GÜ BH 2014/278
GÜ BH 2014/278
2014.09.01.
Meg kell különböztetni egymástól a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörét és kizárólagos hatáskörét. Ez utóbbiban a pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül csak azok vehetők figyelembe, melyek a tőkepiaci törvényben szabályozott ügyletekhez kapcsolódnak [1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 55. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont; 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 376. § (1), (3) és (5) bek; 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 3. § (1)–(3) bek.].
[1] A felperes az alperes jogelődjével, a C. Zrt.-vel 2008. február 7-én 150 millió Ft összegű készletfinanszírozás igénybevételéhez kapcsolódó kölcsönszerződést, valamint 2009-ben lízing keretmegállapodást is kötött, mely alapján 2009. október 16-án 10 darab egyedi zártvégű lízingszerződés jött létre közöttük. A szerződések részét képezték az Általános szerződési feltételek (ÁSZF), mely X. fejezetének 2. pontja szerint a felek a jogvitáik rendezésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki.
[2] A felperes fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, ezért az alperes 2010. június 17-én a kölcsönszerződést és a zárt végű lízingszerződéseket felmondta, a felperes tartozását azonnal lejárttá tette. A készletfinanszírozási szerződésekből eredően 40 836 407 Ft összegű követelés megfizetése iránt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnál eljárást kezdeményezett a felperessel szemben.
[3] A Választottbíróság ítéletével a felperest (választottbírósági alperes) kötelezte a keresetnek megfelelően a tartozás, valamint a költségek megfizetésére.
[4] A felperes (választottbírósági alperes) a választottbírósági eljárásban jogi képviselővel nem rendelkezett, az ítélet meghozatala után kapta azt a tájékoztatást, hogy 2004 óta az eljárt választottbíróság hatásköre és illetékessége a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 376. § (1), (3), (5) bekezdése, és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdése szerint érvényesen már nem volt kiköthető, ezért az alperesnek az ÁSZF-ben rögzített választottbírósági kikötése a magyar jog kógens szabályaiba ütközően érvénytelen.
[5] A felperes erre hivatkozva nyújtotta be a keresetét, melyben a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja alapján kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését.
[6] Az alperes kérte a kereset elutasítását. Hivatkozva a Tpt. 1. §-ára és a Hpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjára, 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjára állította, hogy az alperes tevékenysége nem a Tpt., hanem a Hpt. hatálya alá tartozik, ezért jogszerűen került kikötésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság eljárása a felek közötti jogvita elbírálására.
[7] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest a perköltség megfizetésére.
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalával a VB/12042. számú választottbírósági ítélet érvénytelenítését elsődlegesen a Vbt. 55. § (1) bekezdés b) pontja, másodlagosan a (2) bekezdés b) pontja alapján.
[9] Hivatkozott a Tpt. 376. §-ára, mely szerint – egyebek mellett – a pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos jogvitában kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki [Tpt. 376. § (5) bekezdés]. A Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint pénzügyi szolgáltatás a hitel és pénzkölcsön nyújtása és a pénzügyi lízing.
[10] A Tpt. 376. § (1) bekezdése az LI. fejezet vonatkozásában eltér a Tpt.-nek az 1. §-ban meghatározott személyi hatályától. Az alperes nem lett volna jogosult kikötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság eljárását a 2004 után megkötött kölcsönszerződésből és pénzügyi lízingszerződésekből eredő jogviták elbírálásárára, az üzletszabályzatában foglalt kikötést 2003. december 31-ig köteles lett volna módosítani.
[11] Mindezek alapján az ÁSZF-ben és az azon alapuló szerződésekben rögzített választottbírósági kikötés a magyar jog szerint érvénytelen, ezért a választottbírósági ítélet a Vbt. 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen.
[12] Az ítélet a közrendbe is ütközik, mert a Választottbíróság az Eljárási szabályzata 1. § (7) bekezdése alapján saját hatáskörét hivatalból is köteles vizsgálni. A választottbírósági ítélet szerint a Választottbíróság a hatáskörét hivatalból vizsgálta és állapította meg annak fennállását a felek között létrejött kölcsönszerződés és a lízingszerződések részét képező ÁSZF X/2. pontja alapján. A Választottbíróság a kógens törvényi szabályozásra figyelemmel nem járt el kellő körültekintetéssel vizsgálata során, nem észlelte eljárásának kizártságát.
[13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását.
[14] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján, és azt érdemben nem találta jogszabálysértőnek.
[15] Az ügyben elsődlegesen eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a Tpt. 376. § (3) bekezdés h) pontját hogyan kell értelmezni: a Hpt.-ben meghatározott fogalom alá tartozó valamennyi pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos választottbírósági eljárást ide kell érteni; vagy pedig – arra figyelemmel, hogy a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság szabályozására hol és milyen módon került sor – csak a Tpt. által szabályozott jogviszonyokban felmerült pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták elbírálására állapítható meg ennek a választottbíróságnak a kizárólagos hatásköre, a Tpt. 376. § (5) bekezdése alapján.
[16] Nem vitásan a pénzügyi szolgáltatás és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás fogalmát a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése határozza meg. Ezeket a tevékenységeket a Hpt. 3. § (3) bekezdése alapján a Felügyelet (korábban a PSZÁF, majd az MNB) engedélyével lehet végezni. Nyilvánvaló – ahogyan azt a felperes is állította –, hogy a Tpt. 376. § (3) bekezdés h) pontja a Hpt.-ben meghatározott tevékenységek végzésére engedéllyel rendelkező szolgáltatók által végzett tevékenységet tartalmazza.
[17] A Kúria egyetért a felperes álláspontjával abban a körben is, hogy a Tpt. 376. § (3) bekezdése nem alanyi, hanem tárgyi körre hivatkozással határozta meg a választottbíróság hatáskörét, és ezért nem releváns a Tpt. személyi hatálya.
[18] A Kúria álláspontja szerint a Tpt. 376. § (3) bekezdése a választottbíróság általános hatáskörét határozza meg, azaz azokat a jogviszonyokat, amelyekben a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárhat. Más jogviszonyokban nem lehet kikötni ezt a választottbíróságot fórumként.
[19] Ugyanakkor a Tpt. 376. § (5) bekezdése azt határozza meg, hogy a választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekből melyek azok, amelyek tekintetében a keresetet csak ennél a választottbíróságnál lehet benyújtani, azaz – választottbírósági kikötés esetén – kizárólagossága áll fenn a jogviták elbírálására. Az (5) bekezdés a (3) bekezdésben felsorolt ügyfajtákat – egy kivételével – kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja.
[20] Az általános jogértelmezési gyakorlat szerint a kizárólagosságra vonatkozó rendelkezéseket szűken kell értelmezni. A Kúria álláspontja szerint a h) pontban írt rendelkezést – a Tpt. többi, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságra vonatkozó rendelkezését [így a 376. § (1) és (6) bekezdését] is figyelembe véve – úgy kell értelmezni, hogy az csak a Tpt. hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozik kizárólagos jelleggel, tehát csak e tekintetben állapítható meg a kizárólagosság.
[21] Ugyanakkor a felek a Tpt. hatálya alá nem tartozó pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások esetében is kiköthetik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot jogvitájuk elbírálásának fórumaként, e tekintetben azonban nem áll fenn a kizárólagosság, a felek döntésére van bízva, hogy melyik választottbíróságot választják.
[22] Miután a jelen perbeli felek közötti jogviszony nem tartozik a Tpt. által szabályozott ügyletek közé, és a feleknek – a fentiek alapján – joguk volt kikötni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot az esetleges jogvitájuk elbírálásának fórumaként, ezért nem jogszabálysértő a keresetet elutasító jogerős ítélet, mert nem érvénytelen a választottbírósági kikötés, és az ítélet nem ütközik a magyar közrendbe sem.
[23] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria az érvénytelenítés iránti keresetet elutasító jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.377/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás