• Tartalom

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

2014.11.06.

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az 59. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 206. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2014–2020 programozási időszakban

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA),

b) az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA),

c) a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: KA),

d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA),

e) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (a továbbiakban: ETHA), [az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ESB-alapok],

f) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből,

g) az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből és

h) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból

származó források terhére történő kötelezettségek vállalására, a programok tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére, továbbá a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásban, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a támogatásban részesülőkre.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az ERFA-ból származó, az Európai Területi Együttműködés programjaiból nyújtandó támogatásokra.

(3) A pénzügyi eszköz vonatkozásában a 39. §, 45–72. §, 75–91. §, 95–147. §, 152–155. §, 175–177. §, 175–180. §, 192–199. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. alapok alapja: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete (a továbbiakban: 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 27. pontjában meghatározott alap,

2. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, az EMVA esetében a kifizető ügynökség által kiállított kiadásigazoló nyilatkozat,

3. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti fogalom, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. §-a szerinti költségvetési csalás,

4. ellenőrzési nyomvonal: a támogatástervezési, pénzügyi irányítási és kontrollrendszerének leírása szövegesen vagy táblázatba foglalva, vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és kontrollfolyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését a támogatások felhasználása során,

5. elszámoló bizonylat vagy bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat, ideértve az rendeletben meghatározott összesítőt is. Elektronikus számla elszámolásra kizárólag elektronikus formában nyújtható be, feltéve, hogy a záradékolás követelményeinek megfelel,

6. ex ante elemzés: a pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatások meghirdetéséhez az 1303/2013/ EU rendelet 37. cikk (2) bekezdés alapján elvégezni szükséges előzetes elemzés,

7. felhívás: a támogatás igénylők számára elkészített, a támogatási kérelmek benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,

8. finanszírozási megállapodás: valamely pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozóan megkötött, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdése szerinti megállapodás,

9. forrásgazda: a e rendelet hatálya alá tartozó források költségvetési előirányzatai tekintetében tervezésre, előirányzat-módosításra, felhasználásra, beszámolásra, információszolgáltatásra, ellenőrzésre kötelezett és jogosult személy,

10. helyi akciócsoport: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott fogalom,

11. hitelesítési jelentés: az operatív programok esetében a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az igazoló hatóság részére benyújtandó jelentés,

12. indikátor: uniós jogszabályokban és a programban nevesített, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő mutató,

13. integritásirányítási rendszer: az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontjában meghatározott fogalom,

14. kedvezményezett: a támogatásban részesített támogatást igénylő, pénzügyi eszközök esetén a pénzügyi eszközt végrehajtó vagy – adott esetben – az alapok alapját végrehajtó szervezet,

15. kiadásigazoló nyilatkozat: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 908/2014/EU rendelet) 22. cikke szerint összeállított nyilatkozat,

16. kiemelt projekt: a szakpolitikai felelős által objektív szakmai szempontrendszer alapján kijelölt, az arra jogosult által jóváhagyott, közfeladat fejlesztésre irányuló projekt,

17. kifizetési igénylés: a kifizetési kérelem, valamint a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, a támogatási szerződésben meghatározott dokumentumok összessége,

18. kifizető ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete (a továbbiakban: KAP rendelet) 7. cikke szerinti szervezet,

19. konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából,

20. korrupció: a Btk. XXVII. Fejezete szerinti bűncselekmények,

21. kötelezettségvállalás: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott fogalom,

22. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit a feladat címzettje közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is,

23. közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, valamint a nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy,

24. közösségvezérelt helyi fejlesztés: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (2) bekezdése szerinti fejlesztés,

25. közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeket tartalmazó stratégia,

26. közreműködő szervezet: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 18. pontja szerinti szervezet,

27. műszaki/szakmai tartalom: a projekt által létrehozott eredmény valamely, a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonsága, vagy képessége, amelynek megvalósítását a kedvezményezett az irányító hatóság felé a támogatási kérelem benyújtásával vállalta, és a támogatás megítélésében szerepet játszott,

29. négy szem elve: az adott feladatot végző személy munkáját egy másik személy ugyanazon szempontok szerint, ismételten és teljes körűen ellenőrzi,

30. nyilvánvaló hiba: támogatási kérelemben vagy kifizetési igénylésben a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által szolgáltatott adat olyan egyértelmű hiánya, vagy hibája, amely a támogatási kérelem vagy kifizetési igénylés más adataiból vagy más, a benyújtott dokumentum elbírálásában részt vevő szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra való felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (így különösen aláírás, bélyegző lenyomat, személyt, szervezetet hitelesítő dokumentum, nyilatkozat, aláírási címpéldány),

31. országos kihatású projekt: olyan fejlesztés, amelynek a közvetlen hatásai a kevésbé fejlett régiókban és a Közép-magyarország régióban egyaránt kimutathatók,

32. pénzügyi eszköz: az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelet 2. cikk p) bekezdés szerinti fogalom,

33. pénzügyi konstrukció: a végső kedvezményezettnek kínált pénzügyi eszköz,

34. pénzügyi közvetítő: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (5) bekezdésében meghatározott szervezet,

35. pénzügyi közvetítői felhívás: a pénzügyi konstrukciók működtetésében részt vevő pénzügyi közvetítők kiválasztására irányuló feltételeket tartalmazó dokumentum,

36. program: az operatív programok és a Vidékfejlesztési Program,

37. programszámla: a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések költségvetési fejezetének irányító szerve (a továbbiakban: fejezetet irányító szerv), mint számlajogosult javára az egyes operatív programokon belül pénzügyi konstrukciónként a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár) megnyitott és vezetett, a pénzügyi konstrukciók finanszírozására szolgáló elkülönített fizetési számla, amely felett az alapok alapját végrehajtó szervezetnek rendelkezési joga van,

38. programterületen kívüli művelet: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében meghatározott művelet,

39. projekt lezárása: egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben a pénzügyi befejezést követő időszakra nézve további kötelezettséget nem vállalt, és a felhívásban meghatározott feltételek teljesültek. Ha a támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget előírt, a projekt akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró projekt fenntartási jelentést benyújtotta, és azt az irányító hatóság, Vidékfejlesztési Program esetén a kifizető ügynökség jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült,

40. projekt fizikai befejezése: a projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, a felhívásban meghatározott feltételek mellett teljesült. A projekt fizikai befejezésnapjának a projekt utolsó támogatott tevékenysége fizikai teljesítésének a napja minősül,

41. projektmegvalósítás befejezése: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 14. pontjára tekintettel egy projekt megvalósítása akkor tekinthető befejezettnek, ha a projekt fizikailag és pénzügyileg is befejezett, valamint a kedvezményezettnek valamennyi támogatott tevékenysége befejezését igazoló és alátámasztó kifizetési igénylését az irányító hatóság EMVA, ETHA esetén a kifizető ügynökség jóváhagyta és a támogatás folyósítása megtörtént,

42. projekt pénzügyi befejezése: ha a projekt fizikai befejezése megtörtént, valamint a projektmegvalósítás során keletkezett elszámoló bizonylatok – szállítói kifizetés esetén az előírt önrész szállítók részére történő – kiegyenlítése megtörtént. A 100%-os támogatás intenzitású, kizárólag szállítói finanszírozású projektek esetében a projekt pénzügyi befejezésének napja az elszámoló bizonylatok irányító hatóság, EMVA-ból történő finanszírozás esetén a kifizető ügynökség által történő kiegyenlítésének napja. A projekt pénzügyi befejezésének dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerült, a kedvezményezett által megfelelően elszámolt költségek közül a legkésőbbi kiegyenlítés dátuma,

43. projekt szintű mérföldkő: a projekt megvalósítása szempontjából jelentős időpont, esemény vagy a projekt megvalósítása révén elért szakmai vagy műszaki eredmény,

44. projekttartalom: a támogatási szerződésben rögzített, vagy bármely, e rendelet alapján a támogatási kérelemben, illetve a kifizetési igénylésekben, továbbá bejelentésekben, kérelmekben a projekttel kapcsolatban szolgáltatott adat,

45. próbaidő: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (5) bekezdésében, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (5) bekezdésében meghatározott fogalom,

46. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott fogalom,

47. szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontjában foglaltak, az EMVA esetében a KAP rendelet 2. cikk (1) bekezdés g) pontjában foglaltak, továbbá nemzeti jogszabály, a támogatási szerződés, vagy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdésében meghatározott finanszírozási megállapodás gazdasági szereplő általi megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek,

48. szabálytalanság felelős: az irányító hatóság, Vidékfejlesztési Program esetén a kifizető ügynökség alkalmazásában álló, a szabálytalansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt személy,

49. szakaszolt projekt: fizikai és pénzügyi szempontból két egyértelműen elhatárolható szakaszból álló projekt, amelynek első szakasza a 2007–2013 programozási időszakban, második szakasza a 2014–2020 programozási időszakban valósul meg,

50. szakpolitikai mutató: uniós jogszabályban nem nevesített, a szakpolitikai felelős vagy irányító hatóság által a felhívásban meghatározott mutató, melynek nem teljesítésért a kedvezményezett nem szankcionálható,

51. szállítói finanszírozás: a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevőt megillető támogatás összegének kifizetése közvetlenül a szállító vagy engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással,

52. támogatás folyósításának időpontja: a kincstár által az előirányzat felhasználási keretszámla (a továbbiakban: EFK) terheléséről küldött bankszámlakivonaton közölt értéknap (terhelés dátuma),

53. támogatási kérelem: a felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul, és amelynek részei a projektadatlap és a mellékletek,

54. támogatási szerződés: a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei és az irányító hatóság között létrejött, a támogatás felhasználását szabályozó polgári jogi szerződés,

55. támogatói okirat: az irányító hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat,

56. tanúsító szerv: a KAP rendelet 9. cikk (1) bekezdés szerinti szerv,

57. technikai segítségnyújtás projekt: a Partnerségi Megállapodás hatékony, eredményes, szabályszerű, átlátható megvalósításának biztosítását és a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működését célzó projekt,

58. teljesítmény keretrendszer: indikátorokon alapuló, prioritás szintű mérési rendszer, amelynek célja, hogy az egyes prioritásokban kitűzött mérföldkövek és célok megvalósuljanak,

59. teljesítménytartalék: elkülönített forrás, amely csak a teljesítmény keretrendszerben foglalt feltételek teljesülése esetén használható fel,

60. tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés,

61. tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, számlákra és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzés,

62. területi program: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (a továbbiakban: VEKOP),

63. területi szereplő: megye, megyei jogú város és a főváros, amely az Integrált Területi Program összeállításáért, a helyi szintű projektkiválasztásért, valamint az indikátorvállalás teljesítésért felelős,

64. transznacionális együttműködés: az 1304/2013/EU rendelet 10. cikkében meghatározott együttműködési forma,

65. utófinanszírozás: a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az 1. mellékletben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára,

66. végső kedvezményezett: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pont szerinti fogalom.

(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat

a) a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: monitoring rendelet),

c) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott közösségi jogszabályok,

d) a Bizottság b) és c) pont szerinti rendeletek felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási jogi aktusai

szerint kell értelmezni.

(3) E rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó programok támogatásokra vonatkozó, kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni és értelmezni.

II. Fejezet

INTÉZMÉNYRENDSZER

3. A Kormány feladatai

4. § A Kormány:

a) kialakítja a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét,

b) kijelöli az audit hatóságot és a tanúsító szervet,

c) az audit hatóság által készített jelentés és vélemény alapján kijelöli az operatív program irányító hatóságot és az igazoló hatóságot, nyomon követi a kijelölt szervek tevékenységét, dönt a 34. § szerinti próbaidőről,

d) az irányító hatóság javaslata és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság állásfoglalása alapján kijelöli az alapok alapját végrehajtó szervezetet, és a Döntéselőkészítő-testület javaslata alapján dönt a pénzügyi közvetítőkről,

e) elfogadja a többéves nemzeti keretet,

f) jóváhagyja az irányító hatóság és a Kormány által kijelölt alapok alapját végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodást.

4. Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladatai

5. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (a továbbiakban: NFK) feladata az európai uniós forrásokból megvalósuló programok összhangjának biztosítása és a Kormány fejlesztéspolitikai döntéseinek előkészítése.

(2) Az NFK

a) elfogadja az éves fejlesztési keretet,

b) jóváhagyja azoknak a programoknak a tartalmát és azok elfogadására irányuló javaslatot, amelyek elfogadása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik,

c) jóváhagyja az Európai Bizottság számára benyújtandó, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozandó projektjavaslatokat és a nagyprojekt-javaslatokat,

d) jóváhagyja az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokat vagy projekteket, a technikai segítségnyújtás projektjei kivételével,

e) elfogadja az Integrált Területi Programokat,

f) jóváhagyja a projektek többlettámogatását a 87. § (1) bekezdés c) pontja szerint,

g) kijelöli a közreműködő szervezetet és próbaidőt írhat elő a 35. § szerint,

h) az irányító hatóság javaslata alapján állást foglal a Kormány számára a pénzügyi eszközök végrehajtásához szükséges intézményrendszer kialakításáról és működtetéséről,

i) véleményezi a kormányzati döntést nem igénylő ágazati fejlesztési terveket, programokat és stratégiákat,

j) véleményezi az e rendelet végrehajtásával összefüggő, fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket,

k) dönt az irányító hatóság, a szakpolitikai felelős, a szakmai támogató, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter közötti, e rendelet végrehajtása során felmerülő vitás kérdésekben,

l) a feladatai ellátásához szükséges mértékben tájékoztatást, felvilágosítást, adatszolgáltatást kérhet e rendelet hatálya alá tartozó szervezetektől.

(3) A 4. §-ban meghatározott döntések meghozatalára irányuló javaslathoz és a Kormány részére benyújtott fejlesztéspolitikai tárgyú jelentéshez mellékelni kell az NFK állásfoglalását. Ennek az állásfoglalásnak a hiányában a javaslatot vagy a jelentést csak akkor lehet a Kormány elé terjeszteni, ha ahhoz a miniszterelnök vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter hozzájárul.

6. § (1) Az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti határozat tartalmazza

a) a kapcsolódó program megjelölését vagy a projekt azonosító számát,

b) a projekt megnevezését,

c) a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett nevét,

d) a támogatás összegét,

e) a projekt rövid bemutatását.

(2) Az 5. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határozat tartalmazza az (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglaltakat, valamint

a) a támogatás eredeti összegét,

b) a többlettámogatás jóváhagyott összegét,

c) a támogatás b) pontban megjelölt összeggel megnövelt összegét.

5. Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság feladatai

7. § (1) A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság az NFK döntés-előkészítő szerve.

(2) A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság

a) az NFK ülését megelőzően megtárgyalja és véleményezi az 5. § (2) bekezdésben meghatározott tárgykörökben benyújtani tervezett döntési javaslatokat és jelentéseket,

b) gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésének összehangolásáról,

c) véleményezi az irányító hatóságok munkaterveit, nyomon követi azok megvalósulását,

d) véleményezi a fejlesztéspolitikai célok teljesülését érintő jogszabály tervezetét,

e) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől tájékoztatást, beszámolót kérhet, intézkedési javaslatot tehet.

(3) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben az NFK elé benyújtott javaslathoz, jelentéshez vagy más ülésanyaghoz mellékelni kell a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság állásfoglalását. Ennek az állásfoglalásnak a hiányában a javaslatot, a jelentést vagy a más ülésanyagot csak akkor lehet az NFK elé terjeszteni, ha ahhoz a miniszterelnök, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter vagy a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke hozzájárul.

6. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatai

8. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 123. cikk (8) bekezdése szerinti koordináló szervezet.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium koordináló szervezeti teendői körében ellátja az uniós forrásfelhasználás tervezésének és a programok végrehajtásának koordinációs feladatait, biztosítja a fejlesztéspolitikai jogszabályok egységes alkalmazását, az irányító hatóságok végrehajtási tevékenységének egységességét, a programok összehangolt, a szinergiákat kihasználó, a Partnerségi Megállapodásnak megfelelő végrehajtását.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium koordinációs feladatai keretében:

1. biztosítja a program- és projekt végrehajtási eljárás teljes folyamatának egységességét;

2. koordinálja a többéves nemzeti keret, valamint az éves fejlesztési keret tervezési folyamatát, melynek eredményeképpen az irányító hatóság és a szakpolitikai felelős javaslatai alapján előterjesztést készít a Kormány számára a többéves nemzeti keretre, az NFK részére az éves nemzeti keretre;

3. biztosítja – figyelembe véve a programok sajátosságait – a programozási és végrehajtási dokumentumok egységességét, amelynek keretében az irányító hatósággal együttműködve, egyedi eltérés lehetőségét is biztosítva, meghatározza a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret, a felhívások, támogatási kérelem és nyilatkozatminták, a támogatási szerződések, támogatói okiratok egységes mintáit, valamint a program- és projektvégrehajtási eljárás során használandó dokumentumok egységes tartalmi és formai követelményeit;

4. közzéteszi a felhívásokat, mely előtt előzetes minőségbiztosítást végez;

5. gondoskodik a programok végrehajtásával összefüggő kommunikációs feladatok ellátásáról;

6. ellátja a programok zárásának koordinációs feladatait;

7. lebonyolítja az egyeztetést az Európai Bizottsággal a több programot érintő módosításokkal kapcsolatban;

8. képviseli a Magyarországot a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó uniós jogszabályok alapján létrehozott uniós bizottságokban, munkacsoportokban és koordinálja a tagállami álláspont kialakítását;

9. ellátja a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságának titkársági feladatait;

10. az irányító hatósággal együttműködve ellátja az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint a kommunikációs és tájékoztatási feladatok koordinációját.

(4) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter megteszi a szükséges intézkedéseket a hatáskörébe tartozó rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése, illetve kezelése tekintetében, beleértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is.

(5) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a koordinációs feladataihoz kapcsolódóan intézményrendszerrel összefüggő, ellenőrzési, monitoring, értékelési, pénzügyi, jogorvoslati, kommunikációs feladatokat lát el.

9. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium intézményrendszerrel összefüggő feladatai körében

a) az irányító hatósággal egyetértésben javaslatot tesz az NFK részére a közreműködő szervezet kijelölésére,

b) az irányító hatóság bevonásával meghatározza a közreműködő szervezetekkel kötendő megállapodások egységes tartalmi elemeit.

10. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium ellenőrzési, monitoring és értékelési feladatai körében

1. nyomon követi az operatív programok elfogadásáig nem teljesült, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. mellékletében meghatározott előzetes feltételek (ex ante kondicionalitások) teljesülését,

2. összehangolja a közreműködő szervezetre átruházott feladat végrehajtásával kapcsolatos, általa és az irányító hatóság által végzett ellenőrzéseket,

3. egységes szempontrendszert határoz meg az irányító hatóságok részére az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó leírások elkészítéséhez és aktualizálásához, az elkészült dokumentumokat e szempontrendszer alapján ellenőrzi,

4. ellenőrzést végez a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél és kedvezményezetteknél arra vonatkozóan, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat a fejlesztéspolitikai jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen használják-e fel,

5. ellátja a programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok ellenőrzötti koordinációs feladatait, gondoskodik az ellenőrzések által előírt intézkedések egységes végrehajtásáról, előkészíti az intézkedések végrehajtásához szükséges jogszabály-módosításokat, koordinálja az intézményrendszerben belső ellenőrzési feladatot ellátó szervezeti egységek stratégiai és éves tervezését,

6. ellátja a programok keretében biztosított támogatások felhasználása során lefolytatott közbeszerzési eljárások szabályosságának ellenőrzését, működteti és fejleszti a programok végrehajtását támogató egységes monitoring és információs rendszert (a továbbiakban: monitoring és információs rendszer),

7. e rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében elkövetett csalások ellen intézkedéseket alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat,

8. az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok pénzügyi előrehaladását, koordinálja az európai bizottsági és a hazai jelentések készítését,

9. elkészíti az előrehaladási jelentést,

10. elkészíti a negyedéves jelentést,

11. az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok szakmai előrehaladását, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, módszertani támogatást nyújt az indikátorok előállításához szükséges adatok beszerzéséhez, előállításához, vizsgálja az indikátorok előrehaladását, és minderről rendszeres jelentést készít az NFK részére a forrásvesztés elkerülése érdekében,

12. koordinálja az éves végrehajtási jelentéssel, az éves hirdetési menetrenddel, a pénzügyi adatok Európai Bizottság részére történő továbbításával kapcsolatos feladatokat; ütemtervet, közös sablont, módszertant és adatbázist biztosít az irányító hatóságok számára,

13. az irányító hatósággal együttműködve meghatározza a teljesítménytartalék felosztásának elveit,

14. felügyeli a programokban prioritás szinten meghatározott mérföldkövek teljesülését biztosító teljesítmény keret rendszert, nyomon követi a mérföldkövek teljesülését,

15. az irányító hatósággal együttműködve elkészíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk (1) bekezdésben említett értékelési tervet a Partnerségi Megállapodás minden programjára vonatkozóan, végrehajtja és – indokolt esetben – aktualizálja az értékelési tervet, lefolytatja az értékelési terven belüli programértékeléseket, valamint módszertani támogatást nyújt az értékelési terven kívüli egyéb értékelések végrehajtásához, koordinálja a tagállami jelentéstételi kötelezettségeket.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az (1) bekezdés 8. pontja keretében

1. az irányító hatóságok bevonásával meghatározza a csalás elleni politikát, különösen a csalás megelőzése, annak azonosítása, jelentése, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése, szankcionálása tekintetében,

2. az irányító hatóságok együttműködésével kidolgozza a csalás elleni politika hatékony megvalósításához szükséges eljárást és módszertant,

3. ellátja a központi koordinációt a csalás kockázatelemzésének támogatására fejlesztett informatikai rendszer alkalmazásával kapcsolatban,

4. ellátja a központi koordinációt az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos büntetőfeljelentések és folyamatban lévő büntetőügyek tekintetében, ennek keretében gondoskodik ezen ügyek nyilvántartásba vételéről, továbbá a beérkező bűnügyi megkeresések megválaszolásáról,

5. működteti a belső és közérdekű bejelentési rendszert,

6. koordinálja az integritásirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára által felügyelt programok lebonyolításában részt vevő szervezeteknél,

7. gondoskodik a csalás elleni tudatosság növeléséről,

8. együttműködik a csalások hatékony és eredményes megelőzése, felderítése, szankcionálása, valamint a csalástól való elrettentés érdekében az érintett intézményekkel.

11. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi feladatai keretében

1. forrást biztosít a programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin,

2. a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegeket az igazoló hatóság kérése esetén visszautalja az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számlájára,

3. gondoskodik a 9. § b). pontja szerinti megállapodás alapján a közreműködő szervezetek által ellátott feladatoknak – az irányító hatóság általi igazolását követő – finanszírozásáról,

4. biztosítja az intézményrendszer működéséhez szükséges finanszírozási forrásokat, beleértve a technikai segítségnyújtási prioritásokat, és biztosítja azok felhasználási folyamatának egységességét, beleértve a teljesítménymérés elemeit,

5. összehangolja a pénzügyi eszközök indítását megalapozó ex ante elemzések készítését,

6. megküldi az igazoló hatóság részére az irányító hatóságok által összeállított és egyezetett kifizetési előrejelzéseket a tárgyévre és a következő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10-ig, valamint július 10-ig.

12. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogorvoslati feladatai körében elbírálja az irányító hatóság döntése ellen benyújtott kifogásokat, valamint a szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter biztosítja a fejlesztési források szabályszerű felhasználására kialakított szabálytalansági döntések elleni jogorvoslati kérelmek és kifogások elbírálása során hozott döntések egységességét.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium összegző jelentést készít a kifogások és a szabálytalansági döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása kapcsán lefolytatott jogorvoslati eljárások eljárásrendi tapasztalataiból, szükség esetén az irányító hatóságok bevonásával.

13. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a 8. § (3) bekezdés 5. pontja szerinti tevékenysége keretében

a) a Vidékfejlesztési Program tekintetében az irányító hatósággal együttműködve ellátja a Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos kommunikációs tevékenységeket,

b) az operatív programok esetében az irányító hatósággal együttműködve gondoskodik az operatív programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáról, módosításáról, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 115–117. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről,

c) ellátja a 223/2014/EU rendelet 19. cikkében foglaltakat,

d) az irányító hatósággal, EMVA, ETHA esetén a kifizető ügynökséggel együttműködve egységes, minden programot lefedő általános ügyfélszolgálatot alakít ki és működtet.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az (1) bekezdés b) pontja keretében:

1. kidolgozza és szükség esetén módosítja a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégiát,

2. az 1. pont szerinti stratégia végrehajtásában elért eredményekről, az eredmények elemzéséről, a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről legalább évente egyszer tájékoztatja a felelős monitoring bizottságot,

3. biztosítja, hogy a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket az érintett szervezeti egységek a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre,

4. kidolgozza az intézményrendszer és kedvezményezettek számára készülő arculati kézikönyvet,

5. kidolgozza a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazó útmutatót,

6. betölti Magyarország tájékoztatási és kommunikációs tisztviselői posztját,

7. létrehozza és karbantartja az egységes honlap-portált, amely tájékoztatást nyújt valamennyi programról, és hozzáférést biztosít ezekhez, beleértve a programozás végrehajtásának ütemtervére és a kapcsolódó nyilvános konzultációs folyamatokra vonatkozó információkat is,

8. létrehozza és karbantartja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 115. cikk szerinti műveletek listáját az alapokból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében,

9. a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, adott esetben bevonja a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásába az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkben említett partnereket, az európai tájékoztatási központokat, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodáit és az Európai Parlamentnek a tagállamban működő tájékoztatási irodáit, oktatási és kutatási intézményeket.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (2) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladata keretében összehangolja a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket. A tájékoztatási és kommunikációs tisztviselő felelős az alap kommunikátorai nemzeti hálózatának koordinálásáért, és a tagállami szinten hozott kommunikációs intézkedések áttekintéséért.

14. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a 8. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti minőségbiztosítás során a következő szempontokat érvényesíti:

1. egységes elszámolhatósági szabályok alkalmazása,

2. adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek minimalizálása,

3. egységes eljárásrendi megoldások alkalmazásának biztosítása,

4. a támogatási felhívások közötti szinergia és a lehatárolás biztosítása,

5. az abszorpciós célok teljesülésének nyomon követése,

6. az eredményességi, teljesítmény-kerettel összefüggő szempontok nyomon követése,

7. költségvetési kockázatok jelzése,

8. állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozás érvényesítése,

9. a kormányprogrammal, illetve egyéb kormányzati programokkal való összhang.

7. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai

15. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata

a) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint

b) az audit hatósági, tanúsító szervi, igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatait a központi harmonizációs egységen keresztül látja el. E feladatok ellátása körében gondoskodik

a) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások irányítási és kontrollrendszerére vonatkozó nemzeti jogszabályok és módszertanok előkészítéséről, kidolgozásáról és folyamatos továbbfejlesztéséről,

b) az ellenőrzési vonatkozású uniós jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében való részvételről,

c) az ellenőrzéseknek a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint történő lefolytatásáról,

d) az audit stratégiában foglalt ellenőrzések és az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások tekintetében végzett egyéb ellenőrzések áttekintéséről, harmonizálásáról, ezek révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosításáról,

e) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken való részvételről,

f) az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában való részvételről,

g) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, továbbá a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek tekintetében a jogszabályok, a módszertani útmutatók, a nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kíséréséről, vizsgálatáról,

h) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások ellenőrzésének helyzetére vonatkozó beszámoló készítéséről az NFK számára.

8. Az audit hatóság feladatai

16. § Az audit hatóság az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján

a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésének és a 223/2014/EU rendelet 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,

b) elkészíti az audit stratégiát,

c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,

d) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,

e) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,

f) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,

g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,

h) teljesíti az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségeket,

i) elkészíti a zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést,

j) részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken,

k) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,

l) gondoskodik az Európai Bizottság által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.

9. Az igazoló hatóság feladatai

17. § (1) Az igazoló hatóság

a) az Alapokból származó támogatások folyósítása érdekében összeállítja az operatív programokra vonatkozó átutalás igénylési dokumentációt, igazolja a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások európai uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségét, és benyújtja az igazolt átutalás igénylési dokumentációt az Európai Bizottság részére,

b) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében tényfeltáró vizsgálatot és tényfeltáró látogatást végez a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél,

c) az irányító hatóság által az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter útján megküldött kifizetési ütemezések alapján összeállítja és benyújtja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket az Európai Bizottság részére az adott év január 31-ig, valamint július 31-ig,

d) fogadja az Alapokból származó támogatásokat az Európai Bizottságtól,

e) a monitoring és információs rendszerben vezeti az igazoló hatóság pénzügyi nyilvántartásait, ennek keretében nyilvántartja az Alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket,

f) végrehajtja az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciókat, és elszámol az alapokból származó visszafizetett támogatásokról az Európai Bizottsággal,

g) elkészíti az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, EURATOM rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 59. cikke (5) bekezdés a) pontjában említett beszámolókat és igazolja e beszámolók teljességét, pontosságát, hitelességét és megfelelőségét,

h) biztosítja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 126. cikk g) pontjában meghatározott számviteli nyilvántartási feladatok ellátását, amelynek keretében a támogatásokról a monitoring és információs rendszer alkalmazásával – központosított, valamennyi operatív programra teljes körűen kiterjedő, a számviteli törvény előírásai alapján, a kettős könyvvitel módszerével vezetett, eredményszemléletű számviteli nyilvántartásokat vezet, és összeállítja az éves beszámolót.

(2) A kincstár köteles a támogatások számviteli elszámolását szabályozó számviteli kézikönyvet a hozzá kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakkal elkészíteni, amelynek részei

1. számviteli folyamatok eljárási rendje,

2. számvitel politika, számlatükör, számlarend,

3. bizonylati album.

10. A szakpolitikai felelős feladatai

18. § (1) A szakpolitikai felelős a programok tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében ellátja a következő feladatokat:

a) a kiemelt projektek megvalósítására irányuló felhívások tekintetében kidolgozza a számszerűsíthető szakmai szempontrendszeren alapuló forráselosztás elveit és meghatározza a projekt szintű indikatív forrásallokációt,

b) a kiemelt projektek tekintetében értékeli a projekt szinten rögzített szakmai elvárások teljesülését,

c) nem kiemelt projektek esetében meghatározza a szakpolitikai elvárásokat a megvalósuló fejlesztések tekintetében,

d) együttműködik programok megvalósításában érintett minisztériumi felelősökkel a forráselosztási elvek, valamint a szakpolitikai elvárások meghatározása során,

e) adatot szolgáltat az irányító hatóságnak az éves fejlesztési keret előkészítéséhez és módosításához,

f) az irányító hatósággal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel és a Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján érintett további kormányzati szereplőkkel együttműködve részt vesz a többéves nemzeti keret előkészítésében,

g) a területi kiválasztási rendszer esetén megvizsgálja a felhívás ágazati stratégiáknak való megfelelését,

h) meghatározza a felelősségébe tartozó, elindításra kerülő felhívások szakmai tartalmát, melynek keretében biztosítja, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz,

i) a szakpolitikai elvárások és szakmai tartalmak kialakítása során a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a területi kohézió horizontális szempontjainak érvényesítését.

(2) Ahol e rendelet bármely dokumentum, javaslat, előterjesztés tervezet tekintetében benyújtási kötelezettséget ír elő az irányító hatóságnak az e rendeletben meghatározott más szerv részére, az abban foglalt javaslat a szakpolitikai felelőssel közös álláspontnak tekintendő, ha a szakpolitikai felelőst e rendelet 2. melléklete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet szerint az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban jelölte ki.

(3) A területi programok esetében a szakpolitikai felelős mellett az irányító hatóság a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet szerint feladatkörrel rendelkező minisztert a szakpolitikai felelőshöz hasonlóan bevonja.

11. A területi szereplő feladatai

19. § A területi szereplő

a) összeállítja az integrált területi programot és kezdeményezheti annak módosítását,

b) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást,

c) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához,

d) végrehajtja az integrált területi programot.

12. Az irányító hatóság vezetőjének feladatai

20. § Az irányító hatóság

1. a szakpolitikai felelőssel egyeztetett javaslatot tesz a program tartalmára és módosítására,

2. a szakpolitikai felelőssel együttműködve elkészíti a többéves nemzeti keretet és az éves fejlesztési keret tervezetét, és szükséges esetén javaslatot tesz azok módosítására,

3. a szakpolitikai felelős bevonásával elkészíti az éves fejlesztési keret alapján a felhívást, amelynek során vizsgálja a felhívásnak a programhoz való illeszkedését, az európai uniós és nemzeti elszámolhatósági, továbbá költséghatékonysági adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek, végrehajtási költségek csökkentésére, szinergia biztosítására vonatkozó szempontokat,

4. a szakpolitikai felelős bevonásával előkészíti a felhívás módosítását vagy visszavonását, ha a felhívás keretének forrásfelhasználása nem megfelelően halad,

5. gondoskodik a felhívások monitoring rendszerbe történő rögzítéséről,

6. a szakpolitikai felelősök számára információt biztosít a felhívások végrehajtásáról, a programok szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel az indikátorok és szakpolitikai mutatók teljesülésére,

7. elkészíti a nagyprojekt javaslatokat,

8. feladatkörében kapcsolatot tart az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, erről egyidejűleg tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, annak feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben,

9. kialakítja a program irányítási és kontroll rendszerét, melynek megfelelően elkészíti és aktualizálja – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott szempontrendszer alapján – a program irányítási és kontrollrendszereinek leírását, melyet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett az audit hatóság és az Európai Bizottság részére megküld,

10. az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel egyetértésben javaslatot tesz a közreműködő szervezet kijelölésére az NFK részére,

11. a pénzügyi eszközök indítását megalapozó ex ante elemzés alapján javaslatot tesz az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél alapok alapját végrehajtó szervezet kijelölésére,

12. a Kormány döntését követően megköti a finanszírozási megállapodást az alapok alapját végrehajtó szervezettel,

13. közreműködő szervezet kijelölése esetén közreműködik az irányító hatósági feladatok delegálására a közreműködő szervezetekkel kötendő szerződések egységes tartalmának meghatározásában, javaslatot tesz a szerződések szükséges korrekciójára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére,

14. közreműködő szervezet kijelölése esetén jóváhagyja a közreműködő szervezetek éves munkatervét, valamint az éves munkaterv megvalósítására vonatkozó beszámolót, a közreműködő szervezetekkel kötött szerződésekben foglalt feladatok teljesítését,

15. nyomon követi a programok pénzügyi és szakmai előrehaladását, különös tekintettel a mérföldkövek teljesítésére, amelyek eredményeit megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és a szakpolitikai felelős részére,

16. nyomon követi a programok és a támogatott projektek előrehaladását, a határidőre nem teljesítő projektek körét, e tevékenységének keretében projektfelügyeleti rendszert működtet,

17. közreműködik az értékelési terv előkészítésében és a programot érintő értékelési tevékenységben,

18. közreműködik a felelősségébe tartozó programmal összefüggő Horizontális Monitoring Bizottság tevékenységében és működteti a monitoring bizottságot,

19. közreműködik az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és módosításában,

20. közreműködik az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásban,

21. elkészíti a program éves és záró jelentését,

22. felelős az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott csalás elleni politika végrehajtásáért, így közreműködik a csalás megelőzése, annak azonosítása, jelentése, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése, szankcionálása tekintetében, melynek keretében:

a) eljár az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,

b) együttműködik a csalás kockázatelemzése módszertanának kidolgozásában, elvégzi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott módszertan szerinti csalás kockázatelemzését, alkalmazza a csalás kockázatelemzésének támogatására fejlesztett informatikai rendszert,

c) az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos büntető feljelentések és bűnügyi jelzések megtételével egyidejűleg tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, és az audit hatóságot,

d) részt vesz az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken,

23. elkészíti a költségvetési rendelet 59. cikk (5) bekezdés a) és b) pontjában szereplő vezetői nyilatkozatot és éves összefoglalót,

24. a területi szereplők által kezdeményezett integrált területi program módosítást jóváhagyja, amennyiben a módosítás nem érinti az integrált területi program elfogadását rögzítő kormányhatározatban foglaltakat,

25. 2017. október 31-ig, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkben említett előrehaladási jelentés megállapításaival összhangban, és ha indokolt, javaslatot tesz a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságnak a források átcsoportosítására,

26. biztosítja a kincstár részére a központosított számviteli nyilvántartás vezetéséhez szükséges bizonylatok (kivéve bankkivonatok) rendelkezésre bocsátását, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kiadott és a www.szechenyi2020.hu oldalon közzétett útmutató szerint,

27. együttműködik más irányító hatóságokkal a programok közötti szinergiák biztosítása és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében,

28. megteszi a szükséges intézkedéseket a hatáskörébe tartozó rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése, illetve kezelése – beleértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is – tekintetében.

21. § (1) Az irányító hatóság az e rendeletben meghatározott feladatait a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumnak az irányító hatóság vezetője által irányított szervezeti egységre delegálhatja.

(2) Az irányító hatóság feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen vonhat be. Az alvállalkozók teljesítéséért az irányító hatóság felelős.

22. § Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározza annak rendjét, hogy az ágazati feladatok ellátása tekintetében a 20. § szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek miként tartanak kapcsolatot az irányító hatósággal.

23. § (1) Közreműködő szervezet kijelölése esetén az e rendeletben az irányító hatóság feladataként meghatározott tevékenységek közül a közreműködő szervezettel történt megállapodás szerint meghatározott tevékenységeket a közreműködő szervezet látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a közreműködő szervezet feladata ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása, valamint beszámolók készítése és megküldése az irányító hatóságnak a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes felhívások előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról.

(3) A közreműködő szervezet feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen és az irányító hatóság által meghatározott érték felett, az irányító hatóság előzetes egyetértésével vonhat be. Az alvállalkozók teljesítéséért a közreműködő szervezet felelős.

24. § (1) Az irányító hatóság rendszeresen ellenőrzi a közreműködő szervezet által ellátott feladatokat a következő szempontok szerint:

a) a közreműködő szervezet tevékenysége jogszerű-e, és a közreműködő szervezet ellenőrzési tevékenysége a módszertani útmutatóknak megfelel-e,

b) a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek-e, és hogy azok dokumentálására sor került-e,

c) a tranzakciókat a közreműködő szervezet szabályosan és teljes körűen rögzítette-e a monitoring és információs rendszerben.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szempont szerinti ellenőrzést az irányító hatóság utólagosan, mintavételezés alapján végzi el.

(3) Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményét tartalmazó okiratot az ellenőrzés lezárását követő hét napon belül megküldi az igazoló hatóság, az audit hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.

III. Fejezet

AZ EMVA INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

13. Az illetékes hatóság és a szakmai támogató feladatai

25. § (1) Az illetékes hatóság

a) felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében – a közösségi jogi aktusokban foglaltak szerint – jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén annak megvonására,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését,

c) a kifizető ügynökség tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.

(2) A szakmai támogató

a) az EMVA és ETHA irányító hatóságának megkeresésére szakmai javaslatot tesz a programok keretében megvalósuló fejlesztésekre, részt vesz a tervezés, projektfejlesztés során a szakmai szempontok érvényesítésében,

b) együttműködik az irányító hatósággal a többéves nemzeti keret, az éves nemzeti keret és a forráselosztási elvek meghatározása során,

c) adatot szolgáltat az irányító hatóságnak az éves fejlesztési keret előkészítéséhez és módosításához,

d) részt vesz az intézkedések szakmai tartalmának meghatározásában, programot érintő értékelési tevékenységben,

e) az irányító hatóság megkeresése esetén részt vesz az éves fejlesztési keret alapján a felhívás elkészítésében, a felhívás módosításában vagy visszavonásában.

14. A kifizető ügynökség feladatai

26. § (1) A kifizető ügynökség a KAP rendelet 7. cikke szerinti szervezet, amely felelős

a) az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kifizető ügynökségi,

b) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási,

c) az a) és a b) pont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, monitoring-adatgyűjtési, valamint

d) törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb feladatok ellátásáért.

(2) A kifizető ügynökség a feladatkörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat rendszeresít.

(3) A kifizető ügynökség

a) engedélyezi a kifizetéseket a 907/2014/EU rendelet 1. melléklete 1A i pontja alapján,

b) teljesíti a kifizetéseket a 907/2014/EU rendelet 1. melléklete 1A ii pontja és a 2B pontja alapján,

c) könyveli a kifizetéseket, az alapok által finanszírozott eszközöket, különösen az intervenciós készleteket, el nem számolt előlegeket, értékpapírokat és a követeléseket a 907/2014/EU rendelet 1. melléklete 1A iii pontja alapján,

d) ellátja az 1306/2013/EU rendelet 116. cikkében megjelölt uniós munkacsoportban a tagállam képviseletét,

e) a kiadásigazoló nyilatkozat készít és elküldi az Európai Bizottság részére,

f) az Európai Bizottság által a 908/2014/EU rendelet 23. cikke szerint a Kifizető Ügynökség számlájára visszatérített összeget elszámolja,

g) a 908/2014/EU rendelet 29. cikke szerinti éves számlaelszámolási és a 33. cikk szerinti pénzügyi záró elszámolás feladatokat lát el.

(4) A 20. § 9. pontjában foglalt feladatot az EMVA irányító hatóságával együttműködve látja el.

(5) A 20. § 16., 22., 23., 24., 25., 27. és 30. pontjában meghatározott feladatokat EMVA esetében a kifizető ügynökség látja el.

15. Az átruházott feladatokat ellátó közbenső szerv feladatai

27. § (1) Az irányító hatóság a vidékfejlesztési műveletek irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

(2) Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházta át, a feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel.

(3) Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések meghozatalát annak érdekében, hogy a közbenső szervezet hozzájuthasson valamennyi, az átruházott feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.

(4) Amennyiben a fiatal mezőgazdasági termelők, valamint a rövid ellátási láncok tematikus alprogram is a Vidékfejlesztési Program részét képezi, az irányító hatóság a stratégia irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, helyi akciócsoportokat vagy nem kormányzati szervezeteket is. Ebben az esetben a (2)–(3) bekezdést kell alkalmazni.

(5) Az átruházott feladatot ellátó szerv az irányító hatóság nevében jár el.

(6) Az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett feladatért harmadik személy felé az irányító hatóság felel. Az átruházott feladatot ellátó szerv csak az irányító hatóság előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába.

(7) Az átruházott feladat ellátásáról írásbeli megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) az átruházott feladatok körének meghatározását,

b) az átruházott feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit,

c) az átruházott feladatot ellátó szervezet feladatait és kötelezettségeit,

d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,

e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,

f) rendelkezést arról, hogy az átruházott feladatot ellátó szerv milyen gyakran tegyen jelentést az általa elvégzett ellenőrzések eredményeiről,

g) rendelkezést az irányító hatóság részére átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről,

h) az átruházott feladatot ellátó szervnek az irányító hatósággal szembeni felelősségvállalására vonatkozó szabályokat,

i) az átruházott feladat elvégzése érdekében az irányító hatóság által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.

(8) Az irányító hatóság ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését.

16. Az együttműködő szervezet feladatai

28. § (1) Az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a kifizető ügynökség a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttműködő szervezet) is bevonhat.

(2) Az együttműködő szervezet önállóan nem járhat el, kizárólag az irányító hatóság és a kifizető ügynökség előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a kifizető ügynökség felel.

(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását,

b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket,

c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit,

d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,

e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,

f) az együttműködő szervezetnek a kifizető ügynökséggel szembeni felelősségvállalása szabályait,

g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a kifizető ügynökség által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.

(4) A kifizető ügynökség ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.

(5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a kifizető ügynökség hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladatvégzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.

IV. Fejezet

A MONITORING BIZOTTSÁGOK FELADATAI

29. § (1) A program végrehajtását operatív program monitoring bizottság, Vidékfejlesztési Program esetén Vidékfejlesztési Program monitoring bizottság (a továbbiakban együtt: monitoring bizottság) követi nyomon.

(2) A monitoring bizottság ellátja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikkében és 110. cikkében, továbbá EMVA finanszírozás esetén az 1305/2013/EU rendelet 74 cikkében, ETHA finanszírozás esetén az 508/2014/EU rendelet 113. cikkében meghatározott feladatokat, valamint az e rendeletben és az ügyrendjében meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

(4) Az operatív program monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter,

b) az irányító hatóság,

c) az államháztartásért felelős miniszter,

d) a szakpolitikai felelős,

e) a területi programok esetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter,

f) az érintett megyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve,

g) az érintett megyei jogú városok önkormányzatai érdekképviseleti szerve és a fővárosi közgyűlés,

h) a gazdasági és a releváns szakmai érdekképviseletek,

i) a szociális partnerek,

j) a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, a nemek közti egyenlőség, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkrimináció-mentesség területéről).

(5) Az operatív program monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat:

a) az Európai Bizottság, – ha az adott program finanszírozásához hozzájárul – az Európai Beruházási Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bank, továbbá a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter,

b) az igazoló hatóság,

c) az audit hatóság,

d) ha kijelölésre került, a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet,

e) a nem az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter.

(6) A Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegálnak a (4) bekezdésében – a (4) bekezdés e)–g) pontja kivételével – megjelölt szervezeteken kívül a tanúsító szerv és az illetékes hatóság.

(7) A Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat az (5) bekezdés a) és e) pontja szerinti szervezet, valamint a kifizető ügynökség.

(8) A monitoring bizottság titkársági feladatait az irányító hatóság látja el.

(9) A monitoring bizottság tagjainak listája nyilvános és a monitoring bizottság működése során a bevont partnerek megismerik az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket.

(10) A monitoring bizottság működésének részletes szabályait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.

30. § (1) Az ESB-alapokból finanszírozott programok közötti összhangot és koordinációt a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága biztosítja.

(2) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

(3) Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságába az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár;

b) az irányító hatóságok;

c) az államháztartásért felelős miniszter;

d) a szakpolitikai felelősök;

e) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter;

f) a megyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve;

g) a megyei jogú városok önkormányzatainak érdekképviseleti szerve és a fővárosi közgyűlés;

h) a gazdasági és a releváns szakmai érdekképviseletek;

i) a szociális partnerek;

j) a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, a nemek közti egyenlőség, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkrimináció-mentesség területéről).

(4) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat:

a) az Európai Bizottság;

b) az igazoló hatóság;

c) az audit hatóság;

d) a kifizető ügynökség;

e) a tanúsító szerv;

f) a nem az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter.

(5) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága titkársági feladatait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter látja el.

(6) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága tagjainak listája nyilvános és a monitoring bizottság működése során a bevont partnerek megismerik az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket.

(7) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága évente legalább egyszer ülésezik. Működésének részletes szabályait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.

31. § (1) A monitoring bizottság és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága a 29–30. §-ban meghatározott feladatokra – az érintett irányító hatóság(ok), illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértésével és a partnerek bevonásával – monitoring albizottságot hozhat létre, amely hatáskörének megfelelően nyomon követi a program, illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén a Partnerségi Megállapodás végrehajtását és eredményeit, valamint megtárgyalja a műveletek kiválasztásához használt módszereket és kritériumokat.

(2) A monitoring albizottság véleményezi az hatáskörébe tartozó, monitoring bizottság elé kerülő előterjesztéseket.

(3) A monitoring albizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a monitoring bizottság hagy jóvá.

32. § (1) A horizontális célok és követelmények teljesülésének nyomonkövetése és érvényesítése érdekében a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága mellett horizontális monitoring bizottság működik.

(2) A horizontális monitoring bizottság tagsága megegyezik a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága tagságával.

(3) A horizontális monitoring bizottság feladata az anti-diszkrimináció, a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők, továbbá a fenntartható fejlődés és a területi kohézió szempontjainak nyomon követése és érvényesítése a végrehajtás során.

(4) A horizontális monitoring bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Működésének részletes szabályait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.

(5) Az horizontális szempontok programszintű nyomonkövetésére és érvényesítésére az operatív program monitoring bizottsága horizontális albizottságot hoz létre e rendelet 31. §-ával összhangban.

V. Fejezet

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

33. § Az audit hatóság jelentést és véleményt készít arról a szervezetről, amelynek irányító hatóságként és igazoló hatóságként történő kijelölését kezdeményezik. A jelentést és a véleményt mellékelni kell a kijelölésre irányuló javaslathoz.

34. § (1) Amennyiben az operatív programok végrehajtása során az audit hatóság által készített jelentés, vagy a kijelölt szervezetek működésével kapcsolatos tapasztalatok alapján az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet XIII. mellékletében, illetve a 233/2014/EU rendelet IV. mellékletében meghatározott kritériumok nem teljesülnek, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az audit szervezet együttesen kezdeményezheti, hogy a Kormány próbaidőt rendeljen el a hiányosságok pótlására.

(2) Amennyiben a hiányosságok kiküszöbölésre kerültek, a Kormány a próbaidőt megszünteti.

(3) Amennyiben a hiányosságok nem kerültek kiküszöbölésre, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az audit hatóság együttesen kezdeményezheti, hogy a Kormány az (1) bekezdés szerinti határidőt hosszabbítsa meg, vagy a kijelölés kerüljön visszavonásra.

(4) A kijelölés visszavonása esetén a Kormány gondoskodik más szervezet kijelöléséről.

35. § (1) Közreműködő szervezet kijelölése esetén a 34. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy

a) a Kormány helyett az NFK jár el, valamint

b) az NFK mellőzheti más közreműködő szervezet kijelölését.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korábban a közreműködő szervezet által ellátott feladatokat a továbbiakban az irányító hatóság látja el.

(3) Az egyes intézmények kijelöléséről, valamint a próbaidővel kapcsolatos intézkedésekről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.

36. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.

37. § Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum tekintetében a nyilvánvaló hibát a dokumentummal kapcsolatos eljárás során bármikor kijavíthatják, amelyről a támogatást igénylőt – indokolt esetben – értesítik.

38. § (1) Az igazoló hatóság, az irányító hatóság, és kijelölése esetén a közreműködő szervezet kötelesek

a) olyan pénzügyi irányítási és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak;

b) olyan irányítási és kontroll rendszert kialakítani, amely biztosítja a támogatási szerződés teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályok betartását;

c) a kiválasztási eljárás, a szerződéskötés és a hitelesítés folyamataiban és ezen folyamatok adatainak a monitoring és információs rendszerbe történő bevitele során biztosítani a négy szem elvének érvényesülését;

d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságkezelési, kockázatkezelési és követeléskezelési eljárásrend kialakításáról, a közbeszerzési eljárások ellenőrzése belső eljárásrendjének szabályozásáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről;

e) az e rendeletben foglalt feladataik ellátására kizárólagosan a monitoring és információs rendszert használni, az e rendeletben foglalt feladataik ellátásánál bármely adat vagy tény megismerését követően 3 napon belül rögzíteni azt a monitoring és információs rendszerben.

(2) Közreműködő szervezet kijelölése esetén az irányító hatóság a közreműködő szervezeti tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében operatív programonként elkülönülő nyilvántartás vezetését köteles biztosítani.

VI. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

39. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatási kérelem elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, ha a támogatási kérelméről még nem született döntés, valamint az, aki

a) a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) a szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett;

e) az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója;

f) tekintetében az irányító hatósághoz érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból az irányító hatóság megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható.

(2) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési eljárás megkezdésekor az adott felhívásra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy fizetési titkot megőrzi.

(3) Ha a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt az irányító hatóságnak haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el.

(4) Ha az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet nem jelenti be, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése során bárki jogosult az összeférhetetlenség megállapítását az irányító hatóságnál kezdeményezni. Ha az irányító hatóság az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(5) A projektek folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll.

(6) Az (1)–(5) bekezdést nem kell alkalmazni a szakpolitikai felelőst irányító ágazati fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részéről benyújtott és megvalósított projektek esetében, ha az ágazati fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás projektek esetén személyi szinten elkülönülnek.

(7) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy területi kiválasztási rendszer esetén a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város polgármestere vagy az általa delegált személy a döntés-előkészítő bizottságban tanácskozási joggal részt vegyen.

(8) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért.

VII. Fejezet

VÉGREHAJTÁS-TERVEZÉS

17. Többéves nemzeti keret

40. § (1) A programok eredményes megvalósításának elősegítése céljából többéves nemzeti keretet kell készíteni. A többéves nemzeti keret beruházási prioritásonként tartalmazza a programok éves indikatív pénzügyi kereteit, valamint prioritási tengelyenként az eredményességi keretbe foglalt indikátorokra vonatkozóan a célértékek éves bontását.

(2) A többéves nemzeti keretet a 2019. december 31-ig szóló időszakra, valamint a 2023. december 31-ig szóló időszakra kell készíteni.

(3) A többéves nemzeti keret elkészítését az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter koordinálja. A többéves nemzeti keret elkészítésében az irányító hatóságok, a szakpolitikai felelősök és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján érintett további kormányzati szereplők együttműködnek.

(4) A 2019. december 31-ig szóló többéves nemzeti keretet az érintett programról szóló, az Európai Bizottság által kiadott elfogadó határozat megjelenésétől számított 30 napon belül kell elkészíteni.

(5) A 2023. december 31-ig szóló többéves nemzeti keretet az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke szerinti eredményességi felülvizsgálat lefolytatása után, a 22. cikk (2) pontban említett határozat közzétételétől számított 30 napon belül kell elkészíteni.

(6) A többéves nemzeti keretet, valamint annak módosítását az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter előterjesztésére a Kormány fogadja el.

(7) A többéves nemzeti keret módosítását az irányító hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél kezdeményezheti.

18. Éves fejlesztési keret

41. § (1) A többéves nemzeti keret alapján a programok hatékony végrehajtása érdekében programonként meghatározott, a következő évre szóló éves fejlesztési keretet kell készíteni. Az éves fejlesztési keretet úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a többéves nemzeti keretben foglalt pénzügyi és indikátor szerinti célértékeknek.

(2) Az éves fejlesztési keretnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyévet követő évben meghirdetésre kerülő felhívásokra vonatkozóan:

1. a felhívás nevét, célját és beavatkozási logikáját,

2. helyzetelemzést,

3. a támogatási jogosultság feltételeinek, a támogatható tevékenységek és a tervezett elszámolható költségek felsorolását, a projekt-kiválasztási szempontokat,

4. a felhívás – legalább 1 milliárd forintos – keretösszegét,

5. a meghirdetés tervezett időpontját,

6. a kedvezményezetti kört,

7. a támogatás összegét, mértékét,

8. a kötelezettségvállalási ütemtervet,

9. a szerződéskötési ütemtervet,

10. a kifizetési ütemtervet, ezen belül a szükséges közösségi hozzájárulás, a nemzeti társfinanszírozás és az önerő-támogatás mértékét ütemezve,

11. a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét,

b) kiemelt projektek támogatására irányuló felhívások esetén:

1. a felhívás nevét, célját és beavatkozási logikáját,

2. helyzetelemzést,

3. – a technikai segítségnyújtás kivételével – a projektszintű forrásallokáció szakmai szempontrendszerét, a szakmai szempontrendszer alapján meghatározott projektet vagy projekteket,

4. a felhívás – legalább 1 milliárd forintos – keretösszegét,

5. – a technikai segítségnyújtás kivételével – az adott közfeladatban érintett fejlesztés számára projektszinten rendelkezésre álló indikatív támogatási keretet,

6. a támogatási jogosultság feltételeinek, a támogatható tevékenységek és a tervezett elszámolható költségek felsorolását,

7. a kötelezettségvállalási ütemtervet,

8. a szerződéskötési ütemtervet,

9. a kifizetési ütemtervet, ezen belül a szükséges közösségi hozzájárulás, a nemzeti társfinanszírozás és az önerő-támogatás mértékét ütemezve,

10. a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét,

c) közösségvezérelt helyi fejlesztés esetén a helyi fejlesztési stratégia elkészítésére vonatkozó felhívás keretében:

1. a felhívás nevét, célját és beavatkozási logikáját,

2. a támogatási jogosultság feltételeinek, a támogatható tevékenységek és a tervezett elszámolható költségek felsorolását,

3. a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztási szempontjait,

4. a felhívás keretösszegét,

5. a meghirdetés tervezett időpontját,

6. a kedvezményezetti kört,

7. a kötelezettségvállalási ütemtervet,

8. a helyi akciócsoportokkal történő szerződéskötési ütemtervet,

9. a kifizetési ütemtervet, ezen belül a szükséges közösségi hozzájárulás, nemzeti társfinanszírozás az önerő-támogatás mértékét ütemezve,

10. a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét,

d) területi kiválasztási rendszerben végrehajtandó támogatás esetén:

1. az integrált területi program megnevezését,

2. az integrált területi program megvalósítása céljából benyújtandó projektek szakmai kritériumrendszerének ismertetését,

3. az integrált területi program keretében nyújtandó támogatás keretösszegét,

4. az integrált területi program keretében benyújtandó projektekre vonatkozó kötelezettségvállalási ütemtervet,

5. a szerződéskötési ütemtervet,

6. a kifizetési ütemtervet, ezen belül a szükséges közösségi hozzájárulás, nemzeti társfinanszírozás és az önerő-támogatás mértékét ütemezve,

7. a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét,

e) pénzügyi eszközök esetén: az alapok alapját végrehajtó szervezet számára rendelkezésre bocsátott éves keretösszeget.

(3) A szakpolitikai felelős – az ágazati stratégiák, illetve az Európai Bizottság által elfogadott programok figyelembe vételével – elkészíti a felhívások szakmai koncepcióját az érintett irányító hatósággal és – szükség esetén – más szakpolitikai felelőssel egyeztetve, figyelembe véve az összefüggő fejlesztéseket.

(4) Ha az adott felhívásban meghatározott fejlesztési cél a szakpolitikai felelősön túl más minisztérium felelősségébe is tartozik vagy, ha a szakpolitikai felelős nem az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban került kijelölésre, a szakpolitikai felelős köteles felhívás előkészítő munkacsoportot létrehozni és a munkacsoport munkáját dokumentálni.

(5) A szakpolitikai felelős a felhívások szakmai koncepcióját minden év április 30-ig benyújtja az irányító hatóságnak.

(6) A felhívások szakmai koncepcióját az irányító hatóság kiegészíti a (2) bekezdés szerinti információkkal és minden év május 31-ig megküldi azt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter számára.

19. Éves fejlesztési keret elkészítése és jóváhagyása

42. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az irányító hatóságoktól kapott éves fejlesztési kereteket minden év június 30-ig értékeli a programok és a Partnerségi Megállapodás figyelembe vételével – ideértve a felhívások stratégiai környezeti vizsgálat szempontú és állami támogatási szempontú vizsgálatát is – és szükség esetén módosítási javaslatokat fogalmaz meg. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az értékelés eredményét minden év július 15-ig megküldi az irányító hatóságok részére.

(2) Az irányító hatóság a szakpolitikai felelőssel együttműködve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által készített értékelést feldolgozza, és szükség esetén módosítja az éves fejlesztési keretet, illetve a figyelembe nem vett módosítások elutasítását indokolja.

(3) A szükséges módosítások átvezetését követően az irányító hatóság minden év augusztus 31-ig az FKB elé terjeszti az éves fejlesztési keretet, mellékelve hozzá az indokolást, ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által készített előzetes értékelés eredménye nem kerültek átvezetésre.

43. § (1) Az éves fejlesztési keretről szóló FKB jóváhagyást követően az irányító hatóság monitoring bizottság elé terjeszti az éves fejlesztési keretet. A monitoring bizottság megtárgyalja a felhívásokat és jóváhagyja az egyes felhívások kiválasztási szempontrendszerét.

(2) A monitoring bizottság ülését követően az irányító hatóság véglegesíti az éves fejlesztési keretet az NFK elé terjeszti minden év október 31-ig. Az előterjesztés tartalmazza az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által készített értékelést.

(3) Az éves fejlesztési keretet az NFK általi jóváhagyást követő 5 napon belül a www.szechenyi2020.hu honlapon közzé kell tenni.

20. Éves fejlesztési keret módosítása

44. § (1) Az adott évre szóló éves fejlesztési keret módosítását az irányító hatóság indokolt esetben kezdeményezheti az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél.

(2) A módosítást az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter megvizsgálja, egyetértése esetén az FKB elé terjeszti. A módosítást az FKB javaslatára az NFK fogadja el.

(3) Az adott évre szóló éves fejlesztési keretet évente egy alkalommal – a tárgyév június 30-ig – lehet módosítani.

(4) Az éves fejlesztési keret módosításának minősül, ha az abban felsorolt bármely felhívás meghirdetésének időpontja a tervezetthez képest 30 napot meghaladóan késik, illetve, ha 20%-ot meghaladó mértékben változik

a) a felhívás keretösszege,

b) a kötelezettségvállalási ütemterv,

c) a szerződéskötési ütemterv,

d) a kifizetési ütemterv,

e) a tervezett indikátorok célértéke.

(5) Ha az irányító hatóság egynél több alkalommal, vagy a (3) bekezdés szerinti határidőt követően kezdeményezi az éves fejlesztési keret módosítását, a módosítással érintett összeggel az adott beruházási prioritás többéves nemzeti keretben szereplő, a tárgyévet követő évre vonatkozó összegét csökkenteni kell.

(6) Az (5) bekezdés szerint felszabaduló összeg többéves nemzeti kereten belüli átcsoportosítására az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tesz javaslatot, figyelembe véve az eredményességi keretbe foglalt mérföldköveket és az éves kötelezettségvállalási táblákat.

(7) A (6) bekezdésben említett módosítás következtében a többéves nemzeti keretet módosítani kell.

VIII. Fejezet

A FELHÍVÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGHIRDETÉSE

21. A felhívás előkészítése

45. § (1) Az éves fejlesztési keret NFK általi jóváhagyását követően az irányító hatóság a felhívásokat kiegészíti a megjelentetéshez szükséges részletes információkkal.

(2) Az irányító hatóság a felhívásokat az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által rendelkezésre bocsátott sablondokumentumok alapján, a szakpolitikai felelős bevonásával köteles elkészíteni. A felhívás az irányító hatóság vezetője által jóváhagyott tartalommal hirdethető meg.

(3) A felhívás nem minősül az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak.

46. § (1) A felhívásnak tartalmaznia kell különösen

a) a felhívás nevét, keretösszegét,

b) a támogatást igénylők körét,

c) a megítélhető támogatás összegét, mértékét,

d) a fejlesztések indokoltságát, célját és a megvalósítandó számszerűsített eredményeket,

e) a támogatható tevékenységeket és a fejlesztésekkel kapcsolatos követelményeket,

f) a projektkiválasztási szempontokat,

g) az elszámolható költségeket,

h) a támogatási kérelem benyújtásának módját, helyét és határidejét,

i) standard és egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén azt, hogy a támogatási kérelem a felhívás közzétételét követő 30. nap előtt nem nyújtható be,

j) a támogatási szerződés vagy támogatói okirat tervezetét,

k) a támogatási kérelemhez csatolandó mellékletek listáját,

l) a projektmegvalósítással kapcsolatos eljárásrendet,

m) a támogatási intézkedésre vonatkozó támogatási kategóriát és az arra vonatkozó szabályokat, és

n) a további részletes információk elérhetőségét.

(2) Kiemelt projekt megvalósítására irányuló felhívásnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a technikai segítségnyújtás kivételével – tartalmaznia kell

a) a fejlesztések felsorolását,

b) a fejlesztésekhez rendelt indikatív kereteket,

c) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által rendelkezésre bocsátott sablon-dokumentumok alapján elkészített projektfejlesztési adatlapot,

d) a projektfejlesztési adatlap elkészítéséhez összeállított útmutatókat,

e) a projektfejlesztéssel kapcsolatos eljárásrendet.

(3) Az irányító hatóságnak a felhívást a program céljai alapján, az egységes dokumentum-sablonok, elszámolhatósági szabályok, eljárásrendi megoldások alkalmazásával, az adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek minimalizálásával, a támogatási konstrukciók közötti szinergia és az elhatárolás biztosításával, az abszorpciós célokra, az eredményességi, teljesítmény-kerettel összefüggő szempontokra tekintettel kell kidolgoznia.

47. § (1) A támogatási kérelemben – a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokon túl – csak olyan információ kérhető, amely a projektkiválasztási szempontok alapján értékelésre kerül. A támogatási kérelemhez csatolandó mellékletként kizárólag a támogatást igénylő megfelelősége, alkalmassága és a projektjavaslat megfelelősége megítéléséhez az adott felhívás esetén szükséges mellékletek csatolása követelhető meg.

(2) Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárásnál – ha kötelezően alkalmazandó EU jogi aktus másként nem rendelkezik – a benyújtás határidejét úgy kell meghatározni, hogy a támogatási kérelmek benyújtására a felhívás közzétételét követő 24 hónapig lehetőség legyen. Ez a rendelkezés nem zárja ki az 53. §-ban foglaltak alkalmazását.

(3) A támogatási szerződésmintát az irányító hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által rendelkezésre bocsátott támogatási szerződés sablon alapján készíti el a felhívás sajátosságainak figyelembevételével.

(4) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kidolgozott, az elszámolható költségek nemzeti szabályait tartalmazó útmutatót az 5. melléklet tartalmazza.

(5) Az irányító hatóság gondoskodik arról, hogy a felhívás támogathatósági, jogi, monitoring és pénzügyi szempontból a jogszabályoknak, illetve egyéb szabályoknak megfelelő tartalommal készüljön el.

(6) A felhívásban a támogatást igénylőt tájékoztatni kell arról, hogy a vele kapcsolatos, a közhiteles adatbázisokban elérhető adatok vagy azok egy része az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek által felhasználásra kerülnek.

22. A felhívás meghirdetésének szabályai

48. § Az irányító hatóság köteles a felhívást legalább 30 nappal az éves fejlesztési keretben meghatározott meghirdetési időpont előtt elektronikus formában megküldeni véleményezés céljából a Miniszterelnökség részére.

49. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az egységes formai és tartalmi követelmények, a felhívások közötti összhang biztosítása, valamint az állami támogatási szabályoknak való megfelelés céljából minőségbiztosítás keretében megvizsgálja a felhívást. Ha az irányító hatóság a felhívást és az ahhoz tartozó mellékleteket nem

a) e rendelettel,

b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kiadott és a www.szechenyi2020.hu oldalon közzétett arculati kézikönyvvel,

c) az állami támogatási szabályokkal,

d) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kiadott és jóváhagyott egységes dokumentum-sablonokkal, vagy

e) az adott program, illetve más program valamely felhívásával,

f) vonatkozó egyéb jogszabályokkal, valamint kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktussal

összhangban készíti el, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a felhívást 10 napon belül visszaküldi átdolgozás céljából az irányító hatóság részére.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértése esetén, illetve a felhívás átdolgozását követően az irányító hatóságot tájékoztatja, és a megküldött felhívást – kivéve a technikai segítségnyújtási projektek felhívását – az éves fejlesztési keretben foglalt meghirdetési időpontban közzéteszi a www.szechenyi2020.hu honlapon.

(3) A végleges dokumentáció megjelentetése előtt az irányító hatóság köteles az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ügyfélszolgálati feladatait ellátó szervezeti egységét a megjelenő felhívással kapcsolatban felmerülő lehetséges kérdések megválaszolására felkészíteni.

50. § (1) Az irányító hatóság – az egycsatornás ügyfélszolgálat útján – a támogatási kérelmek benyújtásának utolsó napját megelőző tizennegyedik napig biztosítja, hogy a támogatást igénylők kérdéseket tehessenek fel, és azokra ésszerű határidőn, de legkésőbb a kérdés beérkezését követő 7 napon belül tájékoztatást kapjanak.

(2) Az ügyfél-tájékoztatási rendszer működtetése során az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az irányító hatóság számára készített ügyfélkezelési és információszolgáltatási kézikönyvet kell alkalmazni, amely alapján az irányító hatósággal együttműködő egycsatornás ügyfél-tájékoztatási rendszer az ügyfélszolgálat minden pontján, azonos kiszolgálási színvonalon, azonos tartalmú tájékoztatást tud nyújtani.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter működteti és koordinálja azt az ügyfél-tájékoztatási rendszert, amely a fejlesztéspolitikai intézményrendszer programjaira kiterjedően nyújt tájékoztatást elektronikus, írásbeli, telefonos és személyes csatornákon keresztül, az irányító hatóságokkal együttműködő egyablakos ügyfél-tájékoztatási rendszer keretében.

51. § (1) Az irányító hatóság köteles az Ávr. 65/A. § (1) bekezdése szerinti adattartalmat a Kincstár Monitoring Rendszerrel való összhang biztosítása érdekében, a felhívás meghirdetése előtt 15 nappal a kincstár részére megküldeni.

(2) A Kincstár Monitoring Rendszer által az interfész specifikáció alapján kért adatok közül az irányító hatóság részére rendelkezésre bocsátott forrástérkép-azonosítót az irányító hatóság rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

23. A felhívások módosítása és felfüggesztése

52. § (1) Ha a program, az éves fejlesztési keret, valamely jogszabály módosítása miatt vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, az irányító hatóság haladéktalanul módosítja a felhívást és erről – a módosítások kiemelésével – közleményt is készít. Az irányító hatóság a módosított felhívást és a közleményt megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a 49. § (1) bekezdése szerinti szempontok alapján elvégzi a módosított felhívás minőségbiztosítását. A közleményt és a módosított felhívást – szükség esetén a javasolt pontosítások átvezetését követően – haladéktalanul, de legkésőbb azok beérkezését követő munkanapon közzéteszi.

(3) A támogatást igénylő, ha a támogatási kérelmet a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a támogatási kérelmet a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be. Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott támogatási kérelmek nem értékelhetőek, korrekciót kell elrendelni.

53. § (1) Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, az irányító hatóság a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a felhívást lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek közzétételre megküldi. A benyújtási lehetőség felfüggesztése az erről szóló tájékoztató honlapon való megjelenését követő harmadik naptól lehetséges.

(2) Ha a felfüggesztés dátuma előtt benyújtott támogatási kérelmekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.

IX. Fejezet

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

54. § (1) A felhívásra beérkező támogatási kérelmek elbírálása történhet

a) kiemelt,

b) standard,

c) egyszerűsített,

d) területi, vagy

e) közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

kiválasztási eljárásrend alkalmazásával.

(2) Kiemelt kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről, ha

a) az NFK az éves fejlesztési keretben döntött a támogatást igénylőről, a projekt tárgyáról, meghatározta az egyes végrehajtandó projektekkel kapcsolatos szakmai elvárásokat, a hozzá kapcsolódó legmagasabb támogatást és végrehajtási határidőket, és

b) a támogatás közfeladat megvalósítására irányul,

c) a támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá nem tartozó intézkedésnek vagy közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásnak minősül.

(3) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről, ha

a) kizárólag a támogatást igénylő jogosultsága, vagy a támogatást igénylő jogosultsága és a felhívásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok vizsgálatára kerül sor, és

b) nem állnak fenn a kiemelt kiválasztási eljárásrend feltételei.

(4) Területi kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a főváros, a megye és a megyei jogú város integrált területi programja keretében támogatandó projektek támogatási kérelmeiről a területi programok esetén, ahol a program a területi kiválasztási eljárásrend alkalmazását írja elő.

(5) Standard kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről, ha

a) a (2)–(4) és a (7) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn,

b) a támogatás közfeladat megvalósítására irányul, de a forrásokat az éves fejlesztési keretben a lehetséges támogatást igénylők között nem osztották fel, vagy

c) a helyi akcióscsoportok által benyújtott helyi fejlesztési stratégiák kiválasztása esetén.

(6) CLLD kiválasztási eljárásrendet kell alkalmazni a programokban meghatározott esetben.

(7) Ha a projektek lehetséges elszámolható összköltsége legfeljebb 300 millió forint és a felhívás keretében mikro, kis- és középvállalkozás is benyújthat támogatási kérelmet, kizárólag egyszerűsített kiválasztási eljárásrend alkalmazható.

X. Fejezet

KIEMELT KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSREND KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

56. § (1) Az irányító hatóság a felhívás közvetlen megküldésével az éves fejlesztési keretben nevesített támogatást igénylőt felkéri a támogatási kérelem felhívásban meghatározott időpontban történő, 58. § és 59. § szerinti benyújtására.

(2) Ha a benyújtott támogatási kérelem szerinti projekt megvalósítása megkezdhető, az irányító hatóság a támogatási kérelem értékelését az 58–63. §-okban foglaltak szerint végzi és a 65–68. § szerint terjeszti fel döntésre az irányító hatóság vezetőjének.

(3) Ha a benyújtott támogatási kérelem szerinti projekt megvalósítása nem kezdhető meg, az irányító hatóság a támogatási kérelem értékelését a 60. §-ban foglaltak alapján végzi és megvizsgálja az (5) bekezdés szerinti támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételek fennállását. A támogatási kérelemről az irányító hatóság a 68. § szerint dönt. Egy projekt megvalósítása akkor kezdhető meg, ha a projekt megvalósításának megkezdéséhez szükséges közbeszerzési vagy feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását megkezdték vagy a projekt megvalósításának megkezdéséhez szükséges szerződést megkötötték.

(4) Ha a projekt megvalósítása nem kezdhető meg, a döntést követően a támogatást igénylő és az irányító hatóság a projekt előkészítésére és a megvalósításának támogatására támogatási szerződést köt. Ez esetben az 58–68. § rendelkezéseit a (3) bekezdésben foglalt kivétellel nem kell alkalmazni.

(5) A támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg az irányító hatóság konzultációt kezdeményez a támogatást igénylővel a felhívásban meghatározott előzetes ütemezés szerint. A konzultáció célja a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő projektdokumentáció ütemezett kidolgozásának elősegítése.

(6) Az (5) bekezdés szerinti szerződés a XV. fejezetben foglaltakon túl tartalmazza legalább:

a) a támogatást igénylő jogait és kötelezettségeit a konzultáció során,

b) a közfeladatot érintő fejlesztés előkészítésének ütemezését, az előkészítés főbb mérföldköveit,

c) a projektdokumentáció elkészítésére rendelkezésre álló határidőt, valamint a hozzá kapcsolódó feltételeket és szankciókat,

d) a projekt-előkészítési költségek elszámolhatóságának és a támogatás folyósításának feltételeit, az esetleges szankciókat,

e) a projektmegvalósítás finanszírozásának és a támogatás folyósításának feltételeit,

f) a projektmegvalósítás finanszírozásához szükséges szerződésmódosítás szabályait,

g) az irányító hatóság által meghatározott egyéb feltételeket.

(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőket elmulasztja, az irányító hatóság a támogatási szerződéstől eláll.

(8) A konzultáció során az irányító hatóság feladatai:

a) a fejlesztés elindításához szükséges engedélyezési, közbeszerzési, kiviteli tervezési eljárások figyelemmel kísérése és elősegítése,

b) a támogatási szerződésben meghatározott mérföldkövek teljesülését igazoló dokumentáció minőségbiztosítása és jóváhagyása,

c) a felhívásban meghatározott szakmai kritériumok teljesítésének ellenőrzése,

d) a támogatási kérelem elkészítésének szakmai támogatása,

e) indokolt esetben konzultáció biztosítása az adott szakpolitikai felelős szervezeti egységével.

(9) A kedvezményezett a konzultáció során köteles:

a) együttműködni az irányító hatósággal,

b) a konzultáció keretében szervezett személyes egyeztetéseken személyesen vagy hivatalos képviselő útján részt venni,

c) az irányító hatóság által a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, segédleteket felhasználni a támogatási kérelem kidolgozásához,

d) a mérföldkövekhez kapcsolódó, az irányító hatóság által kért dokumentumokat elkészíteni,

e) a támogatási szerződésben meghatározott határidőket betartani,

f) a támogatási szerződésben meghatározott időpontban a projektdokumentációt benyújtani.

(10) A konzultáció folyamatát – ideértve az elektronikus úton történt egyeztetéseket – dokumentálni kell. A konzultáció során történt személyes egyeztetésekről az irányító hatóság és a kedvezményezett aláírásával ellátott emlékeztetőt kell készíteni.

(11) A (6) bekezdés c) pontja szerinti határidőben benyújtott projektdokumentációt az irányító hatóság a felhívásban előírt értékelési szempontok szerint megvizsgálja. Ha a projektdokumentáció az értékelési szempontoknak megfelel, az irányító hatóság az (5) bekezdés szerinti szerződést módosítja a projekt megvalósításának érdekében.

XI. Fejezet

TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI RENDSZER (TKR) ELJÁRÁSREND KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

57. § (1) A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az Integrált Területi Programokat (a továbbiakban: ITP) és benyújtják a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére.

(2) ITP-ket a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatára az irányító hatóság döntésre felterjeszti az NFK-nak.

(3) Az NFK határozatban dönt az egyes ITP-kről, amely tartalmazza:

a) az elfogadott ITP megnevezését,

b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését,

c) az ITP teljes 7 éves forráskeretét,

d) az ITP-ben megtett indikátorvállalásokat,

e) az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt.

(4) A területi szereplő az ITP-ből kiválasztott támogatási kérelmekhez támogató nyilatkozatot állít ki.

(5) Az irányító hatóság a területi kiválasztási eljárásrendben csak a területi szereplő által kiállított támogató nyilatkozattal rendelkező támogatási kérelmekről dönthet. Az irányító hatóság a benyújtott támogatási kérelmekről születő döntés megalapozása érdekében döntés-előkészítő bizottságot hív össze. A támogatási kérelmekről az irányító hatóság vezetője dönt.

XII. Fejezet

A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

24. A támogatási kérelem

58. § (1) A támogatást igénylőnek az irányító hatósághoz benyújtott támogatási kérelemmel kell igényelnie a támogatást.

(2) A támogatási kérelmet a felhívásban meghatározott elektronikus alkalmazással kell elkészíteni és benyújtani. A támogatási kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha a támogatást igénylő a felhívás részeként közzétett nyomtatványon a támogatási kérelem elektronikus benyújtásáról nyilatkozott és a nyilatkozatot az egységes működési kézikönyvben és a felhívásban meghatározott módon az irányító hatósághoz benyújtotta.

(3) A támogatást igénylő a támogatás igénylésével egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogató a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett nevét, a projekt tárgyát, az elnyert támogatás összegét, a döntés időpontját az év és a hónap megjelölésével nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyilvántartsa és kezelje.

(4) A támogatási kérelem monitoring és információs rendszerbe történő beérkezéséről a támogatást igénylő értesítést kap.

59. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, támogatási kérelmet a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthat.

(2) A konzorcium létrehozására irányuló, a felhívás részeként közzétett szerződés-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó konzorciumi szerződéssel a támogatási kérelem benyújtására jogosult támogatást igénylők arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a támogatási kérelemben meghatározott módon közösen megvalósítják.

(3) A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.

(4) A konzorciumot az irányító hatósággal szemben a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviselheti.

(5) A konzorcium valamely tagja által a konzorcium nevében kötött szerződésért a tagok felelőssége egyetemleges, kivéve, ha a támogatási szerződésben ettől eltérően rendelkeznek.

25. A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése

60. § (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelem beérkezését követően, a felhívásban szereplő jogosultsági szempontok szerint, felhívásonként kialakított ellenőrzési lista alapján elvégzi a támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzését.

(2) Ha a támogatási kérelem megfelel a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság a támogatási kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül tájékoztatja a támogatást igénylőt a kérelem jogosultsági szempontoknak való megfelelőségéről, és arról, hogy az irányító hatóság a támogatási kérelem tartalmi értékelését megkezdi.

(3) Ha a támogatási kérelem hiányos vagy hibás és ezért nem felel meg a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság – ha az adott jogosultsági szempont hiánypótoltatható és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra – a támogatási kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül, legalább 7 napos határidő kitűzésével, az összes hiány vagy hiba megjelölésével felszólítja a támogatást igénylőt támogatási kérelmének kijavítására. Hiánypótlásra egyszer van lehetőség.

(4) Ha a támogatást igénylő a nem hiánypótoltatható jogosultsági szempontoknak nem felelt meg, vagy a hiánypótlást hibásan, hiányosan vagy határidőn túl nyújtja be és ezért az nem felel meg a jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság a támogatási kérelmet elutasítja és erről a támogatást igénylőt értesíti.

(5) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén – a felhívás eltérő rendelkezése hiányában – hiánypótlásnak nincs helye.

(6) Az 58. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányzik vagy hibás, vagy ha a postai úton benyújtott nyilatkozat tartalma nem egyezik meg az elektronikusan benyújtott nyilatkozattal, hiánypótlásnak nincs helye.

(7) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.

(8) Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén, ha a beérkező támogatási kérelmek száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a (2) és (3) bekezdés szerinti határidőt az irányító hatóság egy alkalommal, legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja.

26. A támogatási kérelem tartalmi értékelése

61. § (1) Kiemelt kiválasztási eljárásrend esetén a támogatási kérelmek tartalmi értékelése során azt kell vizsgálni, hogy a határidőig benyújtott támogatási kérelmek megfelelnek-e a felhívásban előírt értékelési szempontoknak.

(2) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén

a) folyamatos elbírálás esetén a beérkezés sorrendjében, a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig kell támogatni,

b) szakaszos elbírálás esetén a felhívásban rögzített szakasz zárását vagy beadási határnapját követően, az értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendisége alapján kell támogatni.

(3) Standard kiválasztási eljárásrend esetén szakaszos elbírálást kell alkalmazni, amelyet a felhívásban rögzített szakasz zárását vagy beadási határnapját követően, a határidőig benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendisége alapján kell lefolytatni.

(4) Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy a támogatási kérelmek tartalmi értékelése során alkalmazott értékelési szempontok – amennyiben egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben a támogatási kérelemről kizárólag a jogosultsági szempontok vizsgálata alapján születik döntés, az alkalmazott jogosultsági szempontok

b) biztosítják a támogatásra legalkalmasabb támogatási kérelmek kiválasztását.

62. § (1) A jogosultsági kritériumoknak megfelelő támogatási kérelmeket értékelni kell, kivéve, ha egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben a támogatási kérelemről kizárólag a jogosultsági szempontok vizsgálata alapján születik döntés.

(2) Az értékelésben és a támogatási döntés előkészítésében részt vevőket a támogatást igénylő támogatási döntésről történő tájékoztatása időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott támogatási kérelemnek a projekt-kiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról történő tájékoztatásra.

(3) Kiemelt kiválasztási eljárásrend esetén, ha a feltételes közbeszerzési eljárás szerinti műszaki tartalmat az irányító hatóság előzetesen jóváhagyta, az értékelés során kizárólag a projekt e rendelet hatálya alá tartozó forrásból való támogathatósága vizsgálható.

63. § (1) Ha a támogatási kérelemben szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz és a felhívás lehetőséget nyújt tisztázó kérdés alkalmazására, az irányító hatóság az értékelés során tisztázó kérdést tehet fel, melynek megválaszolására legalább 3 napos határidőt kell biztosítania. A határidőn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha a támogatási kérelemben szereplő fejlesztési tevékenység összetett jellege indokolja és erre a felhívás lehetőséget ad, az irányító hatóság szóbeli egyeztetési lehetőséget biztosíthat a támogatást igénylőnek az összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartása mellett.

(3) Ha a támogatást igénylőnek a támogatás szempontjából releváns adataiban változás következik be, a támogatást igénylő köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni az irányító hatóságnak.

(4) Ha a támogatást igénylő támogatási kérelmében valótlan adatot közölt vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló adminisztrációs hiba kivételével –, a támogatási kérelem nem támogatható.

64. § (1) Kiemelt és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend kivételével, ha a felhívás úgy rendelkezik, az irányító hatóság döntés-előkészítő bizottságot hívhat össze a támogatási kérelmekről hozott döntés megalapozására. Döntés-előkészítő bizottságot kell összehívni területi kiválasztási eljárásrend alkalmazása esetén, valamint – kiemelt és egyszerűsített kiválasztási eljárás kivételével – ha a szakpolitikai felelős nem az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban került kijelölésre.

(2) A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot készít.

(3) A döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma legfeljebb 5 fő. A döntés-előkészítő bizottság összehívását, működését, tagjait az irányító hatóság által kiadott ügyrendben kell meghatározni. Ha a döntés-előkészítő bizottságot össze kell hívni, a döntés-előkészítő bizottságban többségi szavazati joggal vesznek részt a szakpolitikai felelős által delegált személyek.

(4) Területi kiválasztási eljárásrendben a döntés-előkészítő bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a megyei közgyűlés elnöke és a megyei jogú város polgármestere által delegált személyek.

65. § (1) A támogatási kérelemről – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az irányító hatóság dönt. Csökkentett elszámolható összköltséget vagy támogatási összeget tartalmazó, feltételes vagy elutasító döntés esetén az irányító hatóság köteles a döntését részletesen indokolni.

(2) Technikai segítségnyújtási projektek kivételével, ha a támogatási kérelemben igényelt támogatási összeg meghaladja az egymilliárd forintot vagy, ha kiemelt projekt esetén a támogatási kérelemben igényelt támogatási összeg meghaladja az éves fejlesztési keretben meghatározott összeget, a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja előterjesztése alapján a támogatási kérelemről az NFK dönt.

(3) A támogatási kérelem csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a támogatási kérelem tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem számolható el, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas.

(4) Ha a támogatási kérelem csak feltételekkel támogatható, a támogatási döntésben meg kell határozni a támogatást igénylő által teljesítendő feltételeket és az azok teljesítésére nyitva álló határidőt.

(5) Amennyiben a közfeladat ellátásának finanszírozása közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásnak minősül a közszolgáltatási szerződés megkötése előtt felmerült költségek kizárólag a 360/2012/EU bizottsági határozattal összhangban támogatható.

(6) Területi kiválasztási eljárásrendben a támogatási kérelemről a területi szereplő számára az éves fejlesztési keretben programszinten előre rögzített keretösszeg erejéig hozható döntés.

(7) A döntést követő 1 napon belül rögzíteni kell a döntést a monitoring és információs rendszerben.

66. § (1) A döntésről az irányító hatóság tájékoztatja a támogatást igénylőt és megküldi részére a támogatási szerződés tervezetét.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén az aláírt támogatói okirattal kell értesíteni a támogatást igénylőt. A támogatói okirat elektronikus formában kerül kiállításra, aláírásra és megküldésre.

(3) A támogatási kérelem elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.

(4) A támogatást igénylők a támogatási kérelmük értékelését a döntésről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően megtekinthetik.

67. § Az 58–65. §-tól eltérően a program vonatkozó prioritása keretén belül

a) a felhívás keretében fel nem használt, vagy

b) a megítélt, támogatási szerződésben rögzített, de

ba) a kedvezményezett által fel nem használt,

bb) az irányító hatóság által visszatartott, vagy

bc) a kedvezményezett által visszafizetett

támogatási összeg prioritáson belüli felhasználásáról – a nagyprojekt, a kiemelt projekt és az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű támogatási kérelem kivételével – az irányító hatóság dönt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által jóváhagyott felhívás alapján.

68. § (1) A támogatási kérelemről az irányító hatóság folyamatos elbírálás esetén a támogatási kérelem beérkezésétől, szakaszos elbírálás esetén a felhívásban rögzített szakasz zárásától vagy a benyújtási határidőtől számított harmincadik napig, nagyprojekt és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből támogatandó projekt esetén a támogatási kérelem beérkezésétől számított kilencvenedik napig dönt.

(2) Döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén az irányító hatóság támogatási kérelemről hozott döntési határideje 10 nappal meghosszabbodik.

(3) Nagyprojekt és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből támogatandó projekt esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő a támogatásról vagy az elutasításról hozott döntési javaslatról történő értesítés határidejét jelentik.

(4) Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén, ha a beérkező támogatási kérelmek száma meghaladja a tervezettet, a határidőt az irányító hatóság egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a felhívás módosítása következtében szükségessé vált korrekció, a tisztázó kérdés megválaszolásának vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.

69. § (1) Szakaszolt projekt esetén a IX–XII. fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) A szakaszolt projekt második szakaszára az e rendelet szerinti támogatási szerződés köthető.

70. § (1) Az országos kihatású projekt esetén a 46–61. § rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az országos kihatású projekt megvalósítására irányuló támogatási kérelmet kizárólag a projekt szakmai tartalma szerinti felelős operatív program keretei között meghirdetett felhívásra kell benyújtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti operatív programért felelős irányító hatóság a támogatási kérelmet haladéktalanul megküldi a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot felügyelő irányító hatóságnak.

(4) Országos kihatású projekt esetén a 65. § (1) bekezdése szerinti támogatói döntést a projekt szakmai tartalmáért felelős operatív programot felügyelő irányító hatóság és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot felügyelő irányító hatóság együttesen hozza meg. A támogatási kérelem elbírálása során a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot felügyelő irányító hatóság kizárólag elszámolhatósági és a fedezet rendelkezésre állási szempontokat vehet figyelembe.

(5) Országos kihatású projekt esetén a támogatási szerződést az operatív programért felelős irányító hatóság köti meg.

(6) A pénzügyi megbontás és kifizetés részletes szabályait a támogatási szerződésben kell meghatározni.

(7) A monitoring és információs rendszerben a támogatási kérelemmel, a döntéssel és a projekt lebonyolításával kapcsolatos adatokat a projekt szakmai tartalmáért felelős irányító hatóság rögzíti és kezeli.

XIII. Fejezet

KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉS (CLLD) ESZKÖZ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

71. § (1) Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) kiválasztási eljárásrendben az irányító hatóság regisztrációs felhívást tesz közzé a helyi akciócsoportok kiválasztása céljából. A felhívás tartalmazza a regisztráció feltételeit. A regisztrációs feltételeknek megfelelt helyi akciócsoportokat az irányító hatóság nyilvántartásba veszi.

(2) Az irányító hatóság a regisztrációs szempontoknak megfelelt helyi akciócsoportok számára felhívást tesz közzé helyi fejlesztési stratégia megalkotására. A felhívás előkészítésére, meghirdetésre, módosítására és felfüggesztésére a 45–53. §-t kell alkalmazni.

(3) Az irányító hatóság a beérkezett helyi fejlesztési stratégiákat tartalmazó támogatási kérelmekről standard kiválasztási eljárásrendben dönt.

(4) A beérkezett támogatási kérelmek benyújtására és elbírálására – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 58–68. §-t kell alkalmazni.

(5) Az irányító hatóság a hiánypótlásra meghatározhat a 60. § (3) bekezdésben meghatározott határidőnél hosszabb időtartamot is.

(6) A helyi akciócsoportokkal az irányító hatóság támogatási és támogatásközvetítői szerződést köt.

(7) A (6) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a helyi akciócsoport működési költsége nem haladhatja meg a részére megítélt támogatási összeg 10%-át, továbbá azt, hogy a működési költség helyi fejlesztési stratégia kerete forrásfelhasználásának arányában a (6) bekezdés szerinti szerződésben foglalt, a helyi fejlesztési stratégiai alapján meghatározott egyedi mérföldkövek szerint hívható le.

72. § (1) A helyi fejlesztési stratégia keretében meghirdetett felhívásokat a helyi akciócsoport készíti el.

(2) A helyi fejlesztési stratégiában nevesített projekteket a helyi akciócsoport – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiemelt kiválasztási eljárásrend, egyéb projektek esetén standard vagy egyszerűsített kiválasztási eljárásrend szerint választják ki.

(3) A helyi akciócsoportok a támogatási kérelmekről hozott döntés megalapozása érdekében helyi bíráló bizottságot állítanak fel. A helyi bíráló bizottság összehívását, működését, tagjait a helyi akciócsoport által kiadott ügyrendben kell meghatározni az irányító hatóság útmutatása alapján. Az ügyrendet az irányító hatóság hagyja jóvá.

XIV. Fejezet

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉN ALKALMAZANDÓ KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

27. A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezet kiválasztása

73. § A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell felelnie az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: 480/2014/EU bizottsági rendelet) 7. cikkében meghatározott kritériumoknak.

28. Pénzügyi közvetítők kiválasztása

74. § (1) Ha a pénzügyi eszközök végrehajtására alapok alapján keresztül kerül sor, az alapok alapját végrehajtó szervezetnek biztosítania kell, hogy a 480/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kiválasztási kritériumok teljesüljenek a pénzügyi közvetítők vonatkozásában is.

(2) A pénzügyi közvetítők kiválasztását az alapok alapját végrehajtó szervezet készíti el. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a kiválasztási eljárás eredménye alapján előzetes döntési javaslatot tesz a pénzügyi közvetítők kiválasztására a Döntéselőkészítő-testület számára.

(3) A Döntéselőkészítő-testület tagjai:

a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter,

b) az államháztartásért felelős miniszter,

c) és az irányító hatóság vezetője.

(4) A Döntéselőkészítő-testület az alapok alapját végrehajtó szervezet előzetes javaslata alapján, döntési javaslatot tesz a Kormánynak. A Kormány a 4. § d) pontja alapján dönt a pénzügyi közvetítő kiválasztásáról.

XV. Fejezet

A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY

29. Támogatási szerződés, támogatási okirat

75. § (1) Egyszerűsített kiválasztásai eljárásrend esetén az irányító hatóság támogatói okiratot bocsát ki, egyéb esetekben támogatói okiratot bocsát ki vagy támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt.

(2) A támogatási szerződés alapján megvalósuló támogatási jogviszonyra vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket a támogatói okirat alapján megvalósuló jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Támogatási szerződéssel az irányító hatóság és a kedvezményezett között támogatási jogviszony jön létre, amely alapján az irányító hatóság támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig a támogatási kérelemben és a támogatási szerződésben meghatározott gazdaság- vagy társadalompolitikai jellegű fejlesztési cél megvalósítására köteles. Ha közreműködő szervezet kijelölésre került, a közreműködő szervezet a szerződés megkötése és teljesítése során az irányító hatóság nevében jár el, ha erre az irányító hatóság és a közreműködő szervezet szerződést kötött.

(4) Támogatói okirattal jön létre a támogatási jogviszony, ha az irányító hatóság által kiadott támogatói okiratot a kedvezményezett átveszi vagy a megküldött támogatói okirat vele közöltnek tekinthető. A támogatói okirat a közlés napján hatályba lép, kivéve, ha a 80. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására kerül sor.

(5) Ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelem feltételeitől, úgy a támogatási jogviszony létrejöttéhez a támogatói okirat kedvezményezett általi elfogadása is szükséges. A kedvezményezett általi elfogadásnak kell tekinteni, ha a támogatói okirat kézbesítését vagy egyéb módon történő átvételét követően a kedvezményezett a kifogás benyújtására nyitva álló határidőben kifogást nem nyújt be.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a támogatói okirat az elfogadás, illetve a kifogás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követő napon lép hatályba, kivéve, ha a 80. § (3) bekezdés alkalmazására kerül sor.

76. § A támogatási szerződés megkötése előtt az irányító hatóság helyszíni szemlét rendelhet el.

77. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a felhívás lehetővé teszi – legkésőbb az első kifizetési kérelemhez a kedvezményezett köteles benyújtani

a) a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – bank által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját,

b) a kedvezményezett – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – alapító (létesítő) okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát,

c) az egyszeri elszámolók kivételével az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat, és

d) a projekt megvalósításának elindításához szükséges összes jogerős hatósági engedélyt, vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumokat.

(2) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez az (1) bekezdés szerinti dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban már benyújtásra kerültek, és azok tartalma a befogadást követően nem módosult.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton

a) helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát,

b) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben a kedvezményezett nyilatkozatát

kell érteni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazoló dokumentum lehet a számlavezető igazolása, hitelszerződés, tagi kölcsönszerződés, magánkölcsönre vonatkozó szerződés, pénztári kiadási bizonylat, engedményezési okirat, tőkeemelésre vonatkozó igazolás, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződés, értékpapír banki igazolás másolata, illetve a felhívás által előírt egyéb okirat.

78. § Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

b) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási-, csőd-, végelszámolási- vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,

c) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban,

d) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy

e) nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek.

79. § (1) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell legalább

a) a támogatott tevékenység meghatározását, a projektszintű mérföldköveket, a műszaki, szakmai tartalom leírását és a teljesítendő indikátorokat, szakpolitikai mutatókat és azok célértékeit, teljesítésük határidejét,

b) a támogatás összegét, a támogatási intenzitást, a támogatási kategóriát és az elszámolható költségeket,

c) a projekt fizikai befejezésének, megvalósításának, pénzügyi befejezésének határidejét,

d) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését a kedvezményezett által benyújtott, az irányító hatóság által elfogadott költségterv alapján,

e) a támogatás – ideértve az előleget is – igényléséhez benyújtandó alátámasztó dokumentumok felsorolását,

f) a beszámolással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés biztosítékait és a biztosíték-mentesség tényét, a biztosíték-mentesség alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés egyértelmű megjelölésével,

h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások irányító hatóság felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit,

j) a támogatási jogviszony megszüntetésének egyes eseteit,

k) az „A kedvezményezett nem követhet el, nem engedélyezhet, illetve harmadik személyt nem jogosíthat fel olyan cselekményekre, amely a közélet tisztaságára vonatkozó, valamint a korrupció-ellenes jogszabályok megsértését eredményezi. A kedvezményezett nem fogadhat el, nem ajánlhat fel és nem adhat az eljáró harmadik személynek ajándékot, illetve pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást” szövegű korrupció-ellenes záradékot.

(2) A kedvezményezett a támogatási szerződésbe foglalva köteles nyilatkozni arról, hogy

a) az Áht.-nak megfelelően

aa) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,

ab) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szól törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, vagy nem tartozik annak hatálya alá, és

ac) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül,

b) a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,

c) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

d) – a projekt részbeli vagy teljes meghiúsulása, vagy a támogatás szabálytalan felhasználása esetén – a támogatást az irányító hatóság döntésében vagy a döntés ellen benyújtott jogorvoslat alapján hozott jogerős határozatban foglaltaknak megfelelően visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege

da) az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére kifizetésre jóváhagyott, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámításra kerül,

db) – ha a da) pont szerinti beszámítás nem lehetséges – a központi költségvetésből biztosított támogatásból – ha a kedvezményezett ilyen támogatásra jogosult – levonásra kerül,

e) ha ellene jogerős végzéssel végelszámolási, felszámolási-, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást rendelnek el, azt az irányító hatóságnak bejelenti,

f) az elmúlt 3 pénzügyi évben számára mekkora összegű, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást ítéltek meg.

(3) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, a felhíváson vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. Támogatói okirat alkalmazása esetén a kedvezményezett a (2) bekezdésben foglaltakról a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.

80. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket a felhívás tartalmazza.

(2) A Kbt. hatálya alá tartozó kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének feltételeként, a szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás megindítása is előírható.

(3) A felhívásban meghatározott feltételek hiányában is megköthető a támogatási szerződés azzal, hogy a támogatási szerződés a feltételek maradéktalan teljesítése esetén lép hatályba. Ez esetben a feltételek teljesítésére a támogatási szerződésben megfelelő határidőt kell tűzni. Ha a kedvezményezett a feltételeket a kitűzött határidőben nem teljesíti, a támogatási szerződés érvényét veszti.

81. § (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 10 napon belül az általa aláírt támogatási szerződést a kedvezményezettnek megküldi. Ha a kedvezményezett által megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, az irányító hatóság a beérkezéstől számított 10 napon belül, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével, az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(2) Ha a szerződéskötéshez szükséges valamely információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz, egy alkalommal tisztázó kérdés feltételére van lehetőség, melynek teljesítésére legalább 3, legfeljebb 8 napos határidőt kell biztosítani. Amennyiben a projekt műszaki, szakmai tartalma nem megfelelően részletes, az ellenőrizhetőség biztosításához, a kedvezményezett tisztázó kérdés keretében felszólítható a műszaki, szakmai tartalom részletesebb kifejtésére is. A részletezés keretében a műszaki, szakmai tartalom nem csökkenhet.

(3) A támogatói döntésről szóló értesítés kedvezményezett általi kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell kötni a támogatási szerződést. Ha a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettől vagy harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges és a 80. § (3) bekezdésének alkalmazására nem kerül sor, a 30 napos határidőt a feltételek teljesítésére megállapított határidő utolsó napjától kell számítani. A határidőbe a kedvezményezett hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási ideje, valamint a kifogás elbírálásának időtartama nem számít bele.

(4) Ha a feltételek teljesítése a kedvezményezett érdekkörén kívül, a támogatási jogviszonnyal összefüggésben felmerült okból, a feltételek teljesítésére megadott határidőn belül nem lehetséges, az irányító hatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a feltételek teljesítésére nyitva álló határidő a kedvezményezettnek felróható okból eredménytelenül telik el vagy a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, a támogatási döntés érvényét veszti.

82. § (1) Nagyprojekt esetén a támogatási szerződés megkötését követően az irányító hatóság jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet, amelyről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter is tájékoztatja.

(2) Kivételes esetben az irányító hatóság a támogatási szerződés megkötését megelőzően is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási szerződés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követő 40 napon belül nem kerül sor, az irányító hatóság kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését.

(4) Az irányító hatóság tájékoztatja a szakpolitikai felelőst, a kedvezményezettet, az igazoló hatóságot, az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, valamint közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezetet a támogatási kérelem Európai Bizottság által történő befogadásáról, valamint jóváhagyásáról vagy elutasításáról.

(5) Ha az Európai Bizottság döntése alapján a projekt tartalma, illetve költségvetése megváltozik, a támogatási szerződést a bizottsági határozattal összhangban módosítani kell.

30. Biztosítékok

83. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visszavonásának, a támogatási szerződéstől történő elállásnak, illetve szabálytalanság esetén a visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogatás visszafizetésének biztosítéka a felhívásban meghatározottak szerint lehet

a) garanciavállaló nyilatkozat,

b) ingatlan jelzálogjog,

c) a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalása,

d) garanciaszervezet által vállalt kezesség,

e) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény, vagy

f) az Áht. 92. § (1) bekezdése szerinti állami kezesség.

(2) A biztosítéknak rendelkezésre kell állnia a fenntartási kötelezettség megszűnéséig. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát legalább 45 nappal megelőzően annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések elutasítását, illetve szabálytalansági eljárást von maga után, továbbá az irányító hatóság a támogatási szerződéstől elállhat.

(3) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét. A záró kifizetési igényléshez a biztosíték értékét csak akkor szükséges kiegészíteni, ha az addig nyújtott biztosíték nem éri el a kedvezményezett által a fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értéket. Biztosíték legfeljebb a projektre megítélt támogatási összeget elérő értékig kérhető. Nem kell biztosítékot nyújtani a húszmillió forintot meghaladó, de az ötvenmillió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projekt esetén a fenntartási időszakra vonatkozóan. Az ötvenmillió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projekt esetén a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtani.

(4) Közszolgáltatási tevékenységre irányuló támogatási szerződéssel, valamint közszolgáltatás nyújtásáról szóló, legalább a fenntartási időszak végéig hatályos szerződéssel rendelkező, többségi állami, helyi önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnak nem kell biztosítékot nyújtania a fenntartási időszakra.

(5) A kifizetett támogatás 10%-ának megfelelő biztosítékot kell nyújtania a fenntartási időszakban annak a fenntartási időszakban egyébként biztosíték nyújtására köteles kedvezményezettnek, aki a támogatási szerződés megkötésekor a megvalósítási időszakra vállalt indikátorokat a támogatási szerződés megkötésekor meghatározott határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása alatt az arra jogosult szerv nem állapított meg szabálytalanságot a projekttel kapcsolatban.

(6) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történő – bejegyzés akkor alkalmas elfogadásra, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.

(7) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a támogatás folyósításának feltétele. A támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosíték rendelkezésre áll.

(8) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

(9) A kedvezményezett a kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosíték meglétét legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni. Ha ez a kifizetési igénylés hiánypótlását követően is elmarad, a kifizetési igénylést el kell utasítani. Ha a kedvezményezett a megemelt biztosíték meglétét később igazolja, akkor az elutasított kifizetési kérelem ismételten benyújtható.

84. § (1) Nem köteles biztosítékot nyújtani

a) a költségvetési szerv,

b) az egyházi jogi személy,

c) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy azzá válik,

d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,

e) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába, – az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikke szerinti, a projekt fenntartására vonatkozó időszaknak megfelelő tartalmú elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett – vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

f) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatást tömegközlekedési tárgyú projekt megvalósításához kapja és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

g) bármely kedvezményezett, ha a projektre megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot vagy – ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg – a ráeső megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot,

h) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásának többségi befolyása alatt álló, az e) és f) pont alapján biztosítéknyújtási kötelezettség alól nem mentes gazdasági társaság, ha a támogatást

ha) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása, nemzetiségi önkormányzatok társulása vagy – központi költségvetési szerv kivételével – költségvetési szerv vagyonának fejlesztésére fordítja, vagy

hb) a ha) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikének többségi befolyása alatt álló jogi személy olyan vagyontárgyának fejlesztésére fordítja, amely közfeladat ellátását szolgálja, vagy közfeladat ellátását mozdítja elő,

és a 83. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége alól kormányhatározat mentesíti,

i) a szociális szövetkezet,

j) a műszaki, szakmai érdekképviseletet ellátó köztestület,

k) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi,

l) társasház és lakásszövetkezet a szociális célú városrehabilitációra vonatkozó felhívás keretében,

m) az a nem közszféra szervezet, amely az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján államháztartási szempontból megbízható kedvezményezettnek minősül,

(2) A felhívás eltérő rendelkezése hiányában nem köteles biztosítékot nyújtani a kedvezményezett, ha a támogatás

a) nem beruházási célú, vagy

b) kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul.

85. § A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett ingatlan, vagyontárgy a projekt záró fenntartási jelentésének elfogadásáig csak az irányító hatóság egyedi engedélyével és az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el.

31. A támogatási szerződés módosítása

86. § (1) Ha a kedvezményezettnek a támogatási szerződésben rögzített, vagy bármely, e rendelet alapján szolgáltatott adataiban változás következik be, vagy a projekt műszaki, szakmai tartalma, költségvetése, ütemezése, vagy a támogatás egyéb feltételei változnak, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles azt bejelenteni az irányító hatóságnak.

(2) A változás kezelését szolgáló intézkedést – ideértve a támogatási szerződés módosításának kezdeményezését is – az irányító hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti, ha olyan változást észlel a projektben, amely ezt indokolja.

(3) A bejelentést vagy észlelést követően az irányító hatóság 30 napon belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a támogatási szerződés módosítására vagy a módosítás elutasítására, az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetben az attól történő elállásra, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedést. Az intézkedést az irányító hatóság a bejelentés tartalmának, körülményeinek mérlegelésével, a projekt eredményes végrehajtásának szempontjaira tekintettel a 87. § alapján választja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

a) a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest előreláthatóan 3 hónapot meg nem haladóan késik,

b) a kedvezményezett által vállalt projekt szintű mérföldkövek elérése késik a hatályos támogatási szerződésben rögzített időponthoz képest, de ez – 3 hónapot meg nem haladóan – nem érinti a projekt befejezésére vállalt határidőt,

c) a műszaki, szakmai tartalom oly módon változik, amely során a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalt tulajdonsághoz vagy képességhez mérten a projekt eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos értékű műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni,

d) a projekttartalom olyan jellegű módosítása esetén, amely a projekt műszaki/szakmai tartalmát, a támogathatóság feltételeit nem érinti, és nem jelent kockázatot a projekt eredményességére.

87. § (1) A bejelentéseket – a kedvezményezett korábbi bejelentéseire is tekintettel – a következő alapelvek figyelembevételével kell elbírálni:

a) a módosítás nem változtathatja meg a projekt alapvető célját,

b) a támogatási szerződés akkor módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna,

c) a módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegen felüli többlet támogatás biztosítására, kivéve, ha közszféra szervezet esetén az NFK eltérően dönt,

d) a módosítás nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt az elbírálás során és a módosítást követően már nem teljesülne,

e) az elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket kedvezőtlenül érintő módosítás nem engedélyezhető, ha ezáltal a megváltozott projekt nem érte volna el a támogatásban részesülést jelentő legalacsonyabb pontszámot, ideértve a szempontrendszer vonatkozásában meghatározott támogatási minimumot jelentő belső korlátokat is,

f) a módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra, ha az a projekt előkészítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel, kivéve az alapvető célok teljesülését elősegítő, ésszerűsítést célzó módosítások,

g) vis maior esetek bekövetkezésekor az irányító hatóság egyedileg mérlegeli a negatív irányú változások hatását a projektre és dönt a módosítási igény jóváhagyásáról,

h) a projektgazdának felróható okból felmerülő, a szerződéses vállalásokat kedvezőtlenül érintő módosítási igény nem hagyható jóvá a megítélt támogatás arányos csökkentése nélkül,

i) a kedvezményezett által biztosított önerő aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet azzal, hogy az eltérő támogatási intenzitású tevékenységeket tartalmazó projekt esetén az önerő aránya tevékenységenként vizsgálandó,

j) ha a projekt egy vagy több, a felhívásban meghatározott, önállóan támogatható eleme már megvalósult, az irányító hatóság a támogatási szerződés módosításával kezdeményezheti a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítását,

k) ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően,

l) nem módosítható a projekt fizikai befejezésének határideje a felhívásban rögzített végső határidőn túl.

(2) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke szerinti, a befejezést követően nettó bevételt termelő projektek esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a módosításnak meg kell felelni a következő feltételeknek is:

a) a módosítás eredményeként a közgazdasági költség-haszon elemzés mutatóinak továbbra is meg kell felelniük a támogathatósági feltételeknek,

b) ha a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott változattól eltérő változat kerül megvalósításra, a változatelemzés ismételt elvégzésével, illetve módosításával igazolni szükséges, hogy az új változat megvalósítása a legmegfelelőbb.

(3) Konzorcium által megvalósuló projekt esetén – e rendelet vagy az egységes működési kézikönyv eltérő rendelkezése hiányában – az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket projektszinten kell értelmezni.

(4) Ha a projekt elfogadott műszaki, szakmai tartalmának változása jogerős hatósági engedélyben foglaltakból fakad, annak megfelelőségét az irányító hatóság nem vizsgálhatja. A módosítás elbírálásánál ebben az esetben is figyelembe kell venni az (1) bekezdésben foglalt alapelveket.

88. § (1) A kedvezményezett kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértéket.

(2) Ha egy indikátor nem éri el a projektre a támogatási szerződésben meghatározott érték 75%-át, a támogatás csökkentésre kerül, illetve a kedvezményezett – a vis maior esetét kivéve – a támogatás arányos részét, a következő képlet szerint köteles visszafizetni:


Visszaköveteléssel érintett támogatási arány = 75–(teljesített indikátor értéke/indikátor célértéke)*100

(3) A 75%-os értéket az indikátorérték változás abszolút értékére kell értelmezni.

(4) Ha az indikátor teljesülése adott tevékenységhez köthető, az arányosítást a tevékenységre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha a projekt célja több indikátor teljesítése, és több indikátor nem érte el a támogatási szerződésben, vagy ezek módosításában meghatározott érték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátort figyelembe véve kell elvégezni.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható a szakpolitikai mutatók vonatkozásában.

89. § (1) Átalakulás esetén a jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a felhívásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz az irányító hatóság előzetesen hozzájárul.

(2) A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a felhívásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz az irányító hatóság előzetesen hozzájárul. A projekt átruházása során a projekt céljai nem módosulhatnak.

(3) Ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba, ideértve a kötelező feladatátvétel kapcsán bekövetkezett jogutódlást is, nem szükséges az irányító hatóság előzetes hozzájárulása. A támogatási szerződés módosul az új kedvezményezett által bejelentett és az irányító hatóság által elfogadott változással.

32. A támogatási jogviszony megszüntetése

90. § (1) Az irányító hatóság jogosult – a Ptk.-ban és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett – a támogatási szerződéstől elállni, vagy a szerződés felbontását kezdeményezni, ha a következő feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a támogatási szerződés megkötésétől – területi kiválasztási eljárásrendben támogatott projekt, illetve olyan kiemelt projekt esetén, amelyre az 56. § (5) bekezdése szerint kötöttek szerződést, a szerződésben meghatározott határidőtől – számított 12 hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg és a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben – esetleges közbeszerzési kötelezettségének teljesítése mellett – nem rendeli meg, vagy az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg,

b) a támogatási szerződés megkötésétől – területi kiválasztási eljárásrendben támogatott projekt, illetve olyan kiemelt projekt esetén, amelyre az 56. § (5) bekezdése szerint kötöttek szerződést, a szerződésben meghatározott határidőtől – számított 12 hónapon belül a támogatás igénybevételét a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból nem kezdeményezi, kifizetési igénylés benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

c) bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott a támogatási kérelem benyújtásakor, a támogatási szerződés megkötésekor vagy a támogatási jogviszony fennállása alatt,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

e) a kedvezményezett megszegi a támogatási szerződésben foglalt vagy jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett a támogatási kérelemben vagy a támogatási szerződéshez adott nyilatkozatát visszavonja,

g) a nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról az irányító hatóság által megszabott határidőn belül nem intézkedik.

(2) Területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projekt esetén, ha a projekt támogatási szerződésétől történő elállás más projekt célját és indikátorvállalásait is veszélyezteti, a veszélyeztetett projekt támogatási szerződésétől is elállhat az irányító hatóság.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel bekövetkezik, az irányító hatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti döntés meghozataláig a kedvezményezett további támogatási igényére vonatkozóan a támogatói döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését, illetve a kifizetést felfüggeszteni.

91. § (1) Azon projektek esetén, amelyeknél a megvalósítás elmaradásának veszélye fennáll, az irányító hatóság jogosult a támogatási szerződéstől való elállást megelőzően kockázatelemzés alapján egyedi cselekvési terv kidolgozását kérni és nyomon követni, az irányító hatóság által jogszabály, felhívás és támogatási szerződés alapján alkalmazható intézkedéseket – a támogatási szerződés módosításának kezdeményezésével egyidejűleg – alkalmazni, így különösen a projektmenedzsment költséget csökkenteni vagy annak kifizetését feltételekhez kötni, projektfelügyelőt kirendelni, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférését ideiglenesen korlátozni.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a projekt támogatási szerződésben vállalt üzemezéséhez való visszaállásig alkalmazhatja.

(3) A projektfelügyelő a projektek megvalósulásának támogatása és végrehajtásának ellenőrzése érdekében biztosítja a sikeres projektmegvalósítás feltételeit azon adminisztratív, illetve menedzsment problémákkal küzdő, nemzetgazdasági, illetve abszorpciós szempontból kiemelt jelentőségű projektek esetén, amelyeknél fennáll a megvalósítás elmaradásának veszélye.

(4) Az irányító hatóság a projektek eredményes megvalósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti projekt befejezéséig a 90. § (3) bekezdésében meghatározott módon korlátozhatja az érintett kedvezményezett további, az irányító hatóság által kezelt támogatási forrásokhoz való hozzáférését.

33. Finanszírozási megállapodás

92. § (1) A pénzügyi eszközök esetén finanszírozási megállapodást kell kötni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdése alapján, ha valamely pénzügyi eszköz végrehajtására az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor. A finanszírozási megállapodást az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletével összhangban az adott pénzügyi eszköz végrehajtási struktúrájától függően kell elkészíteni.

(2) A finanszírozási megállapodásnak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) az alapok alapját végrehajtó szervezetnek a programszámla forgalmára vonatkozó – az idegen pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeket, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően tartalmazó – elszámolási kötelezettségét, az ehhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet által teljesítendő adatszolgáltatás körét, és meg kell határozni az analitikus nyilvántartásra használt rendszereket,

c) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a monitoring és információs rendszer helyett a saját pénzügyi számlavezetési és jelentési feladatokat ellátó informatikai rendszerét használhatja, de a monitoring és információs rendszer részére történő napi szintű adattovábbításról térítésmentesen köteles gondoskodni,

d) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás teljesítésének ellenőrzése érdekében köteles az irányító hatóság részére havonta írásban beszámolni

da) a finanszírozási keretből lehívott és még a programszámlára vissza nem utalt források mértékéről programonként adott bontásban,

db) a megkötött finanszírozási megállapodások teljesítésének előrehaladásáról,

dc) a kedvezményezettnek nyújtott támogatott pénzügyi konstrukció révén megvalósuló kockázatvállalásról, így különösen a kölcsönök pénzügyi közvetítő általi minősítéséről és a kezesség beváltására vonatkozó adatokról,

dd) a pénzügyi közvetítő vagy a kedvezményezett által megvalósított jogosulatlan forrásfelhasználásról, és

de) az irányító hatóság által kért bármely egyéb adatról vagy eseményről.

(3) A alapok alapját végrehajtó szervezet negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizedik napjáig az irányító hatóság részére – az irányító hatóság által meghatározottak szerint – az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettségéhez és az Ávr. előírása szerint készítendő időközi mérlegjelentéshez adatot szolgáltat.

(4) Az irányító hatóság a alapok alapját végrehajtó szervezet számára biztosítja a finanszírozási keretből az irányító hatóság által elfogadott program végrehajtására jóváhagyott forrás összegét.

93. § (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet a kiválasztott pénzügyi közvetítő részére a finanszírozási megállapodásban meghatározott keretösszeg erejéig, meghatározott részletekben utalja át az igényelt forrásrészt.

(2) Ha a lehívási értesítés vagy az ahhoz csatolt, az e rendeletben vagy a finanszírozási megállapodásban meghatározott melléklet hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével az adott értesítésben szereplő összes hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra kell felhívni az alapok alapját végrehajtó szervezetet.

(3) Ha a hiánypótlásra a határidő elteltétől számított 7 napon belül nem kerül sor, az a lehívási értesítés elutasítását eredményezi, ez esetben további lehívásnak nincs helye.

(4) Ha a megvalósítás nyomon követése, illetve folyamatba épített ellenőrzése során szabálytalanság gyanúja merül fel az alapok alapját végrehajtó szervezet vonatkozásában, az irányító hatóság a forrás kifizetését felfüggesztheti.

94. § (1) A finanszírozási megállapodásban ki kell kötni, hogy a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnél a nyilvánosságra, tájékoztatásra vonatkozó, továbbá az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok betartását.

(2) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (5) bekezdése alapján a pénzügyi eszközöket alapok alapját végrehajtó szervezet köteles biztosítani, hogy az igazoló dokumentumok rendelkezésre álljanak. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az ezzel kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez a szükséges mértéken túllépő nyilvántartási kötelezettséget nem róhat a végső kedvezményezettre.

(3) Az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés jogát magához vonhatja, és a pénzügyi közvetítőnél maga is közvetlenül ellenőrizheti a finanszírozási megállapodás betartását.

XVI. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL FINANSZÍROZOTT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE

34. Általános szabályok

95. § (1) Az ebben az alcímben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett teljesíti, és azok teljesítését biztosítja akkor is, ha a Kbt. 21. § (2)–(3) bekezdése alapján nem ő minősül ajánlatkérőnek.

(2) Az ebben az alcímben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett akkor is teljesíti, ha a támogatásból megvalósuló közbeszerzést olyan szervezet folytatja le, amellyel a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján kötött szerződést.

(3) A kedvezményezett a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően az ezen alcím rendelkezései szerint köteles eljárni. Ha a támogatást igénylő a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét megelőzően közbeszerzési eljárást folytat le, abban az esetben is az ezen alcím rendelkezései szerint köteles eljárni.

(4) Az ezen alcím szerinti közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért – a központosított közbeszerzés kivételével – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős. Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési eljárás alapján kerül sor, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős az eljárás során a támogatási kérelem, illetve a támogatási szerződés és a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti keretmegállapodáson alapuló egyedi szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumai rendelkezésre bocsátásáért.

(5) Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható, vagy az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg.

96. § (1) Az ezen alcím alkalmazása során a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett

a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, valamint a szerződés módosításának időbeli ütemezését az ezen alcímben meghatározott határidők figyelembevételével köteles tervezni és megvalósítani,

b) a dokumentumok megküldésével egyidejűleg köteles feltüntetni a beszerzés Kbt. szerinti becsült értékét, a szerződéshez rendelt elnevezést és a projekt azonosítószámát, és csatolni nyilatkozatát a részekre bontás tilalmának figyelembevételéről,

c) a dokumentumokat elektronikus formában küldi meg.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az irányító hatóság számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, jogorvoslati, illetve szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.

(3) Az ellenőrzési eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében ugyanazon kérdéskörben legfeljebb egy alkalommal a tényállás tisztázása kérhető. Az ellenőrzés megindításával kapcsolatban hiánypótlás kibocsátására a jelen alcím szerinti eljárás megindulásától számított 3 munkanapon belül kerül sor.

97. § (1) Az európai uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás során a 98–100. §-t, az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás esetében a 101–109. §-t kell alkalmazni. Az eljárás becsült értékét a Kbt. 11–18. §-ainak figyelembevételével kell meghatározni, különös tekintettel a részekre bontás tilalmának szabályaira.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott keretmegállapodásos eljárás esetében az eljárás második részének a Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az irányadó. Ha ezen rész becsült értéke az európai uniós értékhatárokat – építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot – eléri vagy meghaladja és a központi beszerző szervezet által lefolytatott keretmegállapodásos eljárás ezt lehetővé teszi, a verseny újranyitása kötelező a kedvezményezettek számára.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a keretmegállapodásos eljárások első részének becsült értéke az irányadó az első rész ellenőrzése tekintetében. A keretmegállapodásos eljárások második részének Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az irányadó a második rész ellenőrzése tekintetében.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában, a keretmegállapodásos eljárás második része tekintetében, európai uniós értékhatár alatt a keretmegállapodásos eljárások második részében lefolytatott eljárás megkezdésekor hatályos európai uniós értékhatárt kell érteni.

35. Az európai uniós értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás,
építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások

98. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, az ajánlattevő(k) kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részteles indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő munkanapon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján értesíti az irányító hatóságot.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő 2 munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot és a Kbt. 22. § (1)–(2) bekezdése szerinti közbeszerzési szabályzatot – jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is – az irányító hatóság részére.

(3) Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására az (1) bekezdés szerinti határidőt követően, de még a (4) bekezdés szerinti értesítés megküldése előtt kerül sor, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó. A kézhezvétel időpontjáról a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett nyilatkozik az irányító hatóság részére.

(4) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat – figyelemmel az egységes működési kézikönyvben foglaltakra is – közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő 7 munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet értesíti. Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárást folytat le, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárást kezdeményez.

99. § (1) Ha a közbeszerzési eljárásban utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte a 98. § (1)–(2) bekezdésében foglalt kötelezettségét és a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az irányító hatóság ilyen esetben kezdeményezi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

(2) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés tartalmában egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás csak a támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés esetén – amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására – az irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(4) Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.

100. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítást, valamint a szerződésmódosítást alátámasztó valamennyi dokumentumot a szerződésmódosítást követő 2 munkanapon belül utóellenőrzés céljából megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő 15 munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési-jogi és elszámolhatósági szempontú ellenőrzést.

(2) Ha a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az irányító hatóságot, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.

(3) Ha a szerződésmódosítással összefüggésben utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét és a szerződésmódosítás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az irányító hatóság ilyen esetben kezdeményezi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

(4) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.

(5) A kedvezményezett részére a szerződés-módosítással érintett támogatási összeg csak a szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés esetén – amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására – az irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(6) Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.

36. Az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás,
valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások

101. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából az irányító hatóságnál nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül.

(2) Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére, vagy a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság a határidőt – az indokok megjelölésével egyidejűleg – legfeljebb 5 munkanappal meghosszabbíthatja.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat – a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételekben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek közlésétől számított 5 munkanapon belül az irányító hatóság részére megküldi. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az irányító hatóság részére az irányító hatóság észrevételeinek megküldésétől számított 20 munkanapon belül, úgy az irányító hatóság ellenőrzését nyilatkozat kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(4) Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát, és erről tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert. A (2) bekezdés szerint készült támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozat egyenértékű a jelen bekezdés szerint készült támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozattal.

(5) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (2) vagy (4) bekezdés szerinti támogató tartalmú nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a monitoring és információs rendszeren keresztül a közbeszerzési dokumentumok központi, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter általi ellenőrzését. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a monitoring és információs rendszerben nem rögzített közbeszerzési dokumentumokat haladéktalanul továbbítja az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

102. § (1) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a 101. § rendelkezéseitől eltérően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés céljából az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(2) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a támogathatósági, elszámolhatósági ellenőrzésre a kifizetési igénylés ellenőrzése során kerül sor. Amennyiben támogathatósági, elszámolhatósági szabálytalanság merül fel, úgy azért a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett önálló felelősséggel tartozik.

103. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumok 101. § vagy 102. § szerinti beérkezésétől számított 5 munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi minőségellenőrzését, és az erről készített minőségellenőrzési jelentését, vagy minőségellenőrzési tanúsítványát a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére megküldi. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a határidőt – az indokok megjelölésével egyidejűleg – legfeljebb 5 munkanappal meghosszabbíthatja.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a minőségellenőrzési jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat – a minőségellenőrzési jelentésben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a minőségellenőrzési jelentés közlésétől számított 5 munkanapon belül az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére megküldi. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére a minőségellenőrzési jelentés megküldésétől számított 20 munkanapon belül, úgy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ellenőrzését tanúsítvány kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 munkanapon belül minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.

(4) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti. Az (1) bekezdés szerint készült minőségellenőrzési tanúsítvány egyenértékű a (3) bekezdés szerint készült minőségellenőrzési tanúsítvánnyal.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti tanúsítvány nem támogató tartalmú, és

a) a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó szempontból módosítja, vagy

b) a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma módosításra kerül,

úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás ellenőrzését ismételten a 101. § (1) bekezdése vagy 102. § (1) bekezdése szerint kezdeményezi.

(6) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti tanúsítvány nem támogató tartalmú, és

a) támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó szempontból nem módosítja, vagy

b) a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma nem kerül módosításra,

úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás ellenőrzését ismételten a (3) bekezdés szerint kezdeményezi, és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 munkanapon belül minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.

104. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett – figyelemmel a 95. § (4) bekezdésében foglaltakra is – a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről a 103. § (1) vagy (3) bekezdése szerint támogató tartalmú, vagy feltétellel támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot az irányító hatóság, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére megküldi. Az irányító hatóság, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, továbbá önállóan dönt a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó, nem reparálható közbeszerzési jogsértés esetén a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, valamint az irányító hatóságot az (1) bekezdés szerinti végleges dokumentumokban történt esetleges változásokról.

105. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról legalább 5 munkanappal korábban tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert a monitoring és információs rendszeren keresztül. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárásba – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett tájékoztatása alapján, a tájékoztatás megküldését követő 3 munkanapon belül – megfigyelőt jelöl, erről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet egyidejűleg értesíti.

(2) A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, továbbá a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben írásban tájékoztatja, és az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére – figyelemmel a 106. § (1) bekezdésében foglaltakra – megfelelő időben megküldi.

106. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezés megküldését megelőzően, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában – a 105. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül – közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett, valamint az irányító hatóság részére.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett – figyelemmel a 105. § (3) bekezdésében foglaltakra is – a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezést – annak megküldésével egyidejűleg – valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére megküldi. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértése esetén a közbeszerzési szabályossági tanúsítványt módosítja. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó, nem reparálható közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(4) Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására a 105. § (3) bekezdés szerinti határidőt követően, de még az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány megküldése előtt kerül sor, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállításra került a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés kézbesítése, illetve közzététele napja előtt, és a közbeszerzési eljárás során hozott döntés megsemmisítését követően sor kerül a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró új döntés meghozatalára, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert közbeszerzési szabályossági tanúsítvány kiállítására. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett eljárására a 105. § (3) bekezdése irányadó. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az új szabályossági tanúsítványt a dokumentumok kézhezvételét követő 5 munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés, a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállítását követően sor kerül közbeszerzési eljárást lezáró döntés, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntés módosítására, úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert közbeszerzési szabályossági tanúsítvány kiállítására. Az új szabályossági tanúsítványt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a 105. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő 5 munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.

107. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás csak az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványának, támogató tartalmú szabályossági tanúsítványának, valamint a 101. § szerinti eljárásrend esetén az irányító hatóság 101. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti támogató nyilatkozatának a megléte esetén folyósítható.

(2) Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.

108. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban – a módosításra vonatkozó megállapodás megkötését megelőzően – az irányító hatóság és azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter írásbeli véleményét kéri a monitoring és információs rendszeren keresztül. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot megküldi az irányító hatóság részére.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az (1) bekezdés szerint kezdeményezi a közbeszerzési dokumentumok irányító hatóság általi, hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén támogathatósági, elszámolhatósági szempontú, egyéb beszerzési tárgy esetén támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzését és nyilatkozatának kiállítását. Az irányító hatóság a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(3) Az irányító hatóság a szerződés módosításával kapcsolatos támogathatósági, elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú észrevételeit vagy nyilatkozatát a dokumentumok (2) bekezdés szerinti beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére. Az irányító hatóság a határidőt – az indokok megjelölésével egyidejűleg – legfeljebb 3 munkanappal meghosszabbíthatja.

(4) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) bekezdés szerinti észrevételek alapján módosított dokumentumokat – egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – az észrevételek megküldését követő 5 munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az irányító hatóság részére az észrevételek megküldésétől számított 20 munkanapon belül, úgy az irányító hatóság a szerződés módosítás ellenőrzését további észrevétel kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(5) Az irányító hatóság a (4) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti nyilatkozata egyenértékű a jelen bekezdés szerinti nyilatkozattal, az irányító hatóság a nyilatkozat megküldéséről tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

(6) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) vagy (5) bekezdés szerinti nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a közbeszerzési dokumentumoknak az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter általi közbeszerzési-jogi szempontú ellenőrzését. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(7) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szerződés módosításával kapcsolatos közbeszerzési-jogi szempontú véleményét a kezdeményezés beérkezésétől számított 13 munkanapon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére.

(8) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a vélemény alapján módosított dokumentumokat – egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a vélemény kézhezvételét követő 5 munkanapon belül megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére a vélemény megküldésétől számított 20 munkanapon belül, úgy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szerződés módosítás ellenőrzését további észrevétel kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(9) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a további észrevételeiről a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (8) bekezdés szerinti válaszának beérkezésétől számított 7 munkanapon belül tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.

(10) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított szerződést a (7) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító vélemény vagy a (9) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító további észrevétel megküldését követő 5 munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító hatóság egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.

(11) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére a szerződésmódosítással érintett támogatási összeg csak az irányító hatóság és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter adott szerződésmódosításra vonatkozó támogató tartalmú nyilatkozata, és véleménye, vagy további észrevétele alapján folyósítható. Szerződésmódosítással érintett támogatási összeg e pont vonatkozásában a (2) bekezdés vagy (4) bekezdés szerint jogszerűnek, és az (5) bekezdés szerint támogathatónak és elszámolhatónak tekintett szerződés módosítás felek általi aláírásáig ki nem fizetett támogatási összeg. A (7) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító vélemény egyenértékű a (9) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító további észrevétellel.

109. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás, valamint a szerződésmódosítás kapcsán utólagos ellenőrzés szükséges, a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontból az irányító hatóság, közbeszerzési-jogi szempontból az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ellenőrzi az ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követően. Az utólagos ellenőrzés mind a közbeszerzési eljárás, mind a szerződésmódosítás vonatkozásában a 108. § eljárási cselekményeinek megfelelő alkalmazásával történik, azzal az eltéréssel, hogy az utólagos ellenőrzés során az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jelentést állít ki, amely ellen a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a 108. § (8) bekezdése szerint terjesztheti elő részletes írásbeli indokolását, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter további észrevételt nem küld. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte a 101–106. §, vagy 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ilyen esetben kezdeményezi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

(2) Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.

(3) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű a minőségellenőrzési, illetve szabályossági tanúsítvánnyal, valamint a szerződés-módosításra vonatkozó írásbeli véleménnyel.

XVII. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZERE

37. A valós költségek finanszírozásának alapelve

110. § (1) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke alapján támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projekt keretében tervezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen és igazolhatóan felmerültek, azaz valós költségek.

(2) A támogatás kifizetését az irányító hatóság – az előleg kifizetés kivételével – a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, illetve kifizetett kiadásokhoz, valós költségekhez igazodva, a felhívásban megnevezett elszámolható költségek vonatkozásában teljesíti.

(3) A valós költségek elszámolhatósági szabályait e rendelet 5. melléklete szabályozza.

(4) Az irányító hatóság az elszámolható költségek nemzeti szabályzatát alkalmazni köteles, az egyes felhívások tekintetében kizárólag az elszámolható költségek köre szűkíthető, mértékét a szabályzatban foglaltak szerint lehet szűkíteni.

(5) A projekt menedzsment tevékenységhez kapcsolódó költség csak a projekt szakmai előrehaladásának arányában számolható el. Eszerint egy adott kifizetési igénylés keretében a kedvezményezett részére legfeljebb olyan összegű menedzsment költségre jutó támogatás fizethető ki, hogy az adott kifizetési igényléssel bezárólag kifizetett menedzsment költségre jutó támogatás és az összes – a projekt keretében – menedzsment költségre kifizethető támogatás aránya legfeljebb 10 százalékponttal haladhatja meg a projekt műszaki, szakmai tartalmához közvetlenül kapcsolódó költségek hasonló módon meghatározott arányát.

38. Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák

111. § (1) Az Európai Bizottságtól érkező éves, illetve kezdeti előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására az igazoló hatóság egy, összevont, az EMVA és az ETHA kivételével, valamennyi program és alap pénzeit kezelő forint pénzforgalmi számlát nyit a kincstárban, mely felett az igazoló hatóság rendelkezik.

(2) Az EFK a hazai költségvetési előirányzatból lehívott hazai társfinanszírozási összegek és az igazoló hatóság, EMVA, ETHA esetén a kifizető ügynökség számláiról érkező Európai Unió által finanszírozott támogatási összegek fogadására szolgál. A program központi költségvetési forrását a forrásgazda biztosítja a fejezetet irányító szerv vezetője által a kincstárban megnyitott fejezeti kezelésű EFK-kon keresztül.

(3) A fejezeti kezelésű EFK-k felett az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az irányító hatóság, EMVA és ETHA esetén a kifizető ügynökség rendelkezik.

(4) Az EFK-ról átutalást indítani:

a) a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók vagy engedményesek részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére,

b) szabálytalansági, valamint egyéb követelési ügyből származó befolyt összeg esetén az igazoló hatóság forint bankszámlájára,

c) meghatározott esetekben kedvezményezettek felé az önerő finanszírozására,

d) előirányzat-átcsoportosítás miatt a fejezeti elosztási számlára lehet.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az EFK-ról csak téves utalások, kedvezményezett által teljesített és le nem mondott túlfizetések visszautalására és az EFK likviditását biztosító pénzeszköz-átvezetések indítására van lehetőség.

(6) EFK-án jóváírni a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetését, megelőlegezett közösségi forrásnak az igazoló hatóság forint pénzforgalmi számlájáról történő visszapótlását, a támogatási összeg fejezeti elosztási bankszámláról történő biztosítását és a programszámláról történő visszafizetést lehet.

(7) Az EFK fölött a fejezetet irányító szerv vezetője közreműködő szervezet kijelölése esetén rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezet részére.

(8) A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait az EFK számla felett rendelkezőknek a monitoring és információs rendszerben a kézhezvételt követő 3 napon belül kell rögzíteni, és jóváhagyni.

(9) Az EFK feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(10) A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

(11) Az EFK-ról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani. A monitoring és információs rendszerben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstárnak.

(12) A monitoring és információs rendszer működési problémája esetén, megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is rendezhető, de az átutalási megbízást utólag a monitoring és információs rendszerben rögzíteni kell.

39. Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés

112. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2) A forintban és egyéb pénznemben felmerült költségek forintban nyilvántartott és teljesült kifizetéseit az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával az Európai Bizottság által elektronikusan közzétett azon árfolyamon kell átszámítani euróra, amely a közösségi hozzájárulás rendezésének az igazoló hatóság általi jóváhagyásának napján volt érvényes.

(3) Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, az éves beszámoló és a záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket kifizettek, a monitoring és információs rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, továbbá bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.

113. § (1) Az igazoló hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett önerejének felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint, és prioritásonkénti bontásban a monitoring és információs rendszerben összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt, és megküldi az Európai Bizottság részére.

(2) A záró egyenleg átutalási igénylés során az igazoló hatóság a monitoring és információs rendszerben összeállítja a költségnyilatkozatot a program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 2 hónapon belül.

(3) Az igazoló hatóság a végső egyenleg átutalás igénylési dokumentációját – az irányító hatóságokkal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel folytatott egyeztetést követően – továbbítja az audit hatósághoz a program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 3 hónapon belül.

(4) költségnyilatkozatok szükséges helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.

40. Közösségi hozzájárulás rendezése

114. § (1) Azt követően, hogy a jogosan igénybe vett támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, valamint a kedvezményezetti követelések megtérítésre kerültek a költségvetés részére, az igazoló hatóság a monitoring és információs rendszer alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, a rendezett követeléseket, valamint a szükséges korrekciókat. Ezt követően – ha a rendelkezésre álló európai uniós források lehetővé teszik – átutalja a jóváhagyott összeget pénzforgalmi lebonyolítási számlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.

(2) Ha a közösségi hozzájárulás eredménye az, hogy az irányító hatóságnak kell utalnia az igazoló hatóság felé, úgy az igazoló hatóság felszólítja az irányító hatóságot a szükséges összeg visszafizetésére, melyet az irányító hatóság a felszólítást követő 15 napon belül teljesít.

(3) Az igazoló hatóság nem számolhatja el azon támogatási összeg közösségi hozzájárulás részét, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági eljárás van folyamatban, illetve amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert. Ennek figyeléséről a monitoring és információs rendszer gondoskodik.

XVIII. Fejezet

TÁMOGATÁS KIFIZETÉSE

41. Előleg, közös szabályok

115. § (1) Az előleg támogatási előleg, fordított áfa-előleg vagy szállítói előleg lehet. Ahol a rendelet előleget említ, az alatt mindhárom előleget érteni kell.

(2) A kedvezményezett – szállítói előleg esetén a felhívásban, illetve támogatási szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén a szállító vagy a kedvezményezett – az előleg folyósítását elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint igényli. Előleg kifizetése kérelemre történik.

(3) Az előleg igénylése elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.

(4) Bármely előleget folyósítani akkor lehet, ha

a) a felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít a kedvezményezettnek az előleg igénybevételére,

b) a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,

c) ha a kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, a kedvezményezett legkésőbb az előlegigénylési kérelem benyújtásakor igazolja az előleggel megegyező összegű biztosíték(ok) rendelkezésre állását,

d) az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő,

e) a kedvezményezett legkésőbb az előleg-igénylés benyújtásakor benyújtja e rendelet 77. § (1) bekezdésében a támogatási szerződés megkötéséhez előírt dokumentumokat.

(5) Az előleget igényelni a támogatási jogviszony fennállása alatt bármikor lehet.

(6) Tartalékra, mint tevékenységre, előleg a tartalékátcsoportosítást követően igényelhető.

(7) Az előleg felhasználására és az előleggel való elszámolásra vonatkozó összegszerű és időbeli ütemezést a felhívásban és a támogatási szerződésben rögzíteni kell. Előleggel való teljes elszámolást követően az előleg újra igényelhető.

(8) Előleg, a folyósítást követően – elszámolási határidőig kamatmentes – követelésként kerül nyilvántartásra. Ha a kifizetett előleg visszafizetését rendelték el, a XXIII. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

42. Támogatási előleg további szabályai

116. § (1) Támogatási előleg indokolt esetben, a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben a felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározott összegben és mértékben nyújtható a kedvezményezett részére. Az előleget hazai és európai uniós forrásból, az ESB-alapokból támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani.

(2) A támogatási előleg mértéke és összege nem haladhatja meg a támogatás

a) 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,

b) belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet, egyházi jogi személy kedvezményezett esetén 50%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,

c) kutatás, műszaki fejlesztés esetén 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeghatárt és százalékos mértéket a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja kezdeményezésére az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja megemelheti, ha a kedvezményezett- vagy technikai segítségnyújtás projektek esetén az irányító hatóság – a támogatási előlegnyújtás ütemezését alátámasztó likviditási terv benyújtásával – ezt kezdeményezi, és a magasabb támogatási előleg mérték szükségességét megalapozottan indokolja.

(4) Támogatási előleg igénylésének további feltételei:

a) a felhívás nem írta elő az egyszeri elszámolás kötelezettségét,

b) a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési igénylést.

(5) Támogatási előleg kizárólag utófinanszírozású tevékenység vonatkozásában igényelhető.

117. § (1) A támogatási előlegnyújtás ütemezésének igazodnia kell a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségek összegének és felmerülésének előrehaladásához.

(2) Ha a felhívás erre lehetőséget ad, és a projekt megvalósítási költségeinek felmerülése azt indokolttá teszi, támogatási előleg igénylésére és folyósítására több részletben is sor kerülhet.

(3) A több részletben történő folyósításra akkor kerülhet sor, ha

a) a kedvezményezett több részletben igényli a támogatási előleget, vagy

b) kedvezményezett egy összegben igényli a támogatási előleget, de a projekt megvalósítási költségeinek felmerülését mérlegelve az irányító hatóság a részletekben történő folyósítás mellett dönt.

(4) Támogatási előleg több részletben történő folyósítása esetén a több részletben igényelt és folyósított előleg együttes összege nem haladhatja meg a támogatási szerződésben meghatározott mértéket, illetve összeget.

(5) Támogatási előleget vagy annak részletét a kedvezményezett támogatási előleg igénylési kérelemének hiánytalan beérkezésétől számított 15 napon belül folyósítani kell, a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő legfeljebb 15 nap.

(6) Ha a kedvezményezett a támogatási előlegigénylési kérelmét a támogatási szerződés hatálybalépése előtt benyújtja, az előlegigénylés beérkezési dátumának a támogatási szerződés hatálybalépése minősül.

(7) A kedvezményezett a XXIII. fejezet szerint köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.

(8) Támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési igénylésben el kell számolni.

43. Fordított áfa-előleg további szabályai

118. § (1) Szállítói finanszírozás esetén a fordított áfa-tartalmat a központi költségvetés a közszféra szervezet kedvezményezettek számára megelőlegezheti, ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult közszféra szervezet és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA-törvény) 142. §-ában – külföldi szállító esetén a 139–140. § és 143. §-ában – foglalt feltételek teljesülnek.

(2) A fordított áfa-előleg maximális összegét a támogatási szerződésben rögzíteni kell, de legfeljebb a fordított áfával érintett nettós számlák elszámolható nettó összegére jutó áfa támogatástartalmának 100%-a lehet. A fordított áfa előleg kizárólag a megjelölt célra használható fel.

(3) A fordított áfa előleget az adóval érintett elszámoló bizonylat elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni.

(4) A fordított áfa-előleget záró kifizetési igénylés keretében nem lehet igényelni.

(5) Az irányító hatóság a fordított áfa előleget a megfelelően benyújtott fordított-áfa igénylés beérkezését követő tizenöt napon belül folyósítja.

(6) A fordított áfa előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az ÁFA-törvény ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül az irányító hatóság felé elszámolni. A megelőlegezett fordított áfa adóhatósággal történő rendezésének a projekt megvalósítási időszakán belül kell megtörténnie.

44. A szállító által a támogatótól közvetlenül igényelhető szállítói előleg további szabályai

119. § (1) Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közszféra szervezet kedvezményezett

a) a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás, valamint

b) a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárás

eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárások eredményeként kötött szerződésben a közszféra szervezet kedvezményezett köteles kikötni az (1) bekezdés szerinti eljárások eredményeként kötött szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékű, az irányító hatóság javára szóló, a Kbt. 126. § (6) bekezdése szerinti biztosíték-nyújtás kötelezettségét. A Kbt.-ben meghatározottakon túl e rendelet 83. § (1) bekezdése szerinti biztosítékok is elfogadhatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szállítói előleget az előlegbekérő dokumentum benyújtásával a szállító közvetlenül az irányító hatóságtól igényelheti a kedvezményezett egyidejű értesítése mellett. A kedvezményezett az értesítéstől számított 5 napon belül jelezheti a szállítói előleggel kapcsolatos fenntartását. Ennek hiányában a szállítói előleg-igénylést a kedvezményezett részéről elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A kedvezményezett köteles a szállító által megküldött előleg-számlát annak beérkezését követő 5 napon belül záradékolni és az irányító hatóság részére megküldeni.

45. Az időközi kifizetés igénylése

120. § (1) A kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerinti mérföldkövek, elérését követően köteles időközi kifizetési igénylésben beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekről, a projekt pénzügyi és műszaki, szakmai előrehaladásának bemutatásával a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról.

(2) Időközi kifizetési igénylést mérföldkő elérését megelőzően is be lehet nyújtani.

(3) Mérföldkő elérését megelőzően utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés esetén kifizetési igénylés csak abban az esetben nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a kétszázezer forintot. Az egymilliárd forintot meghaladó összegben megítélt támogatás esetén mérföldkő elérését megelőzően utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget.

(4) A (3) bekezdés nem vonatkozik a fordított áfa-előleg elszámolása céljából benyújtott, kizárólag fordított áfa-összesítőt tartalmazó elszámolásra az Ávr. 78/E. §-a alapján, a kizárólag szállítói finanszírozást tartalmazó időközi kifizetési igénylésre, a szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylésre.

121. § (1) A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtani, melyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel.

(2) Ha a projekt megvalósítási ideje alatt csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, arra a záró kifizetési igénylés szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a kedvezményezett személye a projekt megvalósítása alatt megváltozik, a projektet átvevő kedvezményezett első kifizetési igénylésére vonatkozóan a felhívás, illetve a támogatási szerződés határozhat meg speciális feltételeket.

(4) A kedvezményezett a kifizetési igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel, valamint a támogatás a támogatási szerződésben vállalt, mérföldkövekhez rendelt ütemezésnek megfelelően kerül felhasználásra.

(5) Igazolt a támogatás felhasználása, ha a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylésben bemutatásra kerülő fizikai, szakmai előrehaladás megvalósult a támogatási szerződéssel összhangban, a támogatási szerződésben, illetve felhívásban rögzített, megengedett eltérés mértékén belül.

(6) A kifizetési igénylés formai és tartalmi követelményeit az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter határozza meg.

122. § (1) Az elszámolható költségek valódiságát igazoló, kifizetési igénylésben benyújtandó dokumentumok körét a 4. melléklet határozza meg.

(2) A benyújtandó dokumentumokat a kedvezményezett a projekt regisztrációs számának, és az „elszámoló bizonylat támogatás elszámolására benyújtásra került” szöveg feltüntetésével záradékolja.

(3) Az alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtani. Ha többször is felmerül a kapcsolódó költség, úgy elegendő az alátámasztó dokumentumokat egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési igénylésben benyújtani, későbbiekben pedig csak akkor, ha az adott dokumentumban változás történt, vagy új dokumentumot állítottak ki.

(4) Technikai segítségnyújtás projektek esetén amennyiben a támogatási szerződés előírja, a kifizetési igényléssel együtt a teljesítmény kimutatás és szükség esetén a kapcsolódó szöveges jelentés is benyújtásra kerül. Ezen dokumentumokkal kapcsolatos ellenőrzés részletes szabályait, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által elvégzett intézményi teljesítménymérés és értékelés módszertanát a támogatási szerződés mellékleteként szolgáló Elszámolási Eljárásrend rögzíti.

123. § (1) A kifizetés igénylése elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.

(2) A kifizetési igényléshez a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok eredeti példányát kell elektronikus formában (papír alapú dokumentumok esetén szkennelve) csatolni a Pályázati e-ügyintézés felületen, az összesítők kivételével, melyek kitöltése elektronikusan történik.

(3) Ha a kedvezményezettnél és a szállítónál rendelkezésre áll az elektronikus számla kiállítását lehetővé tevő eszköz, papír alapú számla nem nyújtható be.

(4) Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem vagy részben biztosítottak és emiatt a 197. § (3)–(4) bekezdése szerint kell eljárni, a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok közül eredeti példányban kell benyújtani

a) a kedvezményezett hiteles aláírásával ellátott kifizetési kérelem formanyomtatványt,

b) a biztosítéknyújtási kötelezettség esetén a biztosítékok iratanyagát, és

c) az összesítők kedvezményezett által cégszerűen aláírt elektronikus példányát.

(5) A 4. mellékletben felsorolt – az (1) bekezdésben nem rögzített – dokumentum esetén elegendő a hiteles másolat benyújtása. Hiteles másolatként a kedvezményezett részéről cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által megfelelő módon aláírt másolat fogadható el.

(6) A biztosítékok iratanyagát az elektronikus benyújtást követően haladéktalanul papíron is be kell nyújtani. A támogatás jóváhagyásának feltétele a biztosítékok eredeti papír alapú példányának az irányító hatósághoz történő beérkezése. Ha a biztosítékok iratanyaga nem érkezik be az irányító hatósághoz, cégszerűen aláírt eredeti példányban a hiánypótlás kiküldésére rendelkezésre álló határidőig, akkor a biztosítéki iratanyag megküldését a hiánypótlásban elő kell írni a kedvezményezett számára.

124. § (1) Az összesítők a kifizetési igénylés részét képezik.

(2) Az összesítők tartalmától eltérni nem lehet.

(3) Az összesítőkön az elszámolási időszak az elszámolni kívánt költségek teljesítési időszakát jelenti, melynek kezdő dátuma az összesítőn feltüntetett tételek közül a legkorábbi teljesítési dátum, záró dátuma pedig a legkésőbbi pénzügyi teljesítési dátum. Értékcsökkenés elszámolására szolgáló összesítő esetén az üzembe helyezés időpontját, fordított adózás kapcsán áfa-összesítővel való elszámolás esetén az ügyletre jutó áfa-összeg adóhatóság felé történő megfizetését vagy az ezen áfa-összeg elszámolását tartalmazó áfa-bevallás benyújtásának időpontját kell figyelembe venni. Az elszámolási időszaknak a támogatási szerződésben rögzített mérföldkövekkel összhangban kell lennie.

(4) Az összesítőn szerepelnie kell a kedvezményezett – projekt szintű konzorcium esetén a főkedvezményezett – büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatának arról, hogy az összesítőben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, a költségeket alátámasztó dokumentáció a szervezetnek az adóhatóság felé bejelentett iratmegőrzési helyén eredeti példányban rendelkezésre áll, továbbá, hogy a helyszíni ellenőrzés során azok bemutatásra kerülnek.

(5) Az összesítő benyújtásával a kedvezményezett igazolja, hogy az összesítőben szereplő költségtípusok a jelzett időpontban kifizetésre kerültek és az összesítőben szereplő költségek a projekt érdekében merültek fel, más támogatás terhére nem kerültek és a jövőben sem kerülnek elszámolásra.

(6) Az összesítő adatainak kitöltésével a kedvezményezett igazolja, hogy az összesítőben szereplő tételek elszámolási bizonylatainak eredeti példányait záradékolta.

(7) A helyszíni ellenőrzés keretében lehetőség van az összesítőben szereplő tételek elszámolási bizonylatainak ellenőrzésére, különös tekintettel az eredeti példányok záradékolására.

125. § (1) Ha az adott költség a felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján kis támogatástartalmú, elszámolható költségnek minősül, és a felhívás, illetve a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, úgy a költséget a kis támogatástartalmú bizonylatok összesítőjén kell elszámolni.

(2) A (1) bekezdés szerinti esetben a kis támogatástartalmú bizonylatokat, kifizetési bizonylatokat és a kapcsolódó alátámasztó dokumentumok hitelesített másolatát nem kell benyújtani a kifizetési igénylésben, kizárólag az említett összesítő szolgál alátámasztásul a költségek elszámolására.

(3) A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a felhívásnak, illetve a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia.

(4) Ha az adott költség a felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a felhívás kizárja a költségek kis támogatástartalmú bizonylatok összesítőjén történő elszámolását, a vonatkozó kifizetési igénylésben be kell nyújtani a 4. mellékletben az adott elszámolható költségtevékenység kategóriában felsorolt alátámasztó dokumentumokat.

(5) Az adott tevékenységekhez kapcsolódó költségeket a felhívásban meghatározott specifikus összesítőkön kell elszámolni.

126. § (1) A kifizetési igényléshez annyi összesítőt kell mellékelni, ahány típusú költség felmerül, és elszámolásra benyújtásra kerül.

(2) Az összesítőkhöz a mögöttes bizonylatok hitelesített másolatát nem kell benyújtani, kizárólag az említett összesítők – illetve, ha releváns, a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok – szolgálnak alátámasztásul a költségek elszámolására.

(3) Ha a projekt keretében elszámolható költségről szóló bizonylat eredeti példánya elveszett vagy megsemmisült, és a bizonylat kibocsátója az általa kiállított vagy őrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a bizonylat kibocsátója a bizonylat azonosságát szabályszerűen igazolta.

(4) A (3) bekezdés szerinti szabályszerű igazoláson a bizonylatot kibocsátó bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírást, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.

(5) Az új bizonylatnak tartalmaznia kell, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Az új bizonylat bizonyító ereje a tartalmát illetően az eredetiével azonos.

(6) Az új bizonylat eredeti példányát záradékolni kell és elkülönítetten kell nyilvántartani, illetve megőrizni.

(7) Kifizetési igénylés benyújtása esetén a záradékolt új bizonylatokról kell hitelesített másolatot készíteni és a kifizetési igényléshez mellékelni.

46. Záró kifizetés igénylése

127. § (1) A támogatási szerződésben meghatározott határidőig záró kifizetési igénylést kell benyújtani.

(2) A záró kifizetési igénylés keretében a projekt megvalósulását követően

a) véglegesen el kell számolni a projekttel összefüggésben ténylegesen felmerült költségekkel, és

b) be kell számolni a projekt szakmai megvalósításáról, a támogatási szerződésben, illetve támogatói okirat esetén a támogatási kérelemben vállaltak teljesítéséről az egész projekt megvalósítása során.

(3) A záró kifizetési igényléshez csatolni kell a 4. melléklet szerinti valamennyi dokumentumot, amely alátámasztja az eredeti célkitűzés megvalósulásának tényét, és korábban még nem került benyújtásra az irányító hatósághoz.

(4) Szállítói finanszírozású elszámoló bizonylat nem nyújtható be záró kifizetési igénylés keretében, kivéve, ha a projekt teljes egészében szállítói finanszírozással valósul meg.

(5) Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés alapján egy kifizetési igénylést nyújt be a teljes projektmegvalósítás során – azaz egyszeri elszámoló –, akkor a benyújtott kifizetési igénylése záró kifizetési igénylésnek minősül. E rendelet 77. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az egyszeri elszámolónak az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat, nyilatkozatokat a záró kifizetési igényléséhez nem kell csatolnia.

(6) Ha a projekt megvalósítása során bevétel keletkezik, a bevételekről a záró kifizetési igénylésben kell adatot szolgáltatni.

(7) A záró kifizetési igénylésben – ha korábban nem történt meg az előleg teljes összegének elszámolása – az előleggel el kell számolni.

(8) Záró kifizetési igénylést akkor is be kell nyújtani, ha a kedvezményezett korábbi kifizetési igénylések keretében már a teljes megítélt támogatással elszámolt.

47. A támogatás folyósítása

128. § (1) Támogatás – a támogatási előleg és a szállítói előleg kivételével – az irányító hatóság által jóváhagyott kifizetési igényléssel, valós költségek vonatkozásában folyósítható.

(2) Amennyiben a projekt a soron következő mérföldkő határidejét, vagy a mérföldkőben vállalt eredményeket nem tudja teljesíteni, a kedvezményezett számára addig nem teljesíthető kifizetés, ameddig a mérföldkő tartalma nem teljesül, vagy a projekt ütemezését a 86–87. §-okban foglaltaknak megfelelően nem módosítja.

(3) A támogatás jogosultja a projekt megvalósítás időszakában a támogatási keret erejéig a kifizetési igénylésben szereplő elszámolni kívánt költségeket teljes egészében, önerő teljesítése nélkül hívhatja le a megítélt támogatás összegének 90%-áig (halasztott önerő). A megítélt támogatási összeg 90%-ának kifizetését követően a felmerült költségeket az önerő teljesítésével, továbbá a támogatás teljes összegének kifizetését követően önerőből kell rendezni és arról a kifizetési igénylésben elszámolni.

(4) A projekt megvalósítás befejezésekor a projekt teljes elszámolt költségére vonatkozó átlagos, illetve tevékenységre vonatkozó támogatási intenzitásnak meg kell egyeznie a támogatási szerződésben meghatározott támogatási intenzitással.

(5) Ha a támogatás-önerő arány nem áll vissza a projekt megvalósítás befejezéséig, vagy a benyújtott elszámolások nem megfelelően alátámasztottak, az irányító hatóság köteles szabálytalansági eljárást kezdeményezni.

129. § (1) A támogatás folyósítására – a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján – utófinanszírozással vagy közvetlenül a szállító vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással (a továbbiakban: szállítói finanszírozás) kerül sor.

(2) A támogatás folyósításának feltétele utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén – az átalány alapú elszámolás, valamint a jövedelem-kompenzációs támogatások kivételével – a fizikai teljesítés igazolása a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylésben. A kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylésben a pénzügyi teljesítés igazolása csak a 128. § (3) bekezdésre tekintettel a támogatási összeg 90%-ának kifizetését követően kötelező.

(3) A pénzügyi teljesítés igazolását a kedvezményezett

a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének szállító vagy a szállítói engedményes felé történő megfizetésével,

b) nettó tervezés esetén – az ÁFA-törvény 142. §-a szerinti fordított áfa kivételével – az önerő és az áfa összegének a szállító vagy a szállítói engedményes részére történő megfizetésével

igazolja az irányító hatóság felé.

(4) A kifizetési igénylés szállítói és utófinanszírozást vegyesen is tartalmazhat.

130. § (1) Utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén is lehetőség van az engedményezésre.

(2) Az engedményes részére történő folyósítás teljesítésének feltétele, hogy az engedményezésre vonatkozó szerződés vagy engedményezési értesítő az irányító hatóság rendelkezésére álljon. Az engedményezésre vonatkozó szerződés irányító hatóság részére történő benyújtásáért a kedvezményezett felelős.

(3) Az irányító hatóság az engedményezésekről naprakész nyilvántartást vezet.

131. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatás összegét forintban kell megállapítani, függetlenül attól, hogy

a) a költség forintban vagy devizában keletkezett,

b) a támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy szállító milyen pénznemben kéri.

(2) A forinttól eltérő pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén az elszámoló bizonylat végösszegét és az arra jutó támogatás összegét a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén a kapcsolódó támogatási összeget a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. A monitoring és információs rendszer biztosítja ezen összegek forintra történő átszámítását a fizikai teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB középárfolyamon.

(4) Ha az elszámoló bizonylat nem tartalmazza a fizikai teljesítés dátumát, úgy a számlán szereplő deviza összeget az elszámoló bizonylat keltezésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza árfolyamon kell átszámítani forintra.

(5) Szállítói finanszírozás esetén a szállító és a kedvezményezett forinttól eltérő devizában kötött szerződésének támogatási összegét a szerződésben megnevezett devizában fizeti ki a támogató. A támogatási összeget – a támogatás nyilvántartása céljából – az EFK-n forintban terhelt összeget kell tekinteni.

(6) Szállítói előleg igénylése esetén a devizában kötött szállítói szerződést, az előlegbekérőt, az előlegszámlát, a rész- vagy végszámlát az (1) bekezdés szerint kell forintban nyilvántartani.

(7) Devizában kiállított elszámoló bizonylatokat összesítőn nem lehet elszámolni.

132. § (1) Ha a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 – szállítói finanszírozás esetén 15 – napon belül legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra, illetve a hiba javítására kell felhívni a kedvezményezettet, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(2) Hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlással érintett elszámoló bizonylatok kifizetése ezzel egyidejűleg felfüggesztésre kerülnek.

(3) Ha a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylés vagy annak egy része ellentmondásos információkat tartalmaz, az irányító hatóság az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb 3 napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő nem függeszti fel a jogszabályban előírt kifizetési határidőt.

(5) Ha a kedvezményezett a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, az időközi kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.

(6) Ha a kifizetési igényléssel kapcsolatban olyan hiány merül fel, amely vonatkozásában kizárólag egyes elszámoló bizonylathoz kapcsolódóan szükséges a hiánypótlás elrendelése, úgy a hiánypótlással nem érintett elszámoló bizonylatok támogatástartalmának kifizetését az irányító hatóságnak biztosítania kell.

(7) Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a kitűzött hiánypótlási határidőn belül nem kerül sor, ez a kifizetési igénylés érintett részének elutasítását eredményezi, ez esetben további hiánypótlásnak nincs helye.

133. § (1) Ha a megvalósítás nyomon követése, vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, az irányító hatóság a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 45 – szállítói finanszírozás esetén 30 – napon belül kifizeti. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetén is biztosítani kell a szállító részére 30 napon belül történő kifizetést.

(2) A kifizetésre rendelkezésre álló határidőt felfüggeszti:

a) kedvezményezett által a hiánypótlásra igénybe vett időtartam,

b) tervezett helyszíni ellenőrzés esetén, ha az ellenőrzés eredménye olyan súlyú megállapítás, amely indokolja a felfüggesztést,

c) az esedékes mérföldkő nem megfelelő teljesítése,

d) az előre nem tervezett, előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni ellenőrzés,

e) a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések,

f) az év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatok a www.szechenyi2020.hu honlapon közlemény formájában közzétett – időtartama,

g) a támogatási szerződés módosítása, ha

ga) a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik,

gb) egyszeri elszámoló kezdeményezi.

134. § (1) Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy az irányító hatóság olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé.

(2) A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

(3) Ha a kifizetés felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik vagy a kivizsgálást követően a támogatás visszavonása, vagy attól való elállás nem indokolt, úgy az irányító hatóság gondoskodik a felfüggesztés feloldásáról.

135. § (1) Az irányító hatóság – EMVA esetén a kifizető ügynökség – gondoskodik arról, hogy a támogatás jogosultja részére a kifizetési igénylésében jóváhagyott elszámoló bizonylatok alapján a támogatás (a közösségi hozzájárulás és a központi költségvetési finanszírozás együttes) összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.

(2) Az előirányzat felhasználási keretszámláról átutalást csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a megelőző munkafázisok megtörténtek,

b) a kedvezményezettnek nincs köztartozása,

c) az adatok a monitoring és információs rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek,

d) az utalványozás megtörtént.

(3) A kedvezményezett a köztartozás rendezésére történő irányító hatósági felszólítást követő 90 napon belül köteles köztartozását megszüntetni, ellenkező esetben az irányító hatóság köteles az adott kifizetési igénylés alapján jóváhagyott támogatási összeget visszavonni vagy a támogatási szerződéstől elállni. Az előírt határidő nem hosszabbítható meg.

(4) Csak olyan átutalás kezdeményezhető, amelyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az igazoló hatóság – EMVA esetén a kifizető ügynökség – az európai uniós források rendelkezésre állása esetén még a folyósítás évében az e rendeletben meghatározott határidők figyelembevételével teljesíteni tud.

(5) Az Ávr. 7. melléklet 13. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget az alapok tekintetében nem kell alkalmazni.

136. § (1) Ha az irányító hatóság az 133. § (1) bekezdésben meghatározott kifizetési határidőt neki felróható okból elmulasztja, késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a tízezer forintot. Szállítói finanszírozás, vagy engedményezés esetén a késedelmi kamatot a szállító, illetve az engedményes számára kell megfizetni. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére.

(2) A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett elszámoló bizonylat támogatástartalma.

(3) A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.

48. Technikai átforgatás

137. § (1) Olyan projekt esetén, amely korábban nem uniós finanszírozású projektként részesült központi költségvetési támogatásban és utólag, egyedi döntés alapján a projekt e rendelet hatálya alá tartozó támogatásban részesül, a költségvetés által korábban finanszírozott elszámoló bizonylatok a kedvezményezettnek olyan önálló kifizetési igénylés keretében kell benyújtania elszámolásra, amely kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásban jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeg nem kerül a kedvezményezett számlájára kiutalásra, hanem az elszámolások e rendelet szerinti hitelesítését, rögzítését, ellenőrzését és jóváhagyását követően technikai átforgatásra kerül sor, amelynek eljárásrendjét az egységes működési kézikönyv tartalmazza. Az így felmerült költségek közösségi hozzájárulás rendezését a központi költségvetés közvetlen bevételei fejezetben kell bevételként elszámolni.

49. Egyszerűsített költségelszámolás

138. § Az 5. mellékletben felsorolt, átalány alapú egyszerűsített elszámolási módokat, az abban megfogalmazott feltételekkel kell alkalmazni a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett. A kedvezményezettnek a projektben átalány alapon elszámolt költségek felmerülését nem kell igazolnia, a költségekkel valamint a jövedelem-kompenzációként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámoló bizonylatokat, az azok kifizetését igazoló bizonylatokat és az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokat a kifizetési igényléshez nem kell csatolni. A felmerült költségeket alátámasztó bizonylatok helyszíni ellenőrzés keretében sem kerülnek vizsgálatra.

50. Egyszeri elszámolás

139. § (1) Ha a felhívás lehetőséget teremt egyszeri elszámolásra és a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően az egyszeri elszámolást választja, haladéktalanul köteles azt írásban bejelenteni az irányító hatóságnak.

(2) Egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra történő áttérés a kedvezményezett által benyújtott változás-bejelentéssel kezdeményezhető, ha a támogatási szerződés egyéb paramétereit nem kívánja az áttéréssel módosítani. A jóváhagyott támogatás folyósításának feltétele a változás-bejelentés támogató általi jóváhagyása,

(3) Ha az áttérés a támogatási szerződés egyéb paramétereinek módosításával együtt jár, úgy a támogatási szerződést – figyelemmel a 133. § (2) bekezdés gb) pontjában foglaltakra is – módosítani kell. A támogatási szerződés hatálybalépéséig a kifizetést fel kell függeszteni.

(4) Ha többszöri elszámoló kizárólag záró kifizetési igénylést nyújt be, nem minősül egyszeri elszámolónak. Ebben az esetben támogatási szerződést nem kell módosítani.

(5) Az egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra egy alkalommal lehet áttérni.

51. Konzorciumokra vonatkozó speciális szabályok

140. § (1) Ha a projekt kedvezményezettje konzorcium, az alábbi szabályokat a projekt egészét tekintve kell értelmezni:

a) projekt mérföldkövei teljesítésének kötelezettsége,

b) pénzügyi vonatkozású szerződésmódosítási okok,

c) kifizetés igénylés, előlegigénylés benyújtására vonatkozó korlátok,

d) az előleg elszámolásának megkezdésére vonatkozó előírás.

(2) Projektszinten, a projekt elszámolható költségei alapján kell meghatározni azon költségkategóriák körét, amelyek esetén utófinanszírozású tevékenységekre jutó előlegigénylésre, illetve fordított áfa megelőlegezésre van lehetőség.

(3) Előlegigényléssel, előleg elszámolással és felhasználással kapcsolatos, valamint kifizetési igényléssel és hiánypótlással kapcsolatos – támogatási szerződésben meghatározott – kötelezettségeket a konzorcium vezetője teljesíti. Konzorciumi tag nevére kiállított elszámoló bizonylatot a konzorcium vezetője nyújthatja be kifizetési igénylés keretében.

(4) A 135. § (2) bekezdés b) pontra tekintettel az előleg folyósítása, valamint utófinanszírozás esetén a támogatás utalása az előleg fizetési kérelmen, illetve a kifizetési igénylésben megjelölt konzorcium vezetői, vagy tagi bankszámlaszámra történik.

(5) Beruházás esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – annak a tagnak kell aktiválnia a bekerülési érték részét képező költséget, amely tag nevére a bizonylatot kiállították. Közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania.

52. A költségigazolási tevékenységek rendje – az igazolás

141. § (1) Az igazoló hatóság a kedvezményezetteknél felmerült költségek [ideértve az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 131. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő előleget is] alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és a kedvezményezetteknél felmerült költségek hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozatot (a továbbiakban: költségigazoló nyilatkozat) állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.

(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a kedvezményezetteknél felmerült költségek

a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,

b) ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak,

c) megfelelnek az alkalmazandó európai uniós és nemzeti szabályoknak, és

d) – a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban – finanszírozás céljából kiválasztott, és az európai uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel.

(3) Az igazoló hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó kiegészítő információ kérésére, amelyet a lebonyolításban érintett szervezet köteles haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet, vagy tényfeltáró látogatást tehet az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(5) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet hozzáférést biztosít az igazoló hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. Az igazoló hatóság az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetnél kezdeményezett látogatásairól minden esetben előzetesen tájékoztatja az érintett szervezetet.

142. § Az irányító hatóság továbbítja az igazoló hatóság részére

a) az ellenőrzési nyomvonalat, ideértve kijelölése esetén a közreműködő szervezet eljárásrendjeit,

b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.

53. A költségigazolási tevékenységek rendje – a hitelesítés

143. § (1) A folyamatba épített – dokumentum alapú és helyszíni – ellenőrzés részeként valamennyi, hitelesítést végző szervezetnek a hitelesítés keretében gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetési igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról, annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített, vagy a támogatási kérelem alapján vállalt kötelezettségeit – a vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban – teljesítette.

(2) Az irányító hatóság a folyamatba épített ellenőrzés elemeit előzetes és utólagos ellenőrzési tevékenységekre oszthatja.

(3) A pénzügyi lebonyolítás során az ellenőrzés a kifizetési igénylés ellenőrzéséből áll.

144. § (1) A dokumentum alapú ellenőrzés során a 6. mellékletben foglalt szempontokat kell ellenőrizni, figyelemmel a következőkre

a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a benyújtott számla valós költségeken alapul-e, a program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült-e fel, és megfelel-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

c) szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő kifizette-e a számla teljes összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetén a számla összegét,

d) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,

e) a kedvezményezett köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül,

f) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,

g) azt, hogy a benyújtott számlán szereplő teljesítés összhangban van-e a versenyeztetésre vonatkozó uniós és nemzeti előírásokkal, és

h) azt, hogy mely költségvetési fejezet biztosította a kifizetett költségek forrását, ha a projekt fedezete kizárólag központi költségvetési forrásból került megelőlegezésre.

(2) Ha a kedvezményezett közszféra szervezet, az irányító hatóság eltekinthet a dokumentum alapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a kedvezményezett utalványozási szabályzata valamennyi kifizetés esetén tartalmazza a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályok, továbbá a (1) bekezdésben meghatározott megfelelőség ellenőrzését, és az utalványozási szabályzatot az irányító hatóság – a Miniszterelnökség egyetértésével – megfelelőnek találta. A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.

(3) A tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési igénylés jóváhagyásáig ellenőrizni kell.

145. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóság, az irányító hatóság által megbízott személy kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.

(2) Az ötvenmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén az irányító hatóság – kockázatelemzés alapján – legalább a projektek 5%-át a helyszínen ellenőrzi a projekt pénzügyi befejezését megelőzően. Ha az ötvenmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén a jóváhagyott kifizetési igénylése(ke)n belül az összesítővel elszámolt összes támogatás meghaladja a tízmillió forintot, a projektek legalább 15%-át egyszer ellenőrizni kell a pénzügyi befejezést megelőzően.

(3) Ha a projekthez nyújtott támogatás ötvenmillió és ötszázmillió forint közé esik, az irányító hatóság a projektet legalább egyszer – ha kockázatelemzés korábban nem indokolja – a projekt pénzügyi befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

(4) Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja az ötszázmillió forintot, az irányító hatóság a projektet évente legalább egyszer, és a projekt pénzügyi befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

146. § (1) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen

a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a kifizetési igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre állnak, megegyeznek a kifizetési kérelemhez benyújtott másolattal,

c) a kifizetés igényléshez benyújtott számlaösszesítőkhöz kapcsolódó számlákat,

d) az elszámoló bizonylatokhoz tartozó szerződéseket és a kapcsolódó teljesítésigazolásokat,

e) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,

f) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,

g) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi és hazai szabályok betartását,

h) a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítését,

i) a közbeszerzésekre vonatkozóan a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,

j) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését,

k) a projektben vállalt indikátorok és projekt szintű mérföldkövek teljesülését.

(2) A számlák ellenőrzése történhet mintavételezés alapján, az irányító hatóság által előzetesen jóváhagyott módszertan szerint.

(3) A fenntartási időszakban kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztott projektek körében vizsgálni kell

a) a támogatási szerződésben vállalt, fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségek megvalósulását,

b) a projekttel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartását és megőrzését.

(4) A folyamatba épített ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

(5) Az irányító hatóság vagy az irányító hatóság által megbízott személy az általa végzett helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, továbbá az intézkedési tervek teljesüléséről szóló kedvezményezetti tájékoztatót rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

147. § (1) Az irányító hatóság a tárgyhónapot követő minden hónap huszadik napjáig az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést állít ki és elektronikusan megküldi az igazoló hatóság részére. A rendszeres jelentéstételi kötelezettség során

a) igazolja, hogy a felhasznált támogatásokra irányuló dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzési kötelezettség teljesült, és

b) számszaki, szabályossági szempontból alátámasztja a támogatásként kifizetendő és az Európai Bizottság felé elszámolandó költségek megfelelőségét.

(2) A hitelesítési jelentés megküldésének elmulasztása, hiányos tartalommal történő megküldése, vagy a hitelesítési jelentések tartalma alapján irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat kiállítását felfüggesztheti.

(3) Közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezet állítja ki az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést, amit az irányító hatóság ellenjegyez, mielőtt elektronikusan megküld az igazoló hatóság részére. A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az irányító hatóság maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezetnél. Ezen ellenőrzések eredményéről az irányító hatóság rendszeresen tájékoztatja az igazoló hatóságot.

XIX. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZERE PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉN

54. Az uniós hozzájárulások kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák

148. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője gondoskodik minden pénzügyi konstrukcióra vonatkozóan külön programszámla megnyitásáról a kincstárban. Egy pénzügyi konstrukcióra több programszámla is nyitható, ha ezt a pénzügyi konstrukción belüli esetleges eltérő feltételek alkalmazásának jobb nyomon követhetősége indokolja.

(2) Az irányító hatóság biztosítja az EFK-ról indított utalással, hogy:

a) az irányító hatóság által jóváhagyott pénzügyi konstrukcióra előirányzott, és az alapok alapját végrehajtó szervezet által a finanszírozási keretből a finanszírozási megállapodásnak megfelelően lehívott összeg a megfelelő programszámlán az alapok alapját végrehajtó szervezet rendelkezésére álljon,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet bankszámláján a költségeinek finanszírozására szolgáló forrás rendelkezésre álljon,

c) az alapok alapját végrehajtó szervezettel szemben fennálló követelési ügyeiből befolyt összeg az igazoló hatóság bankszámlájára visszautalásra kerüljön. A fejezetet irányító szerv vezetője a programszámla felett az alapok alapját végrehajtó szervezetnek rendelkezési jogot biztosít. A programszámla feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(3) A programszámlának az év végén is maradhat egyenlege. A programszámla forgalmáról a kincstár a bankszámlakivonatot két eredeti, sorszámozott példányban állítja ki, amelynek első példányát az irányító hatóság részére, második példányát pedig az alapok alapját végrehajtó szervezet részére, a jóváírást vagy terhelést követő 5 napon belül küldi meg.

55. Támogatás kifizetése

149. § (1) Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet javaslatára vagy saját kezdeményezésből is az egyes pénzügyi konstrukcióra jóváhagyott források között átcsoportosíthat a pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének figyelembevételével.

(2) Az irányító hatóság az átcsoportosítást megelőzően kikéri az adott pénzügyi konstrukció szakpolitikai felelősének véleményét annak érdekében, hogy az átcsoportosítás ne akadályozza a szakpolitikai szempontok érvényesítését.

(3) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által jóváhagyott pénzügyi konstrukciók, illetve a pénzügyi közvetítőkkel már megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének figyelembevételével minden hónap tizenharmadik napjáig megküldi az irányító hatóságnak az arra vonatkozó kifizetési előrejelzését, hogy az irányító hatóságtól előreláthatólag mekkora összeget kér kifizetni a programszámlára. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az adott pénzügyi konstrukció végrehajtására jóváhagyott összeget részletekben, az általa adott havi előrejelzések alapján hívhatja le.

(4) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által elfogadott pénzügyi konstrukcióra jóváhagyott összegből a pénzügyi közvetítőkkel már megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének megfelelő összeget lehívhatja az irányító hatóságnak címzett lehívási értesítés, valamint a lehívási értesítéshez csatolt, a finanszírozási megállapodásban meghatározott mellékletek átadásával. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a lehívási értesítéseket folyamatos sorszámmal látja el. A lehívási értesítésnek tartalmaznia kell legalább

a) a lehívási értesítés megnevezést,

b) annak a programszámlának a számát, amelyre az alapok alapját végrehajtó szervezet a forrás jóváírását kéri,

c) a lehívott összeget,

d) a lehívott összeg kifizetésének kért értéknapját,

e) a lehíváshoz kapcsolódó pénzügyi konstrukció megjelölését,

f) az irányító hatóság a pénzügyi konstrukciót jóváhagyó döntésének számát és keltét,

g) az alapok alapját végrehajtó szervezet nyilatkozatát arról, hogy a lehívási értesítés napján a finanszírozási megállapodás alapján teljesítendő valamennyi előfeltétel teljesült,

h) a lehívási értesítés keltezését és

i) az alapok alapját végrehajtó szervezet cégszerű aláírását.

(5) Az irányító hatóság a szabályszerű lehívási értesítésben megjelölt összeget az előirányzat-felhasználási keretszámláról a megfelelő programszámlára fizeti ki. Az irányító hatóság a forrást a szabályszerű lehívási értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül utalja át a programszámlára, ha

a) az adott hónapban lehívott összeg összesen nem haladja meg a havi kifizetési előrejelzésben jelzett összeget

b) megelőző eljárási cselekmények megtörténtek, továbbá

c) a lehívási értesítésben kapott adatokat az irányító hatóság rögzítette a monitoring és információs rendszerben.

150. § (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet – a pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásokban megfelelő kikötések érvényesítésével – biztosítja, hogy a programszámlán lévő források a lehető legrövidebb időn belül kifizetésre kerüljenek a pénzügyi közvetítők részére.

(2) A programszámlára költségvetési forrásból csak olyan kifizetés kezdeményezhető, amelyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az igazoló hatóság – az európai uniós forrás rendelkezésre állása esetén – még a folyósítás évében az előírt határidők figyelembevételével teljesíteni tudja.

(3) A programszámlára visszautalt forrást az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás feltételeinek megfelelően ismételten felhasználhatja.

(4) A finanszírozási keretből lehívott összeget az irányító hatóság kizárólag a programszámlára fizetheti ki. A programszámlára átutalt összeget az alapok alapját végrehajtó szervezet – az általa lebonyolított kezességvállalás esetét kivéve – kizárólag a pénzügyi közvetítőnek fizetheti ki, az irányító hatóság által jóváhagyott program szerinti finanszírozás céljából a finanszírozási megállapodás rendelkezései szerint.

(5) Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet által vállalt kezesség teljes összege fedezetének megfelelő összeget a program előrehaladásának megfelelő ütemben az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott lehívási értesítés alapján a megfelelő programszámlára kifizeti és azon tartja, kivéve ha forrást más programra átcsoportosít. A kezességvállalás fedezetéül szolgáló programszámla felett az alapok alapját végrehajtó szervezet szabadon rendelkezhet a finanszírozási megállapodás rendelkezései szerint. A kezesi kifizetéseket az alapok alapját végrehajtó szervezet a saját bankszámlájáról teljesíti.

56. A költségigazolási tevékenységek rendje – a hitelesítés

151. § (1) Pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás teljesítésének és a finanszírozási keret felhasználásának hitelesítése az irányító hatóság feladata. A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóságnak gondoskodnia kell az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentumalapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról. A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentumalapú ellenőrzés a lehívási értesítés és annak mellékletei ellenőrzéséből áll.

(2) A dokumentumalapú ellenőrzések keretében ellenőrizni kell legalább

a) a pénzügyi konstrukciónak a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és a finanszírozási megállapodás szerinti megfelelő előrehaladását,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül, és

c) azt, hogy a benyújtott lehívási értesítés összhangban van-e a finanszírozási megállapodással, a havi kifizetési előrejelzéssel.

(3) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóságnak gondoskodnia kell a pénzügyi eszközökre vonatkozó kockázatelemzési módszertan és az évenkénti kockázatelemzés elkészítéséről.

(4) A helyszíni ellenőrzések során a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnél ellenőrizni kell különösen

a) a pénzügyi konstrukciónak a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és a finanszírozási megállapodás szerinti megfelelő előrehaladását,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott beszámolók és a pénzügyi konstrukció tényleges előrehaladásának összhangját,

c) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet által az irányító hatóság részére teljesített adatszolgáltatás összhangban áll-e a pénzügyi közvetítő által az alapok alapját végrehajtó szervezet részére teljesített adatszolgáltatással,

d) a jogszabályok, valamint a hatékony és célszerű működés követelményeinek betartását.

(5) A folyamatba épített ellenőrzéseket (ideértve a dokumentumalapú ellenőrzéseket és a kockázatelemzésre, mintavételezésre alapozott helyszíni ellenőrzéseket) megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

(6) Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet közreműködésével minden hónap tizenkettedik napjáig hitelesítési jelentést állít ki, amelyben nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban jóváhagyott, a monitoring és információs rendszerben rögzített és a programszámlára utalt támogatási összeggel kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdés szerinti dokumentumalapú ellenőrzéseket, továbbá a nyilatkozatában meghatározott, a (4) és (5) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseket elvégezte. A hitelesítési jelentést az irányító hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában és tartalommal készíti el. Az irányító hatóság a kiállított hitelesítési jelentést annak kiállításától számított 8 napon belül elektronikusan megküldi az igazoló hatóság részére.

XX. Fejezet

KIFOGÁS

152. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt,

a) – közreműködő szervezet kijelölése esetén – a közreműködő szervezet döntése ellen a közreműködő szervezetnél, a kifizető ügynökség döntése ellen a kifizető ügynökségnél, az irányító hatóság döntése ellen az irányító hatóságnál az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek címzett,

b) a helyi akció csoport döntése ellen a helyi akció csoportnál TOP esetén a közreműködő szervezetnek, Vidékfejlesztési Program esetén a kifizető ügynökségnek címzett

kifogást nyújthat be, ha a projekt kiválasztási eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő vagy a felhívásba, támogatási szerződésbe ütközik.

(2) A kifogást a kifogásolt döntésről való tudomásszerzéstől számított 10 napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogás benyújtásának a szabálytalanságot megállapító döntés (a továbbiakban: szabálytalansági döntés), a XXII. fejezetben meghatározott jogorvoslati eljárást lezáró döntés, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó valamely szerv által kiadott minőségbiztosítói jelentés, tanúsítvány, konzultáció keretében adott észrevétel, javaslat ellen.

(4) A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.

(5) A kifogást elbíráló szerv kizárólag a kifogással érintett döntést vizsgálhatja, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemeit, megállapításait, melyeket a kifogás vitat.

(6) A kifogás kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt ügyintézőként, illetve döntéshozóként az, aki a kifogás által érintett projekt kiválasztási eljárásában, illetve a támogatói döntés előkészítésében részt vett.

153. § (1) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) a kifogást a 152. § (2) bekezdése szerinti határidőn túl terjesztették elő,

b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő,

c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő,

d) a kifogás nem tartalmaz a megsértett jogszabályban, a felhívásban vagy a támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre történő hivatkozást,

e) azt kifogás tárgyában hozott döntés ellen nyújtották be,

f) a kifogást olyan döntés, nyilatkozat, tanúsítvány, jelentés ellen nyújtották be, amely ellen e rendelet szerint kifogás benyújtásának nincs helye,

g) a kifogás kizárólag olyan jogsértés ellen irányul, amely a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható.

(2) Ha érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt a monitoring és információs rendszeren keresztül tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját.

(3) Az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet a döntése ellen benyújtott kifogás esetén

a) a kifogás beérkezésétől számított 15 napon belül a kifogásban foglaltaknak részben, vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, és erről haladéktalanul értesíti a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóság, ha kijelölésre került, a közreműködő szervezetet, vagy

b) a kifogást és az abban foglaltakkal kapcsolatos írásbeli szakmai álláspontját az annak alátámasztására szolgáló dokumentációval együtt a kifogás beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek elbírálásra, közreműködő szervezet kijelölése esetén az irányító hatóság útján.

(4) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a közreműködő szervezet vagy a kifizető ügynökség a részére elbírálásra megküldött kifogással kapcsolatban a következő döntéseket hozhatja:

a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról,

b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.

(5) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a közreműködő szervezet vagy a kifizető ügynökség a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, helyi akciócsoportot, a közreműködő szervezetet, illetve az irányító hatóságot.

(6) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének nincs helye.

154. § (1) A kifogást elbíráló szervezet a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig

a) kifogást annak előterjesztője erre irányuló írásbeli nyilatkozatával visszavonja,

b) a forráshiány miatt elutasított támogatási kérelem támogatásban részesül,

c) a kifogással támadott döntést hatályon kívül helyezték,

d) a támogatási jogviszony nem a kifogással érintett döntés következtében szűnik meg,

e) a támogatást igénylő kifogással érintett támogatási kérelmet ismételten benyújtja,

f) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelemre vonatkozó támogatási szerződést megköti, vagy nyilatkozik a támogatói okirat elfogadásáról a 75. § (5) bekezdésben foglaltak szerint,

g) a kedvezményezett által a kifogással érintett döntés alapjául szolgáló eljárási cselekményt megismétli

h) a kedvezményezett a kifogással támadott döntésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének eleget tesz.

(2) Ha a támogatási kérelmet forráshiány miatti elutasító döntésben az szerepel, hogy a támogatási kérelem költségcsökkentéssel, illetve feltételekkel támogatható, és a kifogás a költségcsökkentés, illetve szerződéskötési feltételek ellen is irányul, a kifogás elbírálására irányuló eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással nincs helye.

155. § (1) Ha a kifogást elbíráló döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a döntést hozó szervezet a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az érdemben nem változtatja meg az ügy kimenetelét.

(2) A kifogást elbíráló döntést a döntést hozó szervezet, a döntés kézbesítését követő 30 napon belül visszavonja és új döntést hoz, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, illetve a felhívás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik.

XXI. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

156. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését, pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás megkötését követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le, abban az esetben is, ha közreműködő szervezet kerül kijelölésre.

(3) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

a) a kedvezményezett, a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,

b) az a) pont alá tartozó személy vagy szervezet képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki a szabálytalansági eljárás tárgyát illetően érintett volt,

c) az a) vagy a b) pont alá tartozó személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa,

d) aki az érintett projekt-kiválasztási eljárásában, illetve a támogatói döntés előkészítésében részt vett,

e) a d) pontban meghatározott személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa.

(4) A jogorvoslati eljárásban nem járhat el, aki a szabálytalansági ügy elintézésében részt vett.

(5) Az irányító hatóság az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon, és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.

(6) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indul, és azokban még döntés nem született, az eljáró szervezet dönthet azok egyesítéséről. Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalansági gyanú megítélésére vonatkozó döntést indokolatlanul késleltetné, vagy a projekt céljainak megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.

(7) Ugyanabban szabálytalansági döntésben nem lehet döntést hozni a szabálytalansági eljárás eredményéről és a 159. § (5) bekezdés f) pontja szerint szabálytalanság megállapításáról.

(8) Az irányító hatóság a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított intézkedések a kedvezményezettet terhelik.

(9) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen az irányító hatóság vezetője az eljárás megindításáról döntött, jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati kérelemnek a jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervhez történő megérkezését követő nap.

(10) A szabálytalansági eljárás az irányító hatóság, a jogorvoslati eljárás a jogorvoslati eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul.

157. § (1) A finanszírozási keret terhére megvalósuló intézkedések során az alapok alapját végrehajtó szervezet által elkövetett jogszabálysértés, a finanszírozási megállapodás megszegése, valamint a pénzügyi programra vonatkozó előírások megsértése vonatkozásában felmerült – a 93. § (4) bekezdése szerinti – szabálytalansági gyanút az irányító hatóság vizsgálja ki. A finanszírozási keret terhére megvalósuló intézkedések során a 156–174. §-okban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kedvezményezett alatt alapok alapját végrehajtó szervezetet, támogatási szerződés alatt az irányító hatóság és az alapok alapját végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodást kell érteni.

(2) Az alapok alapját végrehajtó szervezetek a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikk (2)–(3) bekezdés alapján biztosítják, hogy az irányító hatósággal szemben az általa a pénzügyi eszközre lekötött összegen felül egyéb követelés ne merülhessen fel, illetve a szabálytalanságok által érintett program-hozzájárulások összegeinek visszatérítését.

(3) Pénzügyi eszközök esetén a végső kedvezményezett és a pénzügyi közvetítő jogosulatlan forrásfelhasználás kezelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az alkalmazandó jogkövetkezményeket a pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodás tartalmazza.

158. § A szabálytalanság-felelős gondoskodik

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,

b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,

c) a monitoring és információs rendszer szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről,

d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködésről,

e) az igazoló hatósággal történő együttműködésről,

f) Miniszterelnökséggel történő együttműködésről és

g) döntési javaslatot terjeszt a szervezet vezetője elé a szabálytalansági eljárás megindításával és lezárásával kapcsolatban.

159. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon tagja, aki a támogatási folyamat bármely – a támogatási szerződés megkötését követő – szakaszában szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, a tudomásra jutástól számított 3 napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját, és azt haladéktalanul megküldi az irányító hatóság szabálytalanság-felelősének.

(2) A szabálytalanság-felelős a kézhezvételtől számított 3 napon belül a szabálytalanság gyanúját rögzíti a monitoring és információs rendszerben, és megküldi az irányító hatóság vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat és véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.

(3) Az irányító hatóság vezetője a kézhezvételtől számított 3 napon belül dönt – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.

(4) Ha a szabálytalansági gyanú az irányító hatóság tevékenységével összefüggésben merül fel, vagy a szabálytalansági gyanút az audit hatóság jelentette, az irányító hatóság vezetője a szabálytalanság-felelős szabálytalansági eljárás megindítására vonatkozó döntési javaslata alapján szabálytalansági eljárást indít.

(5) Az irányító hatóság vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha

a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,

b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,

c) a cégbíróság a kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,

d) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,

e) a szabálytalanság ténye még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna,

f) az irányító hatóság az Európai Bizottság, az adott szervezet belső ellenőrzési egysége, az igazoló hatóság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet megállapításait elfogadja,

g) ha a kedvezményezett nem teljesíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglalt előírásokat,

h) a 83. § (2) bekezdése szerinti esetben,

i) rendszerszintű szabálytalanság esetén.

(6) Ha a szabálytalanság tényét az Európai Bizottság vagy az audit hatóság állapítja meg, az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet a szabálytalanság megállapításáról, intézkedik a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról. Az irányító hatóság e bekezdés szerinti döntése – így különösen a visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibája – ellen kifogás benyújtásának van helye.

(7) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot állapít meg, és annak alapján észleli, hogy a költségnyilatkozatban nem elszámolható költség szerepel, felkéri az irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalás igénylési dokumentáció korrekcióját. Az irányító hatóság a szabálytalanság kapcsán szükség szerint az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazását is elrendeli. Az igazoló hatóság gondoskodik az átutalás igénylési dokumentáció korrekciójáról.

(8) Az Európai Bizottság, az audit hatóság által megállapított szabálytalanság, és az annak vonatkozásában elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen szabálytalansági döntések elleni jogorvoslat alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.

160. § (1) A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági eljárás vezetőjét, aki az eljárás lefolytatásáért és a szabálytalansági gyanú kivizsgálásáért felel. A szabálytalanság-felelős köteles a szabálytalansági eljárás vezetőjével együttműködni.

(2) A szabálytalansági eljárás megindításáról a szabálytalanság-felelős az eljárás megindításától számított 5 napon belül – a szabálytalansági gyanú ismertetésével – írásban tájékoztatja az érintett kedvezményezettet, és felhívja, hogy észrevételeit – az azokat alátámasztó dokumentumok benyújtása mellett – a tájékoztatás kézhezvételétől számított 7 napon belül tegye meg. A szabálytalanság-felelős a kedvezményezetti észrevétel megtételére ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.

(3) A szabálytalanság-felelős a (2) bekezdés szerinti 5 napos határidőn belüli tájékoztatási kötelezettségétől eltekinthet, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás sikerességét a tájékoztatás következtében az érintett kedvezményezett, különösen a tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné.

(4) A szabálytalansági eljárás során a szabálytalansági eljárás vezetője betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, a projekt megvalósítási helyszínén ellenőrzést végezhet és lehetősége van a kedvezményezett személyes meghallgatására. Közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás vezetője kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, melyről egyidejűleg tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

(5) Ha felmerül annak gyanúja, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett érdekkörébe eső más személy, illetve szervezet bűncselekményt követett el, az irányító hatóság köteles a bűncselekmény gyanújának felmerülésétől számított 5 napon belül feljelentést tenni vagy bűnügyi jelzéssel élni, egyidejűleg tájékoztatni az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

161. § (1) A szabálytalansági eljárásban a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 45 napon belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni kell.

(2) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ a szabálytalansági eljárást az irányító hatóság vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott, vagy a döntéshez szükséges szakértői állásfoglalás nem készült el. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.

(3) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztéséről, illetve a felfüggesztés visszavonásáról a felfüggesztéstől, illetve a visszavonástól számított 5 napon belül értesíti az érintett projekt kedvezményezettjét.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott, más hatóság által lefolytatott eljárásban hozott döntés tartalma az irányító hatóságot a szabálytalansági döntés meghozatalában nem köti.

162. § (1) Az irányító hatóság vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó kifizetések felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatni kell.

(2) A kifizetés felfüggesztés elrendelése indokolt, ha a kifizetés szabálytalanság megállapítása esetén veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha

a) a szabálytalansággal érintett projektben a kedvezményezett nem nyújtott biztosítékot,

b) a szabálytalanság gyanújához vezető cselekmény ismétlődő jellegű,

c) bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel,

d) a kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,

e) ugyanazon kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy

f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.

(3) A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, illetve mellőzni kell, ha a kifizetés elmaradása súlyosabb pénzügyi következménnyel jár, mint amilyet a kifizetés eredményezne.

163. § (1) A szabálytalansági eljárás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a szabálytalansági eljárás vezetője szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

(2) A szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait,

b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,

c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,

e) az eljárásban közreműködők megnevezését,

f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,

g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, vagy a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát,

h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,

i) az eljárás során megállapított következtetéseket, és az azt alátámasztó dokumentumoknak a felsorolását,

j) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja esetén az erre való utalást,

k) az alkalmazandó intézkedésekre, jogkövetkezményekre tett javaslatot.

(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá

a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,

b) a szabálytalanság elkövetésének módját,

c) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e,

d) közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót az arra hatáskörrel rendelkező szervek kiszabtak-e,

e) csalás gyanúja esetén feljelentést tettek-e,

f) rendszerszintű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást, valamint

g) az alkalmazandó jogkövetkezményeket, illetve egyéb intézkedésekre tett javaslatot.

164. § (1) A szabálytalansági eljárás lezárásáról a szabálytalanság felelős javaslata alapján az irányító hatóság vezetője a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján dönt.

(2) A szabálytalansági eljárás lezárulhat

a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy

b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és – ha szükséges – támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.

(3) Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság az alábbi jogkövetkezményeket rendelheti el

a) a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése és ezzel egyidejűleg a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,

b) a támogatási szerződéstől történő elállás,

c) e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből történő kizárás határozott időre, legfeljebb 5 évre, vagy

d) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény.

(4) A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálytalanság súlyához.

(5) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani, és a korrekció összegének meg kell egyezni a nemzeti költségvetésre, illetve az ESB-alapokra tévesen terhelt költségek összegével, figyelemmel az Áht. 53. § (2) bekezdésében meghatározottakra is. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol az alapok általi társfinanszírozásra benyújtott költségek 100%-a összhangban van a vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályokkal.

(6) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne a kérdéses kiadás egészének visszavonása, vagy az félrevezető eredményt ad, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét az egyedi szabálysértés súlyosságának és a szabálytalanság pénzügyi következményeinek függvényében kell meghatározni.

(7) A kizárásról a szabálytalansági eljárásban döntést hozó javaslatára a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője dönt.

(8) A kizárt kedvezményezettek nevét, a kizárás okát és időtartamát a www.szechenyi2020.hu honlapon közzé kell tenni.

165. § (1) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági eljárás eredményeit a döntéshozataltól számított 3 napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

(2) A szabálytalansági eljárás eredményéről a szervezet szabálytalanság-felelőse 5 napon belül értesíti a kedvezményezettet.

(3) Az irányító hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által működtetett honlapon közzéteszi – a személyes adatok kivételével – a szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság által hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntéseket, a jogerőre emelkedést követő 10 napon belül a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének, és a szabálytalansággal érintett összegnek a feltüntetésével.

(4) Rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról az irányító hatóság vezetője köteles a szervezet belső ellenőrzését, az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, az audit hatóságot és az igazoló hatóságot 5 napon belül értesíteni.

XXII. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGI DÖNTÉSEK ELLENI JOGORVOSLAT

166. § (1) A szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg, módosít, illetve megszüntet, a döntés jogszabálysértő vagy támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 10 napon belül az indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni az irányító hatóságnál. A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése – a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó döntést ide nem értve – a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig nem kezdhető meg.

(3) Ha a szabálytalansági döntés több kedvezményezettre nézve tartalmaz megállapításokat a jogorvoslati kérelemmel nem élő kedvezményezett tekintetében a szabálytalansági döntés kizárólag rá vonatkozó megállapításai a (2) bekezdésben meghatározott határidőben jogerőre emelkednek.

(4) Ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a jogorvoslati kérelmet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél terjeszti elő, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja az irányító hatóság részére.

(5) Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi, a szabálytalansági eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személy tekintetében való elteltét követő 5 napon belül, a beérkezett és visszavonásra nem került jogorvoslati kérelmek megküldésével értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti azon kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg. Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltéig jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra, vagy a határidő elteltéig valamennyi jogorvoslati kérelem visszavonásra került, az irányító hatóság ennek tényéről értesíti a szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti azon kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.

(6) Ha több kedvezményezett nyújt be a szabálytalansági döntés ellen jogorvoslati kérelmet, azon jogorvoslati kérelmeket, amelyek érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, egy eljárás keretében kell elbírálni.

167. § (1) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket,

b) a projekt címét és a szerződés azonosítóját,

c) a megsértett jogszabályi, vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, illetve a megsértett felhívás szerinti tájékoztatásban foglalt előírást,

d) a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket.

(2) A kérelemben új – a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.

(3) Az elkésett, a nem jogosulttól származó, valamint a kedvezményezett által a szabálytalansági döntés ellen ismételten előterjesztett jogorvoslati kérelmet az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság, azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

168. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) a jogorvoslati kérelmet ugyanazon kedvezményezett által ugyanazon szabálytalansági döntés ellen terjesztette elő,

d) a jogorvoslati kérelmet szabálytalansági jogorvoslati eljárást lezáró döntés ellen terjesztették elő,

e) ha a jogorvoslati kérelem az Európai Bizottság, audit hatóság által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul,

f) ha a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmaz a megsértett jogszabályban, a felhívásban a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban foglalt rendelkezésekre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését.

(2) Elkésettség címén a jogorvoslati kérelem nem utasítható el, ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőben a jogorvoslati kérelmet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél terjesztették elő.

169. § (1) A jogorvoslati kérelmet az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával, és a szabálytalansági eljárás tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi, a szabálytalansági eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személy tekintetében való elteltét követő 10 napon belül felterjeszti az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterhez.

(2) Ha a jogorvoslati kérelem (1) bekezdés szerinti felterjesztése előtt a kérelem alapján az irányító hatóság megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, illetve a felhívás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja, és ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, annak kivizsgálására új szabálytalansági eljárást folytat le.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntést az irányító hatóság a döntés meghozatalát követően haladéktalanul közli az érintett kedvezményezettel, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel, és – ha kijelölésre került – a közreműködő szervezettel.

170. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az irányító hatóság a hibát az erre irányuló kérelemre, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter utasítására, vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítást az irányító hatóság a hiba észlelésétől számított 5 napon belül kijavító döntés meghozatalával teljesíti, amelyet haladéktalanul megküld a támogatási szerződésben szereplő kedvezményezetteknek és – az iratok felterjesztését követően a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.

(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

171. § (1) A jogorvoslati kérelmet annak előterjesztője – az iratok felterjesztéséig az irányító hatóságnál, azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél – a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.

(2) Ha a visszavonó nyilatkozat nem az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező és illetékes szervhez érkezik be, az irányító hatóság, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter köteles azt haladéktalanul továbbítani.

(3) Az értesítéstől az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság, azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást megszünteti, ha valamennyi jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult a jogorvoslati kérelmét visszavonta. A jogorvoslati eljárás megszüntetéséről az irányító hatóság – az iratok felterjesztését követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter utasítására – haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet, és az iratok felterjesztése előtt az irányító hatóságot.

172. § (1) A felterjesztett jogorvoslati kérelemről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kérelem hozzá beérkezésétől számított 45 napon belül dönt.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(3) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére szólítja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelem kiegészítésére meghatározott határidő a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, erre a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell.

(5) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor az irányító hatóságtól további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást az irányító hatóság haladéktalanul köteles az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter rendelkezésére bocsátani.

(6) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor utasíthatja az irányító hatóságot a kifizetés felfüggesztésére, vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről az irányító hatóság haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet, és az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

(7) Az irányító hatóság vezetője a jogorvoslati eljárás alatt bármikor elrendelheti a kifizetések felfüggesztését. A kifizetés felfüggesztésének elrendelése vagy megszüntetése esetén a 162. § (2) bekezdés szerinti körülményeket kell figyelembe venni. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről az irányító hatóság vezetője haladéktalanul tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert és a kedvezményezettet.

(8) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy más hatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, ha az eljárás

a) a hatóság, illetve a bíróság előtt már folyamatban van, a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, illetve jogerős elbírálásáig felfüggeszti,

b) még megindítva nincs, és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, az eljárás megindítását kezdeményezi a hatóságnál, illetve a bíróságnál és annak megindítása esetén a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, vagy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.

(9) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást felfüggesztheti, ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelynek tárgyában szabálytalansági eljárás van folyamatban.

(10) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárásban hozott döntés tartalma az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert a jogorvoslati kérelem elbírálásában nem köti.

(11) A felfüggesztés tartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be.

173. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,

b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti,

c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja az irányító hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, és arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll.

(2) Ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja az irányító hatóságot.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében felterjesztett iratokat a jogorvoslati döntés meghozatalát követően, a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló tájékoztatással együtt továbbítja az irányító hatóság, illetve az irányító hatóságon keresztül a közreműködő szervezet részére. Az irányító hatóság a tájékoztatás beérkezését követően haladéktalanul intézkedik a döntésnek a szabálytalansági eljárással érintett valamennyi kedvezményezettel való közlése iránt.

(4) Ha a jogorvoslati kérelmet elbíráló döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a döntést hozó szervezet a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(5) A jogorvoslati kérelmet elbíráló döntést az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a döntés kézbesítését követő 30 napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha a jogorvoslati kérelem elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, illetve a felhívás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik. A közlésről a (3) bekezdés szerint gondoskodik.

(6) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen ismételten e rendelet szerint jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs helye.

57. Jelentéstétel az Európai Bizottság részére

174. § (1) Az irányító hatóság a közösségi jogszabályok alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalanság megállapítását követő 10 napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő 4 héten belül az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést küld az igazoló hatóság részére.

(2) Az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalansági jelentés beérkezését követő 14 napon belül, egyéb esetben minden negyedévet követő 6 héten belül az irányító hatóság által benyújtott negyedéves jelentések alapján az igazoló hatóság köteles jelentést küldeni az OLAF Koordinációs Iroda részére a jelentéstételi kötelezettség alá eső, a programok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, illetve a folyamatban levő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről. A jelentést az OLAF Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés beérkezését követő 14 napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő 2 hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóságnak tájékoztatásul.

(3) Az igazoló hatóság az irányító hatóság által küldött jelentéseket és az OLAF Koordinációs Iroda az igazoló hatóság által küldött jelentéseket a beérkezésétől számított 14 napon belül – annak a formai, vagy tartalmi hibájának megjelölésével – visszautasíthatja. A jelentést összeállító szervezet a javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a szabálytalansági jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal számára történő megküldésének tagállami határidejét a visszautasítás ténye nem módosítja.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentések elküldése elektronikus úton történik.

XXIII. Fejezet

KÖVETELÉSKEZELÉS

175. § (1) Ha az irányító hatóság a támogatást részben vagy egészben visszavonja, vagy a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás, illetve kifizetett halasztott önerő visszavonással érintett összegét a Ptk. 6:47. §-a szerinti ügyleti kamattal növelt mértékben a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított 30 napon belül köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(2) Ha a kedvezményezett részére a támogatási szerződésben rögzítettek alapján kötbérfizetési kötelezettség került megállapításra, a megállapított kötbér összegét a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított 30 napon belül köteles visszafizetni.

(3) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(4) Az előleg visszakövetelése esetén a kedvezményezett az előleget a folyósítás napjától számított, a Ptk. 6:47. §-a szerinti ügyleti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

(5) Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének feltételei bekövetkeznek, az irányító hatóság a követelés összegét az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámítja. Ha a beszámítás nem vagy csak részben lehetséges, a visszafizetési kötelezettséget az irányító hatóság értesítésben vagy fizetési felszólításban közli a kedvezményezettel.

(6) A visszafizetési kötelezettség az irányító hatóság döntése alapján részletekben is teljesíthető, a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(7) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

(8) Kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetén az (1), (2), (4) és (7) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.

176. § (1) Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, és a beszámítás, a kikötött biztosíték érvényesítése vagy a 79. § (2) bekezdés d) pontjának db) alpontja szerinti levonás eredménytelen volt, az irányító hatóság az Áht. 53. § (2) bekezdése alapján a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(2) Az irányító hatóság a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd, felszámolási-, végelszámolási-, kényszertörlési-, valamint egyéb, a kedvezményezett fizetésképtelenségével, illetve megszüntetésével összefüggésben induló eljárásba köteles bekapcsolódni, illetve követelését bejelenteni. Az eljárásba történő bekapcsolódást, illetve a követelés bejelentését megelőzően az irányító hatóság mérlegeli, hogy az eljárásban történő részvétel, illetve a bejelentés költségei arányban állnak-e a várhatóan behajtható összeggel.

(3) Az irányító hatóság a szerződéstől akkor is elállhat, ha a kedvezményezett ellen a bíróság jogerős végzése alapján felszámolási-, végelszámolási-, kényszertörlési-, vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, vagy a kedvezményezettel szemben végrehajtási-, adósságrendezési-, vagy egyéb, a kedvezményezett fizetésképtelenségével, illetve megszüntetésével összefüggésben indult eljárás van folyamatban.

177. § (1) A behajtott összeget az EFK számlán történő jóváírásáról szóló pénzforgalmi számlakivonat kézhezvételét követően az irányító hatóság gondoskodik a behajtott összegnek az igazoló hatóság megfelelő pénzforgalmi számlája felé történő rendezéséről. Az irányító hatóság kezdeményezi a befolyt, illetve kompenzált követelések rendezését a monitoring és információs rendszerben legalább kéthavonta.

(2) A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a pénzforgalmi számla felett rendelkezőknek a monitoring és információs rendszerben a kézhezvételt követő 2 napon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő 2 napon belül jóváhagyni.

(3) Ha az Európai Bizottság visszafizetésre szólítja fel az igazoló hatóságot, és az irányító hatóság az igazoló hatóság értesítését követően nem tudja behajtani a szabálytalanságban érintett összeget, akkor az Ávr. 97. § alapján a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget, az igazoló hatóság megfelelő pénzforgalmi számlájára visszapótolni az igazoló hatóság által megadott fizetési határidőre.

(4) Ha a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követő harmadik év végéig programonkénti bontásban meg kell őrizni.

XXIV. Fejezet

FENNTARTÁS

178. § (1) A kedvezményezett a projekt pénzügyi befejezésétől számított 5 évig, állami támogatás formájában nyújtott támogatás esetén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó időtartamig, kis- és közepes vállalkozások esetén 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) A kedvezményezett a projekt megvalósítás befejezésétől számított 10 évig, állami támogatás formájában nyújtott támogatás esetén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó időtartamig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és közepes vállalkozás.

(3) Ha a kedvezményezett (1)–(2) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíti az irányító hatóságot.

179. § A kedvezményezett projekt szintű, a kincstár program szintű elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántart, és legalább 2027. december 31-éig megőriz.

180. § (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződésben rögzített időponttól számított 5 éves, kis- és közepes vállalkozások esetén 3 éves időtartamra előírhatja a kedvezményezett számára éves fenntartási jelentések benyújtását. A projekt pénzügyi befejezését követően, ha a projektre nézve fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, a kedvezményezett évente beszámol az indikátorok teljesüléséről.

(2) Ha a támogatási szerződésben fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, de ezen időszakra indikátorok nem kerültek meghatározásra és a támogatási szerződés sem írja elő a vállalások évenkénti teljesítését, a kedvezményezettnek egy alkalommal, záró fenntartási jelentést kell benyújtania.

(3) Az irányító hatóság a helyszínen vizsgálja a beruházás fenntartását, illetve a dokumentumok nyilvántartását és megőrzését, kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztva a vizsgálandó projekteket.

(4) Ha a kedvezményezett a fentiekben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, az irányító hatóság a támogatási szerződéstől eláll és az abban foglalt szankciókat alkalmazhatja.

XXV. Fejezet

ÉVES ELSZÁMOLÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL

181. § (1) Az éves elszámolás időszaka – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart.

(2) Az első éves elszámolás időszaka 2014. január 1-jétől 2015. június 30-ig tartó időszak.

(3) Az éves elszámolások benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15.

182. § (1) Az irányító hatóság elkészíti az éves összefoglalót, amely tartalmazza:

a) az irányítási és kontroll rendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásait, a személyügyi adatokat, és ezek változásait is,

b) a korábbi ellenőrzések adatait, megállapításait és a megtett intézkedéseket,

c) a számviteli év alatt és annak végéig halmozottan is a program végrehajtásával kapcsolatos információkat (a kiválasztott projektek száma, értéke, támogatás és elszámolható költsége, a kifizetések típusa, száma és értéke, a hitelesítési eljárás keretében végzett ellenőrzések száma, az érintett projektek száma és értéke, a megállapítások jellemzői, fontosabb típusai, a megállapított szabálytalanságok száma, értéke, a visszakövetelt támogatás értéke, a befolyt követelések értéke, a behajthatatlan követelések értéke).

(2) Az irányító hatóság az éves összefoglaló alapján elkészíti az uniós mintának megfelelő nyilatkozatot, amely tartalmazza az irányító hatóság vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy

a) az éves összefoglalóban szereplő információ megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos,

b) a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították az ágazat specifikus szabályokban meghatározottak szerint,

c) a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

(3) Az igazoló hatóság elkészíti az uniós mintának megfelelő beszámolót.

(4) Az audit hatóság az uniós mintának megfelelő auditvéleményt ad ki, amelyet a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően kell elkészíteni és amely tartalmazza, hogy

a) az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e,

b) azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e,

c) a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e,

d) az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az irányító hatóság vezetője által készített és aláírt vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

183. § (1) Az irányító hatóság minden év október 15-ig elkészíti a számviteli évről az éves beszámolóját, a vezetői nyilatkozatot (először 2015. október 15-ig), majd azokat megküldi az audit hatóságnak.

(2) Az igazoló hatóság minden év augusztus 15-ig átadja az audit hatóságnak az aktuális számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek alapját jelentő tételeket statisztikai mintavételezés céljából. Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekből több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő 15 napon belül átadja a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóságnak.

(3) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzéseiről legkésőbb december 15-ig átadja az irányító hatóságnak az egyes tételekre vonatkozó megállapításait. A megállapításokról az egyeztetést január 31-ig le kell zárni (először 2016-ban).

(4) A mintában talált, az audit hatóság által szabálytalannak tartott tételeket ki kell venni. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság egyeztet, és az ennek eredményeképpen nem szabálytalan tételek bekerülhetnek a következő évi elszámolásba.

(5) Az audit hatóság az irányító hatóság által elkészített éves beszámolóra az észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóságnak. Az irányító hatóság a végleges beszámolót és azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, illetve a vezetői nyilatkozatot január 31-ig küldi meg az audit hatóságnak.

(6) Az audit hatóság, az igazoló hatóság és az irányító hatóság az éves elszámolással kapcsolatban készített beszámolóról és nyilatkozatról, az ellenőrzési jelentésről és az audit véleményről február 10-ig szükség szerint további egyeztetéseket tarthat.

(7) Az éves elszámolás valamennyi dokumentumát az érintett intézményeknek az SFC rendszerbe február 15-ig fel kell tölteni.

XXVI. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

58. Az ellenőrzés jogosultja és kötelezettje

184. § (1) A támogatási igény jogosultságát és a támogatás felhasználását jogszabályban, a felhívásban, és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalától a támogatási szerződésből eredő kötelezettségek fennállásig kerülhet sor. Az ellenőrzések eredményéről a kedvezményezettet értesíteni kell.

(2) Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló, az egyszeri záró kifizetési igénylést megelőzően a támogató kérésére bármikor köteles a projekt előrehaladásáról beszámolni az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott tartalommal. Ha a beszámolót el kell utasítani, az irányító hatóság köteles mérlegelni, fennáll-e szabálytalansági gyanú.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége éves ellenőrzési terv alapján, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felkérésére ellenőrzést végez a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél és kedvezményezetteknél, valamint ellenőrzötti minőségben koordinálja az egyes programok végrehajtására vonatkozó külső ellenőrzéseket, auditokat.

(4) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége koordinálja a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumok belső ellenőrzési feladatot ellátó szervezeti egységeinek – azok függetlenségének sérelme nélkül – az uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó stratégiai és éves tervezését.

59. Belső ellenőrzés

185. § (1) Az irányító hatóságok, az igazoló hatóság és kijelölésük esetén a közreműködő szervezetek működésének belső ellenőrzését biztosítani kell. Az ellátandó belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumok belső ellenőrzési egységei, a programok jóváhagyásától számított legfeljebb 3 hónapon belül megküldik ellenőrzési stratégiájukat az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt – a stratégia változását a változást követően haladéktalanul – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége és az államháztartásért felelős miniszter részére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott belső ellenőrzési egységek, valamint a közreműködő szervezet belső ellenőrzése az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit az ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul megküldik az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége és az igazoló hatóság részére.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott belső ellenőrzési egységeknek az európai uniós támogatásokra vonatkozó éves ellenőrzési tervezése – a függetlenség sérelme nélkül – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége koordinációjával valósul meg.

60. Ellenőrzési tervezés

186. § (1) Az audit hatóság az operatív program jóváhagyásától számított 8 hónapon belül az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – programonként elkészíti az audit stratégiát, illetve – szükség esetén – annak módosítását. Az audit hatóság annak kérésére benyújtja az ellenőrzési stratégiát az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság felülvizsgálja az ellenőrzési stratégiát a válaszadásra meghatározott időn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottságnak.

(2) Az audit hatóság az Európai Bizottság által elfogadott program szintű ellenőrzési stratégiát az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egységének közreműködésével megküldi az irányító hatóság részére.

(3) Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig évente felülvizsgálja az audit stratégiát.

187. § (1) Kijelölésük esetén a közreműködő szervezetek és az igazoló hatóság belső ellenőrzési részlegei minden év november 15-éig, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztérium minden év december 31-éig megküldik éves ellenőrzési tervüket – az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt – az államháztartásért felelős miniszter és az audit hatóság részére. Kijelölés esetén a közreműködő szervezetek az éves ellenőrzési tervüket minden év november 15-éig az irányító hatóság részére is megküldik. Az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az audit hatóság részére. Közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezetek az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul megküldik az irányító hatóság részére is.

(2) Az audit hatóság az ellenőrzési stratégiában foglaltaknak megfelelően minden év február 28-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervét, illetve – szükség esetén – annak módosítását, melyet tájékoztatásként megküld az államháztartásért felelős miniszter, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, valamint az irányító hatóság részére.

61. Rendszerellenőrzés

188. § (1) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az audit hatóság végzi el.

(2) Az audit hatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszerellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, valamint az irányító és az igazoló hatóság részére.

62. A projektek mintavételes ellenőrzése

189. § (1) Az audit hatóság évente elvégzi az operatív programok esetén az előző számviteli évben bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését. Az ellenőrzések mintavételezési alapja az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság felé bejelentett költség.

(2) Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a monitoring és információs rendszerben tárolt adatokhoz.

(3) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az irányító hatóság, igazoló hatóság valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

63. Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok

190. § (1) Ha a jelentésben a szervezetre vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel, az irányító hatóság, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, és a kedvezményezett köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított 20 napon belül intézkedési tervet készíteni. Az ellenőrzött szervezetek felelősek az intézkedési tervek végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek vezetői gondoskodnak az intézkedési terveik – különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről, amelyről félévente, minden év május 15-i és november 15-i zárónappal beszámolót készítenek és 15 napon belül tájékoztatják az audit hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok mellékelésével.

64. Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és az Európai Számvevőszékkel

191. § (1) Az audit hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, ha az Európai Bizottság felkéri az audit hatóságot ellenőrzés végzésére az Európai Bizottság számára.

(2) Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által tervezett ellenőrzésekről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter értesíti az ellenőrzendő szervezetet, az államháztartásért felelős minisztert, az igazoló hatóságot és az audit hatóságot. Az irányító hatóság – ha közvetlenül hozzá érkezik a megkeresés – haladéktalanul tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége – az audit hatóság tevékenységét érintő ellenőrzések kivételével – az uniós ellenőrzések teljes folyamatát koordinálja, az értesítő levél megérkezését megelőzően az auditorok ellenőrzésre való felkészülését segítő előzetes adatszolgáltatástól az intézkedési terv végrehajtásáig. A helyszíni ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az audit hatóság részt vehet.

(3) Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jelentés-tervezeteire készítendő választ és az azzal kapcsolatos szóbeli egyeztetések alapján kialakult tagállami álláspontot – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter kijelölt egységének koordinációjával – az ellenőrzött szervezetek és az érintett irányító hatóságok kötelesek az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal, az audit hatósággal előzetesen véleményeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát, valamint az annak alapján készült intézkedési tervet számukra a kézhezvételt követő 7 napon belül megküldeni.

(4) Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiből eredő, költségvetési és átutalás igénylési dokumentációt érintő kötelezettségvállalást vagy önkorrekciós folyamatot – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter kijelölt egységének koordinációjával – az érintett irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal és az audit hatósággal előzetesen egyezteti.

(5) Az irányító hatóság – az Európai Bizottság felé az egységes tagállami érdek képviseletének biztosítása céljából – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottság szerveivel tervezett formális és informális személyes találkozók célját és a képviselni javasolt álláspontot a találkozót megelőző 5 munkanappal. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a tárgyalási álláspontra vonatkozó véleményéről, illetve a tárgyalási álláspont jóváhagyásáról legkésőbb a találkozó időpontját megelőző munkanapon tájékoztatja az irányító hatóságot.

(6) Az irányító hatóságok az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter útján kezdeményezhetik Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének megkeresését, csatolva és részletesen bemutatva a megkeresés célját.

(7) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken az audit hatóság és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter vesz részt.

XXVII. Fejezet

A KÖZMŰBERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

192. § (1) Közmű és hulladékkezelési közszolgáltatást érintő beruházások támogatásának feltétele, hogy a támogatással megvalósuló létesítmények, eszközök működtetését olyan gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: közszolgáltató) végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje, társulási formában működő kedvezményezett esetén a tagönkormányzatok vagy az általuk létrehozott tulajdonközösséget képviselő tagönkormányzat a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelő eljárás lefolytatásával választ ki. A közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárásra, valamint a közszolgáltatási jogviszony tartalmára a nemzeti vagyonról szóló törvény, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vsztv.), a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatás ellátásának ellentételezésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 2.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(3) A kedvezményezett tájékoztatásul megküldi az irányító hatóság részére a közszolgáltató kiválasztásával vagy kijelölésével kapcsolatos dokumentumokat és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az abban foglalt adatok teljes körűek és a valóságnak megfelelnek.

(4) Ha a kedvezményezett döntése alapján a támogatással megvalósuló – ideértve a korszerűsítést is – közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére irányuló önkormányzati közfeladat átadására a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog egyidejű átengedésével (a továbbiakban együtt: vagyonkezelés) kerül sor, a vagyonkezelői jog átengedésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, a Vsztv., továbbá a vonatkozó ágazati jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

XXVIII. Fejezet

MONITORING ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER

193. § (1) E rendelet eljárási cselekményeinek hatékony és szabályszerű végrehajtásához szükséges – különösen a költségvetések nyilvántartása, a finanszírozás, az elszámolás az Európai Bizottsággal a költségigazolás, az ellenőrzések, a nyomon követés, a szabálytalanságok kezelése, a követeléskezelés, a számvitel adatcsoportokba tartozó – adatokat a monitoring rendelet szerint meghatározott módon és határidőben a monitoring és információs rendszerben kell rögzíteni.

(2) Ha a monitoring és információs rendszer egyes feladatok ellátását nem biztosítja, a projektek végrehajtásával összefüggően a monitoring és információs rendszerben el nem végezhető feladatok és kifizetések rendezésének dokumentálását az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek biztosítaniuk és utólagosan, a monitoring és információs rendszer (és az érintett funkció) rendelkezésre állását követően, haladéktalanul gondoskodniuk kell az adatok monitoring és információs rendszerben való teljes körű rögzítéséről.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott módon az átutalási megbízás kiállítása a monitoring és információs rendszeren kívül, elektronikus utalás nélkül is rendezhető, ha a monitoring és információs rendszer nem biztosítja az adott átutalási megbízás rögzítését. Ebben az esetben az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknek biztosítaniuk kell a monitoring és információs rendszeren kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.

(4) Az Európai Unióval történő elszámolások benyújtása a monitoring és információs rendszerben teljes körűen rögzített adatok alapján, kizárólag a monitoring és információs rendszerben elkészített dokumentumokkal történhet.

(5) Az Európai Bizottság és az illetékes szervek felé történő bármely adatszolgáltatás – ha a kért adat a monitoring és információs rendszerben rögzítésre került – kizárólag a monitoring és információs rendszerben rögzített adatok alapján történhet.

(6) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott, a feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési és tájékoztatási kötelezettségekre is.

(7) A monitoring és információs rendszerben rögzített adatokat a monitoring és információs rendszer üzemeltetője hetente – az adatok ellenőrzése után – leválogatja és továbbítja a kincstár által az Ávr. szerint működtetett monitoring rendszerhez.

(8) A monitoring és információs rendszer üzemeltetője a rendelkezésére bocsátott köztartozási adatokat a részére történő átadását követő 1 napon belül feldolgozza a monitoring és információs rendszerben.

194. § (1) A monitoring rendszer biztosítja a felhívások egységes felületen történő elérését, az eljárási cselekmények elektronikus úton történő bonyolítását, az adminisztratív teendők valós idejű elvégzését.

(2) A monitoring rendszer biztosítja a támogatást igénylők egyszeri regisztrációját, valamint valamennyi támogatást igénylő és kedvezményezett adatainak egységes nyilvántartását.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az általa működtetett webportálok és a monitoring rendszer fejlesztése, jogosultságkezelése, biztonságának megőrzése, üzemeltetése és használata tekintetében szabályzatokat alkot, melyeket a www.szechenyi2020.hu oldalon közzétesz.

(4) A (3) bekezdés szerint közzétett szabályzatok betartása minden, e rendelet hatálya alá tartozó szervezet számára kötelező.

195. § (1) A monitoring rendszer kapcsolódik és adatokat vesz át más közhiteles nyilvántartásokból, biztosítva a projektekkel kapcsolatos ellenőrzések elvégzéséhez, a monitoring és értékelési tevékenységhez, valamint a döntések meghozatalához szükséges adatok széles körének elérését, támogatva a támogatást igénylők és kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettségeinek csökkentését és a bekért adatok körének minimalizálását.

(2) Ha a monitoring rendszerben rögzítendő adatok tekintetében hiányosság, vagy pontatlanság állapítható meg, a fejlesztési források felhasználásáért felelős szervezetek haladéktalanul gondoskodnak az adatrögzítés pótlásáról, vagy az adatok javításáról.

(3) Ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a monitoring rendszerben rögzítendő adatok tekintetében hiányosságot, vagy pontatlanságot állapít meg, a fejlesztési források felhasználásáért felelős szervezetek az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által egyedileg megszabott adatpótlási határidőn belül gondoskodnak az adatrögzítés pótlásáról, vagy az adatok javításáról.

(4) A monitoring rendszer üzemzavara esetén, az üzemzavar megszűnésekor a fejlesztési források felhasználásáért felelős szervezetek a hiányzó adatokat haladéktalanul pótolják.

(5) Ha a monitoring rendszerben új funkció kerül kialakításra, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a rendszert használó szervezetek bevonásával meghatározza a visszamenőlegesen pótlandó adatok körét. A fejlesztési források felhasználásáért felelős szervezetek az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által megszabott adatpótlási határidőn belül gondoskodik az adatok pótlásáról.

XXIX. Fejezet

ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS ÉS DOKUMENTÁCIÓ

196. § A tagállam és a Bizottság között minden hivatalos információcsere az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikk (4) bekezdés szerinti elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül történik.

197. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter gondoskodik a projektek megvalósítását támogató közvetlen és hozzáférhető kapcsolattartási lehetőségek biztosításáról és specializált ügyfélszolgálati rendszerek működtetéséről.

(2) A Miniszterelnökség az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122. cikk (3) bekezdése szerinti elektronikus alkalmazást bocsát a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett rendelkezésére, a felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésére, melyet a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett köteles igénybe venni és ezen kötelezettségeit kizárólag elektronikus formában teljesíteni.

(3) Ha az elektronikus alkalmazáson keresztül történő közlés nem lehetséges, postai úton történő kézbesítésnek van helye.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti elektronikus alkalmazás jogi és infrastrukturális feltételei nem biztosítottak, de az irányító hatóság az e rendelet, a felhívás vagy a támogatási szerződés szerinti bejelentési, jelentéstételi, tájékoztatási kötelezettség, vagy igénylés teljesítéséhez formanyomtatványt bocsát rendelkezésre, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett kizárólag a formanyomtatvány használatával tehet eleget az e rendeletben, a felhívásban és a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, ha egyes adminisztratív kötelezettségek teljesítése során alátámasztó dokumentumok benyújtása szükséges, a kedvezményezett az irányító hatóság felé az elektronikus alkalmazáson keresztül jelezheti, hogy az alátámasztó dokumentumokat vagy azok egy részét – ideértve azok hiánypótlását és korrekcióját is – postai úton nyújtja be.

(6) Ha a kedvezményezett a későbbiekben újabb alátámasztó dokumentumokat kíván postai úton benyújtani, azt ismételten jeleznie kell az (5) bekezdés szerint.

(7) A (6) bekezdés szerinti postai benyújtás lehetőségét az irányító hatóság felhívásonként felfüggesztheti.

(8) Az elektronikus alkalmazásban használt elektronikus aláírások az 1999/93/EK irányelv értelmében hiteles aláírásnak minősülnek, kiváltják az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásokban bizonyítékként elfogadhatók.

(9) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett rendelkezésére bocsátott elektronikus alkalmazást egyedi jelszóval kell védeni. A jelszó biztonságáért, a jelszó használatával az alkalmazásban elvégzett műveletekért a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős.

198. § (1) Az elektronikus alkalmazás útján megküldött dokumentumot az átvétel visszaigazolásával kell kézbesítettnek tekinteni.

(2) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló jogszabályban meghatározottakon túl hiteles kiadmánynak minősül az elektronikus alkalmazással meghozott automatizált egyedi döntésről szóló elektronikus tájékoztatás, ha azon a kiadmányozó szervezet neve, valamint az automatizált döntéshozatal ténye a kiadmányon egyértelműen feltüntetésre kerül.

(3) Ha a dokumentum elektronikus alkalmazáson keresztül történő átvételének visszaigazolása a küldés napját követő hét napon belül nem történik meg, a dokumentumot – az ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Postai úton történő kézbesítés esetén a küldeményt hivatalos iratként kell feladni és átvételének napján kell kézbesítettnek tekinteni.

(5) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) Ha a postai úton kézbesített küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

(7) Az elektronikus alkalmazás útján megküldött tájékoztatást nyomtatott formában nem kell dokumentálni.

(8) Ha a cégbíróság a kedvezményezettel szemben az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást megindítja, a támogatási szerződéstől történő elálló nyilatkozatot azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azt a cégbíróság átvette.

199. § (1) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja. A kedvezményezett részére rendelkezésre álló határidőkbe nem számítanak bele azok a napok, amikor a 197. § (3) bekezdés szerinti elektronikus alkalmazás meghibásodás miatt nem érhető el.

(2) Ha a határidő kezdőnapja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon kezdődik.

(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a megállapított határidő a hónap utolsó napján jár le.

(4) Ha a határidő utolsó napja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(5) Az elektronikus úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a dokumentum elküldésének napja.

(6) A postai úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a postára adás napja.

(7) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(8) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

XXX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. Hatályba léptető rendelkezések

200. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 84. § (1) bekezdésének m) pontja és 205. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

66. Átmeneti rendelkezések

201. § (1) A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szerinti monitoring bizottság az e rendelet szerinti monitoring bizottság összehívásáig ellátja annak feladatait.

(2) E rendelet végrehajtás-tervezés alcímét a 2015. évi éves fejlesztési keretre vonatkozóan a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 41. § (6) bekezdés szerinti határidő e rendelet hatálybalépését követő 21. nap;

b) a 42 § (1) és (2) bekezdésben foglaltakat úgy kell elvégezni, hogy az éves fejlesztési keretet az NFK 2014. december 31-ig elfogadhassa.

(3) Az éves fejlesztési keretet a programnak az Európai Bizottsági elfogadását követően szükség szerint módosítani kell. Ez esetben a 44. § (3)–(6) bekezdése nem alkalmazandó.

67. Az Európai Unió jogának való megfelelés

202. § Ez a rendelet

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott közösségi jogszabályok,

c) a Bizottság b) és c) pont szerinti rendeletek felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási jogi aktusai

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

68. Módosító rendelkezések

203. § A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 4. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság külön jogszabályban meghatározottak szerint)

i) véleményezi a kormányzati döntést nem igénylő ágazati fejlesztési terveket, programokat és stratégiákat,
j) véleményezi az e rendelet végrehajtásával összefüggő, fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket és a komplex programokat.”

204. § Hatályát veszti a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának nyitó szövegrészében a „külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész.

205. § A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Nem köteles biztosítékot nyújtani)

l) az a nem közszféra szervezet, amely az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján államháztartási szempontból megbízható kedvezményezettnek minősül,”

206. § A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságról szóló 140/2012. (VII. 2.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (a továbbiakban: NFK) a Kormány ügydöntő jogkörű, a fejlesztéspolitikai kormányzati feladatok összehangolt irányítását végző szerve.
(2) Az NFK
a) ellátja a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat,
b) ellátja a 2014–2020 programozási időszakban egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat,
c) véleményezi a kormánydöntést nem igénylő ágazati fejlesztési terveket, programokat és stratégiákat, ha azok megvalósítását nem uniós forrásból finanszírozzák,
d) véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket és a komplex programokat, ha azok megvalósítását nem uniós forrásból finanszírozzák,
e) dönt az a) és b) pont alá nem tartozó, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról,
f) az általa tárgyalt ügyekben nyomon követési tevékenységet végezhet, a végrehajtásról tájékoztatást kérhet,
g) a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében jogalkotást kezdeményezhet,
h) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet, és intézkedési javaslatot fogalmazhat meg,
i) a fejlesztési célú uniós és hazai pénzügyi források tekintetében egyes végrehajtás-felügyeleti feladatokat lát el.”

207. § Hatályát veszti az Európai Halászati Alaphoz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz kapcsolódó igazoló hatóság és ellenőrző hatóság kijelöléséről szóló 192/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. §-ban a „ , valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz” szövegrész.

208. § (1) Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletének 54. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. Hitelintézet által kibocsátott garanciavállaló nyilatkozat
126. Garanciavállalás alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által adott garancia értendő.
127.1. A garanciavállaló nyilatkozatnak meg kell felelnie a következőknek:
a) pénzügyi vállalkozás által kibocsátott garancia nem fogadható el,
b) a garanciavállaló nyilatkozatnak rögzítenie kell a hitelintézet kifejezett, visszavonhatatlan, önálló fizetési kötelezettségvállalását,
c) a garanciavállaló nyilatkozatnak az irányító hatóságot kell jogosultként megjelölnie, közreműködő szervezet kijelölése esetén pedig rögzítenie kell azt, hogy a jogosult nevében a közreműködő szervezet jár el,
d) a garancia érvényesíthetőségének feltételeként csak a jogosult szabályszerűen, illetve – közreműködő szervezet kijelölése esetén – a nevében eljáró közreműködő szervezet által aláírt írásbeli felszólítás benyújtása köthető ki, amelyben a jogosult, kijelölése esetén a nevében eljáró közreműködő szervezet írásban nyilatkozik arról, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem teljesítette fizetési vagy egyéb szerződéses kötelezettségét,
e) a hitelintézet az alapjogviszony vizsgálatára a garancia lehívásakor nem jogosult,
f) a garanciavállaló nyilatkozatnak az aláírástól kell érvényesnek lennie a garanciavállaló nyilatkozatban rögzített végdátumig,
g) a garanciavállaló nyilatkozat az a)–f) pontokon kívül csak olyan kérdésekről rendelkezhet, amelyek nem korlátozzák a Rendelet és az egységes működési kézikönyv előírásainak érvényesíthetőségét.
127.2. A garanciavállaló nyilatkozat tartalmazhatja, hogy a garancia összege minden, a hitelintézet által teljesített lehívással automatikusan csökken.
127.3. Szállítói előleg esetén a garanciavállaló nyilatkozat hatályba lépésének feltételeként előírható a szállítói előlegnek a szállítónak, mint a garancia megbízójának valamely hitelintézet által vezetett bankszámláján történő jóváírása.
127.4. Szállító részére történő előleg utalása esetén előírható a garanciában, hogy a közleményben fel kell tüntetni a garanciavállaló nyilatkozat számát.
127.5. Ha a hitelintézeti minőséggel kapcsolatban kétség merül fel, meg kell vizsgálni a garanciavállaló nyilatkozatot kibocsátó engedélyét arra vonatkozóan, hogy milyen pénzügyi tevékenységeket végezhet.
127.6. A garanciavállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:
a) a hitelintézet pontos és teljes nevét, székhelyét,
b) a jogosult, továbbá – ha van ilyen – a jogosult nevében eljáró közreműködő szervezet nevét és székhelyét,
c) annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerződés szerinti felek és a szerződésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség,
d) a garancia számát vagy egyedi azonosítóját,
e) minden oldalon pecsétet és cégszerű aláírást,
f) a pontos összeget – összeghatár-jellegű megjelöléssel – számmal és betűvel,
g) a legfeljebb 15 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt,
h) annak kijelentését, hogy a garanciából származó bármely jogvita esetén a magyar jog az irányadó és a magyar bíróság az illetékes.
127.7. Lehívás esetén az irányító hatóság eljárni és aláírni jogosult képviselőjének ez a minősége igazolható az alábbiakkal:
a) azon eredeti iratok csatolásával, melyek igazolják a kiadmányozási és aláírási jogosultság megszakítatlan láncolatát; vagy
b) a kinevezési okirat és lehívás aláírására való jogosultság, valamint aláírásminta közjegyző által hitelesített példányával.”

(2) Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletének 57. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. A garanciaszervezet kezességvállalása
131.1. Az irányító hatóság közleményt ad ki azokról a garanciaszervezetekről, melyek kezességvállalását biztosítékként elfogadja. A közleményt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter teszi közzé a www.szechenyi2020.hu honlapon. A valamely irányító hatóság által megfelelőnek minősített garanciaszervezet kezességvállalása más IH hatáskörébe tartozó támogatási kérelem esetében is elfogadható külön minősítés nélkül, ha a garanciaszervezettel kapcsolatban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a megfelelősége megkérdőjelezhető.
131.2. A kezesi nyilatkozat formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan 126–127.8. pontokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a 126–127.8. pont garanciavállaló nyilatkozatot említ, azon kezesi nyilatkozatot, ahol hitelintézetet azon garanciaszervezetet kell érteni.”

(3) Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletének 58. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. A biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény
132.1. Biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény alatt a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó intézmények által kiállított kötelezvény értendő.
132.2. A kötelezvény formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan a 126–127.8. pontokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a 126–127.8. pont garanciavállaló nyilatkozatot említ, azon kötelezvényt, ahol hitelintézetet említ, azon a 132.1. pont szerinti intézményt, ahol garanciát, azon kötelezvényt kell érteni.”

(4) Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletének 59. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. A hitelintézet által kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény
133.1. A 193.2. ponttal összefüggésben a hitelintézet által kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által kiállított kötelezvényt kell érteni.
133.2. A kötelezvény formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan 126–127.8. pontokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a 126–127.8 pont garanciavállaló nyilatkozatot említ, azon kötelezvényt, ahol garanciát azon készfizető kezességet kell érteni.”

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. melléklet a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelethez



EGYSÉGES MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV
I.    fejezet
A költségvetési tervezés

Tervezés

1.1.    A forrásgazda a programok költségvetési előirányzatait e rendelet, az Áht., valamint az Ávr. előírásaival összhangban, az irányító hatóságok adatszolgáltatása alapján, velük egyeztetve tervezi meg.
1.2.    A kifizetési tervezéshez szükséges információkat az irányító hatóságok évente, a külön körlevélben meghatározott időpontig, a tervezési köriratnak, tájékoztatónak megfelelően küldik meg a Miniszterelnökség Uniós Fejezeti Főosztálya részére.
1.3.    A tervezéshez kapcsolódó szakértői tárgyalások és kötelező egyeztetések során a forrásgazda képviseletében – az irányító hatóságok bevonásával – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jár el. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az egyeztetések eredményeiről az irányító hatóságokat tájékoztatni köteles.
1.4.    Az éves költségvetés tervezés a programok és az éves fejlesztési keretek pénzügyi táblázataira támaszkodik. A költségvetési tervezésnek az adott költségvetési évre pénzügyi kihatással rendelkező elfogadott éves fejlesztési keretekkel való összhangját biztosítani kell.
Kifizetési előrejelzések
2.     A havi pénzforgalmi prognózisokat az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter koordinálásával, az irányító hatóságok készítik és küldik meg a Miniszterelnökség Uniós Fejezeti Főosztályának.
A kötelezettségvállalás
3.1.    A kötelezettségvállalás az irányító hatóságnak a programok végrehajtása során fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásos, a 34.4. pont és a 46.6. pont esetén minősített elektronikus aláírással végzett intézkedése. A kötelezettségvállalás annak a folyamatnak az eredménye, amikor az irányító hatóság az adott projektet támogatandónak ítélte és az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állását biztosítja.
3.2.    A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésével az irányító hatóság pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatársa meggyőződik a szükséges forrásrendelkezésre állásáról.
3.3.     Ha az önerő kiegészítése más – a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezetből származó – forrásból történik, a kötelezettségvállaláshoz az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter pénzügyi ellenjegyzése is szükséges.

A kötelezettségvállalás típusai
4.1.    Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a felhívás meghirdetése.
4.2.    Kötelezettségvállalásnak minősül a standard kiválasztási eljárás, egyszerűsített kiválasztási eljárás, CLLD kiválasztási eljárás, továbbá területi kiválasztási rendszerű eljárás keretében odaítélt támogatásról szóló döntésnek irányító hatóság vezetője által aláírt dokumentuma, kiemelt kiválasztási eljárás esetén a projektjavaslat NFK általi elfogadásáról hozott döntés. Szerződéses – végleges – kötelezettségvállalásnak minősül a támogatásra ítélt projektekre vonatkozó megkötött támogatási szerződés, vagy a támogatói okirat minősített elektronikus aláírással történő kibocsátása.
A felhívások keretösszegének módosítása
5.1.    A pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatárs köteles meggyőződni arról, hogy az adott programnak a felhívást tartalmazó éves fejlesztési keretében az adott felhívásra vonatkozóan rendelkezésre áll a meghirdetni szándékozott keret.
5.2.    Ha a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidőn belül vagy a támogatási kérelmek értékelésének időszaka alatt a tervezetthez képest a várható támogatási igény jelentősen eltér, az irányító hatóság kezdeményezheti a felhívás keretösszegének módosítását.
5.3.    A felhívás keretösszegének módosítása során e rendelet 44. §-a, valamint az 52-53. § vonatkozó fejezetekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A kötelezettségvállalás folyamata
6.1.    Az irányító hatóság az elbírált támogatási kérelmek közül a támogathatónak tartott projektekre ad ki kötelezettségvállalást a döntési javaslaton.
6.2.    A kötelezettségvállalás kiadásának feltétele, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg és annak felhasználási ütemezése az éves fejlesztési keretben, valamint a monitoring és információs rendszerben rögzített legyen.
6.3.    Az egyes felhívások vonatkozásában az éves ütemezésnek megfelelő keretösszeget az egyes irányító hatóságok ellenjegyzésre kijelölt pénzügyi munkatársa rögzíti, módosítja a monitoring és információs rendszerben. Az ehhez szükséges információt az irányító hatóság vezetője adja meg írásban.
6.4.    A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére kijelölt irányító hatóság munkatárs 2 napon belül meggyőződik arról, hogy a monitoring és információs rendszerben vezetett nyilvántartások alapján rendelkezésre áll a fedezet a támogatásra javasolt projektekre igényelt, elfogadott összegre az adott felhívásban meghirdetett kereten belül.
6.5.    Ha a felhívás meghirdetett keretösszege elegendő a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkor a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt irányító hatóság munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést.
6.6.    Ha a felhívás meghirdetett keretösszege nem elegendő a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkor a döntési javaslatban szereplő sorrendet figyelembe véve a keretösszegen felüli projektjavaslatokat forráshiány miatt el kell utasítani, vagy a felhívás keretösszegét módosítani kell e rendelet, illetve az egységes működési kézikönyv erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével.
6.7.    A 6.6 pont szerinti módosított keret alapján a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt irányító hatóság munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést azokra a támogatási kérelmekre, amelyek összegigényére a döntési javaslat szerinti sorrendben van fedezet a felhívás kerete alapján.
6.8.    A pénzügyi ellenjegyzést követően az ellenjegyző átadja a támogatásra javasolt támogatási kérelmeket tartalmazó döntési javaslatot az irányító hatóság kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének, aki az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet] 7. §-a értelmében a fejlesztéspolitikai célokkal és az átfogó kormányzati stratégiákkal való összhang biztosítása érdekében az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére szakmai ellenjegyzésre megküldi a támogatásra nem, illetve tartaléklistára javasolt projektek listájával együtt.
6.9.    Ha a döntési javaslat biztosítja a 6.8. pont szerinti összhangot, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a javaslatot 3 napon belül ellenjegyzi és visszaküldi az irányító hatóságnak.
6.10.    Ha a döntési javaslat nem biztosítja a 6.8. pont szerinti összhangot, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a javaslatot 3 napon belül visszaküldi az irányító hatóságnak.
6.11.    Ha az irányító hatóság egyetért az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter javaslatával, akkor a módosított döntési javaslatot 3 napon belül megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére ellenjegyzésre.
6.12.    Ha az irányító hatóság nem ért egyet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter javaslatával, akkor 3 napon belül egyeztetést kezdeményez az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel. Az egyeztetés eredményeképpen kidolgozott döntési javaslatot az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter 3 napon belül ellenjegyzi.
6.13.    Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ellenjegyzését követően az irányító hatóság vezetője a döntési javaslatot jóváhagyja.
6.14.    Kiemelt kiválasztási eljárás esetében a 6.8-6.13. pontban megjelölt eljárást nem kell lefolytatni.
6.15.    Az irányító hatóság gondoskodik a korábban kiállított döntési javaslat módosításáról és a 6.4., 6.5., 6.8., 6.12. pontban foglaltak figyelembevételével jár el, ha
a)    az irányító hatóság által jóváhagyott döntést követően, a pozitív támogatói döntésben részesült támogatást igénylővel nem jön létre támogatási szerződés,
b)    a módosított keret alapján a forráshiány miatt korábban elutasított projekt támogatásra kerül, vagy
c)    ha az irányító hatóság által jóváhagyott döntési javaslat szerinti kötelezettségvállalás összege változik.
II.    fejezet
Kiválasztási eljárások

Konzultációra vonatkozó szabályok a kiemelt kiválasztási eljárásrendben
7.1.    Az irányító hatóság vezetője minden, az éves fejlesztési keretben nevesített projekthez projektmenedzsert jelöl ki.
7.2.    A projektmenedzser:
a)    tájékoztatja a támogatást igénylőt a nevesítés megtörténtéről,
b)    megszervezi a konzultációkat a támogatást igénylővel,
c)    koordinálja a konzultáció során az irányító hatóság feladatait,
d)    dokumentálja a konzultáció folyamatát
e)    gondoskodik a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek bevonásáról a konzultációs folyamatba.

7.3.    Az irányító hatóság az éves fejlesztési keretben maghatározott időpontban értesíti a támogatást igénylőt.

7.4.    Az értesítés tartalmazza:
a)    e rendelet 46. §-a alapján összeállított felhívást,
b)    az első személyes egyeztetés időpontját, tárgyát, napirendi pontjait, az egyeztetés elmulasztásának szankcióit,
c)    a kijelölt projektmenedzser elérhetőségét.

7.5.    A konzultáció során az irányító hatóságnak e rendelet 56. § (6) bekezdésben meghatározott feladatokat a felhívásban meghatározott határidőig kell elvégeznie.

Támogatási kérelem benyújtása
8.1.    A támogatást igénylőnek a támogatási kérelmet a monitoring és információs rendszeren keresztül kell elkészítenie és lezárnia. A lezárt kérelemhez a monitoring és információs rendszer az elektronikusan elkészített és lezárt támogatási kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő nyilatkozatot (továbbiakban nyilatkozat) generál a támogatást igénylő részére. A nyilatkozat tartalmazza a lezárt támogatási kérelem azonosító számát.
8.2.    A támogatást igénylőnek a nyilatkozatot:
a)    minősített elektronikus aláírással kell ellátnia, vagy
b)    ki kell nyomtatnia, aláírással kell ellátnia és digitalizálnia kell, majd
a lezárt támogatási kérelemmel együtt az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint a monitoring és információs rendszeren keresztül elektronikusan kell benyújtania az irányító hatóság részére.
8.3.    A mennyiben a támogatást igénylő a nyilatkozatot nem minősített elektronikus aláírással látta el, a kinyomtatott és aláírt nyilatkozatot postai úton tértivevénnyel – vagy amennyiben a felhívás erre lehetőséget ad, személyesen – szintén be kell nyújtania az irányító hatóság részére a támogatási kérelem elektronikus úton történt benyújtásától számított 3 napon belül.

8.4.    A támogatási kérelem benyújtásának időpontja a támogatási kérlelem és a nyilatkozat elektronikus úton történő együttes benyújtásának időpontja. A támogatási kérelem beérkezésének időpontja a támogatási kérlelem és a nyilatkozat elektronikus úton történő együttes beérkezésének időpontja.

8.5.    A beérkezett támogatási kérelmet és a nyilatkozatot a monitoring és információs rendszer automatikusan iktatja és a támogatást igénylő részére visszajelzést küld a dokumentumok beérkezéséről és arról, hogy az intézményrendszer a támogatási kérelem jogosultsági vizsgálatát megkezdi.

A postai úton vagy személyesen benyújtott nyilatkozat érkeztetése és iktatása

9.1.    Amennyiben a pályázó a nyilatkozatot nem minősített elektronikus aláírással látta el, és az eredeti dokumentumot postai úton vagy személyesen benyújtotta, az irányító hatóság a nyilatkozat érkeztetése során
a)    a nyilatkozatot tartalmazó küldeményt postai úton vagy személyesen átveszi,
b)    a küldeményt iktatja.
9.2.    A postai úton beérkező nyilatkozat átvétele során az irányító hatóság ellenőrzi az ajánlati ragszámlistán és az egyéb csatolt postai formanyomtatványokon szereplő adatok (feladó neve, címe, a nyomtatvány száma), valamint a beérkezett küldeményen lévő adatok egyezőségét.
9.3.    Ha az adatok megfelelnek, az irányító hatóság az ajánlati ragszámlistán aláírásával és lepecsételésével átveszi a küldeményt, továbbá a küldemény csomagolásán érkeztető pecséttel feltünteti a beérkezés dátumát.
9.4.    Ha a felhívás a személyes benyújtást lehetővé tette, a személyes átvételkor az irányító hatóság
a)    év, hónap, nap részletezettségű érkeztető pecséttel látja el a küldemény csomagolását, és
b)    2 eredeti példányos átvételi elismervényt készít, amelyen szerepel a feladó, a csomagszám, a csomag állapota és a benyújtás pontos időpontja.
9.5.    Az átvételi elismervényt az irányító hatóság képviselője és a támogatást igénylő kézbesítője is aláírja. Az átvételi elismervény egyik példányát a kézbesítő kézhez kapja, a másik példányt a küldemény átvételéért felelős munkatárs beérkezési sorrendben, napi rendszerességgel lefűzi.
9.6.    A nyilatkozatot az irányító hatóság iktatja a monitoring és információs rendszerbe a korábban benyújtott támogatási kérelemhez és a nyilatkozat beérkezéséről a támogatást igénylőt értesíti.
9.7.    Postai úton vagy személyesen benyújtott nyilatkozat esetén az irányító hatóság jogosultsági feltételek vizsgálata során ellenőrzi, hogy a dokumentum az elektronikusan korábban benyújtott nyilatkozattal egyezik–e.
9.8.    Amennyiben a dokumentum nem érkezik meg az irányító hatósághoz, vagy az elektronikusan korábban benyújtott nyilatkozattal nem egyezik, hiánypótlásnak nincs helye, az irányító hatóság a támogatási kérelmet elutasítja.
A projektmenedzser kijelölése
10.1.    Az irányító hatóság vezetője minden beérkezett támogatási kérelemhez projektmenedzsert jelöl ki.
10.2.    Kiemelt eljárás esetén elsősorban a konzultációs folyamatban kijelölt projektmenedzsert kell kijelölni.
A projektdosszié megnyitása
11.1.    Az irányító hatóság minden iktatott támogatási kérelemhez projektdossziét nyit, amely tartalmazza a támogatási kérelem előrehaladására vonatkozó olyan adatokat, dokumentumokat, amelyek a monitoring és információs rendszerből nem hívhatóak le, így különösen
a)    a nyilatkozatot,
b)    a beérkezett küldemény borítékját (ragszámmal),
c)    a projekt életútja során a projektkiválasztáshoz, a szerződéskötéshez, a projektmegvalósításhoz és a finanszírozás megalapozásához kapcsolódó papír alapú dokumentumokat.
11.2.    A Pályázati e-ügyintézés felületen keresztül a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott és az irányító hatóság által megküldött tájékoztató jellegű dokumentumokat elektronikus formátumban, az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint kell elérhetővé tenni. A projektkiválasztás, a szerződéskötés, a projektmegvalósítás fő lépéseit a monitoring és információs rendszer státuszrendszere tartalmazza.

Az irattárazás
12.1.    Az irányító hatóság gondoskodik róla, hogy irattárazás céljára megfelelően kialakított és felszerelt, az anyagok szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiségben a támogatási kérelemről való döntést követően elhelyezésre kerüljön a projektdosszié.
12.2.    A központi irattárolás rendjét az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter külön szabályzatban határozza meg, amely a lebonyolításban résztvevő szervezetek számára alkalmazandó. A szabályzat elérhető a www.szechenyi2020.hu honlapon.

Jogosultsági ellenőrzés
13.1.    Az irányító hatóság a támogatási kérelem elektronikus beérkezését követően haladéktalanul lefolytatja a támogatási kérelmek jogosultsági ellenőrzését. A jogosultsági ellenőrzést az irányító hatóság a felhívásban szereplő hiánypótoltatható és nem hiánypótoltatható szempontok szerint, felhívásonként kialakított ellenőrzési lista alapján végzi.

13.2.    A jogosultsági vizsgálat során az irányító hatóság megvizsgálja, hogy a támogatási kérelem megfelel-e a felhívásban meghatározott és a következő nem hiánypótoltatható jogosultsági feltételeknek:
a)    a támogatást igénylő által benyújtott nyilatkozat elektronikus és papír alapú példánya nem hibás vagy hiányzik,
b)    a támogatást igénylő átlátható szervezetnek minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés t) pontja és 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint,
c)    a támogatást igénylő megfelel a konstrukcióra vonatkozó állami támogatási szabályoknak,
d)    a támogatást igénylőt a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2014. évi munkatervéről szóló 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozat 7. és 9. pontja alapján ki kell-e zárni.

13.3.    Amennyiben a támogatási kérelem a nem hiánypótoltatható jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor a támogatási kérelmet további vizsgálat nélkül el kell utasítani, és erről a támogatást igénylőt a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint értesíteni kell.
13.4.    Amennyiben a támogatási kérelem a nem hiánypótoltatható jogosultsági feltételeknek megfelel, az irányító hatóság megvizsgálja, hogy a támogatást igénylő megfelel-e a felhívásban meghatározott és a következő hiánypótoltatható jogosultsági feltételeknek:
a)    a támogatást igénylő a támogatásra való jogosultságát az útmutatóban előírt módon igazolta-e.
b)    a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó előírt dokumentumok.
13.5.    A jogosultság megállapítása érdekében az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer (továbbiakban OCCR) adatbázis és a kincstár adatbázisa segítségével ellenőrizni kell a támogatást igénylő adatait. A vizsgálat során ellenőrizni kell a támogatási kérelem és az aktuálisan lekért adatok azonosságát és azt, hogy az esetleges eltérés érinti-e a támogatást igénylő jogosultságát.
13.6.    Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend alkalmazása esetén – amennyiben a támogatási kérelemről kizárólag jogosultsági szempontok vizsgálata alapján születik döntés - a jogosultsági szempontok meghatározásakor, illetve a szempontoknak való megfelelőség vizsgálatakor az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy a támogatásra legalkalmasabb támogatási kérelmek kerüljenek kiválasztásra.
13.7.    A mennyiben a támogatási kérelem megfelel a jogosultsági feltételeknek, az iránytó hatóság a megkezdi a kérelem tartalmi ellenőrzését, és erről a támogatást igénylőt a támogatási kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint értesíti.

Hiánypótlás a jogosultsági ellenőrzés során
14.1.    Ha a támogatási kérelem nem felel meg a hiánypótoltatható jogosultsági feltételeknek, az irányító hatóság e rendelet 60. § (3) bekezdésében előírt szabályok betartásával
a)    megfelelő (legalább 7, legfeljebb 15 napos) határidő kitűzésével,
b)    az összes hiány vagy hiba egyidejű megjelölése mellett,
c)    az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint felszólítja a támogatást igénylőt a támogatási kérelmének kijavítására.
14.2.    Hiánypótlás esetén az irányító hatóság döntési határideje a hiánypótlás kiküldésének napjától a hiánypótlás beérkezéséig meghosszabbodik.
14.3.    Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén – ha a felhívás másként nem rendelkezik – hiánypótlásnak nincs helye.
14.4.    A hiánypótlásra felszólító levélben csak egy hiánypótlási határidő adható meg. Ezen hiánypótlási határidőn belül az irányító hatóság lehetőséget adhat a támogatást igénylőnek írásbeli vagy szóbeli egyeztetésre a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben.
14.5.    Ha hiánypótlásnak nincs helye vagy a jogosultsági szempont(ok)nak való megfelelés a hiánypótlás után sem állapítható meg, a támogatási kérelem elutasításra kerül, amiről az irányító hatóság a támogatást igénylőt 10 napon belül, vagy a hiánypótlás ellenőrzését követően az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint értesíti.
14.6.    Ha a program, az éves fejlesztési keret vagy jogszabály módosítása miatt, vagy más okból a felhívás módosul, és a módosítás a már benyújtott támogatási kérelmeket is érinti, az irányító hatóság e fejezet hiánypótlásra vonatkozó szabályai szerint korrekcióra biztosít lehetőséget a támogatást igénylőnek.

A helyszíni szemle szabályai
15.1.    A támogatási kérelem adatai helyénvalóságának ellenőrzése és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a projektmegvalósítás tervezett helyszínének felkeresését (helyszíni szemle) lehet elrendelni.
15.2.     Helyszíni szemlét a támogatási kérelem beérkezését követően a támogatói döntés meghozataláig bármikor el lehet rendelni.
15.3.    Helyszíni szemle során a támogatási kérelem támogatására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges információkat az irányító hatóság a projekt megvalósításának helyszínén gyűjti be.
15.4.    Helyszíni szemlét az irányító hatóság vezetője rendelhet el.
15.5.    Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerül sor, ha
a)    a döntés előtt indokolt ellenőrizni a támogatási kérelemben feltüntetett egyes adatok helytállóságát, meg kell győződni azok valósságáról, és
b)    a helyszíni szemle várhatóan alkalmas a feltüntetett adatok igazolására.
16.    Helyszíni szemle elrendelése esetén az értékelés nem zárható le a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelőzően. A helyszíni szemle jegyzőkönyvét az adott támogatási kérelem projektdossziéjához kell csatolni, ha az nem érhető el a monitoring és információs rendszerben.
17.     A helyszíni szemle programját a helyszíni szemlét elrendelő által meghatározott szempontok szerint kell elkészíteni, oly módon, hogy a döntéshez szükséges információk a helyszíni szemle eredményeként rendelkezésre álljanak.
18.1.    A helyszíni szemléről a támogatást igénylőt a szemle időpontját megelőzően legalább 5 nappal az irányító hatóság értesíti a szemle időpontjának és céljainak, továbbá a helyszínen előkészítendő dokumentumok és információk megjelölésével.
18.2.     A projektmenedzser vagy az irányító hatóság által kijelölt más személy a kiküldött levél másolatát a projektdossziéba lefűzi, ha az nem érhető el a monitoring és információs rendszerben.
19.1.    A helyszíni szemlét legalább két fő végzi, az irányító hatóság munkatársának részvételével. A helyszíni szemlét
a)    az irányító hatóság munkatársa,
b)    a külső szakértő,
c)    az értékelő, illetve
d)    az irányító hatóság vezetője által meghatalmazott egyéb személy
végezheti.
19.2.    A helyszíni szemlét végzők személyét a szemlét elrendelő hagyja jóvá.
19.3.    A helyszíni szemlét elrendelő biztosítja, hogy a szemlét végzők részletesen megismerjék az értékelés tárgyát képező javaslatok felhívását és a szemlét elrendelő specifikus kérdéseit.
19.4.    A helyszíni szemlét az irányító hatóság vezetője által megbízólevéllel megbízott személyek végezhetik. A szemle megkezdése előtt a szemlét végzők a vizsgált projektre vonatkozóan összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek.
20.    A helyszíni szemle keretében a szemlét végző ellenőrzi legalább
a)    a támogatási kérelemben szereplő információk helytállóságát,
b)    a projekt megkezdésének időpontját,
c)    a projekt megalapozottságát,
d)    a helyszín alkalmasságát.
21.     A helyszíni szemle eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely tartalmazza
a)    a vizsgált projekt megnevezését,
b)    a helyszíni szemlét végző szervezet és személyek nevét,
c)    a vizsgált szervezet nevét, címét, az ellenőrzés helyszínét, időpontját, időtartamát,
d)    a helyszíni szemle során figyelembe vett ellenőrzési szempontokat,
e)    a helyszíni szemle során átvizsgált bizonylatok, dokumentumok körét,
f)    a szemlét végzők által másolatban átvett iratok, dokumentumok azonosítási adatait,
g)    a helyszíni szemlét végzők által tett megállapításokat és a támogatást igénylő álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban.
22.    A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a szemlét végzők aláírják és a támogatást igénylő jelenlévő, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselője ellenjegyez. A helyszínen felvett – a támogatást igénylő észrevételeit is tartalmazó – írásos jegyzőkönyv egy másolati példányát a szemlét végző a támogatást igénylő részére átadja.
23.    Ha a támogatást igénylő a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzőkkel nem működik együtt, a helyszíni szemlét végző tájékoztatja, hogy támogatási kérelme kizárásra kerülhet a további értékelésből. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárásról a támogatási kérelmekről hozott döntés során az irányító hatóság vezetője dönt.
24.    A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a döntéshozatal során a döntés-előkészítésben részt vevő személyek részére rendelkezésre kell bocsátani.
A tartalmi értékelés megkezdése és az értékelők kiválasztása
25.1.    A jogosultsági szempontból ellenőrzött támogatási értékelésre kell bocsátani, kivéve, ha egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben a támogatási kérelmekről születő döntés kizárólag jogosultsági szempontok alapján történik. A tartalmi értékelés folyamata a támogatási kérelmek minőségének tartalmi értékelési szempontok alapján történő vizsgálatát és ez alapján történő minősítését foglalja magában.
25.2.    Az irányító hatóság biztosítja, hogy az értékelést a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végezzék. Az értékelőkkel szemben támasztott feltételeket az irányító hatóság felhívásonként meghatározhatja a szakpolitikai felelős egyetértésével.
25.3.    A támogatási kérelmek értékelését az irányító hatóság vezetője döntésének megfelelő számú és az irányító hatóság vezetője által kijelölt értékelő(k) végzi(k).
25.4.    Az értékelést az irányító hatóság munkatársa (a továbbiakban: belső értékelő), , illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter előzetes engedélye esetén a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy (a továbbiakban: külső értékelő) végzi.
25.5.    Az értékelők az adott felhívás vonatkozásában titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kötelesek tenni.





Értékelőkkel kapcsolatos szabályok
26.1.    Az irányító hatóság köteles gondoskodni arról, hogy a támogatási kérelmek értékelésében részt vevő külső értékelő adatai a monitoring és információs rendszerben rögzítésre kerüljenek.
26.2.    A külső értékelő monitoring és információs rendszerben történő rögzítését az irányító hatóság vezetőnek a monitoring és információs rendszerben jóvá kell hagynia.
26.3.    Az irányító hatóság köteles gondoskodni az értékelők értékelendő támogatási kérelmekhez történő hozzárendeléséről vagy sorsolásáról. A hozzárendelést vagy sorsolást az irányító hatóság vezetője a monitoring és információs rendszerben hagyja jóvá.
26.4.    Ha az irányító hatóság vezetője a támogatási kérelem újraértékelését rendelete el, az adott támogatási kérelemhez hozzárendelt új értékelőt az irányító hatóság vezetőnek a monitoring és információs rendszerben jóvá kell hagynia.
26.5.    Az irányító hatóság vezetőjének a monitoring és információs rendszerben rendszeresen felül kell vizsgálnia a külső értékelők jóváhagyott státuszát és gondoskodnia kell a nem jóváhagyott státusszal rendelkező értékelők monitoring rendszerből való törléséről. az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

27.1.    Külső értékelők esetén az irányító hatóság vezető által jóváhagyott értékelőkkel az irányító hatóság szerződést köt, ellenőrzi az érvényes titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, annak megléte hiányában az adott felhívásra vonatkozó titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kér az értékelőktől és a monitoring és információs rendszeren keresztül történő értékeléshez szükséges jelszót részükre eljuttatja.
27.2.    Az értékelő által aláírt szerződés és az érvényes titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat birtokában az irányító hatóság elektronikusan eljuttatja az értékelendő támogatási kérelmek listáját (a támogatást igénylők nevével és a támogatási kérelmek azonosító jelével), és hozzáférést biztosít az értékelőnek a monitoring és információs rendszerben az értékelendő támogatási kérelemhez.

Az értékelők felkészítése
28.1.    Az irányító hatóság biztosítja, hogy az értékelők rendelkezzenek
a)    a felhívás tárgyának megfelelő szakértelemmel és pénzügyi ismerettel,
b)    a program, az éves fejlesztési keret és a felhívás tartalmának, eljárásrendjének ismeretével,
c)    a vonatkozó jogszabályoknak az ismeretével,
d)    az értékelési eljárás szabályainak, és részletes menetrendjének, szempontrendszerének ismeretével (különös tekintettel a pontozás módszereire, a pontok megítélésének részletes szempontjaira).
e)    a monitoring és információs rendszer használatával kapcsolatos ismerettel.
28.2.    Ha szükséges, az irányító hatóság biztosítja az értékelést végzők értékeléshez kapcsolódó képzését. Külső értékelők igénybevétele esetén az irányító hatóságnak minden pályázati felhívás első megjelenésekor felkészítést kell tartania az értékelés megkezdése előtt személyes egyeztetéssel vagy írásos formában. A külső értékelő aláírásával igazolja, hogy az értékelők felkészítésén részt vett.
29.1.    Az értékelők felkészítése és képzése kiterjed
a)    a program és a támogatási konstrukció szakmai célkitűzéseire és prioritásaira,
b)    a program és a felhívás eljárásrendi vonatkozásaira,
c)    az értékelési eljárás szabályaira és részletes menetrendjére,
d)    az értékelés szempontrendszerére,
e)    a pontozás módszereire, a pontok megítélésének részletes szempontjaira (lehetőleg egy mintatámogatási kérelem közösen elvégzett pontozásának bemutatásával).

Az értékelő lap elkészítése
30.1.    Az értékelést végző személy minden értékelendő támogatási kérelem vonatkozásában az irányító hatóság által meghatározott adattartalmú értékelőlapot tölt ki a monitoring és információs rendszerben.
30.2.    Ha a külső értékelő elvégezte az értékelést, az elektronikus formátumú értékelőlapot lezárja a monitoring és információs rendszerben. Az irányító hatóság minőségbiztosítás keretében ellenőrzi az értékelőlapok megfelelőségét és teljességét.

Az értékelő lap
31.1.    Az értékelő lap tartalmazza
a)    a támogatást igénylő és a projekt azonosításához szükséges adatokat,
b)    az értékelése szempontok szerinti szöveges értékelést,
c)    a felhívásban foglalt értékelési szempontrendszernek megfelelő pontozást technikai segítségnyújtás projektek kivételével, illetve a projekt-kiválasztási szempontoknak való megfelelőség minősítését,
d)    az indoklással ellátott szakmai javaslatot a projekt változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel, csökkentett támogatással, illetve feltétellel történő támogatására vagy elutasítására,
e)    támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek és azok teljesítési határidejének meghatározását, illetve a szükséges költségcsökkentés mértékét,
f)    a helyszíni szemle lefolytatása esetén az erre vonatkozó tájékoztatást.
31.2.    Az irányító hatóság projektenként kiegészítő előterjesztést készíthet, amely tartalmazza az értékelők által készített értékelések összesített megállapításait, pontozását, döntési javaslatait, illetve szükség esetén az irányító hatóság által végzett minőségbiztosítás megállapításait.
31.3.    Ha az értékelést több értékelő végzi, az értékelő lapokon szereplő pontszámokat az monitoring és információs rendszer az összesített értékelő táblázatban összesíti.

A tisztázó kérdés és szóbeli egyeztetés
32.1.    Ha az értékelő megítélése alapján a támogatási kérelemben található információ nem egyértelmű, ellentmondásokat tartalmaz, az értékelő kezdeményezésére az irányító hatóság egyszeri alkalommal a támogatást igénylőtől az értékeléshez szükséges információkat legalább 3, de legfeljebb 15 napos határidő biztosításával e rendelet 63. § (3) bekezdése szerinti szabályok betartásával az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint bekéri. Az irányító hatóság gondoskodik arról, hogy a tisztázó kérdést és a kérdésre érkezett választ a támogatási kérelem értékelésében részt vevő minden értékelő megismerje.
32.2.     Tisztázó kérdés esetén az irányító hatóság döntési határideje a tisztázó kérdés kiküldésének napjától a válasz beérkezése napjáig meghosszabbodik.
32.3.    Ha a támogatási kérelemben található információ nem egyértelmű - amennyiben erről a felhívás rendelkezik - a döntés-előkészítés érdekében az irányító hatóság szóbeli egyeztetési lehetőséget biztosíthat a támogatást igénylőnek.
32.4.    A szóbeli egyeztetés célja, hogy az értékelés során a felhívásban szereplő céloknak koncepcionálisan megfelelt támogatási kérelmek minél jobb szakmai és formai minőséget érjenek el a támogatói döntésig.
32.5.    A szóbeli egyeztetésről emlékeztetőt kell készíteni, amit a támogatást igénylő és az irányító hatóság munkatársa is aláír.
32.6.    A szóbeli egyeztetést az összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartása mellett lehet végezni.

Az összesített értékelő táblázat
33.1.    Az irányító hatóság a döntés meghozatalának előkészítése érdekében az összesített értékelő táblázatban a leértékelt támogatási kérelmeket megjeleníti és kiemelt eljárásrend kivételével valamint egyszerűsített eljárásrend kivételével, ha a támogatási kérelmekről születő döntés alapja kizárólag a jogosultsági szempontok vizsgálata - az értékelési szempontokra adott átlagpontszám alapján sorba rendezi, továbbá jelezheti az egyes támogatási kérelmekkel kapcsolatos szakmai javaslatát.
33.2.    Az összesített értékelő táblázat tartalmazza többek között a döntésre előterjesztendő támogatási kérelmek listáját, a támogatási kérelmekre vonatkozó alapadatokat, legalább támogatásra javasolt és elutasításra javasolt bontásban.

Döntéshozatal egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben
34.1.    Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén az összesített értékelő táblázat alapján az irányító hatóság vezetője dönt a támogatási kérelem támogatásáról vagy csökkentett összköltséggel, csökkentett mértékkel, illetve feltétellel történő támogatásáról vagy elutasításáról.
34.2.    Az irányító hatóság vezetője a támogatási kérelemről a monitoring és információs rendszeren keresztül dönt. Ha a döntés nem egyezik meg az összesített értékelő táblázatban található döntési javaslattal, csökkentett összköltséggel, mértékkel történő támogatásról, vagy elutasításról szól, az irányító hatóság vezetőjének a döntést indokolnia kell.
34.3.    Ha a 34.2. pont szerinti döntés nem lehetséges, akkor az irányító hatóság vezető
a)    a döntési javaslattal való egyetértése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelő táblázat aláírásával, vagy
b)    a döntési javaslattal való egyet nem értése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelő táblázatra való rájegyzéssel és a táblázat aláírásával dönt.
34.4.    A döntéshozatal során az irányító hatóság vezetője - nyomtatott formában aláírással, egyébként elektronikus jóváhagyással - megteszi a kötelezettségvállalást.
35.1.     Ha az adott támogatási kérelem megfelelt a támogathatósághoz szükséges minimális követelményeknek, de forráshiány miatt nem támogatható, az irányító hatóság tartaléklistát képezhet.
35.2.    A tartaléklista hosszát az irányító hatóság határozza meg, figyelembe véve a támogatási kérelmek és a támogatási kérelemben megjelölt célcsoport igényeit. Ha az adott felhívás keretében további forrás kiosztására nyílik lehetőség, támogatást elsődlegesen az e listán szereplő támogatási kérelmek kaphatnak.
35.3.    A tartaléklista megszűntetéséről az irányító hatóság vezetője dönt. A tartaléklista addig az időpontig tartható fenn, amíg a listán szereplő támogatási kérelmek tervezett megvalósítási időszaka összhangban van a programozási időszak finanszírozására vonatkozó uniós jogszabályi előírásokkal, és reális esély van további forráskiosztásra az adott felhívás vonatkozásában.
35.4.    A tartaléklista megszüntetéséről a tartaléklistán szereplő támogatást igénylőket a megszűntetéstől számított 10 napon belül tájékoztatni kell.

Döntési javaslat elkészítése döntés-előkészítő bizottság felállításával
36.1.    Az irányító hatóság e rendelet 64. §-a szabályainak betartásával a támogatási kérelemről születő döntés megalapozására döntés-előkészítő bizottságot állíthat fel.
36.2.    A döntés-előkészítő bizottság elnökét az irányító hatóság vezetője jelöli, tagjait és a megfigyelőket az irányító hatóság vezetője kéri fel. A döntés-előkészítő bizottság elnöke lehet az irányító hatóság vezetője, vagy az irányító hatóság vezetője által kijelölt más személy.
36.3.    Az irányító hatóság vezetőjének felkérése alapján a döntés-előkészítő bizottságba tagot jelölhet
a)    a szakpolitikai felelős,
b)    az irányító hatóság,
c)    az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

36.4.    A döntés-előkészítő bizottság szavazati joggal tagjainak létszáma legfeljebb 5 fő. A döntés-előkészítő bizottság munkájában részt vesz az irányító hatóság vezetője által felkért és az irányító hatóság vezetője által meghatározott számú szakértő, aki az adott döntés-előkészítő bizottsági ülésen elbírált támogatási kérelmeknek megfelelő szakértelemmel rendelkezik.
36.5.    A döntés-előkészítő bizottságba megfigyelőt jelölhet
a)    a szakpolitikai felelős,
b)    az irányító hatóság,
c)    az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter,
d)    TKR és CLLD rendszerben történő döntéshozatal esetén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város polgármestere.
36.6.     A jelölést a jelölő szervezetek írásban juttatják el az IH vezetőjéhez.
36.7.    A döntés-előkészítő bizottság munkájában az elnök és a tagok szavazati joggal, a megfigyelők, szakértők és a titkár szavazati jog nélkül vesznek részt.
37.1.    A tagok és megfigyelők személyét az irányító hatóság vezetője írásban hagyja jóvá.
37.2.    Az irányító hatóság vezetője a tag vagy megfigyelő jelölését indoklással elutasíthatja. Elutasítás esetén a jelölő szervezet másik személyt jelöl.
38.1.    A döntés-előkészítő bizottság ülésén szükség szerint részt vesz a tartalmi értékelést végző értékelő, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad, vagy részletezi az értékelő lapban foglaltak indokait, de a döntésben nem vesz részt.
39.    A döntés-előkészítő bizottság munkáját az irányító hatóság vezetője által elfogadott ügyrend szabályozza.
A döntés-előkészítő bizottsági ülés megszervezésének és lefolytatásának szabályai
40.1.    A döntés-előkészítő bizottság titkársági feladatait az irányító hatóság látja el.
40.2.    A döntés-előkészítő bizottság titkára elkészíti és az ülés előtt legalább 3 nappal postai vagy elektronikus úton megküldi, vagy hozzáférhetővé teszi a döntés-előkészítő bizottság tagjai és megfigyelői számára legalább:
a)    a meghívó levelet,
b)    a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot és szükség esetén vagyonnyilatkozatot,
c)    a bírálatra előterjesztendő támogatási kérelmek értékelő lapjai alapján elkészített, monitoring és információs rendszerből generált összesített értékelő táblázatot,
d)    a bírálatra előterjesztendő támogatási kérelmek értékelő lapjait,
e)    a bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot.
40.3.    Titoktartási, összeférhetetlenségi és hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot naptári évente, felhívásonként csak egyszer, az első olyan döntés-előkészítő bizottsági ülésen való részvétel előtt kell megtenni, melyen a döntés-előkészítő bizottság tagja, illetve megfigyelője részt vesz. Az aláírt nyilatkozat az év minden további döntés-előkészítő bizottsági ülésére is vonatkozik, melyen a tag, illetve a megfigyelő részt vesz.
40.4.    A döntés-előkészítő bizottság ülésének lebonyolításához szükséges technikai feltételek biztosításáról az irányító hatóság gondoskodik.
41.1.    A döntés-előkészítő bizottság ülésére a titkár biztosítja a következő dokumentumok rendelkezésre állását:
a)     a döntés-előkészítő bizottság ügyrendje,
b)    a kitöltetlen titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére),
c)    bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére),
d)    a vonatkozó jogszabályok (elektronikus vagy nyomtatott formában),
e)    a bírálatra előterjesztett támogatási kérelmek
f)    hangfelvétel elkészítéséhez szükséges eszközök,
g)    jelenléti ív,
h)    a bírálatra előterjesztendő támogatási kérelmek listája (monitoring és információs rendszerből generált összesített értékelő táblázat),
i)    a bírálatra előterjesztendő támogatási kérelmek értékelő lapjai.
41.2.    A titkár a monitoring és információs rendszer segítségével biztosítja, hogy a bizottsági tagok az ülés előtt illetve az ülés alatt a támogatási kérelmeket és mellékleteiket megtekinthessék.
41.3.    Az irányító hatóság lehetővé teheti, hogy a támogatási kérelmek vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság a monitoring és információs rendszeren keresztül vagy írásban tegyen döntési javaslatot.
42.1.     A döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai legkésőbb a döntés-előkészítő bizottság első ülésén benyújtják az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint megtett vagyonnyilatkozatuk leadásáról szóló igazolást a döntés-előkészítő bizottság titkára részére.
42.2.     A döntés-előkészítő bizottsági ülés megkezdésekor a titkár:
a)    a jelenléti ívet a jelenlévőkkel aláíratja,
b)    ellenőrzi, hogy a bizottsági tagok, helyettesítő személyek
a.    a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és
b.    a bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot szabályszerűen kitöltötték-e,
c)    ellenőrzi, hogy a döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát,
d)    ellenőrzi, hogy a döntés-előkészítő bizottság tagjának távolléte esetében a tagot helyettesítő személy póttagként előzetesen kijelölésre került-e,
e)    az aláírt jelenléti ív alapján segíti a döntés-előkészítő bizottság elnökét annak ellenőrzésében, hogy a döntés-előkészítő bizottság határozatképes-e.
42.3.    A monitoring és információs rendszeren keresztül vagy írásban történő javaslattétel esetén a titkár előzetesen ellenőrzi, hogy
a)    a bizottsági tagok, helyettesítő személyek titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot szabályszerűen kitöltötték-e, és
b)    a döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát.
42.4.    A titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat alá nem írása, illetve a vagyonnyilatkozat hiánya a döntés-előkészítő bizottságból történő azonnali kizárást eredményez.
42.5.    Ha egy döntés-előkészítő bizottsági tag megszegi e rendelet VI. fejezet szerinti összeférhetetlenségi szabályokat, kizárásra kerül a bírálásból, azonnal vissza kell vonulnia a döntés-előkészítő bizottságból és addigi szavazatai érvényüket vesztik.

A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata
43.1.    A döntés-előkészítő bizottság minden tartalmilag értékelt projektet értékel.
43.2.    A döntés-előkészítő bizottság az általa adott pontszám és az értékelő lap(ok)ban foglalt javaslat(ok) alapján a következő döntési javaslatokat teheti:
a)    támogatás,
b)    támogatás csökkentett mértékkel,
c)    támogatás csökkentett mértékkel és feltételekkel,
d)    támogatás csökkentett összköltséggel,
e)    támogatás csökkentett összköltséggel és feltételekkel,
f)    támogatás csökkentett összköltséggel és mértékkel,
g)    támogatás csökkentett összköltséggel mértékkel és feltételekkel,
h)    támogatás feltételekkel,
i)    elutasítás,
j)    elutasítás forráshiány miatt,
k)    elutasítás és tartaléklistára helyezés.
44.1.    Az irányító hatóság a döntés-előkészítő bizottság üléséről összesített értékelő táblázat formájában elkészíti a döntési javaslatot, amelyet emlékeztetővel egészíthet ki.
44.2.    A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata a támogatásra és elutasításra javasolt támogatási kérelmek legfontosabb azonosító adatait tartalmazza:
a)    támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, valamint feltételekkel történő támogatás esetén a feltételeket,
b)    az összköltség vagy mérték csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, mértéket, valamint feltételekkel történő támogatás esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételeket,
c)    elutasítás esetén az elutasításra irányuló javaslatot, valamint annak részletes indoklását.
44.3.    Az emlékeztető tartalmazza
a)    az ülés helyét és időpontját, az emlékeztető készítésének időpontját,
b)    a jelenlévő tagok és megfigyelők nevét és az őket delegáló szervezet megnevezését,
c)    a határozatképességet,
d)    a szavazatok arányát (támogatás, elutasítás, tartózkodás),
e)    az esetleges összeférhetetlenség fennállását,
f)    az értékelés legfontosabb megállapításait,
g)    a döntéshozatal elősegítése célját szolgáló egyéb bizottsági döntéseket,
h)    a bizottság bármely tagjának külön véleményét, ha azt a tag kéri,
i)    az összesített értékelő táblázat készítőjének és az elnöknek a jóváhagyását, nyomtatott dokumentum esetében az aláírásait.

Döntéshozatal kiemelt és standard kiválasztási eljárásrendben
45.    Az irányító hatóság vezetője a támogatási kérelmekről standard kiválasztási eljárás keretében döntés-előkészítő bizottság felállítása esetén a döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata, és az emlékeztető (amennyiben készült), kiemelt kiválasztási eljárás keretében, és standard kiválasztási eljárás keretében, ha nem került döntés-előkészítő bizottság felállítására egy vagy több értékelő lap és az irányító hatóság által összeállított összesített értékelő táblázat alapján dönt.
46.1.    Az irányító hatóság vezetője a támogatási kérelmekről a következők szerint dönt:
a)    támogatás,
b)    támogatás, csökkentett mértékkel,
c)    támogatás, csökkentett mértékkel és feltételekkel,
d)    támogatás, csökkentett összköltséggel,
e)    támogatás, csökkentett összköltséggel és feltételekkel,
f)    támogatás, csökkentett összköltséggel és mértékkel,
g)    támogatás, csökkentett összköltséggel mértékkel és feltételekkel,
h)    támogatás, feltételekkel,
i)    elutasítás,
j)    elutasítás forráshiány miatt,
k)    elutasítás és tartaléklistára helyezés,
l)    Újraértékelés,

46.2.    Amennyiben az irányító hatóság vezetője csökkentett összköltséggel, mértékkel történő támogatásról, elutasításról vagy újraértékelésről dönt, döntését részletesen, írásban indokolni köteles.
46.3.     Az irányító hatóság vezetője a monitoring és információs rendszeren keresztül dönt.
46.4.    Ha a 46.2. pont szerinti döntés nem lehetséges, akkor az irányító hatóság vezetője
a)    a döntési javaslatban foglaltakkal történő egyetértése esetén a nyomtatott formátumú döntési javaslat aláírásával, vagy
b)    az irányító hatóság felterjesztésében foglaltakkal történő egyet nem értése esetén
a.    a nyomtatott formátumú döntési javaslatra való rájegyzéssel és annak aláírásával, vagy
b.    a módosított döntési javaslat aláírásával
dönt.
46.5.     Ha az irányító hatóság vezetője az irányító hatóság javaslatával, vagy döntés-előkészítő bizottság felállítása esetén a döntés-előkészítő bizottság javaslatával nem ért egyet, döntését indokolni köteles.
46.6.    A döntéskor az irányító hatóság vezetője – nyomtatott formában aláírással, vagy elektronikus jóváhagyással – megteszi a kötelezettségvállalást.
47.1.     Ha az adott támogatási kérelem megfelelt a támogathatósághoz szükséges minimális követelményeknek, de forráshiány miatt nem támogatható, az irányító hatóság tartaléklistát képezhet.
47.2.    A tartaléklistán a 47.1. pont szerinti támogatási kérelmeket az értékelési szempontrendszer alapján megállapított sorrendben kell megjeleníteni. A tartaléklista szabályai megegyeznek az egyszerűsített eljárásrendi döntéshozatal 34.2-34.4 pontjaival.
48.1.    Ha a támogatási kérelem a technikai segítségnyújtás keretében meghirdetett felhívásra érkezett támogatási kérelmek kivételével, javasolt támogatása meghaladja az 1 milliárd forintot, az irányító hatóság összeállítja a támogatási kérelmet tartalmazó előterjesztést és megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.
48.2.    Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az előterjesztést megküldi az FKB részére.
48.3.    A támogatási kérelmet tartalmazó előterjesztésről az FKB javaslatára az NFK dönt.
48.4.    E rendelet 68. §-a szerinti döntési határidőbe az előterjesztésnek az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére történő megküldésétől az NFK döntésének meghozataláig terjedő időtartam nem számít bele.

Az újraértékelés
49.1.    Az újraértékelés folyamata megegyezik a 30.1.-48.4. pont szerinti eljárással.
49.2.    Egyes támogatási kérelmek esetleges újraértékelése nem késleltetheti a többi támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatalt.
49.3.    A támogatási kérelmek újraértékelése esetén a támogatási kérelmekről való döntést e rendelet 68. §-a szerinti határidőn belül meg kell hozni.
49.4.    A kifogásnak helyt adó döntés értelmében lefolytatott újraértékelés során a támogatási kérelemről való döntést a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalától számított 30 napon belül meg kell hozni.

A döntés rögzítése a monitoring és információs rendszerben
50.    Az irányító hatóság az elbírált támogatási kérelmek listáját - a felhívás címét, a támogatást igénylő nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), a támogatási kérelem összpontszámát - a döntést követő 1 napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.
A támogatást igénylő értesítése a döntésről, a döntés közzététele
51.1.    Az irányító hatóság a támogatási döntésről az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint értesíti a támogatást igénylőt. A Pályázati e-ügyintézés felületen történő értesítés tájékoztató jellegű, szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőt nem keletkeztethet.
51.2.    Az irányító hatóság támogató döntésről szóló részletes tájékoztatást és a támogatási szerződés tervezetét, támogatói okirat alkalmazása esetén az aláírt támogatói okiratot a döntés jóváhagyásától számított 10 napon belül az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint a III. fejezet szerint küldi meg.
51.3.    A döntésről történő tájékoztatást követően a támogatást igénylő jogosult a támogatási kérelemre vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni.
52.1.     Az irányító hatóság az elutasító döntésről az Elektronikus kapcsolattartás fejezet szabályai szerint értesíti a támogatást igénylőt.
52.2.     Az értesítő levél tartalmazza
a)    a támogatási kérelem elutasításának részletes indoklását,
b)    a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást.

A támogatást igénylő köztartozás- és támogatáshalmozódás-vizsgálata
53.1.    A döntés-előkészítési folyamat során a támogatási kérelem adatait a támogatási döntés meghozatalát megelőzően támogatáshalmozódás-vizsgálat céljából meg kell küldeni a Kincstár Monitoring Rendszer részére. A támogatás-halmozódás vizsgálatot a Kincstár Monitoring Rendszere által küldött válaszállomány, a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően odaítélt, valamint igényelt csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló nyilatkozata, valamint a monitoring és információs rendszerben található adatok alapján kell elvégezni.
53.2.    Ha a támogatáshalmozódás-vizsgálat során a támogatást igénylő nyilatkozatának adatai és a monitoring és információs rendszerben vagy a Kincstár Monitoring Rendszerben tárolt adatok között eltérés van, a támogatást igénylővel hiánypótlás vagy tisztázó kérdés keretében kell tisztázni az eltérés okát. A vizsgálat alapján a megítélhető támogatás összege a csekély összegű támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozódási határértékeket nem lépheti túl. Amennyiben túllépi a támogatási összeg a támogatáshalmozódási határértéket, abban az esetben nem kaphat további támogatást.
53.3.    Ha a támogatási kérelem benyújtása és a támogató döntés időpontja között hat hónapnál hosszabb idő telik el vagy a támogatást igénylő gazdálkodásában naptári évforduló történt, a vizsgálatot újból el kell végezni.
III.    fejezet
a támogatási jogviszony

A támogatási szerződés megkötése
54.1.    A támogatási jogviszony létrejötte érdekében a kedvezményezettel történő kapcsolattartás és a szükséges dokumentumok beküldése a XII. Fejezetben foglaltak alapján az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik. A 56., 56.1, 56.2, 59.2. pontokat e rendelet 56. § (2) bekezdése szerinti támogatási szerződésekre nem kell alkalmazni.
54.2.    Ha a kedvezményezett a támogatási kérelmet minősített elektronikus aláírással ellátva nyújtotta be, a szerződő felek a támogatási szerződést is minősített elektronikus aláírással látják el. A támogatói okiratot minősített elektronikus aláírással kell aláírni.
55.    Az 51.2. pont szerinti értesítés tartalmazza
a)    a megítélt támogatás összegét,
b)    csökkentett összköltségű támogatás esetén a projektjavaslat csökkentett összköltséggel való támogatásának részletes indoklását,
c)    feltételes támogatás esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek meghatározását és a feltételek teljesítésének határidejét,
d)    csökkentett összköltségű, illetve feltételekkel történő támogatás esetén a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást,
e)    a projektjavaslatra vonatkozóan a döntésben foglaltakat,
f)    a szerződéskötéshez szükséges benyújtandó dokumentumok, igazolások felsorolását,
g)    e rendelet 77. § (1) bekezdésében meghatározott azon dokumentumok felsorolását, melyeket a felhívás nem az első kifizetési kérelem benyújtásához ír elő,
h)    az irányító hatóság részéről kijelölt kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,
i)    a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok és igazolások megküldésének határidejét, és a szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt,
j)    e rendelet 81.§ (3) bekezdésében, és ha releváns a 80. § (3) bekezdés szerinti tájékoztatást,
k)    e rendelet 80. § (2) és (3) bekezdésére történő utalást, ha az alkalmazásra kerül.
56.1.    E rendelet 81. § (3) bekezdése szerinti határidő kezdete a támogatói döntésről szóló értesítésnek a Pályázati e-ügyintézés felületen történt átvételének napja.
1

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1303/2013/EU rendelet) preambulum (61)bekezdése
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EUeurópai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ERFA rendelet)
Az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESZA rendelet)
A Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EUeurópai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KA rendelet)
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EMVA rendelet)
A közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETHA rendelet)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU európai bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet [a továbbiakban: 480/2014/EUBrendelet]
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 11-i 223/2014/EU rendelet (a továbbiakban 223/2014/EU rendelet)

2

Az EMVA rendelet 60. cikk (1) bekezdése

3

Fizikailag befejezett projekt definíciója a Rendelet 3. § (1) 39) pontja alapján. Megkezdett projekt támogathatósága 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (6) alapján.

6

A versenyjogi előírásokról részletesebben l. az 1.3.1 pontot.

7

Az építőipari pótmunka jogi szabályozására l. Ptk. 403. § (4) bekezdés, az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet, a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés módosításával kapcsolatban l. Kbt. 132. §

9

Sztv.26. § (3) bekezdése alapján.

10

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése szerint a Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján kisajátítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölte ki.

11

12

Sztv. 25. §-a alapján.

13

Sztv. 47-51. §-a alapján.

14

Az Sztv.52-53. §-a alapján

15

L. EU Bizottság 2009.05.07-i SB/ST D(2009) 7868 számú állásfoglalása (ikt. Sz.:07.05.09. 007680)

16

Az Sztv.80. §-a alapján

17

Az Sztv.3. § (2) bekezdés 7.pontja alapján, ha az adott OP-ra alkalmazandó egyéb jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

18

A közvetlen önköltség pontos meghatározására l. az Sztv. 51. § (1) és (2) bekezdés

19

Az értékesítés közvetett költségeinek meghatározására l. az Sztv. 82. § (3) bekezdés

20

Sztv.79. §-a alapján.

21

az Sztv. 80. § (2) bekezdésében, illetve az államháztartási számvitelről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Áhsz.) hatálya alá tartozó szervezetek esetén az Áhsz. 1. § (4) bekezdés alapján meghatározott értékhatár alatti, egy összegben leírható tárgyi eszközök beszerzése

22

Amennyiben központi költségvetési szervről van szó, akkor elegendő, ha az ESB alapok fogadására nyitott célelszámolási számlával rendelkezik.

24

Nettó bevételt termelő beruházások esetében az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkben leírtak szerint kell eljárni a készítendő CBA útmutatókban.

26

Figyelembe véve a kifizetési kérelemben foglalt, a projekt végrehajtása során a projekttel összefüggésben keletkezett pénzügyi bevételekre vonatkozó nyilatkozatot.

27

Figyelembe véve a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt, az Sztv.3. § (4) bekezdés 2-4. pontját, a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendeletet (HL L 63., 2004.2.28., 22—29. o.), a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2006/C 323/01 közösségi keretszabályt, továbbá a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről szóló 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendeletet.

28

Pénzügyi eszközökre vonatkozó jogszabályi előírások:
1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37-46. cikk
480/2014/ EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4-14. cikk

29

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 75. § (1) bekezdés szerinti perköltség fogalom alapján, függetlenül attól, hogy bíróság által megítélésre került-e.

30

ESZA rendelet 13. cikk

31

A részletes szabályozást a Bizottság delegált jogi aktus keretében fogja kiadni. Jelenleg a tagállami egyeztetése folyamatban van.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére