MÜ BH 2014/220
MÜ BH 2014/220
2014.07.01.
Azon személyeknek, akik 2011. december 31-éig baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek és a jogkövetkezményekről szóló figyelmeztetés ellenére nem vállalták az új szabályozás szerinti vizsgálatot, rehabilitációs ellátásként folyósított ellátását a törvény erejénél fogva 2012. január 1-jétől meg kell szüntetni [2011. évi CXCI. tv. 33. §].
[1] A Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága a 2012. április 13-án kelt határozatával – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 33. § (3)–(4) bekezdései alapján – 2012. május 1-jétől megszüntette a felperes rehabilitációs ellátását. E határozatot a másodfokú társadalombiztosítási szerv helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes 2011. december 31-ig III. csoportú baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, amely ellátás az Mmtv. 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra. A felperes az elsőfokú társadalombiztosítási szerv 2012. március 14-i tájékoztatása ellenére nem kérte komplex minősítését, igazolási kérelmet sem terjesztett elő, ezért a rehabilitációs ellátás megszüntetéséről szóló határozat az Mmtv. 33. § (4) bekezdésének megfelel.
[2] A munkaügyi bíróság a felperes keresetét, amelyben a társadalombiztosítási határozat megváltoztatásával a rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága megállapítását kérte, elutasította.
[3] A bíróság nem fogadta el a felperes azon érvelését, hogy komplex minősítését az ellátásra való jogosultsághoz azért nem kellett kérnie, mert a baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága tárgyában hozott korábbi határozatok szerint állapota végleges, felülvizsgálata nem szükséges.
[4] A bíróság ítéletében rögzítette, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett Mmtv. 33. § (1) bekezdése a baleseti rokkantsági nyugdíjat megszüntette, azt e naptól rehabilitációs ellátásként rendelte folyósítani, az Mmtv. 33. § (4) bekezdése pedig kimondta, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha 2012. május 1-jéig nem kéri a komplex minősítés elvégzését. Mivel a felperes a közigazgatási eljárásban kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem kéri komplex minősítés elvégzését, az alperes nem sértett jogszabályt a rehabilitációs ellátás megszüntetésével.
[5] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak a társadalombiztosítási határozatokra kiterjedő hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte.
[6] Kifogásolta, hogy a bíróság hiányos tényállás alapján, annak figyelembevétele nélkül hozta meg döntését, hogy a Dél-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság korábban, a baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság tárgyában hozott határozatában a 67%-os munkaképesség-csökkenésének véglegességét állapította meg, rögzítve azt is, hogy nem rehabilitálható és felülvizsgálata csak állapotrosszabbodás esetén szükséges.
[7] A felperes szerint a jogerős ítélet ezen túl az Mmtv. 33. § (1) bekezdése helytelen értelmezése miatt is jogszabálysértő, e szabály ugyanis nem rendelkezik a korábban megállapított rokkantsági nyugdíj megszüntetéséről. Az Mmtv. 103. § i) pontja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) III. fejezetének hatályon kívül helyezésével a baleseti rokkantsági nyugdíj törvényes alapját szüntette meg, ez azonban nem eredményezi a Tny. rendelkezései alapján hozott határozatok megsemmisítését.
[8] A munkaügyi bíróság jogi értelmezése téves amiatt is, mert az ellátás megszüntetés nem ex lege történt, arról közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyedi határozat rendelkezett. Abból, hogy a jogalkotó a baleseti rokkantsági nyugdíj ellátási formát a jövőre nézve meg kívánta szüntetni, nem következik, hogy a korábban hatályos jog alkalmazásával jogszerű közigazgatási határozattal megállapított ellátás folyósítását meg lehetne szüntetni.
[9] Az Mmtv. 33. §-a helytelen értelmezése körében a felperes kiemelte, hogy a (3) bekezdés c) pontja a kereső tevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes személyekre alkalmazandó, a felülvizsgálatot azonban nem kellett kérniük azoknak, akiknek a rehabilitációja nem lehetséges. Ebből következik, hogy a nem rehabilitálható ellátottak esetében az ismételt komplex minősítés kérésének elmulasztása nem eredményezi a rokkantsági ellátás megszüntetését. Mindezek alapján a felperesre az Mmtv. 33. § (4) bekezdése nem vonatkoztatható, így a rokkantsági ellátás megszüntetése ellentétes az Mmtv. 5. § (1) bekezdésével is.
[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte az ítélet megalapozottságára hivatkozva. Kiemelte, hogy a felperes a komplex felülvizsgálatát kétszeri felhívása ellenére nem kérte, ezért a munkaügyi bíróság az ítéletben felhozott indokok alapján helytállóan döntött a kereset elutasításáról.
[11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[12] A jogerős ítélet tényállása tartalmazza, hogy az 1995. október 20-án munkabalesetet szenvedett felperes 2011. december 31-ig a korábban véglegesen fennállónak véleményezett 67%-os munkaképesség-csökkenésére, nem rehabilitálható minősítésére tekintettel részesült baleseti rokkantsági nyugdíjban. A felperes által e körben hivatkozott tényeket alátámasztó bizonyítékok ismertetése – bár az azok figyelembevételének mellőzésére alapot adó okokat a bíróság nem rögzítette – az ítélet jogi indokolásában is szerepel. A jogerős ítélet a tényállás felperes által megjelölt hiányosságban nem szenved, ezért nem jogszabálysértő.
[13] Az Mmtv. felülvizsgálati kérelemben felhívott rendelkezései értelmezése kapcsán a Kúria mindenek előtt arra mutat rá, hogy a törvényhozó az Mmtv. megalkotásával – a törvény preambulumában megjelölt célok érdekében – jelentősen átalakította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának rendszerét. A változások a korábban a Tny. alapján megállapított ellátásokban, így a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket is érintették, amelyet a törvényjavaslat indokolása is rögzít: „az átalakítás legnagyobb mértékben a nyugdíjkorhatár betöltése előtt több mint öt évvel álló személyek közül azokat érinti, akiknek a jelenlegi, egészségkárosodáson alapuló rendszerben legfeljebb hetven százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg”.
[14] A 2011. december 31-ig baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket érintő változások a tételes jogi rendelkezések közül az Mmtv. 31-33. §-aiban jelennek meg, ezek közül pedig a felperesre irányadó 33. § (1) bekezdése adott lehetőséget – a már megszerzett jogosultságnak a rehabilitálhatóság és a foglalkoztathatóság szempontjai figyelembevételével való érvényesülését biztosítandó – a korábbi ellátás (baleseti rokkantsági nyugdíj) rehabilitációs ellátásként való továbbfolyósítására.
[15] A törvényhozó ugyanakkor a fenti körbe tartozó személyek esetében előírta az új ellátási formákra való jogosultság későbbiekben elvégzendő vizsgálatát is. A korábban baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesülők – az Mmtv. 33. § (3) bekezdésének megfelelő tájékoztatásuk mellett – választhatták az új ellátásra való jogosultsági feltételek fennállásának komplex felülvizsgálat keretében való vizsgálatát, amelynek eredményeként a társadalombiztosítási szervnek az Mmtv. szerinti ellátást – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – az erről hozott döntést követő harmadik hónap első napjával kellett megállapítania [Mmtv. 33. § (6)–(7) bekezdés]. Ezzel szemben azon személyek esetében, akik – jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem vállalták az új szabályozás szerinti vizsgálatot, a törvényhozó a 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósított ellátás megszüntetését rendelte el.
[16] A fentiek alapján a felperes – a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát alátámasztandó – téves jogértelmezés eredményeként hivatkozott arra, hogy az Mmtv. 33. §-a a korábban megállapított rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát, kifejezett megszüntető rendelkezés hiányában nem érintette. A Tny. szabályai alapján korábban megállapított ellátások, köztük a baleseti rokkantsági nyugdíj ellátás változatlan feltételekkel történő, illetve a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegű folyósítására a törvényhozó 2012. január 1-jétől az új szabályozás szerinti jogcímen és – a fent ismertetettek szerint – csupán ideiglenesen biztosított lehetőséget.
[17] Az Mmtv. felperesre irányadó rendelkezései az átalakított ellátásra való további jogosultság tekintetében nem írják elő a 2012. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján megállapított és folyósított baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultsági feltételek figyelembevételét: nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a rokkantság korábbi jogszabályok és szakmai szabályok alapján megállapított kritériumai és jellemzői fennállnak-e (munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás véglegessége, rehabilitálhatóság hiánya stb.).
[18] A fentiek alapján, ez irányú kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a felperes tévesen hivatkozott arra is, hogy a felülvizsgálatot nem kellett kérniük azoknak a 2011. december 31-ig baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyeknek, akiknek a kereső tevékenységre való, rehabilitáció nélküli alkalmatlanságát a korábbi, 2012. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján jogerős közigazgatási határozattal, vagy bírói ítéletekkel megállapították. A felperes ügyében az Mmtv. alkalmazhatóságáról a társadalombiztosítási szervek és a munkaügyi bíróság helyállóan foglalt állást, e rendelkezés alapján a rehabilitációs ellátás megszüntetése nem volt jogszabálysértő.
[19] A felperes felülvizsgálati álláspontja nem támasztható alá az Mmtv.-nek a Tny. III. fejezete „A rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj” cím alatti rendelkezéseit 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyező 103. § i) pontjával és az Mmtv. 5. § (1) bekezdésével sem. A felperes ellátásának átalakítása, majd a rehabilitációs ellátás megszüntetése nem a Tny. III. fejezetének hatályon kívül helyezésén, hanem az Mmtv. rendelkezésein alapult, az Mmtv. 5. § (1) bekezdése pedig nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a korábbi jogszabályok szerinti megállapított rehabilitálhatóság (javasoltság hiánya) figyelembevételét írná elő az újonnan megállapított, vagy az Mmtv. által átalakított ellátásra való jogosultság megítélésénél.
[20] A Kúria a jogállamiság és az abból származó jogbiztonság követelményének sérelmére vonatkozó felülvizsgálati érvelést nem osztotta. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből a jogerős közigazgatási határozatokkal, vagy bírósági ítéletekkel korábban megállapított társadalombiztosítási ellátások – jogszabályalkotás útján elrendelt – megváltoztatásának, átalakításának abszolút tilalma nem következik.
[21] Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályokat, ezért azt – a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával – hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. III. 10.355/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás