KÜ BH 2014/228
KÜ BH 2014/228
2014.07.01.
Szakértő kifogásolására akkor kerülhet sor a felülvizsgálati eljárásban, ha ennek oka az alapeljárás befejezése után jutott a fél tudomására [1952. évi III. tv. 235. § (1) bek., 206. § (1) bek.].
[1] A Sopron, Z. u. alatti ... hrsz.-ú ingatlanon egy kétlakásos ház áll. Ennek egyik felére egy perben nem álló személynek építmény felújítására, valamint tetőtér beépítésére a hatóság még 2007-ben engedélyt adott. Az építési engedély jogerőre emelkedett. Az említett személy, mint építtető kérte használatbavételi engedély megadását.
[2] Az elsőfokú hatóság a használatbavételi engedélyt kikötésekkel megadta. Az alperes 2009. december 14-i határozatával helybenhagyta elsőfokú szervének döntését, mert a kiadott építési engedélyhez képest lényeges és figyelembe veendő eltérés nem volt.
[3] Határozatában a 2009. március 3-án előterjesztett használatbavételi engedély időpontjában hatályos jogszabályokat alkalmazta, nevezetesen a telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) 38. § (2) bekezdését.
[4] A határozattal szemben annak hatályon kívül helyezését kérve a felperesek nyújtottak be keresetet, kérve az alperes új eljárásra kötelezését. Arra hivatkoztak, hogy mint a perbeli ikerház másik felének tulajdonosai előtt az építési engedélyezési eljárás során vált csak nyilvánvalóvá, hogy nem megfelelő vastagságú fal választja el egymástól az ikerház két önálló részét. Az ikerház két része között hiányzik egy fal, melynek megépítésére nem került sor, így használatbavételi engedélyt nem lehetett volna kiadni.
[5] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította.
[6] Indokolása szerint a használatbavételi engedélyt megadó határozat felülvizsgálata során a bírósági eljárásban az volt megállapítható, hogy az engedélyezett tervtől a kivitelezés során a felperesek által támadott okból eltérés nem volt megállapítható, így a használatbavételi engedély megadásának akadálya nem volt. A bíróság ítéletét kirendelt szakértő véleményére alapította.
[7] A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását. Előadták, hogy a bíróság olyan szakértőt rendelt ki az ügyben, akinek nem volt a perbeli szakkérdésre véleményadásra jogosultsága. Egyebekben a korábbi kérelmeiket tartották fenn. Jogszabálysértésként az R. 38. § (2) bekezdésére hivatkoztak.
[8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[9] A Kúriának az ügyben arról kellett dönteni, hogy a hatóság a használatbavételi engedély kérelem elbírálásánál meggyőződött-e arról, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, és az építési tevékenységet az engedélynek megfelelően végezték-e el.
[10] A Kúria az ügy elbírálásánál R. 38. §-ának (2) bekezdését alkalmazta. Eszerint a használatbavételi engedély iránti kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság – szükség szerint helyszíni szemle alapján – köteles meggyőződni arról, hogy az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett rendeltetésnek megfelelően végezték-e el, az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos és használatra alkalmas állapotban van-e, valamint az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.
[11] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben első ízben hivatkoztak arra, hogy a per során kirendelt építésügyi igazságügyi szakértő jogosultsága nem megfelelő az adott szakkérdés megválaszolására. Ezt a kifogásukat a per során eddig nem hozták fel. A Pp. 324. § (1), 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 235. §-ának (1) bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására.
[12] Minthogy a szakértő kompetenciájának hiánya korábban nem merült föl és a Kúria álláspontja szerint az építésügyi igazgatási szakértői jogosultság megfelelő a jelen építésügyi közigazgatási perben, a továbbiakban a szakértővel kapcsolatos kifogásokkal a Kúria nem foglalkozott.
[13] Az ügy érdemében a döntést a bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelése alapján [Pp. 206. § (1) bekezdés] hozott ítélet felülvizsgálati kérelemmel eredményesen csak akkor támadható, hogy ha a bizonyítékok okszerű mérlegelésével iratellenes tényállás került megállapításra. Jelen ügyben a bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, ezért a felperesek felülvizsgálati kérelme alaptalan volt.
[14] A kifejtett indokok alapján a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.416/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás