KÜ BH 2014/29
KÜ BH 2014/29
2014.01.01.
A földhivatali eljárásban a hirdetménynek a körjegyzőség székhelyén történő kifüggesztését kell igazolni. A körjegyzőséghez tartozó másik településen a hirdetmény közlésének igazolását nem kérheti a hatóság [16/2002. (II. 18.) Korm. r. 1. § (3) bek., 2. § (1) és (2) bek.].
A n.-i ... hrsz.-ú földrészlet ... tulajdoni hányada a tulajdonossal kötött haszonbérleti szerződés alapján 2011. november 30-ig a felperes földhasználatában állt.
A tulajdonos 2011. november 23-án haszonbérleti szerződést kötött egy, a perben nem álló gazdasági társasággal, aki a haszonbérleti szerződésre hivatkozással 2011. no-vember 23-án kérte a földhasználati nyilvántartásba vételét.
A Siófoki Körzeti Földhivatal határozatával a perben nem álló gazdasági társaságot a földhasználati nyilvántartásba bejegyezte.
A felperes fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, hivatkozva arra, hogy hirdetmény a föld fekvése szerinti község hirdetőtábláján nem került kifüggesztésre.
Az alperes eljárása során megkereste az A., N. Községek Körjegyzőségét. A körjegyző közölte, hogy a körjegyzőség székhelyén a hirdetmény kifüggesztésre került, egyúttal a körjegyzőséghez tartozó N. településen a faluháznál lévő önkormányzati hirdetőtáblán is egy példány kihelyezésre került. A hirdetőtábláról gyakran a kifüggesztett hirdetményeket elviszik, így előfordulhatott, hogy ez történt ezzel a hirdetménnyel is. A székhely község hirdetőtáblájára kitett és onnan levett hirdetmény került záradékolásra. Az alperes a körjegyző nyilatkozata alapján megállapította, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése, (3) bekezdése és 2. § (1) és (2) bekezdése alapján a hirdetmény kifüggesztésére jogszerűen került sor a körjegyzőség székhelyén, és az ahhoz tartozó településen pedig a helyben szokásos módon került közlésre, így jogszabálysértés nem történt. A kifüggesztés időtartama alatt más ajánlat nem érkezett, ezért a haszonbérleti szerződés alapján a perben nem álló gazdasági társaság jogszerűen került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre. Az alperes ezért az elsőfokú határozatot helyben hagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, vitatva a kifüggesztés jogszerűségét. Az elsőfokú bíróság a körjegyző nyilatkozata alapján azt állapította meg, hogy a körjegyző nem járt el szabályosan a hirdetmény közlésénél. A közlésnek a körjegyzőség székhelyén a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kellett eleget tenni, míg a körjegyzőséghez tartozó másik településen a helyben szokásos módon történt a hirdetmény közlése. A perbeli esetben a helyben szokásos módon történő közlés a hirdetőbálára történő kifüggesztéssel valósult meg. Ez esetben a kifüggesztésre a R. 2. § (2) bekezdése határidőt ír elő, így mind a székhelyen, mind a körjegyzőséghez tartozó másik településen is 15 napra igazoltan ki kellett volna függeszteni a hirdetményt és mindkét helyen igazolni kellett volna mind a kifüggesztés, mind a levétel időpontját. Nem volt elégséges csak a székhelyen kifüggesztett hirdetmény záradékolása, mert a másik településen a kifüggesztés szabályszerű megtörténte nem volt igazolt, annak megtörténte kétséges. A földhivatalnak a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 9. § (2) bekezdése alapján vizsgálnia kell az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak érvényesülését, így a hirdetmény megfelelő közlésének igazolását is. Az alperes ezt elmulasztotta és megállapítható, hogy a földhasználati jog bejegyzése jogszabálysértő módon történt meg. Ezért az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Előírta az új eljárásra a hirdetmény ismételt kifüggesztését az R. 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt módon mind a körjegyzőség székhelyén, mind a hozzá tartozó másik község hirdetőtábláján. A kifüggesztés igazolását követően dönthet a hatóság ismételten a földhasználati nyilvántartásba vételről.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az R. 1. § (3) bekezdésében, 2. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket. A földhivatalnak nem kell vizsgálnia, hogy mi a helyben szokásos közlési mód, és nem követelheti meg a társközségtől az üveges hirdetőtáblán történő kihelyezést, megakadályozva a kifüggesztett hirdetmények eltűnését. Mindez a körjegyzőség feladata és az ő eljárása során elkövetett hibáért a hatóság nem tehető felelőssé. A társközségben történő, helyben szokásos módon történő közléshez nem fűz jogkövetkezményt a jogszabály, és nem írja elő a társközségben a hirdetmény 15 napos időtartamra történő kifüggesztésének igazolását. Jogkövetkezmény a körjegyzőség székhelyén történő hirdetőtáblán való kifüggesztésnek az igazolásához fűződik. A társközségben történő közlés az ajánlat nagyobb nyilvánosság részére történő megismerésének lehetőségét biztosítja, de a tényleges ügyintézés, az elfogadó nyilatkozat tétele a körjegyzőség székhelyén történhet, ezért nincs jelentősége annak, hogy a társközségben milyen módon történő közlésre került sor, és az utóbb igazolható-e.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
Az R. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, a körjegyzőséghez tartozó többi településen pedig a helyben szokásos módon történik.
Az R. 2. § (1) bekezdése értelmében az eladó az ajánlatot két példányban köteles a jegyzőnek, illetve a körjegyzőnek eljuttatni, és a jegyző, körjegyző a R. 2. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatot köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra kifüggeszteni és az ajánlat mindkét példányára rávezetni a kifüggesztés és a levétel időpontját.
A fenti rendelkezések körjegyzőség esetén az ajánlat közléseként egyrészt a körjegyzőség székhelyén a hirdetőtáblán történő kifüggesztést, a körjegyzőséghez tartozó másik településen pedig a helyben szokásos módon történő közlést teszik kötelezővé. A perbeli esetben a körjegyzőség székhelyén a hirdetőtáblára való kifüggesztéssel a közlés megtörtént, ezt a körjegyző az ajánlaton a kifüggesztés és a levétel időpontjának rögzítésével igazolta. A körjegyzőséghez tartozó másik településen a helyben szokásos módon történő közlés módja a faluház hirdetőtáblájára való kifüggesztés volt. Ez utóbbi kifüggesztés tényleges megtörténte nem volt igazolható, de ez az ajánlat közlésének jogszerűségét nem érintette, mert az ajánlat kifüggesztését az R. 1. § (3) bekezdésének és a 2. § (2) bekezdésének megfogalmazásából következően csak a polgármesteri hivatal – azaz a székhelyi körjegyzőség – hirdetőtábláján való kifüggesztés tekintetében kell igazolni. Az a körülmény, hogy a helyben szokásos mód a másik településen szintén a hirdetmény kifüggesztése volt, nem jelenti azt – erre vonatkozó jogszabályi előírás hiányában – , hogy ezen a helyen a hirdetőtáblára történő kifüggesztés időtartamát is igazolni kell a székhelyen történő kifüggesztéssel egyidejűleg.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a fenti rendelkezéseket és törvénysértően állapította meg, hogy a földhasználati jog bejegyzése jogszabálysértő volt. A hirdetmény jogszerű közlésére a körjegyzőség székhelyén sor került, ezt a körjegyző igazolta.
A Korm. r. 9. § (2) bekezdése értelmében a földhivatalnak vizsgálnia kell a külön jogszabályban, így a R.-ben foglalt előírások megtartását, azaz azt, hogy a hirdetmény közzétételére, kihirdetésére megfelelően sor került-e, körjegyzőség esetében a körjegyzőségi székhelyen az ajánlat kifüggesztése megtörtént-e. Az alperesnek a fellebbezés elbírálásakor azt vizsgálnia, hogy a körjegyzőséghez tartozó másik településen az ajánlat 15 napra történő kifüggesztése megtörtént-e, nem kell, mert ez utóbbi helyen az esetleges jogszerűtlen közléshez az R. jogkövetkezményt nem fűz.
A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
(Kúria Kfv. II. 37.831/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás