap börtönbüntetésre és a közügyektől három évi eltiltásra ítélte.
[3] Az V. r. terhelt bűnösségét 2 rendbeli folytatólagosan, felbujtóként elkövetett lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. 316. § (1) bek. (2) bek. II. fordulat c) pont (6) bek. b) pont; 316. § (1) bek. (2) bek. II. fordulat c) pont (5) bek. b) pont] és folytatólagosan, felbujtóként elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntettben [1978. évi IV. tv. 184. § (1) bek.] állapította meg. Ezért az V. r. terheltet kettő évi – végrehajtásában öt évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A bíróság rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[4] A másodfokon eljáró törvényszék a 2013. április 18. napján jogerős ítéletével a III. r., a IV. r. és az V. r. terheltek tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: mindhárom terhelt vagyon elleni cselekményeit az 1978. évi IV. törvény 316. § (1) és (2) bekezdés a) pontja szerint bűnszövetségben elkövetettnek is minősítette. A III. r. és a IV. r. terheltek börtönbüntetését egyaránt egy év nyolc hónapra, míg az V. r. terhelt börtönbüntetését egy év kettő hónapra, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét pedig három évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III., IV. és V. r. terhelteket érintően helybenhagyta.
[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. r., a IV. r. és az V. r. terheltek védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) b) és c) pontjára hivatkozással, amelyben a megtámadott ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte.
[6] A védő álláspontja szerint a terheltek büntetőjogi felelősségének megállapítására elsődlegesen az I. r. terhelt vallomása alapján került sor, aki a 2010. május 27. napján készült 74. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően alkoholos állapota miatt nem volt kihallgatható állapotban. Ezért a bíróság a tárgyalást sem tarthatta volna meg.
[7] Sérelmezte továbbá, hogy az I. r. terhelt meghallgatása során a bíróság megsértette a Be. 117. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályokat. A törvényes kioktatást megelőzően az eljárt bíróság az I. r. terhelt elé tárta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet. Sérelmezte, hogy a terheltet annak ellenére hallgatták meg és intéztek hozzá kérdéseket, hogy a vallomástételt megtagadta. Ezzel a Be. 117. § (4) bekezdésében foglalt szabály sérült.
[8] Hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre hivatkozott a 2010. október 25-i tárgyalás vonatkozásában. Az eljárási cselekmény megtartásának ugyanis akadálya volt, mivel a II. r. terhelt illetőleg az V. r. terhelt védője a tárgyaláson nem volt jelen. A védelem pedig az eljárásban kötelező volt. Az V. r. terhelt védője ugyan a tárgyaláson a későbbiekben megjelent, azonban a jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy erre mikor került sor. A jegyzőkönyv csupán a kirendelt védői díj megállapítására szorítkozott.
[9] A 2010. május 17. napján megtartott tárgyaláson pedig az V. r. terhelt védője a tárgyalás közben eltávozott, ennek időpontja azonban a jegyzőkönyvben nem került rögzítésre.
[10] Végül az anyagi jogszabálysértések körében arra hivatkozott az indítványozó, hogy az elkövetési érték nem lett az alapeljárásban pontosan meghatározva. A tényállásban kétfajta aknafedlap került eltulajdonításra, amelynek külön-külön más és más az értékük.
[11] A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt a III. r. és a IV. r. terheltek esetében törvényben kizártnak, az V. r. terheltet illetően alaposnak találta, és a III., IV. r. terheltek tekintetében a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen történő elutasítását, míg az V. r. terhelt tekintetében a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[12] Kifejtette, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás felderítetlenségén alapuló megalapozatlanságára, valamint az I. r. terhelt vallomásának értékelésére vonatkozó részében az indítvány a tényállás és a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének a felülvizsgálat során meg nem engedett támadását célozza. Ugyanakkor a védő távollétében megtartott tárgyalásra [Be. 373. § (1) bek. II. d) pontja] hivatkozás az V. r. terhelt, de kizárólag az ő esetében – terhelt-társaira ki nem ható – eljárási szabálysértés megalapozott.
[13] A védő a Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatára tett észrevételében kifejtett álláspontja szerint az eljárási szabálysértés valamennyi terheltre kihatott, mert a védő távolléte a tárgyalás megtartásának akadálya. Az ennek ellenére megtartott tárgyaláson felvett bizonyítás eredménye nem vehető figyelembe.
[14] A felülvizsgálati indítvány az V. r. terhelt tekintetében megalapozott, míg a III. r. és a IV. r. terheltek vonatkozásában törvényben kizárt.
[15] A Kúria a megtámadott határozatok felülbírálata során – a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően – a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra volt figyelemmel; emellett tekintettel volt az ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt és az indítványban nem hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges egyéb szabálysértésekre is.
[16] A Be. 416. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján a rendkívüli jogorvoslatnak akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I.b. vagy c) pontjában illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[17] A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 373. § (1) bek. II. d) pont].
[18] A Be. 46. §-ának a) pontja alapján a büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele, ha bűncselekményre a törvény öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel.
[19] Az V. r. terhelttel szemben az 1978. évi IV. törvény 316. §-ának (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás bűntette miatt került sor vádemelésre, és az eljárt bíróságok is ezen bűncselekményben állapították meg a terhelt bűnösségét. A bűncselekmény törvényi büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
[20] A rendelkezésre álló tárgyalási iratokból nem volt megállapítható, hogy az V. r. terhelt kirendelt védője mindvégig jelen volt-e a 2010. május 17-én és október 25. napján megtartott tárgyalásokon.
[21] A Kúria a fenti körülmények tisztázása érdekében megkereste a járásbíróságot. A 2013. november 12. napján kelt átiratban arról tájékoztatta a bíróság a Kúriát, hogy a hivatkozott tárgyalásról készült jegyzetek már nem állnak rendelkezésre, így utólag a megkeresésben szereplő kérdések tisztázása, illetve kijavító végzés hozatala már nem lehetséges.
[22] Mindezekre figyelemmel a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálatra okot adó abszolút hatályú eljárási szabálysértés megvalósult.
[23] Megjegyzi a Kúria, hogy a kötelező védelem esetén a védő távollétében nem csak tanúk kihallgatására, okirati bizonyítási eszközök felhasználására, hanem további vádlottak kihallgatására sem kerülhet sor, mert a távollévő védő nem gyakorolhatja kérdezési, észrevételezési, indítványtétel jogát, miáltal a terhelt védelemhez és védekezéséhez való joga sérül (BH 2007.330.).
[24] Ugyanakkor téves az indítványozónak a legfőbb ügyészi átiratra tett észrevételében kifejtett álláspontja, miszerint az V. r. terhelt védőjének távolléte valamennyi, az ügyben érintett vádlott-társra is kihatással volt. Ezen eljárási szabálysértést kizárólag az V. r. terhelt vonatkozásában lehet értékelni és figyelembe venni, vagyis a tárgyalás megtartásának kizárólag a I. tényállási pontot érintően volt akadálya.
[25] A III. r. és a IV. r., valamint az I. r. terheltek tárgyaláson történő kihallgatása nem valósított meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, védelmük ellátása a kirendelt védőik jelenlétében biztosított volt.
[26] A büntetőeljárási törvény tételesen meghatározza azokat a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket, amelyek megvalósulása esetén a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a felülvizsgálat igénybe vehető. E törvényi okok köre nem bővíthető.
[27] Törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány az úgynevezett relatív eljárási szabálysértések tekintetében.
[28] Az I. r. terhelt vallomásának felvétele kapcsán hivatkozottak nem szerepelnek a törvényben meghatározott, felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között. A terhelt tárgyalási meghallgatásával, vallomásának felhasználásával összefüggő eljárási szabálysértések – megvalósulásuk esetén is – a relatív eljárási szabálysértések körébe tartoznak, amelyek nem adnak lehetőséget a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatására.
[29] A felülvizsgálati indítványnak az a hivatkozása, hogy az I. r. terhelt törvénysértő meghallgatása és vallomásának bizonyítékként való értékelése kihatással volt a III. r., IV. r. valamint az V. r. terhelt bűnösségének megállapítására a bizonyítékok – felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett – eltérő értékelésének minősül.
[30] A Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, illetve a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[31] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati eljárásban ez a tényállás nem támadható. A Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban hozott jogerős határozatban megállapított tényállás alapján bírálhatók el.
[32] Az anyagi jog szabályainak megsértésére a bizonyítékok eltérő értékelése útján következtetni nem lehet.
[33] A felülvizsgálati indítvány az anyagi jogszabálysértésre vonatkozó részében kizárólag a tényállás felderítetlenségen alapuló megalapozatlanságára hivatkozik az akna fedlapok elkövetéskori értékének szakértő bevonásával történő tisztázása kapcsán. Ily módon a felülvizsgálati indítvány a bizonyítékok mikénti értékelését és az eljárt bíróságok ténymegállapító tevékenységét támadja. A fentiekből következően a felülvizsgálati indítvány hivatkozásai a törvényben kizártak, ez okból a sérelmezett határozatok hatályon kívül helyezésére a III. r., a IV. r. terheltek vonatkozásában nem kerülhet sor.
[34] A Kúria mindezekre figyelemmel – a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva – a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján a városi bíróság és a törvényszék ítéleteit az V. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
[35] A III. r. és a IV. r. terheltek tekintetében miután a felülvizsgálati indítvány nem a törvényben tételesen meghatározott okokon alapult, azt, mint törvényben kizártat a Be. 421. § (2) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva [Be. 424. § (1) bek.] elutasította.
(Kúria Bfv. I. 1.259/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás