BÜ BH 2014/205
BÜ BH 2014/205
2014.07.01.
A szakértői intézetet kirendelő végzésben írt – egy név szerint megjelölt szakértő – „eljárása mellett” kitétel nem változtat azon, hogy szakértői intézet kirendelése történt, ezért a szakvélemény benyújtásának késedelme miatti rendbírság az intézettel szemben szabható ki [Be. 102. §, 113. § (2) bek.].
[1] Az ítélőtáblán fellebbezési szakban folyamatban lévő büntetőügyben az ítélőtábla a 2013. november hó 25. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott végzésével az általa kirendelt Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (továbbiakban ISZKI) D. Intézete szakértői kirendelését visszavonta. Egyben P. J.-né igazságügyi könyv- és adószakértőt 100 000 forint rendbírsággal sújtotta azzal, hogy a rendbírságot meg nem fizetés esetén elzárásra kell átváltoztatni akként, hogy egy napi elzárásnak 5000 forint felel meg.
[2] Az ítélőtábla végzésének indokolása szerint az ítélőtábla a 2013. július hó 8. napján kelt végzésével az ISZKI D. Intézetét rendelte ki P. J.-né igazságügyi könyv- és adószakértő eljárása mellett azzal, hogy a szakértő a szakvéleményét négy példányban, díjjegyzékkel csatolva 60 napon belül terjessze elő.
[3] A bíróság kirendelő végzésében figyelmeztette a szakértőt, hogy mely esetekben sújtható rendbírsággal és kötelezhető az okozott költség megfizetésére. Így hivatkozott arra is, hogy a szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik.
[4] A szakértői intézet a kirendelés elfogadását visszaigazolta, 2013. augusztus 16. napján iktatott kérelmében pedig haladékot kért. Az Ítélőtábla 2013. augusztus 23-án a szakértői intézet kérelmére engedélyezte a szakvélemény előterjesztésére a határidő halasztást 2013. november 15. napjáig.
[5] A szakértői intézet 2013. november 6. napján, a határidő lejárta előtti héten bejelentette, hogy nem tudja elkészíteni a szakértői véleményt, a szakértő váratlan betegsége miatt.
[6] Az ítélőtábla végzésének indokolása szerint ez a kimentés nem elfogadható, mert több hónapon át a szakértő rendelkezésére álltak az iratok. Miután megállapította, hogy a rendbírság kiszabásának törvényben megkívánt feltételei [Be. 113. § (2) bek.] fennállanak, ezért a szakértővel szemben – a mulasztás súlyával és következményeivel arányban álló – rendbírság kiszabásáról rendelkezett.
[7] A végzés ellen P. J.-né, az ISZKI D. Intézet adó-, járulék-, könyvszakértője nyújtott be fellebbezést törvényes határidőn belül.
[8] Fellebbezése indokolásában egyrészt arra hivatkozott, hogy az iratok valóban 2013. július 11-étől a rendelkezésére álltak, azonban a korábban beérkezett és munkába vett ügyek számára és nehézségi fokára tekintettel az Intézet Igazgatója 2013. augusztus hó 15. napján kelt megkeresésében kérte a teljesítési határidő módosítását 2013. november hó 15. napjára.
[9] Ezt követően a váratlan orvosi bejelentés, az azonnali műtétigény előre nem láthatóan oly mértékben módosította az előzetesen tervezett szakértői munkáját, hogy november elején rajzolódott ki biztonsággal, miszerint a kirendelésnek a módosított határidőben bizonyosan nem tud eleget tenni. Ezt a tényt az Intézet Igazgatója 2013. november hó 5. napján kelt átiratában közölte a kirendelő hatósággal. Ezt követően intézkedett az eljáró bíróság a kirendelés visszavonásáról és az iratanyag visszaszármaztatásáról.
[10] Álláspontja szerint fentiek okán nem teljesült a Be. 113. §-a (2) bekezdésében írt törvényi feltétel, amely akkor teszi lehetővé a rendbírság kiszabását, ha a szakértő a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. Jelen esetben ugyanis az akadály felszínre kerülését röviddel követően és még a nyitva álló határidő lejárta előtt az Intézet kérte a kirendelő hatóságtól a kirendelés visszavonását és más szakértő kirendelését, vagy a határidő meghosszabbítását.
[11] Fentiekre tekintettel kérte a kiszabott rendbírság mellőzését.
[12] A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést az alábbiak szerint találta alaposnak. Álláspontja szerint az ítélőtábla a rendbírság kiszabásakor megsértette a Be. 113. §-ának (2) bekezdését. Az elbírálás idején hatályos hivatkozott törvényhely szerint ugyanis, ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésre kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben van helye.
[13] Erre figyelemmel a fellebbezéssel támadott végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságnak a rendbírság kiszabása tekintetében új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[14] A Kúria megállapította, hogy a rendbírság mellőzését célzó fellebbezés – a Legfőbb Ügyészség által hivatkozott indokok mellett – alapos.
[15] A szakértő kirendelésére vonatkozó alapvető szabályokat a Be. 102. §-a tartalmazza. A Be. 102. § (1) bekezdésének a hatályos szövege szerint szakértőként elsősorban a szakértői tevékenységet hivatásszerűen folytató személyeket, vagy szervezeteket kell kirendelni. Miután a büntetőeljárás során fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a bizonyítás menetéről az eljárásban résztvevők megfelelő módon és időben értesüljenek, ezért írja elő a törvény, hogy a szakértő kirendeléséről a kirendelő a határozat keltétől számított 8 napon belül tájékoztatja a terheltet, a védőt, a sértettet és abban az esetben, ha a szakértőt a bíróság rendelte ki, akkor az ügyészt.
[16] Amennyiben a hatóságok gazdasági társaságot, intézményt, szervezetet vagy testületet rendelnek ki, úgy az adott szerv vezetője a kirendelő határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a kirendelőt az eljáró szakértő személyéről. Ezt követően a kirendelő kötelezettsége, hogy tájékoztassa a terheltet, védőt, sértettet, adott esetben az ügyészt, hogy a kirendelt intézmény vezetője milyen tájékoztatást adott a szakértő személyéről [Be. 102. § (2)–(4) bek.].
[17] Vagyis akkor, ha a hatóság igazságügyi intézményt rendel ki, az intézmény vezetője jelöli ki az eljáró szakértőt az intézményben működő igazságügyi szakértők közül. Az eljáró szakértő a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett az intézmény nevében adja, és az intézmény bélyegzőjét használja. Az intézmény vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény az intézmény tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. Ez a rendelkezés akkor is alkalmazandó, ha az intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértőt a hatóság név szerint rendeli ki.
[18] Jelen esetben is ez történt. Jelen ügyben – az iratok alapján is – tényként állapítható meg, hogy az ítélőtábla a 2013. július hó 8. napján meghozott 12. sorszámú végzésével az ISZKI D. Intézetét P. J.-né igazságügyi könyv- és adószakértő eljárása mellett szakértőként rendelte ki.
[19] A kirendelő végzésből egyértelműen következik, hogy a kirendelő hatóság szakértői intézményt rendelt ki, ezen belül megjelölte azt a szakértő intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértőt, akitől a szakértői tevékenység elvégzését (vélemény elkészítését) várja. A kirendelésnek ez a módja az eljárási törvényben foglalt szabályoktól eltér, a bírói gyakorlatban azonban nem ritka, ilyen esetben a szakértői intézmény vezetője a szakértő kijelölése során általában a kirendelő végzésben foglaltakra figyelemmel jár el.
[20] Amint a Kúria már utalt rá, a kirendelésnek ez a formája azonban nem változtat azon a tényen, hogy szakértői intézmény kirendelése történt meg, nem pedig igazságügyi szakértőé.
[21] Megjegyzi a Kúria, hogy jelen ügyben fentieket támasztja alá a határidő módosítására vonatkozó, a szakértői intézettel folytatott levelezés tartalma is.
[22] A szakértői kötelezettség megszegésének következményeit tartalmazó, az elbírálás idején hatályos Be. 113. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértőt rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik.
[23] Abban az esetben azonban, ha a késlekedő gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet vagy szakértői testület vezetője által kijelölt szakértő, úgy a rendbírság, illetve az okozott költségek megfizetésére történő kötelezés a szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben alkalmazható.
[24] Mindezek alapján a Kúria – egyetértve a Legfőbb Ügyészség álláspontjával – megállapította, hogy az ítélőtábla a rendbírság kiszabásakor megsértette a Be. 113. §-ának (2) bekezdésében írt törvényi előírásokat.
[25] Ekként a Kúria az ítélőtábla végzését – a Be. 384. §-a szerint tanácsülésen eljárva – a Be. 375. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot a rendbírság kiszabása tekintetében új eljárás lefolytatására utasította.
(Kúria Bpkf. II. 77/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás