BÜ BH 2014/236
BÜ BH 2014/236
2014.08.01.
A védő kizárását önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy korábban, az elkövetési idő egy részében a sértett jogi személynél jogtanácsosként alkalmazásban állt, ha a büntetőeljárás megindításával kapcsolatos tevékenységet ennek során egyébként nem végzett [Be. 45. § (1) bek. c) pont].
[1] A törvényszék a 2012. március 23-án kelt ítéletével a II. r. terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan, társtettesként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 7 évi közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezet vezetésétől, mint foglalkozástól végleges eltiltásra,
[2] a III. r. terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és folytatólagosan, társtettesként elkövetett tőkebefektetési csalás bűntette miatt halmazati büntetésül ugyancsak 6 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 7 évi közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezet vezetésétől, mint foglalkozástól végleges eltiltásra ítélte.
[3] A vád és a védelem által bejelentett fellebbezés alapján másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2013. április 16. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a bűncselekmények megnevezésének alapjául szolgáló törvényhelyek felhívását pontosította, egyebekben a II. és III. r. terheltet érintően azt helybenhagyta.
[4] A jogerős határozattal szemben a II. és III. r. terhelt védői a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjára utalással, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nyújtottak be felülvizsgálati indítványt.
[5] A felülvizsgálati indítvány szerint a II. és III. r. terhelt védelmét az elsőfokú eljárásban mindvégig „egyazon védő, kezdetben dr. T. P., később dr. Sz. I. látta el.”
[6] Hivatkozásuk értelmében a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontja szerint „nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes”.
[7] A felülvizsgálati indítvány utal arra, hogy az idézett törvényszöveg első fordulata „egy múltbeli magatartást, eseményt vagy eseménysort határoz meg”. A bírói gyakorlat szerint „ilyen múltbeli esemény, ha a védő korábban a sértett képviseletében járt el”, és az eseti döntésekre hivatkozással állítja, hogy „az eljárásban a terhelti és a sértetti oldalon történt képviselet olyan érdekellentétet jelent, amely a védői eljárást kizárja, még abban az esetben is, ha a terhelti és a sértetti oldalon történt képviselet ellátására nem egy időben, de egyazon ügyből kifolyólag kerül sor”.
[8] A felülvizsgálati indítvány hivatkozik arra, hogy dr. Sz. I. védő 2004. márciustól 2004. szeptember 16-ig előbb a P. Szövetkezet, majd a P. Szövetkezet „f.a.” jogtanácsosaként állt munkaviszonyban. Ezt a tényt dr. Sz. I. védőként sem vonta kétségbe és nem is tagadta, sőt, a bíróságon ezt elő is adta.
[9] A felülvizsgálati indítvány e körben – okfejtésének alátámasztásául – megjelöli a BH 2007.215. számú eseti döntést is.
[10] A felülvizsgálati indítvány a továbbiakban vitatja az ítélőtábla ítéletének 12. oldalán található jogi indokolást.
[11] Hivatkozása szerint elfogadható az az érv, miszerint a bíróság nem ismerheti a védő korábbi jogviszonyait, de amikor hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy a védő a sértettel munkaviszonyban állt, akkor kötelessége erre felhívni a figyelmet, a védőváltásról gondoskodni esetleg védő kirendelése révén is.
[12] Márpedig dr. Sz. I. ezt a tényt a 2012. február 3. napján tartott tárgyaláson nem csupán bejelentette, de a nyomozati iratokban található egy dr. Sz. I. által 2004. április 21-én készített alapszabály-módosítás cégbírósági bejegyzésének kezdeményező irata is.
[13] Ezenkívül rendelkezésre áll a P. Szövetkezet és dr. Sz. I. között létrejött munkaszerződés, amely szerint nevezettet jogtanácsosként foglalkoztatják, és igazolható az is, hogy a munkaszerződést a felszámolóbiztos csak 2004. szeptember 16. napján szüntette meg.
[14] A felülvizsgálati indítvány vitatja a másodfokú bíróság azon megállapítását, melynek értelmében dr. Sz. I. ténykedése kívül esik a vád tárgyává tett időkereten, ugyanis a módosított vádirati tényállás egyrészt az 1998. szeptember 28. és 2000. június 9-e, majd a második vádmódosítás szerint a 2000. június 9. és 2004. június 30-a közötti időszakot ölelte fel, míg dr. Sz. I. munkaszerződése 2004. március 15. napján kelt.
[15] Összességében tehát megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetési ideje és dr. Sz. I. foglalkoztatása a sértettnél egy időre esett. Márpedig, „ahogy a szövetkezet működését, úgy a szövetkezet gazdálkodását, tevékenységét, a vagyonkezelői kötelezettség vádlottak általi megszegését és vagyoni hátrány okozását is a felszámolás napjáig, azaz 2004. június 30-ig vizsgálta és rótta a vádlottak terhére az ügyészség”.
[16] Ugyanez állapítható meg a sikkasztás esetében is, ahol a vád tárgyává tett időszak ugyanúgy 2004. június 29-ig terjed.
[17] A felülvizsgálati indítvány szerint annak, hogy a védő a vádlottak érdekeivel ellentétes – a kizárást megalapozó – magatartást mikor fejtette ki: a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény ideje alatt vagy azt követően, nincs jelentősége.
[18] Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a vádlottak védelmét dr. T. P. is ellátta, ugyanis az esetek többségében vagy az egyikük, vagy a másikuk vett részt a tárgyaláson.
[19] A fentieken túl a felülvizsgálati indítvány a Be. 44. § (4) bekezdésére hivatkozással állítja, hogy mivel a vádlottak érdekei jelentős mértékben ütköztek egymással, dr. Sz. I. védő nem láthatta volna el egyidejűleg a két vádlott védelmét sem.
[20] A védők érvei szerint „nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a vádlottak közötti érdekellentét nem a vallomás tételének vagy megtagadásának függvénye, hanem azt az érdekeik eltérősége, ütközése alapozza meg”.
[21] Mindezekre figyelemmel, miután az elsőfokú bíróság sem a védőnek a vádlottak érdekeivel ellentétes magatartását, sem a vádlottak között húzódó érdekellentétet nem észlelte, vagy nem vette figyelembe, a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el.
[22] Ennek megfelelően az első- és másodfokú bíróság határozatainak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozták.
[23] A Legfőbb Ügyészség átiratában a II. és III. r. terheltek védői által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[24] A Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal a felülvizsgálati indítványt benyújtó védők – a Kúriának megküldött észrevételükben – nem értettek egyet.
[25] A Legfőbb Ügyészség álláspontját az általuk feltárt tények és jogkérdések félreértésének, illetve félreértelmezésének tekintve ismételten kifejtették, hogy az érdekellentét nem csupán a II. és III. r. terhelt, hanem az ügy valamennyi terheltje között fennállt.
[26] Ugyancsak tévesnek tartották azon ügyészi álláspontot is, amely szerint a védő munkaviszonya és a vád tárgyává tett elkövetési idő mindössze 3,5 hónapot jelentett, mivel „a védő által a terheltek érdekeivel ellentétesen tanúsított magatartás és az ebből következő kizárási ok megállapíthatósága egyébként is független attól, hogy a védő a terheltek érdekeivel ellentétes magatartást a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetési ideje alatt, vagy azt követően fejtette-e ki”.
[27] A felülvizsgálati indítvány és a kiegészítő észrevétel az alábbiak szerint nem alapos.
[28] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[29] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alapján a határozatot hatályon kívül kell helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
[30] A felülvizsgálati indítvány kétirányú, de azonos eljárásjogi okfejtésére figyelemmel a Kúriának alapvetően arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy
[31] - kifejtett-e dr. Sz. I. ügyvéd védenceivel, a II. és III. r. terhelt érdekeivel ellentétes magatartást vagy sem,
[32] - illetve, hogy a II. és a III. r. terhelt között volt-e érdekellentét, és ennek következtében ugyanazon védő, védők elláthatták-e a védelmüket.
[33] A felülvizsgálati indítvány dr. Sz. I. kizárását alapvetően arra alapította, hogy az ügyvéd a vádbeli idő egy részében alkalmazásban állt a bűncselekmény sértettjével, a P. Szövetkezettel.
[34] A rendelkezésre álló iratok alapján nem vitatható, hogy dr. Sz. I. ügyvéd 2004. március 15. napjától 2004. szeptember 16. napján történt felmondásig jogtanácsosi munkaviszonyban volt foglalkoztatva.
[35] Nem vonható kétségbe az sem, hogy mint jogtanácsos ez alatt az idő alatt 2004. március 22-i küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabály-módosítás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz.
[36] A Kúria álláspontja szerint sem a munkaszerződés, sem a jelzett munkatevékenység önmagában még nem alapoz meg olyan tényeket és körülményeket, amelyből az következne, hogy a védő a II. és III. r. terhelt érdekeivel ellentétes magatartást tanúsított volna.
[37] Ilyen magatartást a felülvizsgálati indítvány sem jelölt meg sem konkrétan, sem általánosságban.
[38] Akkor, amikor dr. Sz. I. ügyvéd alkalmazásban állt a P. Szövetkezetnél, védencei még nem voltak terheltek, sőt, büntetőeljárás sem indult. Amikor viszont a büntetőeljárás már megindult, a védő szerződéses munkaviszonya is megszűnt.
[39] A védő munkaviszonyának megszűnése, a szövetkezet felszámolása, mint múltbeli események, összességében nem csupán megkérdőjelezik a védő és a védencei érdekellentétét, de fogalmilag is kizárják a terheltek érdekeivel ellentétes magatartás tanúsítását. Ezen túlmenően ugyanezen körülmények az esetleges ellenérdekű pozíciók fennállását is egyidejűleg megszüntették, következésképpen az eljárásjogi akadálya is megszűnt annak, hogy a szövetkezet alkalmazásában álló ügyvéd utóbb – meghatalmazás alapján – a II. és III. r. terhelt védelmét ellássa.
[40] Kétségtelen, hogy a védő kizárását a büntetőeljárást megelőző magatartás, eljárás, tevékenység is megalapozhatja akkor, ha az a későbbi terheltek érdekeivel ellentétes, illetve konkrét magatartás hiányában is, amennyiben az eltérő jogállásból adódó objektív körülményekből az érdekellentétre lehet következtetni.
[41] Ilyen objektív körülmények azonban a rendelkezésre álló adatokból nem állapíthatóak meg, de ilyen okokra maga a felülvizsgálati indítvány sem hivatkozott.
[42] Hivatkozott viszont többször is a BH 2007.215. számú eseti döntésre, amely azonban a felülvizsgálati indítványban és az azt kiegészítő észrevételben foglaltakat semmiben nem támasztja alá, és jelen ügyben nem is ad eligazítást dr. Sz. I. és a védencei közötti esetleges érdekellentét tisztázásához.
[43] A közzétett eseti döntésben ugyanis a tagadásban lévő II. r. és a teljes beismerésben lévő, és ennek okán a II. r. társára terhelő vallomást tevő III. r. terhelt közötti érdekellentét egyértelműen felismerhető és megállapítható volt, amelyre figyelemmel a III. r. terhelt védelmét ellátó védő kizárását az alapozta meg, hogy egyben a II. r. terhelt cégének képviseletét is ellátta.
[44] Nem alapos a felülvizsgálati indítvány azon részében sem, amellyel a II. és III. r. terhelt közötti érdekellentétre hivatkozással vonta kétségbe a védő eljárásának törvényességét.
[45] A Be. 44. § (4) bekezdése szerint több terhelt védelmét ugyanaz a védő akkor láthatja el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek.
[46] Abban az esetben, ha a terheltek egymásra terhelő vallomást tesznek úgy, hogy önmaguk tagadják a bűncselekmény elkövetését, valóban ilyen érdekellentét áll fenn.
[47] Nem lehet szó azonban érdekellentétről csupán azért, mert akár a II. r., akár a III. r. terheltnek elméletben lehetősége lett volna olyan – a társaitól eltérő – védekezést előterjeszteni, amely a cselekvőségének a büntetőjogi megítélését kedvezően érintette volna. Ilyen védekezést azonban egyik terhelt sem terjesztett elő, s vallomásaik sem voltak ellentétesek egymással.
[48] Az eljárás során mind a II. r., mind a III. r. terhelt tagadta a bűncselekmények elkövetését, sőt, a tárgyaláson azonos módon éltek a vallomás megtagadásának lehetőségével.
[49] A bizonyítási eljárásban tett egyes észrevételek ugyancsak nem voltak ellentétesek egymással.
[50] A büntetőeljárási törvény pedig lehetőséget biztosít arra, hogy azoknak a terhelteknek a védelmét – akiknek az érdekei nem ellentétesek – ugyanaz a védő lássa el.
[51] Az, hogy a terheltek érdekei ellentétesek-e, kizárólag a védekezésüknek, illetve a vallomásuknak a tartalma alapján dönthető el.
[52] Ha a terheltek egybehangzóan tagadják a bűncselekmény elkövetésében való részvételüket, vagy azonos az előadásuk e cselekményről, érdekellentétükről nem lehet szó, még akkor sem, ha az egyik vagy egyes terhelteknek az lenne a valóságos – kedvezőbb büntetőjogi megítéléshez vezető – érdeke, hogy a társaitól eltérő vallomást tegyen (BH 2009.200.).
[53] Ennek megfelelően az alapügyben eljárt bíróságok a büntetőeljárási szabályok maradéktalan betartásával jártak el, és nem követték el a Be. 373. § (1) bekezdés II/b) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést akkor, amikor a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Be. 44. § (4) bekezdésére figyelemmel – miként azt a felülvizsgálati indítvány sérelmezte – a II. és a III. r. terhelt védelmében eljáró dr. Sz. I. meghatalmazott védőt nem zárták ki a büntetőeljárásból.
[54] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan, az indítványban nem kifogásolt eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálatnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be. 424. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.139/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás