KÜ BH 2014/222
KÜ BH 2014/222
2014.07.01.
Az erdővédelmi bírság kiszabásakor a fakitermelésért felelőssé tehető személy megállapítása érdekében a tényállást a hatóságnak teljes körűen tisztáznia kell. Vizsgálnia kell, hogy az adott tevékenységre ki adott utasítást, és kinek az érdekében állt annak végrehajtása [2009. évi XXXVII. tv. 108. §, 70. § (2) bek.; 153/2009. (XI. 13.) FVM r. 4. § (1) bek., 43. § (1), (7) bek.].
[1] A K. ... hrsz.-ú, 8,3089 hektár alapterületű, „szántó” művelési ágú ingatlannak F. Gy. résztulajdonosa, valamint földhasználója.
[2] F. Gy. 2012 szeptemberében az elsőfokú hatóságnál bejelentette, hogy a tulajdonában lévő területen falopás történt, megjelölve, hogy a terület szántóként van nyilvántartva, azonban annak egy része ténylegesen erdő. Ezzel egyidejűleg a rendőrhatóságnál ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a résztulajdonában és használatában lévő területen történt falopás miatt.
[3] Az elsőfokú hatóság helyszíni szemle tartását, valamint megkeresés alapján a Kaposvári Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály K.-i Rendőrőrse által adott tájékoztatást követően 2012. november 8. napján kelt határozatával a felperest 1 100 000 forint erdővédelmi bírság megfizetésére kötelezte.
[4] Határozatában hivatkozott az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 108. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra, megállapítva, hogy az érintett erdőterületről a felperes vágta ki a megadott famennyiséget.
[5] Utalt arra, hogy az erdővédelmi bírság mértékét az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. XXXVII. törvény végrehajtásáról rendelkező 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg.
[6] A határozattal szemben előterjesztett fellebbezés alapján eljárt alperes 2012. december 11. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[7] Határozata indokolásában az elsőfokú hatóság által is felhívott Evt. 108. § (1) bekezdés d) pontján, valamint a Vhr. 4. § (1) bekezdés d) pontján túl hivatkozott az Evt. 70. § (2) bekezdés, valamint a Vhr. 43. § (1) és (7) bekezdésében foglaltakra. Indokolásában utalt arra, hogy a felperes a fakitermelést bejelentés nélkül végezte, a fakitermelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem tartotta be, jóhiszeműségére hivatkozva nem mentesülhet a bírságfizetési kötelezettség alól.
[8] Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, hivatkozva arra, hogy a fakitermelést K. L. alkalmazottjaként végezte, ezért a munkavégzésért nem terhelheti felelősség.
[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[10] A kereset elbírálása körében az elsőfokú bíróság felhívta az Evt. 70. § (2), 108. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Vhr. 43. § (1), (7) bekezdésében foglaltakat.
[11] Kiemelte, hogy a K.-i Rendőrőrs által megküldött átiratból, valamint az eljárás során csatolt munkaszerződésből kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a felperes a fakitermelést, mint K. L. alkalmazottja végezte, az ő irányítása és jelenléte mellett.
[12] Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a Ptk. 348. § (1) bekezdése figyelembevételével megállapítható, hogy a felperes alkalmazottként a munkaköri feladatába tartozó tevékenységet végzett, amellyel összefüggésben felmerülő felelősség harmadik személlyel szemben a munkáltatót terheli. Rögzítette, hogy a kitermelt fa mennyiségére vonatkozóan is ellentmondásos adatok állnak rendelkezésre, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú határozat indokolása 37 m3-t, míg a rendőrhatóság átirata 30,1 m3-t tartalmaz.
[13] A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt alperes nyújtott be kérelmet, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító új határozat hozatalát kérte.
[14] Alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy az ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §-ában és 206. § (1) bekezdésében, valamint 339/B. §-ban foglaltakat a tényállás teljes körű tisztázása és a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése körében. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, illetőleg nem kellő súllyal vette figyelembe az Evt. 108. § (1) bekezdésében foglaltakat.
[15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint.
[16] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból érdemben helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban.
[17] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan mutatott rá arra, hogy a hatóság a döntéséhez szükséges tényállást nem teljes körűen tisztázta, részben a felelősség megállapítása, részben a kitermelt fa mennyiségének megállapítása körében mulasztott.
[18] A Kúria rámutat arra, hogy a közigazgatási eljárás során a hatóság rendelkezésére állt a rendőrhatóság tájékoztatása, a felperes nyilatkozata, valamint felperes és K. L. között létrejött munkaszerződés. Ezen bizonyítékokat értékelve, az Evt. 108. § (1) bekezdés d) pontja alapján helytelen következtetésre jutott, amikor pusztán a fakitermelés, mint konkrét tevékenység végzése alapján a felelősséget a felperesre terhelte.
[19] A Ket. 50. § (1) bekezdésére tekintettel a hatóságot tényállás tisztázási kötelezettség terheli, amelynek ki kell terjednie az Evt. 108. §-ában foglaltak szerint annak vizsgálatára, hogy ténylegesen ki az, aki a fa kitermeléséért felelőssé tehető. Amennyiben konkrét adatok, okirat és egyéb bizonyítékok merülnek fel a tekintetben, hogy a fakitermelés munkáltatói utasítás alapján történt, nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a fa kitermelése kinek az érdekében állt, ki az, aki ezen tevékenységre konkrét utasítást adott és kinek állt gazdasági érdekében a fakitermelés végrehajtása. Ennek hiányában a felelősség tárgyában jogszerű döntés nem hozható.
[20] A Kúria osztotta az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtetteket, mely szerint elengedhetetlen a rendelkezésre álló okirat és nyilatkozatok alapján K. L. meghallgatása, és ezt követően állásfoglalás a fakitermelés kapcsán megállapítható felelősség körében. A közigazgatási eljárás során ellentétes adatok merültek fel, a kitermelt fa mennyiségére vonatkozóan is, melyek további tisztázására van szükség, hiszen a mennyiség nagysága összefüggésben áll az alkalmazott jogkövetkezmény nagyságával is, így e körülmény jelentőséggel bír, ahogy azt az elsőfokú bíróság észlelte.
[21] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.004/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás