KÜ BH 2014/224
KÜ BH 2014/224
2014.07.01.
Állattenyésztéshez kapcsolódó EMVA támogatás esetén a vis maior bejelentésre nyitva álló hat hónapos határidő objektív jellegű. A megvalósítási határidő meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának előfeltétele a vis maior kérelem határidőben való benyújtása [44/2007. (VI. 8.) FVM r. 4. § (3) bek.].
[1] A felperes 2007. május 23-án az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján állattenyésztés korszerűsítéséhez kapcsolódó támogatás iránti kérelmet terjesztett elő, mely kérelemnek az elsőfokú hatóság a 2008. április 25. napján kelt határozatával helyt adott.
[2] A felperes 2011. április 30-án kérte a megépíteni kívánt beruházás megvalósítására nyitva álló határidő 2012. május 1. napjáig történő meghosszabbítását vis maior helyzet bekövetkezése miatt. A vis maior bejelentéshez a felperes mellékelte S. Nagyközség Jegyzőjének igazolását, hogy a felperes S. .../3 hrsz.-ú területen bekövetkezett körülmények miatt a beruházást 2010-ben nem lehet megkezdeni.
[3] Az elsőfokú hatóság hiánypótló végzésére a felperes nyilatkozott arról, hogy az állattartó telepen és az azt körül vevő mezőgazdasági területen a 2010. évi nagy esőzések következtében belvíz alakult ki. Ezt a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága felé bejelentette, az MgSzH 2010. június 21. napján vis maior igazolást adott részére. Az MgSzH igazoláson az szerepelt, hogy az érintett területeken 2010. május 10. napjától május 31. napjáig belvíz káresemény következett be.
[4] Az elsőfokú hatóság az egybefoglalt döntésében a vis maior kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hivatkozott arra, hogy az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) 4. § (3) bekezdése szerint – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a bejelentést a vis maior esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani.
[5] A felperes 2011. április 30. napján adta postára a kérelmét, de az igazolás szerint 2010. május 10. napján következett be a vis maior esemény. Erre tekintettel a mezőgazdasági agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokról és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelmet el kellett utasítani, mert az elkésett, a 6 hónapos objektív határidőn túl került előterjesztésre.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2012. január 30. napján kelt határozatával az egybefoglalt döntést az ügyintézési határidőre vonatkozó tájékoztatás és a támogatás egészéről történő lemondás tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.
[7] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.
[8] Az ügyben eljárt Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy a vis maior kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására jogszabálysértés nélkül került sor, mert a felperes az MgSzH igazoláson szereplő vis maior bekövetkeztét jelző időponttól számítva 6 hónapos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be a kérelmet.
[9] A bírósági döntés felülvizsgálatára a felperes kérelmet nyújtott be a Kúriához.
[10] Ebben a kérelemben elsődlegesen a bírósági ítélet megváltoztatását kérte, másodlagosan pedig azt, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az MVH határozatot és kötelezze az MVH-t új eljárás lefolytatására. A felperes kifejtette, hogy a bíróság az ítélete meghozatalánál nem vette figyelembe az ágazati szabályozást tartalmazó 38/2011. (III. 22.) MVH Közleményt.
[11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[12] A vis maior rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a bejelentést legkésőbb a vis maior esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani. Az ügyben az MgSzH a felperes részére 2010. június 21-én adott ki vis maior igazolást arról, hogy az érintett területeken 2010. május 10 napjától május 31-ig belvízkáresemény következett be. A vis maior esemény 2010. május 10-én következett be, a felperes pedig 2011. április 30-án adta postára a vis maior miatti kérelmét, azaz a vis maior rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt határidőn túl. Az Eljárási törvény 56. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett.
[13] A felperes által hivatkozott 38/2011. (III. 22.) MVH Közlemény az egyes EMVA-ból társfinanszírozott beruházási támogatások megvalósítási határidején belül bekövetkezett vis maior helyzet igazolásának, és a bejelentés alapján a megvalósítási határidő meghosszabbításának különös szabályairól szól. A Közlemény valóban tartalmazza a felperes által a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott megállapításokat. A Közlemény egyrészt lehetőségként fogalmazza meg, hogy „az MVH az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kivételesen eltérhet, és a jogszabályban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén – ha a vis maior bejelentést jóváhagyja, akkor azzal egyidejűleg – az ügyfél adott műveletére irányadó megvalósítási határidőn belül előterjesztett megvalósítási határidő meghosszabbítására irányuló kérelmének is helyt adhat.” A Közlemény másrészt kijelenti, hogy a megvalósítási határidő meghosszabbítására irányuló, „a vis maior bejelentéssel egyidejűleg benyújtandó kérelmet legkésőbb az irányadó megvalósítási határidő utolsó napjáig, postai úton kell előterjeszteni (azaz a postára adás legkésőbbi dátuma a megvalósítási határidő utolsó napja lehet.)”
[14] A Kúria osztja az alperes azon álláspontját, hogy az MVH Közleményt a vis maior rendelettel együtt kell értelmezni.
[15] A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata során a bíróság az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdésében meghatározott jogszabályoknak és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközöknek való megfelelését vizsgálja. Az említett jogszabályokból eredően az MVH Közleményben foglaltaknak való megfelelés nem lehet a bírósági felülvizsgálat tárgya.
[16] Így nem helytálló a felperes azon állítása amely a jogerős ítéletet azért tartja jogszabálysértőnek, mert a vis maior és a Jogcímrendelet mellett figyelmen kívül hagyta az MVH Közleményt. Az MVH Közleményt a vis maior rendelettel együtt kell értelmezni, a Közlemény nem ronthatja le a jogszabályban foglaltakat.
[17] A Kúria úgy ítélte meg, hogy a megvalósítási határidő meghosszabbítására irányuló, vis maior bejelentéssel egyidejűleg benyújtandó kérelem esetén helytálló az alperes azon jogszabály értelmezése (a vis maior rendelet és a 38/2011. (III. 22.) MVH Közlemény együttes értelmezése), hogy csak annak a beruházásnak a megvalósítási határidejét hosszabbíthatja meg egy évvel a hatóság, amelynél a kérelmező megtartotta a vis maior bejelentésére vonatkozó jogszabályi határidőket. Így az MVH Közlemény nem teremtett jogalapot a felperesnek arra, hogy a 2011. május 8-ai megvalósítási határidő lejárta előtt bármikor előterjeszthesse a vis maior kérelmét is.
[18] A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. IV. 35.265/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás