KÜ BH 2014/27
KÜ BH 2014/27
2014.01.01.
A közigazgatási határozat elleni fellebbezés tartalmi elemzése önmagában nem döntheti el, hogy az keresetlevélnek tekinthető-e [1952. évi III. tv. 121. §, 330. §, 3. §].
A felperes 2012. május 2-án kérelmet nyújtott az alperesi hatósághoz a súlyos mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi szerzési támogatásának megállapítása iránt. Kérelméhez a jogszabályban megjelölt mellékletek egyikét sem csatolta, hanem 1997-ből, 1999-ből és 2007-ből származó orvosi igazolásokat, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól származó leveleket. Az alperes a felperes közlekedőképessége minősítésére szakértőként a külön jogszabályban megjelölt szakértői szervet – a Nemzeti Reha-bilitációs és Szociális Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Nyíregyházi Kirendeltségét – kirendelte. A szakértői bizottság a 2012. június 25-én kelt szakvéleménye szerint a felperes mozgásszervi károsodása 25%, amely a együttes értékelés szabályai szerint nem éri el a 40%-ot, ezért közlekedőképességének súlyos akadályoztatása nem áll fenn. A bekért véleményben foglaltakra tekintettel az alperes 2012. augusztus 31. napján kelt határozatával a felperes súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési támogatására való jogosultsága megállapítása iránti kérelmét elutasította.
A határozat jogorvoslati záradéka tartalmazta, hogy az ellen fellebbezésnek helye nincs, az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a Nyíregyházi Törvényszéktől kérheti.
A felperes a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz írott beadványában „megfellebbezte” a határozat alapjául szolgáló szakvéleményt. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hatáskör hiányában az alpereshez áttette ezen beadványt. Az alperes azt keresetlevélként az iratokkal és ellenkérelmével együtt a Nyíregyházi Törvényszékhez továbbította.
A felperes e fellebbezés megnevezésű beadványában sérelmezte, hogy a szakértő a mozgásszervi részkárosodását csupán csak 25%-ban állapította meg, annak ellenére, hogy korábban négy felülvizsgálaton is megállapították a mozgáskorlátozottságát.
A törvényszék a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes a közigazgatási jogvita elbírálásához a tényállást helyesen rögzítette, érdemi döntése megfelelt az eljárási és anyagi jogszabályoknak. Kiemelte a törvényszék, hogy az elsőfokú orvosszakértői bizottság szakértői véleménye szerint az alperes mozgásszervi részkárosodása 25%, mely az együttes értékelés szabályai szerint nem éri el a 40%-ot. Erre tekintettel az alperesnek nem is volt lehetősége e szakértői véleménytől eltérnie, méltányosság gyakorlására pedig a jogszabály nem hatalmazza fel. Törvénysértés hiányában a törvényszék a felperes keresetét elutasította.
A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, arra hivatkozva, hogy az megalapozatlan jogilag, a Pp. 221. §-ába és 330. §-ába ütközik, tekintettel arra, hogy a felperes az ügyben az eljárás során keresetlevelet nem nyújtott be és nem is akart benyújtani. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Kúria álláspontja szerint a törvényszék megfelelő alapossággal rögzítette az ügyben irányadó tényállást, tévesen értékelte azonban a felperes beadványát keresetlevélként és bírálta el azt érdemben.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta, hogy az alperes határozatát keresettel támadta meg, álláspontja szerint a benyújtott beadvány nem volt keresetlevélnek tekinthető, mivel az a keresetlevél kötelező tartalmi elemeként előírtakat nem tartalmazta.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán a Kúria az alábbiakra mutat rá.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (6) bekezdése szerint a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban a szociális hatóság által hozott elsőfokú döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés a), c)-h) pontjaiban meghatározott esetben az elsőfokú döntés ellen bírósági felülvizsgálatának van helye.
Ezek azok az esetek, amelyek a Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja szerint fellebbezéssel nem támadhatók, mivel azt törvény kizárja.
E jogszabályi rendelkezésekből következően az alperesi hatóság eljárásában hozott döntés alapjául szolgáló szakvéleménnyel szemben sincs önálló jogorvoslatra lehetőség, a szakvéleményben foglaltak, az érdemi döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben – kifogásolhatók.
A közigazgatási perekben is irányadó azonban a Pp. 121. §-a, speciális szabályként pedig a Pp. 330. § rendelkezései. Ezen jogszabályi előírások a keresetlevél tartalmára vonatkoznak, kötelező érvényűek.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy a keresetlevél megvizsgálásakor a bíróság nem hagyatkozhat csupán a Pp. 3. § (2) bekezdése szerinti „tartalom szerinti” értelmezésre. A keresetlevél tartalmára nézve – az egyéb beadványokkal szembeni követelményektől eltérően – a Pp. többlet-követelményeket ír elő, amelyek meglétét az eljáró bíróságnak a Pp. 124. § (1) bekezdése értelmében elsődlegesen meg kell vizsgálnia és annak alapján a szükséges intézkedéseket megtennie (pl. hiánypótlási, idézés kibocsátása nélküli elutasítás, áttétel...). Az eljárási jogszabály rendelkezéseinek súlyos megsértésével járt tehát el a törvényszék akkor, amikor a felperes nem keresetlevélnek szánt, nem a megfelelő helyen benyújtott, és szinte egyetlen keresetlevéli elemet sem tartalmazó beadványát – minden jogszabályi alapot nélkülöző módon – kiterjesztően értelmezve keresetlevélként kezelte és érdemben el is bírálta.
Kiemeli a Kúria, hogy a közigazgatási szervek a Pp. 338. § (1) bekezdése folytán adott tárgyaláson kívüli elbírálási lehetősége fokozott felelősséget és körültekintőbb eljárási feladatokat ró a bíróságra a keresetlevélnek az általános és a különös eljárási szabályok alapulvételével való megvizsgálási kötelezettsége tekintetében.
Ennek azonban a törvényszék, a perbeli esetben nem tett eleget, amely oda vezetett, hogy egy ügyféli beadvány alapján jogerős ítéletet hozott.
A fentiekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértette, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette.
(Kúria Kfv. III. 37.068/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás