23/2014. (V. 30.) NFM utasítás

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2014.06.01.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésére figyelemmel a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezetének és működésének szabályozása érdekében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát ezen utasítás Mellékleteként kiadom.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. §²

Melléklet a 23/2014. (V. 30.) NFM utasításhoz

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállása és alapadatai

1. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) központi költségvetési szerv.

(2) A Hatóság alapadatai a következők:

a) megnevezése: Nemzeti Közlekedési Hatóság,

b) rövidítése: NKH,

c) angol megnevezése: National Transport Authority,

d) német megnevezése: Nationale Behörde für Verkehr,

e) francia megnevezése: Autorité Nationale du Transport,

f) székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 62.,

g) telephelyek: a telephelyek felsorolását a 8. függelék tartalmazza,

h) vezetője: az elnök,

i) alapítója: Magyarország Kormánya,

j) az alapításáról rendelkező jogszabály a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum),

k) irányítója: a közlekedésért felelős miniszter,

l) alapítás dátuma jogfolytonosság alapján: 2007. július 1.,

m) az egységes szerkezetű alapító okirat kelte, száma: 2014. május 19., ISZF/1493-2/2014-NFM.,

n) jogállása: központi hivatal,

o) számlavezetője: Magyar Államkincstár,

p) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00289926-00000000,

q) adóigazgatási azonosító száma: 15598646-2-42,

r) PIR törzsszáma: 598646,

s) szakágazata: 841314,

t) kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységek:

045110 Közúti közlekedés igazgatása és támogatása

045190 Közúti közlekedési eszközök műszaki vizsgálata

045210 Vízi közlekedés igazgatása és támogatása

045310 Vasúti közlekedés igazgatása és támogatása

045410 Légi szállítás igazgatása és támogatása

076040 Egészségügyi szakértői tevékenységek.

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a Hatóság alapító okirata határozza meg. A Hatóság vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetése XVII. Fejezet.

A Hatóság szervezete

2. § (1) A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja (a továbbiakban: Központ), amelyet a Hatóság elnöke közvetlenül vezet.

(2) A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkező, különös hatáskörű első fokú szervei: a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a Légügyi Hivatal és az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal. A Hatóság első fokú szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják.

(3) A Hatóság önálló szervezeti egysége az Elnöki Kabinet és a főosztály, nem önálló szervezeti egységei az osztályok.

(4) A Központ levelezésében jogosult az Elnöki Hivatal elnevezés használatára.

3. § (1) A Hatóság szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Hatóság szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.

(3) A Hatóság létszámkeretét – szervezeti egységek szerinti bontásban – a 3. függelék tartalmazza. Indokolt esetben az elnök elrendelheti – a Kormány által a Hatóság egészére megállapított engedélyezett létszámkereten belül – az egyes szervezeti egységek közötti létszám átcsoportosítását.

(4) A Hatóságnál adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a 4. függelék tartalmazza.

(5) A Hatóságnál vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkaköröket az 5. függelék tartalmazza.

(6) A Hatóság részben vagy egészben funkcionális munkaköreit a 6. függelék tartalmazza.

(7) Az egyes szervezeti egységek jogutódlását a 7. függelék tartalmazza.

(8) A Hatóság telephelyeit a 8. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A HATÓSÁG VEZETÉSE

Az elnök

4. § Az elnök

a) meghatározza a Hatóság működésének főbb szabályait, valamint kiadja az 53. §-ban meghatározott utasításokat,

b) meghatározza, létrehozza, működteti és fejleszti a belső kontrollrendszert, kialakítja, irányítja és működteti a belső ellenőrzést,

c) meghatározza és jóváhagyja a Hatóság munkatervét,

d) figyelemmel kíséri, hogy a Hatóság személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadását kezdeményezi,

e) eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal, kivéve a jelen szabályzatban átruházott hatásköröket.

5. § (1) Az elnök közvetlenül irányítja

a) a hatósági elnökhelyettes,

b) a gazdasági elnökhelyettes,

c) a stratégiai elnökhelyettes,

d) az Elnöki Kabinet vezetőjének,

e) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének,

f) a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének,

g) a Kommunikációs Osztály vezetőjének, valamint

h) a Központi Ügyeleti Osztály vezetőjének

tevékenységét.

(2) Az elnök az Elnöki Kabinet vezetőjének koordinálásával irányítja a biztonsági vezető és az informatikai biztonsági referens tevékenységét.

(3) Az elnök irányítja a belső adatvédelmi felelős ez irányú tevékenységét.

(4) Az elnök – a közigazgatási hatósági feladatok kivételével – irányítja

a) a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalt,

b) a Légügyi Hivatalt, valamint

c) az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalt

vezető elnökhelyettes tevékenységét.

6. § Az elnököt feladatai ellátásában Elnöki Kabinet segíti.

7. § (1) Az elnököt akadályoztatása esetén jogszabály vagy e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az elnök utasításai szerint eljárva a hatósági elnökhelyettes helyettesíti.

(2) Az elnök helyettesítését a hatósági elnökhelyettes akadályoztatása esetén – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a stratégiai elnökhelyettes látja el és gyakorolja az elnök jogait utólagos beszámolási kötelezettséggel.

(3) Az elnököt akadályoztatása esetén a gazdálkodási és pénzügyi jogkör tekintetében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az elnök utasításai szerint eljárva, a gazdasági elnökhelyettes helyettesíti és gyakorolja az elnök jogait utólagos beszámolási kötelezettséggel.

(4) Az elnököt akadályoztatása esetén nemzetközi és európai uniós ügyekben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az elnök utasításai szerint eljárva a stratégiai elnökhelyettes helyettesíti és gyakorolja az elnök jogait utólagos beszámolási kötelezettséggel.

Elnökhelyettesek

8. § A Hatóságnál

a) hatósági elnökhelyettes,

b) gazdasági elnökhelyettes,

c) stratégiai elnökhelyettes, továbbá

d) a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalt vezető elnökhelyettes,

e) a Légügyi Hivatalt vezető elnökhelyettes, valamint

f) az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalt vezető elnökhelyettes

működik.

9. § A 8. § a)–c) pontja szerinti elnökhelyettes

a) intézi az elnök által számára meghatározott egyedi feladatot, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatot dolgoz ki, kialakítja és képviseli a hatóság álláspontját,

b) közreműködik az elnök döntéseinek megalapozásában és azok végrehajtásában,

c) koordinálja a Hatóság Statútumában szereplő feladatokkal kapcsolatos, valamint az ágazati felelősségi körbe tartozó teendőket,

d) gondoskodik az elnöki értekezleten és az elnök által esetileg kiadott határidős feladatok nyilvántartásáról és végrehajtásáról, valamint a végrehajtásról tájékoztatja az érintett szervezeti egység vezetőjét,

e) a feladatellátáshoz szükséges vezetői döntésről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőjét,

f) ellenőrzi a jogszabályban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben, a munkatervben és az elnöki döntésben meghatározott feladat végrehajtását,

g) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység szakmai tevékenységéért,

h) gazdálkodik a hatáskörébe utalt előirányzattal, költségkerettel, valamint ellátja azzal kapcsolatosan a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési feladatot,

i) közreműködik a Hatóság munkaerő- és bérgazdálkodásában, javaslatot tesz a személyi jellegű kifizetések keretösszegére és véleményezi a személyi jellegű kifizetésekre vonatkozó javaslatot,

j) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység tekintetében a Hatóság honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatásért és közérdekű adatok szolgáltatásának teljesítéséért,

k) ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel az elnök megbízza.

A hatósági elnökhelyettes

10. § A hatósági elnökhelyettes

a) előkészíti a hatóság szervezeti és működési szabályzatát,

b) javaslatot tesz a hatóság munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését,

c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és az elnöki döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását, kiadmányozza a közigazgatási egyeztetésre bocsátott kormány-előterjesztésekre és miniszteri rendelet tervezetekre kialakított véleményt,

e) az Elnöki Kabinet vezetőjével együttműködve kialakítja, működteti és irányítja a Hatóság feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerét,

f) koordinálja a hatóságon belüli csoportos munkavégzést,

g) ellátja az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény és a végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet alapján a felügyeleti szerv feladatait.

11. § A hatósági elnökhelyettes közvetlenül irányítja

a) a Jogi Főosztály,

b) a Másodfokú Hatósági Főosztály, valamint

c) a Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

12. § (1) A hatósági elnökhelyettest akadályoztatása esetén – ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el – a Jogi Főosztály vezetője helyettesíti.

(2) A hatósági elnökhelyettes és a Jogi Főosztály vezetőjének együttes távolléte esetén a hatósági elnökhelyettest – ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el – a Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője helyettesíti.

Gazdasági elnökhelyettes

13. § A gazdasági elnökhelyettes

a) felelős a Hatóság számviteli rendjéért, a gazdálkodás szabályszerűségéért, a hatóság kontrolling-rendszerének működtetéséért, a költségvetési beszámoló elkészítéséért és adatainak valódiságáért,

b) iránymutatást ad a Hatóság szervezeti egységeinek gazdasági jellegű munkájához és figyelemmel kíséri ezek végrehajtását,

c) gondoskodik a gazdasági adatszolgáltatási tevékenység határidőre történő ellátásáról,

d) közvetlenül irányítja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek gazdálkodással, költségvetési tervezéssel, pénzellátással, költségvetési beszámolóval, költségvetési gazdálkodással, az állami vagyon kezelésével, a beszámolással, a számvitellel, az előírt adatszolgáltatással, a gazdasági folyamatba beépített ellenőrzéssel és a bérgazdálkodással kapcsolatos feladatait,

e) felelős a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenység ellátásáért,

f) ellátja a kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanokkal kapcsolatos gazdasági jellegű feladatokat,

g) gondoskodik a Hatóság által használt épületek, épületrészek, eszközállomány javítási, karbantartási és felújítási munkálatainak megszervezéséről és lebonyolításáról,

h) felügyeli a Hatóság beruházásait, valamint

i) kezdeményezi a hatósághoz befolyó díjak rendeleti megalkotását és azok szükség szerinti módosítását a jogalkotónál.

14. § A gazdasági elnökhelyettes közvetlenül irányítja

a) a Műszaki és Ellátási Főosztály,

b) a Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály, valamint

c) a Számviteli és Kontrolling Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

15. § (1) A gazdasági elnökhelyettest akadályoztatása esetén – ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el – a Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály vezetője helyettesíti.

(2) A gazdasági elnökhelyettes és a Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály vezetőjének együttes távolléte esetén a gazdasági elnökhelyettest – ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el – a Műszaki és Ellátási Főosztály vezetője helyettesíti.

Stratégiai elnökhelyettes

16. § A stratégiai elnökhelyettes

a) felelős a Hatóság informatikai fejlesztéseinek megvalósításáért, a projektszervezetben végrehajtott fejlesztések lebonyolításáért,

b) figyelemmel kíséri a Hatóság informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,

c) közreműködik a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésében, a közszolgáltatási folyamatok egyszerűsítésében,

d) felelős a Hatóság informatikai infrastruktúrája, valamint a központi szakrendszeri alkalmazások üzemszerű működtetéséhez szükséges feltételek biztosításáért, ellátja azok üzemeltetésének a Hatóságra háruló feladatait a felhasználói feladatok kivételével,

e) intézkedik, vagy elnöki hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményez a biztonságos üzemeltetési feltételek megteremtése érdekében,

f) felügyeli a Hatóság beszerzéseit,

g) a beszerzési eljárásokban – a közbeszerzési szabályok betartásával – a működési, dologi feltételek biztosításáért az adott beszerzési eljárásban érintett első fokú szerv vezetőjével, a Központ beszerzési eljárásában érintett szervezeti egység irányításáért felelős elnökhelyettessel együttesen felelős,

h) közreműködik a biztonsági vezetőnek a minősített adatok védelmével kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó feladatai ellátásában, valamint

i) ellátja az iratkezelő rendszer szakmai felügyeletét, biztosítja a Hatóság tekintetében az iratkezelés szabályainak megtartását.

17. § A stratégiai elnökhelyettes közvetlenül irányítja

a) a Fejlesztési Főosztály,

b) az Informatikai Főosztály,

c) a Nemzetközi Főosztály, valamint

d) a Közbeszerzési Osztály

vezetőjének tevékenységét.

18. § (1) A stratégiai elnökhelyettest akadályoztatása esetén – ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el – a Fejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.

(2) A stratégiai elnökhelyettes és a Fejlesztési Főosztály vezetőjének együttes távolléte esetén a stratégiai elnökhelyettest – ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el – az Informatikai Főosztály vezetője helyettesíti.

Hivatalt vezető elnökhelyettes

19. § A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkező különös hatáskörű első fokú szerveit a hivatalvezetők mint az adott szakágazatok elnökhelyettesei vezetik.

20. § A hivatalvezető elnökhelyettes

a) gyakorolja a Hatóság első fokú szervéhez telepített hatáskört és eljár az első fokú szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban,

b) intézi az elnök által számára meghatározott egyedi feladatot, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatot dolgoz ki az elnök által meghatározott egyedi feladatra, kialakítja és képviseli a Hatóság első fokú szervét vagy az elnök felhatalmazása alapján a Hatóságot,

c) közreműködik az elnök döntéseinek megalapozásában és azok végrehajtásában,

d) koordinálja a Statútumban szereplő feladatokkal, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos ügyeket,

e) nyilvántartja – az egyedi hatósági ügyek kivételével – az általa irányított hivatal határidős feladatait és ellenőrzi azok végrehajtását, valamint a végrehajtásról tájékoztatja az érintett szervezeti egység vezetőjét,

f) a feladatellátáshoz szükséges vezetői döntésről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység vezetőjét,

g) ellenőrzi a jogszabályban, a közjogi szervezetszabályozó eszközben, a munkatervben és az elnöki döntésben meghatározott feladat végrehajtását,

h) felelős az irányítása alá tartozó hivatal szakmai tevékenységéért,

i) gazdálkodik a hatáskörébe utalt előirányzattal, költségkerettel, valamint ellátja azzal kapcsolatosan a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési feladatot,

j) az általa irányított hivatal tekintetében közreműködik a Hatóság munkaerő- és bérgazdálkodásában, javaslatot tesz a hivatal személyi jellegű kifizetések keretösszegére és véleményezi a hivatal személyi jellegű kifizetéseire vonatkozó javaslatot,

k) felelős az irányítása alá tartozó hivatalnak a Hatóság honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatásért és közérdekű adatok szolgáltatásának teljesítéséért,

l) felelős az általa irányított hivatal ellenőrzési tervének és munkatervének elkészítéséért,

m) ellátja mindazokat a feladatokat, amellyel az elnök megbízza.

A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalt vezető elnökhelyettes

21. § A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal vezetője közvetlenül irányítja

a) a Jármű Főosztály,

b) a Jármű Módszertani Főosztály,

c) a Képzési és Vizsgáztatási Főosztály, valamint

d) a Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

22. § (1) A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén a Képzési és Vizsgáztatási Főosztály vezetője helyettesíti.

(2) A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal vezetőjének és a Képzési és Vizsgáztatási Főosztály vezetőjének együttes távolléte esetén a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal vezetőjét a Jármű Módszertani Főosztály vezetője helyettesíti.

A Légügyi Hivatalt vezető elnökhelyettes

23. § A Légügyi Hivatal vezetője közvetlenül irányítja

a) a Légijogi és Szervezési Osztály,

b) a Repülésbiztonsági Osztály,

c) az Állami Légügyi Főosztály,

d) a Szakszolgálati Főosztály,

e) a Felügyeleti Főosztály, valamint

f) az NSA Főosztály

vezetőjének tevékenységét.

24. § (1) A Légügyi Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén a Felügyeleti Főosztály vezetője helyettesíti.

(2) A Légügyi Hivatal vezetőjének és a Felügyeleti Főosztály vezetőjének együttes távolléte esetén a Légügyi Hivatal vezetőjét a Szakszolgálati Főosztály vezetője helyettesíti.

Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalt vezető elnökhelyettes

25. § Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezetője közvetlenül irányítja

a) a Hajózási Főosztály,

b) az Út- és Hídügyi Főosztály, valamint

c) a Vasúti Főosztály,

vezetőjének tevékenységét.

26. § (1) Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén az Út- és Hídügyi Főosztály vezetője helyettesíti.

(2) Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezetőjének és az Út- és Hídügyi Főosztály vezetőjének együttes távolléte esetén az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezetőjét a Vasúti Főosztály vezetője helyettesíti.

Az Elnöki Kabinet vezetője

27. § Az Elnöki Kabinet vezetője

a) meghatározza az Elnöki Kabinet munkarendjét, közvetlenül vezeti az Elnöki Kabinetet és koordinálja az Elnöki Kabinetet érintő feladatok végrehajtását,

b) felelős a Hatóság protokoll feladatainak ellátásáért,

c) felelős az ügyeleti feladatok ellátásáért, ennek keretében közvetlenül irányítja az Elnöki Kabineten belül működő főügyeletes tevékenységét,

d) a biztonsági vezető útján felelős a Nyilvántartó (TÜK) működéséért,

e) koordinálja a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének, a Kommunikációs Osztály vezetőjének, valamint a Hatóság biztonsági vezetőjének és informatikai biztonsági referensének a tevékenységét,

f) az elnök utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a hatóság képviseletét az elnök által meghatározott ügyekben,

g) a hatósági elnökhelyettessel együttműködik a hatóság feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerének kialakításában, működtetésében és irányításában,

h) ellátja az elnök által egyedileg meghatározott feladatokat.

28. § (1) Az Elnöki Kabinet vezetőjét a kabinetvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselő helyettesíti.

(2) Az Elnöki Kabinet vezetője jogosult a kabinetfőnök, a kabinetvezető-helyettes munkakört betöltő kormánytisztviselő a kabinetfőnök-helyettes cím használatára.

III. Fejezet

A HATÓSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az önálló szervezeti egység és az önálló szervezeti egységbe nem tartozó szervezeti egység

29. § (1) Az önálló szervezeti egység és az önálló szervezeti egységbe nem tartozó szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység ügyrendje határozza meg.

A szervezeti egységek vezetői

30. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – az elnöktől (a hatósági ügyek kivételével), a tevékenységét irányító elnökhelyettestől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, e szabályzat vagy az irányítást gyakorló vezető eltérően nem rendelkezik.

31. § Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint az önálló szervezeti egység vezetőjének utasítása szerint helyettesíti az önálló szervezeti egység vezetőjét. Jelen szabályzat 2. függelékében meghatározott önálló szervezeti egységeknél az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettesítésére egy osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működik.

32. § (1) Amennyiben az önálló szervezeti egység szervezeti egységekre (osztály) bontva végzi munkáját, a nem önálló szervezeti egységet az önálló szervezeti egység vezetője, főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti. Az osztály vezetője az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztály vezetője felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztály vezetőjét – ha nem az önálló szervezeti egység vezetőjét helyettesítő jogkörben jár el – akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

IV. Fejezet

A HATÓSÁGI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS FÓRUMAI

Elnöki Értekezlet

33. § (1) Az Elnöki Értekezlet a Hatóság legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) Az Elnöki Értekezlet célja:

a) stratégiailag vagy más okból lényeges feladatok meghatározása és aktuális ügyek áttekintése,

b) a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek egyeztetése,

c) beszámoltatás a munkatervi feladatok végrehajtásáról,

d) az értekezleten felvetett (felterjesztett) elnöki vagy egységes hatósági állásfoglalást érintő kérdések megtárgyalása és egységes álláspont kialakítása,

e) azonnali elnöki döntést igénylő kérdésekben javaslat a döntéshozatalra,

f) az elnök feladatkörébe tartozó intézményi működést, egységes hivatali gyakorlat kialakítását érintő elvi (illetve gyakorlati) jelentőségű kérdések, koncepciók megtárgyalása,

g) jelentős stratégiai jellegű, több ágazatot érintő koncepció, program megvitatása,

h) tájékoztatás e szabályzat rendelkezése alapján az elnök jogkörébe tartozó döntések meghozataláról,

i) az elnökhelyettesek, hivatalvezető elnökhelyettesek az Elnöki Kabinet vezetője által előzetesen beterjesztett kérdések megtárgyalása.

(3) Az Elnöki Értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása az Elnöki Kabinet feladata.

(4) Az Elnöki Értekezlet vezetője az elnök, távolléte esetén a hatósági elnökhelyettes, mindkettőjük távolléte esetén a stratégiai elnökhelyettes.

(5) Az Elnöki Értekezlet állandó résztvevői az elnök, az elnökhelyettesek, az Elnöki Kabinet vezetője és helyettes vezetője, a Humánpolitikai Főosztály vezetője, a Jogi Főosztály vezetője és a Kommunikációs Osztály vezetője. Az Elnöki Értekezletre más személyeket az elnök hív meg.

(6) Az Elnöki Értekezlet résztvevőinek tájékoztatása és javaslata alapján az elnök döntést hoz és iránymutatást ad.

(7) Az Elnöki Értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról az Elnöki Kabinet emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

Elnökhelyettesi és Hivatalvezető Elnökhelyettesi Értekezlet

34. § (1) Az Elnökhelyettesi és Hivatalvezető Elnökhelyettesi Értekezlet (e § használatában a továbbiakban: Értekezlet) az egyes elnökhelyettesek, hivatalvezető elnökhelyettesek feladatkörébe tartozó irányítási feladatok hatékony ellátását szolgáló fórum.

(2) Az Értekezleten az elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes meghatározza az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek feladatait és dönt az elnöki jóváhagyást nem igénylő, hatáskörébe tartozó kérdésekről.

(3) Az Értekezlet célja, hogy összehangolja az elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek heti munkáját és tisztázza a feladatkört érintő aktuális kérdéseket, megvitassa az előterjesztések tervezeteit, döntsön a további lépésekről, az átdolgozásról és a koordináció menetéről.

(4) Az Értekezlet vezetője az elnökhelyettes vagy a hivatalvezető elnökhelyettes.

(5) Az Értekezlet résztvevői az elnökhelyettes, a hivatalvezető elnökhelyettes, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, az elnökhelyettes, a hivatalvezető elnökhelyettes titkársági feladatait ellátó állandó munkacsoport munkatársa, valamint az elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes által meghívott más személy. Amennyiben megtárgyalandó előterjesztés tárgyában más elnökhelyettes vagy hivatalvezető elnökhelyettes érintett, meghívásáról az elnökhelyettes, a hivatalvezető elnökhelyettes gondoskodik.

(6) Az Értekezlet előkészítéséért, napirendjének összeállításáért, továbbá az Értekezleten meghatározott feladatokról az emlékeztető elkészítéséért és annak, az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsátásáért az elnökhelyettes vagy a hivatalvezető elnökhelyettes titkársági feladatait ellátó munkacsoport munkatársa a felelős.

Főosztályi Értekezlet

35. § (1) A Főosztályi Értekezlet az egyes főosztályok feladatkörébe tartozó feladatok hatékony ellátását szolgáló fórum.

(2) A Főosztályi Értekezleten a főosztályvezető meghatározza az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatait és dönt a magasabb vezetői jóváhagyást nem igénylő, hatáskörébe tartozó kérdésekről.

(3) A Főosztályi Értekezlet előkészítéséért, az emlékeztető elkészítéséért az önálló szervezeti egység vezetője által megbízott személy a felelős.

Felügyelőség-vezetői és Szakágvezetői Értekezlet

36. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a Statútum 3/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Hatóság a szakmai irányítás és koordináció érdekében

a) legalább félévente – a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei igazgatóinak részvételével – Felügyelőség-vezetői Értekezletet,

b) legalább félévente – a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai területe vezetőinek részvételével – Informatikai Szakágvezetői Értekezletet,

c) legalább negyedévente – a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei útügyi vezetőinek részvételével – Útügyi Szakágvezetői Értekezletet és

d) legalább negyedévente – a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei gépjármű-közlekedési és járművezető képzési vezetői részvételével – Gépjármű-közlekedési Szakágvezetői Értekezletet

tart.

(2) A Felügyelőség-vezetői és a Szakágvezetői Értekezletek célja:

a) iránymutatás a hatósági feladatok koordinált, egyszerű, hatékony, költségtakarékos, nemzeti érdekeket képviselő és jogilag megalapozott ellátása érdekében,

b) iránymutatás az európai uniós támogatással épülő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánított infrastruktúra beruházások integrált, gyors és hatékony engedélyezéséhez,

c) iránymutatás az ügyintézés menetében, szakmai tartalmában országos szinten az egységesség biztosítása érdekében,

d) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttesen tartott szakmai ellenőrzések tapasztalatainak megosztása, a jó gyakorlatok átadása,

e) iránymutatás a kiemelt kormányzati célként megvalósítandó, határon átnyúló infrastruktúra fejlesztések (pl. határhidak, határon átnyúló utak) integrált, gyors és hatékony engedélyezése érdekében,

f) iránymutatás a közlekedésért felelős miniszter által kiemeltként meghatározott feladatok országosan egységes és hatékony végrehajtása érdekében,

g) egymás kölcsönös tájékoztatása érdekében információcsere,

h) iránymutatás a közlekedési hatósági eljárások módszertanának országosan egységes megvalósulása érdekében,

i) iránymutatás az Országos Ellenőrzési Terv megvalósításához, az ellenőrzési tapasztalatok átadása,

j) jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközök változásából eredő új eljárási aspektusok megvitatása az országosan egységes alkalmazás érdekében,

k) újonnan bevezetésre kerülő jogszabályok adaptálásának megbeszélése,

l) az eltérő megyei gyakorlatok alapján a legjobb gyakorlatra vonatkozó ajánlások megfogalmazása,

m) tájékoztatás az informatikai rendszerekkel kapcsolatos fejlesztésekről,

n) tájékoztatás a szakterületet érintő legújabb technikai újdonságokról,

o) a szakterületen felmerülő szabályozási hiányok, problémák megbeszélése,

p) iránymutatás a különösen súlyos szabályszegésekkel kapcsolatban,

q) nemzetközi tapasztalatok ismertetése.

Az elnökhelyettesi, hivatalvezető elnökhelyettesi titkársági feladatokat ellátó állandó munkacsoport

37. § (1) Az elnökhelyettesek és hivatalvezető elnökhelyettesek hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e szabályzat szerinti, az elnökhelyettes vagy a hivatalvezető elnökhelyettes hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e szabályzat így rendelkezik – az elnökhelyettes vagy a hivatalvezető elnökhelyettes titkárságaként működő állandó munkacsoport biztosítja.

(2) A titkársági feladatokat ellátó állandó munkacsoport az elnökhelyettes, a hivatalvezető elnökhelyettes munkáját segíti és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az elnökhelyettes vagy a hivatalvezető elnökhelyettes állandó vagy eseti jelleggel a titkársági feladatokat ellátó munkacsoport feladat- és hatáskörébe utal.

(3) A titkársági feladatokat ellátó állandó munkacsoport feladatait és tagjait az elnökhelyettes vagy a hivatalvezető elnökhelyettes által kiadott ügyrend állapítja meg.

Eseti munkacsoport

38. § (1) A hatóság több elnökhelyettesének, hivatalvezető elnökhelyettesének vagy több önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoport hozható létre. Amennyiben a szabályzat eltérően nem rendelkezik, a munkacsoport létrehozásáról szóló, a hatósági elnökhelyettes által kiadott egyedi utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

A HATÓSÁG MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

Kiadmányozás

39. § (1) A kiadmányozási jog – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –

a) az elnök hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) – ha e szabályzat így rendelkezik – az elnök hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és az elnök nevében történő aláírására, vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

(2) Az elnök kiadmányozza

a) a közlekedésért felelős miniszter részére benyújtandó jelentést,

b) az autonóm államigazgatási szerv részére küldendő levelet,

c) a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ,

e) a jogszabály által az elnök hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a (2) bekezdés c) pontja szerinti ügy kivételével – a feladatkörrel rendelkező elnökhelyettes intézkedik és kiadmányoz.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott iratok a szakterület szerint illetékes elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes, az elnök által közvetlenül irányított szervezeti egységek esetében az Elnöki Kabinet vezetője útján terjeszthetők elő kiadmányozásra.

(5) Az elnök kiadmányozási jogkörébe tartozó másodfokú hatósági ügyek iratait a Másodfokú Hatósági Főosztály vezetője kiadmányozza az elnök nevében és megbízásából.

(6) Az elnök kiadmányozási jogkörébe tartozó, a végrehajtási szakban eljárási bírságot kiszabó végzés elleni fellebbezésekben a Jogi Főosztály vezetője jár el az elnök nevében és megbízásából.

(7) Az elnök kiadmányozási jogkörébe tartozó

a) jogszabályban meghatározott, a vasúti igazgatási szerv hatáskörébe tartozó,

b) a vasúti és autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogokkal kapcsolatos

eljárásokban a hatósági ügyek iratait a Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály vezetője kiadmányozza az elnök nevében és megbízásából.

(8) A Hatóság első fokú szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. A Hatóság első fokú szervét vezető hivatalvezető elnökhelyettes gyakorolja a Hatóság első fokú szervéhez telepített hatáskört és eljár az első fokú szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban. A hivatalvezető elnökhelyettes a hatáskörébe tartozó döntéseket jelen szabályzatban meghatározottak szerint vezetői munkakörrel rendelkező kormánytisztviselőre ruházhatja át, aki a döntés meghozatala során a hivatalvezető elnökhelyettes nevében jár el.

(9) A Hatósággal szemben vagy a hatóság által indított ügyekben a perbeli képviseletet – amennyiben az ügy sajátosságára tekintettel az elnök vagy a hatósági elnökhelyettes a képviselet ellátására más szervezeti egység vezetőjét nem jelöli ki – a Jogi Főosztály vezetője látja el. A keresetben vagy a per folyamán felmerült szakkérdést egyértelműen megjelölő kérésére a per tárgya szerint érintett szakterület vezetője köteles a szükséges szakmai segítséget, írásbeli tájékoztatást a Jogi Főosztály vezetője részére megadni, továbbá a Jogi Főosztály vezetőjének kérése alapján biztosítja a szakmai álláspontot megfogalmazó kormánytisztviselő jelenlétét a bírósági tárgyaláson. A peres eljárásban felmerülő nyilatkozattételi kötelezettség és jogosultság, valamint a bírósági beadványok kiadmányozása a Jogi Főosztály vezetőjét illetik. A Jogi Főosztály vezetője képviseleti jogosultságát az adott perben eljáró jogászi feladatot ellátó kormánytisztviselőre átruházhatja. A tárgyaláson a szakmai álláspontot képviselő kormánytisztviselő nyilatkozatot tehet. Peren kívüli és perbeli egyezség csak az elnök vagy hatósági elnökhelyettes előzetes írásbeli engedélye alapján köthető.

(10) Amennyiben a Hatóságot érintő jogvitában a Hatóságot a (9) bekezdés szerinti egyedi kijelölés alapján nem a Jogi Főosztály vezetője vagy az általa megbízott kormánytisztviselő képviseli, úgy a perben a kiadmányozás joga annak a szervezeti egységnek a vezetőjét illeti meg, amelyet az ügy sajátosságára tekintettel az elnök vagy a hatósági elnökhelyettes kijelölt. A kijelölt szervezeti egység vezetője a kiadmányozás jogát az adott szervezeti egység általa kijelölt kormánytisztviselőjére ruházhatja át. Perbeli vagy peren kívüli egyezség csak a szervezeti egységet kijelölő vezető előzetes írásbeli engedélyével köthető.

(11) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes vagy e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a Hatóság vezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.

(12) Kiadmányozási joggal rendelkezik a feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében

a) a belső ellenőr,

b) a biztonsági vezető,

c) az informatikai biztonsági referens,

d) a szakmai vizsgabizottság elnöke.

40. § (1) A stratégiai elnökhelyettes az elnök által átruházott hatáskörben kiadmányozza a Központ által előkészített, a nemzetközi szervezetek és intézmények számára címzett ügyiratot. A stratégiai elnökhelyettes egyes ügycsoportok vagy nemzetközi szervezetek, intézmények, valamint a kétoldalú és regionális kapcsolatok tekintetében a kiadmányozási jogot a műveletek hatékony ellátásának biztosítása érdekében elnökhelyettesre vagy önálló szervezeti egység vezetőjére állandó vagy eseti jelleggel átruházhatja.

(2) A Hatóság első fokú szerveiként eljáró hivatalok az általuk nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, valamint a kétoldalú és regionális kapcsolatok terén folytatott tevékenységükről, megbeszélésekről, egyeztetésekről a stratégiai elnökhelyettes részére rendszeresen írásos tájékoztatást adnak.

41. § (1) Az elnök, ha a kiadmányozásra az elnök nevében más személy jogosult a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy, a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

(2) Az elnök felhatalmazása alapján vagy az elnök által átruházott jogkörben eljáró személy tevékenységéről – a hatósági elnökhelyettes útján – rendszeresen beszámol az elnöknek.

A munkavégzés általános szabályai

42. § (1) Az elnök és a hatósági elnökhelyettes kivételével vezető az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység vezetője és munkatársa részére utasítást nem adhat. Az elnökhelyettes, a hivatalvezető elnökhelyettes és az Elnöki Kabinet vezetője feladatkörének ellátásával kapcsolatban a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység vezetőjének a szervezeti egységet irányító elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes egyetértésével adhat utasítást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.

(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.

A hivatali egyeztetés rendje

43. § (1) A kormányzati döntés-előkészítési javaslat megtétele során a Hatóság egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket az elnök megbízásából a Jogi Főosztály elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett szervezeti egység vezetőjének mint főfelelősnek.

(3) A külső szervektől véleményezésre érkező jogszabálytervezetekre a Hatóság álláspontjának kialakítása – a tervezet tartalmától függően – a főfelelős feladata.

(4) A beérkező tervezeteket a főfelelős köteles megküldeni a tervezett szabályozás tartalmával érintett szervezeti egységek számára.

(5) A főfelelős az észrevételeit és a válasz tervezetét a számára megadott határidőn belül jóváhagyás és aláírás céljából a főfelelőst irányító elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes és a Jogi Főosztály útján küldi meg a hatósági elnökhelyettes részére.

(6) Ha a főfelelős és/vagy a tervezettel kapcsolatban véleményt adó szervezeti egységek észrevételei között a szükséges egyeztetés(eke)t követően is véleménykülönbség marad fenn, a hatósági elnökhelyettes egyeztetést tart és dönt a Hatóság egységes álláspontjáról.

(7) Amennyiben az előterjesztést, jogszabálytervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a Hatóságot a hatósági elnökhelyettes vagy az általa kijelölt önálló szervezeti egység vezetője képviseli. Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen részt vevő a hatósági elnökhelyettest az egyeztetést követő legrövidebb időn belül tájékoztatja.

44. § (1) Az előterjesztés, a jelentés, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a Hatóság munkatervében a feladat elvégzéséért főfelelősként megjelölt, ennek hiányában az egyébként a tárgykörért felelős önálló szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős főosztály) köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.

(2) A tervezet szakmai és tartalmi megalapozottságáért, a tervezet előkészítésért felelős szervezeti egység viseli a felelősséget, a tervezet pénzügyi megalapozottságáért a gazdasági elnökhelyettes által kijelölt szervezeti egység a felelős.

(3) A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály végzi. A tervezet belső egyeztetésébe – amennyiben az közjogi szervezetszabályozó eszközt tartalmaz – a Jogi Főosztály vezetőjét minden esetben be kell vonni. A tervezetet a belső egyeztetés során minden esetben meg kell küldeni a Kommunikációs Osztály vezetőjének is. A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén az elnökhelyettesek, hivatalvezető elnökhelyettesek útján, az elnökhelyettesek, hivatalvezető elnökhelyettesek közötti vita esetén a hatósági elnökhelyettes útján rendezik, amelynek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.

(4) A Hatóságnál készülő tervezetek belső egyeztetésére legalább 8 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni nem helyettesíthető jogkörben csak az elnökhelyesnek vagy a hivatalvezető elnökhelyettesnek kivételes esetben és külön indokolás mellett lehet.

(5) A közjogi szervezetszabályozó eszközt tartalmazó előterjesztést az elnök a Jogi Főosztály vezetőjének szignálásával adja ki. A Jogi Főosztály vezetőjének egyet nem értése esetén a közjogi szervezetszabályozó eszköz nem adható ki.

45. § Az elnök részére jóváhagyásra felterjesztett iratokat – jelen szabályzatban meghatározottakon túl – kézjegyével látja el az előkészítő ügyintéző, amennyiben az önálló szervezeti egység osztályokra tagozódik az előkészítő ügyintéző osztályvezetője, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjét irányító elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes. Amennyiben az irat az Elnöki Kabinet feladatkörét is érinti, az érintett elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes szignálását követően az Elnöki Kabinet vezetője is kézjegyével látja el.

Ügyintézési határidő

46. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Hatóságnál történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Amennyiben az ügy az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét haladéktalanul tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes önálló szervezeti egység vezetője, elnökhelyettes vagy hivatalvezető elnökhelyettes a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

47. § (1) A Hatóság valamennyi vezetője és munkatársa köteles a hatósági feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, valamint azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, a Hatóság azon szervezeti egysége a felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre az elnök kijelölt.

(2) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

A feladatok meghatározása, végrehajtása és ellenőrzése

48. § (1) A Hatóság fő feladatait félévenként munkaterv foglalja össze.

(2) A féléves munkatervet a hatósági elnökhelyettes előzetes egyeztetés alapján állítja össze, és a gazdasági, valamint a stratégiai elnökhelyettes, továbbá a hivatalvezető elnökhelyettesek szignálását követően az elnöknek jóváhagyás céljából benyújtja.

(3) A munkaterv tartalmazza

a) az Elnöki Értekezleten írásos előterjesztésben megtárgyalásra kerülő témaköröket, azok elkészítésének határidejét és felelősét,

b) a közjogi szervezetszabályozó eszközök témakörét, határidejét és felelősét,

c) a hatósági ellenőrzési feladattípusokat,

d) a kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szerveinek a Hatóság által történő ellenőrzésének feladatait.

49. § A jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben vagy a munkatervben megállapított, továbbá az elnök, az elnökhelyettesek és a hivatalvezető elnökhelyettesek által meghatározott feladat végrehajtása az ügykör szerint hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egység kötelessége.

A Hatóság képviselete

50. § (1) A Hatóságot az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e szabályzatnak az elnök helyettesítésének rendjét megállapító rendelkezései az irányadók azzal, hogy az elnökhelyettesek és a hivatalvezető elnökhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a Hatóságot az Elnöki Kabinet vezetője képviseli.

(2) A társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel való kapcsolatokban a Hatóságot az elnök, az elnökhelyettesek, a hivatalvezető elnökhelyettesek, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben vagy az elnök, az elnökhelyettesek, a hivatalvezető elnökhelyettesek megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezető képviseli.

(3) A Hatóság bíróságok előtti jogi képviseletét – a 39. § (9) és (10) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a Jogi Főosztály látja el, e körben utasítást a képviselet ellátására vonatkozóan csak az elnök és a hatósági elnökhelyettes adhat. Az elnök az ügy különös sajátosságára tekintettel kivételesen a képviseletre megbízási szerződés megkötését engedélyezheti.

(4) Az ügy sajátosságára tekintettel az elnök vagy a hatósági elnökhelyettes a képviselet ellátására más szervezeti egység vezetőjét is kijelölheti. Az elnök az ügy különös sajátosságára tekintettel kivételesen a képviseletre megbízási szerződés megkötését engedélyezheti, ebben az esetben a megbízottal való kapcsolattartásért a szakmailag illetékes szervezeti egység vezetője felelős.

(5) A Hatóság más hatóságok előtti képviseletét a szakmailag illetékes önálló szervezeti egység – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – az irányításáért felelős elnökhelyettes vagy hivatalvezető elnökhelyettes jóváhagyásával, szükséges esetben a hatósági elnökhelyettessel is történt egyeztetés alapján látja el.

(6) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a Hatóság képviseletét az elnök írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során az elnök a projektalapító dokumentumban rendelkezik a képviseletről.

(7) Az Országgyűlés bizottsága előtt a Hatóságot az elnök vagy akadályoztatása esetén megbízása alapján a feladatkörében érintett elnökhelyettes vagy hivatalvezető elnökhelyettes képviseli.

51. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a Hatóság képviseletére az 50. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2) Amennyiben a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a Hatóság több vezetője is jogosult, a stratégiai elnökhelyettes határozza meg a Hatóság képviseletének rendjét, és jelöli ki a részt vevő személyt. Véleményeltérés esetén a képviselet rendjéről az elnök dönt.

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

52. § (1) A sajtó tájékoztatását és az azzal kapcsolatos események megszervezését a hatóság érintett szervezeti egységeinek bevonásával a Kommunikációs Osztály végzi az Elnöki Kabinet koordinációjával. E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást az elnök, az elnökhelyettes, a hivatalvezető elnökhelyettes, az Elnöki Kabinet vezetője és a Kommunikációs Osztály vezetője adhat.

(2) A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – az elnök eltérő döntése hiányában – csak a Kommunikációs Osztály szervezésében lehet adni, amelyet a Kommunikációs Osztály a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályával előzetesen egyeztetni köteles. A Hatóság nevében az elnök, akadályoztatása esetén a feladatkörrel rendelkező elnökhelyettes vagy hivatalvezető elnökhelyettes nyilatkozik.

(3) Az elnök indokolt esetben, egyedileg az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(4) A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról a Kommunikációs Osztály gondoskodik az elnök vagy a feladatkör szerint illetékes elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes jóváhagyásával és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályával történt egyeztetést követően.

(5) A Hatóságra vonatkozó javaslatokra és esetleges bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett és irányítását ellátó elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes a Kommunikációs Osztály útján terjeszti jóváhagyásra az elnök részére.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. § (1) Az elnök e szabályzat hatálybalépését követő 90 napon belül kiadja vagy módosítja

a) a közszolgálati szabályzatot,

b) a közszolgálati adatvédelmi szabályzatot,

c) a kiküldetési utasítást,

d) az informatikai utasítást,

e) a kommunikáció rendjéről szóló utasítást,

f) az adatvédelmi utasítást,

g) az iratkezelési utasítást,

h) a bélyegzők kezeléséről és nyilvántartásáról szóló utasítást,

i) a hatóság gépjárműveinek használatáról szóló utasítást,

j) a tűz- és munkavédelmi utasítást,

k) a gazdálkodási és önköltség-számítási utasítást.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő közjogi szervezetszabályozó eszközökön túl az elnök további közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadásáról rendelkezhet.

54. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője e szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készít.

(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és a tevékenységét irányító elnökhelyettes, hivatalvezető elnökhelyettes útján az elnök elé terjeszti jóváhagyásra.

55. § (1) A Hatóság által megkötött szerződések nyilvántartására vonatkozó feladat átadás-átvételi eljárása érdekében a gazdasági elnökhelyettes és a Jogi Főosztály átadás-átvételi eljárást folytat le e szabályzat kiadásáról rendelkező utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül, amelynek során a gazdasági elnökhelyettes átadja a Jogi Főosztály részére valamennyi nyilvántartott szerződés egy eredeti, valamint elektronikus példányát, továbbá a szerződésekre vonatkozóan vezetett nyilvántartást elektronikus formában. Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az átadó és az átvevő tájékoztatásul továbbít az elnöknek. Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a szerződés eredeti példánya nem adható át, a gazdasági elnökhelyettes az eredeti szerződésről készített és hitelesített példányt ad át a Jogi Főosztály részére.

(2) A bélyegzők nyilvántartásával kapcsolatos feladat átadásával összefüggésben a Jogi Főosztály és biztonsági vezető átadás-átvételi eljárást folytat le e szabályzat kiadásáról rendelkező utasítás hatálybalépését követő 45 napon belül, amelynek során a Jogi Főosztály átadja a bélyegzőkre vonatkozó nyilvántartást a biztonsági vezető részére. Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az átadó és az átvevő tájékoztatásul továbbít az elnöknek.

1. függelék

2. függelék

A Hatóság szervezeti egységeinek feladatai

1. Az elnök által közvetlenül irányított szervezeti egységek

1.1. Elnöki Kabinet

Az Elnöki Kabinet munkáját a kabinetvezető, távolléte esetén a kabinetvezető-helyettes irányítja.

Az Elnöki Kabinet feladatai

a) Funkcionális feladatai körében:

1. a biztonsági vezető közvetlen szakmai irányításával működteti a Központi Nyilvántartót (TÜK) és annak alárendeltségében a Légügyi Hivatalnál működő Kezelő pontot.

b) Koordinációs feladatai körében:

1. támogatja az elnök munkáját a köz- és szakmapolitikai koncepciók kialakításában;

2. gondoskodik a belső adatvédelmi felelős jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról;

3. közreműködik a Hatóság kommunikációs stratégiájának kialakításában;

4. ellátja az elnök levelezésével kapcsolatos feladatokat és intézkedést kezdeményez a közvetlenül elnökhöz címzett dokumentumokkal kapcsolatban;

5. szervezi és koordinálja az elnöki programokat;

6. megszervezi az elnöki értekezleteket, összegyűjti az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és szétosztja azokat a résztvevők között. Elkészíti az emlékeztetőket, a jegyzőkönyveket, azokat nyilvántartja és megküldi az érintetteknek;

7. biztosítja az elnök munkavégzéséhez szükséges logisztikai feltételeket;

8. ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az elnök vagy a kabinetvezető megbízza.

1.2. Belső Ellenőrzési Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. kidolgozza a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. felelős a kockázatelemzésre alapozott éves ellenőrzési terv összeállításáért, amelynek tervezésénél figyelembe veszi – szabad kapacitás terhére – a soron kívüli ellenőrzések és a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásait;

2. éves ellenőrzési jelentést készít a jogszabályoknak és az államháztartásért felelős miniszter által közzétett útmutatónak megfelelően;

3. szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, továbbá – szükség szerint szakértő bevonásával – informatikai rendszerellenőrzéseket végez;

4. a tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a Hatóság működését fejleszti és eredményességét növeli;

5. vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolásokat, a beszámolókat és a közbeszerzéseket, a jogszabályi előírásoknak megfelelő feladatellátást;

6. ajánlásokat és javaslatokat tesz a folyamatok és belső kontrollok javítására, fejlesztésére, a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére, megelőzésére a működés eredményességének növelése érdekében;

7. elemzi, vizsgálja és értékeli a közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználását, a költségvetés bevételeivel és kiadásaival összefüggő jogszabályok megtartását, a belső szabályozóknak való megfelelést;

8. kidolgozza kockázatelemzés alapján a Hatóság stratégiai és éves ellenőrzési terveit, amely magában foglalja a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is;

9. végrehajtja az elnök által jóváhagyott éves ellenőrzési tervet;

10. felelős a Hatóság éves ellenőrzési beszámolójának előkészítéséért, jóváhagyatásáért és a közlekedésért felelős miniszter részére való megküldéséért;

11. felelős a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszer kiépítése és működése megvalósulásának ellenőrzéséért és figyelemmel kíséréséért;

12. tanácsadói tevékenységet lát el a Hatóság működésének fejlesztéséhez, racionalizálásához kapcsolódóan;

13. tanácsadói tevékenysége keretében ajánlást és javaslatot fogalmaz meg, valamint elemzést és értékelést készít az elnök számára a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, feltárása érdekében;

14. fellép a korrupciós jelenségekkel szemben, büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény esetén tájékoztatja a Hatóság Elnökét;

15. felelős az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzéséért;

16. nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásáról;

17. kidolgozza, fejleszti és működteti az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét;

18. haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására az elnöknek, illetve az elnök érintettsége esetén a Hatóság irányítását ellátó állami vezetőnek, amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel;

19. erősíti a Hatóság korrupcióellenes elkötelezettségét;

20. az elnök utasítása alapján soron kívüli ellenőrzést hajt végre;

21. a Hatóság céljainak elérése, a munkaterv teljesítése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli és fejleszti a Hatóság vezetése által működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárások, valamint irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát;

22. évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit és javaslatot tesz a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. ellátja a Hatóságot érintő ÁSZ, KEHI és egyéb vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs teendőket.

1.3. Humánpolitikai Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. előkészíti a közszolgálati szabályzatra, a közszolgálati adatvédelmi szabályzatra, a Hatóság etikai kódexére, a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzatra, a nemdohányzók védelmében a dohányzóhelyek kijelölésére, a béren kívüli juttatásokra, a Hatóság belső elismerési rendszerére, a Hatóság szolgálati igazolványainak kiállításának és szolgálati jelvényei kiadásának rendjére, a Hatóság öltözködési szabályzatára vonatkozó elnöki utasításokat.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. előkészíti és végrehajtja a munkáltatói döntéseket, intézkedéseket;

2. meghatározza a humánerőforrás-gazdálkodás céljait, kidolgozza az emberi erőforrás biztosításának lehetséges módozatait;

3. előkészíti a Hatóság humánstratégiáját, a külső és belső környezeti feltételek és adottságok elemzésével és azt az Elnöki Értekezlet útján az elnök elé terjeszti jóváhagyásra;

4. felelős a humánstratégiára épülő intézkedési tervek elkészítéséért;

5. kidolgozza és működteti a humánpolitikai rendszereket (bérezési és ösztönzési, teljesítményértékelési, személyzetfejlesztési, karriertervezési, toborzási, kiválasztási);

6. a stratégiai humánpolitikai feladatok megvalósulásának ellenőrzése érdekében kidolgozza a szükséges kontrolling eszközöket és megvalósítja a humán kontrolling keretén belül történő folyamatos ellenőrzést;

7. naprakészen vezeti a Hatóság állománytábláját;

8. működteti a Hatóság személyzetfejlesztési rendszerét, ezen belül ellátja a kormánytisztviselők részére kötelezően előírt képzéssel, valamint az egyéb oktatással, továbbképzéssel összefüggő feladatokat;

9. elkészíti és az Elnöki Értekezlet útján az elnök elé terjeszti jóváhagyásra a Hatóság képzési stratégiáját, éves képzési és továbbképzési tervét;

10. ellátja a közigazgatási alap- és szakvizsgák nyilvántartásával és a beiskolázással kapcsolatos feladatokat;

11. felelős a tanulmányi szerződések és az ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló szerződések előkészítéséért, nyilvántartja tanulmányi és ösztöndíjas szerződéseket;

12. felelős az ösztöndíjas rendszer működtetéséért, a diákmunkaerő igénybevételének koordinálásáért, a hallgatók szakmai gyakorlatra történő fogadásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;

13. felelős az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésével kapcsolatban a Hatóság alaptevékenységének ellátását támogató munkabiztonsági és a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásáért;

14. nyilvántartja a Hatóság munkatársainak foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatának érvényességét, felelős az előzetes, időszakos és rendkívüli vizsgálatokra történő beutalásról, kapcsolatot tart a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásával megbízott szolgáltatóval;

15. elkészíti a Hatóság esélyegyenlőségi tervét;

16. felelős a jogszabályban meghatározott, a kormánytisztviselői jogviszonnyal összefüggő összeférhetetlenségi szabályok érvényesülésének ellenőrzéséért;

17. felelős a munkaügyi perekkel és a közszolgálati panaszokkal kapcsolatos előkészítő tevékenység elvégezéséért;

18. kidolgozza a Hatóság teljesítményértékelési rendszerét és koordinálja annak működését. A teljesítményértékelés során a vezetők részére gyakorlati segítséget nyújt, valamint figyelemmel kíséri az éves teljesítményértékelés végrehajtását és gondoskodik a nyilvántartásról;

19. felelős a foglalkoztatási jogviszony jellegére és időtartamára vonatkozó foglalkoztatói igazolások elkészítéséért és kiadásáért;

20. felelős a Hatóság költségvetés személyi juttatása tervének elkészítéséért, elkészíti az intézményi beszámolók személyi juttatáshoz és létszámhoz kapcsolódó részét, továbbá figyelemmel kíséri a létszám- és bérgazdálkodási tervek teljesülését;

21. tervezi, működteti a béren kívüli juttatási rendszert (cafetéria) és egyéb munkavállalói juttatási rendszereket;

22. vezeti a Hatóság közszolgálati és munkavállalói nyilvántartását, kezeli a személyi anyagokat;

23. ellátja a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő feladatokat.

c) Egyéb feladatai körében:

1. felelős a Hatóság naprakészen aktualizált belső telefonkönyvének elkészítéséért;

2. évente megállapítja a Hatóság munkatársainak éves szabadságát és annak jogcímeit;

3. ellátja a céljuttatással kapcsolatos előkészítő és nyilvántartási feladatokat;

4. ellátja a MÁV arcképes igazolványokkal kapcsolatos feladatokat;

5. tipizált munkaköri leírásokat készít, gondoskodik azok aktualizálásáról, felelős azoknak az intraneten történő közzétételéért;

6. ellátja a Hatóság tekintetében az informatikai adatkarbantartó program humánpolitikai adatainak karbantartásával kapcsolatos feladatokat;

7. részt vesz a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel történő egyeztetésben, azokról jegyzőkönyvet készít, kapcsolatot tart a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel;

8. ellátja a szolgálati igazolványok kiállítójának feladatait;

9. ellátja a Hatóság kezelésében lévő üdülők, vendégházak, lakókocsik és készenléti szobák kiosztásával kapcsolatos feladatokat.

1.4.1. Kommunikációs Osztály

Az osztályvezető helyettesítéséről az Osztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. kidolgozza a Hatóság kommunikációs stratégiáját, a kommunikációs közjogi szervezetszabályozó eszközöket és a Hatóság válságkommunikációs tervét.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. koordinálja a Hatóság kommunikációját, ezen belül az elnök, az elnökhelyettesek és a hivatalvezető elnökhelyettesek hazai és külföldi nyilvános szerepléseinek előkészítését, megszervezését és lebonyolítását, valamint az ezekkel összefüggő feladatok ellátását;

2. megszervezi, koordinálja az elnöki kommunikációt háttéranyagok, felkészítők, kommunikációs panelek elkészítésével;

3. megszervezi a Hatóság vezetőinek médianyilatkozatait, és gondoskodik a sajtóközlemények kiadásáról egyeztetve az érintett szakterület vezetőjével, valamint az Elnöki Kabinettel;

4. az írásbeli választ igénylő médiamegkeresés esetén a szakterületért felelős szervezeti egység vezetőjét felhívja a szakmai választervezet elkészítésére, gondoskodik a válasz véglegesítéséről és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályával, valamint az Elnöki Kabinettel való egyeztetést követően a sajtóhoz való eljuttatásáról;

5. felelős a Hatóság közérdekű adatainak közzétételéért és a kérelemre történő információszolgáltatásért;

6. felelős a sajtókapcsolatokért és az időszakos sajtótevékenységért, a Hatóság és Hatóság vezetőinek sajtó-megnyilvánulásai tervezéséért;

7. felelős az egységes hatósági arculat kialakításáért, a szükséges külső megjelenési elemek kivitelezéséért;

8. koordinálja a Hatóság kezdeményezésében készülő kiadvány (könyv, ismeretterjesztő dokumentum, film, CD stb.) gondozását, az arculat kialakítását;

9. gondoskodik a Hatóság honlapjának és az intranetnek naprakészen tartásáról, ennek érdekében gyűjti és koordinálja a szakterületek megjelenítési igényeit; ellátja a tartalomszerkesztési és szerkesztőségi feladatokat; gondoskodik a portál angol nyelvű változatának fenntartásáról;

10. felelős a Hatóság rendezvényeinek előkészítéséért és lebonyolításáért;

11. felelős a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és az Elnöki Kabinettel együttműködve a Hatóság feladatkörébe tartozó lakossági tájékoztató kampányok tervezéséért, szervezéséért;

12. felelős – a Humánpolitikai Főosztály hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – a Hatóság pályázati felhívásainak, közérdekű hirdetéseinek megjelenítéséért;

13. részt vesz a Hatóság készenléti, ügyeleti rendszerében, gondoskodik az interjú- és információigények sajtóügyelet keretében történő érkeztetéséről, nyilvántartásáról, értékeléséről, közvetítéséről, a Hatóság feladatkörét érintő témájú honlapok szemlézéséről, napi sajtószemlék közreadásáról, a folyamatos hírfigyeléséről;

14. ellátja a Hatóság lapjának szerkesztési feladatait.

1.4.2. Központi Ügyeleti Osztály

Az osztályvezető helyettesítéséről az Osztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. kidolgozza a Hatóság ügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos belső szabályozót.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. szervezi és ellátja a Hatóság ügyeleti tevékenységével kapcsolatos feladatokat, vezeti az ügyeleti naplót;

2. folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik azokkal a szervezetekkel és hatóságokkal, amelyek érintettek a rendkívüli közlekedési események kezelésében;

3. közérdeklődésre számot tartó esemény bekövetkezése esetén az erről szóló tájékoztatást a Kommunikációs Osztálynak eljuttatja;

4. rendkívüli esemény bekövetkezése esetén értesíti az elnököt és a szakterületi vezetőket.

1.5.1. Biztonsági vezető

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. felelős a minősített adat védelméről szóló utasítás elkészítéséért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. ellenőrzi a minősített adat védelméről szóló biztonsági szabályzatban foglaltak megtartását;

2. az ellenőrzések tapasztalatairól beszámol az elnöknek és évente jelentést küld a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére;

3. kezdeményezi a Hatóság által kezelni kívánt legmagasabb minősítési szintű adatnak megfelelő biztonsági feltételek kialakítása érdekében szükséges intézkedéseket és gondoskodik azok végrehajtásáról;

4. kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a Hatóság minősített adatkezelésének engedélyezését;

5. elkészíti a minősített adatok éves iratforgalmi statisztikáját és azokat megküldi a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, valamint az illetékes (NATO/EU/NYEU) Központi Nyilvántartó részére;

6. nemzeti minősített adat felhasználása esetén személyi biztonsági tanúsítványt állít ki az érintett munkatárs vagy a Hatósággal közreműködő személy részére;

7. külföldi minősítésű adat felhasználása esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiállítását a NATO, NYEU és az EU minősített adatokhoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére;

8. a szükséges feltételek megszűnése esetén visszavonja a tanúsítványt, illetve kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél annak visszavonását;

9. tárolja és kezeli a személyi biztonsági tanúsítványokat, a nemzetbiztonsági ellenőrzésekről kiadott tájékoztatókat, minősítési jogkörök átruházásával kapcsolatos dokumentumokat, felhasználói engedélyeket, titoktartási nyilatkozatokat, továbbá a minősített adatok védelme során keletkező egyéb kimutatásokat, nyilvántartásokat;

10. a nyilvántartó és kezelő pontok tevékenysége felett szakmai irányítást gyakorol;

11. felelős a Hatósághoz érkezett, a Hatóságnál keletkezett vagy onnan továbbítandó minősített iratokról rendelkező nyilvántartás vezetéséért;

12. irányítja a titkos ügykezelő munkáját, gondoskodik kinevezése előtti oktatásáról és vizsgáztatásáról;

13. minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik az okozott veszély/kár felméréséről, annak enyhítéséről, a jogszerű állapot helyreállításáról, és tájékoztatást ad a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére;

14. biztosítási tervet készít, meghatározza a Hatóság által a minősített adat felhasználásával tartandó rendezvények lebonyolításakor szükséges biztonsági előírásokat, a biztosítás részleteit egyezteti a rendezvényért felelős szervezeti egységgel;

15. előkészíti, koordinálja a nemzetbiztonsági ellenőrzések ütemezését, végrehajtását;

16. az elnök által átruházott hatáskörben engedélyezi a minősített iratok selejtezését és megsemmisítését;

17. minősített szerződés végrehajtása során ellátja a minősített adat védelme érdekében szükséges feladatokat, részt vesz a projektbiztonsági utasítás és a projektminősítési jegyzék összeállításában;

18. feladatai ellátása során, hatáskörében eljárva együttműködik a minősített adat védelmében érintett szervezetekkel, testületekkel, szerződéses partnerekkel;

19. felelős a hatóság bélyegző nyilvántartásának naprakész vezetéséért;

20. javaslatot tesz a Hatóság által használt építmények beléptető rendszerének biztonsági követelményeire és ellenőrzi annak működtetését;

21. közreműködik a rendszerbiztonsági események kivizsgálásában;

22. az elnök részére felterjeszti a minősített adatok felülvizsgálatával kapcsolatos dokumentumokat.

1.5.2. Informatikai biztonsági referens

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. felelős a Hatóság informatikai biztonsági belső szabályokat meghatározó utasítások elkészítéséért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. biztonsági szempontból irányítja és ellenőrzi a rendszerbiztonsági feladatokat ellátó személyek tevékenységét és a rendszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok tervezését, szervezését;

2. felelős a minősített adat kezelésében érintett informatikai eszközökre vonatkozó biztonsági dokumentációk elkészítéséért;

3. nyilvántartja és tárolja a minősített adatot kezelő rendszerekről készített dokumentumokat, biztonsági dokumentációt, tanúsítványokat;

4. kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a Hatóság által alkalmazott elektronikus biztonsági rendszer működtetésének engedélyezését;

5. előkészíti a szervezet elektronikus információs rendszereinek biztonsági osztályba sorolását és a szervezet biztonsági szintbe történő besorolását;

6. informatikai biztonsági szempontok szerint felügyeli a hatóság informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai fejlesztéseit, felügyeli a külső partner által végzett tevékenységet.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. kapcsolatot tart Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatósággal és a kormányzati eseménykezelő központtal.

2. A hatósági elnökhelyettes által irányított szervezeti egységek

2.1. Jogi Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. felelős a Hatóság szerződéseinek megkötésére és nyilvántartására, a felügyeleti igazolványokra, valamint a szolgálati igazolványok kiállítására vonatkozó elnöki utasítások előkészítéséért;

2. felelős a Hatóság alapító okiratának előkészítéséért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. jogi szempontból véleményezi a Hatóság által kötendő és a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység által előkészített szerződéstervezeteket, ennek során a véleménye gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki. Az aláírásra történő felterjesztés során a szerződések folyamatkísérő lapját a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően szignálja;

2. ellátja a Hatóság jogi képviseletét a polgári peres és nemperes eljárásokban, továbbá a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve a Hatóság munkatársait érintő kormánytisztviselői jogviszonyból vagy munkaviszonyból származó, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság előtt folyamatban lévő vagy bírósági szakaszba került munkaügyi viták esetén.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. koordinálja, összefogja a Hatósághoz véleményezésre érkezett jogszabálytervezetekre és jogharmonizációs javaslatokra vonatkozó egységes hatósági álláspont kialakítását;

2. jogi szempontból véleményezi a Hatósághoz közigazgatási vagy szakmai egyeztetésre érkezett jogszabály-tervezeteket, javaslatot tesz a szükségesnek tartott jogszabály-módosításokra, figyelemmel az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettségekre is;

3. jogi szempontból véleményezi a más szervezeti egységek által előkészített elnöki utasítások tervezetét.

d) Egyedi közhatalmi aktussal kapcsolatos feladatai körében:

1. konkrét jogi megítélést igénylő kérdés esetén törvényességi szempontból véleményezi – az érintett szervezeti egységeknek a felmerült kérdést egyértelműen megjelölő megkeresése esetén – a Központ által kiadni tervezett közigazgatási döntéseket;

2. ellátja a Hatóság képviseletét a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban;

3. elbírálja a végrehajtási szakban eljárási bírságot szabó végzés elleni fellebbezést.

e) Egyéb feladatai körében:

1. ellátja a felügyeleti igazolványok kiállítójának feladatait;

2. negyedévente beszámolót készít a Hatóság peres ügyeiről és azt a hatósági elnökhelyettes útján megküldi az elnök részére;

3. a szervezeti egységek megkeresése esetén jogi megítélést igénylő ügyekben véleményt alakít ki;

4. a Hatóság működésének elősegítése érdekében szerződésmintákat dolgoz ki, azokat az intraneten közzéteszi és végzi aktualizálásukat;

5. vezeti a Hatóság által megkötött szerződések nyilvántartását a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egységek adatszolgáltatása alapján;

6. erre irányuló megkeresés esetén közreműködik a Hatóság munkatársai fegyelmi ügyeinek, valamint a Hatóság és a munkatárs közötti kártérítési ügyeinek intézésében;

7. nyilvántartja és az aláírást követően sorszámmal látja el az elnöki utasításokat;

8. közreműködik a természetes és jogi személyektől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos álláspont kialakításában;

9. a perköltség igény behajtására irányuló eljárásokban a Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály megkeresése alapján megteszi a szükséges peres és peren kívüli intézkedéseket.

2.2. Másodfokú Hatósági Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatok körében:

1. másodfokon eljár az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, a Légügyi Hivatal által elsőfokon elbírált ügyekben;

2. másodfokon elbírálja a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek által hozott első fokú döntések ellen benyújtott fellebbezéseket és kifogásokat;

3. másodfokon eljár a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által első fokú hatósági jogkörben hozott, a közúti közlekedési igazgatási és nyilvántartási ügycsoport tekintetében;

4. felügyeleti szervként jár el és gyakorolja a felügyeleti jogkört az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, a Légügyi Hivatal, valamint a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek, továbbá a 3. pont szerinti ügycsoportokban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vonatkozásában;

5. a Jogi Főosztály kérése alapján biztosítja a szakmai álláspontot megfogalmazó kormánytisztviselő jelenlétét a bírósági tárgyaláson. A bírósági tárgyaláson a szakmai álláspontot képviselő kormánytisztviselő nyilatkozatot tehet.

2.3. Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

A főosztály vezetője közvetlenül vezeti a Vasúti Igazgatási Osztályt.

a) Funkcionális feladatai körében:

1. teljesíti a vasúti működési engedélyekkel kapcsolatos európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségeket;

2. meghatározza a vasúti működési engedélyfeltételek ellenőrzésének programját;

3. elkészíti és közzéteszi a katasztrófabalesetekre vonatkozó fedezeti összeghatárok kiszámításához alkalmazandó módszertant;

4. figyelemmel kíséri és felügyeli a vasúti közlekedési piac, valamint az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését;

5. felügyeli a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatát, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a vasúti pályahálózat működtetője között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalásokat, részt vesz a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) által kezdeményezett egyeztetéseken;

6. nyomon követi, elemzi és értékeli a vasúti közlekedési tevékenységek részpiacainak fejlődését;

7. a nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás bevezetésére tekintettel vizsgálja a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetését;

8. meghatározza az adatgyűjtések szakmai tartalmát;

9. vizsgálja a Díjszabási Módszertanban meghatározott adatgyűjtés és költségfelosztás megfelelőségét, valamint a Díjszabási Módszertan és a piaci árak alapján ellenőrzi, hogy a hálózathozzáférési díjak meghatározásához felhasznált költségek és ráfordítások az indokolt költségek és ráfordítások körébe tartoznak-e;

10. összegzi a pályavasúti társaság által végzett kapacitáselemzéseket és értékeli a kapacitásbővítési terv teljesítéséről szóló beszámolókat;

11. összegzi a szakosított infrastruktúra kijelölésének egyeztetéséről szóló tájékoztatókat;

12. kidolgozza és fejleszti a pályavasúti szolgáltatások díjainak, felárainak és kedvezményeinek megítéléséhez szükséges közgazdasági elemző eszközöket, modelleket és módszereket;

13. az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban foglaltak megtartását elemzi;

14. elkészíti az éves piacfelügyeleti és ellenőrzési tervet;

15. gondoskodik a vasúti igazgatási szervet megillető, valamint az autóbuszos közúti személyszállításra vonatkozó piacfelügyeleti díj beszedéséről;

16. nyomon követi az autóbuszos személyszállítási engedélyeket;

17. elemzi a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat tartalmazó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában – ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is – és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. dönt a vasúti működési engedély, valamint az ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása tárgyában;

2. nyilvántartást vezet a vasúti működési engedélyekről;

3. a vasúti működési engedélyfeltételek ellenőrzésének programja alapján ellenőrzi, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását;

4. kijelöli a térségi és elővárosi vasúti pályahálózatokat;

5. dönt a vasúti pályák nyílt hozzáférés alóli mentesítésére irányuló kérelmekről;

6. jóváhagyja a vasúti társaságok személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatait, valamint a közlekedésszervező üzletszabályzatát;

7. meghatározza a vasúti közlekedési tevékenységek ellenőrzésének programját;

8. jóváhagyja az integrált vasúti társaság belső megállapodását;

9. jóváhagyja a vasúti pályahálózat működtetője, továbbá a VPSZ, valamint a hozzáférésre jogosult közötti keretmegállapodást;

10. elbírálja az Sztv. 46. §-a szerint a vasúti személyszállítási szolgáltatás fő céljának megállapítása iránti kérelmet;

11. elbírálja az Sztv. 48. §-a alapján a vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaságot a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében megillető kártalanítás előírása iránti kérelmet;

12. eljár a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 77. §-a szerinti jogvitás eljárásban;

13. ellenőrzi a vasúti társaság számviteli elkülönítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését;

14. nyilvántartást vezet a Hálózati Üzletszabályzat mindenkor hatályos változatáról;

15. ellenőrzi az autóbuszos személyszállítási működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási piac működésével kapcsolatos jogszabályok betartását;

16. az autóbuszos személyszállítási működési engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozó engedélyben foglalt kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén felfüggesztheti vagy visszavonhatja a működési engedélyt;

17. felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira, valamint az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek a szolgáltatók, valamint a közlekedésszervező általi megtartását;

18. elbírálja az utasok által a vasúti társaságok és az autóbuszos személyszállítási szolgáltatók panaszkezelésének igénybevétele után hozzá benyújtott panaszokat;

19. jóváhagyja az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást végző társaságok, valamint a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatait;

20. ellenőrzi a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az Sztv., az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat tartalmazó kormányrendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában – ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is – és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását;

21. ellenőrzi az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző társaságok számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését;

22. ellenőrzi az utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokkal és az e szolgáltatások nyújtásához szükséges létesítményekkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségek megtartását;

23. hivatalból vagy kérelemre a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal, valamint autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a piacfelügyeleti eljárást folytat;

24. piacfelügyeleti bírságot szab ki;

25. éves ellenőrzési terv alapján a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal, valamint autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos utasjogi felügyeleti tevékenységet végez;

26. az utasok széles körét érintő jogsértés esetén hivatalból hatósági eljárást folytat le.

c) Nemzetközi feladatai körében:

1. együttműködik a más EGT államok nemzeti szabályozó és utasjogi szerveivel, valamint engedélyező hatóságaival, az Európai Bizottsággal és az Európai Vasúti Ügynökséggel (ERA);

2. részt vesz az EGT államok szabályozó szervei, az Európai Bizottság és az ERA vasúti igazgatással kapcsolatos közös munkaprogramjaiban.

3. A stratégiai elnökhelyettes által irányított szervezeti egységek

3.1. Fejlesztési Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. előkészíti a kormányzati stratégiai irányításról szóló jogszabályban foglaltak szerint a Hatóság stratégiai dokumentumait a szervezeti egységek bevonásával;

2. felel a Hatóság projektjeinek jogi keretét biztosító belső szabályozók előkészítéséért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. a szakterületek bevonásával gondoskodik a stratégiai tervdokumentumban foglaltak nyomon követéséről, és a megvalósulásról évente beszámol;

2. javaslatot tesz a Hatóság fejlesztési céljaira, összegzi a szakmai területek által tett innovatív javaslatokat, megvizsgálja azok összeegyeztethetőségét a Hatóság stratégiai célkitűzéseivel;

3. felméri a stratégiai tervdokumentumokban szereplő fejlesztések megvalósításához szükséges erőforrásokat és javaslatot készít a költségvetésből és az európai uniós forrásokból finanszírozott fejlesztési projektek benyújtására, pályázaton való részvételre;

4. működteti a fejlesztési projektek monitoringrendszerét, helyzetképet készít a fejlesztési munkák aktuális feladatairól, nyilvántartja a fejlesztések során keletkezett dokumentumokat;

5. gondoskodik a Hatóság európai uniós forrásból megvalósuló projektjeinek jogszabályszerű, szerződésszerű lebonyolításáról, az ennek érdekében szükséges szerződések előkészítéséről, megkötésének koordinálásáról;

6. közreműködik a fejlesztésekhez szükséges igazgatási rendszertervek előkészítésében;

7. közreműködik a Hatóság saját költségvetéséből megvalósuló fejlesztéseinek, elnyert pályázatainak és támogatott projektjeinek pályázati kiírás, projektdokumentáció és a vonatkozó belső szabályozó szerinti szabályos lebonyolításáról.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. értekezlet tartásával és közvetlen kapcsolattartási módokon keresztül koordinálja a projekttel kapcsolatos információk áramlását;

2. biztosítja a Hatóság stratégiai dokumentumainak hozzáférhetőségét a Share Point alkalmazáson keresztül;

3. koordinálja a feladatkörébe utalt pályázatok, projektek előkészítését, és kezeli a feladatellátáshoz szükséges számítógépes alkalmazást;

4. koordinálja a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram éves Intézkedési terve alapján rendelkezésre álló anyagi erőforrások szakszerű és ésszerű felhasználását.

d) Nemzetközi feladatai körében:

1. elősegíti az európai uniós és egyéb nemzetközi pályázatokon a Hatóság részvételét, kapcsolatot tart az európai uniós pályázatokat kezelő szervezetekkel (irányító hatóság, közreműködő szervezet) és partnerszervezetekkel.

3.2. Informatikai Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. előkészíti az informatikai és az informatikai biztonsági szabályozásra, valamint a minősített iratok kivételével az iratkezelésre vonatkozó elnöki utasításokat.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. felelős a Hatóság országos informatikai rendszerének folyamatos üzemeltetéséért;

2. üzemelteti a Hatóság külső és belső honlapjait, ellátja a web-adminisztrációs feladatokat;

3. üzemelteti a Hatóság szakmai alkalmazásait;

4. üzemelteti a Hatóság informatikai rendszereit, gondoskodik azok naprakészen tartásáról, frissítéséről;

5. üzemelteti az informatikai eszközöket;

6. végzi a táv- és helyszíni telepítéssel kapcsolatos feladatokat;

7. felelős az informatikai eszközök karbantartásával és javíttatásával kapcsolatos feladatok ellátásáért;

8. gondoskodik az informatikai rendszerek és berendezések vírusvédelméről, a víruskereső programok folyamatos frissítéséről;

9. felelős a Hatóság adatvagyonának a szakterületekkel egyeztetett mentési rendben történő biztonsági mentéséért és visszaállításáért;

10. javaslatot tesz a Hatóság informatikai rendszerének üzemeltetéséhez szükséges eszközök, kellékek beszerzésére, közreműködik az eszközök beszerzésében, üzembe helyezésében;

11. ellátja az informatikai rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos rendszergazdai feladatokat, beleértve a vidéki telephelyeket is;

12. biztosítja a fővárosi és megyei közlekedési felügyelőségek, továbbá a Hatósággal szerződéses viszonyban álló természetes és jogi személyek számára a szakmai szolgáltatásokat és ezen szolgáltatások elérését;

13. javaslatot tesz a stratégiai elnökhelyettesnek a Hatóság informatikai rendszereinek kialakítására, közreműködik a szakrendszereinek továbbfejlesztéséhez szükséges informatikai fejlesztések és feltételek kialakításában;

14. elkészíti a Hatóság informatikai stratégiai tervét;

15. megtervezi az éves informatikai munkatervben és a Hatóság költségvetésében az informatikai tartalmú feladatokra fordított források felhasználását (a továbbiakban: informatikai költségvetés), kezdeményezi és felügyeli az informatikai költségvetés forrásfelhasználását;

16. biztosítja a Hatóság és a közlekedési felügyelőségek munkatársai részére az EDR-rendszer és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségét;

17. monitorozza a Hatóság az általa kiadott EDR eszközökkel folytatott tevékenységeit, hiba esetén kezdeményezi a szolgáltatónál annak kijavítását, valamint a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott rendkívüli eseményekkel összefüggésben az elsődleges intézkedéseket végrehajtja;

18. felelős a telekommunikációs beszéd- és adatátviteli hálózatok, telefonközpontok analóg és IP telefonkészülékek, GSM berendezések és mobiltelefon-szolgáltatások működésének biztosításáért, hiba esetén kezdeményezi a szolgáltatónál annak kijavítását és kezdeményezi új eszközök beszerzését;

19. szervezi, irányítja és ellenőrzi az informatikai területen szükséges ügyeleti tevékenységeket;

20. gondoskodik az informatikai rendszerekre vonatkozó biztonsági követelmények betartásáról;

21. megköti a szakterületekkel az informatikai rendszerre vonatkozó Szolgáltatási Szint Megállapodásokat (SLA), biztosítja az azokban előírtak teljesülését, monitorozza a Hatóság informatikai rendszereit az SLA-ban rögzített értékek alapján;

22. felelős a Hatóság számítástechnikai eszközeire az Informatikai Főosztály munkatársai által telepített szoftverek jogtisztaságáért és a tudomására jutott nem jogtiszta szoftverek eltávolításáért, valamint szükség esetén szoftverbeszerzésre javaslatot tesz;

23. nyilvántartja és karbantartja a Hatóság informatikai hálózatának végpontjait;

24. naprakészen tartja a műszaki-fejlesztési tevékenység vagy beszerzési eljárás alapján létrehozott vagy beszerzett készülékekhez, eszközökhöz, rendszerekhez tartozó dokumentációkat;

25. közreműködik az informatikai rendszerek biztonság felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában, amelynek keretében:

a) érvényesíti a Hatóság Informatikai Biztonsági Szabályzatában foglalt elektronikus biztonsági követelményeket a rendszer teljes életciklusában,

b) végrehajtja az informatikai biztonsági követelményeket, ajánlásokat,

c) közreműködik a rendszerbiztonsággal kapcsolatos továbbképzésekben,

d) ellátja a biztonsági logok gyűjtését és elemzését;

26. ellátja az iktatás, postázás, kézbesítés feladatait a Központban, a minősített iratok kivételével;

27. gondoskodik – a minősített iratok kivételével – az iratok irattározásáról, selejtezéséről, valamint a levéltár részére való átadásukról, az ezekkel kapcsolatos nyilvántartási, jegyzőkönyvezési feladatok elvégzéséről a Központban;

28. irányítja és ellenőrzi a szervezeti egységek iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységét, a minősített iratok kivételével;

29. felelős a számítógépes iktató program szakmailag megfelelő és biztonságos üzemeltetéséért.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. koordinálja az informatikai projekteket és a hozzá kapcsolódó informatikai beszerzéseket, figyelemmel kíséri a projektcélok megvalósítását;

2. koordinálja, összehangolja és kezdeményezi az informatikai szolgáltatásokra, informatikai és telekommunikációs eszközökre vonatkozó igények tervezését, beszerzését;

3. koordinálja az informatikai szolgáltatásokra és eszközökre vonatkozó igények felmérését és kezdeményezi a beszerzésükre vonatkozó eljárás megindítását az informatikai előírásoknak és követelményeknek megfelelően;

4. koordinálja és végzi a beszerzett informatikai és telekommunikációs eszközök üzembe helyezését a Hatóságnál, valamint dönt a Hatóság területén kialakított informatikai raktár eszközparkjának elosztásáról;

5. koordinálja és támogatja az informatikai alkalmazások bevezetését, működtetését;

6. koordinálja a biztonsági rendszerek tervezését és külső partner által történt kivitelezését, a biztonságtechnikai berendezések, eszközök szerelési és karbantartási munkáit;

7. koordinálja a Hatóság Hivatali kapuinak kialakítását és működését;

8. koordinálja a Hatóságnál bevezetésre kerülő és már bevezetett rendszerek informatikai tesztelését, közreműködik a szakterületek által elvégzett funkcionális tesztekben.

d) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. ellátja a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési feladatait.

e) Egyéb feladatai körében:

1. nyilvántartja a Hatóság központi rendszereihez tartozó elektronikus tanúsítványokat, megszemélyesíti a kiadmányozók részére biztosított elektronikus aláírást hitelesítő kártyákat, és kezdeményezi ezek beszerzését;

2. nyilvántartja a Hatóság licenceit, nyomon követi a változásokat, a változások alapján javaslatot készít licenc beszerzésére;

3. informatikai területen kapcsolatot tart a külső szolgáltatókkal és szerződéses partnerekkel;

4. nyilvántartást vezet a Hatóságnál telepített és üzemeltetett operációs rendszerekről és alkalmazásokról;

5. koordinálja az egyedi fejlesztésű szoftverek Hatóságon belüli bevezetését;

6. szakmailag véleményezi az informatikai vonatkozású terveket, dokumentációkat, beszerzéseket, projekteket, kivitelezéseket, fejlesztéseket;

7. a Hatóságnál felmerülő informatikai igényekről összefoglalót, elemzést és hatástanulmányt készít, amelyek alapján megoldási javaslatokat állít össze;

8. műszaki szempontból naprakészen nyomon követi az informatikai üzemeltetéssel és fejlesztéssel kapcsolatos számítástechnikai eszközök (hardver, szoftver és kapcsolódó licenceik) életciklusát;

9. nemzetközi projektekben – meghatalmazás alapján – képviseli a Nemzeti Közlekedési Hatóságot és az ezekkel kapcsolatos feladatokat elvégzi;

10. ellátja a csoportmunka támogató rendszer bevezetését, üzemeltetését, felhasználói támogatását;

11. koordinálja, támogatja és felügyeli a Hatóságon belüli elektronikus ügyintézési folyamatok kialakítását;

12. felügyeli, koordinálja és végzi a Hatóság által kiadott okmányok tervezését és elvégzi ezek megszemélyesítését;

13. elvégzi a Hatóság szakmai igényeinek megfelelően kisebb fejlesztésű feladatok támogatását;

14. a Hatóság munkatársainak informatikai oktatását szervezi és végzi;

15. a Hatóság mobiltelefonjainak szoftveres frissítését és az eszközök hibajavítását végzi;

16. a Hatóság területén üzemelő mobiltelefonok védelmét megfelelő szoftverrel ellátja;

17. gondoskodik a hardver eszközpark amortizáció miatt bekövetkező selejtezésekről;

18. végzi és felügyeli a Hatóság rendszereihez történő jogosultságok kiosztását, életcikluson átívelő követését és dokumentálását;

19. ellenőrzi és támogatja a Hatóság authentikációs és authorizációs folyamatait;

20. biztosítja a Hatóság belső és külső kommunikációjához szükséges eszközök üzemeltetését;

21. biztosítja a Hatóság címtár szolgáltatását és annak mentését.

3.3. Nemzetközi Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. előkészíti a nemzetközi kapcsolattartás rendjéről szóló elnöki utasítást.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. felelős a Hatóságot érintő nemzetközi feladatok ellátásáért, a szakterületekkel együttműködve javaslatot tesz új kapcsolatfelvételekre, részt vesz azok létrehozásában, továbbfejlesztésében, figyelemmel kíséri a kapcsolatok alakulását;

2. felelős a Hatóság nemzetközi kapcsolatainak szervezéséért, nyilvántartásáért;

3. részt vesz a Hatósághoz látogató külföldi szakmai delegációk fogadása és programja, a Hatóság által szervezett nemzetközi események, konferenciák előkészítésében, lebonyolításában;

4. az illetékes szakterülettel egyeztetetten közreműködik az uniós tagsággal járó kötelezettségekből, a kétoldalú és regionális együttműködésekből, valamint a nemzetközi szakmai szervezetekben történő részvételből fakadó feladatok ellátásában;

5. nemzetközi ügyekben – meghatalmazás alapján – képviseli a Nemzeti Közlekedési Hatóságot két- és többoldalú tárgyalásokon, nemzetközi szakmai szervezetekben;

6. ellátja a Hatóság képviseletét az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 10. Közlekedéspolitikai szakértői csoportjában;

7. nyilvántartja és aktualizálja az Európai Bizottság mellett működő szakbizottságokban, valamint a Tanácsi munkacsoportokban a Hatóság részéről delegált szakértők listáját, nyomon követi a hatóságot érintő témakörök helyzetét;

8. a szakterületekkel együttműködve nemzetközi szempontból véleményezi a nemzetközi szerződéseket, az európai uniós és nemzetközi vonatkozású jogszabálytervezeteket;

9. éves beszámolót készít – a szakterületekkel együttműködve – a Hatóság nemzetközi tevékenységéről;

10. a szakterületek javaslatait összegzi, és jóváhagyásra előkészíti a Hatóság éves kiutazási és fogadási tervét, nyomon követi és ellenőrzi annak végrehajtását;

11. a szakterületekkel egyeztetve javaslatot tesz a honlap idegen nyelvű oldalainak fejlesztésére;

12. a szakterülettel együttműködve ellátja a tachográf-kártya nyilvántartás nemzetközi adatcsere feladatait.

3.4.1. Közbeszerzési Osztály

Az osztályvezető helyettesítéséről az Osztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás előkészítési feladatai körében:

1. felelős a közbeszerzésekre és a beszerzésekre vonatkozó elnöki utasítások előkészítéséért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. elkészíti a Hatóság éves közbeszerzési tervét és összeállítja az éves közbeszerzésre vonatkozó összegző jelentést;

2. összeállítja a Hatóság működéséhez szükséges anyagi eszközök beszerzésére vonatkozó tervet, valamint a szakterületek bevonásával javaslatot tesz közbeszerzés keretében beszerzendő árukra, szolgáltatásokra, lebonyolítja a közbeszerzéseket.

4. A gazdasági elnökhelyettes által irányított szervezeti egységek

4.1. Műszaki és Ellátási Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás előkészítési feladatai körében:

1. felelős a raktárkezelésre, a gépjárművekre és a Hatóság szakkönyvtárára vonatkozó elnöki utasítások előkészítéséért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. végzi a Hatóság kezelésében lévő, valamint a bérelt ingatlanok és eszközök üzemeltetési és karbantartási feladatait, továbbá a Hatóság gépjárműve lakókocsijaival, hajóival kapcsolatos ügyintézési feladatokat;

2. ellátja az ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezeléssel összefüggő döntés-előkészítő feladatokat;

3. biztosítja a Hatóság működéséhez szükséges berendezési és használati tárgyakat, eszközöket, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról, amortizációs cseréjéről vagy selejtezéséről;

4. végzi a Hatóság Szakkönyvtárának kezelését;

5. ellátja a közbeszerzési értékhatárok alatti összegű árubeszerzések és szolgáltatások megrendelését, beszerzését, raktározását, kiadását és nyilvántartását;

6. ellátja a sokszorosítással kapcsolatos feladatokat, ezen belül a nyomtatványok előkészítésével, gyártásával, nyilvántartásával, kiadásával, selejtezésével kapcsolatos teendőket;

7. gazdaságossági számításokat végez, az irányító és felügyeleti szerv által jóváhagyást igénylő fejlesztések indokoltságáról, időbeli megtérüléséről;

8. feladatköréhez kapcsolódó szerződéseket előkészíti, gondozza és karbantartja;

9. kapcsolatot tart a kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségeivel nyomtatvány ellátási feladatinak teljesítése érdekében;

10. elvégzi a beszerzésekkel kapcsolatos számlák teljesítésigazolását;

11. üzemelteti az NKH raktárait, elvégzi az anyagi eszközök raktározását, kiadását és nyilvántartását, a Forrás SQL program segítségével;

12. közreműködik a leltározási és selejtezési folyamatok végrehajtásában;

13. szállítási és logisztikai feladatokat végez a Hatóság szervezeti egységei részére;

14. közreműködik az intézményi költségvetés tervezéséhez szükséges adatszolgáltatás elkészítésében;

15. adatot szolgáltat a mérleg, a beszámolók, a mérlegjelentések és statisztikai jelentések elkészítéséhez;

16. elvégzi a gépjárművekkel kapcsolatos üzemanyag elszámolást, saját gépkocsi használattal kapcsolatos elszámolásokat, napidíjszámításokat.

4.2. Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. felelős – a Számviteli és Kontrolling Főosztállyal együttműködve – a Gazdálkodási Szabályzat, a Bírságolási Szabályzat, a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével, a reprezentációs és egyéb béren kívüli és béren kívülinek nem minősülő juttatásokra vonatkozó elnöki utasítások előkészítéséért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. ellátja a Hatóság előirányzataihoz kapcsolódó gazdálkodási, felhasználási, módosítási, és a maradványok elszámolására vonatkozó feladatokat;

2. nyilvántartja az éves költségvetési előirányzatokat;

3. koordinálja a megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szerveinek hatósági bevétel beszedéssel kapcsolatos tevékenységét;

4. lebonyolítja a költségvetési gazdálkodás sajátos területeit illetően a működési és felhalmozási célú kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos operatív pénzügyi feladatokat, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési teendőket;

5. nyilvántartást vezet a kiadási és bevételi előirányzatok felhasználásával kapcsolatban a kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési jogkörrel rendelkező személyekről;

6. felelős a hatóság működéséhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre állásáról;

7. elvégzi a tengelytúlsúly díj és a bírságok főkönyvi lekérdezését, és az ehhez kapcsolódó bevételek továbbutalását;

8. elvégzi a központi költségvetést megillető bevételek továbbutalását;

9. elvégzi a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendeletben, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendeletben meghatározott %-os mértékű befizetési kötelezettség főkönyvi lekérdezését, az utalandó összeg megállapítását, és intézkedik annak utalásáról;

10. egyezteti a Magyar Államkincstárral a nem azonosított bevételeket, a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételeket és kiadásokat;

11. elvégzi az átutalásos vevőszámlák kiállítását a Forrás SQL pénzügyi moduljában (közúti, vasúti, hajózási és képzési szakterületek esetében a szakterületekkel egyeztetett átutalásos, a légügyi szakterület esetében valamennyi számlát a szakterületek által kiállított és rendszeresített űrlap alapján, valamint a nem hatósági tevékenységre vonatkozó számlákat). A többi számla kiállítása a szakmai terület feladata;

12. ellátja a bevételek és kiadások (jóváírások és terhelések) beazonosítását a MÁK-online rendszerben;

13. elvégzi a bevételek beazonosításának, valamint a szakmai programokkal beszedett bevételek és az előirányzat-felhasználási keretszámlára beérkezett bevételek egyeztetését, az érintett szakterület bevonásával az eltérések rendezését;

14. figyelemmel kíséri a Hatóság bevételeinek realizálódását, megteszi a beszedés érdekében szükséges intézkedéseket, elvégzi a vevői és szállítói folyószámla egyeztetéseket;

15. elkészíti a szakterületek vagy a partnerek által jelzett, a Hatóság előirányzat felhasználási keretszámlájára tévesen befizetett összegek visszautalását;

16. vezeti a szakterületek bevonásával a Hatóság által kivetett jogerős határozatok (közigazgatási-, eljárási bírság és pótdíj) pénzügyi adatainak analitikus nyilvántartását;

17. ellátja a követelések behajthatatlanná minősítése előtt a határozatokhoz kapcsolódó pénzügyi teljesülések vizsgálatát;

18. előkészíti a pénzügyi teljesítést megelőzően a valutapénztári bizonylatokat;

19. elvégzi a pénztárjelentések formai ellenőrzését, valamint a Központ és a Légügyi Hivatal pénztárával és pénzkezelő helyével kapcsolatban az ellenőrzési feladatokat;

20. felelős a Központ és a Légügyi Hivatal pénztárainak és pénzkezelő helyeinek működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, a pénztárak és pénzkezelő helyek szakmai ellenőrzéséért, bevételeik Forrás SQL programban történő rögzítéséért;

21. gondoskodik a Magyar Államkincstárban a készpénz- és valutafelvételről;

22. biztosítja a kincstári tranzakciós kódok rendszeres vizsgálatával a kincstári nyilvántartás, valamint a főkönyv egyezőségét;

23. vezeti a Forrás SQL programban a kötelezettségvállalások nyilvántartását, figyelemmel kíséri azok alakulását, teljesülését;

24. felelős a beérkezett számlák vizsgálatáért, különös tekintettel arra, hogy jogos-e a követelés, az átvételnek megfelelő-e a számlázás, a számla alakilag és számszakilag megfelelő-e, és az elvégzett szolgáltatás alapján kiállított számla teljesítése igazolt-e;

25. ellátja a szállítói számlák ellenőrzésével, iktatásával, szakmai igazoltatásával, érvényesítésével, Forrás SQL programban történő nyilvántartással kapcsolatos feladatokat;

26. elvégzi az átadott utalványrendeletek alapján a számlák utalásra történő előkészítését, főkönyvi számok kontírozását, a számlák GIRO rendszeren keresztül történő utalását;

27. elkészíti a szállítói folyószámlák egyeztetését, az egyenlegközlő leveleket;

28. elvégzi a reprezentációs kiadások iktatását, bizonylatolását, vezeti a nyilvántartásukat;

29. ellátja a beszerzési és belföldi kiküldetési előlegek bizonylatolását, vezeti a nyilvántartásukat;

30. részt vesz a likviditási adatszolgáltatás tényadatainak összeállításában;

31. elvégzi a költségvetési előirányzatok módosításával kapcsolatos feladatokat;

32. felelős a kötelezettségvállalások Magyar Államkincstár részére történő, eadat rendszeren keresztül történő bejelentéséért és átjelentésért;

33. elkészíti havi rendszerességgel az elismert tartozásállományról szóló adatszolgáltatást a Magyar Államkincstárnak;

34. ellátja az adófolyószámlával kapcsolatos egyeztetési feladatokat;

35. felelős az áfával kapcsolatos ügyintézésért, nyilvántartás vezetésért, bevallások és átutalások elkészítésért;

36. felelős a természetbeni juttatásokkal, cégautó adóval, rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos ügyintézésért, adóbevallás elkészítésért;

37. elvégzi a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlák és az OTP lakásépítési számla kezelésével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat, az aláírási kartonokkal kapcsolatos ügyintézést, nyilvántartást;

38. felelős az intézményi és VIP bankkártyák egyenlegének feltöltéséért, a kártyákkal kapcsolatos ügyintézésért és a kártyanyilvántartás vezetéséért;

39. ellátja a kincstári tranzakciós kódok módosításával kapcsolatos feladatokat;

40. ellátja a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos foglalási és pénzügyi feladatokat, nyilvántartások vezetését;

41. elvégi a belföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolásokat;

42. elvégzi a Humánpolitikai Főosztály által megküldött adatok alapján a SZÉP-kártyával és egyéb cafetéria elemekkel kapcsolatos utalásokat;

43. ellátja a bérszámfejtéssel kapcsolatos, valamint a személyi járandóságokkal és egyéb személyi jellegű kifizetésekkel összefüggő feladatokat;

44. adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár részére a bér, a társadalombiztosítási ellátások számfejtéséhez;

45. ellátja az általános és a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat;

46. ellátja a Magyar Államkincstár által készített havi adó-, járulék- és magánnyugdíj-pénztári bevallások, nettó finanszírozási állományok ellenőrzését, egyeztetését, valamint az éves személyi jövedelemadóval kapcsolatos munkáltatói feladatokat;

47. ellátja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos elszámolási teendőket, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárba, illetve az egészségbiztosítási pénztárba való belépési, nyilvántartási és számfejtési feladatokat;

48. ellátja a cafetériával összefüggő számfejtési és nyilvántartási feladatokat;

49. kiadja a munkavállalók nyugdíjazásával kapcsolatos munkáltatói igazolásokat;

50. elvégzi az étkezési utalványok kiosztását.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. koordinálja a Hivatalok hatósági bevétel beszedéssel kapcsolatos tevékenységét.

d) Egyéb feladatai körében:

1. elvégzi a vezetői beszámoló összeállításához szükséges adatszolgáltatást a számviteli beszámolók eljárásrendjének megfelelően;

2. közreműködik az intézményi költségvetés tervezéséhez szükséges adatszolgáltatás elkészítésében;

3. adatot szolgáltat a mérleg, a beszámolók, a mérlegjelentések és statisztikai jelentések elkészítéséhez.

4.3. Számviteli és Kontrolling Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. felelős – a Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztállyal együttműködve – a Főosztály tevékenységével kapcsolatos elnöki utasítások előkészítéséért, különös tekintettel a Gazdálkodási Szabályzatra és a Bírságolási Szabályzatra.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. ellátja a Hatóság előirányzataihoz kapcsolódó tervezési feladatokat;

2. összeállítja a Hatóság éves és gördülő költségvetési javaslatát, közreműködik az intézmény elemi költségvetésének elkészítésében, elkészíti az évközi adatszolgáltatásokat;

3. meghatározza az első fokú szervek bevételi és költségkereteit;

4. működteti a vezetői információs rendszert;

5. végzi a díjszámítással kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz díjtételek megállapítására, elemzéseket készít a díjrendeletek módosításához, az új díjtételek költségalapú megállapításához;

6. ellátja az önköltségszámítással összefüggő feladatokat;

7. kidolgozza az intézmény elemi költségvetését, elkészíti a féléves és éves költségvetési beszámolót, valamint az évközi mérlegjelentéseket, adatszolgáltatásokat;

8. vezeti a befektetett eszközök és készletek analitikus nyilvántartását;

9. ellátja a hatóság vagyonkezelésében lévő állami vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat, folyamatosan vezeti a Hatóság vagyonnyilvántartását, gondoskodik annak ütemezett számbavételéről, az állami vagyon megóvásáról;

10. végzi a Hatóság vagyonkezelésébe tartozó állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogának változásával kapcsolatos, a felügyeletet ellátó miniszternél történő előterjesztéssel összefüggő feladatokat;

11. közreműködik a gazdasági és pénzügyi ellenőrzésben;

12. elkészíti a beruházási és az egyéb statisztikai beszámolókat;

13. közreműködik a Magyar Államkincstárral történő kincstári előirányzati és teljesítési adatok egyeztetésében;

14. végzi a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlák jóváírás és terhelés adatainak áttöltését a Forrás SQL programba, majd lekönyveli azokat;

15. rögzíti és könyveli a VIP és intézményi bankkártyák forgalmi adatait a Forrás SQL programban;

16. vezeti a behajthatatlan követelések analitikus nyilvántartását;

17. vezeti a dolgozóknak nyújtott munkáltatói kölcsönök analitikus nyilvántartását;

18. könyveli az eredeti és módosított előirányzatokat;

19. felelős a Hatóság bevételeinek elkülönített nyilvántartásáért és jogszerű felhasználásuk ellenőrzéséért;

20. figyelemmel kíséri a Hatóság bevételeinek realizálódását, elemzést készít a terv-tény adatok alapján;

21. a gazdasági elnökhelyettes irányításával felelős a Hatóság által nyújtott munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos feladatok ellátásáért.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. ellátja a Hatóság költségvetési tervezésével és beszámolásával kapcsolatos feladatokat.

d) Egyéb feladatai körében:

1. kapcsolatot tart a kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szerveivel és a Hivatalokkal a hatósági bevétel beszedése során felmerülő problémák kezelése érdekében.

5. A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal vezetője által irányított szervezeti egységek

5.1. Jármű Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

A főosztály vezetője közvetlenül vezeti a Forgalmi Engedélyezési Osztályt.

a) Szabályozás előkészítési feladatai körében:

1. részt vesz a közúti gépjármű-közlekedési szakterület szakmai iránymutatásainak, módszertani útmutatóinak kidolgozásában.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. véleményezi a szakterülethez kapcsolódó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, javaslatokat tesz a módosításokra;

2. az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdésében szereplő nemzetközi menetrend szerinti személyszállítási engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közép-európai Közlekedési Miniszterek Együttműködési Fóruma (a továbbiakban: CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatban

2.1. ügyfélszolgálatot és pénzkezelő helyet működtet,

2.2. engedély-nyilvántartási, pénzkezelési és számviteli feladatokat lát el;

3. Egyeztet a Jármű Módszertani Főosztállyal az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4. § (10) bekezdésében meghatározott típus-adatbázissal kapcsolatban, típusbizonyítványok és sorozat forgalomba helyezési engedélyek esetén.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. Az Sztv. 41. § (1) és (2) bekezdésében szereplő nemzetközi menetrend szerinti személyszállítási engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a CEMT által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatban

1.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

1.2. végrehajtja a közúti és telephelyi ellenőrzéseket;

2. a közúti járművek – ideértve a trolibuszokat is – típusbizonyítványaival, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatban

2.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

2.2. műszaki adatlapokat bocsát ki,

2.3. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

2.4. megállapodásokat köt, illetve felmond a járműforgalmazókkal;

3. elvégzi a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjét, hitelesíti az azonosító jelzést, szabályozza annak használatát, kiadja az alkalmassági bizonyítványt és honosítja a külföldi vizsgálati eredményeket;

4. a nem közúti mozgógépek beépítendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatban

4.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

4.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

5. feljogosítja a közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezetet az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására;

6. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatával és a jóváhagyási jellel kapcsolatban

6.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

6.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket,

6.3. megtiltja termékek forgalmazását, elrendeli termékek megsemmisítését;

7. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatban

7.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

7.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

8. a csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az alkalmazás engedélyezésével, a gépjármű, valamint az általa vontatható pótkocsi rugózatlan kerékfelfüggesztése esetében a jogszabályi rendelkezés alóli eltérés, illetve felmentés engedélyezésével, a mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija vonatkozásában nem fúvott gumiabroncs esetében a jogszabályi rendelkezés előírás alóli eltérés, illetve felmentés engedélyezésével kapcsolatban

8.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

8.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

9. a vontatóval, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében a pótkocsinak a vonószerkezet útján való megbízható kormányzására vonatkozó jogszabályi rendelkezés alóli eltérés, illetve felmentés engedélyezésével, a kísérleti jármű, illetve kivételesen indokolt esetben egyéb járművek tekintetében a jogszabályi rendelkezések alóli eltérés, illetve felmentés engedélyezésével kapcsolatban

9.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

9.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

10. a muzeális jellegű járművek karbantartásához az előírt követelményeket nem teljesítő festék- és fényező termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatban

10.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

10.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

11. a típusvizsgáló tanúsító szervezettel megköti a hatósági szerződést, valamint ellenőrzi a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységét, felügyeli a szolgáltatást, bírságot szab ki a közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben;

12. feljogosítja a típusvizsgáló tanúsító szervezeteket, valamint az autóbusz-fenntartókat az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára;

13. az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 61/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott hatósági feladatok ellátása során

13.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

13.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

14. a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatban

14.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

14.2. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

15. megköti a trolibuszok tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása során a vizsgáló állomással a hatósági szerződést, valamint ellenőrzi a vizsgáló állomások tevékenységét, felügyeli a vizsgáló állomás és a járműfenntartó szervezet tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatást;

16. a trolibuszok közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzésével, összeépítésével, egyedi, illetve sorozatszerű átalakításával, valamint a forgalomba helyezésének engedélyezésével, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat elvégzésével kapcsolatban lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza, lebonyolítja a műszaki megvizsgálást, műszaki adatlapot bocsát ki, végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

17. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott, a menetíró készülék, az adatrögzítő lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyási feladataival kapcsolatban

17.1. lefolytatja az engedélyezési, hozzájárulási eljárást, engedélyeket ad ki és von vissza,

17.2. műszaki adatlapot bocsát ki,

17.3. végrehajtja a telephelyi ellenőrzéseket, szemléket;

18. a gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás, járműértékelés), környezetvédelem a közlekedésben, közúti szállítás, fuvarozás; közúti jármű vizsgálat, közúti járműtervezés műszaki, közúti közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés), közúti közlekedési forgalmi, tároló és fenntartó, létesítmények technológiai tervezése és fenntartása, mobil rakodógép, rakodásgépesítés szakterületeken, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálásához szakhatósági állásfoglalást ad ki;

19. nyilvántartást és műszaki adatbázist kezel a feljogosított típusvizsgáló tanúsító szervezetekről, valamint az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára feljogosított autóbusz-fenntartókról;

20. nyilvántartja és közzéteszi

20.1. a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

20.2. a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 1014/2010/EU bizottsági rendeletben,

20.3. az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és

20.4. a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben

meghatározott, az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és kibocsátási adatait, összegyűjti a CO₂ kibocsátás nyomon követési adatait és továbbítja az Európai Bizottság részére, továbbá gyűjti az üzemanyag-töltőállomásokra vonatkozóan a bejelentett adatokat, és ellátja a tagállami bejelentési feladatokat.

d) Nemzetközi feladatai körében:

1. kapcsolatot tart a külföldi társhatóságok szakmai egységeivel a Nemzetközi Főosztályon keresztül;

2. együttműködik az autóbuszjáratok engedélyezése területén az uniós és egyéb európai államok minisztériumával, hatóságával;

3. részt vesz a Típusjóváhagyó Hatóságok Találkozója (TAAM) és a Típusjóváhagyó Hatóságok Szakértői Csoportja (TAAEG) munkájában.

e) Egyéb feladatok feladatai körében:

1. szakmai javaslatokat készít a közúti közlekedési stratégia megalkotásához a Fejlesztési Főosztály részére;

2. biztosítja a főosztály feladatkörébe tartozóan a hirdetmények továbbítását a Kommunikációs Osztály részére, a Hatóság honlapjára és a központi elektronikus szolgáltató rendszerre feltöltés céljából, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért;

3. kivizsgálja a hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű bejelentéseket, minősített ügyeket és panaszokat, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket;

4. a KÖKIR rendszert használó járműforgalmazók részére jogosultságokat biztosít, oktatásokat tart.

5.2. Jármű Módszertani Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

A főosztály vezetője közvetlenül vezeti a Járműüzemeltetési és Ellenőrzési Osztályt.

a) Szabályozás előkészítési feladatai körében:

1. előkészíti, jóváhagyásra előterjeszti és karbantartja a szakmai iránymutatásokat.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. ellátja a járművizsgálatok technológiájának továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki háttértevékenységet;

2. javaslatot tesz a Hatóság és a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek jármű módszertani területet érintő tevékenységének szakmai irányítására, a munkavégzéshez szükség szerint módszertani javaslatokat készít;

3. véleményezi a szakterülethez kapcsoló jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket;

4. részt vesz a minisztérium felkérése alapján az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásokon, a jogalkotói szakmai bizottságban, javaslatokat tesz a módosításokra;

5. ellátja a járművizsgálatok során használt informatikai program szakmai helpdesk tevékenységét;

6. szervezi a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek szakmai képzését, továbbképzését, vizsgáztatását;

7. elkészítteti, átadja a Hatóság, valamint a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek számára első fokú feladataik ellátásához a forgalmi területre eső tevékenység végzésére jogosító nyomtatványokat;

8. a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 12. § (3) bekezdése alapján előkészíti a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításában közreműködő első fokú műszaki szakértők kijelölését, szervezi és végzi a szakértők szakmai felkészítését, részt vesz az Országos Orvosszakértői Intézetben működő másodfokú szakértői bizottság munkájában;

9. végzi az ellenőrzési adatelemzések, ellenőrzési stratégia kidolgozását, a közúti és telephelyi ellenőrzési normatívák és azok szakmai tartalmának meghatározását;

10. kezdeményezi az első fokon eljáró hatóságnál alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések technológiai és ügyviteli módosítását;

11. biztosítja a forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki megvizsgálások szakmai egységességét;

12. vezeti és karbantartja az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4. § (10) bekezdésében meghatározott típus-adatbázist, típusbizonyítványok és sorozat forgalombahelyezési engedélyek esetén a Jármű Főosztállyal egyeztetve.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. szervezi és koordinálja a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek járműfelügyeleti ellenőrzési tevékenységeinek ellátását;

2. végzi a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végző szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármű üzemeltetőjére és vezetőjére vonatkozó ellenőrzéseket, ellátja nyilvántartásba vételüket;

3. ellátja a digitális tachográf kártyák előállításával, valamint kibocsátásával kapcsolatos operatív, koordinációs és szabályozási feladatokat;

4. szervezi a közlekedési hatóság nevében közúti ellenőrzést végző személy képzését, továbbképzését, vizsgáztatását, illetve azok helyi oktatásához informális anyagokat készít és ad át a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségeknek.

d) Nemzetközi feladatai körében:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 21. § (8) bekezdése alapján felel az ENSZ-EGB előírások fordításának szakmai tartalmáért, továbbítja az ENSZ-EGB előírásokat az NKH honlapján történő megjelentetés céljából a Kommunikációs Osztály részére;

2. képviseli a Hatóságot a Nemzetközi Gépjármű Ellenőrzési Bizottságban;

3. végzi a CEMT engedély pályázatokkal kapcsolatos feladatokat;

4. szakmai anyagokat készít a nemzetközi közúti közlekedéssel kapcsolatos vegyes bizottsági tárgyalások előkészítéséhez, a tárgyalásokon részt vesz;

5. figyelemmel kíséri a kétoldalú kormányközi tárgyalások során a közúti közlekedéssel kapcsolatban született megállapodások végrehajtását, a szükségessé váló intézkedések megtételét kezdeményezi;

6. lebonyolítja a kétoldalú közúti közlekedési egyezményekhez kapcsolódó árufuvarozási és személyszállítási engedélycseréket, engedélyátadásokat, nyilvántartja és az érdekelt szervezeteket, valamint a társhatóságokat értesíti az engedélyátadásról;

7. megtervezi és elkészítteti a magyar közlekedési hatóság által kiadott (árufuvarozási, autóbuszos, nemzetközi taxis) engedélyeket, átadja a külföldi hatóságok részére megismerésre a dokumentummintákat;

8. a magyar közlekedési hatóság által kiadott (árufuvarozási, autóbuszos, nemzetközi taxis) engedélyeket megtervez és elkészítteti, a külföldi hatóságok részére megismerésre átadja a dokumentum mintákat;

9. előkészíti az alábbi tájékoztatásokat az EU részére:

9.1. a Magyarországon honos vállalkozások által az EU-tagállamok területén különjárat és

9.2. különcélú menetrend szerinti járat keretében végzett személyszállítási kabotázsról,

9.3. tájékoztatás a nemzetközi menetrend szerinti személyszállítás keretében végzett kabotázsengedélyek számáról,

9.4. tájékoztatás a kiadott közösségi engedélyek és hiteles másolatok számáról,

9.5. az elvégzett közúti és telephelyi ellenőrzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatások,

9.6. részvétel a bilaterális és multilaterális közúti ellenőrzések, az ECR rendezvények (csereprogram) munkaértekezletek szervezésében és bonyolításában.

e) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. §-a és a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés 23–25. pontja alapján vezeti és kezeli az alábbi országos névjegyzékeket, nyilvántartásokat és gyakorolja a kapcsolódó hatásköröket

1.1. műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartása,

1.2. közúti ellenőrzést végző személyek nyilvántartása,

1.3. gépjármű fenntartó szervezetek nyilvántartása,

1.4. AETR controll bélyegző és plombafogóbetét kiadása, nyilvántartása és aktualizálása;

2. ellenőrzi az időszakos műszaki vizsgálatok szakmai egységességét és a technológiai fegyelem betartását, ellátja a jármű műszaki vizsgabiztosok ellenőrzéséhez kapcsolódó első fokú hatósági feladatokat;

3. végzi a járművek visszahívásával kapcsolatos hatósági feladatokat, rögzíti a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerben (RAPEX);

4. ellátja a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos feladatokat;

5. végzi a tachográf gyártók hazai képviselőjének elismerését;

6. ellátja a központi bírságnyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági feladatokat;

7. engedélyezi a Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott teherjárművel kabotázsként végezni tervezett közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet;

8. végzi a tevékenységi és személytaxis személyszállítók részére előírt pénzügyi fedezet megfelelősségének igazolására kiadott felelősségbiztosítások szakmai megfelelősségének vizsgálatát és a felügyelőségek részére erről tájékoztatás kiadását.

f) Egyéb feladatai körében:

1. statisztikákat készít az alábbi területeken

1.1. CEMT Titkárság részére a kiadott engedélyekről és azok használatáról,

1.2. az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében meghatározott statisztikák,

1.3. egyéb, a Hivatal számára előírt statisztikai kimutatásokat továbbítja az ECR, Európai Unió felé az ellenőrzések statisztikai adatait;

2. szakmai javaslatokat készít a közúti közlekedési stratégia megalkotásához a Fejlesztési Főosztály számára;

3. biztosítja a főosztály feladatkörébe tartozóan a hirdetmények továbbítását a Kommunikációs Osztály részére, a Hatóság honlapjára és a központi elektronikus szolgáltató rendszerre feltöltés céljából, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért;

4. kivizsgálja a hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű bejelentéseket, minősített ügyeket és panaszokat, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket;

5. vizsgálati tájékoztatókat készít az első fokú hatóságok részére a járműtípus-próbavizsgákon gyűjtött tapasztalatok alapján;

6. kapcsolatot tart a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal.

5.3. Képzési és Vizsgáztatási Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

A főosztály vezetője közvetlenül vezeti a Vizsgafelügyeleti Osztályt.

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének tanterveit és egyéb szakanyagokat, valamint az előbbiekre és a vizsgáztatásra vonatkozó elnöki utasításokat.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. véleményezi a szakterülethez kapcsoló jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket;

2. javaslatot tesz a Hatóság és a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek közúti járművezető képzési, utánképzési és vizsgáztatási területet érintő tevékenységének szakmai irányítására, a munkavégzéshez szükség szerint módszertani javaslatokat készít;

3. részt vesz a minisztérium felkérése alapján az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásokon, a jogalkotói szakmai bizottságban, javaslatokat tesz a módosításokra;

4. részt vesz az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányításában, a közlekedést érintő ifjúságpolitikai és közművelődési feladatok ellátásában, a középfokú közlekedési szakképzés szakmai irányításában, fejlesztésben, a felnőttképzéssel összefüggő tevékenységek ellátásában;

5. szakmailag irányítja, szakfelügyeli és ellenőrzi a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását;

6. végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásával kapcsolatban a vizsgaszervezési megbízások kiadását, illetve visszavonását;

7. ellátja a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásával és a tevékenységi engedélyek kiadásával, valamint a névjegyzék vezetésével kapcsolatos adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket és az egyedi ügyek elbírálását;

8. ellátja az ügyfélfogadási feladatokat;

9. működteti a tesztlapraktárt;

10. végzi a feladatot ellátó szervezeti egységek nyomtatványokkal, vizsgaanyagokkal (szóbeli és gyakorlati tételek, tesztlapok, értékelő sablonok) történő ellátását;

11. végzi a közúti közlekedési szakterülettel kapcsolatos OKJ-vizsgák szervezését;

12. a közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetése és fejlesztése, feladata során meghatározza a vizsgafeladatokat (kérdésbankok, tesztlapok, értékelő sablonok, elméleti és gyakorlati vizsgatételek stb.), szakmailag irányítja a számítógépes vizsgáztatást, karbantartja a számítógépes vizsga kérdésbankot;

13. előkészíti az e-learning képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszereket és tananyagokhoz illetőleg a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátor berendezések akkreditálásához szükséges pályázati kiírást.

c) Koordinációs, szakmai irányítási feladatai körében:

1. koordinálja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és vizsgáztatásának szakmai, tartalmi és módszertani fejlesztését.

d) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. ellátja a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat;

2. a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, vizsgakötelezettség alóli mentesítésével kapcsolatos feladatokat;

3. a vizsgabiztosi, szakoktatói és iskolavezetői tevékenység engedélyezésével és szakfelügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó bírságolását;

4. vezeti a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzéket;

5. nyilvántartja az engedélyezett képző szerveket;

6. vezeti a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékét;

7. ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét a közúti szakértői tevékenység tekintetében, elkészíti a közúti szakértők nyilvántartását és elektronikus közzétételéről gondoskodik;

8. végzi a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének engedélyezését;

9. gyűjti és címjegyzékbe rendezi az érvényes képzési engedélyeket;

10. szakfelügyeli és ellenőrzi a közúti járművezetők képzését és utánképzését, valamint a közúti közlekedési szakemberek képzését és továbbképzését;

11. akkreditálja az e-learning képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszereket és tananyagokat, illetőleg a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátor berendezéseket, továbbá előkészíti az ehhez szükséges pályázati kiírást;

12. ellátja a települések közúti járművezetői forgalmi vizsgahellyé nyilvánítását, vizsgaútvonalak, vizsgatermek, vizsgapályák alkalmassá nyilvánítását; a vizsgahelyszínek tárgyi feltételeinek előzetes engedélyezését, a tárgyi feltételek biztosításának ellenőrzését és az ellenőrzés következtében vizsgahelyszínek alkalmasságának felfüggesztését, visszavonását, vezeti továbbá az engedélyezett vizsgahelyszínek nyilvántartását és elektronikus közzétételéről gondoskodik;

13. a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés m) pont ma) alpontja és a (3) bekezdés c) pont ca) alpontja alapján honosítja a hatáskörébe tartozó képesítő vizsgák, képesítések bizonylatait, okmányait.

e) Nemzetközi feladatai körében:

1. részt vesz az EU-tagsággal összefüggő közlekedési szakképzési feladatok, valamint a közúti járművezetői feladatok ellátásában.

f) Egyéb feladatai körében:

1. szakmai javaslatokat készít a közúti közlekedési stratégia megalkotásához a Fejlesztési Főosztály részére;

2. biztosítja a főosztály feladatkörébe tartozóan a hirdetmények továbbítását a Kommunikációs Osztály részére, a Hatóság honlapjára feltöltés céljából, valamint felel ezek szakmai tartalmáért és naprakészségéért;

3. kivizsgálja a hatáskörébe tartozó ügyekben a közérdekű bejelentéseket, minősített ügyeket és panaszokat, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket;

4. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 17. §-a alapján részt vesz a közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében az erre irányuló nevelési, oktatási és felvilágosítást célzó munkákban.

5.4. Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

A főosztály vezetője közvetlenül vezeti az Előzetes Alkalmasságvizsgálati Osztályt.

a) Szabályozás előkészítési feladatai körében:

1. elkészíti, jóváhagyásra előterjeszti és karbantartja a pályaalkalmasság vizsgálati eljárásról és módszertanról szóló elnöki utasításokat.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. részt vesz a minisztérium megkeresése alapján új jogszabályok, a jogszabály-módosítások kidolgozásában, a kapott tervezetekről szakmai véleményt készít, valamint azok kihirdetését követően részt vesz a szükséges módszertani anyagok készítésében, módosításában;

2. a szakterületre vonatkozó jogszabály-módosításokat előkészíti, kezdeményezi a közlekedésért felelős minisztériumnál;

3. a közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata érdekében

3.1. kísérleti jelleggel kipróbál a pályaalkalmasság-vizsgálati tevékenység fejlesztése érdekében új eljárásokat, módszereket, eszközöket,

3.2. felügyeli a pályaalkalmasság-vizsgálatok során alkalmazott rendszerek működését,

3.3. feldolgozza, minősíti és elemzi a pályaalkalmasság vizsgálatok eredményeit, összegzi a tapasztalatokat, majd ennek alapján javaslatot tesz a vizsgálati módszerek módosítására,

3.4. biztosítja a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen vizsgáló berendezések napi szintű működtetését, karbantartását,

3.5. ellátja a feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket, és az egyedi ügyek elbírálását,

3.6. ellátja az ügyfélfogadási feladatokat.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. a közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a vizsgálat lefolytatásába jogszabály alapján bevont szervezet tevékenységének irányítása és ellenőrzése érdekében

1.1. jogszabályban meghatározott gépjárművezetői tevékenységekhez szűrő jelleggel előzetes közlekedés-pszichológiai vizsgálatokat végez,

1.2. közlekedésbiztonsági szempontból indokolt esetekben kontroll vizsgálatokat végez,

1.3. a feltűnő közlekedési magatartású gépjárművezetők szűrővizsgálatát végzi hatósági, munkáltatói, valamint önkéntes kezdeményezésre és orvosi megkeresésre,

1.4. az ötödik sikertelen gyakorlati vizsga utáni közlekedéspszichológiai vizsgálatokat végez,

1.5. kialakítja a pályaalkalmasság-vizsgálati tevékenység módszereit pályaalkalmasság-vizsgálati tevékenységet végző szervekre;

2. ellenőrzi a pályaalkalmasság vizsgálati tevékenységet végző egyéb szerveket;

3. a közlekedésnél végzett munka esetén szakhatósági véleményt ad a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettség alól történő mentesítés megállapítására irányuló eljárásban;

4. bírósági és hatósági megkeresésre igazságügyi szakértői vizsgálatokat végez.

d) Nemzetközi feladatai körében:

1. kapcsolatot tart a nemzetközi társszervekkel, az európai közlekedéspszichológiai szervezetekkel.

e) Egyéb feladatai körében:

1. szakmai javaslatokat készít a közúti közlekedési stratégia megalkotásához a Fejlesztési Főosztály részére;

3. a közlekedésért felelős minisztérium szakfőosztályaival együttműködve, az érdekképviseletek, illetve más tárcák, hatóságok megkereséseiben foglalt szakmai felvetések megválaszolásában, a közös álláspont kialakításában, annak biztosításában részt vesz.

6. A Légügyi Hivatal vezetője által irányított szervezeti egységek

6.1.1. Légijogi és Szervezési Osztály

Az osztályvezető helyettesítéséről az Osztály ügyrendje rendelkezik.

a) Funkcionális feladatai körében:

1. véleményezi a Légügyi Hivatal hatáskörébe tartozó a jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére az érintett szervezeti egységgel együttműködve;

2. véleményezi az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos jogszabályok tervezeteit, javaslatot tesz a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a megfelelő szakmai osztállyal együttműködve;

3. nyilvántartja a Légügyi Hivatal által kivetett bírságokat, intézkedik a jogerős bírságok végrehajtása iránt;

4. ellátja az elnökhelyettes levelezésével és egyéb adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat;

5. szervezi, előkészíti és egyezteti az elnökhelyettesi programokat;

6. szervezi a Légügyi Hivatal munkatársai részére formaruha, azonosítókártya, repülőtéri belépőkártyák kiadását, valamint a munkatársak légiközlekedés-védelmi tudatosság képzését, intézi azok repülőtéri belépőkártyákkal, parkolási engedélyekkel kapcsolatos ügyeit;

7. szervezi a munkatársak azonosítókártyás objektumokba történő belépéseit (állandó vagy eseti engedélyek);

8. a Kommunikációs Osztály megkeresésére összeállítja a sajtó képviselőinek kérdéseire adandó válaszokat,

9. megszervezi az elnökhelyettesi értekezleteket, összegyűjti az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és szétosztja azokat a résztvevők között; elkészíti az emlékeztetőket, számon tartja az értekezleten megállapított határidőket és intézkedik a visszacsatolásokról;

10. folyamatosan ellenőrzi a Légügyi Hivatal kiutazási tervében szereplő tételek teljesülését, vizsgálja a tervben feltüntetett külföldi utakról készült útijelentéseket, gondoskodik azok továbbításáról;

11. az elnökhelyettes kijelölése alapján részt vesz a társszervezetek és partnerek által szervezett szakmai, szakértői munkabizottságok munkájában, szükség esetén az elnökhelyettes útján kezdeményezi azokat;

12. a Légügyi Hivatal tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében – a vezetőkkel való egyeztetést követően – javaslatokat tesz az egyes munkafolyamatok átszervezésére;

13. kidolgozza és karbantartja a Légügyi Hivatalt érintő rendkívüli események kezelésére vonatkozó riasztási láncot, gondoskodik a teendők logisztikai hátteréről, az EDR rádiók szabályszerű használatáról;

14. a Légügyi Hivatal tevékenységével kapcsolatos tréningeket szervez az új belépő munkatársak számára és lebonyolítja azokat;

15. szervezi a szükséges szakmai képzéseket, légiközlekedés védelmi oktatásokat, konferenciákat.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. felterjeszti az első fokú döntések elleni fellebbezéseket;

2. felterjeszti a honvédelmi miniszterhez a katonai légügyi hatóság hatáskörében hozott első fokú döntések, valamint azon döntések elleni fellebbezéseket, amelyekben a katonai légügyi hatóság és légiközlekedési hatóság egyaránt érintett;

3. lefolytatja az utaspanaszokkal kapcsolatos eljárásokat;

4. lefolytatja a légiközlekedési szakértői engedélyezési eljárást;

5. az elnökhelyettes által esetileg meghatározott ügyekben lefolytatja a hatósági ellenőrzéseket;

6. a Jogi Főosztállyal egyeztetve eljár a nem fellebbezhető első fokú határozatok ellen benyújtott keresetek bírósági felülvizsgálatában;

7. a feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le;

8. közreműködik a polgári és állami légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;

9. szakhatóságként közreműködik az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az ejtőernyő, függővitorlázó, helikopter, repülőgép, siklóernyő és vitorlázógép légi üzemeltetése; az ejtőernyő, függővitorlázó, siklóernyő és vitorlázógép tervezése, gyártása, javítása, karbantartása; a helikopter és repülőgép műszaki üzemben tartása, karbantartása; a légiforgalmi szolgálatok szakterületeken a szükséges szakmai gyakorlat elbírálásának szakkérdésében.

c) Egyéb feladatai körében:

1. ellátja a Légügyi Hivatal ügyfélszolgálati és ügyviteli feladatait;

2. kiadja a Repülésvédelmi Osztálytól kapott információk alapján a légiközlekedés-védelmi hatósági felügyelet és a légiközlekedés-védelmi ellenőrzés ellátására jogosult személyek részére az országos jogosítású személyazonosító kártyát.

d) Kiadmányozásra jogosult a Légijogi és Szervezési Osztály vezetője a) pont 1–15. alpontjában, valamint b) pont 1–9. alpontjában foglalt feladatok tekintetében, az eljárást lezáró határozatok kivételével.

6.1.2. Repülésbiztonsági Osztály

Az osztályvezető helyettesítéséről az Osztály ügyrendje rendelkezik.

a) Funkcionális feladatai körében:

1. ellátja a repülőbaleseti készenléti szolgálat fenntartását;

2. ellátja a repülésbiztonság-irányítási rendszer (SMS) elfogadását, működésének rendszeres ellenőrzését.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. lefolytatja a polgári légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás indítása esetén a vizsgálatot;

2. lefolytatja az állami légi járművekkel előforduló légi közlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárást;

3. jóváhagyása a repülésbiztonsági szervezetek kézikönyveit, ellenőrzi végrehajtásukat;

4. felügyeli a repülésbiztonsági szolgálatok szakmai tevékenységét, az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatok működését;

5. végrehajtja és koordinálja a repülésbiztonsági ellenőrzéseket;

6. hatósági intézkedést tesz a repülésbiztonsági ellenőrzések és a szakmai kivizsgálások eredményeire, ajánlásaira, ezekről az elöljáró és a szakmai felügyeletet ellátó szervezeteket tájékoztatja;

7. a feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

c) Egyéb feladatai körében:

1. fenntartja a repülőbaleseti készenléti szolgálatot.

d) Kiadmányozásra jogosult a Repülésbiztonsági Osztály vezetője b) pont 1–7. alpontjában foglalt feladatok tekintetében, az eljárást lezáró határozatok kivételével.

6.2. Állami Légügyi Főosztály

A főosztályvezető helyettesítésére egy osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működik.

a) Funkcionális feladatai körében:

1. végzi az állami repülőműszaki szakszemélyzet elméleti és gyakorlati vizsgáztatását;

2. végzi az állami célú légiközlekedési hajózó szakszemélyzetek szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez és helyreállításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatást;

3. végzi az állami célú légiközlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos kiképzés, továbbképzés személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálatát, az oktatási rend és az oktatást végző szervezetek alkalmassági feltételeinek vizsgálatát;

4. részt vesz az állami légi járművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;

5. feladatkörét érintően részt vesz Magyarország légtérstruktúrájának kialakításában, folyamatos korszerűsítésében, valamint a légtér felhasználásának és igénybevételi rendjének kidolgozásában;

6. részt vesz a korlátozott, az időszakosan korlátozott és veszélyes légterek, a katonai ellenőrzött légterek és a légi útvonalak kijelölésében;

7. részt vesz az állami repülésmeteorológiai tárgyú vizsgáztatásban.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. végzi az állami légi járműnek a Magyar Állami Légijármű Nyilvántartásba vételét; a légijárművek Nyilvántartásból való törlését, valamint a nyilvántartás vezetését;

2. végzi az állami légijármű, valamint a jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök típusalkalmassági bizonyítványának kiadását;

3. végzi az állami légijármű légialkalmassági bizonyítványának kiadását;

4. végzi az állami légijárművek és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásának, javításának, karbantartásának engedélyezését;

5. végzi az állami légijárművön történő változtatások (modifikációk) jóváhagyását;

6. végzi a légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba vagy műszaki célú repülés engedélyezését;

7. végzi az állami repülőműszaki szakszemélyzet szakszolgálati engedélyek kiadását, érvényességének kiterjesztését, valamint meghosszabbítását;

8. végzi az állami célú légiközlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyását, a repülőműszaki képzést folytató szervezetek, intézmények hatósági felügyeletét;

9. végzi az állami célú légiközlekedési hajózó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének kiadását és nyilvántartását;

10. végzi az állami célú légiközlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos képzésének engedélyezését, a továbbképzés személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálatát, az oktatási rend és az oktatást végző szervezetek alkalmassági feltételeinek vizsgálatát, az oktatás, képzés időszakos ellenőrzését;

11. végzi az állami célú légiközlekedésben a Hivatal által vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységének irányítását és hatósági ellenőrzését;

12. végrehajtja az állami légijárművek típus- és légialkalmassági, valamint egyéb hatósági ellenőrző berepülését;

13. végzi a légiüzemeltetési utasítások, továbbá azok módosításainak elbírálását, a légijármű tényleges felszereltsége és az utasításokban foglaltak megegyezősége, valamint a tervezett repülésekre való alkalmasság megállapítását;

14. végzi az állami célú repülések előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzését;

15. végzi a nyilvános repülőrendezvény engedélyezését, végrehajtásának ellenőrzését;

16. végzi a légi kutató-mentő szolgálat felkészítésének és alkalmazásának hatósági felügyeletét;

17. végzi a fedélzeti azonosító jel használatának engedélyezését;

18. végzi az állami légijármű polgári célú igénybevételének engedélyezését;

19. végzi az állami célú légiközlekedés szakszemélyzete szakszolgálati engedélyei megszerzéséhez előírt egészségi alkalmasság hatósági minősítését, nyilvántartását;

20. nyilvántartást vezet az állami célú repülés szakszemélyzeteinek alapellátását végző egészségügyi szolgálatok adatszolgáltatása alapján;

21. végzi a külföldi állami légi járművek magyar légtérbe történő be- és átrepülésének engedélyezését;

22. lefolytatja az állami repülések céljára szolgáló repülőtér engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokat;

23. lefolytatja az állami repülések céljára szolgáló repülőtér szemléivel kapcsolatos hatósági eljárásokat;

24. jóváhagyja az állami repülések céljára szolgáló repülőtér repülőtérrendjét;

25. végzi az állami repülések céljára szolgáló repülőtérhez kapcsolódó zajgátló védőövezetek kijelölését;

26. végzi az állami repülések céljára szolgáló repülőtérhez kapcsolódó zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítás eredményének ellenőrzését, indokolt esetben az övezethatárok jogszabály által meghatározott számítási pontjától való eltérés engedélyezését;

27. kivizsgálja az állami célú légiközlekedésből eredő zajpanaszokat;

28. szakhatóságként közreműködik az állami repülések céljára szolgáló repülőtér vagy az állami célú légiközlekedéssel összefüggő berendezések meghatározott körzetében építmény engedélyezésével kapcsolatos eljárásban;

29. lefolytatja az állami légiközlekedéssel kapcsolatos földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos eljárásokat;

30. végzi az állami repülések céljára szolgáló légiforgalmi földi berendezések üzemben tartásának engedélyezését, az üzemben tartás szakmai szabályai betartásának időszakos ellenőrzését;

31. végzi az állami repülésmeteorológiai szolgálatok, szolgáltatások ellenőrzését és felügyeletét;

32. jóváhagyja az állami repülésmeteorológiai tárgyú képzési terveket;

33. végzi az állami szakszolgálati engedélyekhez kapcsolódó repülésmeteorológiai feladatokat;

34. végzi a repülésmeteorológiai fejlesztések, korszerűsítések megvalósításának ellenőrzését, az engedélyeztetési eljárások lefolytatását;

35. ellátja a katonai légiforgalmi tájékoztató kiadvány frissítéseinek felügyeletét, jóváhagyja a módosításait;

36. végzi az LSSIP összeállítását az EUROCONTROL ESSIP dokumentum alapján;

37. lefolytatja a légtér eseti célú igénybevételével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat;

38. kiadja a külföldi állami légijárművek be- és átrepüléseivel kapcsolatos hozzájárulásokat;

39. jóváhagyja a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó légiforgalmi szakszemélyzet képzési terveit;

40. jóváhagyja a katonai légiforgalmi szolgálatok által kötött együttműködési megállapodásokat (LoA);

41. lefolytatja az állami légiforgalmi berendezés létesítéséhez, üzemben tartásához, korszerűsítéséhez, cseréjéhez és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárást;

42. jóváhagyja az állami célú légiforgalmi szakszemélyzet képzési terveit;

43. végzi az állami célú légiforgalmi szolgálatok szakszemélyzete szakszolgálati engedélyeinek kiadását, meghosszabbítását, véleményezését, valamint az ezzel kapcsolatos vizsgáztatást;

44. kiemelt jelentőségű ügyekhez tartozó egyes építmények engedélyezési eljárásaiban állami célú légiközlekedési szakkérdésekben szakhatósági közreműködést lát el.

c) Kiadmányozásra jogosult az Állami Légügyi Főosztály vezetője az a) pont 1–7. alpontjában, valamint a b) pont 1–44. alpontjában foglalt feladatok tekintetében.

6.3. Szakszolgálati Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Funkcionális feladatai körében:

1. orvosi szempontból minősíti a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok alapján a szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezetteket;

2. felügyeli a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végzőket;

3. felügyeli a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végző orvosok és vizsgáló helyek, továbbá a repülési szervezetek tevékenységét;

4. ellenőrzi a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos képzési, kiképzési és továbbképzési oktatási tervek repülő-egészségüggyel, valamint emberi tényezővel foglalkozó fejezeteit;

5. ellátja a polgári célú légijármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez és helyreállításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatását;

6. irányítja a polgári célú légijármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységét;

7. végrehajtja a polgári légi járművek típus- és légialkalmassági, valamint egyéb hatósági ellenőrző repülését;

8. minősíti és felügyeli a repülésszimulációs oktatóeszközöket (FSTD).

b) Koordinációs feladatai körében:

1. koordinálja a szakorvosi vizsgálatok végzését;

2. koordinálja a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás keretében meghatározott repülőorvosi vizsgálatokat.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. kiadja a Felügyeleti Főosztállyal történt együttműködésben a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 185/2010/EU rendelet) mellékletének 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosítókártyát;

2. végzi a polgári célú légi jármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyével kapcsolatos képzés, továbbképzés személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálatát, az oktatási rend és az oktatást végző szervezetek alkalmassági feltételeinek vizsgálatát, a képzési szervezet engedélyezését, az oktatás, képzés ellenőrzését;

3. végzi a szakszolgálati engedélyhez kötött műszaki tevékenységekre vonatkozó képzési tervek jóváhagyását, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzését;

4. végzi a karbantartás-oktató szervezetek engedélyezését és felügyeletét;

5. engedélyezi a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet képzési szervezetet;

6. engedélyezi a repülésüzemi tiszt képzését;

7. végzi a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyéhez szükséges nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezetek engedélyezését, folyamatos felügyeletét, legalább évi egy alkalommal történő helyszíni ellenőrzését;

8. lefolytatja a polgári célú légi jármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők szakszolgálati engedélyének kiadását, meghosszabbítását, kiterjesztését és szakszolgálati engedélyeinek nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, visszavonásával kapcsolatos eljárásokat;

9. végzi a polgári célú légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyek kiadását és nyilvántartását;

10. végzi a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének kiadását, meghosszabbítását és nyilvántartását, valamint a szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, visszavonásával kapcsolatos eljárásokat;

11. végzi a repülésüzemi tiszt szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek kiadását és nyilvántartását; valamint a szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, visszavonásával kapcsolatos eljárásokat;

12. végzi a polgári célú légi jármű, hajózó személyzet és légiutas-kísérők vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységének hatósági ellenőrzését;

13. végzi a légi üzemeltetési utasítások, valamint azok módosításainak elbírálását, a légi jármű tényleges felszereltsége és az utasításokban foglaltak megegyezőségének, valamint a tervezett repülésekre való alkalmasságának megállapítását;

14. végzi a repülések előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzését;

15. végzi látványosság célját szolgáló és egyéb különleges repülések végrehajtási feltételeinek vizsgálatát, végrehajtásának ellenőrzését;

16. végzi a kormányzati szállítások végrehajtása előtt a hajózó személyzet, valamint légiutas-kísérők szakszolgálati engedélyek érvényességének ellenőrzését;

17. részt vesz a polgári légi járművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;

18. a feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

d) Egyéb feladatai körében:

1. végzi a polgári célú légijármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők képzéséhez szükséges képzési tervek elbírálását, valamint a szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyását.

e) Kiadmányozásra jogosult:

1. a Szakszolgálati Főosztály vezetője az a) pont 2–8. alpontjában, a b) pont 1–2. alpontjában, a c) pont 1–7., 12–18. alpontjában, valamint a d) pont 1. alpontjában foglalt feladatok tekintetében;

2. az Engedélyezési Osztály vezetője az osztályát érintő a) pont 1. alpontjában, a c) pont 8–11. alpontjában foglalt feladatok, valamint az eljárás lejáró határozatok kivételével az a) pont 2–4. alpontjában, a b) pont 1–2. alpontjában foglalt feladatok tekintetében;

3. a Képzési és Vizsgáztatási Osztály vezetője az osztályát érintő a) pont 5–8. alpontjában, a c) pont 2–7.,12.–16. alpontjában, a d) pont 1. alpontjában foglalt feladatok tekintetében, az eljárást lezáró határozatok kivételével.

6.4. Felügyeleti Főosztály

A főosztályvezető helyettesítéséről a Főosztály ügyrendje rendelkezik.

a) Funkcionális feladatai körében:

1. részt vesz a légiközlekedési hatóság képviseletében a repülőterek Repülőtéri Védelmi Bizottságában, légiközlekedés-védelmi és kényszerhelyzeti gyakorlatokban;

2. eljár a légiközlekedés-védelmi intézkedések és eljárások elemzése, vizsgálata során, javaslatot tesz az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében.

b) Koordinációs feladatai körében:

1. összehangolja és figyelemmel kíséri a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikkében meghatározott Felelős Hatóságként a 300/2008/EK rendelet 4. cikkében említett közös alapkövetelmények végrehajtását;

2. ellátja a légiközlekedés védelmében együttműködő hatóságok tájékoztatását a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 13. § m) pontja szerint, a feladatai ellátása során keletkező információkkal kapcsolatban;

3. ellátja a légiközlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról szóló, 2010. január 26-i 72/2010/EU bizottsági rendelete alapján a Bizottság által végzett ellenőrzések eredményeiről készített jelentés értékelését, gondoskodik a közlekedésért felelős miniszter részére történő megküldéséről;

4. biztosítja a SAFA (Safety Assessment of Foreign Aircraft), SACA (Safety Assessment of Community Aircraft) programokkal összefüggő, kölcsönös információcserét;

5. a SAFA, SACA programok EASA útmutatások szerinti szakmai szintű nemzeti koordinálása;

6. továbbítja a nemzetközi dokumentumokat a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezeteknek és a végrehajtó területeknek;

7. végzi a polgári légi járművek légialkalmasságát érintő légialkalmassági határozatok kezelését;

8. ellátja a légijárművek kormányzati szállítások előtti minősítését.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. ellátja a légi jármű üzemben tartási engedélyhez szükséges feltételek vizsgálatát, engedélyek kiadását, nyilvántartását;

2. végzi a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek engedélyezését;

3. végzi a környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülőtér használati eljárások, a zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és a zajcsökkentő berendezések alkalmazásának ellenőrzését, eljár a zajosabb repülőgépek működésére vonatkozó korlátozások meghozatalában;

4. végzi a légi jármű üzembentartók minőségügyi rendszerének, valamint a minőségügyi vezetők jóváhagyását;

5. végzi légi jármű üzembentartók, üzemeltető szervezetek hatósági felügyeletét;

6. végzi a légi jármű típusalkalmassági bizonyítvány kiadásához szükséges típusalkalmassági vizsgálatokat, valamint a légi jármű típusalkalmassági bizonyítvány kiadását;

7. lefolytatja a légi jármű lajstromozási bizonyítvány kiadásával, légi járművek lajstromból való törlésével, nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokat, valamint az ahhoz szükséges vizsgálatok elvégzését;

8. vezeti a Magyarország Állami Légijármű Lajstromát, lefolytatja a jelzálog-bejegyzési, -törlési, -módosítási eljárásokat, valamint vezeti a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek nyilvántartását;

9. eljár a légi jármű légialkalmassági bizonyítvány kiadására, módosítására, korlátozására, visszavonására, felfüggesztésére irányuló eljárásokban;

10. eljár a légi jármű légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítvány kiadására, érvényesség meghosszabbítására, korlátozására, visszavonására, felfüggesztésére irányuló eljárásban;

11. végzi a légi jármű zajbizonyítvány kiadásához szükséges vizsgálatokat, annak alapján a légi jármű zajbizonyítványt kiadja;

12. végzi a polgári légi jármű típusleírása, karbantartási és javítási utasítása meglétének és megfelelőségének vizsgálatát, az alkalmazás ellenőrzését;

13. végzi a polgári légi jármű élettartam, üzemidő engedélyezéséhez szükséges vizsgálatokat, engedélyezését;

14. végzi a polgári légi járművek hazai és külföldön történő gyártása, javítása, átalakítása, karbantartása, üzemeltetése elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálatát;

15. ellátja a légijármű gyártó szervezet engedélyezését és felügyeletét;

16. ellátja a légijármű karbantartó szervezetek engedélyezését és felügyeletét;

17. ellátja a légijármű javító szervezetek engedélyezését és felügyeletét;

18. ellátja a szakszolgálati engedélyhez kötött műszaki tevékenységekre vonatkozó képzési tervek végrehajtásának ellenőrzését;

19. ellenőrzi a kormányzati szállítások végrehajtása előtt a műszaki szakszemélyzet szakszolgálati engedély érvényességét;

20. részt vesz a polgári légi járművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában;

21. kibocsátja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/C. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott légialkalmassági, üzemben tartási és nemzeti légiközlekedés védelmi határozatot;

22. ellátja a folyamatos légialkalmassági irányító szervezetek (Part-M) engedélyezését és felügyeletét;

23. ellátja a légiközlekedés-védelmi programok, védelmi minőségbiztosítási és védelmi képzési programok, tematikák jóváhagyását és betartásuk ellenőrzését;

24. végrehajtja a 300/2008/EK rendelet II. számú mellékletének megfelelően a nemzeti légiközlekedés-védelmi megfelelőség-ellenőrzéseket;

25. ellátja a nemzeti légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrök tevékenységének felügyeletét és irányítását;

26. gondoskodik az azonnali intézkedések bevezetéséről a légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrzések alapján feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében;

27. lefolytatja a légiközlekedés védelmét közvetlenül veszélyeztető szervezetek és személyek – légi közlekedési tevékenység ellátásához szükséges – engedélyének felfüggesztésével, korlátozásával vagy visszavonásával kapcsolatos eljárást;

28. jóváhagyja a légiközlekedés-védelmi berendezések üzembe helyezését;

29. ellátja a légiközlekedés-védelmi tisztek kijelölésének jóváhagyását, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást;

30. ellátja a légiközlekedés-védelmi oktatók engedélyezését, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást;

31. lefolytatja a légiközlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítő eljárást;

32. ellátja a meghatalmazott ügynök, az ismert feladó, a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának minősítését, tevékenységük felügyeletét, adataik feltöltését a 185/2010/EU rendelet melléklete alapján létrehozott adatbázisba;

33. ellátja a légiközlekedés-védelmi események közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálatát;

34. részt vesz a légiközlekedés-védelmi személyek tanúsítása, valamint a tanúsítás harmadik félnek történő engedélyezésében, vizsgáztatásában;

35. részt vesz a 185/2010/EU rendelet mellékletének 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító-kártyának kiadásában;

36. kiadja a nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot a 300/2008/EK rendelet 18. cikk a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010/774/EU bizottsági határozat végrehajtására vonatkozóan;

37. eljár a repülőterek szigorított védelmi területére történő belépés során meghatározott személyek vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés vagy a védelmi ellenőrzés alóli teljes vagy részleges felmentés megadása során;

38. eljár a Magyarország Állami Légijármű Lajstromába bejegyzett légi járművek ellenőrzésének végrehajtása (ACAM) során;

39. eljár a Hatóság által felügyelt üzembentartók üzemben tartásában lévő légijárműveken a forgalmi ellenőrzések végrehajtása (SANA) során;

40. ellátja SAFA adatbázis kezeléssel, nyilvántartással kapcsolatos feladatokat;

41. eljár a földi kiszolgálási tevékenységi engedélyhez szükséges feltételek vizsgálata, engedélyek kiadása, nyilvántartása során;

42. eljár a veszélyes áruk légi szállításának engedélyezése során;

43. eljár a légitársasági üzletszabályzatok engedélyezése során;

44. lefolytatja a repülőterek engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos hatósági eljárásokat;

45. engedélyezi a leszállóhelyeket;

46. jóváhagyja a repülőterek repülőtér rendjét;

47. jóváhagyja a kényszerhelyzeti terveket;

48. jóváhagyja a repülőterek díjszabályzatát;

49. kijelöli a repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezeteket;

50. végzi a zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítás kiinduló adatainak, a számítási eljárásnak és az eredményének ellenőrzését, jóváhagyását, indokolt esetben az övezethatárok jogszabály által meghatározott számítási pontjától való eltérés engedélyezését;

51. végzi a zajgátló védőövezet telekhatárra igazítását, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a tartós környezetkárosodás tényét, értesíti az érintett ingatlanok tulajdonosait;

52. eljár a zajgátló vétóövezettel kapcsolatos közmeghallgatás előkészítésében és lefolytatásában;

53. jóváhagyja és figyelemmel kíséri a repülőtér üzemben tartója által benyújtott zajvédelmi programot;

54. végzi a repülőterek zajmonitor rendszerének kiépítésére vonatkozó eljárás lefolytatását, a tervek jóváhagyását;

55. dönt a repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulásáról szóló éves beszámoló nyilvánosságra hozatalának módjáról;

56. kivizsgálja a zajpanaszokat;

57. engedélyezi az éjszakai hajtóműpróbát;

58. az építésügyi hatósági eljárásban a polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára és a légiközlekedés légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása kérdésében szakhatósági közreműködést végez;

59. a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben az építmény és létesítmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása kérdésében szakhatósági közreműködést lát el,

60. a kiemelt jelentőségű ügyekhez tartozó, egyes építmények, az építmények engedélyezési eljárásaiban polgári célú légiközlekedési szakkérdésekben szakhatósági közreműködést lát el;

61. a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági eljárásokban a polgári légiközlekedés biztonságának való megfelelés szakkérdésében szakhatósági közreműködést végez;

62. a földhivatalok telekalakítási eljárásában – abban a szakkérdésben, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését – szakhatósági közreműködést végez;

63. a hőtermelő létesítmények létesítési és vezetékjog engedélyezési eljárásban az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára szakkérdésekben szakhatósági közreműködést lát el;

64. a területrendezési hatósági eljárásban repülőterek esetén a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége szakkérdésben szakhatósági közreműködést lát el;

65. szakhatóságként eljár az ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitása esetén a légiközlekedés biztonsági követelményeinek való megfelelés szakkérdésében;

66. a feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

d) Nemzetközi feladatai körében:

1. tájékoztatja a 300/2008/EK rendeletben említett közös alapkövetelményeknél szigorúbb intézkedések alkalmazása esetén az elnökön keresztül a közlekedésért felelős miniszter útján az Európai Unió Bizottságát.

e) Egyéb feladatai körében:

1. ellátja a feladatkörébe tartozó, tevékenységekre vonatkozó kiképzési és átképzési tervek vizsgálatát;

2. közreműködik a légiközlekedés-védelmi oktatásokon, konferenciákon, valamint szervezi és biztosítja a Légügyi Hivatal kormánytisztviselőinek és egyéb munkavállalóinak légiközlekedés-védelmi tudatossági képzését.

f) Kiadmányozásra jogosult:

1. a Felügyeleti Főosztály vezetője a b) pont 1–3. alpontjában, valamint a c) pont 1–6., 66. alpontjában foglalt feladatok tekintetében;

2. a Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály vezetője b) pont 7. alpontjában, a c) pont 6–20., 22. alpontjában foglalt feladatok tekintetében, az eljárást lezáró határozatok kivételével, valamint a c) pont 9. alpontjában foglalt feladat tekintetében;

3. az Üzembentartási Osztály vezetője a b) pont 4–6., 8. alpontjában, az osztályát érintő c) 1–2., 4–5., 38–43. alpontjában, az e) pont 1–2. alpontjában foglalt feladatok tekintetében, az eljárást lezáró határozatok kivételével;

4. a Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály vezetője az osztályát érintő c) pont 3., 23–37., 44–66. alpontjában foglalt feladatok tekintetében az eljárást lezáró határozatok kivételével, valamint a c) pont 57–65. alpontjában foglalt feladatok tekintetében.

6.5. NSA Főosztály

A főosztályvezető helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működik.

a) Funkcionális feladatai körében:

1. kiadja az a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i 1034/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott repülésbiztonsági irányelvet (Safety Directives);

2. eljárást dolgoz ki a repülésbiztonsági szabályozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére;

3. rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a léginavigációs szolgáltatók által elért biztonsági szinteket;

4. összeállítja az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott éves repülésbiztonsági felügyeleti jelentést;

5. részt vesz a légiforgalmi szakszemélyzet képzését, valamint nyelvismereti vizsgáztatását végző szervezetek engedélyezésében, tanúsításában, folyamatos felügyeletében;

6. részt vesz a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyének kiadási eljárásában;

7. részt vesz a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó légiforgalmi szakszemélyzet képzési terveinek jóváhagyásában;

8. feladatkörét érintően részt vesz Magyarország légtérstruktúrájának kialakításában, folyamatos korszerűsítésében, valamint a légtér felhasználásának és igénybevételi rendjének kidolgozásában;

9. részt vesz a polgári légi járművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények, légiközlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében:

1. ellátja léginavigációs és polgári repülésmeteorológiai szolgáltatók tanúsítását és folyamatos felügyeletét;

2. ellátja a léginavigációs szolgáltatók, az ATFM és az ASM repülésbiztonsági felügyeletét;

3. lefolytatja a tervezett, ATM-et érintő változtatásokra vonatkozó felülvizsgálati eljárást;

4. ellátja a teljesítménytervek és a teljesítménycélok felügyeletét és ellenőrzését;

5. részt vesz a több tagállam felelősségi körébe tartozó légtérre kiterjedő funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodásokban foglaltak végrehajtásában;

6. ellátja a polgári légi közlekedést szolgáló földi irányítástechnikai berendezések interoperabilitását szabályozó, 552/2004/EK bizottsági rendeletben meghatározott követelmények és dokumentáció hatósági felügyeletét, valamint lefolytatja a vonatkozó eljárásokat;

7. felügyeli a 73/2010/EK bizottsági rendelet alapján a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot (AIS) és az 552/2004/EK bizottsági rendelet szerinti AIS rendszereket;

8. felügyeli a PAN-OPS szerinti eljárástervezés végrehajtását (érkezés – indulás, SID, STAR), valamint a kidolgozott eljárások jóváhagyását;

9. lefolytatja a repülésmeteorológiai szolgáltatást végzőkkel kapcsolatos eljárásokat;

10. lefolytatja Magyarország kijelölt légtereinek igénybevételével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat;

11. lefolytatja a hatósági engedélyhez kötött korlátozott légterek igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat;

12. kiadja a Magyarország légterében és repülőterein történő kereskedelmi repülésekhez, a charter járatok működtetéséhez szükséges légiközlekedési hatósági engedélyeket;

13. szakhatóságként részt vesz az eseti légterek kijelölésének eljárásában;

14. lefolytatja a menetrendek engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat;

15. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légi útvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárásokat;

16. jóváhagyja a légiforgalmi tájékoztató kiadvány frissítését, módosításokat terjeszt elő, elbírálja az előterjesztett módosításokat;

17. felügyeli a léginavigációs szakszemélyzetek munkahelyi vizsgáját;

18. lefolytatja a polgári légi közlekedést szolgáló földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos hatósági eljárásokat;

19. lefolytatja a polgári légiforgalmi berendezés létesítéséhez, üzemben tartásához, korszerűsítéséhez, cseréjéhez és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárást;

20. lefolytatja a polgári légi közlekedéssel kapcsolatos frekvenciagazdálkodási eljárást;

21. lefolytatja a léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló miniszteri rendelet szerinti kódkiosztással kapcsolatos eljárást;

22. részt vesz a funkcionális légtérblokk kialakításával, felügyeletével és működésével kapcsolatos tevékenységekben;

23. kibocsátja az Lt. 3/C. § (3) bekezdésében meghatározott léginavigációs biztonsági határozatot;

24. a feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

c) Egyéb feladatai körében:

1. végzi a teljesítménytervek nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjén történő kidolgozását;

2. előkészíti a több tagállam felelősségi körébe tartozó légtérre kiterjedő funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodásokra vonatkozó módosítási javaslatokat;

3. végzi a légiforgalmi szolgálatok közötti együttműködési megállapodások (LoA) jóváhagyását, valamint a megállapodások véleményezését és jóváhagyásra történő felterjesztését az elnökhelyettesnek;

4. közreműködik a Légügyi Főigazgató feladatainak ellátásában.

d) Kiadmányozásra jogosult az NSA Főosztály vezetője az a) pont 1–9. alpontjában, valamint a b) pont 1–24. alpontjában foglalt feladatok tekintetében.

7. Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezetője által irányított szervezeti egységek

Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezetője kiadmányozza:

a) az elnöknek, az elnökhelyetteseknek és a Központ szervezeti egységeinek címzett kiadmányokat, kivéve a Gazdasági Elnökhelyettesnek címzett pénzügyi kötelezettségvállalást nem tartalmazó iratokat, a kiküldetési rendelvényt, valamint a Központ szervezeti egységei által közvetlenül a szakfőosztályoknak megküldött szakmai megkeresések teljesítését tartalmazó kiadmányokat,

b) az irányító minisztérium helyettes államtitkárnál nem magasabb szintű vezetőjének címzett kiadmányokat,

c) a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek igazgatójának címzett kiadmányokat,

d) azokban az ügyekben keletkezett iratokat, amelyekben a kiadmányozási jogot írásban magához vonta,

e) a több főosztály tevékenységi körét érintő hatósági döntések közül azokat, amelyekben a kiadmányozási jogot magához vonja.

7.1. Hajózási Főosztály

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. kidolgozza a hajózási tevékenység hatósági módszertanát, a tevékenység egységesítését és irányítását szolgáló elnöki utasításokat;

2. amennyiben új, a főosztály hatáskörét érintő jogszabály lép hatályba, vagy jogszabály módosítása történik, a főosztály vezetője felelős az elnöki utasítások áttekintéséért és a jogszabály hatálybalépésének függvényében a szükséges elnöki utasítás elkészítéséért és módosításáért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a hatósági díjbevételek beazonosítását;

2. teljesíti a jogszabályokban, elnöki utasításokban meghatározott vagy az elnök által előírt eseti és rendszeres adatszolgáltatást.

c) Koordinációs tevékenység:

1. koordinálja a Hajózási Hatósági Szolgálati és Ellenőrzési Pontok tevékenységét.

d) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai:

da) Első fokú hatósági feladatai körében:

1. engedélyezi az országos közforgalmú, a közforgalmú és a saját használatú kikötők létesítését, használatbavételét, üzemben tartását, valamint megszüntetését;

2. engedélyezi a komp- és révátkelések létesítését, használatbavételét, üzemben tartását, valamint megszüntetését;

3. engedélyezi a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzés létesítését és üzemben tartását, illetve elrendeli annak kihelyezését;

4. engedélyezi a vízi munkavégzést;

5. engedélyezi az úszóműves kikötők és úszóműállások létesítését, használatbavételét, üzemben tartását, valamint megszüntetését;

6. engedélyezi a hajókiemelő berendezés létesítését, használatba vételét, üzemben tartását és megszüntetését;

7. jóváhagyja a kikötőrendeket és a hajózási létesítmények üzemelési szabályzatát;

8. ellátja a hajózási létesítmények építésfelügyeletét;

9. hajózási bírságot szab ki;

10. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyek vonatkozásában ellátja azokat a hatósági feladatokat, amelyeket a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítást tartalmazó kormányrendelet a hatáskörébe utalt;

11. végzi az úszólétesítmények üzembe helyezés előtti vizsgálatát és az üzemképességet igazoló okmányok kiadását, az idegen lobogójú hajók üzembe helyezését és a hajóokmányok kiadását;

12. elvégzi az úszó létesítmények időszakos és önkéntes üzemképességi vizsgálatait, beleértve a vízből kiemelt, partra vont állapotában elvégzett vizsgálatokat is;

13. elrendeli az úszólétesítmények rendkívüli szemléit, végzi az üzem közbeni ellenőrzésüket, hajózásra alkalmasságuk, biztonságuk, élet- és munkakörülményeik ellenőrzését;

14. lefolytatja a lajstromozási eljárásokat, végzi lajstromozást tanúsító hajóokmányok kiadását, kiadja az ideiglenes engedélyt a nyilvántartásba nem vett hajók magyar nemzeti lobogó alatti közlekedéséhez;

15. kiadja és nyilvántartja az Egységes Európai Hajóazonosító számot (ENI) és a kedvtelési vízi járművek gyártói szabvány szerinti építői kódját;

16. ellátja a szállítótartályok műszaki felügyeletét, végzi a típusjóváhagyását, üzembe helyezését és időszakos vizsgálatait, valamint jóváhagyja a gyártó- és javítóüzemeket, próbaállomásokat és vizsgáló berendezéseket;

17. végzi a belvízi és tengeri hajók köbözését, beleértve a terhelhetőség megállapítását és a köbözési bizonyítvány kiadását;

18. végzi az úszólétesítménybe épített belsőégésű motor környezetvédelmi normáknak (emisszió- és káros anyag kibocsátás) való megfelelősége köztes és egyedi vizsgálatát és hatósági ellenőrzését;

19. végzi hajókba beépített belsőégésű motorok és felszerelések típusjóváhagyását, a kiadott típusjóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás megtagadásáról, visszavonásáról, az esetleges felmentésekről adatot szolgáltat;

20. ellátja az úszólétesítmény építésének felügyeletét, az építés ellenőrzését, építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatát és jóváhagyását, végzi az úszólétesítmények és berendezéseik, felszereléseik típusjóváhagyását, engedélyezi a mérsékelt tömegű különleges horgonyokat;

21. végzi a veszélyes áru szállítására, tárolására szolgáló úszólétesítmények üzembe helyezési és időszakos alkalmassági vizsgálatát, továbbá a jóváhagyási bizonyítvány kiadását (veszélyes áru szállítására szolgáló hajók és úszóművek);

22. végzi a hajóradar berendezések és ECDIS (Elektronikus Térkép Megjelenítő Rendszer) üzembe helyezés előtti és időszakos, valamint típusvizsgálatai, hajótájolót helyettesítő berendezései elfogadását;

23. engedélyezi az okmánnyal nem rendelkező úszólétesítmények különleges szállítását, a nyilvántartásba vett úszó létesítmény meghatározottnál kisebb létszámú vagy eltérő képesítésű személyzettel történő ideiglenes üzemeltetését;

24. meghatározza a csónak és a kishajó – a használati célnak megfelelő, egyéb rendelkezésektől eltérő – felszerelését;

25. ellátja az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;

26. ellátja az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával kapcsolatos feladatokat;

27. lefolytatja az 1974. évi „Életbiztonság a tengeren” tárgyú Nemzetközi Egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyv szerinti szemléket, kiadja a biztonsági bizonyítványokat és okmányokat a tengeri hajókra;

28. lebonyolítja a Nemzetközi Merülésvonal Egyezményben előírt szemlét és kiállítja a tengeri hajókra vonatkozó merülésvonal bizonyítványt;

29. kiadja és hitelesíti a tengeri nagyhajók hajónaplóját, személyzeti jegyzékét;

30. ellátja a hajó tájolójának kompenzálását és ennek igazolását;

31. eseti megbízást ad ki a kormányfelhatalmazással rendelkező osztályozó társaság részére a tengeri hajó szemléjének elvégzésére;

32. lefolytatja a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi egyezményben és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyvben előírt szemléket, ellenőrzéseket, vizsgálatokat és kiadja az előírt bizonyítványokat a tengeri hajókra;

33. közreműködik felkérés esetén a víziközlekedési balesetek vizsgálatában;

34. a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok fenntartási, felújítási munkák szükségességéről és elvégzéséről igazolást állít ki, ellenőrzi a megvalósított munkák szakszerűségét;

35. üzemeltetési engedélyt ad ki a víziközlekedési korlátozás alá eső vízterületekre;

36. kiadja a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmányt;

37. engedélyezi a hajózási kísérletet;

38. engedélyezi a hajózási tevékenységet (hajózási engedély, vízi munka, rakodási, átrakási engedély kabotázs, különleges szállítás) elrendeli a korlátozását;

39. kiadja a hajózási engedélyt;

40. felmentést ad a munkát végző úszólétesítmény jelzéseinek viselése alól;

41. engedélyezi a különleges szállítást és kijelöli annak vezetőjét;

42. a hajó nemzetközi jeleinek kiadása és nyilvántartása rádió engedély esetén;

43. végzi a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzőállomások elhelyezésének engedélyezését, elrendelését;

44. engedélyezi a személyszállítást végző hajóval mellévett, alakzatban történő közlekedést;

45. engedélyezi a vízi sportpályák, vízi repterek, hajóhidak kijelölését, létesítését, üzemben tartását;

46. jóváhagyja a Zsilip Üzemeltetési szabályzatot;

47. vezeti a vízi utak nyilvántartását;

48. ellenőrzi a veszélyes áruszállítást és azzal kapcsolatos (ADN) bejelentéseket;

49. a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok által külön engedélyhez kötött radioaktív anyagok kivételével engedélyezi a radioaktív anyagok szállítását;

50. engedélyezi az áthaladási elsőbbséget élvező hajó kiegészítő jelzéseinek, víziúton munkát végző menetben lévő hajó kiegészítő jelzés viselését;

51. engedélyezi a víziúton búvártevékenység végzését;

52. meghozza a hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel kapcsolatos hatósági intézkedéseket;

53. a hajóútnak az úszólétesítményekkel való teljes vagy részleges elzárását eredményező víziközlekedési balesetből adódó vízi közlekedési intézkedések meghozatala;

54. a hajósoknak és tengerészeknek szóló hirdetményeket, tájékoztatókat ad ki;

55. engedélyezi a Duna főágában a hajózás korlátozását igénylő rendezvény megtartását;

56. hitelesíti és kiadja a belvízi úszólétesítmények fáradtolaj naplóját és felszerelési jegyzékét és a tengeri nagyhajók gép- és olajnaplóját;

57. hitelesíti és kiadja a belvízi úszólétesítmények motornaplóját;

58. eljár a hajózási képesítő okmányok kiállításával, cseréjével, pótlásával és kiadásával kapcsolatos ügyekben;

59. eljár a hajózási képesítések honosításával kapcsolatos ügyekben;

60. eljár a hajózási szolgálati idő igazolásával kapcsolatos ügyekben;

61. eljár a hajós és tengerész szolgálati könyvek kiállításával és láttamozásával kapcsolatos ügyekben;

62. elbírálja a hajózási gyakorlati idő mérséklésére vonatkozó kérelmeket;

63. vezeti a hajós és tengerész szolgálati könyvek nyilvántartását;

64. vezeti a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzésekkel kapcsolatos nyilvántartást;

65. vezeti a hajózási képesítésekkel kapcsolatos nyilvántartást;

66. vezeti a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések oktatóinak névjegyzékét;

67. vezeti a hajózási képesítő vizsgák vizsgabiztosainak névjegyzékét;

68. eljár a hajózási képesítések bevonásával és a jogosultság gyakorlásától való eltiltással kapcsolatos ügyekben;

69. biztosítja a jóváhagyott hajózási képzések ellenőrzését és szakfelügyeletét;

70. felügyeli és ellenőrzi a hajózási képesítési vizsgákat;

71. előírja a hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmassága soron kívüli vizsgálatát;

72. részt vesz a veszélyes áruk belvízi szállításával kapcsolatos és más egyéb hajózási képesítések ellenőrzésében;

73. eljár a hajózási képzések és képesítésekkel kapcsolatos hajózási bírság kiszabása esetén;

74. a belvízi úszólétesítmények hajónaplóját, személyzeti jegyzékét, kiadja, hitelesíti és nyilvántartja;

75. ellátja a magyar víziúton külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzését;

76. intézkedik a tengeri hajóparancsnok és a terminál képviselője részére előírt tájékoztatási feltételek teljesítésének, rakodási szabályok betartásának, valamint a terminál ellenőrzése, rakodás során történt káreseménnyel kapcsolatban;

77. ellátja az ömlesztett árut szállító tengeri hajók biztonságos rakodásához kapcsolódó feladatokat;

78. ellátja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásával, az igazolást tartalmazó hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatokat;

79. ellátja a víziközlekedési szakterületet érintő, szakértői nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat;

80. megkeresés esetén belföldi jogsegélyt nyújt a hatáskörébe tartozó területeken;

81. kezeli a hazai és nemzetközi partnerhatóságok, szervezetek, ügyfelek adatcsere és adatszolgáltatási kérelmeit.

db) Szakhatósági feladatot lát el:

1. érintettsége esetén a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban;

2. az ideiglenes határátkelőhely megnyitásakor, ha kikötőt vagy víziutat érint;

3. a telekalakítási eljárásokban;

4. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyekben az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal hatáskörébe utalt – a főosztály tevékenységi körét érintő – szakhatósági feladatok vonatkozásában;

5. a vízi sportpályák engedélyezése kivételével a hajózási létesítménnyel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban;

6. a víziutat érintő objektum, vízi munka vízjogi engedélyezési eljárásában;

7. az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezési eljárásában;

8. a duzzasztással szabályozott víziúton, vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásában;

9. a hőtermelő létesítmény helyének, valamint a távhővezeték nyomvonalának, valamint biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén;

10. a területrendezési hatósági eljárásban;

11. a közlekedési balesetek vizsgálatában;

12. a vízi rendezvények engedélyezési eljárásaiban;

13. a hajóutat érintő vízterületen fürdőhely kijelölésében;

14. a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének és építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első fokú engedélyezési eljárásában a bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi közlekedést érint az építmény;

15. a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első fokú engedélyezési eljárásában az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt érint;

16. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során;

17. közreműködik a hajóútban és a hajóút mentén olyan munka elvégzésének, olyan tárgy elhelyezésének engedélyezésében, amely a víziközlekedési tevékenységet befolyásolhatja;

18. közreműködik a híd, valamint víziutat keresztező szénhidrogén-vezeték engedélyezési eljárásában;

19. közreműködik a víziutat érintő objektum, vízi munka vízjogi engedélyezési eljárásában;

20. közreműködik a víziutat érintő rendezvény engedélyezésében;

21. közreműködik a hajóút kitűzésének engedélyezési eljárásban.

e) Nemzetközi feladatai körében:

1. erre irányuló meghatalmazás esetén részt vesz a Folyami Információs Szolgáltatások (RIS), a kétoldalú határvízi bizottságok, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), a Duna Bizottság, az ENSZ EGB, a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (RHKB), a NATO szállítással foglalkozó, polgári tervezőbizottsága munkájában szakértői háttér biztosítása;

2. részt vesz más országok tengerész képzési tevékenységének auditálásában;

3. képviseli a hatóságot a Tengerészképzés Akkreditációs és Minőségbiztosító Bizottságában.

f) Egyéb feladatai körében:

1. működteti, felügyeli a hazai Folyami Információs Szolgáltatást (PANNONRIS), összehangolja működését a Hajózási Információs Rendszerrel (a továbbiakban: HIR), valamint fejleszti és szakmailag ellenőrzi ezeket a rendszereket;

2. elősegíti a HIR fejlesztését;

3. működteti a Belvízi Hajózási Alapprogramot;

4. személyes telefonos és e-mailes ügyfélszolgálatot működtet;

5. szakterületét érintően elkészíti és folyamatosan aktualizálja a hatóság internetes és intranetes honlapjának szakmai tartalmát és azt továbbítja az NKH honlap működtetője részére;

6. részt vesz a tervezői egyeztetéseken, szakvéleményt ad;

7. hajózási hatósági szolgálati és ellenőrzési pontot működtet a Duna mentén Komáromban és Mohácson, a Tisza mentén Tokajban és Szegeden, valamint a Balaton térségében Siófokon, továbbá a hajózási idényben Balatonfüreden ideiglenesen hajózási ügyfélablakot működtet;

8. elősegíti a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatás fejlesztését;

9. közreműködik a területfejlesztési, területrendezési feladatok ellátásában;

10. az ADN bizonyítvány használatának megtiltásáról tájékoztatást ad a bizonyítványt kiállító illetékes hatóságnak;

11. eljár a hajózási képesítések (belvízi hivatásos és szolgálati célú, tengerész, belvízi kedvtelési célú, tengeri kedvtelési célú, hajózási üzemeltetési vezető) megszerzésére felkészítő képzésekkel kapcsolatos ügyekben;

12. eljár a hajózási képesítő vizsgára történő jelentkezéssel kapcsolatos ügyekben;

13. szervezi a hajózási képesítő vizsgákat, ennek keretében, meghirdeti a vizsgaidőpontokat és helyszíneket, előkészíti a vizsgáztatás dokumentumait, vezényli a vizsgabizottság elnökét és tagjait, biztosítja a tesztlapokat, elektronikus, írásbeli és szóbeli vizsgatételeket;

14. eljár a meghirdetettől eltérő helyen és/vagy időpontban kérelmezett helyszíni szemlékkel kapcsolatos ügyekben;

15. eljár a meghirdetettől eltérő helyen és/vagy időpontban kérelmezett képesítő vizsgákkal kapcsolatos ügyekben;

16. megszervezi a vizsgabiztosok és szakoktatók részére időszakos továbbképzéseket;

17. szakmailag közreműködik a sajtómegkeresésekre adandó válaszok előkészítésében.

g) Kiadmányozásra jogosult:

1. a Hajózási Főosztály vezetője, ha a több főosztály tevékenységébe tartozó ügy főként a hajózási tevékenységet érinti, továbbá a Hajózási Főosztály több osztálya tevékenységét érintő feladatok, a Kikötői Osztály feladatai, valamint a 2–4. pontban nem említett és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatos feladatok tekintetében;

2. a Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály vezetője a da) alpont 11–28., 30–32., 34., 56., 75., 77., valamint a tevékenységi körét érintően a 80. és 81. alpontjában megjelölt feladatok, továbbá az f) pont 10. és 14. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében;

3. a Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály vezetője a da) alpont 3., 4., 9., 33., 35–55., 79., valamint a tevékenységi körét érintően a 80. és 81. alpontjában megjelölt feladatok, továbbá a db) pont 6., 12–14., 17–21. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében;

4. a Hajózási Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály vezetője da) alpont 29., 57–74., 76., valamint a tevékenységi körét érintően a 80. és 81. alpontjában megjelölt feladatok, továbbá az f) pont 11–13. és 15–16. pontjában megjelölt feladatok tekintetében.

A főosztályvezető a 2–4. pontba tartozó feladatok kiadmányozási jogát esetileg írásban magához vonhatja.

7.2. Út- és Hídügyi Főosztály

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. előkészíti az útügyi szakterületre vonatkozó elnöki utasításokat, szakmai iránymutatásokat;

2. amennyiben új, a főosztály hatáskörét érintő jogszabály lép hatályba, vagy jogszabály módosítása történik, a főosztály vezetője felelős az útügyi szakterületet érintő elnöki utasítások áttekintéséért és a jogszabály hatálybalépésének függvényében a szükséges elnöki utasítások előkészítéséért, módosításáért.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági eljárások díjbevételeinek beazonosítását;

2. teljesíti a jogszabályokban, elnöki utasításokban meghatározott vagy az elnök által előírt eseti és rendszeres belső adatszolgáltatást.

c) Koordinációs feladatai körében:

1. szakterületén végzi az országosan egységesen kezelendő szakmai és jogalkotási ügyek egyeztetését és koordinációját.

d) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai

da) Első fokú hatósági feladatai körében:

1. végzi az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak elvi építési engedélyezését;

2. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, azok tartozékai, valamint a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei építését;

3. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, azok tartozékai, valamint a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei forgalomba helyezését;

4. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, azok tartozékai, valamint a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei fennmaradását;

5. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, azok tartozékai, valamint a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei megszüntetését;

6. engedélyezi a gyorsforgalmi útra vonatkozó beruházáshoz kapcsolódó szintbeni csomópont létesítését, forgalomba helyezését és elbontását, ha a beruházással az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett;

7. elbírálja az általa kiadott engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítására és az átruházására vonatkozó kérelmeket;

8. elbírálja az általa kiadott jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérési kérelmeket;

9. az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei építési engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő építése esetén bírságot szab ki és lefolytatja a fennmaradási engedélyezési eljárást;

10. az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei engedély nélküli használatba vétele esetén bírság megfizetésére, valamint a forgalomba helyezési engedély iránti kérelem benyújtására kötelez;

11. kiadja az 500 méter hosszt meghaladó, a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 18/2007. (II. 20.) Korm. rendeletben foglalt, a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladat- és hatáskörébe utalt működési és műszaki engedélyt, elkészíti a jelentéseket, ellátja az alagutak biztonságával kapcsolatos egyéb hatósági feladatokat;

12. az autópályák és autóutak forgalmi jellegének megváltozása esetén azokat helyi közúttá nyilvánítja;

13. forgalomkorlátozó intézkedést rendel el az országos közúthálózatba tartozó autópályán és autóúton a levegőterhelés mérséklése érdekében;

14. az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével gyakorolja a vasúti átjáró létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket, ideértve a létesítés és áthelyezés során a vasúti átjáró biztosítási módjának és forgalmi rendjének engedélyezését is;

15. végzi az engedélyezési hatáskörébe tartozó közúti építmények építésfelügyeleti ellenőrzését;

16. jóváhagyja az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak építéséhez szükséges ideiglenes forgalomszabályozási terveket;

17. dönt a gyorsforgalmi utak területének nem közlekedési célú igénybevétele során, az igénybevételt kérő és a közút kezelője között felmerült vita esetén;

18. kötelezi – a gyorsforgalmi utak területének közútkezelői hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, az előírt feltételek betartására, a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére és pótdíj fizetésére;

19. előzetes engedélyt ad a gyorsforgalmi út nyomvonalával érintett területsávon, a más hatóság építési vagy sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedélye alapján tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához, valamint a földrészlet művelési ágának vagy minőségi osztályának megváltoztatásához;

20. dönt azokban a feladatkörét érintő ügyekben, amelyekben – az országos közutat érintően –az út kezelője

a) forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti,

b) előírásainak, a tiltott jelek, jelzések vagy berendezések eltávolításra vonatkozó felszólításnak nem tesznek eleget;

21. hatósági tevékenység alapján építmény nyilvántartást vezet;

22. kiadja az elektronikus közúti ellenőrző rendszer, valamint ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulást;

23. a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát sértőket vagy veszélyeztetőket kötelezi az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra az útkezelő felszólításának eredménytelensége esetén;

24. a közúttól, jogszabályban meghatározott távolságon belül folytatott tevékenység kapcsán felmerült vitában dönt;

25. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyekben ellátja azokat az út- és hídügyi hatósági feladatokat, amelyeket a kiemelt jelentőségű üggyé történő nyilvánítást tartalmazó kormányrendelet az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal hatáskörébe utalt;

26. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén – az ügyfél kérelmére – integrált eljárást folytat le;

27. az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak, közúti határátkelőhelyek vonatkozásában a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a forgalomszabályozás módosítását kezdeményezi, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezi;

28. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek műtárgyainak építését;

29. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek műtárgyainak forgalomba helyezését;

30. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek műtárgyainak fennmaradását;

31. engedélyezi az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek műtárgyainak megszüntetését;

32. jóváhagyja az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak műtárgyai, valamint a 4 m szabadnyílást meghaladó hídjai kiviteli tervét;

33. jóváhagyja a 30 m szabad nyílást meghaladó hidak kiviteli tervét;

34. elrendeli a 30 m szabad nyílást meghaladó hidak próbaterhelését;

35. az engedélyezési hatáskörébe tartozó hidak építési engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő építése esetén bírság megfizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására, engedély nélküli használatba vétele esetén bírság megfizetésére, valamint a forgalomba helyezési engedély iránti kérelem benyújtására kötelez;

36. engedélyezi az önálló beruházásként megvalósuló 30 m össznyílást meghaladó híd építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését, fennmaradását és megszüntetését (elbontását);

37. elbírálja az általa kiadott engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítására és az átruházására vonatkozó kérelmeket;

38. elbírálja az általa kiadott jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérési kérelmeket;

39. engedélyezi a közúti alagutak építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását);

40. jóváhagyja a közúti alagutak kiviteli tervét;

41. ellátja az engedélyezési hatáskörébe tartozó építmények építésfelügyeleti ellenőrzését;

42. engedélyezi a közúti biztonsági auditori képzést és továbbképzést, vezeti az engedéllyel rendelkező szervezetek nyilvántartását, jóváhagyja a közúti biztonsági auditori képzési tantervet, ellenőrzi a képzési engedéllyel rendelkező szervezeteket;

43. kijelöli és ellenőrzi a forgalmazási követelmények szabályozása tekintetében a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó közúti termékek megfelelőségértékelését végző megfelelőségértékelő szervezeteket, valamint felügyeli a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatást.

db) Szakhatósági feladatai körében:

1. a bányahatóság által folytatott eljárásokban gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében, ha a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

2. a gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely közlekedési építményei területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket a kérelmező sérelmesnek tartja;

3. a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában, ha az eljárás az építmény közúti kapcsolatát biztosító vagy belső útra vagy ezek műtárgyára vonatkozik;

4. a villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban, ha a létesítmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

5. a hőtermelő létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásában az országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, autópálya, autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, autópálya vagy autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

6. az autógáz töltőállomások építésügyi engedélyezési eljárásában gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

7. az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítési, használatbavételi és javítási engedélyezési eljárásában gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény létesítése, használatbavétele esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

8. az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában építmény építése vagy bővítése esetén, ha a gyorsforgalmi út tengelyétől számított 100 méteres területet vagy közúti határátkelőhelyet érint, és az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

9. a területrendezési hatósági eljárásokban a gyorsforgalmi úttal, szintbeni vasúti átjáróval, közúti határátkelőhellyel, vasúti és vízi közlekedési útvonallal érintett települések esetén szakhatósági állásfoglalást ad;

10. az igazságügyi névjegyzékbe való felvételi eljárásban, az útügyi szakterületen végzett igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakmai szakirányú jellegének elbírálásában és igazolásában;

11. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyekben ellátja az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal hatáskörébe utalt – út- és hídügyi – szakhatósági feladatokat;

12. a gyorsforgalmi utak kivételével az országos, a helyi közutak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású műtárgyai, valamint alagútjai műszaki engedélyezésében.

dc) Szakmai irányító tevékenységgel kapcsolatos feladatai körében:

1. javaslatot tesz az elnök részére a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek útügyi hatósági tevékenysége feletti szakmai irányítási és ellenőrzési tevékenység ellátására;

2. folyamatos szakmai kapcsolatot tart a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek útügyi szakterületeivel;

3. a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek által vezetett nyilvántartások alapján vezeti a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó, országos összesítő nyilvántartást.

e) Egyéb feladatai körében:

1. biztosítja a szakmai információs rendszerek fejlesztését, megfelelőségét és elérhetőségét a közlekedési felügyelőségek útügyi szervei részére;

2. szakterületét érintően elkészíti és folyamatosan aktualizálja a hatóság internetes honlapjának magyar és angol nyelvű szakmai tartalmát és azt továbbítja a Kommunikációs Osztály részére;

2a. teljesíti jogszabályban előírt, a hatóság internetes honlapján való közzétételi kötelezettségeit,

2b. szakterületét érintően elkészíti és folyamatosan aktualizálja a hatóság intranetes honlapjának tartalmát;

3. szakvéleményt ad a gyorsforgalmi utak építése során az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség környezetvédelmi engedélyezési eljárásának előzetes és részletes engedélyezési szakaszában;

4. véleményt ad a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában;

5. egyezteti az országos és a helyi közúthálózat fejlesztésére vonatkozó tervet;

6. hatáskörét érintően részt vesz a beruházói, tervezői egyeztetéseken;

7. tájékoztatást nyújt az ügyfelek részére a hatáskörébe tartozó területeken;

8. felelős a hatáskörébe tartózó hatósági feladatok ellátását érintő sajtómegkeresésekre adandó válasz szakmai előkészítéséért és annak a Kommunikációs Osztály részére történő továbbításáért.

f) Kiadmányozásra jogosult:

1. az Út- és Hídügyi Főosztály vezetője, ha a több főosztály tevékenységébe tartozó ügy főként az útügyi tevékenységet érinti, továbbá az Út- és Hídügyi Főosztály több osztálya tevékenységét érintő feladatok, valamint a 2–3. pontban nem említett feladatok tekintetében;

2. amennyiben az építmény nem tartalmaz a Hídügyi Osztály feladatkörébe tartozó építményrészt, az Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály vezetője a da) alpont 1–27. alpontjában, a db) alpont 1., 2., és 4–10. alpontjában, továbbá az e) pont 3–5. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében,

3. a Hídügyi Osztály vezetője a da) alpont 28–41. alpontjában és a db) alpont 12. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében.

A főosztályvezető a 2. és a 3. pontba tartozó feladatok kiadmányozási jogát esetileg írásban magához vonhatja.

7.3. Vasúti Főosztály

a) Szabályozás-előkészítési feladatai körében:

1. amennyiben új, a főosztály hatáskörét érintő jogszabály lép hatályba, vagy jogszabály módosítása történik, a főosztály vezetője felelős az elnöki utasítások áttekintéséért és a jogszabály hatálybalépésének függvényében a szükséges elnöki utasítások előkészítéséért és módosításáért;

2. közreműködik a vasúttal kapcsolatos jogszabálytervezetek, műszaki irányelvek, előírások véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására;

3. segítséget nyújt a felügyeletet ellátó minisztérium számára a közlekedési ágazatra vonatkozó európai uniós, valamint hazai jogszabályok tervezetének tárgyalási álláspontjára vonatkozó javaslatok elkészítésében, a szükséges egyeztetések lefolytatásában.

b) Funkcionális feladatai körében:

1. végzi a hatáskörébe tartozó hatósági eljárások díjbevételeinek beazonosítását;

2. teljesíti a jogszabályokban, elnöki utasításokban meghatározott vagy az elnök által előírt eseti és rendszeres belső adatszolgáltatást.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai

ca) Első fokú hatósági feladatai körében:

1. első fokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti pálya és tartozékai létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében;

2. végzi a vasúti pályák és tartozékaik üzem- és forgalombiztos állapotának a vonatkozó előírások szerinti ellenőrzését, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet;

3. érvényre juttatja a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról rendelkező európai harmonizált jogszabályok előírásait, az átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME), ellenőrzi betartásukat;

4. ellátja a jogszabályban meghatározott vasúti infrastruktúra nyilvántartások vezetését;

5. első fokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények létesítése, használatbavétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése ügyében;

6. gyakorolja a különleges vasúttal kapcsolatos hatásköröket;

7. első fokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti járművekkel és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos ügyekben (pl. vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése, elvi előzetes típusengedélyének, előzetes típusengedélyének, típusengedélyének és átalakítási engedélyének kiadása, speciális vasúti rendszerek komplex engedélyezési eljárása stb.);

8. végzi a vasúti járműregiszter vezetését és a nyilvántartás ellenőrzését;

9. végzi a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgacentrumok engedélyezését;

10. végzi az engedélyezett vasútijármű-típusok európai szinten történő nyilvántartását;

11. első fokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó, a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerek átjárhatóságát biztosító, valamint a helyi, sajátcélú vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos ügyekben (pl. vasútbiztonsági tanúsítványok kiadása, vasútbiztonsági engedélyek kiadása stb.);

12. végzi a hagyományos és nagysebességű, valamint a helyi, sajátcélú és speciális vasúti rendszerek alrendszereinek, rendszerelemeinek időszakos vizsgálatát, javítását és gyártását, valamint fenntartását végző szervezetek tevékenységének engedélyezését, az időszakos járművizsgákat lebonyolító vizsgaközpontok engedélyezését;

13. rendszeresen és időszakonként ellenőrzi, hogy a különféle vasúti rendszerek üzemeltetése, karbantartása megfelel-e a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak, valamint a vonatkozó szabványoknak;

14. ellenőrzi, a vasúti közlekedésben részt vevő vasúti vállalkozások tevékenységét, a vasúti járművek műszaki állapotát, és a vasúti közlekedésben szolgálatot teljesítő személyek alkalmasságát, és az elvégezett tevékenységek szakszerűségét;

15. az ellenőrzések tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az érintett szakterület vezetőjét és évente – a tárgyévet követő év február 28-ig – jelentést készít a Hatóság elnökének;

16. amennyiben az ellenőrzése során jogsértő magatartást tapasztal, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotot talál, úgy a külön jogszabályban meghatározott intézkedést tesz;

17. vasúti közlekedési szempontból képviseli a közlekedési hatóságot a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény szerinti vizsgálatok során a Közlekedésbiztonsági Szervezetnél;

18. végzi a vasúti ellenőrző-irányító alrendszert karbantartó szervezetek tanúsítását, engedélyezését;

19. végzi a vasúti infrastruktúra létesítésével és használatbavételével kapcsolatos kockázatelemzés értékelését, jóváhagyását;

20. végzi a vasúti termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek kijelölését és a kijelölést követő időszakos ellenőrzését;

21. végzi a vasúti tartályok megfelelőség értékelését, időszakos és soron kívüli vizsgálatát, üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek jóváhagyását és hatósági felügyeletét;

22. végzi a vasútvállalatok és infrastruktúra-üzemeltetők működésének folyamatos ellenőrzését a kiadott vasútbiztonsági engedély követelményeinek való mindenkori megfelelés szempontjából;

23. végzi a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítását;

24. ellátja a tartály szakértők elismerésével, a Nemzetközi Vasúti Együttműködés Szervezete (a továbbiakban: OTIF) részére történő bejelentésükkel, a gumibélyegzőik és acél beütőbélyegzőik lenyomatának OTIF-nak történő továbbításával kapcsolatos feladatokat;

25. felügyeli és ellenőrzi a vasúti járművezetők, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő szakmákban dolgozók egészségügyi vizsgálatát, képzését és vizsgáztatását;

26. ellátja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő mozdonyvezető munkavállalók előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos vasúti hatósági feladatokat;

27. kiadja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzését végző szervezetek alapképzési engedélyeit, regisztrálja az időszakos oktatást végző szervezeteket;

28. jóváhagyja a vasúti társaságok vasúti közlekedés biztonságával, továbbá a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő vállalati utasításait;

29. vezeti a vasút szakmai oktatói és vasúti hatósági vizsgabiztosi névjegyzéket;

30. kinevezi a vasúti hatósági vizsgabiztosokat;

31. honosítja a külföldön szerzett vasúti képesítéseket;

32. kiadja az alapvizsga eredményéről szóló hatósági igazolást és vasúti járművezetői engedélyt;

33. bevonja, visszavonja, visszaadja a hatósági igazolást, a vasúti járművezetői engedélyt;

34. a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyekben ellátja azokat a vasúti hatósági feladatokat, amelyeket a kiemelt jelentőségű üggyé történő nyilvánítást tartalmazó kormányrendelet az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal hatáskörébe utalt.

cb) Szakhatósági feladatai körében:

1. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az országos közforgalmú vasutak esetén;

2. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szakhatósági állásfoglalást ad ki;

3. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad, ha a telekalakításra a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli övezetben kerül sor, és az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

4. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad a mérésügyi és villamos energia ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

5. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad az építésügyi hatóságok vasúti védőtávolságon belüli építési és használatbavételi eljárásaiban, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását, vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

6. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad távközlő berendezés vagy létesítmény vasúti védőtávolságon belüli építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, megszüntetéséhez, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

7. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad vasúti védőtávolságon belül egyes bányászati tevékenységek végzésének engedélyezéséhez, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

8. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad a vasúti védőtávolságon belül elektromos vezeték létesítési és vezetékjogi engedélyezési eljárásban, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

9. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad vasúti védőtávolságon belül, vízjogi létesítési és üzemeltetési eljárásban helyi közforgalmú és sajáthasználatú vasutak esetén, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

10. vasúti szakhatósági állásfoglalást ad vasúti védőtávolságon belül, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárásokban, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja;

11. ellátja a Kormány által kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított ügyekben az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal hatáskörébe utalt – a főosztályt érintő – szakhatósági feladatokat.

cc) Másodfokú hatósági feladatai körében:

1. elbírálja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket ellátó munkavállalók egészségügyi alkalmasságával összefüggésben az elsőfokon eljáró Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által hozott döntés elleni fellebbezést.

d) Nemzetközi feladatai körében:

1. a közlekedésért felelős miniszter felkérése alapján részt vesz a közlekedési szakbizottságok tevékenységében, az európai uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósítására irányuló pályázatok kidolgozásában, megvalósításában, a nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon;

2. vasútbiztonsági és interoperabilitási ügyekben együttműködik az Európai Unió tagállamainak biztonsági és vasúti hatóságaival;

3. részt vesz az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: ERA), az Európai tagállamok Biztonsági Hatóságainak Szövetsége (ILGGRI) munkájában;

4. ellátja az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) felé a vasútbiztonsággal kapcsolatos feladatokat mint Biztonsági Szervezet (NSA).

e) Egyéb feladatai körében:

1. szakterületét érintően elkészíti és folyamatosan aktualizálja a hatóság honlapjának szakmai tartalmát és azt továbbítja a Kommunikációs Osztály részére;

2. jogszabályi előírás, továbbá társhatóság, felügyeleti vagy kormányzati szerv kérése esetén szakvéleményt ad az országos, helyi, térségi és sajátcélú vasutak infrastruktúráját érintő kérdésekben;

3. vasúti szempontból véleményezi a területfejlesztési koncepciókat, programokat, valamint a település-rendezési terveket;

4. felelős a hatáskörébe tartózó hatósági feladatok ellátását érintő sajtómegkeresésekre adandó válasz szakmai előkészítéséért és annak a Kommunikációs Osztály részére történő továbbításáért.

f) Kiadmányozásra jogosult:

1. a Vasúti Főosztály vezetője, ha a több főosztály tevékenységébe tartozó ügy főként a vasúti tevékenységet érinti, továbbá a Vasúti Főosztály több osztálya tevékenységét érintő feladatok, valamint a 2–5. pontban nem említett feladatok tekintetében;

2. a Vasúti Pálya és Híd Osztály vezetője a ca) alpont 1–4., 6. és 34. alpontjában, a cb) alpont 1–5. alpontjában és 7–11. alpontjában, valamint a sífelvonók vonatkozásában a cb) alpont 6. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében;

3. a Vasútgépészeti Osztály vezetője a ca) alpont 5., 7., 8., 10., 13., valamint 24. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében;

4. a Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály vezetője a ca) alpont 9., 11–14., 16–23. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében;

5. a Vasúti Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály vezetője a ca) alpont 24–33., alpontjában, valamint a cc) alpont 1. alpontjában megjelölt feladatok tekintetében.

A főosztályvezető a 2–5. pontba tartozó feladatok kiadmányozási jogát esetileg írásban magához vonhatja.

3. függelék

A Hatóság szervezeti egységei és a státuszainak megoszlása
a szervezeti egységek között

Irányító vezető	Szervezeti egység	Létszám (fő)
1. Elnök		1
	1.1. Elnöki Kabinet 1.2. Belső Ellenőrzési Főosztály 1.3. Humánpolitikai Főosztály 1.4.1. Kommunikációs Osztály 1.4.2. Központi Ügyeleti Osztály 1.5.1. Biztonsági Vezető	9 4 8 4 2 1
2. Hatósági elnökhelyettes		1
	2.1. Jogi Főosztály 2.2. Másodfokú Hatósági Főosztály 2.3. Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály 2.3.1. Autóbuszos Személyszállítási Felügyeleti és Utasjogi Osztály 2.3.2. Vasúti Igazgatási Osztály	14 18 16

3. Stratégiai elnökhelyettes	3.1. Fejlesztési Főosztály 3.2. Informatikai Főosztály 3.3. Nemzetközi Főosztály 3.4.1. Közbeszerzési Osztály	1 10 18 5 3

4. Gazdasági elnökhelyettes		1
	4.1. Műszaki és Ellátási Főosztály 4.2. Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály 4.3. Számviteli és Kontrolling Főosztály	13 25 10

5. Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalt vezető elnökhelyettes
	5.0. Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal 5.1. Jármű Főosztály 5.1.1. Műszaki Engedélyezési Osztály 5.1.2. Forgalmi Engedélyezési Osztály 5.2. Jármű Módszertani Főosztály 5.2.1. Járművizsgáztatási Osztály 5.2.2. Járműüzemeltetési és Ellenőrzési Osztály 5.3. Képzési és Vizsgáztatási Főosztály 5.3.1. Vizsgafelügyeleti Osztály 5.3.2. Szaktanfolyami Osztály 5.4. Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály 5.4.1. Előzetes Alkalmasságvizsgálati Osztály 5.4.2. Speciális- és Kontrollvizsgálatok Osztály	4 21 16 20 33
6. Légügyi Hivatalt vezető elnökhelyettes	6.0. Légügyi Hivatal	1
	6.1.1. Légijogi és Szervezési Osztály 6.1.2. Repülésbiztonsági Osztály 6.2. Állami Légügyi Főosztály 6.3. Szakszolgálati Főosztály 6.3.1. Képzési és Vizsgáztatási Osztály 6.3.2. Engedélyezési Osztály 6.4. Felügyeleti Főosztály 6.4.1. Üzembentartási Osztály 6.4.2. Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály 6.4.3. Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály 6.5. NSA Főosztály	13 7 6 32 50 14

7. Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalt vezető elnökhelyettes	7.0. Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal	7
	7.1. Hajózási Főosztály 7.1.1. Kikötői Osztály 7.1.2. Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály 7.1.3. Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály 7.1.4. Hajózási Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály 7.2. Út- és Hídügyi Főosztály 7.2.1. Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály 7.2.2. Hídügyi Osztály 7.3. Vasúti Főosztály 7.3.1. Vasúti Pálya és Híd Osztály 7.3.2. Vasútgépészeti Osztály 7.3.3. Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály 7.3.4. Vasúti Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály	35 19 60

4. függelék

A Hatóságnál adományozható szakmai tanácsadói és főtanácsadói címek száma

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 127. § (1) bekezdése alapján a hatóságnál adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek száma együttesen: 88.

5. függelék

A Hatóság vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei

Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban: Vnyt.) meghatározottak szerint, a következő munkakört betöltő személyek kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről:

I. Vezetői munkakört betöltők:

1. elnök,

2. elnökhelyettes, hivatalt vezető elnökhelyettes,

3. főosztályvezető,

4. főosztályvezető-helyettes,

5. osztályvezető.

II. Az alábbi szervezeti egységekben közigazgatási hatósági ügyben döntésre, javaslattételre, ellenőrzésre jogosult, szakmai munkakört ellátó személyek:

1. Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal,

2. Légügyi Hivatal,

3. Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal,

4. Jogi Főosztály,

5. Másodfokú Hatósági Főosztály,

6. Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály.

III. Az alábbi szervezeti egységekben költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett vagy közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult munkakört ellátó személyek:

1. Belső Ellenőrzési Főosztály,

2. Biztonsági vezető,

3. Elnöki Kabinet,

4. Fejlesztési Főosztály,

5. Humánpolitikai Főosztály,

6. Informatikai Főosztály,

7. Jogi Főosztály,

8. Kommunikációs Osztály

9. Közbeszerzési Osztály,

10. Központi Ügyeleti Osztály

11. Műszaki és Ellátási Főosztály,

12. Nemzetközi Főosztály,

13. Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály,

14. Számviteli és Kontrolling Főosztály.

A következő munkakört betöltő kormánytisztviselők kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről:

1. Elnöki Kabinet:

elnöki tanácsadó,

elnöki légijogi főtanácsadó,

koordinációs munkatárs.

6. függelék

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Funkcionális munkakörei

Ssz.	Munkakör megnevezése	Részben funkcionális	Egészen funkcionális
1.	adminisztrátor	X
2.	adóügyi referens	X
3.	belső ellenőr		X
4.	belső ellenőrzési főosztályvezető		X
5.	bérszámfejtési referens		X
6.	ellátási és logisztikai munkatárs		X
7.	ellátási és logisztikai munkatárs		X
8.	elnöki főtanácsadó	X
9.	elnöki kabinetvezető		X
10.	elnöki kabinetvezető-helyettes		X
11.	gépjármű ügyintéző		X
12.	gépkocsivezető		X
13.	gondnoksági alkalmazott		X
14.	humánpolitikai főosztályvezető		X
15.	humánpolitikai főosztályvezető-helyettes		X
16.	humánpolitikai referens		X
17.	informatikai referens		X
18.	jogász*	X
19.	jogi főosztályvezető	X
20.	kommunikációs és PR referens	X
21.	kommunikációs osztályvezető	X
22.	kontrolling referens	X
23.	koordinációs munkatárs		X
24.	műszaki és ellátási főosztályvezető	X
25.	műszaki és ellátási főosztályvezető-helyettes	X
26.	műszaki és üzemeltetési referens		X
27.	pénzügyi és hatósági bevétel-beszedési főosztályvezető	X
28.	pénzügyi munkatárs**	X	X
29.	pénzügyi referens**	X	X
30.	számviteli munkatárs	X
31.	számviteli referens	X
32.	számviteli és kontrolling főosztályvezető	X
33.	titkársági asszisztens**	X	X
34.	titkársági szakmai referens**	X	X
35.	üzemeltetési referens		X

__________

* Szakmai munkakör, de elláthat részben funkcionális feladatokat is.

** A munkakör lehet részben vagy egészben funkcionális is.

7. függelék

KORÁBBI SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ/FELADAT	ÚJ SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ
Kommunikációs és PR Osztály	Kommunikációs Osztály
általános elnökhelyettes	hatósági elnökhelyettes
informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes	az informatikai feladatok vonatkozásában a stratégiai elnökhelyettes, a piacfelügyeleti feladatok vonatkozásában a hatósági elnökhelyettes
Általános Elnökhelyettesi Titkárság	Jogi Főosztály
Jogi Főosztály iktatással, postázással, iratkezeléssel kapcsolatos feladatai, a titkos ügyiratkezelés kivételével	Informatikai Főosztály
Jogi Főosztály Képviseleti Osztály	Jogi Főosztály
Jogi Főosztály Koordinációs Osztály	Jogi Főosztály
Jogi Főosztály titkos ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatai	biztonsági vezető és Elnöki Kabinet
Jogi Főosztály bélyegzők nyilvántartásával kapcsolatos feladatai	biztonsági vezető és Elnöki Kabinet
Vasúti Igazgatási Főosztály	Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály/Vasúti Igazgatási Osztály
Piacfelügyeleti és Minőségbiztosítási Főosztály	Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály/Autóbuszos Személyszállítási Piac- és Utasfelügyeleti Osztály
Gazdasági Elnökhelyettesi Titkárság	Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály
Műszaki és Ellátási Főosztály műszaki és ellátási feladatai	Műszaki és Ellátási Főosztály
Műszaki és Ellátási Főosztály közbeszerzési feladatai	Közbeszerzési Osztály
Gazdasági Főosztály pénzügyi, hatósági bevétel-beszedési és bérszámfejtési feladatai	Pénzügyi és Hatósági Bevétel-beszedési Főosztály
Gazdasági Főosztály számviteli és kontrolling feladatai	Számviteli és Kontrolling Főosztály
informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes, Informatikai Főosztály	stratégiai elnökhelyettes, Informatikai Főosztály
Stratégiai Elnökhelyettesi Titkárság	Fejlesztési Főosztály
Stratégiai és Projektkoordinációs Főosztály	Fejlesztési Főosztály
Informatikai és Piacfelügyeleti Elnökhelyettesi Titkárság	Informatikai Főosztály
Közúti Gépjármű-közlekedési Elnökhelyettesi Titkárság	Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal
Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály Időszakos Alkalmasság-vizsgálati Osztály	Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály Speciális- és Kontrollvizsgálatok Osztály
Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály Rendkívüli Alkalmasság-vizsgálati Osztály	Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály Speciális- és Kontrollvizsgálatok Osztály
Légügyi Hivatal, Elnökhelyettesi Szervezési Osztály	Légügyi Hivatal, Légijogi és Szervezési Osztály
Légügyi Hivatal, Légijogi Osztály	Légügyi Hivatal, Légijogi és Szervezési Osztály
Légügyi Hivatal, Koordinációs Osztály	Légügyi Hivatal, Légijogi és Szervezési Osztály
Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály, Állami Légialkalmassági és Repülésműszaki Osztály	Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály
Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály, Állami Repülési Osztály	Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály
Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály, Állami Légiforgalmi és Repülőtéri Osztály	Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály
Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Szakszolgálati Engedélyezési Osztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Engedélyezési Osztály
Légügyi Hivatal, Engedélyezési Főosztály, Repülőegészségügyi Osztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Engedélyezési Osztály
Légügyi Hivatal, Engedélyezési Főosztály, Képzési Engedélyezési Osztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Képzési és Vizsgáztatási Osztály
Légügyi Hivatal, Engedélyezési Főosztály, Repülésellenőrzési és Vizsgáztatási Osztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Képzési és Vizsgáztatási Osztály
Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Földi Ellenőrzési Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Üzembentartási Osztály
Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Repülésvédelmi Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály
Légügyi Hivatal, NSA Főosztály, Repülőtéri és Környezetvédelmi Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Repülőtéri és Repülésvédelmi Osztály
Légügyi Hivatal, NSA Főosztály, ANS Felügyeleti Osztály	Légügyi Hivatal, NSA Főosztály
Légügyi Hivatal, NSA Főosztály, Légiforgalmi Osztály	Légügyi Hivatal, NSA Főosztály
Útügyi, Vasúti és Hajózási Elnökhelyettesi Titkárság	Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

8. függelék

A Nemzeti Közlekedési Hatóság telephelyei

Irányítószám, település	Cím (utca, házszám)
1015 Budapest I. kerület	Batthyány utca 3.
1033 Budapest III. kerület	Mozaik utca 5.
1066 Budapest VI. kerület	Teréz krt. 38.
1082 Budapest VIII. kerület	Baross utca 76.
1082 Budapest VIII. kerület	Vajdahunyad utca 45.
1097 Budapest IX. kerület	Gyáli út 17–19.
1149 Budapest XIV. kerület	Róna utca 54–56.
1149 Budapest XIV. kerület	Róna utca 79/B
1147 Budapest XIV. kerület	Telepes utca 51.
1183 Budapest XVIII. kerület	Gyömrői út hrsz. 157260
1185 Budapest XVIII. kerület	Liszt Ferenc Repülőtér Fenntartási Centrum, 216. épület (J–K) szárny I. emelet
8220 Balatonalmádi	Hétvezér utca 9.
8230 Balatonfüred	Germering utca 9/A
9737 Bük	Ifjúság útja 78.
3412 Bogács	Hóvirág utca 38.
2638 Kemence	Nagyvölgy hrsz. 1027
8360 Keszthely	Csány László u. 3
2900 Komárom	Szent István tér 3.
7700 Mohács	Indóház utca 2.
8600 Siófok	Bajcsy-Zsilinszky út 212.
9400 Sopron	Ógabona tér 6.
6728 Szeged	Kereskedő köz 3–5.
6721 Szeged	Lechner tér 14.
3910 Tokaj	Benedek utca 27.
2220 Vecsés	Lincoln út 1.

Az utasítást a 26/2020. (IX. 10.) ITM utasítás 1. § f) pontja hatályon kívül helyezte 2020. szeptember 11. napjával.

A 3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek