KÜ BH 2014/292
KÜ BH 2014/292
2014.09.01.
Térképezési hiba hiányában a térképi állapot nem javítható. A földhivatal tulajdonjogi kérdésekről nem dönthet [46/2010. (IV. 21.) FVM r. 59. § (4) bek.].
[1] A felperes 2012. szeptember 18-án érkezett beadványában a Balatonboglári Körzeti Földhivataltól a S. belterület ... hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában a térkép kijavítását kérte.
[2] A földhivatal 2012. szeptember 26-án a felmerési, térképezési, területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárást hivatalból megindította.
[3] Az eljárás eredményeként az alperes a 2012. december 5-én kelt határozatával az elsőfokú földhivatal .../2012. számú, a .../1 hrsz.-ú ingatlant érintő térképezésnek a természetbeni állapot szerinti kijavítását elrendelő határozatát megsemmisítette és elrendelte az eredeti térképi állapot visszaállítását.
[4] Határozatában rögzítette, hogy mind az elsőfokú, mind másodfokú hatóság helyszíni szemlét tartott, megvizsgálta a földhivatalnál rendelkezésre álló földmérési munkarészeket, dokumentumokat, továbbá a kárpótlási árverés földhivatali eljárást érintő minden iratanyagát, melynek eredményeként azt állapította meg, hogy nem bizonyítható, hogy térképezési hiba áll fenn az érintett ingatlanok tekintetében.
[5] A helyszíni szemlén elhangzottakból továbbá az elsőfokú iratanyagából megállapítható, hogy az ingatlantulajdonosok között birtokvita van.
[6] Mivel térképezési hiba nem bizonyítható, az eredeti 1936. évi térképezés szerinti állapot és a jelenlegi természetbeni állapot eltérése be nem jelentett időközi változás következménye.
[7] Az elsőfokú körzeti földhivatal figyelmen kívül hagyta a felek közötti birtokvita tényét és a két érintett földrészlet közös határán az árok keleti végét tervezéssel határozta meg. Az elsőfokú hatóság eljárása az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 59. § (2), (4) és (5) bekezdéseibe ütközött, mert ezzel a döntéssel a felek között fennálló birtokvitába avatkozott be, birtoklási és tulajdonjogi kérdésekről rendelkezett.
[8] Az alperes ezért döntött az elsőfokú határozat megsemmisítéséről és az eredeti térképi állapot visszaállításáról. Rámutatott, hogy amennyiben felmérési, térképezési hibák földhivatali hatáskörben nem javíthatók, a tulajdonosoknak a polgári per keretein belül kell tisztázniuk az ingatlanok közötti határvonalat.
[9] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben arra hivatkozott, hogy a jogelődje a kárpótlási árverésen a „b” jelű földrészletet nem árokként, hanem gyep területként szerezte meg. Állította, hogy a térképnek a valós állapotot kell tükröznie, az árverésnél használt térképet nem szerezték be az eljárás során, a tényállást nem tisztázták.
[10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[11] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a földhivatal az eljárása során a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. Szükségtelennek ítélte a felek között, a Fonyódi Járásbíróság előtt, folyamatban levő peres eljárás iratának, továbbá a kárpótlási árverésen a kárpótlási hivatal által készített térképnek a beszerzését, mert a birtoklási és a tulajdoni helyzetre kiterjedő jogvita csak polgári perben dönthető el, továbbá a kárpótlási hivatal által készített térkép nem minősül ingatlan-nyilvántartási térképnek.
[12] A térképi hiba kijavítása tekintetében pedig csak a hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép kijavítására folyhat eljárás. A hatóságnak vizsgálnia kellett, hogy térképezési hiba terheli-e a perbeli ingatlanokat. Rámutatott, hogy önmagában a térképi hiba fennállását nem támasztja alá az a tény, hogy az ingatlanokat a tulajdonosok a térképi határvonalhoz képest eltérően használják. A térképezési hiba az a hiba, amely az alaptérkép vagy változási munkarészek készítése vagy annak átvezetése során következett be.
[13] Az elsőfokú bíróság a R. 59. § (2), (4) és (5) bekezdését idézve megállapította, hogy a közigazgatási eljárásban lefolytatott bizonyítás alapján térképezési hiba fennállása nem bizonyított.
[14] Amennyiben a felperesi kérelem teljesíthető is lenne és az ingatlan-nyilvántartási térképet az alperes javítaná, ezzel birtoklási, tulajdoni viszonyokat változtatna meg, amelyre hatáskörrel nem rendelkezik. A térképezési, földmérési hiba földhivatali eljárásban nem javítható ki, ha a birtoklási viszonyokat és a kialakult természetbeni állapotot érintené. Ez polgári bíróság elé tartozó igény, erről a földhivatal nem dönthet.
[15] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak „megváltoztatását” és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a közigazgatási határozatokra is kiterjedően és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését.
[16] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3. § (2) bekezdés b) pontját, 50. § (1) bekezdését. Sérelmezte, hogy a kérésére nem folytattak le bizonyítást arra nézve, hogy az 1993. évi árveréskor kifüggesztett térképhez képest mi az eltérés oka, továbbá, hogy milyen okból került az ingatlanrész gyep művelési ággal meghirdetésre az árverésen. Álláspontja szerint amíg ez nem tisztázódik, addig az ügyben megalapozott, törvényes döntést hozni nem lehet.
[17] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[18] A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekre reagálva hangsúlyozza a Kúria, hogy sem az alperes, sem a bíróság a Ket.-nek a hivatalból indított eljárásra, a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezéseit nem sértette meg, mert a földhivatal részletes bizonyítási eljárást folytatott le, helyszíni szemlék tartásával, a földhivatalnál rendelkezésre álló földmérési munkarész, dokumentumok, a kárpótlási árverésnek a földhivatali eljárást érintő iratanyaga áttekintésével. Ennek eredményeként egyértelműen megállapítható volt, hogy térképezési hiba nem terheli az érintett ingatlanokat, ezért térképezési hiba kijavításának nem volt helye.
[19] A felperesnek az a kérése, hogy a „b” jelű árok csatlakozzon a szomszédos .../1 hrsz.-ú árokhoz, továbbá, hogy az árok nyomvonala a térképi állapottól eltérően a jelenlegi, használati állapot szerint kerüljön helyesbítésre, nem volt teljesíthető, mert ezzel birtoklási és tulajdonjogi kérdésekről rendelkezett volna a földhivatal.
[20] Az R. 59. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési, területszámítási hiba jogcímén földhivatalai hatáskörben csak akkor változtatható meg, ha a hiba bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése vagy azok átvezetése során elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik. A térképezési hiba ténye nem bizonyítható, ezért helytállóan állapította meg a hatóság, és a bíróság is, hogy a térképezési és a természetbeni állapot eltérése be nem jelentett időközi változás következménye, az árok nyomvonala a térképtől eltérő nyomvonalon halad.
[21] Mindebből következően a felperesnek a térképezési hiba fennállására való hivatkozása nem bizonyított.
[22] A felperes által állított tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztása nem állt fenn, de hivatalbóli bizonyítási kötelezettség sem terhelte a hatóságot az 1993. évi árveréskor kifüggesztett térkép vonatkozásában. A földhivatali eljárás szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a kárpótlási árverés során a „b” jelű árok területet gyepként hirdették-e meg, mert ennek a ténynek a térképezési hiba kijavítása iránti eljárásban nincs jelentősége és a gyepkénti téves megjelölés a térképi határvonalakkal nem függ össze.
[23] A kárpótlási eljárást követően, 1996. október 3-án került sor a birtokba adásra, amely az ingatlan-nyilvántartási térképek szerinti állapot szerinti birtokba adást jelentette, így ebből a szempontból sincs jelentősége annak, hogy a kárpótlási árverési térkép mit ábrázolt, mi volt a „b” jelű földrészlet megnevezése, a földhivatal a birtokba adásról a saját, hiteles ingatlan-nyilvántartási térképe szerint rendelkezhetett. Azt kellett vizsgálni az eljárás során, hogy az érvényben levő, hatályos térképhez képest fennállt-e a határvonalakat érintően felmérési, térképezési, területszámítási hiba.
[24] Térképezési hiba hiányában a térképi határvonalak kijavítására, megváltoztatására nincs mód.
[25] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.761/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás