KÜ BH 2014/263
KÜ BH 2014/263
2014.09.01.
Nem követi el a magántitok jogosulatlan megismerésének a bűntettét az, aki más lakásában titokban fényképfelvételeket készít, de a lakással rendelkező engedélyével, tudtával tartózkodik a lakásban [1978. évi IV. tv. 178/A. § (1) bek. b) pont].
[1] A városi bíróság a 2012. december 4. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét 2 rb. zaklatás vétségében [1978. évi IV. tv. – továbbiakban: Btk. – 176/A. § (1) bek.] és magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettében [Btk. 178/A. § (1) bek. b) pont] állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
[2] A városi bíróság ítélete ellen a terhelt által elsődlegesen felmentésért, másodlagosan előzetes mentesítése érdekében bejelentett fellebbezés alapján eljáró törvényszék a 2013. április 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] A terhelt bűnössége alapjául szolgáló történeti tényállást a városi bíróság elsőfokú ítéletében az alábbiak szerint rögzítette:
[4] A terhelt 1999. évben ismerkedett meg Sz.-né L. E. sértettel, aki a h.-i szanatóriumban gyógytornászként dolgozott, a terhelt pedig a szanatóriumban kezelés alatt állott.
[5] A terhelt és a sértett között 2005-2006. évtől kezdődően érzelmi és szexuális kapcsolat létesült. A terhelt találkozásaikról fénykép-, hang- és videofelvételeket készített. E felvételekkel az volt a célja, hogy azok a későbbiek során bizonyítékként szolgáljanak, ha kapcsolatukat a későbbiekben Sz.-né L. E. vagy családtagjai vitatják.
[6] Sz.-né L. E. sértettnek 2009. július 29. napján gyermeke született. A sértett Sz. Zs.-vel, házastársával életközösségben élt. A terhelt azonban azt állította, hogy e gyermeknek nem a házastárs, hanem ő a vér szerinti szülője.
[7] A terhelt az Sz.-né L. E.-vel fennálló kapcsolat tényét Sz. Zs. tudomására hozta oly módon, hogy a freemail.hu ingyenes elektronikus levélcímekről névtelen leveleket küldött részére, melyekben utalt a sértettel fennálló érzelmi és szexuális kapcsolatára, továbbá közölte a férjjel, hogy a kiskorú gyermeknek a terhelt a vér szerinti apja.
[8] A terhelt az elektronikus levelek egy részét az Sz. házaspár rokonai és ismerősei részére is elküldte, majd fényképeket tartalmazó postai küldeményekben is tájékoztatta ezen kört a közte és a sértett között fennálló kapcsolatról. Az elektronikus és postai küldemények célja az volt, hogy befolyásolja a sértettet abba az irányba, hogy hagyja el házastársát és a terhelttel éljen együtt.
[9] A terhelt 2009. júliustól a sértett mobiltelefonjára küldött nagy mennyiségű SMS üzeneteket, melyekben arra biztatta a sértettet, hogy hagyja el házastársát és a kiskorú gyermekkel együtt költözzön a terhelthez. A terhelt ezen szöveges üzeneteket egészen 2010. január hónapig rendszeresen, időnként napi több alkalommal is küldte a sértett részére.
[10] A terhelt az elektronikus levelek, postai küldemények, SMS üzenetek elküldésével Sz. Zs. és Sz.-né L. E. sértett magánéletébe, mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozott, őket a mindennapi életvitelben tartósan háborgatta.
[11] 2009. május 2. napján a terhelt megjelent Sz. Zs. és házastársa lakásánál. Sz. Zs. nem tartózkodott otthon, Sz.-né L. E. a terheltet a lakásba beengedte. A terhelt a lakásban Sz.-né L. E. tudta és beleegyezése nélkül fényképezőgéppel felvételeket készített a hálószobáról és más helyiségekről. A fényképfelvételek készítéséhez Sz.-né L. E. hozzájárulást nem adott, a fényképeket később a terhelt arra használta fel, hogy Sz. Zs.-vel szemben a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Nyomozó Hivatalánál, valamint a megyei rendőr-főkapitányságnál eljárásokat kezdeményezett, mely feljelentésekhez az általa titokban és jogosulatlanul készített fényképfelvételeket becsatolta.
[12] A törvényszék másodfokú felülbírálata során e tényállást mindenben megalapozottnak találta, és felülbírálatát e tényállásra alapította.
[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[14] Indítványában a terhelt – hangsúlyozottan az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezése indokolása fenntartása mellett – sérelmezte a bizonyítási eljárás távollétében történt lefolytatását, és számos ponton kétségbe vonta a jogerős ítélet ténymegállapításait. Kifogásolta, hogy az ügy felderítése nem volt teljes körű, bizonyítékait nem vették figyelembe, a megvizsgált bizonyítékok értékelése pedig álláspontja szerint nem megfelelően történt.
[15] A jogerős ítéletben nem szereplő tényekre is hivatkozva kifogásolta a bíróság következtetéseit, kétségbe vonta, hogy a neki tulajdonított e-maileket ő küldte.
[16] A magántitok jogosulatlan megismerése kapcsán kétségbe vonta a bűncselekmény megvalósulását, álláspontja szerint a jogellenes helyzet fényképen történt rögzítése jogellenesnek nem tekinthető. Indítványában végezetül összefoglalta a történtek motívumait.
[17] A Legfőbb Ügyészség a terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben viszont alaposnak tartotta.
[18] A Legfőbb Ügyészség átiratában utalt arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, az abban foglaltak vitatása a törvényben kizárt, ezért nem vehetők figyelembe a terheltnek a történtek megállapítását vitató kifogásai.
[19] Alapos viszont a terhelt indítványa a magántitok jogosulatlan megismerése vonatkozásában, mivel a rögzített tényállásban a törvényben megkívánt célzatra utaló elem nincs, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a lakásba a terheltet a jogos használó engedte be, így annak belső terét a terhelt jogosultan ismerte meg, ugyanakkor a terhelt a fényképeken nem történéseket, hanem a helyiségek kinézetét rögzítette. E körben ezért a bűnösség megállapítására nem volt alap.
[20] A Legfőbb Ügyészség a támadott határozat megváltoztatását indítványozta annyiban, hogy a terhelt felmentését indítványozta a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt emelt vád alól, és ehhez igazodóan a törvénynek megfelelő büntetés kiszabását.
[21] A terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése szerint nyilvános ülést tartott, melyen a terhelt kirendelt védője a terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta.
[22] A magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette vonatkozásában a védő egyetértve a Legfőbb Ügyészség indítványával maga is a terhelt felmentésére tett indítványt.
[23] A terhelt bűnössége megállapítása törvényességének vizsgálatakor a Kúria a jogerős határozatban rögzített tényeket vette alapul.
[24] Ennek alapján a 2 rb. zaklatás vétsége vonatkozásában maradéktalanul egyetértett a jogerős határozatban elfoglalt álláspont helyességével.
[25] Nem mondható el viszont ugyanez a Btk. 178/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette vonatkozásában.
[26] E bűncselekményt az követi el, aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti. E bűncselekmény törvényi tényállási elemei a tényállásban rögzítettekben korántsem lelhetők fel teljes körűen.
[27] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy Sz. Zs. és házastársa lakásába a terheltet Sz.-né L. E. engedte be, ott a terhelt jogosultan tartózkodott. A lakás vizuális képének megismerésére ekként a terhelt jogosult volt, ekként a lakásban fényképek készítésével magántitok jogosulatlan megismerése nem lehetett a célja, ez pedig a bűncselekmény megállapítását már önmagában is kizárja.
[28] Mindemellett a terhelt magatartása a bűncselekmény tárgyát sem sérti, a magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének kodifikálásával a jogalkotó eltérő jogtárgyat védett. A bűncselekményt a Btk.-ba beiktató 1998. évi 87. tv. 45. §-ához fűzött indokolásból is kitűnően a szabályozás indoka az volt, hogy a korábbi tényállások nem védték kellően a magánszférához való jogot abban az esetben, ha azt olyan titkos eszközökkel sértették meg, amelyek alkalmazására csak a külön törvényekben meghatározott felderítő és bűnüldöző hatóságok a törvényekben meghatározott célból, és csakis bírói engedély alapján végezhettek.
[29] A törvénymódosítás a magánszemélyek által ilyen titkosszolgálati eszközökkel végzett jogosulatlan tevékenységet, illetőleg az ilyen cselekménnyel megismert magántitok továbbítását vagy felhasználását pönalizálták. A terhelt magatartása e kritériumoknak nyilvánvalóan nem felelt meg, a bűnösség megállapítása ezért e körben a büntető anyagi jog szabályait sérti.
[30] A Kúria ezért a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette tekintetében a Be. 427. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, ezért a jogerős ítéletet e körben megváltoztatta, és a terheltet e tekintetben az ellene a Btk. 178/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatti vád alól a Be. 6. § (3) bekezdése és a 331. § (1) bekezdése alapján felmentette.
(Kúria Bfv. II. 1.251/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás