GÜ BH 2014/279
GÜ BH 2014/279
2014.09.01.
A Cstv. 63. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen, a felszámolási eljárás jogerős lezárásán azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. §, 63. § (3) és (4) bek.].
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította az A.-Q. Kft. adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az adós felszámolásának kezdő időpontja 2009. december 18. napja volt.
[2] A jelen per felperese által a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perben az elsőfokú bíróság ítéletében többek között megállapította, hogy az alperes, mint az adós társaság volt vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el. Ennek következtében a felperes, mint hitelező követelésének kielégítését 23 694 124 Ft összegben meghiúsította. Az ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a felperes követelésének meghiúsulásaként megjelölt 23 694 121 Ft összeg meghatározását mellőzte.
[3] Felperes 2012. szeptember 19. napján benyújtott keresetében – az alperes időközbeni teljesítésére figyelemmel – az alperest 21 674 200 Ft tőke és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni a fentiekben hivatkozott, az alperes felelősségét jogerősen megállapító ítéletre hivatkozással.
[4] Az alperes az eljárás során a per megszüntetését kérte a Pp. 157. § a) pontja alapján, arra hivatkozva, hogy a felperes keresetét elkésetten nyújtotta be, figyelemmel a Cstv. 33/A. § (6) bekezdésében írtakra.
[5] Az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. Határozata indokolása szerint a 2009. június 19-én hatályos Csődtörvény 63. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felperes a jogvesztő határidőt elmulasztva nyújtotta be a keresetlevelét, ezért a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésének volt helye. A felperesnek ugyanis a jogerős, felelősséget megállapító bírósági határozattól számított 60 napos jogvesztő határidő állt rendelkezésére a kereset előterjesztésére. Az anyagi jogi határidő számítására a Ptk. rendelkezései az irányadók, ezért a határidő eltelt.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Rámutatott, bár az elsőfokú bíróság tévesen 60 napos jogvesztő határidőt jelölt meg, mégis helytállóan döntött a per megszüntetéséről, mert a felperes a jelen perben alkalmazandó, a Cstv. 63. § (3) bekezdése rendelkezése szerinti 90 napos határidőn túl terjesztette elő kereseti kérelmét. A jogvesztő határidő kezdő időpontjának az alperes felelősségét megállapító jogerős határozat meghozatalát követő napot, azaz 2012. június 15-ét tekintette, ehhez képest a felperes 2012. szeptember 19-én benyújtott keresete elkésett.
[7] A jogerős végzéssel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság utasítását az eljárás érdemi folytatására és érdemi határozat meghozatalára.
[8] A felülvizsgálati kérelmében utalt arra, hogy az első- és másodfokú bíróság által hivatkozott, a Cstv. 63. § (3) és (4) bekezdésében rögzített határidőt nem mulasztotta el, tekintettel arra, hogy a Cstv. hivatkozott rendelkezése alapján a felszámolási eljárás jogerős lezárásától kell számítani a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt.
[9] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[10] A felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes marasztalásra irányuló keresete előterjesztésének kezdő időpontját helyesen hogyan kell meghatározni, ahhoz viszonyítva a felperes a jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be a keresetét.
[11] A Cstv. perbeli időszakban hatályos 63. § (3) és (4) bekezdése a társaság volt vezetőjével szemben a Cstv. 33/A. § szerinti perben jogerősen megállapított felelősségen alapuló igényérvényesítésre kétféle kezdőidőpontot határozott meg. Ezért tényállástól függően elsődlegesen a keresetindításra nyitva álló határidőt a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő naptól kell számítani. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a volt vezető tisztségviselővel szemben a Cstv. 33/A. §-a szerint indult perben jogerős bírósági határozat nem születik, akkor a keresetindítás jogvesztő határideje a jogerős bírósági döntést követő nappal kezdődik.
[12] A Kúria álláspontja szerint a Cstv. 63. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen, a felszámolási eljárás jogerős lezárásán, azt az időpontot kell érteni, amikor az adós társaság felszámolásának megszüntetéséről szóló végzésről valamennyi érintett hitelező tudomást szerezhet, tehát amikor az erről szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben közzétételre kerül. E jogértelmezés elsődleges indoka az, hogy a hitelezőknek nincs hitelt éremlő információjuk arról, az adós társaság felszámolásának megszüntetésére mely időponttal kerül jogerősen sor, erről a Cégközlönybeli közzététellel szerezhetnek tudomást.
[13] Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Cstv.-nek a 2013. évi CCLII. törvénnyel történt módosítása, amikor is a Cstv. korábban hatályos 63. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezései lényegében azonos tartalommal beépítésre kerültek a Cstv. 33/A. § (6) bekezdésének rendelkezéseibe, ahol a jogalkotó már egyértelműen meghatározza a felszámolási eljárás befejezése esetén a hitelező számára nyitva álló keresetindítási határidő kezdő időpontját. A Cstv. 33/A. § (6) bekezdésének új szabályozása szerint ugyanis a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételének napját követő nap az a kezdő időpont, amelytől számított jogvesztő határidőn belül van mód a hitelező számára a keresetindításra.
[14] A felperes által hivatkozott Ctv. 118/A. § (3) bekezdésében rögzített eljárással kapcsolatos polgári kollégiumvezetői tanácskozás állásfoglalása kapcsán a Kúria megjegyzi, hogy a Ctv. hivatkozott rendelkezései a jelen jogesettől eltérően a cégbíróság által kezdeményezett speciális eljárásra, a kényszertörlési eljárásra vonatkoznak. Ez az eljárás nem a hitelezők kezdeményezésére indul, ezáltal a hitelezői igényérvényesítés lehetőségéről is csak a Cégközlönyben való közzététel esetén szereznek tudomást a kényszertörlési eljárás befejezésekor.
[15] Az alperessel szemben folyamatban volt, a Cstv. 33/A. §-ára alapított peres eljárás 2012. június 14. napján fejeződött be jogerősen. Ugyanakkor az adós társaság felszámolásának befejezéséről szóló jogerős végzés 2012. szeptember 6. napján került a Cégközlönyben közzétételre. Erre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a Cstv. 63. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján ez utóbbi időpontot követő napot kell tekinteni a felperes kereseti igénye érvényesítése kezdő időpontjának. Így a felperes 2012. szeptember 19-én benyújtott keresete nem késett el.
[16] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az első és másodfokon eljárt bíróságok tévesen tekintették a felperes által előterjesztett keresetlevelet elkésetten előterjesztettnek.
[17] Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[18] Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a felperes által előterjesztett keresetlevelet érdemben kell elbírálnia és határozatot hoznia.
(Kúria Gfv. VII. 30.279/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás