GÜ BH 2014/214
GÜ BH 2014/214
2014.07.01.
I. A felek 2010 októberében létrejött jogviszonyának elbírálására a jogviszony létrejöttét követően 2011. december 22-én hatályba lépett 2003. évi XVI. tv. 8/B. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.
II. Az állami bíróság érvénytelenítési perben nem bírálhatja felül, hogy a választottbíróság helytállóan minősítette-e a felek közötti jogviszonyt, s arra alapítva érdemben helytálló ítéletet hozott-e.
[2003. évi XVI. tv. 8/B. §; 2010. évi CXXX. tv. 2. § (2) bek., 15. § (1) bek.; 1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 55. § (2) bek. b) pont; 2011. évi CLXVIII. tv. 21. § (3) bek.].
[1] A választottbíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a peres felek között 2010. február 16-án adásvételi szerződés jött létre, amelyben a választottbírósági alperes (jelen per felperese) vállalta 800 tonna, 2010. évi termésű magyar takarmánykukorica 2010. október 15-november 15. között történő szállítását, CPT B. teljesítési helyre 27 000 Ft/tonna+áfa vételáron. A szerződött mennyiségből leszállított 5,61 tonnát, míg a hiányzó 794,39 tonna teljesítése nem történt meg.
[2] A választottbírósági alperes 2010. augusztus 6. előtt szóban akadályközlést jelentett be a választottbírósági felperesnél, amelyre válaszolva a választottbírósági felperes 2010. augusztus 6-án postázott levelében közölte, hogy a megvásárolt terményt továbbértékesítette, ennek ellenére szeretne olyan kompromisszumos megoldást találni, amely segíti a felek későbbi együttműködését. A választottbírósági alperes 2010. szeptember 23-án vis maiorra hivatkozva közölte írásban a teljesítés akadályát. A felek közötti levelezés azzal zárult, hogy a választottbírósági alperes jogalap hiányában elutasította a választottbírósági felperesnek mind a teljesítésre, mind a kötbérre és kártérítésre bejelentett igényét.
[3] A választottbírósági felperes 2012. február 20-án benyújtott keresetében 4 289 706 Ft kötbér, valamint 10 217 444 Ft kötbért meghaladó kár, összesen 14 507 150 Ft és annak járulékai megfizetésére kérte kötelezni a választottbírósági alperest. Álláspontja szerint a felek között adásvételi szerződés jött létre, melynek teljesítését a választottbírósági alperes jogos ok nélkül megtagadta.
[4] Az alperes kérte a kereset elutasítását. Megítélése szerint a felek mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, melyet a jégeső és belvíz (vis maior) miatt nem tudott teljesíteni, ezért az objektív okból hiúsult meg, melyért nem tartozik kártérítési felelősséggel.
[5] A Választottbíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12 600 614 Ft-ot és ennek 2010. szeptember 6-tól számított késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[6] A felek által előadottakat értékelve azt állapította meg, hogy a felek között adásvételi szerződés jött létre fajlagos szolgáltatásra, melynek teljesítését a választottbírósági alperes jogos ok nélkül tagadta meg. Kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a választottbírósági alperes a ténylegesen rendelkezésére álló árumennyiséget nem ajánlotta fel teljesítésre a választottbírósági felperesnek annak ellenére sem, hogy erre akkor is köteles lett volna, ha a felek között mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jön létre.
[7] A felperes kötbér és kártérítési igényének jogalapját megalapozottnak találta, a kártérítés összegét azonban a keresetben megjelölthöz képest csökkentette. Utalt arra, hogy miután fajlagos szolgáltatásra irányuló adásvételi szerződésnek minősítette a felek szerződését, ezért szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a belvíz és jégkár az adott helyzetben elháríthatatlan külső oknak minősült-e, továbbá, hogy az alperes belvíz és jégkár által nem károsított földterületein termett-e annyi takarmánykukorica, amely a szerződés teljesítését lehetővé tette volna.
[8] A választottbírósági alperes (a továbbiakban: felperes) nyújtott be keresetet az állami bírósághoz, melyben kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján, azaz arra hivatkozva, hogy a Választottbíróság ítélete a magyar közrendbe ütközik.
[9] Keresetét azzal indokolta, hogy a szerződéskötést követően 2010. június 18-án a térséget hatalmas jégvihar sújtotta, és emiatt a leszerződött mennyiség töredékét tudta csak teljesíteni. Az akadályt szóban és írásban is közölte a választottbírósági felperessel (a továbbiakban: alperes).
[10] Hangsúlyozta, hogy a Választottbíróság jogszabálysértően minősítette adásvételi szerződésnek a felek között létrejött megállapodást, mert helyes minősítés szerint mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre közöttük. Ez esetben pedig az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 8/B. §-a, valamint a 2011. évi CLXVIII. törvény 21. § (1)–(3) bekezdései értelmében semmis a szerződésnek az a kikötése, mely vis maior esetén is teljesítésre kötelezi a termelőt. A 2011. évi CLXVIII. törvény (3) bekezdése kimondja, hogy a Vbt. 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választottbírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény – teljesítés céljából való – pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.
[11] Az alperes kérte a kereset elutasítását.
[12] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
[13] Az ítélet indokolásában elsőként megállapította, hogy a felperes keresetében hivatkozott 2011. évi CLXVIII. törvény jelen eljárásban nem alkalmazható, mert a felperes szerződéses kötelezettsége e törvény hatályba lépését megelőzően vált esedékessé. Megállapította továbbá, hogy a felperes a választottbírósági ítélet megalapozottságát vitatta, erre pedig érvénytelenítési perben nincs lehetősége (BH 1996.159.).
[14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek megfelelően a választottbírósági ítélet érvénytelenítését.
[15] Állította, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 289. §-ába és a 2011. évi CLXVIII. törvény 21. § (1)–(3) bekezdésébe, továbbá a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközik.
[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását.
[17] Előadta, hogy a felperes a bírósági végrehajtó felszólítására eleget tett fizetési kötelezettségének, ezért a végrehajtási eljárás 2013 februárjában megszüntetésre került.
[18] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján, és azt az abban megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.
[19] A felperes által a közrendbe ütközéssel kapcsolatban hivatkozott, az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 8/B. §-ában meghatározott rendelkezés beiktatása 2011. december 22-i hatállyal történt meg, majd 2012. augusztus 31-i hatállyal került át a 2011. évi CLXVIII. törvény 21. § (3) bekezdésébe. A hatályba léptető rendelkezések nem szólnak arról, hogy mely jogviszonyok esetén kell az abban foglaltakat alkalmazni.
[20] A jogalkotásról szóló, 2011. január 1-jén hatályba lépett 2010. évi CXXX. törvény, a jogalkotás alapvető követelményeiről rendelkező II. Fejezet 2. §-ának (2) bekezdésében előírja, hogy jogszabály a hatályba lépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
[21] A szabályozási átmenet címszó alatt elhelyezett 15. § (1) bekezdése azt a követelményt támasztja, hogy a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatályba lépését követően keletkezett tényekre vagy jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
[22] Az nem volt vitatott az eljárásban, hogy a felek közötti szerződés 2010 februárjában jött létre, még a hivatkozott rendelkezések 2011. december 22-i hatályba lépése előtt, így a felek jogviszonyának elbírálására a létrejöttekor még hatályba nem lépett jogszabályok nem alkalmazhatók. Jóllehet a választottbírósági eljárást megindító kereset benyújtására 2012. február 20-án, már az agrárpiaci rendtartás 8/B. §-ának hatályba lépését követően került sor, a Kúria álláspontja szerint azonban helytálló a jogerős ítéletben kifejtett az az álláspont, hogy az utóbb hatályba lépett rendelkezések a perbeli jogviszony elbírálása során nem alkalmazhatók.
[23] Alaptalanul hivatkozott a felperes a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésére is. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az állam bírósága érdemben nem bírálhatja felül a választottbíróság ítéletét.
[24] A felperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontjának lényege, hogy azért közrendbe ütköző a Választottbíróság ítélete, mert nem mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek, hanem adásvételi szerződésnek minősítette a felek megállapodását. A szerződés minősítése megalapozottságának vizsgálata azonban már a választottbírósági ítélet érdemi felülbírálatát jelentené, amelyre az állam bíróságának a Vbt. rendelkezései szerint nincs hatásköre.
[25] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.224/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás