BÜ BH 2014/260
BÜ BH 2014/260
2014.09.01.
A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája. Jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbára bocsátás próbaideje nem telik el eredményesen. Ezért törvénysértő próbára bocsátás mellett a járművezetéstől eltiltás egyidejű alkalmazása [Btk. 33. § (1) bek. f) pont, (4) bek., 63. § (1) bek. a) pont, 65. § (1) bek.; Be. 427. § (1) bek. b) pont].
[1] A járásbíróság a 2013. szeptember hó 23. napján megtartott tárgyaláson meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bek.].
[2] Ezért a terheltet 1 (egy) évre próbára bocsátotta és 3 (három) hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A bíróság a járművezetéstől eltiltás időtartamába beszámítani rendelte a 2013. augusztus 17. napjától eltelt időt, valamint rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.
[3] Az elsőfokú bíróság ítélete jogorvoslat hiányában 2013. szeptember 25. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
[4] A jogerős ítélet történeti tényállása szerint a terhelt 2013. augusztus 17. napján 20 óra 40 perc körüli időben H. belterületén, a K. úton – közúton – alkoholos befolyásoltság állapotában közlekedett a tulajdonát képező személygépkocsival. A terhelt által kilélegzett levegő alkoholtartalma 0,83 mg/l volt. A terhelt megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést. A terhelt vezetői engedéllyel rendelkezett, amely az elkövetés napján a helyszínen elvételre került.
[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terhére a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott okból a Be. 417. § (1) bekezdésének I/a) pontja alapján. A felülvizsgálati indítvány 2013. november hó 29. napján érkezett a járásbíróságra.
[6] Az indítvány szerint a Btk. 33. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt járművezetéstől eltiltás a (4) bekezdés alapján önállóan is kiszabható büntetési nem, amelynek alkalmazása a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetében a Btk. 55. § (2) bekezdése alapján kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Ennek alkalmazását az elsőfokú bíróság nem tartotta indokoltnak.
[7] Ezzel szemben a próbára bocsátás a Btk. 63. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt intézkedési nem, amely a Btk. 65. § (1) bekezdése értelmében kizárólag önállóan, büntetés helyett alkalmazható. Mivel a járásbíróság járművezetéstől eltiltás büntetést szabott ki, a próbára bocsátás intézkedés alkalmazása törvénysértő.
[8] A megyei főügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Kúria – a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja alapján – a járásbíróság határozatát változtassa meg; a terhelttel szemben alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezés mellőzésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokai alapján fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján, a Be. 425. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a megtámadott jogerős határozatot akként változtassa meg, hogy a próbára bocsátás intézkedés mellőzésével hozzon a törvényi rendelkezéseknek megfelelő határozatot.
[10] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdésének második fordulata alapján, a Be. 420. § (1) bekezdésének első fordulata szerinti összetételben nyilvános ülést tartott.
[11] A legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt az átiratban foglaltakkal egyezően változatlan tartalommal fenntartotta.
[12] A védő felszólalásában az ügyészi felülvizsgálati indítvány megalapozottságát nem vitatta, indítványozta, hogy a Kúria mellőzze a próbára bocsátásra vonatkozó rendelkezést és a járművezetéstől eltiltást a jelen üggyel érintett kategóriára korlátozza.
[13] A védő felszólalásában kitért arra is, hogy a járművezetéstől eltiltás mellett esetleges pénzbüntetés kiszabása esetén a Kúria vegye figyelembe a vádlott személyi körülményeit.
[14] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[15] A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen egyebek mellett akkor van helye, ha a terhelttel szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az ügyészség ilyen anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon alkalmazott próbára bocsátás intézkedést a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásával egyidejűleg.
[16] A Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy a járásbíróság a járművezetéstől eltiltás büntetés és a próbára bocsátás intézkedés egymás mellett történő alkalmazásával megsértette a büntető anyagi jog rendelkezéseit.
[17] A Btk. 33. § (1) bekezdés f) pontja büntetésként jelöli meg a járművezetéstől eltiltást, amely e § (3)–(5) bekezdéseiben írtak alapján – meghatározott feltételek mellett – önállóan és más büntetés mellett is kiszabható.
[18] A Btk. 55. § (2) bekezdése értelmében a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban bűncselekményt követ el. A járművezetéstől eltiltás büntetés kötelező alkalmazása kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
[19] A Btk. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a próbára bocsátás intézkedés, amely a (2) bekezdés értelmében önállóan, büntetés helyett alkalmazható.
[20] A Btk. 65. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
[21] A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája. Próbára bocsátás esetén a bíróság megállapítja ugyan a bűncselekmény elkövetését és az elkövető büntetőjogi felelősségét, azonban úgy foglal állást, hogy az elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása érdekében nem szükséges büntetést kiszabni, hanem elegendő az ezzel való közvetlen fenyegetés, ezért a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja.
[22] Amennyiben a próbaidő eredményesen telik el, az elkövető a magatartási szabályokat betartja, büntethetősége megszűnik, míg ellenkező esetben a bíróság a büntetést kiszabja. A jogkövetkezmény tehát csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem telik el eredményesen.
[23] A próbára bocsátás intézkedési nem, a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztását jelenti.
[24] A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályhelyek megsértésével hozott döntést, amikor a próbára bocsátást, mint intézkedést és a járművezetéstől eltiltást, mint büntetést egyidejűleg alkalmazta.
[25] A Kúria ezért a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálattal támadott határozatot megváltoztatta és a törvénynek megfelelő határozatot hozott.
[26] Az elsőfokú bíróság döntése nem hagy kétséget afelől, hogy a bíróság büntetést kívánt kiszabni a terhelttel szemben, figyelembe véve a Btk. 55. § (2) bekezdésében foglaltakat is. E döntést tekintette irányadónak a Kúria, amikor az anyagi jogi törvénysértést a próbára bocsátás intézkedés mellőzésével küszöbölte ki, a járművezetéstől eltiltás büntetés érintetlenül hagyásával.
[27] A Kúria a védelemnek az esetleges kategóriára történő korlátozásra irányuló indítványát nem találta megalapozottnak, figyelemmel arra is, hogy a jogerős ítéletben kiszabott járművezetéstől eltiltás időtartama jelen határozat meghozatalakor már letelt.
[28] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költségről a Be. 429. § (1) bekezdésének második mondata alapján rendelkezett.
(Kúria Bfv. II. 55/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás