2014. évi XXV. törvény
egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról1
2014.07.04.
„(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait – az 5. § (2) bekezdés kivételével – kell megfelelően alkalmazni.” (E törvény alkalmazásában)
„1. azonos vagy hasonló tevékenység: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos TEÁOR szerint ugyanazon szakágazatba sorolt tevékenység;”
(E törvény alkalmazásában)
„17/a. induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;”
(E törvény alkalmazásában)
(E törvény alkalmazásában)
„31. szabad vállalkozási zóna: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;”
(E törvény alkalmazásában)
„36. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az az induló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;”
„(1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
f) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
h) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
i) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,
j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.”
„(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti beruházás a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
aa) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
ab) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg; vagy
b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.”
„(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.” „(2a) Az adókedvezmény igénybe vételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, amennyiben
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat;
b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy, ha az igényelt állami támogatás jelenértéken több, mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg;
d) az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg.”
„(2b) Az adózó a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem Kormány elé terjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter – a Támogatásokat Vizsgáló Iroda közreműködésével – megkéri az Európai Bizottság engedélyét, azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai Bizottság válaszának megérkezéséig terjedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelmet.” „(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt
a) az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy
b) a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez.” „(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.” „(19) A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.”
„(21) Az adópolitikáért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott módon közzéteszi a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó kormányrendeletben meghatározott adatait.”
„Jogharmonizációs záradék
30/A. § Ez a törvény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. május 21-i bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.” e) 22/B. § (14) bekezdés a) pontjában a „legalább 20 fővel” szövegrész helyébe a „legalább 10 fővel” szöveg, a „legalább 50 fővel” szövegrész helyébe a „legalább 25 fővel” szöveg,
f) 22/B. § (14) bekezdés b) pontjában a „minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával” szövegrész helyébe a „minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörösével, középvállalkozásnál ötvenszeresével” szöveg,
„(3) E törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2014–2020).”
„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.”
„284. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2014. évi XXV. törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdését az olyan 2014. június 30-át követő elszámolási időszakokra kell alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.” „(3) A Szövetség a (2) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében a 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifa szám alatt nyilvántartott termékeket ellenőrző jelölő anyaggal látja el.” „(1) A felügyelő bizottság hét tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját a MEKH elnöke delegálja, két tagját a kőolaj szekció, egy tagját a földgáz szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatát egyszerű többséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és a közgyűlés hagyja jóvá.”
„52/A. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2014. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépését megelőző napon hatályos 12. § (3a) bekezdését a Módtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.” 15. § A Kt. 52. §-ában a „2014. július 1-jéig” szövegrész helyébe a „2015. július 1-jéig” szöveg lép.
18. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
