BÜ BH 2014/265
BÜ BH 2014/265
2014.09.01.
A lopással egyidejűleg közokirat, magánokirat, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvétele a lopás minősített esetének a megállapítását eredményező törvényi egység [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 316. § (1) bek., (2) bek. második fordulatának e) pontja és (4) bek. b/1. pontja; 2012. évi C. tv. 370. § (1) bek., (2) bek. be) pontja és (4) bek. b) pontja].
[1] A városi bíróság a 2012. augusztus hó 15. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki
- 3 rendbeli lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. (továbbiakban: régi Btk.) 316. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (4) bek. b/1) pont],
- 1 rendbeli visszaélés okirattal vétségében [régi Btk. 277. § (1) bek.], és
- 1 rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [régi Btk. 313/C. § (7) bek. a) pont].
[2] Ezért őt – halmazati büntetésül – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte és elrendelte a pártfogó felügyeletét.
[3] A terhelt és védője az elsőfokú bíróság ítéletet tudomásul vette, az ügyész a terhelt terhére a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be.
[4] A törvényszék a 2013. február hó 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[5] A városi bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:
[6] A terhelt 2012. június 8. napján tartózkodási helyéről, B.-be ment, majd egy kisbusz ablakának résén kezével benyúlt a vezetői térbe és a műszerfalon lévő, H. Zs. román állampolgár tulajdonát képező 2 db 1000-1000 forint értékű pénztárcát eltulajdonította.
[7] A terhelt a pénztárcát zsebre rakta, majd a vasútállomásra ment, ahol a mellékhelyiségben átnézte a pénztárcák tartalmát. Az egyik pénztárca üres volt, a másikban 6 db 50 eurós bankjegy volt, melynek értéke 89 373 forint, valamint 12 db 50 román leies bankjegy, melynek értéke 40 026 forint.
[8] A terhelt a pénztárcából a bankjegyeket kivette, melynek során észlelte, hogy abban a készpénzen túlmenően H. Zs. nevére kiállított Transilvania bankkártya, valamint a román hatóságok által kiadott vezetői engedély is benne volt.
[9] A terhelt ezután vonathoz ment, arra felszállt. Menet közben a szerelvény WC-jébe ment, és a 2 db pénztárcát a benne lévő okiratokkal együtt a mellékhelyiségben hagyta.
[10] Az eltulajdonítással okozott kár összege 129 399 forint.
[11] A terhelt 2012. július 4. napján a kora délutáni órákban egy felügyelet nélkül hagyott, a Magyar Posta Zrt. tulajdonában álló kerékpáron elhelyezett táskából eltulajdonította a kézbesítővédelmi-biztonságtechnikai berendezéssel ellátott speciális pénztárcát, a benne lévő 30 735 forint értékű készpénzzel együtt.
[12] Ezután a terhelt a kukoricaföldre ment, ahol a pénztárcából a pénzt kivette, a tárcát pedig a földbe elásta.
[13] A lopással a terhelt a Magyar Posta Zrt.-nek 142 735 forint kárt okozott, melyből a 112 000 forint értékű speciális pénztárca a lefoglalásával és a Magyar Posta Zrt. képviselőjének történő átadásával megtérült.
[14] A terhelt 2012. július 21. napján reggel 9 óra 30 perc és délután 13 óra között – pontosabban meg nem határozható időpontban – B.-n sétálgatott és azt észlelte, hogy egy kamion parkol, amelynek ablakai 5 cm-nyire leengedett állapotban voltak. A kamion B. Zs. helyi lakos használatában volt, ajtajai le voltak zárva.
[15] A terhelt a kamion lépcsőjén felmászva, a résnyire lehúzott ablakon kezével benyúlt a vezető fülkébe, onnan leengedte az ablakot és a fülkébe félig bemászott. A kamion vezető fülkéjéből – oda több alkalommal visszatérve – eltulajdonította a fuvarozási céget üzemeltető Zs. J. tulajdonát képező, 100 000 forint értékű laptopot, az ahhoz tartozó 5000 forint értékű laptoptáskát, valamint egy 15 000 forint értékű, 7 colos kijelzős navigációs készüléket.
[16] A terhelt a navigációs készüléket kicsit távolabb, egy bokorban elrejtette, a laptopot pedig a vasútállomáson a férfi WC-be vitte, és ott az álmennyezetben elrejtette. A laptop és a táska innen előtalálásra és a sértett, Zs. J. részére visszaadásra került, így a lopási kárból 105 000 forint érték megtérült.
[17] A terhelt által elrejtett GPS készülék a későbbiekben már nem volt fellelhető.
[18] A terhelt a fenti cselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekedett.
[19] A törvényszék jogerős végzése ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott okból. Ennek indokaként előadta, hogy a Btk.-nak a bűncselekmények első- és másodfokú elbírálása között hatályba lépett módosítására tekintettel a törvényszéknek a terhelt bűnösségének megállapítását az 1 rendbeli visszaélés okirattal vétségében és 1 rendbeli készpénz-helyettesítő eszközzel visszaélés vétségében mellőznie kellett volna.
[20] Ugyanakkor azért nem kellett volna felmentenie a terheltet e bűncselekmények vádja alól, mert egyidejűleg a 3 rendeli lopás bűntette részben a Btk. 316. § (2) bekezdésének e) pontja szerint is minősül.
[21] Miután a cselekmények helyes minősítése folytán a terhelt bűnösségét 2 rendbeli vétségi cselekménnyel kevesebb bűncselekményben kell megállapítani, a továbbra is többszörös halmazat ellenére a szabadságvesztés büntetés mértéke lényegesen enyhíthető.
[22] Ezen okokból a másodfokú határozat megváltoztatását, a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát és annak eredményeként a szabadságvesztés büntetés mértékének enyhítését indítványozta.
[23] A Legfőbb Ügyészség a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított, de érdemében b) pontján alapuló felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak.
[24] Álláspontja szerint a 2013. február 1-jével módosult Btk.-ra figyelemmel az 1. tényállási pontban foglalt cselekmény helyes minősítése – melyre a felülvizsgálati indítvány helyesen hivatkozik – 1 rendbeli, a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés II. fordulatának c) és e) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntette.
[25] A törvénysértő jogi minősítés azonban nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabást.
[26] Azáltal ugyanis, hogy a másodfokú elbírálás időpontjában a 3 rendbeli lopás bűntette közül 1 rendbeli tekintetében a jogalkotó törvényi egységet teremtett, a büntetni rendelt magatartás társadalomra veszélyessége érdemben nem változott. Az 1. tényállásban rögzített cselekményt már két körülmény is minősíti, amely nyomatékos súlyosító körülményként értékelendő a büntetés kiszabása körében.
[27] A Legfőbb Ügyészség ezért az első- és másodfokú határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
[28] A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
[29] Felülvizsgálati indítványában a védő anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a bűncselekmények első- és másodfokú elbírálása között hatályba lépett Btk. módosításra tekintettel a másodfokú bíróság elmulasztotta a terhelt terhére megállapított cselekmények anyagi jogi minősítésének megváltoztatását, és ez a törvénysértő minősítés megalapozza a kiszabott szabadságvesztés büntetés lényeges enyhítését.
[30] A Kúria egyetértett a védő minősítést támadó anyagi jogi érveivel.
[31] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy miután a Be. 423. §-ának (2) bekezdése értelmében a rendkívüli perorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány felől.
[32] Eszerint az elsőfokú ítélet kihirdetését – 2012. augusztus 15-ét – követően, de még a másodfokú nyilvános ülés megtartása – 2013. február 15 – előtt a 2012. évi CCXXIII. törvény 36. §-ának (4) és (5) bekezdései módosították a Btk.-nak a lopás törvényi tényállását szabályozó 316. §-át.
[33] A módosított rendelkezések 2013. február 1. napjával léptek hatályba.
[34] A törvénymódosítás a Btk. 316. § (2) bekezdése II. fordulatának e) pontjába új minősített esetként iktatta be az „egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helytettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével” történt elkövetést.
[35] Ez az új minősítő körülmény egyúttal a (4) bekezdés b/1. pontjában meghatározott cselekmény tekintetében is új minősítő körülményt képez.
[36] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett 1. tényállási pontban foglaltak szerint a terhelt nemcsak a sértett pénztárcáiban lévő készpénzt, hanem az abban lévő, a sértett nevére kiállított bankkártyát és a román hatóságok által kiállított vezetői engedélyt is eltulajdonította.
[37] A lopás az elvétellel válik befejezetté. Az irányadó tényállás alapján mind a bankkártya, mind a vezetői engedély tekintetében azok jogtalan megszerzése a terhelt terhére ugyancsak megállapítható volt. Erre figyelemmel a Btk. 2. §-ának alkalmazása során az elkövetéskori és elbíráláskori jogszabály egybevethetővé vált.
[38] A Btk. 2. §-a szerint a bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.
[39] A Kúria – a felülvizsgálati indítványban foglalt érveléssel egyezően – megállapította, hogy a Btk. 316. §-ának 2013. február 1-jén hatályba lépett módosítása folytán az 1. tényállási pontban foglalt cselekmény minősítése helyesen 1 rendbeli, a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – és figyelemmel a (2) bekezdés II. fordulatának c) és e) pontjára – a (4) bekezdésének b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntette.
[40] A másodfokú bíróságnak a cselekmény helyes minősítésének megállapítása [azaz a (4) bekezdés b/1. pontja] és a (2) bekezdés II. fordulata e) pontjának egyidejű felhívása mellett az 1 rendbeli visszaélés okirattal vétségében, valamint az 1 rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében a terhelt bűnösségének a kimondását mellőznie kellett volna. Ennélfogva tényállás 1. pontjában foglalt cselekmények – az időközben bekövetkezett törvénymódosítás folytán – egymással már nem ún. alaki (eszmei) halmazatot, hanem törvényi egységet képeznek.
[41] A Btk. 2. §-ának figyelmen kívül hagyása, azaz az új törvényi rendelkezés visszaható hatályának mellőzése pedig az irányadó bírói gyakorlat szerint nem a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítását, hanem a cselekmény törvénysértő minősítését eredményezte (EBH 2013.B.12.).
[42] A Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint azonban a törvénysértő minősítés csak akkor felülvizsgálati ok, ha egyúttal törvénysértő büntetést eredményezett.
[43] A Kúria álláspontja szerint minden olyan esetben, amikor a felülvizsgálat eredményeként csökken a terhelt terhére bűnhalmazatban megállapított bűncselekmények száma, vizsgálni kell, hogy indokolt lehet-e enyhébb (kisebb) büntetés kiszabása.
[44] Az alapul fekvő ügyben pedig – a fentebb részletezett törvényes minősítés mellett – a terhelt terhére 2 rendbeli vétséggel kevesebb bűncselekmény állapítható meg.
[45] A helyes minősítés – a 3 rendbeli, a Btk. 316. §-a (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés II. fordulatának c) és e) pontjára figyelemmel a (4) bekezdésének b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntette – mellett azonban a terhelt tekintetében irányadó büntetési tétel keretei nem változnak meg. A tényállás 1. pontjában meghatározott cselekmény büntetési tétele – amint a tényállás másik két pontjában részletezett másik 2 rendbeli lopás bűntettének büntetési tétele – egyaránt három évig terjedő szabadságvesztés a törvénysértő és az immár törvényes minősítés szerint is. Ezért mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori halmazati szabályokat alkalmazva (Btk. 85. §) a kiszabható szabadságvesztés büntetési tétele 2 hónaptól 4 év 6 hónapig terjedhető szabadságvesztés.
[46] Emellett az 1. tényállási pontban foglalt cselekményt a helyes minősítés alapján nem csupán egy, hanem immár két körülmény is minősíti, a c) pont (üzletszerűség), és az e) pont (az egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével történt elkövetés), mely utóbbival a jogalkotó összefoglalt törvényi egységet képezve rendeli büntetni a korábban alaki halmazatban álló bűncselekményeket.
[47] Mindezekre figyelemmel a terhelttel szemben halmazati büntetésként kiszabott 1 év börtönbüntetés – melynek a végrehajtása felfüggesztésre került – a törvényes minősítés mellett is csak csekély mértékben haladja meg a törvényi minimumot, ezért a szabadságvesztés mértékének további enyhítésére a Kúria nem látott törvényes indokot.
[48] A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapított törvénysértő minősítés tehát nem társult törvénysértő büntetés kiszabásával, ezért a Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt terhére megállapított bűncselekmény törvénysértő minősítése ellenére a büntető jogkövetkezmények meghatározására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor.
[49] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, melynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat – a Be. 426. §-a alapján – hatályukban fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 644/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás