GÜ BH 2014/280
GÜ BH 2014/280
2014.09.01.
Ha a hitelező a csődegyezség vagy a felszámolási eljárásban kötött egyezség nem teljesítésére hivatkozással kezdeményezi a felszámolási eljárást, az adós a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt fizetési kötelezettségének teljesítésével megakadályozhatja a felszámolásának megindítását [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. d) pont, (3) bek., (6) bek.].
[1] A hitelező az A. Zrt.-vel állt jogviszonyban, akivel szemben a hitelező követelése 2011. szeptemberében 36 963 979 Ft volt. Az ugyanazon cégcsoportba tartozó adós 2010. november 26-án közokiratba foglalt szerződésben készfizető kezességet vállalt az A. Zrt. tartozásáért a hitelező felé.
[2] Az A. Zrt. ellen indult csődeljárásban a hitelező bejelentette az igényét, melyet 31 955 939 Ft tőke összegben a nem biztosított hitelezői osztályban vettek nyilvántartásba. A hitelezők többségi szavazatával létrejött egyezségben – melyet a hitelező nem szavazott meg – az A. Zrt. vállalta a vele szembeni tőkekövetelések 15%-ának kielégítését. Az egyezséget jóváhagyó végzés 2012. május 3-án emelkedett jogerőre, s az A. Zrt. az egyezségben foglaltak szerinti 4 793 390 Ft összegű fizetési kötelezettségét teljes egészében teljesítette.
[3] A jelen eljárás adósa ellen lefolytatott csődeljárásban 2012. február 29-én kötött egyezségben, az adós a bejelentett és nyilvántartásba vett, biztosított, hitelezői igények 50%-ának a megfizetését vállalta. A hitelező ebben a csődeljárásban is bejelentette a főkötelezettel szemben már lejárt, az adóssal szemben készfizető kezesség jogcímen fennálló követelé-sét, melyet a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vett 37 183 906 Ft összegben, a biztosított hitelezői osztályban. Az adós és a többségi szavazattal rendelkező hitelezők között létrejött a csődegyezség, a hitelező kényszeregyezség hatálya alá tartozó hitelezővé vált. A csődegyezséget jóváhagyó végzés 2012. április 12-én emelkedett jogerőre.
[4] A hitelező 2012. szeptember 13-án felszámolás megindítását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az adós a csődegyezségben vállalt első részlet, 3 195 594 Ft megfizetését a 2012. július 11-i határidőre nem teljesítette. Az adós a határidő lejárta előtt már tájékoztatta a hitelezőt, hogy nem kíván fizetni, mert álláspontja szerint a hitelező vele szembeni követelése megszűnt azzal, hogy a főkötelezett a hitelező részére kifizette a követelésének azt a részét, amelyet a csődegyezségében vállalt, ezért a készfizető kezestől sem követelhet további teljesítést.
[5] A hitelező álláspontja szerint a kezessel szemben a követelése fennáll, mert nincs szó sem teljesítésről, sem a kötelezettség megszűnéséről.
[6] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását elrendelte.
[7] Az adós fellebbezésében bejelentette és igazolta, hogy bár korábbi álláspontját fenntartja, a hitelező kérelmében megjelölt összeget annak késedelmi kamatával együtt (3 332 873 Ft összegben) átutalta a hitelezőnek.
[8] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette.
[9] Elsőként megállapította, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés d) pontja is pénzforgalmi szemléletű fogalom, azaz az adós ilyen esetben is elháríthatja a felszámolás megindítását azzal, ha a bíróság jogerős végzésének meghozataláig igazolja, hogy a csődegyezségben megállapított esedékes tartozását kiegyenlítette. Tévesen hivatkozott ezért a hitelező arra, hogy a csődegyezségben foglalt határidő elmulasztása esetén az adós a fizetésképtelensége megállapítását már csak az eredeti összegű teljes hitelezői követelés kiegyenlítésével háríthatja el. A hitelező a csődegyezséget megszegő adós felszámolását kizárólag a csődegyezségben megállapított és már esedékessé vált követelései alapján kérheti. A tartozás kiegyenlítésének ténye akadályát képezi a fizetésképtelenség megállapításának, ezért a tartozás megszűnésével, valamint a kezesi felelősség járulékos jellegének a csődeljárásban való érvényesülésével kapcsolatos jogi okfejtések súlytalanná váltak.
[10] Az adós kérelmének – amely arra irányult, hogy a másodfokú bíróság érdemben foglaljon állást a felek jogvitájában akkor is, ha a teljesítésre tekintettel szüntetné meg az eljárást – a másodfokú bíróság azzal az indokkal nem tett eleget, hogy a bíróság feladata mindig a felek konkrét jogvitájának az eldöntése, és az adott eljárás kereteit meghaladó, általános jogértelmezési kérdésekben nem foglalhat állást, mert ezzel esetleg más bíróság vagy hatóság hatáskörét vonná el.
[11] Álláspontja szerint annak az eldöntése, hogy az adós részéről jogfenntartással kifizetett összeg a hitelezőt megilleti-e, nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak, hanem az adós részéről a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján a teljesítés visszakövetelése iránt indítható perben eljáró bíróságnak a joga és feladata.
[12] A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát. Kérte, hogy a Kúria egyértelműen foglaljon állást, fennáll-e az adós tartozása a hitelezővel szemben, vagy sem. Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 27. § (2) bekezdésének d) pontját és a határozat indokolása jogbizonytalanságot kelt a felek körében.
[13] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a valóságnak nem megfelelő állításra alapítva, helytelen jogértelmezéssel, jogszabálysértő határozatot hozott.
[14] Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Kifejtette, hogy a Cstv. 27. § (3) bekezdése alapján joga volt jogfenntartással teljesíteni.
[15] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[16] Elsődlegesen a Kúria rámutat arra, hogy az adós fizetésképtelensége az eljárás során történt teljesítéséig fennállt, mert – mint ahogyan azt a Gfv. X. 30.126/2011/6 számú végzésében kifejtette (www.lb.fizeteskeptelensegi ugyek) – a főadós elleni csődeljárásban később jogerőre emelkedett egyezséget jóváhagyó végzés nem befolyásolhatja utólag a készfizető kezes csődeljárásában történteket. Jelen esetben a készfizető kezes adós csődegyezségét jóváhagyó végzés korábban emelkedett jogerőre – és így az egyezség jogilag korábban jött létre – mint a főkötelezett csődeljárásában kötött egyezség, ezért a kötelezettség mértékének egyezséggel való csökkentése nem hat ki a készfizető kezes által megkötött egyezségben foglaltakra, azt a készfizető kezesnek teljesítenie kell.
[17] A Kúria álláspontja szerint ennek a kérdésnek a vizsgálata nem terjeszkedik túl az eljárás tárgyán, az adós fizetésképtelenségének vizsgálata – annak fennállása – ugyanis a felszámolási eljárást lefolytató bíróság feladata.
[18] Az adós a felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt, a hitelező felé, a fizetésképtelenségét megalapozó tartozását kiegyenlítette. A felülvizsgálati eljárásban ezért abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy van-e lehetőség a Cstv. 27. § (2) bekezdésében foglalt, hitelező által kezdeményezett eljárásokban megjelölt valamennyi fizetésképtelenségi ok esetében arra, hogy az adós a felszámolási eljárás tartama alatt, még a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig a tartozását kifizesse, és ezzel az adott kérelemre vonatkozóan a fizetésképtelenségét megszüntesse [Cstv. 27. § (6) bekezdése].
[19] Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 27. § (2) bekezdése a következőképpen határozza meg a hitelező által kezdeményezhető eljárásokban a fizetésképtelenségi okokat:
[20] A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
[21] a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
[22] b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
[23] c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
[24] d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
[25] A Kúria álláspontja szerint helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a d) pont esetében – ahogyan az a)-c) pontra hivatkozásnál is – joga és lehetősége van az adósnak a felszámolás megindítását megakadályozni azzal, hogy a hitelezőnek azt a követelését kiegyenlíti, amelyre a felszámolási kérelmét alapozza. Csődegyezség és felszámolási eljárásban kötött egyezség esetén ez a lehetőség azonban csak azokban az esetekben áll fenn, amikor az adós valamely pénzösszeg kifizetését vállalta. Ha valamely szolgáltatás teljesítése volt az adós kötelezettsége, és az nem történt meg az egyezségben vállalt határidőben, ennek a teljesítésére a felszámolási eljárás megszüntetésére kiható eredménnyel már nincs lehetőség a felszámolási eljárás tartama alatt, csak a hitelező elállására tekintettel szüntethető meg a felszámolási eljárás.
[26] Figyelemmel arra, hogy a jelen eljárás alapját képező esetben az adós pénzösszeg fizetését vállalta, helytállóan szüntette meg a felszámolási eljárást a másodfokú bíróság a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján arra tekintettel, hogy az adós a kérelem alapjául szolgáló kötelezettségét teljesítette, és ezzel az adós fizetésképtelenségét megszüntette.
[27] A fentiekből következően a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.290/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás