BÜ BH 2014/293
BÜ BH 2014/293
2014.10.01.
I. Jogszabályváltozásra tekintettel a marihuána 2012. január 1. napját megelőzően megállapított 20 és 120 g közötti tiszta THC-tartalmát ezen időpontot követően nem lehet automatikusan a jelentős mennyiség alsó határát meghaladónak tekinteni [1978. évi IV. tv. 2. §, 282/A. § (1) és (3) bek.; Btké. 2. § (1) bek. b) pont és (3) bek.].
II. A Btk. 2. §-ának téves alkalmazása csak akkor felülvizsgálati ok, ha kihatott a bűnösség megállapítására vagy törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte [Btk. 2. §; Be. 416. §].
[1] Az F. Bíróság a 2011. november 10. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett II. r. terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. tv. – a továbbiakban: Btk. – 282/A. § (1) bek. III. fordulata és (3) bek.] és kábítószerrel visszaélés vétségében [Btk. 282. § (1) bek. III. fordulata és (2) bek. b) pontja] állapította meg. A terheltet ezért mint visszaesőt halmazati büntetésül 5 évi börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte az F. Városi Bíróság ítéletével kiszabott 8 hónapi börtönbüntetés végrehajtását, és a terheltet kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.
[2] A II. r. terhelt terhére az ügyész, míg a javára a terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján eljáró F. Ítélőtábla a 2013. március 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében az ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy az F. Városi Bíróság ítéletével kiszabott 8 hónapi börtönbüntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, a terhelt bűncselekményei megnevezését helyesbítette, egyebekben e terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] Az F. Bíróság elsőfokú ítélete tényállásának történeti része az I. r. és a II. r. terheltek vonatkozásában megállapítottakat a következők szerint rögzítette:
[4] A II. r. terhelt 2007 nyarán megismerkedett az akkor ott dolgozó szerb állampolgár V. A.-val, aki – miután megtudta, hogy a II. r. terhelt rendszeresen fogyaszt marihuánát – felajánlotta, hogy Szerbiából nagyobb mennyiségben a magyarországinál lényegesen olcsóbb áron szerez neki marihuánát. Az ajánlatot a II. r. terhelt elfogadta azzal, hogy ő maga nem hozza át a kábítószert a határon.
[5] 2008. év áprilisában az akkor már Szerbiában tartózkodó V. A. felvette a kapcsolatot a II. r. terhelttel, és felajánlotta neki, hogy 2000 euróért 1 kg marihuánát ad neki úgy, hogy a kábítószert Szerbiából egy ismeretlen személlyel Magyarországra szállíttatja, a vételárat pedig a II. r. terhelt majd a későbbiekben kifizeti.
[6] A megbeszéltek szerint a II. r. terhelt 2008 áprilisában találkozott V. A. szállítójával, egy ismeretlen személyazonosságú, ugyancsak szerb állampolgárral, akitől összesen 844,4 gramm tömegű, 31,87 + 1,28 gramm delta-9-THC-t tartalmazó marihuánát vett át. Az így megszerzett kábítószert telefonon történt előzetes megbeszélést követően a II. r. terhelt tartózkodási helyére szállította. A kábítószert a nyomozó hatóság a 2008. április 29. napján tartott házkutatás során lefoglalta.
[7] A 844,40 gramm tömegű, összesen 31,87 + 1,28 gramm delta-9-THC-t tartalmazó marihuána esetében a mért tiszta hatóanyag-tartalom a jelentős mennyiség alsó határának 159,4%-a, azaz 1,5-szerese.
[8] A II. r. terhelt 2002. évtől 2008. június 16. napjáig naponta 0,1 gramm, összesen kb. 225 gramm tömegű, becsülhetően 0,225 gramm delta-9-THC-t tartalmazó, vagyis a csekély mennyiség felső határát meg nem haladó marihuánát szerzett meg a saját fogyasztására. Terhelti felelősségre vonását közvetlenül megelőzően megszerzett és a lakásban tartott 1,35 gramm tömegű marihuánát a nyomozó hatóság a házkutatás során megtalálta és lefoglalta.
[9] Ezt követően rögzíti az ítélet, hogy a marihuána hatóanyaga, a delta-9-THC a Btk. 286/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján, illetve a 142/2004. (IV. 29.) számú Kormányrendelet P1 jegyzéke értelmében kábítószernek minősül.
[10] A Btké. 23. §-a szerinti csekély mennyiség felső határa a delta-9-tetrahidrokannabinol esetében 1 gramm. A jelentős mennyiség alsó határa a csekély mennyiség felső határának hússzorosa, vagyis a delta-9-THC esetében 20 gramm.
[11] Az F. Ítélőtábla másodfokú ítéletében az elsőfokú ítélet tényállásának ismertetett részeit maradéktalanul és mindenben megalapozottnak találta, és felülbírálatát e tényállásra alapította.
[12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt javára a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[13] A védő – többek között – kifogásolta a kábítószer hatóanyag-tartalmát érintő jogszabályi rendelkezések megváltozásának értékeletlenül maradását.
[14] A Legfőbb Ügyészség a védő felülvizsgálati indítványát túlnyomó részében a törvényben kizártnak, egyebekben pedig alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.
[15] A kábítószer hatóanyag-tartalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozásával kapcsolatban a Kúria álláspontja a következő.
[16] A védő e kifogása a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok szempontjából volt vizsgálandó.
[17] A védő e körben sérelmezte, hogy az első- és a másodfokú határozat meghozatalának időpontja között megváltoztak az 1979. évi 5. tvr.-nek (Btké.) a kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalmát meghatározó szabályai a tetrahidrokannabinol (THC) tekintetében, mely jogszabályváltozás a terhelt cselekménye minősítésére kihathat, cselekménye enyhébb minősítését teheti lehetővé, ami a Btk. 2. §-ában foglaltak értelmében a terhelt esetében sem lett volna figyelmen kívül hagyható, újabb szakértői vélemény beszerzését tette volna indokolttá.
[18] A védő érvelése e részében helytálló.
[19] Az F. Bíróság 2011. november 10. napján meghozott elsőfokú ítéletében a II. r. terhelt forgalmazói típusú cselekményét a Btk. 282/A. § (3) bekezdése szerint minősítette. A minősítés alapját képező megállapítás szerint a 844,40 g tömegű, összesen 31,87 + 1,28 delta-9-THC-t tartalmazó marihuána esetében a mért tiszta hatóanyag-tartalom a jelentős mennyiség alsó határának 1,5-szerese.
[20] E megállapítás mellett a minősítés alapját az akkor hatályos Btké. 23. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése adta, mely szerint a kábítószer akkor jelentős mennyiségű THC esetén, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a csekély mennyiség felső határát jelentő 1 g 20-szorosát, vagyis 20 grammot meghaladja.
[21] Az ügyben a másodfokú határozat 2013. március 28-án született. Az első- és a másodfokú határozat meghozatala közötti időpontban a 2011. évi CL. tv. 22. §-a alapján 2012. január 1-jei hatállyal módosult a Btk. 23. § (1) bekezdésének b) pontja két tekintetben is: a kábítószer csekély mennyisége felső határa számításakor THC esetén a tiszta hatóanyag-tartalom helyett a tiszta és savformában együttesen jelen lévő THC-tartalmat (totál-THC) rendelte figyelembe venni, és a csekély mennyiség 1 grammos felső határa helyett 6 grammos felső határt állapított meg. E módosítás mellett a (3) bekezdés értelmében a jelentős mennyiség alsó határát jelentő 120 g totál- THC-re módosult.
[22] Miként a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Szerves Kémiai Analitikai Szakértői Osztályának a jogszabályváltoztatás kapcsán kiadott tájékoztatója is rögzíti, a totál-THC-tartalom a lefoglalt kábítószerekből mért tiszta THC-mennyiséghez hozzáadva a savformában lévő THC-mennyiséget kapható meg. Ebből adódóan az anyagban lévő totál-THC-tartalom nem lehet kisebb, mint a mért tiszta THC mennyisége. A 6 és 20 g közé eső tiszta THC-tartalom esetén a totál-THC-tartalom sem lehet 6 g alatti, azaz csekély mennyiségű. 120 g feletti tiszta THC-tartalom esetén a totál THC mennyisége sem lehet 120 g, azaz a jelentős mennyiséget el nem érő érték. 20 és 120 g közötti, a 2012. január 1. előtt mért tiszta THC-tartalom esetén viszont indokolt a lefoglalt anyagban lévő totál-THC-tartalom meghatározására irányuló újabb szakértői vizsgálat.
[23] A szakértői testület állásfoglalásából is következően kétségtelen, hogy a korábban mért 20 és 120 g közötti tiszta THC-tartalmat a jogszabályváltozást követően nem lehet automatikusan a jelentős mennyiség alsó határát meghaladónak tekinteni.
[24] Amennyiben a II. r. terhelt esetében a jelentős mennyiségű kábítószerre történt elkövetéstől eltekintenénk, cselekménye a Btk. 282/A. § (1) bekezdése szerint minősülne és 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. A jogerős ítéletben alkalmazott minősítéshez képest ez kétségtelenül enyhébb elbírálást tenne lehetővé.
[25] A Btk. 2. §-ában foglaltak értelmében a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény enyhébben bírálandó el, az új törvényt kell alkalmazni.
[26] Amikor a másodfokon eljáró F. Ítélőtábla felülbírálata során e kérdés vizsgálatára nem tért ki, megsértette a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó e szabályt. A Kúria gyakorlata szerint a Btk. 2. §-ában foglaltak felülvizsgálata érdemi felülvizsgálatot tesz szükségessé.
[27] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében azonban a büntető anyagi jog szabályának megsértése (tehát az adott esetben az időbeli hatályt esetlegesen sértő rendelkezés) abban az esetben felülvizsgálati ok, ha ahhoz törvénysértő büntetés alkalmazása társul.
[28] A Kúria törvénysértőnek nem kizárólag a büntetési tételkereten kívül eső büntetést tekinti, törvénysértő lehet a büntetési tételkereten belüli, de a büntetés kiszabás elveit elvi szinten sértő, kirívóan súlyos büntetés is. A Kúria e rendelkezésre figyelemmel megvizsgálta, hogy amennyiben a terhelt cselekménye a Btk. 282/A. § (1) bekezdése szerint lenne minősítendő, a kiszabott büntetést törvénysértően súlyosnak kellene-e tekinteni.
[29] A jogerős határozatban a 282/A. § (3) bekezdése szerinti büntetési tétel alsó határát jelentő 5 évi szabadságvesztés került kiszabásra. Az (1) bekezdés szerinti minősülés mellett 2-8 évig terjedő büntetési tétel lenne irányadó. E büntetési tétel alapulvétele mellett a kiszabott büntetés a Btk. 83. § (2) bekezdése szerinti középmértékkel megegyező tartamú lenne. A II. r. terhelt büntetett előéletű, a kábítószer-visszaélés vétsége vonatkozásában visszaeső, az elkövetésre e tekintetben feltételes szabadsága idején is került sor. Kiszabott büntetése halmazati büntetés, ekként a törvényi középmértékkel egyező tartamú büntetése nem lenne kirívóan súlyosnak, a büntetéskiszabás elvi sérelmét jelentőnek tekinthető.
[30] A Kúria a kifejtettek értelmében a II. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta, ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatot a Be. 426. §-a értelmében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 953/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás